Cered Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontja által meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében a szervezeti és működési szabályzatára (a továbbiakban: SZMSZ) a következőket rendeli el:

1. Fejezet
   

Bevezető rész

Az önkormányzat jelképei

1.§ (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő – testület e tárgyban alkotott külön rendelete állapítja meg.

2.§ (1) Az önkormányzat az alábbi pecséteket használja:

1. Cered Község Önkormányzata
2. Cered Község Polgármestere
3. Somoskőújfalui Közös Önkormányzati Hivatal
4. Somoskőújfalui Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
5. Anyakönyvvezető Cered

(2) Az önkormányzat, a polgármester, a jegyző, a közös önkormányzati hivatal és az anyakönyvvezető körbélyegzőin Magyarország hivatalos címerét kell feltüntetni.

II. Fejezet

Általános rendelkezések

Az önkormányzat

3.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Cered Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 3123 Cered, Jókai út 3.

(3) Az önkormányzat működési területe: Cered község közigazgatási területe

(4) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal és a jegyző látja el.

4.§ (1) A képviselő-testület megnevezése: Cered Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(2) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Somoskőújfalui Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal)

5.§ Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.cered.hu

III. Fejezet

Az önkormányzat feladata és hatásköre

6.§ (1)^[1]

7.§ (1) A képviselő-testület feladatainak elvégzéséről folyamatosan szervei útján gondoskodik.

(2) Az önkormányzati feladat-és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg.

8.§ (1) A képviselő-testület a szociális ellátások hatásköréből a települési támogatás megállapítását a jegyzőre, kivéve a rendkívüli települési támogatást, azt a polgármesterre ruházza át.

(2) A képviselő-testület az egyéb hatáskörök átruházásáról, illetve visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(3) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetve a gyakorló szervet beszámoltathatja.

(4) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója az e kereten belül tett intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő rendes ülésen beszámol.

9.§ (1) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

(2) A polgármester önkormányzati jogkörben hozott határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.

(3) A képviselő-testület (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított 30 napon belül. A pert az önkormányzat ellen lehet indítani.

IV. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület

10.§ (1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A polgármester az Mötv. 66.§-a alapján tagja a képviselő-testületnek. A képviselő-testület tagjainak névjegyzékét e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki ellátja a testület képviseletét is.

(3) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül legalább 4 fő jelen van.

(4) Ha a fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. Ebben az esetben az ülést 8 napon belül ugyanezen napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

2. A képviselő-testület megalakulása

11.§ (1)^[2]  A képviselő – testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg. Összehívásáról a polgármester, akadályoztatása esetén a korelnök gondoskodik.

(2) A képviselő-testület az alakuló ülést az alábbi napirendi pontok alapján tartja:

a) a helyi választási bizottság elnökének tájékoztatója a választás eredményéről,

b) a polgármester és a képviselők eskütétele,

c) polgármesteri program ismertetése,

d) a polgármester illetményének/tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása,

e) az alpolgármester megválasztása, eskütétele, tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása,

f) bizottságok megválasztása,

(3)^[3] Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület alakuló ülésén a képviselő-testület előtt esküt tesz, és erről okmányt ír alá.

(4) Az alakuló üléstől távol lévő képviselő azon a testületi ülésen teszi le az esküt, melyen először vesz részt

3.A képviselő-testület rendes ülése

12.§ A képviselő-testület munkaterve szerint ülésezik, de évente legalább hat ülést tart.

4. Rendkívüli ülés

13. § (1) A polgármester indokolt esetben – a munkatervben nem szereplő – rendkívüli ülést is összehívhat.

(2) A képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítványt írásban kell benyújtani, melyet a kezdeményező(k)nek saját kezűleg kell aláírnia.

(3) A rendkívüli ülés kezdeményezésére vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait.

(4) Az indítványt írásban a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles összehívni, az összehívástól számított 8 napon belüli időpontra.

(5) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőleg az írásos anyaggal együtt – legalább 2 nappal az ülés előtt kell kézbesíteni. Halaszthatatlan esetben a képviselő-testület rendkívüli ülése rövid úton (távbeszélő útján) szóban is összehívható az értesítést követő napra, a napirend megjelölésével.

(6) A rendkívüli ülés napirendjére a kiküldött meghívóban szereplő, vagy a távbeszélőn közölt napirendi pontokon kívül más téma nem vehető fel.

5. Együttes ülés

14.§ (1) A képviselő-testület a közösen működtetett intézményekkel kapcsolatos döntéseket együttes ülésen hozza meg.

(2) Az együttes ülést a gesztor önkormányzat polgármestere hívja össze és vezeti.

(3) Az együttes ülés lebonyolítására és az arról szóló jegyzőkönyvek elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

6. Közmeghallgatás

15. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett – a munkaterv szerinti – időpontban közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről az ülés előtt legalább 15 nappal a lakosságot hirdetmény útján tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal szóban, de legkésőbb 30 napon belül írásban választ kell adni.

