Szirák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2012. (XII. 3.) önkormányzati rendelete

Szirák Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2012.(XII.3.) Önk. rendelete Az önkormányzati vagyonról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól

Hatályos: 2012. 12. 03

Szirák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2012. (XII. 3.) önkormányzati rendelete

Szirák Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2012.(XII.3.) Önk. rendelete Az önkormányzati vagyonról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól

2012.12.03.

A rendelet hatálya

1. § Szirák Község Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban Ötv.) 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban új Ötv.) 106-110. §-ában foglaltak végrehajtására, figyelemmel a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban Nvtv.) 18. § (1) bekezdésére, az alábbi rendeletet alkotja. A rendelet hatálya Szirák Község Önkormányzat tulajdonába tartozó ingatlanokra, ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, gazdasági társaságban lévő üzletrészekre, értékpapírokra, pénzeszközökre terjed ki.

Az önkormányzat vagyona

2. § Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

A törzsvagyon

3. § (1) Az önkormányzat törzsvagyona a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgálja, azt a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

(3) A törzsvagyonnak a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyai:

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok.

(4) A törzsvagyon további forgalomképtelen vagyontárgyai:

a)a földutak,
b)a járdák, az árkok,
c)a játszótér, egyéb közterületek.
e)továbbá minden ingó és ingatlan dolog, amelyet törvény, vagy az
önkormányzat rendeletében forgalomképtelennek nyilvánít.
(5)Az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonában nincs olyan vagyonelem, amely a Nvtv. 5. § (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőség_ (Nvtv. 2. mellékletében meghatározott) nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyon.
(6)A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis, azok hitelfedezetéül nem használhatók fel és semmilyen más módon nem terhelhetők meg.

4. § (1) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő (5) bekezdéssel nem ellentétes hasznosítás a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) A közterületek hasznosítása önkormányzati rendeletekben foglaltaknak megfelelő módon történhet.

(3) A forgalomképtelen vagyontárgyak körét a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(4) A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai:

a) a közművek és középületek,

b) művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport- és egyéb intézmények épülete és a használatukban lévő önkormányzati vagyontárgyak,

c) ravatalozó épülete és a temetkezéshez szükséges ingó dolgok,

d) mindazon ingó és ingatlan vagyon, melyet a képviselő-testület annak nyilvánít.

(5) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.

Az üzleti vagyon

5. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyona a telkekből és nem lakáscélú ingatlanokból, ingóságokból és mindazon vagyontárgyakból áll, melyek nem tartoznak a törzsvagyon– 3. § (5) bekezdésében és 4. § (1) bekezdésében szabályozott – körébe.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.

(3) Az üzleti vagyonba tartozó forgalomképes ingatlanok körét a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

A tulajdonosi jogok gyakorlása, gazdálkodási szabályok

6. § (1) Szirák Község Önkormányzatát megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonost megillető jogokat az új Ötv. 106-110. §-ában foglaltak értelmében a képviselő-testület gyakorolja, ezt a jogát szerveire, intézményeire, és hivatalára átruházhatja.

(3) A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az új Ötv. 109. §-a és az Nvtv. rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(4) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről, annak változásairól és értékéről nyilvántartást kell vezetni. /vagyonkataszter/

(5) A vagyonkataszteri nyilvántartás vezetéséről a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a jegyző gondoskodik.

(6) Az Nvtv. 13. §-ára figyelemmel a bruttó 20 millió forint forgalmi érték feletti, a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyont és egyéb önkormányzati vagyont elidegeníteni, a használat, illetve hasznosítás-, illetve tulajdonjogát átengedni, átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

7. § (1) Az önkormányzat szabad rendelkezésű vagyona - az e rendeletben szabályozott feltételek szerint – üzleti vállalkozásba fektethető. Az üzleti vállalkozásba adott vagyonnal a legnagyobb jövedelmet biztosító és vagyongyarapodással járó módon kell gazdálkodni.

(2) Az önkormányzati vagyonleltárba tartozó vagyont ingyenesen átruházni, továbbá önkormányzati követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetben lehet, kivéve, ha az ingyenes átruházás, vagy követelés fejében munkahelyteremtő beruházás valósul meg.

(3) Az önkormányzati vagyon védelme, az előre nem számolható rendkívüli események hatásainak védelme érdekében a vagyontárgyakra az önkormányzat biztosítást köt.

