Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2/2005 (II.15.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról
Hatályos: 2013. 03. 15- 2013. 07. 25
Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2/2005 (II.15.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról
2013.03.15.
Mátraterenye község Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv) 7.§-ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Mátraterenye község épített környezete alakítására és védelmére, a község építési rendjének szabályozására az alábbi rendeletet alkotja:
1. § (1) Mátraterenye község Képviselő testülete Mátraterenye község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban HÉSZ) ezen rendelettel állapítja meg.
(2) E rendelet hatálya Mátraterenye község igazgatási területére terjed ki.
(3) E rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építkezési telket és területet kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni
- az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv.
- az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. számú rendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai,
- a Szabályozási Terv, valamint
- jelen rendelet előírásai szerint szabad.
2. § A Helyi Építési Szabályzat csak a településrendezési tervek módosításának keretében módosítható.
A területek felhasználása
3. § (1) E rendelet a község igazgatási területén építési szempontból
- beépítésre szánt (beépített és további beépítésre tervezett)
- beépítésre nem szánt területeket határol le.
(2) A további beépítésre tervezett területeket és azokat rendeltetését a Szabályozási Terv határozza meg.
(3) A további beépítésre tervezett területek felhasználásáról - igénybevételéről - a tényleges igények függvényében az előírt közmű - és közlekedési kapcsolatok kiépítésével és egyéb terület előkészítési feladatok végrehajtásával kell gondoskodni.
(4) A további beépítésre tervezett területen a tervezett rendeltetés megvalósítása előtt
- csak a terület eredeti rendeltetésének megfelelő, ideiglenes jellegű és igénybevétel esetén kártalanítás igénye nélkül elbontandó építmények létesíthetők,
- terepszint alatti építmények - a közműlétesítmények kivételével - nem létesíthetők.
4. § (1) A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdálkodás, a közlekedés és a közművek, a zöldterületek valamint a védelem céljára használhatóak fel.
(2) A beépítésre nem szánt területek kijelölt övezeteiben az egyes telkek beépítettsége legfeljebb 3% lehet.
Beépítésre szánt területek területfelhasználási egységei
5. § (1) E rendelet a Szabályozási Terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege szerint területfelhasználási egységekre, azokat további építési övezetekre tagolja.
(2) A beépítésre szánt terület általános és sajátos használatának jellege szerint:
- falusias lakó (Lf)
b) településközponti vegyes (kVT)
c) 1 hétvégi házas üdülő (HÜ, Üh)
d) gazdasági
- ipari (Gip)
- kereskedelmi-szolgáltató (Gksz)
- mezőgazdasági (Gmk)
e) 2 különleges (Kte), (Ksp), (Khu) területfelhasználási egységekre tagolt.
(1) A falusias lakóterület legfeljebb 4, 50 m építménymagasságú, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet tartalmazó lakóépületek, mező - és erdőgazdálkodási építmények, valamint a lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, kézműipari és szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterület telkein egy - legfeljebb két lakást tartalmazó - lakóépület helyezhető el.
(3) A falusias lakóterületen elhelyezhető
- lakóépület - a (2) bekezdés szerint
- kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület
- kézműipari műhely építmény
- egészségügyi, oktatási valamint szociális épület
(4) A falusias lakóterületen nem helyezhető el
- üzemanyagtöltő
- önálló parkolóterület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb járművek számára
(5) A falusias lakóterület építési telkeinek előkertjeiben nem helyezhető el
- üvegház, fóliasátor
- árnyékszék
- kemence, húsfüstölő
- kereskedelmi, szolgáltató pavilon és műhely
- gépkocsitároló
- állattartó építmény
- fedetlen kialakítású folyadék vagy gáztóroló
(6) A területet legalább
- közműves villamosenergia szolgáltatással,
- közműves ivóvíz szolgáltatással,
- közműves szennyvízelvezetés szolgáltatással, valamint
- nyílt árkos csapadékvíz elvezető rendszerrel kell ellátni.
(7) A falusias lakóterületen az elektromos-, távbeszélő-, és kábeltelevízió hálózat légvezetékkel is vezethető.
A falusias lakóterület övezetei
(1) A falusias lakóterület építési övezetekre osztott. Az övezeteket a Szabályozási Terv jelöli ki.
(2) Az övezetekben az épületek számára építési telket kell kialakítani.
(3) Az építési telken kizárólag az "építési hely" - melyet a Szabályozási Terv határoz meg - az építkezés számára fenntartott terület. E területen kívül építményt elhelyezni - az OTÉK 35. § (7) bekezdésében foglalt kivételekkel - nem szabad.
