Bárna Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 29.§ (3) és 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nógrád Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének, a Bükki  Nemzeti Park Igazgatóságnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala és a Miniszterelnökség Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága, valamint a partnerségi rendelet szerinti résztvevők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I.       Fejezet – Általános rendelkezések

1.A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. § E rendelet célja Bárna Község épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § E rendelet hatálya Bárna Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

4. § E rendelet mellékletei: 

1.      melléklet: A településképi szempontból -  meghatározó területének lehatárolása

2.      melléklet: Művi értékvédelem – helyi védett épületek, építmények listája

3.      melléklet: Helyi természetvédelmi terület

4.      melléklet: Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke
5.      melléklet: Növénytiltó listák
6.      melléklet A Településképi véleményezési– KÉRELEM minta
7.      melléklet A Településképi bejelentési tervdokumentáció – KÉRELEM minta

2.Értelmező rendelkezések

         5. § E rendelet alkalmazásában:

1. Óriásreklám: elemeiben vagy összességében az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladó felületű reklám.

2. Fényreklám: reklám megjelenítésére alkalmas led panel, elektromos led állvány, videófal, monitor

3. Cégtábla: cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.

4. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

5. Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül - hirdetmény megjelenítésére szolgál, és közterületről érzékelni lehet.

6.Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem.

II.       Fejezet - A helyi védelem

3. A helyi védelem célja

6. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

4. A helyi védelem fajtái

7.§ (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) Az önkormányzat helyi jelentőségű természeti területi védelem alá helyezte a 3. mellékletben meghatározott területeket.

(3) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra,

d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy egy részére     terjedhet ki.

(4) Az önkormányzat a (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi egyedi művi értékvédelem alá helyezte a 2. mellékletben meghatározott ingatlanokat.

5. A helyi védetté nyilvánítás, valamint megszüntetés szabályai

8. § (1) A helyi védetté nyilvánítás vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A kezdeményezésre településrendezési eszköz, illetve településrendezési tervművelet, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.

2. A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és

c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását, 

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

3. A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

4.  A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik.
5. Az értékvizsgálatot és szakmai indoklást az Önkormányzat készíti vagy készítteti el.
6. Az önkormányzati főépítész a védelemre vonatkozó kezdeményezést előkészíti döntésre a Képviselő-testület számára. Az előterjesztés része a védelemre vonatkozó kezdeményezés tárgyában készített főépítészi szakmai vélemény. Ha az értékvizsgálati munkarész egyben a településrendezési eszköz örökségvédelmi fejezete, külön főépítészi szakmai vélemény készítése nem szükséges.
7. A védelem megszűnik, ha

a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,

b) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy

c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

8. A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait) postai úton,

b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c) az illetékes építésügyi hatóságot,

d) a kezdeményezőket.

9.§ A helyi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított tizenöt napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

10.§ (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Bárna Község Önkormányzat helyi védelem alá helyezte– évszám”. A tábla mérete fektetett A/4, anyaga fém, színe aranyozott.

(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(3)   Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Bárna Község Önkormányzata által helyi védelem alá vont növény/növényegyüttes - évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(4)   A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

11. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

12. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2)   A nyilvántartás tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát

c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése)

d) a védelem típusát,

e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám) és

f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján.

g) a védett értékhez fűződő korlátozásokat

h) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat

i) a védett érték állapotfelmérésének adatait

j) a helyreállítási javaslatot

k) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése)

 (3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről az önkormányzati főépítész, illetve amennyiben az önkormányzat által nincs alkalmazásban főépítész, akkor a jegyző gondoskodik.

8. A helyrehozatali kötelezettség előírásának rendje és a teljesítéshez nyújtandó önkormányzati támogatás

13. § (1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:

a)  egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,

b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c)  ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,

d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.

(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredeti eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

a)  az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b)  ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(3)   Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.

14. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

(3) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.

(4) Az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használat díjat az Önkormányzat elengedi.

