Dorogháza Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátások rendjéről szóló, 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) helyi alkalmazása érdekében az 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

A RENDELET CÉLJA

1. §

A rendelet célja, hogy a rászorultak minimális szociális biztonságának megőrzése érdekében meghatározza az egyes szociális ellátások formáit, igénybevételének feltételeit, valamint a jogosultság érvényesítésének garanciáit, az önkormányzat teherbíró képessége figyelembevételével.

A RENDELET HATÁLYA

2. §

A rendelet hatálya kiterjed:

(1) Dorogháza Önkormányzat közigazgatási területén élő, lakóhellyel rendelkező

a) magyar állampolgárokra

b) bevándoroltakra és letelepedettekre

c) hontalanokra

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2) A rendelet hatálya a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősített országoknak Dorogháza község területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) A rendelet  hatálya kiterjed

a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (továbbiakban Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Dorogháza község közigazgatási területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint

b) a 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben (a továbbiakban: uniós rendeletek) meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Dorogháza község közigazgatási területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

I.

SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

3. §^[1]

Szociális rászorultság esetén a jogosult számára az önkormányzat képviselő-testülete települési támogatást állapít meg.

Időskorúak járadéka

4. §^[2]

Aktív korúak támogatása

5. §^[3]

Rendszeres szociális segély

6. §^[4]

7. §^[5]

8. §^[6]

9. §

^[7]

Aktív korúak ellátása

10. §

(1) Az aktív korúak ellátására, ezen belül foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy, az Szt. 35. § (3) bekezdésében foglaltakon túl a jogosultság egyéb feltételeként köteles az általa életvitelszerűen lakott ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására az alábbiak szerint:

a) az általa életvitelszerűen lakott ingatlan udvarán valamint a lakóházban egy-egy db szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata,

b) a lakóházhoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítása, allergén növények kiirtása,

c) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,

d) az ingatlan előtti közterületnek tisztán tartása, szemét- és gyom-mentesítése,

e) a lakóház rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:

• a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,
• illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,

f) az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,

g) állattartása vonatkozó helyi szabályok betartása,

(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.

(3) Az Szt. 36. § (2) bekezdés d) pontja szerint meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek, aki ezen rendeletben foglalt kötelezettségét – felszólítás ellenére – nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról.

(4)A jogosultság feltételeként e rendeletben foglalt szabályok betartását az önkormányzat a Közös Önkormányzati Hivatalának bevonásával ellenőrzi.

Lakásfenntartási támogatás 

11. §^[8]

12. §^[9]

13 §^[10]

14. §^[11]

15. §^[12]

16. §^[13]

17. §^[14]

18. §^[15]

Ápolási díj

19. §^[16]

Települési támogatás

20. §^[17]

         (1) A települési támogatás lehet

a) Rendkívüli települési támogatás

aa) egészségügyi kiadások támogatása

ab) élelmiszer kiadások támogatása

ac) gyermeknevelési támogatás

ad) elemi kár enyhítése

b) temetési támogatás

c) lakhatási támogatás

(2) A temetési támogatás és a lakhatási támogatás iránti kérelmeket átruházott   hatáskörben a polgármester bírálja el.

(3) A rendkívüli települési támogatásokat legkésőbb a megállapítást követő 15 napon belül ki kell fizetni.

Egészségügyi kiadások támogatása

20/A. §^[18]

 (1) Az ellátás annak állapítható meg, akinek eseti, jelentős mértékű gyógyszerköltsége merül fel, vagy akinek az OEP által nem támogatott gyógyászati segédeszközre van szüksége és közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkezik.

(2) Az ellátás megállapításának feltétele, hogy az egy főre számított családi jövedelem nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-nál.

(3) A támogatást egyszeri támogatásként kell megállapítani melynek összege 1.000.-Ft-nál kevesebb és 5.000.-Ft-nál magasabb nem lehet.