7. Munkaterv

16. § (1) A képviselőt-testület az üléseit az éves munkaterv alapján tartja. A munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb megelőző év december 31. napjáig. A képviselő-testület éves munkatervét e rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

(2) A munkaterv összeállításához a polgármester köteles javaslatot kérni:

a) a képviselőktől,

b) a jegyzőtől,

c) a nemzetiségi önkormányzat elnökétől,

d) mindazon közigazgatási és egyéb szervektől, melyeket a polgármester szükségesnek tart.

(3) A munkatervhez benyújtott írásbeli javaslatnak tartalmaznia kell:

a) a javasolt napirend pont megnevezését (tárgyát), előterjesztőjét, előadóját,

b) a tárgyalás javasolt időpontját.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) az ülések várható időpontját (hónap, nap szerint),

b) a napirendek tárgyát és előterjesztőjét,

c) a közmeghallgatás időpontját.

(5) A munkatervet írásban meg kell küldeni:

a) a képviselőknek,

b) a nemzetiségi önkormányzat elnökének,

c) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének.

(6) A munkaterv a testületi munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni.

8. A képviselő-testület összehívása

17.§ (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze.

(2) A képviselőket, a tanácskozási joggal meghívottakat az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 4 nappal írásban, papíralapon, vagy elektronikus úton kell kézbesíteni, továbbá a hivatal és a település hirdetőtábláin közzé kell tenni. Elektronikus úton zárt ülés napirendi pontjaihoz tartozó iratanyagok nem küldhetőek meg.

(4) A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg a képviselők részére kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is. Azon napirendi pontok írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell a kiküldés időpontjára. Kivételes esetben – a különösen az előterjesztés nagy terjedelme miatt – a meghívóban jelezni kell, hogy az előterjesztés nem kerül kiküldésre, de az a hivatalban megtekinthető. Szintén jelezni szükséges a meghívóban, ha valamely előterjesztés indokolt esetben később, nem a meghívó kézbesítésével egyidejűleg kerül megküldésre.

18. § (1)^[4] A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

c) a napirendi pont előterjesztőjét,

d) a napirendben érintett szervezet vezetőjét, illetve képviselőjét,

e) akinek jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi,

f) akinek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.

(2) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan: a jegyzőt.

9. Az ülések nyilvánossága

19. § (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak.

(2) A nyilvános ülésen a részvételi lehetőség nem korlátozható.

20. § (1)^[5] A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában, az érintett kérésére az Mötv. 46.§ (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben, valamint zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46.§ (2) c) pontjában meghatározott esetekben. A zárt ülésen részt vevők köréről az Mötv. 46. § (3) bekezdése rendelkezik.

(2) A zárt ülés tartását indítványozhatja

a) a polgármester,

b) bármelyik képviselő,

c) a jegyző,

d) az érintett személy.

(3) A képviselő-testület a zárt ülésre tett javaslatról vita nélkül, határozattal dönt.

(4) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a zárt ülésen tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

10. Az ülés vezetése

21. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megnyitja az ülést,

b) megállapítja és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,

c) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt idejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,

e) előterjeszti a napirendi javaslatot,

f) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, kihirdeti a határozatokat,

g) hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások korlátozását, vagy a vita lezárását,

h) hozzászóláskor megadja, az e rendeletben meghatározott esetben megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,

i) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától,

j) tárgyalási szünetet rendel el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti,

k) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

l) bezárja az ülést.

(3) Az elnöklést ellátó alpolgármester, illetve korelnök ülésvezetési jogai és kötelezettségei azonosak a polgármesterével.

(4) A polgármester elnöklési munkáját a jegyző segíti.

11. Határozatképesség

22. § (1) A képviselő-testület határozatképességét a Mötv. 47. §-a szabályozza.

(2) A polgármester a jelenléti ív felhasználásával az ülés kezdetén megállapítja, majd folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet.

(3) A polgármester az ülés elején ismerteti az előzetes bejelentés alapján, valamint a bejelentés nélkül távollévő képviselők névsorát.

(4) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelen, a polgármester e tény megállapításával az ülést berekeszti, és a nem tárgyalt napirendet a képviselő-testület rendkívüli ülésen, vagy a következő rendes ülésen tárgyalja.

(5) Határozatképtelenség esetén a 15.§ szerint kell eljárni.

(6) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

12. Önálló képviselői indítvány

23. § (1) A polgármester a napirend elfogadása előtt tájékoztatja a képviselő-testületet a hozzá beérkezett önálló képviselői indítványokról.

(2) Önálló indítványnak tekintendők azok a képviselők által előterjesztett javaslatok, amelyek a meghívóban meghatározott napirendi pontokkal nincsenek összefüggésben. Ezeket az indítványokat a képviselőknek írásban a polgármesternél kell előterjeszteniük a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal.

(3) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy nevét, az indítvány elnevezését és szövegét, az előterjesztő sajátkezű aláírását.

(4) Az indítványnak tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt a polgármester visszautasíthatja.