(5) Az önkormányzat a védett érték jókarbantartását évenkénti településképi díjazás keretében díjazhatja, kitüntetheti: pl. önkormányzati elismerést megszövegező táblával, tárgyi vagy pénzbeni díjazással.

(6) A tulajdonos szociális helyzetére hivatkozva a védett épület állagának megóvásához, megtartásához anyag- és eszköz biztosítást kérhet az önkormányzattól.

(7) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:

a)    a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,

b)   a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat, szabályokat maradéktalanul betartja.

c)    a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.

III.      Fejezet – A helyi védelem településképi követelményei

9. A helyi védelem alatt álló területre vonatkozó területi építészeti követelmények

15. § (1) Az e rendelet 3.mellékletben jelölt területek, az országos védettségűvé nyilvánításuk megtörténtéig helyi jelentőségű védett természeti területek védelem alatt álló területek (a továbbiakban: védett terület).

(2) Az e rendelet 3. mellékletben jelölt védett területeken az eredeti felszín megtartása – a felszín megbontása, a domborzat átalakítása, parcellázás, valamint a természetes növényzet megváltoztatása, építmény elhelyezése nélkül – kötelező.

16. § A 3. mellékletben megjelölt helyi területi védelem alá helyezett területen a településkép védelme érdekében a településen honos, jellemzően a 4. melléklet szerinti fás szárú növényfaj vagy növényfajok telepítése megengedett, az e rendelet 5.melléklet szereplő növényfajok kizárásával.

10. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

17.§ (1)A helyi védelem alatt álló építészeti értékek felsorolását az e rendelet 2.melléklete tartalmazza.

2. A helyi védelem alatt álló épület felújítása, bővítése, átalakítása esetén a nyílászárók, illetve a tetőhéjalás anyagaként csak természetes anyagok használhatók (cserép, fa).
3. A helyi védelem alatt álló épület homlokzatán hirdető-berendezés nem helyezhető el.
4. A helyi védelem alatt álló épület, építmény telkének utcai kerítése lehetőleg természetes anyagból (fa vagy sövény) készüljön, illetve igényes kialakítású, áttört fémkerítés lehet.

(18) Helyi védett épület bontására csak a védettség a 9.§ (3) bek. szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.

11. A helyi védett területen vagy értéken elhelyezett sajátos építményekre, műtárgyakra vonatkozó anyaghasználati követelmények

19. § (1) Az e rendelet 3. mellékletében megjelölt helyi jelentőségű természeti területi védelemmel érintett területen közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni. A villamosenergia-hálózat kisfeszültségű (20 kV alatti) tartóoszlopai a táj- és településkép-védelem érdekében csak fából készülhetnek.

(2) Természetvédelmi oltalom alatt álló területen – az országos főhálózat elemei kivételével - légvezeték vagy aszfaltburkolatú út nem helyezhető el.

IV.      Fejezet - A Meghatározó terület építészeti követelményei

12. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

20. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki az e rendelet 1.melléklete szerint Bárna Község teljes közigazgatási területét:

a)      a település belterülete - településképi szempontból meghatározó terület,

b)      a település külterülete - településképi szempontból meghatározó terület.

21.§ A településképi szempontból meghatározó belterületen a településképet meghatározó építmények az alábbiak szerint alakítandók ki:

1. Az utcafronti kerítés:

1. az utcafronti kerítés épített oszlopainak tetején, kapu épített tetőszerkezetének tetején, illetve bármilyen épített kerítésépítményen, amennyiben arra térbeli díszítés kerül, díszítésként hagyományos geometriai forma (pl. gömb, kocka, gúla stb.), illetve történelmi, vallási tárgyú emlék alkalmazandó.
2. az oldalsó, ill. hátsó telekhatárra épülő kerítés legalább 1,2 m magassággal, legalább kifeszített fém drótfonatos kivitelben építendő.

