I.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. §

(1) Cered Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban (HÉSZ) ezen rendelet állapítja meg. 

(2) A rendelet hatálya Cered község közigazgatási területére terjed ki.

(3) Jelen rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet, műtárgyat        és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint        mindezekre hatósági engedélyt adni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. és az            1999. évi XV tv.        

     - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997/XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban:              OTÉK) előírásai,          

     - jelen rendelet és a Szabályozási Terv előírásai szerint szabad.

2. §

A Helyi Építési Szabályzat csak a településrendezési tervek módosításának keretében módosítható.

II.

A TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSA

3. §

(1) E rendelet a község közigazgatási területén építési szempontból   

       a/            a beépítésre szánt (beépített és további beépítésre tervezett),

       b/            beépítésre nem szánt területeket határol le                 

(2) A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeltetését a Szabályozási Terv határozza meg.   

(3) A további beépítésre tervezett területek felhasználásáról, igénybevételéről - a tényleges igények függvényében az előírt        közmű és közlekedési kapcsolatok kiépítésével - és egyéb terület előkészítési feladatok végrehajtásával kell                          gondoskodni.      

(4) A további beépítésre tervezett területen a tervezett megvalósítás előtt        

      a/          csak a terület eredeti rendeltetésének megfelelő, ideiglenes jellegű
                   és igénybevétel esetén kártalanítás igénye nélkül elbontandó építmények létesíthetők,  

      b/          terepszint alatti építmények - a közműlétesítmények kivételével -
                   nem létesíthetők.    

4. §

A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdálkodás, a közlekedés és a közművek, a zöldterületek, valamint a védelem céljára felhasználható területek.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

TERÜLET FELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEI

5. §

(1) E rendelet a Szabályozási Terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege szerint              terület felhasználási egységekre, azokat további építési övezetekre tagolja.

(2) A beépítésre szánt terület általános és sajátos építési használatuk szerint           
      1.          lakó-, 
      1.1.       falusias lakó (FL)-, 

      2.          vegyes-,        
      2.1.       településközpont vegyes (TV)-,   

      3.          gazdasági-,  
      3.1.       ipari (IG)-,     

      4.          Üdülő-,         
      4.1.       hétvégi házas (HÜ)-, valamint     

      5.          Különleges terület felhasználási egységekre tagolt.

LAKÓTERÜLET

6. §

Falusias lakóterület

(FL jelű)

(1) A falusias lakóterület legfeljebb 4,50 m-es (tetőtér beépítés megengedett) épületmagasságú, legfeljebb kétlakásos                lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású                          kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.       

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető
      a/          lakóépület    
      b/          mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
      c/          kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
      d/          szálláshely szolgáltató épület,
      e/          kézműipari építmény,
      f/           helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
      g/          sportépítmény,
      h/          üzemanyagtöltő      

(3) A területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni (OTÉK 8. § (2) bekezdése szerint, illetve vízellátás                        tekintetében az OTÉK 46. § (1) bekezdése szerint)           

(4) A szennyvízcsatorna megépítéséig zárt szennyvíztároló megengedett.     

(5) A területen a közművek felszín felett - légvezetéken is - vezethetők.          

(6) Az építési telekre jutó csapadékvizet az OTÉK 47. § 9. és 10. pontjaiban előírtak szerint kell elvezetni.                  

(7) Építmények közötti legkisebb védőtávolságot az OTÉK 36. § szerint kell értelmezni. Az OTÉK 36. § (2) b. és c. előírásai        csak foghíj beépítés, illetve átépítés esetén alkalmazható.    

(8)^[1]     

(9)^[2]    

7. §

           
Falusias lakóterület övezetei

(1) Az övezet telkein az épületek szabadon állóan, oldalhatáron állóan és zártsorúan csatlakozva helyezetők el.           

(2) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.        

(3) Az építési övezetek építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:         

 A legkisebb zöldfelület területe 40 % (OTÉK 25. §. előírásai szerint szá-
 mítandó)       

Megjegyzés: K = Csak kialakult esetben alkalmazható besorolási lehe-
tőség, az építménymagasságot a meglévő beépítés figyelembevételével kell meghatározni.

(4) A tervezett legkisebb telekszélesség új telek kiosztás, illetve telekalakítás esetén 18 m, sarokteleknél 20 m.

(5) Lakóépületnél a gépkocsik tárolását építési telken belül kell megoldani.

(6) Az Arany János út és Zrínyi út által határolt tömbbelsőben a Szerkezeti Terv tartalék lakóterületet jelöl. A területre a               Szabályozási Tervben jelölteknek megfelelően a konkrét megvalósulás előtt szabályozási tervet kell készíteni.          

(7) A falusias lakóövezetben a lakótelkeken a HÉSZ 1. sz. melléklet 1) pontja szerinti állatok tarthatók a megadott                       mértékben.     

(8) Az állattartási melléképületek védőtávolságait (lakóépülettől, kúttól, stb.) a HÉSZ. 1. sz. mellékletének 2. pontja                     határozza meg.