(4) Az övezetekben az épületeket a meglevő, kialakult hagyományos karakter megtartásával, az illeszkedés követelményei szem előtt tartva kell elhelyezni és kialakítani.
(5) Az állattartás építményei is csak az építési helyen belül építhetők föl.
(6) Az állattartás az állattartásról szóló önkormányzati rendelet szerint a HÉSZ 2. sz. mellékletében szabályozott védőtávolságok megtartásával megengedett.
Az építési övezetek telkeinek méretét és a beépítésük feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:
az építési telek |
övezeti jele |
beépítés módja |
legkisebb területe m2 |
legnagyobb beépítettsége
% |
a legnagyobb építménymagasság m |
Lf – 1 |
Oldalhatáros, szabadonálló |
300 |
30 |
K |
Lf – 2 |
Ikeresen csatlakozó |
300 |
30 |
K |
Lf – 3 |
Oldalhatáros, szabadonálló |
500 |
30 |
K |
Lf – 4 |
Oldalhatáros, szabadonálló |
1.000 |
30 |
K |
Lf – 5 |
Oldalhatáros, szabadonálló |
2.000 |
30 |
K |
Lf – 6 |
Oldalhatáros szabadonálló |
1.000 |
30 |
4,50 |
Lf – 7 |
Oldalhatáros |
1.500 |
30 |
4,50 |
Településközponti vegyes terület
(1) A településközponti vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközponti vegyes terület építési telkein egy - legfeljebb kétlakásos - lakóépület helyezhető el.
(3) Az épületek szabadonálló, oldalhatáron állón és zártsorúan is elhelyezhetők.
(4) A településközponti vegyes terület telkeinek előkertjeiben e rendelet 6. § (5) bekezdésében felsorolt építmények nem helyezhetők el.
(5) A településközponti vegyes területet legalább
- közműves villamosenergia szolgáltatással,
- közműves ivóvíz szolgáltatással,
- közműves szennyvízelvezetés szolgáltatással, valamint
- nyílt árkos csapadékvíz elvezetéssel kell ellátni.
(6) A területen az épületeket a kialakult állapotnak megfelelően kell elhelyezni. Az előkert méretét a kialakult építési vonalhoz kell illeszteni.
(7) A területen a lakóépületek építménymagassága a kialakult állapotnak megfelelő, de legfeljebb 4,50 méter lehet.
(8) A rendeltetésből adódó gépjármű elhelyezési igényeket (OTÉK 42. §) a saját telken kell kielégíteni. Helyi önkormányzati rendelet ettől eltérő szabályokat is megállapíthat.
(9) A településközponti vegyes területen az elektromos-, távbeszélő-, és kábeltelevízió hálózat légvezetékkel is vezethető.
10. § (1) A hétvégi házas üdülőterület egyedi telkes, 4,00 méter építménymagasságot meg nem haladó épületekkel beépített terület.
(2) A terület építési telkein egy darab, egy rendeltetési egységet magába foglaló épület helyezhető el, oldalhatáron álló beépítéssel. Melléképítmény nem létesíthető.
(3) A hétvégi házas üdülőterületen elhelyezhető
- kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület
(4) A hétvégi házas üdülőterületen nem helyezhető el
- üzemanyagtöltő
- önálló parkolóterület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb járművek számára
(5) A hétvégi házas üdülőterület építési telkeinek előkertjeiben nem helyezhető el
- üvegház, fóliasátor
- árnyékszék
- kemence, húsfüstölő
- kereskedelmi szolgáltató pavilon és műhely
- gépkocsitároló
- állattartó építmény
- fedetlen kialakítású folyadék vagy gáztároló
(6) A terület legalább
- közműves villamosenergia szolgáltatással,
- közműves ivóvíz szolgáltatással,
- közműves szennyvízelvezetés szolgáltatással, valamint
- nyílt árkos csapadékvíz elvezető rendszerrel kell ellátni.
(7) A hétvégi házas üdülőterületen az elektromos-, távbeszélő-, és kábeltelevízió hálózat légvezetékkel is vezethető.
(8) Az előkert méretét a Szabályozási terv tartalmazza.
11. § (1)3 Az építési övezetek telkeinek méretét és a beépítésük feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:
az építési telek |
övezeti jele |
beépítés módja |
legkisebb területe m2 |
legnagyobb beépítettsége
% |
a legnagyobb építménymagasság m |
HÜ - 1, Üh-1 |
Oldalhatáron álló |
400 |
15 |
4,00 |
HÜ - 2, Üh-2 |
Oldalhatáros, szabadonálló |
400 |
15 |
4,00 |
HÜ– 3 |
Oldalhatáron álló |
500 |
15 |
4,00 |
HÜ – 4 |
Oldalhatáron álló |
600 |
15 |
4,00 |
(2) A telkek be nem épített területét növényzettel be kell ültetni.