(5) Az indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról, napirenden belüli helyéről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

13. Sürgősségi indítvány

24. § (1) A napirend elfogadása előtt a polgármester, a bizottságok, a képviselők és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását.

(2) A sürgősségi indítványt legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőzően 2 órával lehet a polgármesternél benyújtani.

(3) A sürgősségi indítvány tárgyalása kérdésében a képviselő-testület a napirend elfogadása előtt határozathozatal mellőzésével vita nélkül dönt.

14. Az ülés napirendje

25. § (1) A képviselő-testület munkáját az ülésen megállapított napirend alapján végzi.

(2) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívó alapján tesz javaslatot.

(3) A képviselő-testület bizottsága, és a képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, napirendi pontok összevonását, a javasolt sorrend megváltoztatását.

(4) A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül, határozathozatal mellőzésével dönt.

(5) A napirendhez – annak elfogadását követően – újabb napirendi pont nem vehető fel.

15. Az előterjesztés

26. § (1) Előterjesztésnek minősül minden, a munkatervbe felvett és új – a tervezett napirenden kívüli – anyag.

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a) döntést igénylő javaslat, amely irányulhat rendeletalkotásra (rendelettervezet),

vagy határozathozatalra (határozati javaslat),

b) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,

c) tájékoztató, jelentés, amely a képviselő-testület részéről tudomásul vételt igényel.

(3) A testületi ülésre előterjesztést tehet:

a) a polgármester,

b) a jegyző,

c) a képviselő-testület bizottságának elnöke a bizottság nevében,

d) a képviselő,

e) az önkormányzati intézmények vezetői,

f) mindazon állami, társadalmi és gazdasági szervezetek vezetői, akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére felkér.

(4) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerülhet benyújtásra. Rendelet-tervezetet és lehetőség szerint a határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak, rendelet-tervezetnek az ülésen történő kiosztását.

27. § (1) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgy pontos meghatározását,

b) ha a képviselő-testület foglalkozott már korábban az előterjesztés tárgykörével, akkor milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,

c) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetését, melyek indokolják a meghozandó döntést,

d) a helyzetértékelést, a lefolytatott egyeztetéseket,

e) a meghozandó döntés jogszabályi alapját,

f) a lehetséges döntési alternatívák pozitívumainak és negatívumainak bemutatását.

g) a határozati javaslatot, rendelet-tervezetet, amennyiben a döntésnek, a végrehajtásnak több módja is lehetséges, alternatívák bemutatásával,

h) a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsának rendezését (részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezés, módosítás, kiegészítés),

i) a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését,

j) meg kell jelölni a végrehajtási határidőt, melyet általában évre, hónapra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni. Eltérő végrehajtási határidők esetén pontonként, egyébként a határozati javaslat végén kell a végrehajtási határidőt, a felelősökkel együtt feltüntetni. Ha a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos”, illetve „azonnal”, valamint „értelemszerű” megjelölés alkalmazandó.

(2) A tájékoztatót, a jelentést határozati javaslat nélkül lehet előterjeszteni.

16. A napirendi pontok tárgyalása

28. § (1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében minden előterjesztés felett külön – külön nyit vitát, vagy tesz javaslatot a vita nélküli döntéshozatalra.

(2) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először az adott napirendi pont előterjesztőjét illeti meg a szó.

(3) A szóbeli kiegészítést követően a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, ismertethetik véleményeiket, javaslataikat.

(4) A képviselő-testület ülésein a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevő meghívottak kaphatnak szót. A polgármester felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak is.

(5) Az elfogadott napirendi pontok tárgyalásának sorrendjétől csak indokolt esetben lehet eltérni.

17. A felszólalások típusai

29. § A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

a) napirend előtti felszólalás,

b) napirendi pontokhoz kapcsolódó felszólalás,

c) ügyrendi felszólalás.

18. Napirend előtti felszólalás

30. § (1) Napirend előtti felszólaláshoz a polgármestertől bármely képviselő a felszólalás tárgyának megjelölésével engedélyt kérhet.

(2) Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

(3) Vitának, határozathozatalnak helye nincs.

(4) Nem lehet napirend előtt felszólalni olyan ügyben, amely napirendre tűzhető, illetőleg bejelentésként vagy interpellációként terjeszthető elő.

19. Napirendi pontokhoz kapcsolódó felszólalás

31. § (1) A képviselők, a tanácskozási joggal megjelentek vagy a nem tanácskozási joggal jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a napirendi ponthoz való hozzászólási szándékukat a polgármesternek.

(2) A polgármester a felszólalásra jelentkezőknek a szót a jelentkezésük sorrendjében adja meg.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

20. Ügyrendi felszólalás

32. § (1) Ügyrendi felszólalás lehet:

a) ügyrendi észrevétel,

b) ügyrendi javaslat,

c) ügyrendi kérdés.

(2) Ügyrendi észrevétel: a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő észrevétel.