2. A belterületi településrészek közlekedési célú közterületei az alábbiak szerint alakítandók ki:

1. Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során a helyben honos fajok alkalmazhatók, jellemzően a 4. sz. melléklet szerinti fa- és cserjefajok alkalmazásával.
2. A közterületi kocsibehajtók számára kiépítésre kerülő vízátereszek min. 40 cm belső átmérővel alakítandók ki.
3. Új közterületi járdák építésénél vagy járdafelújításnál a csatlakozó felületek szintkülönbség nélkül, kapubehajtóban, kereszteződésben akadálymentes kialakítással építendők ki.

22. § A településképi szempontból meghatározó külterületen a településképet meghatározó területek az alábbiak szerint alakítandók ki:

1. Fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, tájképvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, jellemzően a 4. melléklet szerinti honos fa- és cserjefajok alkalmazandók, az e rendelet 5. mellékletben szereplő növényfajok alkalmazásának kizárásával.

13. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

23. § (1) Az e rendelet 1.mellékletének a) pontjában meghatározott, a település belterületén új lakóépületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.

2. Az épületek magastetős kialakítással építhetők, az ettől való eltérés főépítészi szakmai konzultáció keretében lehetséges.

(3)   A lakóterületen tetőhéjalás anyaga és színezése a kialakult utcakép figyelembe vételével határozható meg, illetve ennek hiányában hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag (pl. cserépmintás zsindely vagy cserépmintás lemezfedés) lehet. A Dózsa György útnak és a Petőfi útnak a templom telkével szemközti szakaszán meglévő épületek tetőfedőanyagának átalakítása során vagy új épület tetőfedőanyagának hagyományos színezésű, égetett agyagcserép választható, ettől eltérni nem lehetséges.

(4)   A homlokzatszínezés esetén a településen hagyományos, pasztell színezés alkalmazható.

(5)   Az épületek külső megjelenésében nem alkalmazhatók a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, rikító színek (pl. kék, lila, rózsaszín).

(6)   A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt  -nem helyezhető el.

(7)   A homlokzatfelújítás csak a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedően történhet.

(8)   Előkert nélküli telken elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a  terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.

(9)   Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak és az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek (pl.: lila, neon színek stb.) használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.

(10)    A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat   színéhez igazodva   lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.

(11)    Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető, kivéve műszaki szükségszerűség, amely esetén az épület homlokzatán takartan - az épülettel szerves egységet képező módon - helyezhető el.

(12)    Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) a homlokzat vagy tetőhéjazat színéhez illeszkedően alakítható ki.

(13)    Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabolaantennák stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán nem helyezhető el.

(14)    Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el kivéve műszaki szükségszerűség.

(15)    Műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve műszaki szükségszerűség okán, kivéve műszaki szükségszerűség.

(16)    A közterületen elhelyezhető közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthetők.

(17)    Közterületi burkolattal szembeni elvárás: 

1. bontásra akkor végezhető, amennyiben a helyreállítás a burkolatszéltől számított legalább 1,5 m távolságig megtörténik meg, kivéve a kiselemes, illetve járdaburkolat esetén.
2. kiselemes burkolatbontás esetén a javítást az eredetivel megegyező színű, formájú és méretű kiselemes burkolattal lehet elvégezni.

(18)    A belterületi településrészen a zöldfelület kialakításának szabályai:

1. A temetőkert lakóterület felőli oldalán legalább 10 m szélességű védőzöldsáv alakítandó ki, (javasolt növényzet: cserje: orgona, fa: fekete fenyő, ill. a 4.melléklet szerinti honos növény).
2. A település belterületén fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, jellemzően a 4. melléklet szerinti honos fa- és cserjefajok alkalmazandók, az e rendelet 5. mellékletében szereplő növényfajok alkalmazásának kizárásával.

24. § (1) Az e rendelet 1.melléklet b) pontjában meghatározott, a település külterületén a településképet meghatározó területeken a településkép védelme érdekében új épületek telepítésénél a meglevő környezethez és a terepviszonyokhoz az építészeti kialakítással illeszkedni kell.

(2)   Az épületek tájba illően, természetes anyagból,

(3)   Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait követve alakítható ki.

(4)   Építmények, magastetővel építhetők.