(1) Az ipari - gazdasági övezet olyan gazdasági célú ipari tevékenység épületeinek elhelyezésére szolgál, melyek zavaró hatásuk miatt más területen nem helyezhetők el.
(2) Az ipari - gazdasági övezetben, amennyiben a tevékenység hatásainak ellensúlyozására - csökkentésére védőövezet létesítése szükséges, azt a létesítmény saját telkén kell kialakítani.
(3) Az ipari - gazdasági övezetben az épületek számára építési telket kell kialakítani.
(4) Az építési telkek méretét úgy kell meghatározni, hogy az a
- rendeltetéséből adódó épület elhelyezéséhez szükséges - a Szabályozási Tervben meghatározott, megengedett legnagyobb beépítettséget figyelembe véve - területet,
- a parkolási igény kielégítéséhez szükséges méretű területet, és
- a zöldfelület előírt (OTÉK 25.§) mértékének területét, valamint ha szükséges a
- védőövezet területét (OTÉK 38. §) is magába foglalja.
(5) A legkisebb kialakítható építési telek 2000 m2 lehet.
(6) Az ipari - gazdasági övezetet legalább
- közműves villamos-energia szolgáltatással,
- közműves ivóvíz szolgáltatással,
- közműves szennyvízelvezetés szolgáltatással, valamint
- nyílt árkos csapadékvíz elvezetés szolgáltatással kell ellátni.
(7) A kialakított építési telken az épületek szabadonállóan helyezhetők el.
(8) A területen az elektromos-, távbeszélő-, és kábeltelevízió hálózat légvezetékkel is vezethető.
(9) Az övezetben az állattartás nem megengedett.
(10) Az épületek kialakításával, vagy a saját telken telepített védőlétesítménnyel biztosítani kell, hogy a létesítmény területének határán mért hangnyomásszint az előírt értéket ne haladja meg.
(1) Az ipari gazdasági terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) Az ipari terület lehet:
- jelentős mértékű zavaró hatású terület.
(3) A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes, bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(4) Az épületek elhelyezésére építési telkez kell kialakítani, melyek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:
az építési telek |
beépítés módja |
övezeti jele |
legkisebb telekterület |
legnagyobb beépítettség
% |
legnagyobb építménymagasság m |
legkisebb zöldfelület (%) |
Oldalhatáron álló |
Gip3 |
1 ha |
30 |
50,0+K* |
40 |
Szabadon álló |
Gip4 |
1 ha |
30 |
7,50 |
40 |
A "K"=a kéményre vonatkozó építménymagasság, amely max. 100 m lehet.
(5) Az építmények elhelyezésére építési helyet kell meghatározni, ahol a minimális elő-, oldal- és hátsókerti méretek az alábbiak:
Gip3-nál:
- előkert: nincs
- oldalkert: a 120 kV-os légvezeték szélső vezetékétől min. 13 m,
- hátsókert: minimum 25 m, illetve 45 m, (a 133/8-9 telekhatártól mért 150 m-ig tart az építési határvonal)
Gip4-nél:
- előkert: minimum 10 m,
- oldalkert: minimum 10 m.
(6) A terület beépítésének feltétele a részleges közmű megléte. A szennyvíz elhelyezését egyedileg, telken belül kell megoldani zárt, szivárgásmentes tározó megépítésével.
(7) A terület beépítéséhez "látványtervet" kell készíteni, az egyes - kevésbé magas - létesítmények takarását megfelelő növényzet telepítésével kell megoldani. A "látványterv" készítésénél feltárulási pontként a 23. sz. és a 2411 sz. országos közutakat kell figyelembe venni.
(8) A területre hulló csapadékvizet össze kell gyűjteni és megfelelő tisztítás után, szükséges torkolati műtárgy segítségével lehet a befogadóba vezetni.
(9) A termőföldön megvalósuló 400 m2-t meghaladó beruházásoknál a humuszos talajréteg mentését megalapozó talajtani szakvéleményt kell készíteni.
Kereskedelmi - szolgáltató terület
(1) A kereskedelmi - szolgáltató övezet nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben az épületek számára építési telket kell kialakítani. A telek méretei a rendeltetés területigényén túl biztosítsák a parkolási igény (OTÉK 42. §) saját telken belüli elhelyezésének lehetőségét.
