Szirák Község Önkormányzat képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi

önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53.§ (1)

bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a szervezeti és működési szabályzatról a

következő rendeletet alkotja.:

I. F E J E Z E T

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

AZ ÖNKORMÁNYZAT ELNEVEZÉSE ÉS JELKÉPEI

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Szirák Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye:

Szirák, Petőfi út 31.

(3) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és székhelye:

Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal

2688. Vanyarc Veres Pálné út 54.

2. § Jelképek

A Község címeréről és zászlajáról, azok használati rendjéről külön önkormányzati

rendelet rendelkezik.

3.§

Az Önkormányzat, a képviselő-testület, a polgármester, és a Hivatal bélyegzőjén

Magyarország címerét kell használni.

Az Önkormányzat bélyegzőinek lenyomatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

4.§

 (1) A képviselő-testület a község díszpolgárává avathatja azt a személyt, aki kiemelkedő tevékenységet végzett a község érdekében. A díszpolgárrá avatásra vonatkozó javaslatot részletes indoklással a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A díszpolgári cím adományozása október 23-a tiszteletére történik. A cím adományozásáról a képviselő-testület határozattal dönt. A címmel oklevél és ajándéktárgy jár.

Az ajándéktárgy értéke alkalmanként kerül megállapításra.

(3) A díszpolgárt meg kell hívni a képviselő-testület üléseire és a jelentősebb községi rendezvényekre.

(4) Az érdemtelenné válás esetén a díszpolgári cím visszavonható.

II. F E J E Z E T

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

AZ ÖNKORMÁNYZATI JOGOK

5. §

Az önkormányzat jogi személy. Az Önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő testületet illetik meg. A képviselő testületet a polgármester képviseli.

6. §

1. Az önkormányzat köteles ellátni a törvényben meghatározott kötelező feladatait.

(2) (Mötv. 10.§ (2) bekezdésében foglaltak betartásával az önkormányzat önként is vállalhat feladatellátást. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt önkormányzati feladatok ellátását.

(3) A közfeladat önkéntes vállalásához, illetve ellátásának megszüntetéséhez a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges.

(4) Az önkormányzat a helyi önkormányzati politikával, illetve annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozásélénkítő környezetet teremt

7. §

(1)A helyi önkormányzat véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.

Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

8. §

(1) Önkormányzati döntést, a helyi népszavazás, helyi önkormányzat képviselő-testülete – annak felhatalmazására bizottsága, részönkormányzat testülete, társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.

FELADATOK és HATÁSKÖRÖK

9. §

 Feladat- és hatáskör

(1) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei (bizottságok, polgármester, jegyző, közös önkormányzati hivatal) látják el. A Képviselő-testület által szerveire átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 2. melléklete tartalmazza. A Képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat.

(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

(3) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.

(4) Az önkormányzat helyben biztosítandó közfeladatok ellátása körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok körét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény (továbbiakban Mötv.) 13§ (1) és (2) bekezdése tartalmazza.

(5)Az önkormányzati feladatok kormányzati funkciók, és szakfeladatok szerinti meghatározását a 3. számú melléklet tartalmazza

10.§

(1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartoznak a Mötv. 42.§-ban meghatározottak, amelyekben kizárólag a képviselő-testület dönthet.

11.§

(1)A képviselő-testület a Mötv. 13.§ (1) bekezdésében meghatározott ellátandó feladatok

közül a gyermekjóléti szolgáltatások ellátásáról Vanyarc, Bér, Erdőtarcsa, Erdőkürt, Kálló és Szirák Község Önkormányzatával együtt társulásban gondoskodik.

(2) A viziközmű szolgáltatás körébe tartozó feladatokat Kisbágyon Község Önkormányzatával, Egyházasdengeleg Község Önkormányzatával, Héhalom Község Önkormányzatával és Palotás Község Önkormányzatával kötött társulási megállapodás szerint, együttműködve gondoskodik.

12. §

III. F E J E Z E T

 A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A Képviselő-testület tagjai

13. §

(1) A Képviselő-testület tagjai a települési képviselők, valamint a megválasztott polgármester.

(2) A Képviselő-testület tagjainak száma 6 fő.

(3) A Képviselők névsorát jelen rendelet 1. számú függeléke tartalmazza. A változásokat a Közös Hivatal 2 munkanapon belül átvezeti.