(4) A kérelem kötelező melléklete a háziorvos és/vagy kezelőorvos által felírt rendszeresen vagy esetenként szedett gyógyszerek, gyógyászati segédeszköz költségének összegéről szóló igazolás.

Élelmiszer kiadások támogatása

20/B. §^[19]

(1) Élelmiszer kiadások támogatásában részesülhet, aki az élelmiszer, étkeztetés hiányában  létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került és esetében az egy főre számított havi családi jövedelem határ nem magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-nál.

(2) A támogatást természetbeni juttatás formájában is meg lehet állapítani, egyszeri összege 1.000.-Ft-nál kevesebb és 5.000.-Ft-nál magasabb nem lehet.

Gyermeknevelési támogatás

20/C. §^[20]

(1) Az ellátás megállapításának feltétele, hogy az egy főre számított havi családi jövedelem nem lehet több az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 200 %-nál.

(2) A gyermeknevelési támogatást az önkormányzat természetbeni juttatás formájában is megállapíthatja. A támogatás legkisebb összege gyermekenként 1000.-Ft, legmagasabb összeget 5.000.-Ft.

Elemi kár enyhítése

20/D. §^[21]

.      (1) Az önkormányzat az elemi kár enyhítésére a károsult kérelmére a lakhatási feltételek helyreállítására kamatmentes kölcsönt nyújt, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre számított családi jövedelem nem magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 130%-nál

            (2) A kamatmentes kölcsön további feltétele, hogy

            a) a kérelmezőnek és családjának ne legyen korábbi önkormányzati szociális, illetve kamatmentes kölcsönből vagy egyéb visszafizetés kötelezettségből fenn álló tartozása

            b) továbbá a család rendelkezzen olyan jövedelemforrással, amelyből a kölcsön visszafizetése garantálható.   

            (3) Az elemi kár fennállását az önkormányzati hivatal a helyszínen ellenőrzi

            (4) A kamatmentes kölcsön összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát nem haladhatja meg és a visszafizetés időtartama 3 hónap türelmi idővel legfeljebb hat hónap lehet. A visszafizetést a támogatási határozatban foglaltak szerint kell teljesíteni.

            (5) A kamatmentes kölcsön a kérelemben megjelölt célra való felhasználását az önkormányzati hivatal a helyszínen ellenőrzi.

            (6) Amennyiben a kölcsön nem a kérelemben meghatározott célra kerül felhasználásra az önkormányzat elrendeli az azonnali visszafizetését és a kérelmezőt a további támogatásból a kötelezettség teljesítéséig kizárhatja.

            (7) Az (1)-(6) bekezdésben szabályozott kamatmentes kölcsön megállapítható a közeli hozzátartozó temetési költségeinek megfizetéséhez is.

Ez esetben a temetési költségeket a temetési számlák, bemutatásával kell igazolni.

21. §^[22]

Temetési támogatás

22. §^[23][24]

(1) Temetési támogatás annak állapítható meg, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti

(2) A temetési támogatás akkor állapítható meg, ha az egy főre jutó havi családi jövedelem határ nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 8-szorosát.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés koporsós temetés esetén 100.000 Ft, urnás temetés esetén 80.000 Ft.

(4) A temetési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát, melyről másolat készül.

(5) A temetési támogatás összege koporsós temetés esetén 10.000.-Ft, urnás temetés esetén 8.000.-Ft.

Lakhatási támogatás

22/A.§^[25]

22/A §  (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A lakhatási támogatására jogosult az a személy, aki állandó dorogházi lakcímmel rendelkezik és a háztartásban az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át.

(3) A támogatás mértéke:

  0  – 22.000.-Ft                                  4.000.- Ft/hó

22.001.-Ft – 28.500.-Ft                                  3.000.- Ft/hó

28.501.-Ft – 40.000.-Ft                                  2.000.- Ft/hó

40.001.-Ft – 57.000.-Ft                                   1.000.- Ft/hó

 (4) A támogatást egy évre kell megállapítani, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony időtartamára.