(9) Meglévő beépítésnél, illetve meglévő üres telkeknél (foghíjaknál, ahol a telekmélység nem éri el az 50 m-t,  nagy                   haszonállat és haszonállat tartása nem engedélyezhető.

8. §

(1) Közösségi célú funkció - kereskedelmi, szolgáltató stb. - megvalósulása esetén a HÉSZ 6. § és 7.§ előírásait kell                  alkalmazni.  

(2) A kialakított telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási                igény (OTÉK 42. §) saját telken belüli elhelyezését.  

(3) Szolgáltató és kereskedelmi jellegű funkció esetén célszerű az üzemeltető lakásával megvalósítani.          

(4) Az épületek kialakításával, vagy a saját telken telepített védősávval biztosítani kell, hogy a terület határán mért                      hangnyomásszint:
      - nappal az                  50 dB-t          
      - éjjel a                        40 dB-t          
      ne haladja meg.       

(5) A közösségi célú épületek üzemelési feltételeit (nyitvatartási idő, szállítási - rakodási lehetőségek) az Önkormányzat              külön rendeletben szabályozza.

VEGYES TERÜLET

9. §

Településközpont vegyes terület

(TV jelű)

(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési                szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshelyet szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi,                szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a            lakófunkcióra.

(2) A területen az OTÉK 16. § (2) és (3) bekezdésében foglalt létesítmények helyezhetők el.        

(3) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, melyek méretét és beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján        kell meghatározni.        

                     A legkisebb zöldfelület területe 10 % (OTÉK 25. §. előírásai szerint számítandó.)

                     Megjegyzés: K =      Csak kialakult esetben alkalmazható besorolási lehetőség, az építménymagasságot a                             meglévő beépítés figyelembevételével kell meghatározni, de nem lehet több:
                                               - lakóépületnél                   

                                  - intézményépületnél         6,00 m-nél

(4) A kialakított telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkosítási            igénye (OTÉK 42. §) saját telken belüli elhelyezését.                   

GAZDASÁGI TERÜLET

10. §

(1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.       

(2) A gazdasági terület lehet:
      a/          ipari terület

11. §

Ipari terület

(IG jelű)

(1) Az ipari terület gazdasági célú ipari létesítmények, a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál, amelyek          más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.    

(2) Az ipari terület lehet:
      a/          jelentős mértékű zavaró hatású terület,
      b/          egyéb terület           

(3) A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes, bűzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági                    tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.  

(4) Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére          szolgál.          

(5) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telkek méretét és beépítési feltételeit az alábbi táblázat                  alapján kell meghatározni:

  *     jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület

  **   egyéb ipari terület

 (A legkisebb zöldfelület területe az OTÉK 25. § előírásai szerint számítandó)

(6) A terület határán mért, megengedett "A" hangnyomásszintje

      nappal           6 - 22 h                      60 dB

      éjjel               22 - 6 h                      50 dB

(7) Kialakult helyzet esetén a (6) bekezdés előírásait 5 éven belül kell teljesíteni.

(8)  A belterületen lévő ipari – gazdasági egységeket a meglévő állapotként kell elfogadni. Bővítésük, illetve szerkezetet               érintő felújításuk esetén az (5), (6), (7) pontban leírtakat kell alkalmazni. Területük bővítése nem engedhető meg.                   Funkcióváltás esetén csak olyan új technológia fogadható el, ami az eddiginél kisebb terhelést jelent a környezetére.

(9)  Új létesítmény építése, valamint meglévőnek technológiai váltására környezetvédelmi szakvélemény és hatástanulmány         készítése után adható engedély.

(10) A meglévő és esetleg létesítendő faipari üzem esetében csak olyan gyártástechnológia engedélyezhető, amely                      környezetében zaj és porszennyeződést nem okoz.

ÜDÜLŐTERÜLET

12. §

(1) Az üdülőterület elsősorban üdülő épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az üdülőterület lehet:
      a/          hétvégi házas terület (laza beépítésű)  

(3) Az üdülőterületen haszonállatok nevelése tilos. Megengedhető un. "társas állatok" (kutya, macska) valamint kedvtelést          jelentő állatok (énekes madár, aranyhörcsög, díszhal, stb.) tartása.

13. §

Hétvégi házas terület

(HÜ jelű)

(1) A hétvégi házas terület egyedi telkes, 3,0 m épületmagasságot meg nem haladó épületekkel beépíthető terület.   

(2) A területen egy üdülőegységes épületek helyezhetők el, szabadon álló beépítéssel és 10 m-es előkerttel.       

(3) Kereskedelmi - szolgáltató épület elhelyezésére külön terület szolgál, ahol a szükséges parkolóhely is biztosítható.

(4) A területet legalább részleges közművesítéssel (víz, villany) kell ellátni.   
      Közműpótló berendezésként csak zárt szennyvíztároló létesíthető.

(5) A telkek beépítése csak a részleges közművezetékek kiépítése után kezdődhet meg.   

(6) Az épületek számára építési telket kell kialakítani, melyek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:         

            A legkisebb zöldfelület területe: 60 % (OTÉK 25. § előírása szerint)          

(7)^[3]

(8) A hétvégi házakat téli – nyári kivitelben kell megépíteni.

