Dorogháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (XI. 29.) önkormányzati rendelete

A Szervezeti és Működési Szabályzatról

Hatályos: 2024. 10. 14

Dorogháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (XI. 29.) önkormányzati rendelete

A Szervezeti és Működési Szabályzatról

2024.10.14.

Dorogháza Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a szervezeti és működési szabályzatáról a következőket rendeli el.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Hivatalos megnevezés

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Dorogháza Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 3153 Dorogháza, Malom út 24.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Dorogháza Község Önkormányzat Képviselő- testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)

(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Mátramindszenti Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(5) Adóhatósági azonosító: 15450951-2-12

(6) Statisztikai számjel: 15450951-8411-321-12

(7) Számlavezető pénzintézet: OTP Észak-keleti r., Bátonyterenye (3070 Bátonyterenye, Bányász út 1/A.)

(8) Bankszámla szám: 11741048-15450951-00000000

(9) Az önkormányzat telefonszáma: 32/368-172

(10) Az önkormányzat e-mail címe: hivatal@doroghaza.hu

(11) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.doroghaza.hu

(12) Az önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal és a jegyző.

Jelképek

2. § A Község címeréről és zászlajáról, azok használati rendjéről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

3. § Az Önkormányzat, a képviselő-testület, a polgármester, és a Hivatal, bélyegzőjén a Magyarország címerét kell használni. A Magyarország címerét ábrázoló bélyegző használatát kifejezetten előíró jogszabály hiányában a község címerét ábrázoló bélyegző is használható.

Feladat- és hatáskörök

4. § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott feladat- és hatáskörök mellett saját elhatározása alapján önként is vállalhat önkormányzati feladatokat, amennyiben a kötelezően ellátandó feladatok ellátását ez nem veszélyezteti, a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak, és a feladatot jogszabály nem utalja más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe.

(2) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 1. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartoznak a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában meghatározottak, amelyekben kizárólag a képviselő-testület dönthet.

(2) A képviselő-testület az átruházható feladat- és hatásköreit önkormányzati rendeletben a polgármesterre vagy a jegyzőre átruházhatja.

(3) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza

6. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott ellátandó feladatok közül a gyermekjóléti szolgáltatások ellátásáról társulásban gondoskodik.

(2) A képviselő-testület az egészségügyi alapellátás körébe tartozó háziorvosi szolgálatot és a fogorvosi ellátást vállalkozásokkal kötött megállapodás alapján biztosítja.

II. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET

7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A tagok névsorát a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A polgármester az Mötv. 66. §-a alapján tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

Az alakuló ülés

8. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

9. § (1) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásáról és annak eredményéről.

(2) Az alakuló ülésen a polgármester és az önkormányzati képviselők az Mötv. 28. § (3) bekezdése szerint esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő. Az eskütételt követően a Helyi Választási Bizottság elnöke átadja a megbízóleveleket a képviselők részére.

10. § A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, dönt tiszteletdíjukról.

A képviselő-testület működése

11. § (1) A képviselő-testület éves munkaterve alapján, szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. Előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő kivételes és rendkívüli esetben rendkívüli ülés összehívására is sor kerülhet.

(2) A munkaterv javaslat összeállításához javaslatot kell kérni:

a) a képviselő-testület bizottságától,

b) a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől,

c) a jegyzőtől,

d) az önkormányzat intézményeinek vezetőitől.

(3) A polgármester a munkaterv javaslat előterjesztésében a beérkezett, figyelembe nem vett javaslatokról is tájékoztatja a képviselő-testületet.

12. § (1) A munkaterv tervezetét a polgármester legkésőbb a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig a képviselő-testület elé terjeszti.

(2) A munkaterv tartalmazza a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, napirendjét, az előterjesztő, közreműködő megjelölését.

13. § A képviselő-testület ülését az ülés helyének, kezdési időpontjának, az egyes napirendek tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A képviselő-testület üléseinek pontos időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó hirdetőtáblán történő kifüggesztésével és a község honlapján történő közzététellel tájékoztatni kell a lakosságot.