(3) Ügyrendi javaslat:

a) napirendi pont felvételére, levételére tett javaslat,

b) a tárgy szerinti napirend egy, illetve két fordulóban történő tárgyalására tett javaslat,

c) az ülés nyitott vagy zárt jellegére tett javaslat,

d) a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére tett javaslat,

e) az ülés felfüggesztésére, elnapolása ügyében tett javaslat,

f) egyeztetés céljából történő szünetkérés,

g) a szavazás módjára és menetére vonatkozó javaslat,

h) e rendelet szabályainak megsértése miatt korrigálásra tett javaslat. A szót kérő képviselőnek ebben az esetben meg kell jelölnie e rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik.

(4) Ügyrendi kérdés: ügyrendi javaslat értelmezésével vagy jogszerűségével kapcsolatos kérdés.

(5) Ügyrendi felszólalás címén bármely a képviselő az ülés bármely szakában szót kérhet, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) Ha a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a képviselőtől megvonja a szót.

21. Módosító és kiegészítő javaslat

33. § (1) A napirendi pont előterjesztője, a bizottság/ok, a képviselők és a jegyző az előterjesztéssel kapcsolatban a vita során módosító, kiegészítő javaslatot tehetnek.

(2) Módosító javaslatnak a rendelet-tervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék tekinthető.

(3) A kiegészítő javaslatnak összefüggésben kell lennie a napirenden lévő előterjesztéssel.

(4) Az előterjesztőnek az előterjesztését érintő módosító, kiegészítő javaslat elfogadásáról véleményt kell nyilvánítania.

(5) A módosító, kiegészítő javaslatok megfogalmazására az indítványozó kérése esetén az ülést vezető polgármesternek időt kell biztosítani.

(6) A módosító, kiegészítő javaslat törvényességi vizsgálata céljából a jegyző részére
– kérésére – időt kell biztosítani.

22. Napirendi pont tárgyalásának elnapolása

34. § (1) A napirendi pont tárgyalásának elnapolását – a tárgyalás megkezdése előtt vagy tárgyalás közben – idő hiányában, nem megfelelő előkészítés vagy egyéb alapos indok alapján – bármely képviselő, illetve a napirend előterjesztője indítványozhatja. Ha az előterjesztő az elnapolással nem ért egyet, ebben az esetben az álláspontjának ismertetésére meg kell adni a lehetőséget. A képviselő-testület vita nélkül határoz az előterjesztés napirenden történő tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását elnapolja – a polgármester javaslatára – meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.

(2) Az előterjesztő előterjesztését a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

23. A vita lezárása

35. § (1) A vita lezárására bármely képviselő javaslatot tehet, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(3) A vita lezárását követően, a javaslat elhangzásáig hozzászólásra jelentkezetteknek szót kell adni, majd a napirend előterjesztőjét megilleti a zárszó joga.

(4) A vita lezárása után további hozzászólások nem engedélyezhetők, csak a határozati javaslat – módosító, kiegészítő javaslat – pontosítható.

(5) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a döntési javaslatok törvényessége tekintetében észrevételt kíván tenni.

24. A döntéshozatal szabályai

36. § (1) A polgármester a vita összefoglalása után szavazásra bocsátja a határozati javaslatot.

(2) Ha a rendelet-tervezethez vagy a határozati javaslathoz több módosító javaslat érkezik, azokat lehetőség szerint a következő sorrendben kell szavazásra bocsátani:

a) az adott rész elhagyását javasló,

b) a tartalmilag módosítást magába foglaló,

c) a kiegészítő javaslatot.

(3) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott módosító javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító, kiegészítő javaslatokról – a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel – elhangzásuk sorrendjében dönt a képviselő-testület, majd az elfogadott módosításokkal, kiegészítésekkel egységes döntési javaslatról.

(4) Az alternatív határozati javaslatok közül azt kell először szavazásra bocsátani, amelyet az illetékes bizottság javasolt, vagy az ülésen elhangzott hozzászólások inkább támogatnak.

(5) Ha egy előterjesztéshez több határozati javaslat tartozik, azokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Ha a napirenddel kapcsolatban nem volt kérdés, illetve észrevétel, a képviselő-testület vita nélkül dönt a határozati javaslatok együttes szavazásáról.

(6) A döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra lehetőség szerint igennel vagy nemmel lehessen szavazni. Ha egy kérdés több részletből áll, arra részenként is lehet szavazni.

37. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárást a Mötv. 49. § (1) bekezdése szabályozza.

(2) A képviselő-testület minősített többségének szavazata szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott esetekben.

(3) Szavazat-egyenlőség esetén az Mötv. 47. § (2) bekezdése az irányadó.

25. A szavazás módja, nyílt szavazás

38. § (1) A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás történhet nyílt vagy titkos szavazással. A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg.

(3) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

(4) A szavazatokat a polgármester számolja össze, és a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri a polgármester köteles megismételtetni.

26. Név szerinti szavazás

39. § (1) Nyílt szavazás esetén a szavazás megkezdése előtt az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást lehet elrendelni

(2) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály kötelezővé teszi, valamint azt a polgármester indítványozza.