(9) A területen haszonállat tartás – kivéve a kedvtelésből tartottakat – tilos.

14. §

Különleges terület

(1) A különleges terület nem beépíthető, vagy sajátos beépítettségű terület.  

(2) Különleges területnek minősíti a Szabályozási Terv:
      - temető területét      
      - sportpálya területét           

15. §

Temető

(1) A területek kegyeleti helyek, rendeltetése temetkezés.          

(2) A temetők beépítésére vonatkozóan helyi önkormányzati rendelet előírásai az irányadók.       

(3) A temető területét a Szabályozási Terv jelöli.    

(4) A temető területén csak olyan épületek helyezhetők el, amelyek funkciója összefügg a temetkezéssel (ravatalozó,                  szerszámkamra, WC - mosdó, hulladékgyűjtő)

(5) A temetőhöz megfelelő számú gépkocsi parkolót kell biztosítani (OTÉK 42. §-a alapján)          

(6) A temető szélétől mért 50 m-en belül ásott kút létesítése és használata tilos!

(7) A hrsz. 238. és hrsz. 246. területen lévő felhagyott temetőket kegyeleti parkként kell megtartani és kezelni.

16. §

Sportpálya

(1) A sportpálya (labdarúgópálya és kispályák) területén csak a funkcióval
     összefüggő épület építhető (öltöző, szertár, klubház)

(2) Gépkocsi parkoló részére a labdarúgó pálya esetében a hrsz. 297. telek területén kell területet biztosítani, a számát az         OTÉK 42. §-a alapján kell meghatározni.  

(3) A kispályákhoz a szükséges gépkocsi parkolót a sportpályák területén kell biztosítani.

(4) A sportpálya területét belterületbe kell vonni.  

16/A. §^[4]

Különleges beépítésre szánt területek övezetei (K)

 (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a táblázatban előírtaknak.         A különleges beépítésre szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények                      különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett          külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.

(2) A különleges beépítésre szánt területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:

            - Kmg mezőgazdasági üzemi terület övezet

            - Kmf  megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület övezetére (biofermentáló üzemi terület                               övezete)

(3) A zöldfelület legkisebb mértéke az övezetekben 40 %

                                                   16/B. §^[5]                                                     

Mezőgazdasági üzemi terület övezetre (Kmg) vonatkozó egyéb előírások

(1) Az övezet a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó ipari jellegű tevékenység számára, amennyiben ahhoz saját                 termőterület nem tartozik

(2) Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági                   termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy       mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas.             Elsősorban 2000 m2-nél nagyobb telekigényű üzemek fogadására kijelölt terület.

(3) A telekhatár mentén legalább 10 m széles háromszintes védőfásításról gondoskodni kell.

16/C. §^[6]

Biofermentáló üzem területére (Kmf) vonatkozó egyéb előírások

(1) Terepszint alatti építmény talajmechanikai vizsgálat alapján legfeljebb 6 m mélységben történhet. (Speciális                            technológiából adódó építmények)

(2) Az elhelyezhető építmények: siló, fermentor, szubsztrát adagoló, mérleg, szociális épület mely lehet fix, vagy mobil               (konténer), továbbá a technológiához szükséges egyéb építmények.

(3) Szolgálati lakás elhelyezhető, továbbá az energia hasznosítás létesítményei pl üvegházak, fóliasátrak stb.

(4) Környezetvédelmi előírások:

Levegőtisztaság-védelmi besorolás: 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet határértékei szerint

Zajvédelmi besorolás: különleges és gazdasági területek határértékei szerint

Közművesítés: részleges, de a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg, a szennyvizek gyűjtése és tárolása csak vízzáróan szigetelt gyűjtőmedencékben engedhető meg, a szennyvíz hálózat teljes kiépítése után törekedni kell a hálózatra történő rácsatlakozásra. Az ipari szennyvizeket előzetesen tisztítani kell és csak a tisztított és a szennyezettségi határértéket meg nem haladó minőségű szennyvizek köthetők be a közcsatornába.

A keletkező veszélyes hulladékok átmeneti gyűjtéséről, tárolásáról és ártalmatlanításáról gondoskodni kell.

(5) A magasabb rendű jogszabályokból adódó előírások:

     a.) Az övezetben építmény geológiai, illetve talajmechanikai szakvélemény alapján helyezhető el.

     b.)^[7]

     c.)^[8] 

     d.) Kmg és Kmf övezetben a telekhatár mentén beültetési kötelezettség szükséges, legalább egy fasor és alatta cserje              telepítéssel.”

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

17. §

(1)       A beépítésre nem szánt terület:  

            a/         közlekedési és közműterület,

            b/         zöldterület,

            c/         erdő

                        - védelmi erdő

                        - gazdasági erdő

            d/         mezőgazdasági terület

            e/         egyéb terület felhasználási egységekre tagolt

(2)       A terület felhasználási egységek övezetekre tagozódnak.

18. §

Közlekedési és közműterületek

(1)      A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az utak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek            nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével - a járdák, gyalogutak, mindezek csomópontjai, víz-elvezetési                      rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére                    szolgál.        