(3) Az épületek szabadonállóan helyezhetők el, a Szabályozási Terven meghatározott építési helyen.
(4) Az épületek építménymagassága legfeljebb 7,50 méter lehet.
(5) A kereskedelmi - szolgáltató övezetet legalább
- közműves villamosenergia szolgáltatással
- közműves ivóvíz szolgáltatással
- közműves szennyvízelvezetés szolgáltatással, valamint
- nyílt árkos csapadékvíz elvezetéssel kell ellátni.
(6) A területen az elektromos-, távbeszélő-, és kábeltelevízió hálózat légvezetékkel is vezethető.
(7) A kereskedelmi - szolgáltató övezetben állattatás - a rendeltetésből adódó eset kivételével - nem megengedett.
(8) Az épületek kialakításával vagy a saját telken telepített védőlétesítménnyel biztosítani kell, hogy a létesítmény területének határán mért hangnyomásszint az előírt értéket ne haladja meg.
(1) Az övezet külterületen fekvő mezőgazdasági tevékenység számára fenntartott és kijelölt terület.
(2) Az övezet megközelítése köz- vagy magánútról biztosítandó.
(3) Az övezetet legalább közműves villamosenergia szolgáltatással, egészséges ivóvízzel kell ellátni. A keletkező szennyvíz csak zárt tárolóba vezethető.
(4) Önálló lakóépület vagy lakás - ha szükséges, a szolgálati lakás kivételével - az övezetben nem létesíthető.
(5) Az épületek kialakításával, vagy a saját telken telepített védőlétesítménnyel biztosítani kell, hogy a létesítmény területének határán mért hangnyomásszint az előírt értéket ne haladja meg.
(1) Az építési övezet telkeinek méretét és a beépítésük feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.
az építési telek |
övezeti jele |
beépítés módja |
legkisebb területe m2 |
legnagyobb beépítettsége
% |
a legnagyobb építménymagasság m |
Gip 1 |
szabadonálló |
3.000 |
50 |
7,50 |
Gip 2 |
Oldalhatáros, szabadonálló |
1.500 |
40 |
7,50 |
Gksz - 1 |
Oldalhatáros szabadonálló |
3.000 |
15 |
15,00 |
Gksz - 2 |
Szabadonálló |
1.500 |
40 |
7,50 |
Gksz - 3 |
Nem beépíthető! |
1.000 |
- |
- |
Gmg |
Szabadonálló |
5000 |
40 |
7,50 |
(2) A Gksz - 3 jelű övezet beépítés nélküli, szabadtéri raktározási terület. Mezőgazdasági művelése átmenetileg megengedett.
(1) Az övezet a község temetőinek területe.
(2) Az övezetben a kegyeleti szolgáltatásokhoz és a fenntartáshoz szükséges építmények helyezhetők el.
(3) A parcellákban kripta nem építhető.
(4) Az övezetet
- közműves villamosenergia szolgáltatással,
- közműves ivóvíz szolgáltatással, valamint
- nyílt árkos csapadékvíz elvezető rendszerrel kell ellátni.
(5) A temető bővítése és betelepítése parcellaterv alapján történhet.
(1) Az övezet a község sportpályája.
(2) A területen kizárólag a sportolók, a közönség valamint a fenntartás számára szükséges építmények helyezhetők el.
(3) A megengedett legnagyobb beépítettség 2,00% mértékű.
(4) Az övezetben az épületet szabadonállóan kell elhelyezni. A megengedett építménymagasság 5,00 m.
(5) Az övezetet legalább
- közműves villamosenergia szolgáltatással
- közműves ivóvíz szolgáltatással
- közműves szennyvízelvezetés szolgáltatással, és
- nyílt árkos csapadékvíz elvezetéssel kell ellátni.
(1) Az övezet a hulladékudvar területét jelöli.
(2) A terület beépítése a hulladékgazdálkodási tervben meghatározottak szerint történhet.
(3) A területet legalább
- közműves villamosenergia szolgáltatással
- közműves ivóvíz szolgáltatással
- közműves szennyvízelvezetés szolgáltatással, és
- nyílt árkos csapadékvíz elvezetéssel kell ellátni.
Beépítésre nem szánt terület
22. § (1) E rendelet a Szabályozási Terv szerint a beépítésre nem szánt területeket a használatuk általános jellege szerint területfelhasználási egységekre, azokat további övezetekre tagolja.
(2) A beépítésre nem szánt terület sajátos jellegük szerint
a) közlekedési (Köu), )Kök)
d) mezőgazdasági (Tny), (Ma), (Mk)
e)8 vízgazdálkodási (Vt, V)
g)9 különleges beépítésre nem szánt terület (Kkre, Kkre1) területfelhasználási egységekre tagolt.