(3) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható.

(4) A név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A névsort a nyilatkozatuk mellett a képviselők aláírják.

A szavazásról készített és aláírt névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, és a nyilatkozatokat a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.

27. Titkos szavazás

40.§ (1) Titkos szavazást kell tartani, ha azt jogszabály előírja. Titkos szavazás tartható a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben, erről a képviselő-testület vita és határozathozatal nélkül dönt.

(2) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével a testület által kijelölt helyiségben történik.

(3) A szavazólapot az önkormányzat hivatalos pecsétjével kell ellátni.

(4) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltekre, döntési alternatívákra lehet.

(5) A szavazáshoz tollat kell használni.

(6) Érvénytelen a szavazat, ha

a) nem hivatalos – bélyegző lenyomat nélküli – szavazólapon adták le,

b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, milyen döntési alternatívákra szavazott,

d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési alternatívát hagy a szavazólapon.

41. § (1) A titkos szavazást a jegyző szakmai segítségével az ügyrendi bizottság bonyolítja le.

(2) Az ügyrendi bizottság a szavazás lebonyolítását követően összeszámolja a szavazatokat, rögzíti a szavazás eredményét és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít, melyet az ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás helyét és idejét,

b) az ügyrendi bizottság elnökének, tagjainak nevét

c) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,

d) a szavazás eredményét,

e) az ügyrendi bizottság elnökének és tagjainak aláírását.

(4) A szavazás eredményéről az ügyrendi bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5) A titkos szavazással hozott döntést alakszerű határozatba kell foglalni.

28. Ismételt szavazás

42. § (1)^[6]

(2)^[7]

(3)^[8]

(4) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, vagy a képviselő-testület két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, vagy a két ülés közti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, képviselő-testületi hatáskörben felmerülő önkormányzati ügyben szükséges dönteni, a polgármester az Mötv. 68. § (1)-(4) bekezdése alapján jár el.

29. Interpelláció

43. § (1) Az interpelláció az önkormányzat hatáskörébe tartozó közérdekű – a lakosság szélesebb körét érintő – ügyben, továbbá a képviselő-testület korábbi döntéséhez, illetve annak végrehajtásához (intézkedés elmulasztása, hiányossága, nem kellő hatékonysága, vagy más probléma) kapcsolódó felvilágosítás kérés, felvetés.

(2) Közigazgatási hatósági ügyben interpellálni nem lehet.

(3) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, valamint a jegyzőhöz terjeszthetnek elő írásban interpellációt.

(4) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző nap 9.00 óráig kell benyújtani a polgármesterhez. E határidő elmulasztása esetén az interpelláció a következő rendes testületi ülésen adható elő.

(5) A polgármester az interpellációt az interpellált személynek megvizsgálás és válasz előkészítése céljából továbbítja, valamint a testületi ülés előtt írásban kiosztja a képviselőknek.

44 § (1) A polgármester minden ülés elején bejelenti a képviselő-testületnek a beterjesztett interpellációkat. Az interpellációkat a benyújtásuk sorrendjében kell megtárgyalni.

(2) Ha az interpelláló képviselő az ülés interpellációt tárgyaló részén nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

(3) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely 2 percnél hosszabb időtartamú nem lehet.

45. § (1) Az interpellációra az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni, melyet a következő ülés anyagával a képviselőknek is meg kell küldeni.

(2) A válasz után – az írásban adott válasz esetén is – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetőleg az értékelés indokolásán. Az interpelláció során hozzászólási jog csak az interpellálót, az interpelláltat vagy annak megbízottját illeti meg. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, a megkérdezett köteles a kérdést újból megvizsgálni és ennek eredményéről az interpellálót 15 napon belül, a képviselőket a legközelebbi ülésen tájékoztatni.

(4) Ha képviselő-testület a választ továbbra sem fogadja el, az interpellációt a tárgy szerint illetékes bizottságnak, vagy az ideiglenesen létrehozott bizottságnak adja ki megvizsgálásra és válaszadás céljából.

(5) Az interpellációt a képviselő-testület a bizottsági jelentés alapján a következő ülésén ismét napirendre tűzi. A jelentésről vita nélkül dönt.

(6) Ha az interpelláló képviselő az interpellációját illető válaszadás idején nincs jelen, a választ elfogadottnak kell tekinteni.

30. Kérdés

46. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügy, intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.

(2) Közigazgatási hatósági ügyben kérdést feltenni nem lehet.

(3) A képviselő-testület tagjai a polgármesternek, az alpolgármesternek, a bizottságok elnökeinek, valamint a jegyzőnek kérdést a képviselő-testület ülése előtt legalább 2 órával írásban, vagy az ülésen szóban tehetnek fel.

(4) A polgármester az írásban benyújtott kérdést az ülés elején a képviselő-testületnek bejelenti.