(4) A képviselő Szirák település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. Részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

(5) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.

(6) A képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el.

(7) A képviselő döntéseit saját meggyőződése alapján hozza. A képviselői minőségben hozott   döntéséért kizárólag jogszabály által meghatározott esetekben vonható felelősségre. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(8) A képviselő, a képviselő-testület ülésén a napirendi pontok elfogadását megelőzően javaslatot tehet a meghívóban előzetesen nem szerepeltetett napirend tárgyalására. A napirendi pont tárgya lehet határozat meghozatalának kezdeményezése, valamint rendeletalkotási kezdeményezés is.

A rendeletalkotási kezdeményezés feltétele, hogy a rendeletben szabályozni kívánt tárgykörben a képviselő írásos előterjesztésben indokolja a rendeletalkotás szükségességét. A javasolt napirend tárgyalásáról, illetve tárgyalásának időpontjáról a képviselő-testület határozatban dönt.

(9) Valamennyi képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

(10) A képviselő főbb jogai és kötelezettségeit az Mötv 32§ (2) bekezdése tartalmazza.

(11)A képviselő írásban, vagy szóban köteles előre a polgármesternek bejelenteni, hogy a képviselő-testület ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

Igazolt távollétnek kell tekinteni, ha

  a./ a távollétet előzetesen bejelentette, vagy

  b./ az ülést követő 5 napon belül utólagosan igazolta.

(12) A testületi üléseken történő megjelenési kötelezettségét megszegő képviselőt, a képviselő testület, a megállapított tiszteletdíjának 1 havi megvonásával szankcionálja, amennyiben két egymást követő ülésről igazolatlanul távol marad.

Az 1 havi megvonás, újbóli kötelezettségszegés esetén, ismételhető.

A Képviselő-testület működése

14.§

(1) A Képviselő-testület az általa elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint tartja rendes üléseit. Ettől eltérni a Képviselő-testület határozata szerint lehet.

(2) A Képviselő-testület az ülését Szirák Község Önkormányzat tanácskozó termében tartja. A Képviselő-testület ettől eltérhet.

(3) A képviselő testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

A Képviselő-testület ülésének nyilvánossága

15. §

 (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben zárt ülést tart illetőleg tarthat.

          a.)Az Mötv.46.§ (2) bekezdésének b. pontjában foglalt esetekben a zárt ülés elrendelésének kérését, az ügyben érintett, a testület ülésén szóban terjesztheti elő a napirend tárgyalásának megkezdését megelőzően.

          b) Az Mötv.46.§ (2) bekezdésének c. pontjában foglalt esetekben vagyonával történő rendelkezés során, bármely képviselő szóbeli indítványára, a testület egyszerű többséggel meghozott döntése alapján.

          Pályázat feltételeinek meghatározása, pályázat tárgyalása, illetve elbírálása esetén minden esetben zárt ülést kell elrendelni. A döntését a testület a zárt ülésen történő tárgyalást követően, nyílt ülésen hozza meg.

A Képviselő-testületi ülés összehívása

16. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkét tisztségviselő egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze, és vezeti.

(2) A Képviselő-testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának és előadójának megjelölését.

 (3) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a fő napirendi pontok tárgyának és előterjesztőjének, továbbá az egyéb napirendi pontok tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(4) A munkaterv szerinti ülésre szóló meghívót az ülés anyagával együtt a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt a testületi ülés napját megelőzően legalább 5 nappal megkapják. A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt – pedig az ülés előtt legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselő-testület ülésének személyesen vagy telefonon történő összehívására.

A Képviselő-testületi ülésre meghívottak köre

17. §

A Képviselő-testület ülésére az alábbi személyeket, szervezeteket kell meghívni:

a)       a képviselőket,

b)      a tisztségviselőket (polgármester, alpolgármester jegyző, aljegyző),

c)       a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

d)      szakértő  

Rendkívüli testületi ülés

18. §

(1) A Képviselő-testület éves munkatervében nem meghatározott testületi ülést tarthat(továbbiakban: rendkívüli ülés).