Közlekedési és közműelhelyezési terület
(1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület a vasút és műtárgyai, utak és műtárgyaik - bel és külterületeik egyaránt - gyalogutak, járdák, valamint a közművek és létesítményeik elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 26.§
(3) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el.
(3) A közlekedés vonalas létesítményei elhelyezésére építési területet kell kialakítani.
(1) Forgalmi vasút a 84. számú, Mátramindszent - Homokterenye - Mátranovák vasúti szárnyvonal, a szabályozási szélessége 10,00 méter.
(2) A vasút szabályozási szélességén belül csak a vasút műtárgyai és berendezései helyezhetők el.
(3) A vasút védőtávolságán belül új létesítmény, építmény csak a kezelő és az illetékes szakhatóság hozzájárulásával engedélyezhető.
(1) Forgalmi út a
- 23. sz. Kisterenye - Tarnalelesz másodrendű főközlekedési út (Egri út)
- 2303. sz. Salgótarján - Nádújfalu összekötő út (Kossuth Lajos út)
- 23108 sz. Mátranováki bekötő út (Szabadság út)
(2) A forgalmi út szabályozási szélessége a belterületi szakaszon 14,00 - 22,00 méter.
(3) A forgalmi út szabályozási szélessége a külterületi szakaszon 30,00 méter.
(4) A külterületi szakaszon a forgalmi út védőtávolsága 50,00 - 50,00 méter.
(1) Gyűjtő út a
- József Attila út,
- Széchenyi út, Arany János út,
- Gárdonyi Géza út, Rákóczi Ferenc út,
(2) A gyűjtőút a település olyan belső útja, mely a kiszolgáló utak (lakóutak) forgalmát vezeti tovább a forgalmi útra.
(3) A gyűjtőút szabályozási szélessége 14,00 - 16,00 méter.
(1) A lakóút az egyes telkek kiszolgálását ellátó út.
(2) Lakóút a
- Fürst Sándor út |
- 392 hrsz-ú út |
- Egressy Béni út |
- 658 hrsz-ú út |
- Vöröshadsereg út |
- 743 hrsz-ú út |
- Alkotmány út |
- 749 hrsz-ú út |
- Berzsenyi út |
- 786 hrsz-ú út |
- Móricz Zsigmond út |
- 871 hrsz-ú út |
- Zagyva út |
- 905 hrsz-ú út |
- Vasút út |
- 962 hrsz-ú út |
- Dobó István út |
- 972 hrsz-ú út |
- Sport út |
- 999 hrsz-ú út |
- Május 1. út |
- 1083 hrsz-ú út |
- Liget út |
- 1102 hrsz-ú út |
- Zója út |
- 1120 hrsz-ú út |
- Táncsics Mihály út |
- 1200 hrsz-ú út |
- Ady Endre út |
- 1249 hrsz-ú út |
- Széchenyi út |
- 1304 hrsz-ú út |
- 262/10 hrsz-ú út |
- 1367 hrsz-ú út |
- 262/2 hrsz-ú út |
- 1389 hrsz-ú út |
- 265 hrsz-ú út |
- 1407 hrsz-ú út |
- 265/2 hrsz-ú út |
|
(3) A lakóút szabályozási szélessége 6,00 - 12,00 méter.
(1) Gyalogos utakat a Szabályozási Terv jelöli ki.
(2) A gyalogos út szabályozási szélessége 3,00 - 4,00 méter.
(1) 10 Forgalmi út a
- 23. sz. Kisterenye - Tarnalelesz másodrendű főútvonal
- 23. sz. út
tervezési osztály: K.IV.C
Vt=60 km/h
szabályozási szélesség: 30 m
- 2411 sz. összekötő út
tervezési osztály: K.V.B vagy C
Vt=50 km/h vagy 70 km/h
szabályozási szélesség: 22 m
- 2303 sz. Salgótarján - Nádújfalu összekötő út
(2) A forgalmi út külterületi szabályozási szélessége 30,00 méter.
Egyéb út a 23. sz. útról az ipari terület mellett leágazó út.
tervezési osztály: K.VI.B vagy C
Vt=30 km/h vagy 50 km/h
szabályozási szélesség: 12 m
(1) A közpark jelű övezet állandóan növényzettel fedett és/vagy díszburkolattal ellátott közterület.
(2) A közpark területén az OTÉK 27. § (4) bekezdésében meghatározott építmények, valamint a köztéri műalkotások, emlékművek helyezhetők el.
(3) A közpark beépítettsége legfeljebb 2% mértékű lehet.