(5) A kérdezett az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles a felvilágosítást megadni. A képviselő viszontválaszra nem jogosult, a képviselő- testület az adott válasz felett nem szavaz.

31. A tanácskozás rendjének fenntartása

47. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltért vagy önmagát ismétli, a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

b) ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót,

c) rendreutasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

(3) Választójoggal nem rendelkező, 18 éven aluli személyek a képviselő-testületi ülésen csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4) Tartós rendzavarás, folyamatos zaj vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a polgármester az ülést felfüggesztheti, illetve az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.

(5) A polgármester rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

32. A képviselő-testület döntései

48. § A képviselő-testület döntései:

a) testületi határozatok,

b) önkormányzati rendeletek.

33. Testületi határozat

49. § (1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A határozatok jelölésében az évszámot követően a zárójelben a testületi ülés dátumát kell feltüntetni. A sorszámot és az évszámot arab számmal, a dátum esetén a hónapot római számmal, a napot arab számmal kell jelölni.

(2) A határozat jelölése: „ ..../év (hó, nap) önkormányzati határozata”

(3) A testületi határozatokról sorszám szerinti nyilvántartást kell vezetni.

(4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 10 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. A határozatok végrehajtásáról a határidő lejártát követő testületi ülésen jelentést kell tenni. A jelentést a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) A zárt ülésen tárgyalt előterjesztések során hozott döntéseket, amelyek közérdekű és közérdekből nyilvános adatot tartalmaznak, nyilvánosságra kell hozni.

34. Önkormányzati rendeletalkotás

50.§ (1) A képviselő-testület a hatályos magasabb szintű jogszabályok helyi önkormányzatokra vonatkozó felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester, az alpolgármester,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) képviselő,

d) jegyző,

e) nemzetiségi önkormányzat elnöke,

(3) Helyi társadalmi viszonyok rendezésére vonatkozó rendelet alkotását írásban kezdeményezheti a településen működő, bejegyzett társadalmi, civilszervezet vezető testülete. A kezdeményezést a polgármester a jegyző törvényességi észrevételével terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A rendeletek jelölésében meg kell jelölni a rendelet alkotóját, a rendelet számát, az évszámot, zárójelben a kihirdetés napjának dátumát, majd az önkormányzati rendelet megjelölést, és a címet kell feltüntetni. A sorszámot és az évszámot arab számmal, a dátum esetén a hónapot római számmal, a napot arab számmal kell jelölni.

(5) A rendelet jelölése: „Cered Község Önkormányzata Képviselő-testületének …../…....év (hó, nap) önkormányzati rendelete a .…-ról/ről”.

(6) A képviselő-testület határozattal dönt a kezdeményezés elfogadásáról. Az elfogadott kezdeményezés alapján – a kezdeményező bevonásával – a jegyző gondoskodik a rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről.

51. § (1) A rendelet-tervezet előkészítése:

a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg,

b) a rendelet-tervezetet a jegyző, vagy az általa megbízott hivatali dolgozó készíti, illetve a jegyző belátása szerint külső, szakmai segítséget is igénybe vehet annak elkészítéséhez.

52. § (1) A rendelet-tervezetet az önkormányzat hirdetőtábláján történő közzététellel társadalmi egyeztetésre kell bocsátani:

a) a rendelet-tervezetet úgy kell közzé tenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan elegendő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez,

b) a véleményezési határidő minimum 15 nap,

c) a társadalmi egyeztetés céljából közzétett tervezetről bárki véleményt nyilváníthat írásos véleményének – az önkormányzat hivatalában található – gyűjtőládába történő elhelyezésével,

d) nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy név nélküli,

e) a beérkezett vélemények, a véleményezők neve, címe, legfeljebb a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapig kezelhetők.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

a) az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló önkormányzati rendelet-tervezetet,

b) a szervezeti és működési szabályzatot meghatározó, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos önkormányzati rendelet-tervezetet,

c) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmazza.

53.§ (1) A rendelet-tervezet előterjesztője a polgármester és a jegyző lehet.

(2) A rendelet-tervezet előterjesztője az előkészítést és a véleményezést követően a képviselő-testület elé terjeszti a tervezetet. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(3) A rendelet-tervezet tárgyalása során a képviselő-testület először a módosító és kiegészítő javaslatokról, ezt követően a tervezetben szereplő alternatívákról, majd rendelet egészéről dönt.

(4) A rendelet megalkotását követően hiteles szövegének megszerkesztéséről a jegyző gondoskodik.

(5) Az elfogadott rendeletet a hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja. A kifüggesztés időtartama 30 nap. A rendelet kifüggesztett példányára a kifüggesztés és a levétel napját fel kell jegyezni.

(6) A kihirdetett rendeletet a rendelet kihirdetését követő munkanapon a Nemzeti Jogszabálytárba fel kell tölteni.

(7) A kihirdetett rendeletet az érintettek tájékoztatása céljából az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(8) A rendeletek folyamatos karbantartásáról, módosítás illetve hatályon kívül helyezés kezdeményezéséről, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

(9) A rendeletekről sorszám szerinti nyilvántartást kell vezetni.