(2) A polgármesternek össze kell hívnia a Képviselő-testület ülését:

a)      a települési képviselők legalább egynegyedének írásbeli indítványára, annak átvételétől számított 15. napon belüli időpontra;

b)      a Képviselő-testület bizottságának határozatba foglalt indítványra, az indítvány átvételétől számított 15 napon belüli időpontra

(3) Rendkívüli ülést a polgármester saját döntése szerint is összehívhat.

(4) A rendkívüli ülés összehívására és levezetésére az e rendeletben foglalt eltérésekkel a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.

(5) A rendkívüli ülés napját és az ülés kezdetének időpontját a polgármester határozza meg.

(6) A rendkívüli Képviselő-testületi ülésen csak a meghívóban szereplő napirendek tárgyalhatók.

(7) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával az ülés előtt kézbesíteni kell a képviselők részére.

Az ülés vezetése

19. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, távollétében a 16. § (1) bekezdésében meghatározott helyettesítés rendje szerint alpolgármester, az alpolgármester akadályoztatása esetén a Korelnök vezeti.

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester megállapítja a megjelentek számát, az ülés határozatképességét, majd

a)      javaslatot tesz a napirendi pontokra, azok sorrendjére,

b)      beszámol az elmúlt Képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről,

c)      napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

d)      napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, illetve rendelettervezetet, berekeszti az ülést.

Napirendek meghatározása

20. §

(1) A polgármester az adott ülés napirendi pontjainak tervezésénél figyelembe veszi a Munkatervben arra az ülésre meghatározott napirendeket, a korábbi üléseken tett napirendi javaslatokat, továbbá a Jegyző, és a Közös Hivatal javaslatait.

(2) A polgármester a javasolt napirend ismertetésével nyitja meg a tanácskozást. A napirendekről a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

(3) A Képviselő-testület a napirendek sorrendjének meghatározásáról történt döntést követően, azon egyszerű többséggel változtathat.

Sürgősségi indítvány

21. §

(1) Sürgősségi indítványt a polgármester, bármely bizottság, és a képviselők terjeszthetnek elő.

(2) A sürgősség tárgyában a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(3)A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a Képviselő-testület első napirendként tárgyalja.

Vita vezetése

22. §

(1) A polgármester minden napirendet külön-külön nyit meg. Az előterjesztő kiegészítése után a polgármester megnyitja a vitát.

 (2) A vita során – a jelentkezések sorrendjének figyelembevételével – a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak, szólhatnak a tárgyhoz.

(3) Egy képviselő, egy adott napirendhez két alkalommal szólhat hozzá, hozzászólásonként maximum 5 perc időtartamban. A polgármester, további egyszeri maximum 3 perc hozzászólási lehetőséget biztosíthat. További hozzászólásra csak a Képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.

(4) A hozzászólás során a képviselői kérdésre a kérdezett választ köteles adni. A választ követően a képviselő folytathatja hozzászólását.

(5) A Képviselő-testület vita közben - egyszerű többséggel - a tanácskozási joggal nem rendelkezőknek is szót adhat, maximum 3 perces hozzászólásra.

A Képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása

23. §

(1) A Képviselő-testületi ülésen jelenlévő személyek kötelesek a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani, – olyan jellegű tetszést, vagy nem tetszést, amely zavarhatja mások hozzászólását, nem nyilváníthatnak ki – kötelesek a részükre kijelölt székeken helyet foglalni.

(2) A polgármester köteles gondoskodni a Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról. A rend fenntartása érdekében:

a)   Képviselő általi rendzavarás esetén:

aa) figyelmezteti, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki a tárgytól eltér, már elhangzottakat indokolatlanul ismétel.

ab) rendre utasítja, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki a Képviselő-testület tekintélyéhez méltatlan kifejezést vagy, másokat sértő fogalmazást használ,

b)   Egyéb rendzavarás esetén:

A képviselő-testületi ülésén jelenlévő meghívottakat vagy más megjelenteket a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén rendreutasíthatja. Amennyiben a rendzavarás folytatódik, vagy újra megismétlődik, a rendbontókat az ülésterem elhagyására kötelezheti.

(3) A polgármester tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás esetén az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(4)A polgármester, a (2)-(3) bekezdésekben foglalt, a rend fenntartása érdekében tett, indokolt intézkedéseiről a Képviselő-testület nem nyit vitát, azokkal kapcsolatban felszólalásnak helye nincs.