(4) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonról és a nevesíthető vagyoni érték- jogokról – figyelmet fordítva a vagyon gyarapodására vagy esetleges csökkenésére átfogó leltár készül.

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonjog gyakorlása

8. § (1) A képviselő-testület rendelkezik a 4. §-ban felsorolt önkormányzati vagyonszerzésről, elidegenítésről, megterhelésről és gazdasági társaságba való bevitelről.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak akkor idegeníthetők el, ha kihasználtságuk alacsony szintje, vagy magas fenntartási költségeik miatt rendkívül nagy terhet jelentenek az önkormányzat számára. Ha a vagyon használója az önkormányzat intézménye, a döntés előkészítésébe az intézmény vezetőjét is be kell vonni.

(3) Az önkormányzat vagyonának kezelője a Körjegyzőség Hivatala és az önkormányzat intézménye: az Óvoda.

(4) A tulajdonosi jogok közül a kezelők jogosultak a vagyontárgyak birtoklására, hasznainak szedésére, birtokvédelemre.

(5) A bérbeadás útján történő hasznosítás az intézmény alapfeladatainak ellátását nem korlátozhatja, az csakis a feladatellátás színvonalának megtartása vagy javítása mellett történhet.

9. § (1) Az önkormányzati ingatlanvagyon tulajdonjog-változással nem járó, egyéb módon történő, egy évet meghaladó hasznosításáról a képviselő-testület, ennél rövidebb időtartam esetén a polgármester rendelkezik.

(2) Az intézmények alapfeladat-ellátási körébe nem tartozó önkormányzati ingó vagyontárgyak tulajdonjog-változással nem járó, egyéb módon történő hasznosításáról a polgármester dönt.

Az üzleti vagyon hasznosítása

10. § (1) A képviselő-testület rendelkezik a nem törzsvagyon körébe tartozó ingatlan vagyonról, valamint a bruttó.100 000 Ft-ot elérő vagy azt meghaladó egyedi forgalmi értékű önkormányzati ingó vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbeadásáról, használatba adásáról és gazdasági társaságba történő beviteléről, illetve bármilyen más tulajdonjog-változásról.

(2) A polgármester rendelkezik a nem törzsvagyon körébe tartozó forgalomképes, bruttó 100.000 Ft egyedi forgalmi értékhatár alatti önkormányzati ingó vagyon szerzéséről, megterheléséről, bérbeadásáról, használatba adásáról, melyről az azt követő első képviselő-testületi ülésen be kell számolnia.

(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek bérbeadása és elidegenítése a vonatkozó helyi önkormányzati rendeletekben meghatározottak szerint történik.

11. § (1) Az önkormányzat pénz- és értékpapírvagyonával költségvetése és szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint gazdálkodik.

(2) Az önkormányzat a képviselő-testület döntése alapján vállalkozhat. Az új Ötv. 106. §

(1) bekezdésében foglaltak az önkormányzat saját bevételét képezik.

A vagyontárgyak minősítése

12. § (1) Az új Ötv. és a Nvtv. előírásai alapján a képviselő-testület dönt:

a) vagyontárgy törzsvagyonná nyilvánításáról

b) vagyontárgyak forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé; vagy forgalomképessé nyilvánításáról

c) törzsvagyoni körbe tartozó (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes) vagyontárgy üzleti vagyoni körbe átsorolásáról, ha a vagyontárgy minősítése az önkormányzat érdekei szempontjából már nem szükséges és azt sem az új Ötv., sem a Nvtv. nem sorolja a törzsvagyoni körbe.

(2) Ha az önkormányzat tulajdonába olyan vagyontárgy kerül, amely egyértelműen be nem sorolható valamelyik kategóriába, a képviselő-testület a tulajdonba-vétellel egyidejűleg dönt a minősítéséről és e rendelet mellékleteinek módosításáról.

(3) Törzsvagyonnak az, az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

Záró és értelmező rendelkezések

13. § (1) E rendelet alkalmazásában a vagyontárgy hasznosítása: tulajdonjog átruházása, vállalkozásba való bevitele, bérbeadás és a használatba adás.

(2) Ez a rendelet a kihirdetésekor lép hatályba, hatálybalépésének napján hatályát veszti Szirák Község Önkormányzat képviselő-testületének 5/2008 (IV.17.), és a 9/2008 (XII.12.) számú önkormányzati rendelete.