(2)      A területen az OTÉK 26. § (3) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el.

(3)     A közlekedés vonalas létesítményei elhelyezésére építési területet kell kialakítani.

(4)     A Szabályozási szélesség a Szabályozási Terv és az Út-minta keresztszelvény szerint értelmezendő.

(5)^[9]    A Kmg és Kmf övezetek kiszolgálására telekalakítással magánutat (Um) kell létrehozni.

19. §

II. rendű főút

(1)      2304. sz. Salgótarján – Cered – Zabar összekötő út.

(2)      Belterületi szakasza a Rákóczi és Petőfi utca.

(3)      A forgalmi út belterületi szakaszának szabályozási szélessége 12,5 - 16 m.

(4)      A forgalmi utak beépítésre nem szánt területén lévő szakasza mentén a védőtávolság az út tengelyétől 50 - 50 m,                  mely távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

(5)      A 2304-es út Cered – Salgótarjáni szakaszának csúszás - veszélyességét felül kell vizsgálni és a csúszásveszély                   elhárítására a szükséges intézkedést meg kell tenni.

20. §

(1)      Közúti forgalmat bonyolít le a Cered – Tótújfalu – Szilaspogony közötti, a Tsz által épített és fenntartott út belterületi              szakasza az Arany János út.

(2)     Az út belterületi szakaszán, valamint Tótújfaluban a szabályozási szélesség 16 m.

(3)     Beépítésre nem szánt külterületi részen a védőtávolság 50-50 méter az út tengelyétől számítva.

21. §

Gyűjtő utak

(1) A község útjai közül az alábbiak minősülnek gyűjtőútnak:

      - Kossuth L. út           szabályozási szélesség:    16 m

      - Vörösmarty út         szabályozási szélesség:     14 m

      - Rózsafa út               szabályozási szélesség:    14 m

(2) A szabályozási szélesség a Szabályozási Terv és az út – mintakeresztszelvény szerint értelmezendő.

22. §

Lakó utak

(1) A 22. §, 23. §, 24. §-ban nem nevesített többi községi út lakóútnak minősül.

(2) Szabályozási szélességük 10 – 16 m közötti.

23. §

Gyalogutak

(1) A csak gyalogos közlekedés célját szolgáló gyalogutak, közök, lépcsők, tavon átvezető fahidak változatlan funkcióval és        szabályozási szélességgel fenntartandók.

(2) Új lakó utak esetén a szabályozási szélesség min. 3 m.

24. §

Egyéb utak

(1) A tervezett ipari – gazdasági területre kivezető feltáró út nyomvonala a hrsz. 023/6 és 024 szabályozási szélessége 22 m.

(2) A létesítendő állat – növénypark megközelítő útja a hrsz. 081 nyomvonalán halad. Szabályozási szélessége 14 m.

(3) A beépítésre nem szánt területen lévő, a mezőgazdasági művelés célját szolgáló földutak változatlan formában                     fenntartandók.

25. §

Állóforgalom

(1) A gépkocsik részére a parkolót mind lakóépületeknél, mind intézményeknél

     saját telken belül kell megoldani.           

(2) Közterületen a jelenleg is meglévő gk. parkolók a továbbiakban is fennmarad-

     nak az alábbiak szerint:

           - a Szabadság téren az ABC előtt

           - Körjegyzőség előtt a Béke utcában

           - Panzió előtt a Jókai utcában

           - Temető melletti részen

           - hrsz. 297 sz. területen

           - a hétvégi házas üdülőnél a Szabályozási Terven jelölt területen.

(3) Kocsifordulót kell kialakítani az Akácos utcában a hrsz. 281 sz. telek rovására.

(4)  A község utcáiban személygépkocsik várakozása – kivéve az Akácos és Fenyves utcák – megengedett.                                Tehergépkocsik, kamionok, erő- és munkagépek parkolását korlátozni szükséges.

26. §

Tömegközlekedés

(1) A község belterületén 3 helyen van autóbuszmegálló, melynek helyét a Szabályozási Terv jelöli.   

(2) A buszmegállókban a leálló öblöket ki kell építeni. Erre az utak szabályozási szélessége lehetőséget ad.

27. §

Zöldterület

(KP jelű)

(1) A zöldterület állandó növényzettel fedett közterület, közpark.         

(2) A település zöldfelületi rendszerét a közparkok, játszóterek, valamint az intézményi zöldterületek (temető, sportterület)           alkotják.    

    
(3) A zöldterületen az OTÉK 27. § (4) bekezdésében foglalt létesítmények helyezhetők el, legfeljebb 2 %-os                                 beépítettséggel.     

(4) A horgásztó körüli zöldterületen játszótér és a szabadidő eltöltésével összefüggő sportlétesítmények - pályák is                     elhelyezhetők.     

(5) A zöldterületként is figyelembe veendő sportpálya és temető szabályozását a HÉSZ 15. § és 16. § előírásai tartalmazzák.

(6) A közösségi célú épületek telkein is gondozott zöldfelületek vannak, ezeket továbbra is fenn kell tartani.  