Tanácskozási jog

24. §

(1) A Képviselő-testületi ülésen tanácskozási joga van – mely jelenti szavazati jog nélkül a vitában való részvétel jogát (hozzászólás)

a)      jegyzőnek, az aljegyzőnek,

b)      a közös hivatal köztisztviselőinek, a szakterületüket érintő napirendi pontoknál,

c)      nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek,

d)      adott napirendi pontnál a napirend előadójának, az ahhoz meghívott személynek,

e)      annak, akinek a testület egyszerű többséggel tanácskozási jogot adott,

f)      Képviselő-testület által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőinek tevékenységi körükben, a Képviselő-testület, valamint a bizottsági üléseken,

g)      könyvvizsgálónak.

Személyes megszólíttatás

25. §

(1) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van a napirendi pont lezárása után legfeljebb 1 perc időtartamban észrevételt tenni.

(2)Viszontválasznak helye nincs.

Ügyrendi javaslat

26. §

(1) Az ügyrendi javaslat: a Képviselő-testületi ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat.

(2) A képviselők az ülés során bármikor tehetnek ügyrendi javaslatot, és részükre soron kívül szót kell adni.

(3) Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

Előterjesztések

27. §

(1) Az előterjesztés lehet:

a)      javaslat (rendelet-tervezet, vagy határozati javaslat),

b)      beszámoló,

c)      jogszabályban kötelezően meghatározott formátum.

Előterjesztők

28. §

(1) Előterjesztés megtételére jogosult

a)      települési képviselő,

b)      tisztségviselő,

c)      Képviselő-testület bizottsága,

e)      nemzetiségi önkormányzatok elnökei,

h)      intézményvezetők,

i)       jegyző, illetve az általa megbízott köztisztviselők,

k)      esetenként, akit a Képviselő-testület felkér

l)       önkormányzati feladatot megállapodás alapján ellátó szervezetek képviselője

Vita lezárása

29. §

(1) Ha a napirendhez több hozzászóló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(2) Bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását, melyről a Képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű többséggel határoz.

A Képviselő-testületi döntés meghozatalának módjai

1. A képviselő-testület döntéseit minősített többséggel, vagy egyszerű többségi döntéssel hozza. Minősített többség szükséges az Mötv 42.§ (1),(2).(5).(6).(7) pontjaiban foglaltakhoz.
   

Nyílt szavazás

30. §

(1) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) A szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik.

(4) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

Névszerinti szavazás

31 §

(1) Bármely képviselő javasolhat névszerinti szavazást, erről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet névszerinti szavazást elrendelni.

(2) Név szerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésben nem lehet.

(3) Név szerinti szavazásnál a jegyző ABC - sorrendben felolvassa a képviselők név-sorát, a képviselők, "igen"-nel, vagy "nem"-mel szavazhatnak.

(4) A jegyző a szavazatokat a névsorban feltünteti, összeszámolja az eredményt, és azt átadja a polgármesternek, aki kihirdeti az eredményt.

Titkos szavazás

32. §

(1) A Képviselő-testület jogszabályban kötelezően előírt esetben titkos szavazást tart.

(2) Bármely képviselő javaslatára minősített szótöbbséggel hozott határozata szerint a Képviselő-testület titkos szavazást tarthat azokban az ügyekben is, amelyekben zárt ülést tarthat, vagy köteles tartani.

(3) A titkos szavazás lebonyolításában a Vagyonnyilatkozat vizsgáló és ügyrendi bizottság elnöke és két tagja vesz részt (továbbiakban: szavazatszámláló bizottság).

(4) A titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(5) A szavazatszámláló bizottság a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke beszámol a Képviselő-testület részére.

(7) A titkos szavazással hozott határozatot már a nyilvános ülésen kell ismertetni.

Határozathozatal

33. §

(1) A Képviselő-testület a vita lezárása után szavaz a határozati javaslatról.

(2) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.

(3) A határozatképtelen testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(4) Képviselő-testület a határozatait általában egyszerű szótöbbséggel (a jelenlévő települési képviselők több mint felének "igen" szavazata) hozza.

(5) A polgármester elsőként a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat, végül a módosításokkal teljes határozati javaslatot teszi fel szavazásra.