14. § A települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének indítványára a képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni.

15. § (1) A képviselők és meghívottak legalább 3 nappal az ülés időpontja előtt megkapják az ülés meghívóját és írásos előterjesztéseit.

(2) Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton (pl. telefonon) is összehívható.

(3) A képviselő-testület elé kerülő napirendi pontok írásban és szóban is előterjeszthetők. A minősített többségű döntést igénylő napirendi pontot írásban kell előterjeszteni.

16. § (1) Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, valamint a napirendek előterjesztőit.

(2) A képviselő-testület ülésére – a képviselő-testület tagjain kívül – meg kell hívni:

a) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét,

b) a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét,

c) a község díszpolgárait,

d) akinek a jelenléte a napirend alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges.

17. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

(2) A képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatása esetén a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó ás Ellenőrző Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A képviselő-testület ülését vezető személy megállapítja az ülés határozatképességét, előterjeszti az ülés napirendi javaslatát, a napirendek tárgyalása előtt tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a képviselő-testületi döntések végrehajtásáról, valamint a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről.

(4) A képviselő-testület üléseiről jelenléti ívet kell vezetni, melyet minden jelenlévő tag aláír.

(5) A képviselő-testület határozatképtelensége vagy az ülés megszakadása esetén a képviselő-testület ülését ugyanazon napirendek tekintetében 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

(6) Határozatképesség esetén a polgármester, a képviselő vagy a jegyző javaslatára a képviselő-testület számozás nélküli ügyrendi határozattal dönt valamely napirend elnapolásáról, több napirend összevontan történő tárgyalásáról, a meghívóban nem szereplő napirendi téma napirendre tűzéséről, napirendek tárgyalási sorrendjének módosításáról.

(7) A képviselő-testület a napirendről, a napirend előtti felszólalásról, és a napirend előtti tájékoztató tudomásul vételéről vita nélkül, számozás nélküli határozattal dönt.

18. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje általában: rendeleti javaslatok, határozati javaslatok, beszámolók, tájékoztatók, önálló képviselői indítvány, felvilágosítás kérés, kérdés.

(2) Indokolt esetben az (1) bekezdésben foglalt sorrendtől el lehet térni.

19. § (1) A képviselő-testület napirendi pontjának előterjesztője lehet:

a) polgármester

b) jegyző

c) képviselő-testület tagja

d) képviselő-testület bizottsága

e) települési nemzetiségi önkormányzat elnöke

f) a képviselő-testület által felkért szervezet vezetője.

(2) Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése a bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés csak a bizottság véleményével ellátva terjeszthető a képviselő-testület elé. A bizottság véleményéről a bizottság elnöke a napirend tárgyalásakor szóbeli tájékoztatást ad.

20. § Az írásbeli előterjesztés két részből áll:

a) az első rész tartalmazza

aa) a téma meghatározását,

ab) az előzmények, a döntés szempontjából meghatározó tények, ismeretek bemutatását, a témakör ismételt napirendre tűzése esetén a korábbi döntést, annak eredményét, a döntés szempontjából új körülmények, információk ismertetését,

ac) az előkészítés során felmerült véleményeket, alternatívákat,

ad) az előterjesztést készítő megnevezését, aláírását;

b) a második rész tartalmazza

ba) a határozati javaslatot,

bb) a végrehajtásért felelős személy megnevezését,

bc) a határidő megjelölését.

21. § (1) Az első napirend tárgyalását megelőzően a polgármester beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről, és tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről.

(2) Minden előterjesztésről és a vele összefüggő döntési javaslatról külön-külön kell tárgyalást nyitni. A képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkező meghívottak a napirendhez való hozzászólási szándékukat, kérdésüket az ülés vezetőjének jelzik. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, miután az ülés vezetője a felszólalás lehetőségét megadta.

