Palotás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (XI. 25.) önkormányzati rendeletének indokolása

a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonásáról

Hatályos: 2025. 11. 26

Palotás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (XI. 25.) önkormányzati rendeletének indokolása

2025.11.26.
a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonásáról
Végső előterjesztői indokolás
2026. június 17-én az Országgyűlésben elfogadta a„Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról” szóló 2025. évi LXVII. törvényt, amely lényeges változást vezet be a zártkerti ingatlanok művelésből történő kivonásának szabályozásában: a jogszabály hatályba lépését követően (2025. június 28. után) a helyi önkormányzat rendeletben dönthet úgy, hogy a zártkerti ingatlan tulajdonosa kérheti a földhivataltól a zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól kivett területként történő bejegyzését.
A zártkerti ingatlanok jogi besorolása régóta problémás terület, ezért a tulajdonosok röviden 2017. december 31-ig egyszerűsített eljárásban kérhették a zártkertként nyilvántartott ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését. Bár sok ilyen terület már nem mezőgazdasági célt szolgál, a jelenlegi szabályozás továbbra is szigorú forgalmi és használati korlátozásokat ír elő. Ez sok zártkert beépítését és értékesítését is akadályozza, különösen azokban a térségekben, ahol a zártkerti ingatlanok valójában üdülési, lakhatási vagy vegyes célokat szolgálnak.
Mivel a művelés alól kivett zártkertek értéke jelentősen meghaladja a mezőgazdasági művelés alatt állókét, várható, hogy megnövekedik a kereslet az ilyen ingatlanok iránt.
A jogszabálymódosítás lényege, hogy a zártkert művelés alól kivonása a jövőben nem minősül majd a termőföld más célú hasznosításának, így pl. földvédelmi járulékot sem kell majd fizetni.
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény új rendelkezéssel (9. § (1a) bekezdés) egészül ki, amely kimondja:
Nem minősül más célú hasznosításnak a zártkerti ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerinti eljárásban történő művelésből való kivonása.
Ez az aprónak tűnő kiegészítés jelentős jogbiztonságot ad a tulajdonosoknak, mivel kizárja azt az értelmezést, hogy az ilyen kivonás automatikusan termőföldvédelmi bírsághoz vagy engedélyhez kötött más célú hasznosításnak minősülne.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (Inytv.)új alcímmel egészül ki: 40/E. Zártkerti ingatlan művelés alóli kivonása
A 72/E. § tartalmazza az új szabályokat:
A tulajdonos kérheti zártkerti ingatlana „művelés alól kivett” jogi jellel való bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, ha azt az önkormányzat rendeletben lehetővé teszi.
A kivonás a zártkert meghatározott részére is kérhető, ebben az esetben azonban kötelező a telek megosztása, hogy a nyilvántartás pontos maradjon.
Az Inytv. 91. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészült ki:
„(2c) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a zártkerti ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő bejegyzésére vonatkozó részletes szabályait.”
A jogszabálymódosítás felhatalmazást ad a települési önkormányzatoknak arra, hogy rendeletben határozzanak a művelés alóli kivonás lehetőségéről. Ez a szabály biztosítja a helyi adottságokhoz és fejlesztési elképzelésekhez való igazodást. A pontos szabályokat kormányrendelet rendezi.
A családok támogatásával kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról szóló 332/2025. (X.30.) Korm. rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendeletet is módosította:
2. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Inyvhr.) 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A művelés alól kivett területek megnevezését – a (3a)–(10) bekezdésben foglalt eltéréssel – az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter által a földügyi szakigazgatás hivatalos honlapján közzétett lista tartalmazza.
(3a) A művelés alól kivett terület megnevezése a 17/A. § alapján művelés alól kivont ingatlan esetén:
a) a 17/A. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a zárkerti művelés alól kivett terület,