(6) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

(7) A döntést követően ugyanabban a kérdésben bármely képviselő új szavazást kezdeményezhet. Erről a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A szavazás egy alkalommal ismételhető meg.

Határozathozatal személyi kérdésben

34. §

(1) A Képviselő-testület valamennyi személyi kérdés esetében (választás, kinevezés, vezetői megbízás) minősített többséggel dönt.

(2) Több jelölt esetén – ha közülük többen is megkapták a minősített többséget – a legtöbb szavazattal támogatott jelölt személyét fogadja el.

Minősített többség

35. §

Minősített többség (a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata) szükséges a Mötv. 50. §-ában kötelezően előírtakon kívül:

a)      azon ügyekben való döntéshez, amit törvény a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal

b)      az éves költségvetés 5%-át meghaladó hitelfelvételhez.

c)      tisztségviselő fegyelmi és anyagi felelősségének megállapításához;

d)      sürgősségi indítvány elfogadásához;

e)      az Önkormányzati vagyon tulajdonjogának, használati jogának ingyenes vagy kedvezményes átengedéséhez, illetve vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséhez, vagyontárgy felajánlásának elfogadásához.

f)       képviselő kizárásához

Személyes érintettség

36. §

(1) A polgármester, illetőleg a képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(2) A Képviselő-testületi döntés hozatalából kizárható az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(3) A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület egyszerű többségi szavazással dönt.

(4) Amennyiben a képviselő, illetve a polgármester személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, úgy a döntésből mérlegelés nélkül ki kell zárni.

(5) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni

Munkaterv

37. §

(1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelyet a testület évenként hagy jóvá.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a testület elé, minden év január 31-ig.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot tehet:

a.) valamennyi képviselő-testületi tag,

c.) a jegyző,

d.) intézményvezetők

e.) helyi nemzetiségi önkormányzatok képviselői

(4) A munkatervi javaslatokat a munkaterv megtárgyalását megelőzően 20 nappal korábban a polgármesterhez kell benyújtani.

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a.) az ülésnapok időpontját,

b.) a napirendi pontok tárgyát, címét, előterjesztőjét és az előkészítésért felelős nevét,

c.) a közmeghallgatás időpontját.

(6) A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(7) A képviselő-testület munkatervében elrendelheti egyes napirendek két fordulóban történő tárgyalását. Az első fordulóban meg kell határozni az elérni kívánt célokat és az előkészítés főbb mozzanatait. A második fordulóban vitatja meg a testület az előterjesztést és hozza meg döntését.

A határozat alakszerűsége

38. §

(1) A határozat megjelölése magában foglalja a határozatot hozó szerv megnevezését, a határozat számát (arab számmal), meghozatalának idejét (évét, valamint zárójelben a hónapját és napját).

A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

(2 A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A képviselő-testület az alábbi kérdésekben a szavazati arányok rögzítésével, alakszerű határozat nélkül dönt:

a.) napirend elfogadása,

b.) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról, amennyiben újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra,

c.) a polgármester és az alpolgármester előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, eseményeiről szóló beszámoló elfogadása,

d.) a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseinek jóváhagyása,

e.) interpellációra adott válasz elfogadásáról, tudomásul vételéről,

f.) tájékoztatók elfogadásáról, tudomásul vételéről.

Interpelláció

 39. §

(1) A képviselő a testületi ülésen - a fő napirendi pontok lezárása után – a testület tagja

a.) polgármestertől

b.) alpolgármestertől,

c.) jegyzőtől

önkormányzati ügyekben maximum 3 perc időtartamban felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 10 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) Interpellálni szóban és írásban lehet. Az interpelláció szándékát az ülés kezdetét 5 nappal megelőzően a polgármesternél kell írásban bejelenteni. Az írásos interpellációt, vagy a szóban előterjeszteni kívánt interpelláció rövid, lényegét tartalmazó írásos vázlatát a szándék bejelentésével egyidejűleg kell a polgármesterhez eljuttatni..

(3) Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:

a.) az interpelláló nevét

b.) az interpelláció tárgyát és címzettjét

c.) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő legfeljebb 3 percben fejtheti ki véleményét. Amennyiben a képviselő nem fogadja el a választ, úgy a testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Ha a választ a testület sem fogadja el, akkor az interpelláció kivizsgálásával megbízza a polgármestert (alpolgármestert). Az interpelláló képviselőt be kell vonni a vizsgálatba. A vizsgálatot 5 napon belül le kell folytatni. Az interpellációval kapcsolatos döntésre a vizsgálat befejezését követő soros testületi ülésen kerül sor.