(3) Azt a felszólalót, aki napirendtől eltér, az ülés vezetője figyelmezteti, hogy térjen a napirend tárgyára, majd ismételt felszólítás után megvonhatja a szót. Az a felszólaló, akitől a napirendtől való eltérés miatt az ülés vezetője a szót megvonta, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

22. § (1) A tárgyalás lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő- testület tagja javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(3) Az előterjesztő a javaslatot, figyelembe véve a napirend tárgyalása során elhangzott véleményeket, javaslatokat, kiegészítéseket, a napirend tárgyalásának lezárásáig megváltoztathatja, visszavonhatja.

(4) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, ha a döntési javaslat tekintetében jogszabálysértést észlel.

23. § (1) Amennyiben a napirendhez több felszólalás nincs, a polgármester a napirend tárgyalását lezárja, a tárgyalás során elhangzottakat összefoglalja, a javaslatokat logikai sorrendben szavazásra bocsátja, majd megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a döntést.

(2) Az ülés vezetője először a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot bocsátja szavazásra.

(3) Az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

(4) Ugyanazon ügyben a téma ismételt tárgyalására és szavazására az Mötv. 68. § (1) bekezdésben foglalt szabályok vonatkoznak.

24. § (1) A képviselő-testület ülésein jelenlévő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs, kivéve, ha a hozzászólási szándékot az ülés megkezdésekor jelzik a képviselő- testület felé. A tanácskozási jog megadásáról az ülés vezetője dönt. A hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc lehet.

(2) Az ülés vezetője lehetőséget adhat arra, hogy a napirendben érintett személy – személyes érintettségre való tekintettel – 2 perc időtartamban hozzászólást tehessen.

25. § A polgármester a napirend tárgyalása során minden felvilágosítást köteles megadni. Véleményét a tárgyalás során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.

26. § A polgármester, illetve az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról kell dönteni.

27. § Az önkormányzati képviselő a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló képviselői indítványt terjeszthet elő. Az önálló képviselői indítványt a polgármesternél a rendes ülés napját megelőzően legalább öt nappal írásban kell beterjeszteni.

28. § Ügyrendi döntés a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirend témáját érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozik. A képviselő-testület a polgármester vagy képviselő ügyrendi kérdéskörre vonatkozó javaslatáról vita nélkül dönt.

29. § (1) A polgármester, illetve az ülés vezetője gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, mely során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi témától, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;

b) rendre utasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít; valamint aki e rendeletnek a tanácskozás rendjére vagy a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi;

c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;

d) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához hatóság segítségét veheti igénybe.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában felsorolt intézkedés a képviselő-testület tagjával és az ülésen tanácskozási joggal részt vevő nemzetiségi önkormányzat elnökével szemben nem alkalmazható.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.

(4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Amennyiben a rend nem áll helyre, a polgármester elhagyhatja az üléstermet, mellyel az ülés félbeszakad. A képviselő-testület ülése a polgármester, illetve a 17. § (1)–(2) bekezdésben foglalt esetben az ülés vezetőjének összehívására folytatódik.

(5) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vitába szállni nem lehet.

30. § A képviselő-testület ülésein a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

31. § A képviselő-testület azon tagjától, aki az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, egy havi tiszteletdíja, illetve illetménye megvonásra kerül.

32. § A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a) a napirend meghatározásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről,

c) képviselői felvilágosítás kérésre, valamint kérdésre adott válasz elfogadásáról,

d) napirend tárgyalásának lezárásáról, a hozzászólások időtartamának korlátozásáról.

33. § (1) Titkos szavazás az Mötv. 48. § (4) bekezdésben meghatározott ügyekben tartható. A titkos szavazásról – önkormányzati képviselői indítványra - a képviselő-testület dönt.

(2) A titkos szavazást a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság ülésen jelen lévő tagjai bonyolítják le.

(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik.

(4) A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi. A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,

b) a Bizottság jelen lévő tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás eredményét,

e) a Bizottság jelen lévő tagjainak aláírását.

(5) A Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság elnöke a szavazás eredményét ismerteti a képviselő-testülettel.

34. § (1) A képviselő-testület a képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást tart. Nem lehet név szerinti szavazást tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdésében írt esetekben és ügyrendi kérdésben.