(5)   Az épületek külső megjelenésében a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, rikító színek (pl. kék, lila, rózsaszín) nem alkalmazhatók.

(6)   A homlokzatokon (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők.

(7)   Tájvédelmi szempontból a legfontosabb, hogy a község jellegzetes táji adottsága változatlan formában fennmaradhasson.

(8)   A létesítmények, építmények harmonikusan illeszkedjenek a környezetbe, kiegészítve, eltüntetve a hiányosságokat, a környezetüket nem változtathatják meg.

(9)   A településképi szempontból meghatározó területen jellemzően csak a 4. mellékletben szereplő településen honos a fás szárú növényfaj vagy növényfajok alkalmazandók, az 5.mellékletben szereplő növényfajok ültetésének kizárásával.

(10)    Tájképvédelmi területen új épület építése a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.

V.      Fejezet – Sajátos építmények elhelyezése és anyaghasználata

14. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok

25.§ (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.

2. Újonnan kialakításra kerülő lakóterületen villamos energia hálózat vezetékei légkábellel is, új vagy korszerűsítésre kerülő hírközlési hálózat földkábellel létesíthető.
3. Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
4. Közterületen lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.
5. A fényszennyezés elkerülésének érdekében a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető. A nem közcélú világítást teljesen ki kell kapcsolni, ha nincs arra közvetlen szükség.
6. Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.
7. A gázhálózat rekonstrukcióra   kerülő   területeken   felújítás   idején   meg   kell   vizsgálni   a   földfeletti telepítésű, közterületen elhelyezett gáz-nyomásszabályozóknak az érintett terület környezetének rendezése érdekében térszín alatti berendezésekre történő cseréjét.
8. A csapadékvíz-, ill. szennyvíz-elvezetés, tárolás módjának és kezelésének építményei, műtárgyai a közterületet sem műszakilag, sem településképvédelmi szempontból nem zavaró módon alakítandók ki.

15. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok

26.§ A település területén a vezeték nélküli  hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek az alábbiak:

1. belterület,
2. fokozottan védett természetvédelmi terület,
3. ökológiai hálózat részét képező magterület,
4. ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosó területe,
5. tájképvédelmi terület,
6. Natura 2000 terület.

27.§ A település területén a vezeték nélküli  hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas területek az alábbiak:

(1) a meglévő antennaépítmény,

(2) természetvédelem alatt nem álló mezőgazdasági terület.

VI.      Fejezet - Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó

településképi követelmények

16. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények

28.§ (1) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer egységes koncepció alapján helyezhető el, az e rendelet szerinti Településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.

(2)     Az épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.

(3)     Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.

29.§ Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.

17. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények

30.§ (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(2)     Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

18. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények

31.§ (1) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.

(2)     A település közigazgatási területén reklámhordozó és reklám – a településképvédelméről szóló törvényben meghatározott kivétellel - az alábbi fokozott védelem alatt álló területeken közterületen és magánterületen sem helyezhető el:

1. régészeti érdekű területen és a régészeti lelőhely területen;
2. helyi jelentőségű védett érték területén;
3. NATURA 2000 területen, nemzeti park területén, tájvédelmi körzet területén, országos jelentőségű természetvédelmi területen, fokozottan védett természetvédelmi területen, országos ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén;
4. tájképvédelmi területén, egyedi tájérték területén;
5. helyi jelentőségű természetvédelmi területen és védett természeti érték területén.

(3)     Régészeti érdekű területen és a régészeti lelőhely területén közterületen és magánterületen a jogszabályban meghatározott, az adott terület fokozott védelmi besorolása szerinti jelleget nem befolyásoló funkcionális célokat szolgáló utcabútor elhelyezhető.

VII.      Fejezet - A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

19. Szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei

32. § (1) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:

a)    Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló Kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.

b)    A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.

c)    Lakóépület magastetőtől (25-45 fok) eltérő tetőkialakítása esetén.

d)    Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,

5. közterületen vízáteresz építése, átépítése

f)     új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:

fa) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,

fb) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja,

2. Az önkormányzat kötelező szakmai konzultáción való részvételre szólítja fel a tulajdonost, abban az esetben, ha:

a) a település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt,

b) az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül nem távolította el.