(5) A lefolytatott vizsgálat eredményéről készült előterjesztést és a határozati javaslatot a jegyző terjeszti elő a testületi ülésre, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

A jegyzőkönyv

40. §

(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell Mötv 52. § (1) bekezdésében meghatározottakat. Erről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Nógrád Megyei Kormányhivatala részére.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. Erre a közös önkormányzati Hivatalban, valamint Szirák Község honlapján van lehetőség.

Hangfelvétel

41. §

(1) A képviselő-testület üléseiről kizárólag a jegyző jogosult hangfelvételt készíteni abból a célból, hogy segítségére legyen a jegyzőkönyv összeállításánál. A jegyzőkönyv elkészültével a hangfelvétel megsemmisítésre kerül.

IV. F E J E Z E T

 AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

42. §

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a)   Képviselő-testület tagjai,

b)   a Képviselő-testület bizottságai, a tanácsnok,

c)   nemzetiségi önkormányzat,

d)   a jegyző, aljegyző,

(2) A javaslatot a jegyzőhöz kell írásban benyújtani.

(3) Az elfogadott önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) A rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(5) A képviselő-testületnek a rendeletei előkészítésében való társadalmi részvétel szabályait e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(6) A rendelettervezetről való szavazás során először a módosító indítványokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt a testület.

(7) A rendelet végén minden esetben meg kell határozni hatálybalépésének napját.

(8) A rendeleteket az önkormányzat honlapján valamint a– 5. számú mellékletben rögzített helyszíneken található – hivatalos hirdetőtábláin a rendeletalkotásról szóló hirdetmény kifüggesztésével ki kell hirdetni.

V. F E J E Z E T

 A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI

43. §

(1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

a.) a helyi népszavazás és népi kezdeményezés,

b.) közmeghallgatás,

c.) fórum,

d.) képviselői fogadóóra.

(2) A képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, a településnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő magánszemélyek tevékenységét és velük együttműködik.

HELYI NÉPSZAVAZÁS

44.§

(1) A helyi népszavazásban az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választásra jogosult.

(2) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a választópolgárok legalább 25 %-a.

 (3) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezte.

(4) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester hívja meg az aláírást gyűjtők képviselőjét.

(5) A helyi népszavazás lebonyolításának a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvények rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni

A KÖZMEGHALLGATÁS

45. §

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és az érdekelt szervezetek közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás helyét és idejét a munkatervben meg kell határozni.

(2) A közmeghallgatás tényét az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(5) A közmeghallgatáson is – mint a képviselő-testületi ülésen – a testületnek határozatképesnek kell lennie.

A  FÓRUM

 46. §

(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - fórumot hívhat össze.

(2) A fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.

(3) A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.

(4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.

(5) A fórumról feljegyzést kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik

A KÉPVISELŐI FOGADÓÓRA

 47. §

(1) A képviselő-testület tagjai a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás érdekében képviselői fogadóórát tarthatnak.

(2) A képviselői fogadóórákon az elhangzott közérdekű bejelentésekről, javaslatokról a képviselő feljegyzést készít. A feljegyzés alapján a szükséges intézkedések megtételéről a jegyző gondoskodik. 

VI. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

48. §

 (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó bizottságokat választ és ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre (tagjai névsorát e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza

a.) Vagyonnyilatkozat vizsgáló és Ügyrendi Bizottság, 3 fővel, amelynek tagjai önkormányzati képviselők

^[1]

c.)  Idős Bizottság amelynek, tagjainak több mint a fele, önkormányzati képviselő.

d.) Pályázatíró Bizottság, amelynek tagjainak több mint fele önkormányzati képviselő.

(3) A képviselő egyidejűleg csak egy bizottságnak lehet az elnöke. E rendelkezés nem zárja ki, hogy a képviselő ad hoc bizottságnak elnöke lehessen.

(4) A bizottsági üléseken bármely képviselő részt vehet tanácskozási joggal, szavazati joggal azonban csak a bizottság megválasztott tagjai bírnak.