 (5) A támogatás ugyanazon lakásra, csak egy jogosultnak állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(6) Az egy főre jutó jövedelem számításánál figyelembe kell venni az ugyanazon lakcímre állandó vagy tartózkodási hellyel bejelentett személyeket.

(7) A támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható. A támogatást a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától kell megállapítani. A megállapított támogatást utólag, a tárgyhót követő hó 5. napjáig kell utalni a szolgáltatónak, illetve kifizetni a kérelmezőnek.

22/B. §^[26]

A polgármester az önkormányzat költségvetésében biztosított polgármesteri keret terhére méltányosságból rendkívüli települési támogatást nyújthat. A támogatás kérelem alapján nyújtható.

23. §^[27]

24. §^[28]

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

25. §^[29]

Köztemetés

26. §^[30]

A köztemetés elrendelésére az Szt. 48. §-nak rendelkezései az irányadók. A polgármester átruházott hatáskörben dönt.

Közgyógyellátás

27. §^[31]

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

28. §^[32]

III.

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK

ÉS TÉRÍTÉSI DÍJAI

29. §

(1) Az önkormányzat a személyes gondoskodás keretében a szociális helyzetük, jövedelmi viszonyuk, egészségi állapotuk miatt önmaguk és eltartásra szoruló hozzátartozóik ellátásáról, élelmezéséről gondoskodni nem tudó személyek részére kedvezményes ellátást nyújt.

(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó alapellátási formák:

a) étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c) családsegítés

d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

e) tanyagondoki szolgáltatás

Étkeztetés

30. §

(1) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, aki szociális helyzete, kora, egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége, vagy hajléktalansága miatt önmaga, illetve eltartottja részére a legalább napi egyszeri meleg étkezésről más módon nem tud gondoskodni.

a)Életkora miatt rászoruló az a személy, aki a 60. életévét betöltötte.

b)Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

c)Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló jogszabály alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

d)Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg, gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

e)Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik.

(2)A szociális étkeztetés elbírálásáról a polgármester dönt.

(3) Az igénybe vett szolgáltatásért az Sztv. 116 – 117 §-i szerinti mértékig térítési díjat kell fizetni, amelyet a képviselő-testület évente rendeletben állapít meg. A döntést követően az új térítési díjról az intézményvezető értesíti a szolgáltatás igénybevevőjét, illetve törvényes képviselőjét.

(4) Az ellátás módja lehet

a) étkezés elvitele saját erőből,

b) étkezés házhoz szállítása házi segítségnyújtás, és

c) tanyagondoki szolgálat keretében

(5) A z étkeztetést az önkormányzat vállalkozóval kötött szerződés alapján biztosítja.

(6) Az ellátást meg kell szüntetni

a) Az ellátás megállapítása határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig történik.

b) Az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 2 hétig) nem vette  igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki.

c) Az ellátott a térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve hogy  annak megfizetésére egyébként képes lenne.

Házi segítségnyújtás

31. §

(1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk

        ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak;

(2) A házi segítségnyújtás keretében a házigondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybevevő fizikai, mentális, szociális szükséglete

a) saját környezetében;

b) életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően;

c) meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.

(3) Az ellátást – térítésmentesen – az önkormányzat a Bátonyterenye és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül biztosítja.

Családsegítés

32. §

(1) A családsegítés Dorogháza község közigazgatási területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése.

(2) A családsegítő szolgálat a Szt. 64 § (2)-(4) bekezdésében meghatározott feladatai körében,

a) szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az ellátást igénybevevő megfelelő tájékoztatása érdekében;

b) pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást szervez;

c) szervezi az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködési programját;

d) programokat szervez a város területén élő lakosság számára,

e) segítséget nyújt az egyének, a családok kapcsolatkészségének javításához;

f) segíti speciális támogató, önsegítő csoportok szervezését, működtetését.