(4) A közpark beépítettségére helyi önkormányzati rendelet szigorúbb előírásokat is megállapíthat. Ez esetben az önkormányzati rendelet előírásait kell alkalmazni.
(1) Az erdő a település bel- és külterületének legalább 1500 m2 nagyságú erdei fákkal és cserjékkel borított része.
(2) Az erdők elsődleges rendeltetésének megváltoztatása az erdészeti hatóság engedélyével történhet.
Gazdasági célú erdőterület
(1) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az az erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása.
(2) Az elsődleges rendeltetés megváltoztatása az erdészeti hatóság engedélyével történhet.
(3) A gazdasági célú tömbös erdőterületen a gazdálkodás számára szükséges létesítmények csak a 10 hektárt elérő nagyságú területeken helyezhetők el.
(4) A
(4) bekezdés szerinti területen gazdasági létesítmények számára legfeljebb 500 m2-es telket kell kialakítani, melyhez az erdészeti hatóság előzetes hozzájárulása szükséges.
(5) Vadászház elhelyezésére legfeljebb 500 m2-es telket kell kialakítani, melyhez az erdészeti hatóság előzetes hozzájárulása szükséges.
(1) Az övezet területe elsősorban a lakosság rekreációs tevékenységéhez, pihenésre kijelölt telepített erdőterület.
(2) A területen csak a turizmust, a játékot vagy a testedzést szolgáló építmények, létesítmények helyezhetők el.
(1) A védőerdő elsősorban a lakóterületet vagy annak egy részletét védő belterületi erdő.
(2) A védőerdő területén építményt elhelyezni nem lehet.
Általános mezőgazdasági terület
(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekhez kapcsolódó termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgál.
(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célra felhasználni nem lehet, azon a rendeltetésnek megfelelő használatot kell biztosítani.
(3) A mezőgazdasági területen építményt elhelyezni az OTÉK 29. § (3) és (4) bekezdései előírásainak betartásával lehet.
(4) A beépítés feltétele továbbá: a telek közterületről - köz- vagy magánútról - való közvetlen megközelíthetősége, valamint a közműves villamos-energia ellátás és a közműves ivóvíz szolgáltatás biztosítása. A keletkező szennyvíz átmeneti elhelyezésére csak zárt szennyvíztároló létesíthető.
Kertes mezőgazdasági terület
(1) A kertes mezőgazdasági terület a község beépítésére szánt területén található, alapvetően a növénytermesztés céljára szolgáló terület.
(2) Az övezet telkein építmény - gazdasági építmény sem - nem helyezhető el.
(1) A tanya külterületbe ágyazott, beépítésre nem szánt területen levő, mezőgazdasági termelést és állattenyésztést szolgáló, de lakóépületet illetve lakást is tartalmazó övezet.
(2) Az övezet (telek) megközelítése köz- vagy magánútról biztosítandó.
(3) Az övezet (telket) legalább közműves villamosenergia szolgáltatással, egészséges ivóvízzel kell ellátni. A keletkező szennyvíz csak zárt tárolóba vezethető.
(4) Lakóépület a közművesítettség megléte esetén, valamint legalább 3000 m2 területet meghaladó telken létesíthető. A telek teljes beépítettsége legfeljebb 3 % mértékű lehet.
Vízgazdálkodási terület12
(1) 13 Vízgazdálkodási terület a folyóvizek medre és partja, az állóvizek medre és parti sávja, a vízművek területe és a vízelvezető árkok területe.
(2) A területeken csak a vízkár-elhárítási létesítmények valamint a vízbeszerzési műtárgyak helyezhetők el.
(3) Az élő vízfolyások rendezett partélétől 6,00 - 6,00 méter "fenntartási sáv" a karbantartás számára fenntartandó.
(4) A fenntartási sávban épület, építmény nem helyezhető el.
(5) Az élő vízfolyások területén, fenntartási sávjában, bármilyen építési tevékenység csak a vízügyi hatóság hozzájárulásával, vagy engedélyével végezhető.
(6) 14 A patak partvonalától 10 m-es sávon belül a 262/8 és a 262/35 hrsz-on beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve épület nem helyezhető el.
(1) A bányaterület a bányászati hatóság által kijelölt terület - homokbánya.
(2) A bányába vezető minden közlekedési és járásra szolgáló út mentén a belépés tilalmára és veszélyességére figyelmeztető táblát kell elhelyezni.
(3) A területet használata, a bánya művelése, építmények elhelyezése a bányászati hatóság engedélyében foglaltak szerint végezhető.