3. E rendeletben meghatározottak szerint az eseti eltérések főépítészi konzultációt követően lehetségesek.

20. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének szempontjai

33.§ (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a konzultációra benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

 (3) Építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell különösen, hogy:

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
2. teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek, építmények esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
3. a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
4. a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
5. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
6. a tető hajlásszögének kialakítása és a tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, illetve megfelel-e a településképi rendeletben előírtaknak,
7. a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
8. a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
9. meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe
10. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

VIII.      Fejezet A településképi véleményezési eljárás

21. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

34.  § Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni az alábbi esetekben:

1. új építmény építési engedélyezési eljárásakor,
2. meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető;

35. § A polgármester a véleményét a 34. § felsorolt esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapítja.

22. A településképi véleményezés szempontjai

36. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2)   A településképi véleményezési eljárás a Kormányrendeletben foglaltak szerint kerül lefolytatásra.

23. A településképi véleményezési eljárás szabályai

37.§ A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 7. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani.

IX.      Fejezet A településképi bejelentési eljárás

24. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

38. § A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapítva, amennyiben a településen van főépítész alkalmazásban.

39. § Településképi bejelentési eljárást a Kormányrendeletben foglaltak megfelelően, valamint meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén kell lefolytatni, amennyiben a meglévő lakórendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra.

40. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozókelhelyezésénél.  

25. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai

41. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2)   A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:

a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,

c) a b) pont szerinti előírások eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,

b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak

c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

2. A polgármester a tervezett építési tevékenységet a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban, a Kormányrendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Kormányrendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.

26. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

42. § A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul. A bejelentéshez szükséges bejelentőlapot az e rendelet 8. melléklete tartalmazza. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni. 

X.      Fejezet  A településképi kötelezés

27. A településképi követelmények megszegésének esetei

43. § Településképi követelmény megszegésének minősül az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás, valamint a 32-42. §-ban felsorolt településkép-érvényesítő eszközök szerinti kötelezettség:

1. elmulasztása,
2. alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása,
3. alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása.

28. A településképi kötelezési eljárás szabályai

44. § (1) Az önkormányzat polgármestere a Kormányrendelet szerinti kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést (az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására) bocsát ki.

2. Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi rendeletben az (1) bekezdés szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben településképi bírságot szab ki, amelynek összege:

a) főépítészi konzultációs kötelezettség elmulasztása esetén 100.000 - 300.000.- forint,

b) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 100.000 - 500.000,- forint,

c) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 100.000 - 500.000,- forint,

d) az e rendelet előírásaitól eltérő építészeti és településképi kialakítás esetén 100.000 - 1.000.000.-forint,

e) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően esetén 100.000 - 1.000.000,- forint,

f) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként 100.000,- 1.000.000,- forint.

g) elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítani, ennek elmulasztása esetén 100.000 - 500.000,- forint.

h) a bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.

3. A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
4. a jogsértő állapot időtartamát,
5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

29. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

45.§ (1) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.

2. A településképi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.

A (2) bekezdésben szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – a 2011. évi CXCV. törvény      42.§ (3) bekezdése értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

XI.      Fejezet - Záró rendelkezések

30. Hatályba léptető rendelkezések

46. § (1) E rendelet a 2018. január 1. napján lép hatályba.

31. Hatályon kívül helyező rendelkezések

47.§ Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

(2) Hatályát veszti Bárna Község Önkormányzata Képviselő -testületének Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2000. (VIII.14) Önkormányzati rendeletének alábbi rendelkezései:

6.§(5), 9.§(4),13.§(3) és (6), 14.§(3)20.§(4), 22.§(3), 24.§((3)-(5), 25.§(4) és (5), 27.§(3) és (6), 28.§(1) és (5), 31.§(3)37.§(3) és (4), 41.§ (1)43.§(1)-(3) és (5), 44.§(6), 45.§(1).