(5) A bizottság belső működési szabályait – az Mötv. és e rendelet keretei között – maga állapítja meg.

(6) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(7) Az ideiglenes- bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(8)  A bizottságok feladat és hatáskörét, működésük alapvető szabályait, e rendelet 7. számú melléklete tartalmazza

49. §

(9) Az állandó bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(10) A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(11) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre formailag és tartalmilag is a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

VII. F E J E Z E T

A POLGÁRMESTER ÉS AZ ALPOLGÁRMESTER

 A POLGÁRMESTER

50. §

(1) Szirák Község Önkormányzatának vezetője a polgármester, aki megbízatását főállásban látja el. Tevékenysége során elsősorban a polgármesteri programjában foglaltak végrehajtása a fő célkitűzés.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(3) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul Szirák település fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.

(4) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével látja el. A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében, a társult önkormányzatok polgármestereivel közösen, irányítja a hivatalt.

(5)A polgármester szabadsága tekintetében a döntési jogosultság a képviselő-testületet át nem

ruházható hatáskörében illeti meg. A szabadság kiadásáról a képviselő testületnek határozatban kell rendelkeznie.

(6) A polgármestert évi 25 nap alapszabadság, és 14 nap pótszabadság illeti meg.

(7)A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra megfelelően alkalmazni kell a közszolgálati

tisztviselőkről 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 103-104 §-ainak, a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseit.

(8) A polgármester minden év első képviselő-testületi ülésére, a testület elé terjeszti éves szabadságolási tervét. A jóváhagyott szabadságolási tervtől a testület előzetes, illetve rendkívüli esetben utólagos jóváhagyásával, a polgármester eltérhet.

51. §

(1) A polgármester feladatait az Mötv. 67.§ (1) bekezdése  tartalmazza.

(2) Amennyiben a képviselő-testület két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést úgy az Mötv 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével, döntést hozhat.

(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

(4) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(5) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzat képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

AZ ALPOLGÁRMESTER

 52. §

(1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választhat. A képviselő-testület az alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester megbízatása megszűnik az új polgármester megválasztásával, valamint ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja, Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a tisztséget, a képviselő-testület által a törvény keretei között meghatározott tiszteletdíjban részesül.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi feladatát.

(3) A polgármesterre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak az alpolgármesterre is.

(4) Az alpolgármester heti egy alkalommal ügyfélfogadást, fogadónapot tart

VIII. F E J E Z E T

A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÉS A JEGYZŐ

 53. §

(1). Szirák Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Vanyarc Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Bér Község Önkormányzata Képviselő-testülete Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel közös hivatalt hozott létre, az önkormányzatok működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatok ellátására az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény , az államháztartásról szóló törvény végrehajtását meghatározó 368∕2011. (XII.31.) számú Korm. rendelet, valamin az Mötv.85.§ (1) bekezdése alapján

(2). A képviselő-testületek meghatározzák a közös hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát.

(3). A polgármesterek a képviselő-testületek együttes üléseinek döntései, valamint a megkötött megállapodásuk szerint irányítják  a közös hivatalt.

(4). A közös hivatalt a jegyző vezeti.

(5). A települési képviselők a közös hivataltól a jegyző útján igényelhetik a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.

(6). A közös hivatal önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati költségvetési szerv. Költségvetési előirányzatait a létrehozó önkormányzatok együttes ülésen határozzák meg, amely előirányzat beépül a székhely (Vanyarc) település költségvetési rendeletébe.

(7).A jegyző külön döntése alapján az érdemi ügyintézők kiadmányozási jogot kaphatnak.

(8) A közös hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát az SZMSZ. 8. számú melléklete tartalmazza.

(9).A közös hivatal látja el a nemzetiségi és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos feladatokat, így költségvetési gazdálkodásának könyvelését, házipénztár kezelését, jegyzőkönyveinek elkészítését, ügyviteli feladatainak ellátását.

A JEGYZŐ

54. §

(1) A polgármesterek – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző vezeti a közös hivatalt, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(3) A jegyző feladatait az Mötv. 81.§ (3) bekezdése felsorolja.