(7) A tervezett közparkot a Szabályozási Terv jelöli: Ennek helye a hrsz 297.

(8) Az iskola és idősek otthonának zöldfelületét közösen kell kialakítani.

28. §

Erdőterület

(1) Az erdő a település bel- és külterületének legalább 1500 m² nagyságú,
     erdei fákkal és cserjékkel borított része.

(2) Az erdőterület elsődleges rendeltetése szerint:

      a/         védelmi
      b/         gazdasági rendeltetésű lehet      

(3) Az elsődleges rendeltetés megváltoztatása az erdészeti hatóság engedélyével történhet. 

(4) A 10 ha-t meghaladó nagyságú területen        
      a/         az erdő rendeltetésének megfelelő építmények,        
      b/         biztonsági okból szükséges őrház,        
      c/         közlekedési és szállítási építmények helyezhetők el.

(5) Erdőterületek esetleges igénybevételére, más célra történő hasznosítására csak kivételesen, az erdészeti hatóság                 előzetes engedélye alapján kerülhet sor.      

29. §

Védelmi célú erdőterület

    (VE jelű)       

(1) A védőerdő célja elsősorban a település egyes részeinek védelme, valamint belterületi erdő.          

(2) A védőerdő területét a Szabályozási Terv jelöli. Védőerdőnek minősülő tórendszer partján lévő erdőrész 100 méteres             része, valamint a szeméttelep fölött lévő erdőrész.

(3) A védőerdő területén építményt elhelyezni nem lehet.

30. § 

Gazdasági célú erdőterület

(E jelű)

(1) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja - külön törvényben                      meghatározva - az eredeti termékek előállítása és hasznosítása.   

(2) A területen csak a gazdálkodás számára szükséges létesítmények helyezhetők el. (Vadetető, vadászház, erdészház)

(3) Az erdő rendeltetésének megfelelő építmény csak a 100.000 m² -t (10 ha) meghaladó gazdasági rendeltetésű                       erdőterületen helyezhető el 0,5 %-os beépítettséggel. 
     Az építési engedélyhez az erdészeti szakhatóság hozzájárulását is be kell szerezni.           

(4)^[10]  Biztosított legyen alapközművekkel való ellátottsága, valamint a keletkező szemét és szennyvíz szakszerű kezelése.

(5) Erdőterület rendeltetés szerinti funkciójának megváltoztatása, illetve erdő kitermelése, valamint új erdő telepítése csak            az erdészeti hatóság engedélyével lehet.

(6) Az országhatár mentén, 100 m-es távolságon belül erdőművelés és művelési ág változás esetén be kell szerezni a               határőrző szervek engedélyét.

31. §

Mezőgazdasági terület

(ÉSTNY jelű)

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és            tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület.  

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célra felhasználni nem lehet, azon rendeltetésének megfelelő hasznosítást        kell folytatni.      

(3) Az övezetekben mezőgazdasági jellegű épületek, valamint a gazdasági tevékenységgel összefüggő lakóépületek                  helyezhetők el.

(4) A mezőgazdasági művelésű területeken történő építés feltételei:

      - az épületek építésére építési telket kell kialakítani

      - az építési terület közterületről megközelíthető legyen

      - az építési telek legkisebb mérete 1000 m²  szélessége 16 m kell legyen, beépítettsége max. 3 %.

      - tanya esetén a minimális telekméret 10000 m² (1HA) szélessége 50 m, beépítettsége max. 3 % legyen.

      - 1500 m² –en aluli telekméret esetén csak 1 db épület helyezhető el.

      - szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágazat esetén lakóépület csak abban az esetben építhető, ha a terület meghaladja          a 3000 m² –t. Maximális beépítettsége nem haladhatja meg az 1,5 %-ot

      - lakóépület építésének előfeltétele az alapközművek megléte (víz, villany), valamint a háztartási szemét és szennyvíz              elhelyezésének megoldottsága.

(5) Lakóépület, tanya, illetve melléképületek létesítése esetén a falusias építési övezetre vonatkozó előírásokat kell                    betartani (6. § és 7. §)

(6)^[11]   

32. §

Egyéb területek

(VT jelű)

(1) Egyéb területek azon beépítésre nem szánt, az előző kategóriába be nem sorolható területek. Nevezetesen:

     - vízellátó műtárgyak

     - folyóvizek medre és partja

     - horgásztavak

     - szeméttelep

     - dögkút

     - nyersanyag kitermelő helyek

     - kilátótorony

     - állat és növénypark

33. §

(1) Vízellátó rendszerhez tartozó kutak és tározó területei az alábbiak: Hrsz. 03., hrsz. 056/5, hrsz. 239, hrsz. 0148 és 06/18.

(2) A kutak és víztározó 50 m-es védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el és mezőgazdasági tevékenység – a             kaszálást kivéve – nem folytatható

(3) A műtárgyakat körül kell keríteni.

34. §

Élővizek elvezetése

(1) A község bel- és külterületi részein lévő élő vízfolyások (patakok, erek) medreit bármiféle építménnyel eltorlaszolni, a víz      szabad folyását gátolni, vagy elterelni csak az illetékes vízügyi és építési hatóságok engedélyével szabad.