(2) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak névsorát, a jelenlévő önkormányzati képviselők nevük felolvasásakor „egyetértek”, „ellenzem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak. A leadott szavazatok a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben név szerint rögzítésre kerülnek.

35. § (1) A felvilágosítás kérés valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, vagy ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati, közérdekű ügyben. A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A képviselő a képviselő-testület ülésén felvilágosítást kérhet, kérdést intézhet a képviselő-testület bizottságához, a bizottság elnökéhez, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez és a jegyzőhöz.

(3) A felvilágosítás kérést és kérdést szóban és írásban lehet előterjeszteni. A szóban előterjesztett felvilágosítás kérés vagy kérdés legfeljebb 2 percben történhet.

(4) Amennyiben a felvilágosítás kérés benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább öt nappal sor kerül, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell. A válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő legfeljebb 2 percben kifejtett véleménye vagy nyilatkozata után a képviselő-testület dönt. Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről.

(5) A képviselő-testület ülésén előterjesztett felvilágosítás kérésre és kérdésre lehetőleg a képviselő-testület ülésén szóban, vagy legkésőbb harminc napon belül írásban választ kell adni. A választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni.

36. § Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) képviselő-testület tagja;

b) képviselő-testület bizottsága;

c) jegyző;

d) települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete.

37. § (1) A rendelet-tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.

(2) A rendelet-tervezet szövegét a jegyző szerkeszti.

38. § (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az önkormányzati rendelet tervezetét és indokolását (a továbbiakban együtt: rendelet tervezet).

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) a fizetési kötelezettségekről;

b) a költségvetésről, a költségvetés módosításáról, a költségvetés végrehajtásáról;

c) szervezet és intézmény alapításáról;

d) helyi adókról

szóló rendelet tervezetet.

(3) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelet tervezetet:

a) ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,

b) ha azt magasabb rendű jogszabály vagy a kormányhivatal által előírt kötelező jogalkotási határidő betartása indokolja,

c) ha az egyeztetés az Önkormányzat különösen fontos pénzügyi, környezetvédelmi, örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.

39. § (1) A társadalmi egyeztetés formái:

a) a rendelet tervezet képviselő-testület által történő tárgyalását megelőzően legalább 5 nappal az Önkormányzat hivatalos honlapján való közzététel és a honlapon megadott elérhetőségeken keresztül biztosított véleményezés,

b) a polgármester által belátása szerint a véleményezésbe bevont személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleménykérés.

(2) A polgármester - különösen indokolt esetben, szükség esetén - az (1) bekezdésben meghatározott egyeztetési formákon kívül más formákat is igénybe vehet az egyeztetés, véleményeztetés céljára.

(3) A honlapon közzétett elektronikus levélcímen vagy írásban bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett rendelet tervezetről. A névtelenül érkezett véleményeket nem kell figyelembe venni. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglalt vélelem szerint a véleményezéssel járó adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni.

(4) A polgármester mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról a rendelet tervezet tárgyalásakor tájékoztatja a képviselő-testületet.

40. § A kihirdetett és hatályos önkormányzati rendelettel kapcsolatos véleményt, észrevételt, a jogszabály módosítására vonatkozó javaslatot bárki tehet, és a beérkező véleményeket az önkormányzati rendelet utólagos hatásvizsgálata során figyelembe kell venni, melyről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

41. § (1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(2) A rendelet az önkormányzat hivatalos honlapján is közzétételre kerül.

42. § (1) A képviselő-testület határozatának megjelölése magában foglalja a képviselő-testület megnevezését, a határozat számát arab számmal, a határozathozatal évét, zárójelben meghozatalának hónapját és napját, továbbá a „határozata” kifejezést.

(2) A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, érintetteknek.

43. § A Képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével, számozott határozat nélkül dönt:

a) napirend elfogadása,

b) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról, amennyiben újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra,

c) a polgármester és az alpolgármester előző testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, eseményeiről szóló tájékoztató elfogadása,

d) a polgármester és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló tájékoztató,

e) interpellációra adott válasz elfogadásáról, tudomásul vételéről,

f) tájékoztatók elfogadásáról, tudomásul vételéről.

44. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben. Az Mötv. 46. § (2) c) pontban foglalt témák tekintetében zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület a polgármester, a képviselő, vagy a jegyző indítványozására dönt.

(2) A zárt ülésen elhangzottakról a polgármester adhat tájékoztatást, mely során nem sértheti azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.

45. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a polgármester és a jegyző mellett a jelen lévő képviselők közül a képviselő- testület által az adott ülésre vonatkozóan választott kettő fő képviselő, mint jegyzőkönyv hitelesítő ír alá.

(2) A jegyzőkönyvben a felszólalások lényege kerül rögzítésre. A felszólaló előzetes kérésére a felszólalása a jegyzőkönyvbe szó szerint kerül rögzítésre.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztéseket, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző saját kezű aláírásával ellátott rendeletet, és az egyéb írásos indítványokat.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli. A hivatal gondoskodik az adott évi jegyzőkönyvek és mellékleteik beköttetéséről, valamint őrzéséről.

(5) Az állampolgárok a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével a jegyzőkönyvbe és mellékleteikbe a Hivatalban, előzetesen egyeztetett időpontban tekinthetnek bele.

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA

46. § (1) A képviselő-testület állandó bizottsága a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság.

(2) A bizottság főbb feladatait és hatáskörét a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A bizottság tagjainak száma 3 fő. A bizottság személyi összetételét az 5. melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő-testület és a bizottság, vagy a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.

47. § A képviselő-testület egyes feladatai ellátására, annak időtartamára ideiglenes bizottságot alakíthat. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

48. § (1) Egy képviselő egyidejűleg egy állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja. A bizottság elnöke más bizottság elnöke nem lehet.

(2) A bizottság nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek.

(3) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak a bizottság működésével összefüggő jogai és kötelezettségei azonosak.

49. § (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott bizottsági tag hívja össze és vezeti az ülést, képviseli a bizottságot.

(2) A bizottság ülésein bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.

(3) A bizottság üléseire a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok vonatkoznak.

50. § A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

51. § A bizottság működésére, határozatképességére, a határozathozatalra, a döntések végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárásra, a jegyzőkönyv tartalmára és a zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásól a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és - a jelen lévő tagok közül a bizottság által az adott ülésre vonatkozóan választott - egy tagja írja alá.

52. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt legalább öt nappal meg kell küldeni a bizottsági tagok részére.

(2) A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, vagy a bizottsági tag napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(3) A bizottsági ülésekre a napirendekről való tájékoztatással meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt.

53. § A bizottság működésének szakmai, technikai, ügyviteli, adminisztrációs feladatait, a döntések végrehajtását a Hivatal látja el.

54. § A helyi önkormányzati képviselők és a polgármester összeférhetetlenségével, méltatlanságával, a vagyonnyilatkozataik kezelésével és ellenőrzésével, kapcsolatos feladatokat, valamint az egyéb, jogszabály által előírt kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság látja el.

IV. Fejezet

A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

55. § Az Önkormányzat együttműködik a nemzetiségi önkormányzattal.

56. § (1) Amennyiben a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.

(2) A képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 81. §-ában meghatározott tárgykörökben önkormányzati döntést csak a nemzetiségi önkormányzat egyetértésével hozhat.

(3) Az Njtv. 80. §-ában foglalt feladatok ellátására, a helyiséghasználatra és további feltételek biztosítására vonatkozóan az Önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat közigazgatási szerződésben állapodik meg.

57. § (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezhetik a Képviselő-testület eljárását, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhetnek, továbbá a Képviselő-testület részére javaslatot tehetnek.

(2) A polgármester a Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó, (1) bekezdés szerinti kezdeményezéssel kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés napirendre vételére vonatkozó javaslatát olyan időpontban terjeszti a Képviselő-testület elé, hogy az az Njtv. 79. § (2) és (4) bekezdéseiben foglalt határidőn belül érdemben döntést tudjon hozni.