35. A képviselő-testületi ülések dokumentálása

54. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni lehet.

(2) A jegyzőkönyv készítés szabályaira a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(3) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

a) a távol maradt képviselők nevét, valamint, hogy távolmaradását a képviselő jelezte, vagy nem jelezte, valamint a távolmaradás indokát,

b) a napirend előtti felszólalásokat,

c) a döntéshozatal módját,

d) a levezető elnök esetleges intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,

e) a jegyző törvényességi észrevételét,

f) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

g) a levezető elnök, a jegyző, az önkormányzat bélyegzője lenyomatát.

(4) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket, módosító indítványokat, interpellációkat, kérdéseket, az interpellációra, illetőleg a kérdésre utólag adott választ, egyéb, napirendhez kapcsolódó, kiosztásra kerülő anyagot,

d) a képviselő által írásban benyújtott hozzászólását,

e) az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövegét,

f) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példányát,

g) név szerinti szavazásról készült névsort.

(5) A jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről a polgármester a jegyző útján gondoskodik.

36. A jegyzőkönyvbe történő betekintés szabályai

55. § A polgárok a nyilvános képviselő-testületi ülések előterjesztéseit és az ülések jegyzőkönyveit a hivatalban, ügyfélfogadási időben tekinthetik meg.

IV. Fejezet

A képviselő

37. A képviselő jogállása

56.§ (1) A képviselő jogállását az Magyarország Alaptörvénye, a Mötv. rendelkezései határozzák meg.

(2) A képviselő a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § 11. pont i) pontja szerint hivatalos személynek minősül.

(3) A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(4) A képviselőt megillető tiszteletdíj és egyéb juttatások rendjét külön rendelet szabályozza.

38. A képviselő kötelezettségei

57.§ A képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,

b) a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni, a bizottsági ülésről való esetleges távolmaradását előzetesen jelezni a bizottság elnökének,

c) a képviselő-testület vagy a tisztségviselők felkérése alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

d) a vele szemben felmerült kizárási okot a naprendi pont tárgyalása előtt bejelenteni,

e) a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információt megőrizni,

f) megválasztásától, majd azt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tenni,

g) megválasztásától számított 30 napon belül kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba,

h) kapcsolatot tartani a település polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

i) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

V. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

39. A bizottságok jogállása

58. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére egy állandó bizottságot – Ügyrendi Bizottság - hoz létre.

(2) Az Ügyrendi Bizottság 3 főből - 3 települési képviselő tag - áll, tagjainak névjegyzékét e rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.

(3) Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre:

a) ellátja az alpolgármester választás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat,

b) véleményezi az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet,

c) véleményezi az önkormányzat rendelet-tervezeteit,

c) kivizsgálja és döntésre előkészíti a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi ügyeket,

d) nyilvántartja az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát, lefolytatja a vagyonnyilatkozat ellenőrzésével kapcsolatos eljárást és erről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

59. § (1) A bizottság elnökét, valamint a képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.

(2) A bizottság nem képviselő tagja a megválasztását követően az Mötv. rendelkezéseinek megfelelően köteles esküt tenni a képviselő-testület előtt.

(3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(4) A bizottságok megalakulásukat követően elnökhelyettest választanak. Az elnökhelyettes személyére a bizottság elnöke tesz javaslatot.

(5) A bizottsági tagság megszűnik:

a) a képviselő-testület megbízatásának lejártával, illetve a képviselői megbízatás megszűnésével,

b) visszahívással,

c) lemondással,

d) a tag halálával.

60. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására vagy meghatározott időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, követően megszűnik.

40. A bizottságok működése

61. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(2) A bizottságot 5 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, valamint a polgármester vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(3) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester és a jegyző.

(5) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a 18. §-ban meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott információt és személyes adatot megőrizni.

62. § (1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a Mötv. és e rendelet. szabályait kell alkalmazni.

(2) A bizottság döntéshozatalából történő kizárást az Mötv. 26. §-a szabályozza.

(3) A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakít ki.

(4) A bizottság által – átruházott önkormányzati hatáskörben, illetve önkormányzati hatósági jogkörben – hozott határozatait, évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A határozatok jelölésében az évszámot követően a zárójelben a bizottsági ülés dátumát kell feltüntetni. A sorszámot és az évszámot arab számmal, a dátum esetén a hónapot római számmal, a napot arab számmal kell jelölni.

(5) A határozat jelölése: „Cered Község Önkormányzata ………. Bizottságának

……/év (hó,nap) számú határozata” .

(6) A bizottsági határozatokat a bizottság elnöke, vagy távollétében a bizottság elnökhelyettese írja alá.

63. §^[9] (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(2) A bizottság a tevékenységéről az önkormányzati választási ciklus ideje alatt legalább egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek

VI. fejezet

A tisztségviselők

41. A polgármester

64.§ (1)^[10] A polgármester megbízatását főállásban látja el. Feladatait, hatósági jogkörét a jogszabályok, és e szabályzat rendelkezései állapítják meg.