(4) A kitermelt anyag nehéz járművekkel való szállítása előtt, a községen áthaladó útvonal meghatározására a tulajdonossal (kezelővel) előzetesen egyeztetni kell.
(1) Rekultiválandó területnek minősíti a Szabályozási Terv a község felhagyandó szeméttelepének, valamint felszámolandó dögkútjának területét.
(2) A terület rekultivációja tájrendezési terv szerint történhet, az érdekelt szakhatóságok előírásainak figyelembe vételével.
(3) A területen építmény a tájrendezési tervben foglaltak szerint helyezhető el.
Hulladékgazdálkodási terület
(1) A terület az állati hulladékok gyűjtésére és átmeneti tárolására szolgáló telep elhelyezésére szolgál.
(2) A terület beépítését a hulladékgazdálkodási tervben meghatározottak szerint kell meghatározni.
(3) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni.
Különleges beépítésre nem szánt - rekreációs terület
(1) A rekreációs terület nagy zöldfelületet tartalmazó, jellemzően növényzettel, parkkal borított, az idegenforgalom, a szabadidő eltöltésének területe. Beépítése csak a rendeltetésnek megfelelő, elsősorban közösségi célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A rekreációs területen nem helyezhető el:
- kézműipari műhely, építmény
- egészségügyi épület
- üzemanyagtöltő
- önálló parkolóterület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb járművek számára
- üvegház, fóliasátor
- árnyékszék
- kemence, húsfüstölő
- gépkocsitároló
- állattartó építmény
- fedetlen kialakítású folyadék vagy gáztároló,
(3) A rekreációs területet legalább
- közműves villamos energia szolgáltatással,
- közműves ivóvíz szolgáltatással,
- közműves szennyvízelvezetés szolgáltatással, valamint
- nyílt árkos csapadékvíz elvezető rendszerrel kell ellátni.
(4) A rekreációs területen az elektromos-, távbeszélő-, és kábeltelevízió hálózat légvezetékkel is vezethető.
Különleges beépítésre nem szánt terület
(1) Az övezet a nagy tó környezetét tartalmazza (262/35 "a" alrészlet), a horgászat és a csónakázás számára fenntartott területként.
(2) Az övezet telke tovább nem osztható, területe nem csökkenthető.
(3) Az övezetben építmény kizárólag a látogatók számára szolgáló rendeltetéssel építhető. Kialakítható továbbá sétaút, pihenőhely, illetve ezen területről kell a tó és a hétvégi házas üdülőterület megközelíthetőségét biztosítani.
(4) A beépítés legfeljebb 1% lehet, a legnagyobb építménymagasság 4,50 m. Épület szabadon álló beépítési mód szerint helyezhető el.
(5) A Zagyva folyó partélétől 10 m-en belül építmény nem helyezhető el.
(6) A tó partjainak kerítéssel, építménnyel történő lezárása nem megengedett.
(7) A tó környezetét telepített erdősávval és zöldfelület kialakításával kell kialakítani.
(8) A tóra stégek, benyúló félszigetek nem építhetők.
(9) A terület alábányászott, építeni csak a HÉSZ 61. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak alapján lehet.
Különleges beépítésre nem szánt terület
(1) Az övezet a kis tó köré tervezett strand területe.
(2) Az övezet telke tovább nem osztható, területe nem csökkenthető.
(3) Az övezetben csak a rendeltetéshez szükséges létesítmények számára szolgáló építmény helyezhető el. Az épületet az építési helyen, szabadon állóan, lehetőleg egy épületben kell megvalósítani.
(4) A tó partjának kerítéssel történő lezárása nem megengedett.
(5) A szükséges parkolóhely területét telken belül kell biztosítani.
(6) Az építési hely ingatlanhatártól mért távolságát a szabályozási terv jelöli.
(7) A Zagyva folyó partélétől 10 m-en belül építmény nem helyezhető el.
(8) Az övezet telkein a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:
A telek |
Beépítési módja |
Övezeti jele |
Legkisebb telekterület
(ha) |
Legnagyobb beépítettség
(%) |
Legnagyobb építménymagasság (m) |
Legkisebb zöldfelület (%) |
Hrsz |
szabadon álló |
Kkre-1 |
3 |
1,5 |
4,50 |
80 |
262/8 |
(9) A terület alábányászott, épületet elhelyezni csak a HÉSZ 61.§
(1)-(3) bekezdésben foglaltak alapján lehet.
42. § (1) Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezési, a környezet,- táj- természet,- és műemlékvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség,- a tűz,- a közbiztonsági, és az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati illetőleg a talaj, a terep, a talajvíz fizikai, kémiai adottságainak, illetve azokat ne befolyásolják károsan.