(3) Az önkormányzat az (1)-(2) bekezdésben foglalt feladatokat a Bátonyterenye és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül látja el.

(4) A családsegítés körében nyújtott szolgáltatások a dorogházi lakosok számára térítésmentesek.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

33. §

(1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időkorú, vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére, az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2) Az önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Bátonyterenye és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül biztosítja, a Társulási Tanács által megállapított térítési díj ellenében.

Tanyagondnoki Szolgálat

34. §

Az önkormányzat a szolgáltatást külön rendeletben foglaltak szerint biztosítja.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele

35. §

(1) Az e rendelet alapján a személyes gondoskodást nyújtott szociális ellátásokat – a házi segítségnyújtás, a családsegítés és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kivételével – a konyhavezetőnél és a hivatal szociális ügyintézőjénél lehet kérelmezni. Az intézményvezető az ellátásra vonatkozó kérelmeket nyilvántartásba veszi.

(2) Az intézmény vezetője köteles tájékoztatást adni a kérelmező és hozzátartozója részére

a) szociális ellátás feltételeiről, tartalmáról

b) panaszjoguk gyakorlásának módjáról,

c) fizetendő térítési díjról, teljesítés feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről.

IV.

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

36. §

(1) Az állampolgárok a szociális ellátásokat az erre a célra rendszeresített nyomtatványokon igényelhetik a Közös Önkormányzat Hivatalában. (mellékletek)

(2) A kérelmező köteles igazolást csatolni, valamint a kérelem nyomtatvány szerint nyilatkozni a saját és a vele közös háztartásban élők, valamint a tartásra köteles ill. rászoruló hozzátartozói személyi adatairól, vagyoni, jövedelmi helyzetéről.

A jövedelem igazolásához csatolni kell a jogosultság megállapításakor:

a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (továbbiakban:

vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem

benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

(3) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át,a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(4) Az önkormányzat a családi helyzet jövedelmi-vagyoni, a rászorultság és tartási képességi értékhatárok meghatározásánál a Szt. 4.§-ban foglaltak, valamint az e rendeletben meghatározottak figyelem bevételével jár el.

(5) Nem részesíthetők önkormányzati hatáskörbe tartozó pénzbeli ellátásban azon személyek illetve családok, akik olyan ingó és ingatlan vagyonnal, továbbá vagyoni értékű joggal rendelkeznek,

- melynek külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

- melynek együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének nyolcvanszorosát meghaladja, kivéve azt a lakásingatlant, melyben életvitelszerűen laknak, és az a vagyoni értékű jog, amely a lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

(6) Az igény megalapozottságának elbírálása céljából szükség szerint a Közös Önkormányzati Hivatal  szociális ügyintézője környezettanulmányt készíthet. A kérelmező, valamint hozzátartozói kötelesek a környezettanulmányt végzővel együttműködni.

(7) Az e rendeletben szabályozott valamennyi rendszeres ellátásra való jogosultságot az Szt. előírásai szerint felül kell vizsgálni.

(8) ^[33]A lakhatási támogatási kérelmek az év folyamán bármikor benyújthatók. Rendkívüli települési támogatás évente kettő alkalommal kérhető.

(9)^{[34] [35]}Lakhatási támogatás azon háztartás részére, amelynél az önkormányzat felé köztartozás áll fenn, a tartozás fennállása ideje alatt nem folyósítható.

(10)^[36] Nem állapítható meg települési támogatás annak az aktív korú személynek, aki álláskeresőként, illetve akinek családjában élő személy munkanélküliként a munkahely keresés céljából nem működik együtt a Munkaügyi Központtal.

37. §

(1) E rendelet alkalmazásában rendszeres ellátásnak a Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltak minősülnek.

(2) A rendszeres ellátás iránti kérelemhez minden esetben jövedelemnyilatkozatot kell csatolni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. §

(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 5/2008.(V.28.).számú rendelet hatályát veszti.