b) a 17/A. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a zártkerti művelés alól kivett terület, mellette feltüntetve a fennálló épület fő rendeltetésének jellege.”
3. § Az Inyvhr. a következő alcímmel egészül ki:
14/A. Zártkerti ingatlan művelés alóli kivonása
17/A. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlan művelés alól kivett területként történő bejegyzését lehetővé tevő önkormányzati rendeletet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 72/E. § (1) bekezdése szerinti kérelemben meg kell jelölni.
(2) Az Inytv. 72/E. § (1) bekezdése szerinti kérelemre induló adatváltozás bejegyzése iránti eljárás eredményeként a zártkerti ingatlant alrészletekre történő bontás nélkül kell a 15. § (3a) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározottak szerint nyilvántartásba venni.
(3) A zártkerti ingatlan kivett megnevezését a 15. § (3a) bekezdés a) pontja szerinti megnevezéssel kell feltüntetni, ha a kérelem olyan zártkerti földrészletet érintően került benyújtásra, amelyen az ingatlan-nyilvántartás szerint épület nem áll.
(4) A zártkerti ingatlan kivett megnevezését a 15. § (3a) bekezdés b) pontja szerinti megnevezéssel kell feltüntetni, ha a kérelem olyan zártkerti földrészletet érintően került benyújtásra, amelyen az ingatlan-nyilvántartás szerint a kérelem benyújtásának időpontjában épület áll.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a zártkerti ingatlant zártkerti művelés alól kivett területként az épület fő rendeltetésének megjelölésével együtt kell nyilvántartani.
(6) Ha a 15. § (3a) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározottak szerint nyilvántartásba vett ingatlanra épület feltüntetése iránti kérelem kerül benyújtásra, a kérelem tartalmára és a kérelemhez csatolandó okiratokra az épület feltüntetésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az ingatlan művelés alól kivett megnevezését a (4) bekezdés szerinti tartalommal kell nyilvántartásba venni.
17/B. § (1) Az Inytv. 72/E. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a kérelemben meg kell jelölni, hogy a zártkerti ingatlannak a megosztása során kialakuló ingatlanok közül mely ingatlan kerüljön az ingatlan-nyilvántartásba a 15. § (3a) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott megnevezéssel nyilvántartásba vételre.
(2) A megosztást a telekalakítási eljárásra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell elvégezni.
17/C. § Az Inytv. 72/E. § (1) bekezdése szerinti kérelemre induló adatváltozás bejegyzése iránti eljárás nem mentesíti a tulajdonost a zártkerti ingatlanon fennálló építmény ingatlan-nyilvántartási feltüntetéséhez szükséges más hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól.”
4. § (1) Az Inyvhr. 138. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jogok, tények és adatok változásának bejegyzéséről rendelkező döntést közölni kell)
„6. valamennyi tulajdonostárssal – állami tulajdon esetén a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezettel –, ha tulajdoni hányadot érintő tulajdonjog-bejegyzés történik, kivéve, ha a bejegyzés végleges vagy jogerős hatósági, illetve jogerős bírósági határozaton alapul,”
(2) Az Inyvhr. 138. § (1) bekezdése a következő 13. ponttal egészül ki:
(A jogok, tények és adatok változásának bejegyzéséről rendelkező döntést közölni kell)
„13. mindazokkal, akiknek a bejegyzett joga vagy a javukra bejegyzett tény a módosuló vagy törlendő jogra vagy tényre vonatkozik.”
5. § Az Inyvhr.
a) 19. § (3) bekezdésében az „ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.)” szövegrész helyébe az „Inytv.” szöveg,
b) 129. §-ában a „határozatban” szövegrész helyébe a „döntésben” szöveg,
c) 138. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „bejegyzéséről rendelkező” szövegrész helyébe a „bejegyzése tárgyában hozott” szöveg
lép.”
Ez a jogszabály-módosítás jogi elismerést ad annak a ténynek, hogy a zártkerti ingatlanok jelentős része ma már nem mezőgazdasági funkciót tölt be, hanem üdülő, lakó vagy vegyes jelleggel szolgálja a tulajdonosa pihenését. Az új szabályozás a tulajdonosok számára valódi mozgásteret biztosít, miközben fenntartja az önkormányzatok szerepét a helyi szabályozásban.