(2)^[11]

(2) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait a Mötv., valamint az SZMSZ tartalmazza.

(3) A polgármester feladatai a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően:

a)^[12] gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,

b) együttműködik a társadalmi szervezetekkel,

c) felügyeli állami és nemzeti ünnepek méltó megünneplését,

d) gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról,

e) feladata az önkormányzat vagyonának megőrzése, gyarapítása,

f) képviseli az önkormányzatot,

g) segíti a települési képviselők munkáját,

h) meghatározza a jegyző feladatait a képviselő-testület működésével összefüggésben,

i) véleményt nyilvánít a település egészét érintő kérdésekben,

j) minden hónap első szombatján ügyfélfogadást tart.

65.§ (1) A polgármester az esetleges összeférhetetlenségére az Mötv. 72. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Ha a polgármester az (1) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, az összeférhetetlenségi eljárásra az Mötv. 37.§-ának rendelkezései irányadók.

(3) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre átruházhatja.

42. Az alpolgármester

66.§ (1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület az alpolgármester részére tiszteletdíjat és költségtérítést határoz meg.

43. A jegyző

67. § (1) A jegyző a Mötv. 81. § (1) - (4) bekezdésében foglaltak szerint vezeti a közös önkormányzati hivatalt, szervezi annak munkáját.

(2) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a Mötv.-ben meghatározottakon túl az alábbiak szerint gondoskodik:

a) előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) a hivatal útján ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) rendszeresen tájékoztatja a testületet, a bizottságokat és a polgármestert a tevékenységüket érintő jogszabályokról, illetve változásokról,

d) köteles a képviselő testület jogszabálysértő döntésének, működésének jelzésére,

e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármesterek és a bizottságok elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben,

f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,

g) gondoskodik e rendelet függelékeinek naprakész tartásáról,

h) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,

i) a testületet választási ciklusonként legalább egy alkalommal tájékoztatja a hivatal munkájáról, valamint az ügyintézés helyzetéről.

(3) A jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyző helyettesítésével kapcsolatos feladatokat az aljegyző látja el.

VII. Fejezet

44. A közös önkormányzati hivatal

68. § (1) A közös önkormányzati hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(2) A hivatal a Mötv. 84. § rendelkezései, a társult képviselő-testületek által kiadott Alapító Okirat, Társulási Megállapodás, valamint ügyrendje szerint működik.

VIII. Fejezet

45. Lakossággal való kapcsolati formák

69. § (1) A képviselő-testület a tájékoztatás, a fontosabb önkormányzati döntések előkészítése céljából a lakossággal, a társadalmi szervezetekkel együttműködik, közvetlen kapcsolatot tart.

(2) A kapcsolattartás formái:

a) közmeghallgatás,

b) polgármesteri fogadónap,

c) a képviselő-testület ülésének nyilvánossága,

d) lakossági fórumok.

70. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg jelentősebb önkormányzati döntések előkészítésére, valamint jogszabályban előírt esetekben az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum helyéről, idejéről és témájáról az érintetteket a 9. §-ban meghatározott közmeghallgatás szabályai szerint tájékoztatni kell.

(3) A lakossági fórumot a polgármester vezeti.

(4) A lakossági fórumra meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt és a hivatal ügyintézőit.

(5) A lakossági fórumról emlékeztető és szükség szerint hangfelvétel készül. Az emlékeztető elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

46. A nemzetiségi önkormányzattal való együttműködés

71.§ (1) Az önkormányzat biztosítja a településen működő nemzetiségi önkormányzat testületi működésének feltételeit:

- a testületi működéséhez igazodó helyiséghasználatot,

- postai és kézbesítési feladatok ellátását,

- gépelési és sokszorosítási feladatok ellátását,

- az előbbiekkel járó költségek viselését.

(2) Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat közötti kapcsolattartás rendjét az együttműködési megállapodás tartalmazza. Az együttműködési megállapodást e rendelet 4. számú függeléke tartalmazza.

IX. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása

47. Az önkormányzat költségvetése

72. § (1) A képviselő-testület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23. § (1) bekezdésében foglaltak alapján éves költségvetéséről rendeletet alkot.

(2) A képviselő-testület év közben szükség szerint a bevételi és kiadási előirányzatok módosításáról az Áht. 34. §-ában foglaltak szerint dönt.

(3) Az önkormányzat zárszámadásával kapcsolatosan az Áht. 91. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

48. Gazdasági program

73. § (1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza. Az önkormányzat gazdasági programját az 5. számú függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló 5 éves gazdasági program alapján működik.

(3) A gazdasági program tartalmazza különösen az Mötv. 116. § (3) bekezdésében meghatározottakat.

(4) A gazdasági program előkészítéséről és a képviselő–testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

X. fejezet

Záró rendelkezések

74. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Cered Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő – testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/1999.(IV.30.) sz. önkormányzati rendelete hatályát veszti.