(2) A vízfolyások medrének szélétől számított 4-4 m-es távolságon belül semmilyen építmény nem helyezhető el. Gyalogút         és kerékpárút létesítése megengedett.

(3) A Fenyves és Akácos út csapadékvizet elvezető magánterületen létesült óvásokra szolgalmi jogot kell bejegyeztetni.              Rendszeres tisztításáról az Önkormányzatnak kell gondoskodni.

35. §

Horgásztavak

(1)  A tórendszert halak tenyésztésére és csónakázásra szabad használni.

(2) Területén, illetve partjai mentén csak a funkciójával összefüggő közösségi célú építmények helyezhetők el a                            Szabályozási Terven jelölt területen. A beépítettség nem haladhatja meg a tó vízfelületének 1 %-át.

(3)^[12]

(4) Gyalogos közlekedés számára biztosítani kell a tórendszer teljes körüljárását.

36. §

Szeméttelep

(1) A működő ÁNTSZ engedéllyel rendelkező telepen csak szilárd halmazállapotú, kommunális hulladék helyezhető el.

(2) Veszélyesnek minősülő anyagok (savas akkumulátor, hűtőgép, stb) és szippantott szennyvizek befogadására nem                alkalmas, ilyen jellegű hulladékot oda szállítani és ott tárolni nem szabad.

(3) A szeméttelep működésének tervezett megszűnését követő két éven belül a területet rekultiválni szükséges.

37. §

Dögkút

(1) A meglévő dögkutat körül kell keríteni és körülötte 50 m-es védőtávolságot biztosítani.

(2) A védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.

38. §

Anyag kitermelő helyek

(1) Kőbánya, homokbánya, agyagbánya stb csak építési engedély alapján létesíthető, és vállalkozói engedéllyel                          üzemeltethető. Kapcsolatosan minden esetben be kell szerezni, és be kell tartani az illetékes környezetvédelmi és                  bánya-hatósági hatóságok előírásait.

(2.) A kitermelő helyeken építmény nem helyezhető el. Amennyiben a bánya mérete – kapacitása építmények létesítését            igényli, ebben az esetben a 11. §-ban leírtak szerint kell eljárni.

(3.) A működés befejezését követően (a vállalkozási engedély megszűnése után) két éven belül szakszerűen rekultiválni              kell a területet.

39. §

Kilátótorony

(1.) A kilátó telepítési helye a víztároló melletti terület, de annak védőtávolságon kívüli része. Pontos helyét a műszaki                  tervezés során kell meghatározni.

(2) Magassága ne haladja meg a 30 métert, abszolút méretben az AT. 355 értéket.

(3) Az építmény természetes építőanyagokból, (lehetőleg fából) létesüljön.

40. §

Állat és növénypark

(1) A terület Cered és környékére jellemző növények és állatok védett körülmények között történő telepítésére és tartására        szolgál.

(2)^[13] A terület növény és állattartási épületek, igazgatási szociális és vendéglátási épületek és kisebb tó helyezhető el. Az              épületek táj jellegűek, földszintesek legyenek, természetes építőanyagból, magas tetővel készüljenek.

(3) Az építés előfeltétele kell legyen az alapközművek (víz, villany) megléte, illetve a keletkező szennyvizek és egyéb                  hulladék szakszerű elhelyezése.

III.

ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

41. §

Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezési, környezet-, a táj-, a természetvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség- a tűz-, a közbiztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a talaj, a terep, a talajvíz fizikai, kémiai és hidrogeológiai adottságainak, illetve azokat ne befolyásolják károsan.

42. §

(1)   Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét a Szabályozási Terv határozza meg.

(2)   Az előkert legkisebb mélysége új beépítés esetén lakóépületnél és üdülőépületnél 5 m. Ettől eltérő mértéket a                        Szabályozási Terv jelöli. Foghíj beépítésénél a meglévő beépítési vonalat kell figyelembe venni.    

(3)   Az építési telek beépítésének feltételeit és módját az OTÉK 33. § és 34. § előírásai tartalmazzák.          

(4)   A hátsó- és oldalkertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § tartalmazza.
        Üdülőépületnél az oldalkert az egyik oldalon 3 m, a másik oldalon 6 m kell legyen.       

(5)   Az építmények közötti távolságokat az OTÉK 36. § - 37. § előírásai szabályozzák. Az OTÉK 36. § (2) b. és C. pontjai            csak foghíj, vagy az épület átépítése esetén alkalmazhatók.  

(6)   A Szabályozási Tervben megadott közterület (út) felőli vonal kötelező szabályozási elem.       

(7)   A házikert a kialakult övezet építési telkeinek a telek út felőli telekhatárától 50 m-en túlnyúló területe. Az alábbi                        területek szintén házikertek, amelyek csak művelés céljára használhatók, azokon építmény nem helyezhető el:     

(8)  A házikertek megközelítését biztosítani kell.     

43. §

Építmények elhelyezése közterületen.

(1)  Közterületen építményt elhelyezni a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló önkormányzati rendelet,                 valamint az alábbiakban foglalt kivételektől eltekintve nem szabad.  