58. § A képviselő-testület ülésein a nemzetiségi önkormányzat képviselő tagja anyanyelvét is használhatja. Ha a felszólalás valamely nemzetiség nyelvén hangzott el, a felszólalás magyar nyelvű szövegét vagy annak tartalmi kivonatát az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.

V. Fejezet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ

59. § (1) A polgármester a képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(2) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul a település fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.

(3) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a Hivatal közreműködésével látja el.

(4) A polgármester főbb feladatai:

a) a település fejlődésének elősegítése,

b) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,

c) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,

d) az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése,

e) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása,

f) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,

g) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása, kapcsolattartás,

h) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése,

i) a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása,

j) maga, vagy az általa megbízott személy útján ellátja a képviselő-testület tulajdonosi képviseletét az önkormányzat vállalkozásaiban, a külön rendeletben meghatározottak szerint,

k) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,

l) a képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése,

m) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése,

n) a képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.

(5) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(6) Amennyiben a Képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat. A polgármester a döntésről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(7) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

60. § Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

61. § (1) A jegyző főbb feladatai:

a) vezeti a Hivatalt, elkészíti a Hivatal szervezeti és működési szabályzatának, valamint mellékleteinek javaslatát, gondoskodik azok folyamatos aktualizálásáról, szükség szerinti módosításáról,

b) elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását, a köztisztviselői teljesítménykövetelményeket és teljesítményértékelést, valamint a köztisztviselők minősítését,

c) saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét,

d) tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, jogszabály-változásokról,

e) a képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyvvezetői feladatok ellátásáról,

f) jelzi a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő,

g) tájékoztatja a képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

h) gondoskodik az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és végrehajtásáról,

i) gondoskodik a Hivatal dolgozóinak rendszeres képzéséről, továbbképzéséről,

j) ellenjegyzi az önkormányzati pénzügyi kötelezettségvállalásokat.

(2) A jegyző részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(3) A jegyzőt megilleti a jog, hogy a képviselő-testület ülésén a tárgyalt témákhoz hozzászóljon, felszólalásában elmondja a témával kapcsolatos véleményét, meglátását, kérdést tehet fel, javaslatot tehet.

62. § A jegyzői feladat- és hatásköröket a jegyző tartós távolléte vagy akadályoztatása, valamint a jegyzői állás betöltetlensége esetén a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában jegyző helyettesként megjelölt köztisztviselő látja el és helyettesíti a jegyzőt.

VI. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA

63. § (1) Az Mötv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkört Mátramindszent Község Önkormányzatával és Szuha Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján a Mátramindszenti Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Dorogháza községben a Hivatal kirendeltsége működik.

(2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a képviselő-testület külön döntésében határozza meg.

VII. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS ALAPJAI

64. § (1) Az Önkormányzat az Mötv., valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet rendelkezései szerint, költségvetési rendelet alapján gazdálkodik.

(2) Az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(3) A képviselő-testület az Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről külön megállapodás útján gondoskodik.

VIII. Fejezet

LAKOSSÁGI FÓRUMOK, KAPCSOLATTARTÁS

65. § A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével lehetőséget teremt az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a tájékoztatásra, vélemény-nyilvánításra:

a) évente egy alkalommal falugyűlés keretében tájékoztatót ad a lakosság részére az elmúlt időszak gazdálkodásáról, a költségvetésről, a vagyoni helyzetről, a célkitűzések megvalósulásáról, fejlesztésekről, tervekről, valamint a fontosabb önkormányzati témákról;

b) az Mötv. 54. §-a szerint közmeghallgatást tart, melyen a felmerült kérdésekre szóban, vagy szükség esetén 15 napon belül írásban válaszolni kell.

66. § A Képviselő-testület az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, a településnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő személyek, szervezetek tevékenységét, és velük együttműködik.

IX. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSEI

67. § A képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodáson alapuló együttműködések létrehozására törekszik. Együttműködési megállapodás kötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő-testület döntése alapján a polgármester írja alá.

X. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

68. §1

69. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A IV. Fejezet 2024. október 14-én lép hatályba.

1

A 68. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.