(4) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(5) A jegyzőt szabadságának, illetve más okból történő távollétének ideje alatt az aljegyző, a jegyző és az aljegyző , egyidejű akadályoztatása esetén, a Közös Hivatal anyakönyvezetői feladatokat ellátó ügyintézője helyettesíti.

IX. F E J E Z E T

 AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

55. §

(1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet (vagyonrendelet) állapítja meg.

(2) A vagyonrendeletben meg kell határozni a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

(3) Törzsvagyonnak az, az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(4) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

56. §

(1) A képviselő-testület a költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

a.) az első fordulóban (koncepció) a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak körültekintő, alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján összeállított gazdasági koncepciót kell a testület elé terjeszteni. A koncepcióban számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségét, meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a szükségletek kielégítésének sorrendjét. Be kell mutatni a felmerült igényeket és ezek kielégítésének alternatíváit, változatait, továbbá fel kell mérni a várható döntések hatásait.

b.) A második fordulóban a költségvetési törvény által előirt részletezésben a rendelettervezetet tárgyalja a testület. A tervezet több változatot is tartalmazhat. A tervezet elsősorban a törvényben előirt kötelező önkormányzati feladatok megvalósítását, és a további, még vállalható önkormányzati feladatokat rögzíti. A költségvetés a bevételi forrásokat, a kiadásokat célok szerint tartalmazza. Tartalékot is kell képezni az esetleges forráskiesés, többletfeladat, áremelkedés fedezetére. A rendeletben szabályozni kell az évközi előirányzat-módosítási hatáskör gyakorlását is.

(3) A költségvetési rendelettervezetet a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a testület elé. Az előterjesztést valamennyi bizottság előzetesen megtárgyalja és véleményezi

57. §

(1) A költségvetési évet követően a képviselő-testület zárszámadását rendeletben állapítja meg. A rendelettervezetet a költségvetési törvényben előírtaknak megfelelően kell elkészíteni.

(2) A zárszámadás előkészítésére és előterjesztésére a költségvetési rendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

58.§

(1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít. A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(2) A gazdasági program tartalmazza különösen:

a.) a fejlesztési elképzeléseket,

b.) a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését,

c.) a településfejlesztési politika célkitűzéseit,

d.) az adópolitika célkitűzéseit,

e.) az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat,

f.) befektetés-támogatási politika célkitűzéseit,

g.) településüzemeltetési politika célkitűzéseit.

(3) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el, amennyiben az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

X. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE

59.§

(1) A helyi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi

(2) A közös hivatal és az intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el megfelelő képesítéssel rendelkező belső ellenőr útján.

 (3) Belső ellenőrzési feladatok ellátására a közös hivatal köt megállapodást a közös hivatalt fenntartó önkormányzatok, és azok által fenntartott valamennyi intézményre vonatkozóan

XI. FEJEZET

TÁRSULÁSOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, ÉRDEKKÉPVISELET

60.§

 (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel, gazdasági-, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel alakíthat ki társulásokat.

(2) Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg.

(3) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.

61.§

(1) A képviselő-testület feladatköreiben más képviselő-testületekkel, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakít ki, feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik.

(2) Az együttműködés keretében a felek tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében.

(3) Együttműködési megállapodás megkötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő-testület nevében a polgármester írja alá.

62.§

Az önkormányzat az önkormányzati jogok és érdekek kollektív képviseletének, védelmének és érvényesülésének előmozdítása, valamint az önkormányzati működés fejlesztése céljából érdekképviseleti szervezeteket hozhat létre.

63.§

VAGYONNYILATKOZAT TÉTELI KÖTELEZETTSÉG

 (1) A képviselő-testület a kinevezési jogkörébe tartozó közszolgálatban álló alkalmazottak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét a 9. számú mellékletben határozza meg.

(2)A vagyonnyilatkozatok őrzéséért a polgármester felelős.

XII. FEJEZET

A FELTERJESZTÉSI JOG

64. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetve a helyi önkormányzat feladat és hatáskörét érintő bármely kérdésben - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és

a.) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet,

b.) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti,

c.) az általa irányított szerv működésével, illetve az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

(2) A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően kikérheti a témakör szerint érintett bizottság véleményét.

XIII. F E J E Z E T

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

65. §

(1) Jelen rendelet 2015. március 06. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Szirák Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 7 /2011 (IX.16.) számú rendelete