(2)  Telefonfülke, a tömegközlekedés megállóhelye számára várakozó - esővédő pavilon közterületen elhelyezhető, ha a              telepítés kielégíti az OTÉK 39. § (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat.

(3)   Meglévő épület átalakítása során létesített - ha műszakilag indokolt – elő lépcső, akadálymentes közlekedést biztosító          rámpa és előtető 1,0 m-ig benyúlhat, ha az a  gyalogos forgalmat nem akadályozza, kialakítása révén könnyen                      észlehető és balesetveszélyt nem jelent.        

44. §

(1)   Az építmények önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához a saját telkükön az OTÉK 42. § előírásai            szerinti gépjárműtárolót, vagy nem tárolás céljára szolgáló várakozóhelyet kell biztosítani.     

(2)   A HÉSZ 5. §-ban meghatározott terület felhasználási egységek területén a gépkocsik elhelyezésére különálló gépkocsi          tároló építmények is elhelyezhetők.      

(3)   Amennyiben a terep adottságai támfal megépítését teszi szükségessé, és annak magassági mérete a 2,0 m-t                        meghaladja, abban pince-, garázs elhelyezhető (előkert és oldalkerti részen is)

IV.

KÖZMŰVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

45. §

Általános előírások

Közüzemi közműhálózatok és létesítményei számára területet közterületen, vagy az üzemeltető telkén kell biztosítani.        

   (1)  Amennyiben  a közműhálózat nem közterületre, hanem magánterületre kerül, a közművel érintett részre szolgalmi                 jogot kell bejegyeztetni.           
         A szolgalmi jog értelmezését és gyakorlásának lehetőségét a mindenkor érvényes rendeletek szabályozzák.          

   (2) Közműhálózat és létesítményei védőtávolságán belül építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető                                    hozzájárulásával végezhető.           

   (3) Közműhálózattal, illetve szolgalmi joggal érintett területrészen építményt elhelyezni tilos, és a közművek kezelési,                  használati, javítási lehetőségeit biztosítani kell.          

   (4) Új út építésénél, meglévő rekonstrukciójánál a tervezett közművek egyidejű elhelyezéséről gondoskodni kell.    

   (5)^[14]         

   (6) A használaton kívül helyezett kútba szenny-, és csapadékvizet bevezetni, illetve hulladékot betölteni tilos.                       

   (7) Nyomvonalas létesítmények kivitelezésének megkezdése előtt a Nógrád Megyei Múzeumtól meg kell rendelni az un.
         "lelőhely - felderítést".        

46. §

                           Vízellátás

   (1)  Beépítésre nem szánt területeken új épület építése, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása, valamint                      használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges vízellátás (OTÉK 46. §-ban előírtak szerint) és                  oltóvíz ellátás biztosított.    

   (2) Bármilyen létesítmény, vagy településrész szakaszolt megvalósítása esetén a szakasz használatba vétele csak akkor            engedélyezhető, ha az oltóvíz egyidejűleg biztosított.    

   (3) Amennyiben a közterületen kiépült a közüzemi vízhálózat, új létesítmény esetén az arra való csatlakozás                               kötelező.         

47. §

Szennyvízelvezetés

    (1)  Új építményt elhelyezni, ha annak telke előtt közműves szennyvízcsatorna van, csak a közcsatornára való rákötéssel             lehet.       

    (2) Amennyiben nincs közműves szennyvízelvezetés, abban az esetben hatóságilag engedélyezett, korszerű és                           szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmaznia szennyvíz ártalmatlanítására.

    (3) A közműpótló berendezést (zárt szennyvíztárolót) az érintett építési telken belül kell elhelyezni.

    (4) A szennyvízcsatorna kiépítését követően arra 1 éven belül rá kell kötni.   

    (5) Háztáji állattartás esetén keletkező trágyalé gyűjtésére megfelelően méretezett, zárt medencét kell létesíteni. Ennek              hiányában az állattartó épület megépítését, vagy meglévő átalakítását engedélyezni nem szabad.           

48. §

Csapadékvíz-elvezetés, vízrendezés    

     (1) Az építési telkek, területek csapadékvíz-elvezetését az OTÉK 47. § (5) - (10) bekezdései alapján kell megoldani,                   illetve kezelni.     

     (2) Az élő vízfolyások rendezett part éltől 4 – 4 m szélességű sávot (kezelési sávot) a karbantartás számára szabadon               kell hagyni.   

           Ezen a sávon burkolat készítése megengedett, gyalogos- és kerékpárforgalom számára megnyitható. Építmény                     azonban nem helyezhető el. 

      (3) Az élő vízfolyások területén, kezelési sávjaiban bármilyen tevékenység, műszaki infrastruktúra létesítése csak az                  illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető. 
     

      (4) Az élő vízfolyás vagy az időszakos vízelvezetés számára létesített árok esetében a meder elrekesztése, a vizek                    szabad elfolyásának megakadályozása vagy korlátozása (pl. árkok beszántása, vagy eltömítése) tilos.          

49. §

Villamos energia ellátás és hírközlés

     (1)^[15]       

     (2) Mikrohullámú összeköttetést biztosító antenna csak építési engedély alapján létesíthető.       

V.

Művi értékvédelem

50. §

      (1) A községnek két védett „MJ” minősítésű épülete van. A Római katolikus templom és a hozzá tartozó harangtorony.                 A védettség kiterjed:

             - a teljes építési telekre, és az ott meglévő parkra

             - mind a két épület funkciójára, tömegére, külső és belső megjelenésére

       (2) A épületeken és környezetükön változtatni, illetve azokat felújítani csak a Műemléki Hatóság engedélyével lehet.

       (3) A műemlék jellegű épületek védőtávolságán belül lévő területen új épület építése, illetve meglévőnek bővítése –                    átalakítása esetében be kell szerezni a Műemléki Hatóság jóváhagyó véleményét.

VI.

KÖRNYEZETVÉDELEM

                               51. §

       (1) A község belterületi részei levegőtisztasági szempontból a védett I. kategóriába, a gazdasági minősítésű területek                  pedig a védett II. kategóriába tartoznak.  

       (2) A község közigazgatási területén csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek              légszennyező anyag kibocsátása nem haladja meg a Szabályozási Tervben meghatározott terület felhasználási                      egységre a rendeletben előírt kibocsátási határértéket.

52. §

       (1) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó és/vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az              esetben építhető és üzemeltethető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj és/vagy                    rezgés mértéke a környezetében lévő terület felhasználási egységre a HÉSz 8. § (4) és 11. § (6) pontjában és egyéb              jogszabályban előírt határértéket nem haladja meg.     

       (2) Az építési hatóság építési és felújítási munkák engedélyezése során a külön jogszabályban meghatározott zajszint                betartása érdekében lakóterületen a kivitelezési munkák napi időtartamát korlátozhatja.

       (3) A háztartásokban keletkezett hulladékot konténerekben (vagy kukákban) kell összegyűjteni és szervezetten                            elszállítani a szeméttelepre.         

       (4) Vezetékes vízellátó rendszerre történő rácsatlakozást engedélyezni csak a szennyvízbefogadó egyidejű                                 megvalósításával szabad engedélyezni.       

       (5) Fafeldolgozó üzem működése kapcsán keletkező fűrészpor csak zárt helyen tárolható.

53. §

        (1) A község területén állattartó épületek elhelyezése a Szabályozási Terv, Szabályozási Műszaki leírás, valamint jelen               Szabályzat 1. sz. mellékletében rögzítettek szerint történhet.         

        (2) A község közigazgatási területén, ahol állattartó telepek létesítése és üzemeltetése a Szabályozási Terv és e                         rendelet szerint lehetséges, csak olyan telep üzemeltethető, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása                       megoldott. Híg trágyalét eredményező állattartási technológia nem engedélyezhető.      

        (3) A mezőgazdasági szövetkezet majorságának (hrsz. 013) és a tótújfalui fűrészüzem telekhatára mentén védő                         zöldsávot kell kialakítani.  

54. §

        (1) A talaj és a talajvíz védelme érdekében szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba               vezethető. Szennyvíz elszikkasztása nem megengedett.          

        (2) Élő vízfolyásba, felhagyott kutakba szennyvizet bevezetni nem szabad.  

        (3) Beépítésre nem szánt területen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy - ha               a létesítés feltételei lehetővé teszik - egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.      

VII.

TILALMAK  ÉS  KORLÁTOZÁSOK

55. §

       (1) Országos közutak (2304 sz. és Cered – Tótújfalu összekötő út) beépítésre nem szánt területen lévő szakasza                        mentén annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek                szerint helyezhető el.          

       (2) Tervezett lakóterület illetve üdülőterület beépítése csak a részleges közművek (ivóvíz, villany) kiépítése után                           kezdődhet meg.                            

       (3) A temető szélétől mért 50 m-es távolságon belül ásott kút  létesítése  nem engedélyezhető, illetve meglévő ásott                   kútból minden célú vízvételt meg kell tiltani.   

       (4) A két felhagyott temetőt kegyeleti parkként kell fenntartani, temetni nem szabad.                      

       (5) A további beépítésre tervezett területek (tartalék területek) határát a
            Szabályozási Terv jelöli. A területre megvalósítás előtt szabályozási tervet kell készíteni.    
            A területen építmény csak a HÉSZ 3. § (4) bekezdésében foglaltak alapján létesíthető.

       (6) A hrsz. 718,721,723,726 sz. telkeket, valamint a hrsz. 724 és 727 sz. telkek egy részét iskola bővítés céljára kell                     fenntartani, más jellegű célra felhasználni tilos.

       (7) A hrsz. 31 és hrsz 784 sz. telket – közlekedésbiztonsági szempontból – üresen kell hagyni, csak kertművelés céljára              használható.

VIII.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

51. §

(1) E rendelet 2001. december 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit az elsőfokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő         ügyekben is alkalmazni kell. 

(2) E rendelet hatálybalépésének napjával Községi Tanács 1/1970. sz. rendelete (Cered község Összevont Rendezési               Terve) hatályát veszti.