(2) Az építési terület elhelyezésére szolgáló területrész az "építési hely".
(3) Az építési helyet a Szabályozási Terv az előkert méretének a beépítés módjának, valamint a beépítettség mértékének megállapításával jelöli ki.
(4) Az oldal,- és hátsókert mérete - a Szabályozási Terv eltérő rendelkezése kivételével - az OTÉK 35. § (3) és (4) bekezdése szerint számítandó.
(5) A Szabályozási Tervben ábrázolt közterület (út) felőli építési vonal kötelezően betartandó szabályozási elem.
(6) Az állattartás épületeit az OTÉK 36. § (4) és (5) bekezdéseiben meghatározottak, valamint a HÉSZ 2. sz. melléklete szerint lehet elhelyezni.
(7) Kialakult beépítés esetén a telepítési távolság 4,0 méterre csökkenthető, ha a szomszédos építmény fala nyílás nélkül, vagy azon csak mellékhelyiségek 0,40 m2 felületet meg nem haladó nyílásai vannak. Ez esetben az engedélyezés során a tűzvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni.
(8) A kialakult helyzet esetén az építménymagasságot a HÉSZ 62. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt számítás szerint kell meghatározni.
Építmény elhelyezése közterületen
(1) Közterületen építményt elhelyezni a közterületek rendeltetésétől eltérő használatáról szóló helyi önkormányzati rendeletben meghatározott, valamint az alábbiakban foglalt kivételektől eltekintve nem lehet.
(2) Telefonfülke, újságíró pavilon és az autóbusz közlekedés megállóhelye számára várakozó-esővédő pavilon elhelyezhető, ha a telepítés kielégíti az OTÉK 39. § (2) és (3) bekezdéseiben foglalt előírásokat.
(3) Meglévő épület átalakítása során utólagosan létesített akadálymentes közlekedést biztosító rámpa és előtető a közterületre 1,00 méterig benyúlhat, ha az a gyalogos forgalmat nem akadályozza, kialakítása révén könnyen észlelhető és balesetveszélyt nem jelent.
(4) Alkalmi és időszakos jelleggel építmények - árusító-, vendéglátó-, kiállító pavilonok - külön engedély alapján létesíthetők, az önkormányzat vonatkozó helyi rendelete szerint.
(1) Az építmények önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához a saját telkükön az OTÉK 42. § előírásai szerint gépjárműtároló, vagy nem tárolási célt szolgáló parkolóhelyet, rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.
(2) A telken a járműtárolót elsődlegesen építményben kell megvalósítani.
Az építmények létesítési előírásai, az épületszerkezetekre, a beépített anyagokra, vezetékhálózatokra, berendezésekre, a helyiségekre és az egyes rendeltetési egységekre vonatkozó követelményeket az OTÉK 50. § - 109. §-ai tartalmazzák, azok előírásait kell alkalmazni.
(1) A közüzemi közműhálózatok gerinc és elosztóvezetékei, valamint műszaki létesítményei számára területet közterületen, közlekedési területen, vagy a közmű üzemeltetőjének telkén kell biztosítani. Műszaki szükségességből idegen tulajdonú területen való átvezetés esetén - az engedélyezés előtt - a vezeték tulajdonosának a szolgalmi jogot (használati jogot) meg kell szereznie.
(2) A közmű és létesítményei védőtávolságán - védősávján - belül bármilyen tevékenység csak a közmű üzemeltetőjének (tulajdonosának) hozzájárulásával végezhető.
(3) A közművezetékek tervezésénél és építésénél a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Az elrendezés tervezésénél az utak fásítási igényét is figyelembe kell venni, helyét biztosítani.
(4) Új út építésénél, vagy útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, a csapadékvíz elvezetéséről, a meglevő közművek - szükséges - egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(5) Közterület közmű elhelyezése céljából csak a közterület tulajdonosával előzetesen megkötött szerződés alapján vehető igénybe.
(1) Új épület építése, meglevő épület rendeltetésének megváltoztatása valamint használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges ivóvízellátás (az OTÉK 46. § szerint) és az oltóvíz ellátás biztosított.
(2) A vízvezeték hálózatot úgy kell méretezni, hogy a településen a kommunális átlagos, valamint az esetenkénti technológiai víz mellett a szükséges oltóvíz mennyiségét is egyidejűleg biztosítsa.
(3) Az oltóvíz szerzési helyet közterületen kell biztosítani, föld feletti tűzcsap alkalmazásával.
(4) Bármilyen létesítmény, vagy településrész (utca) szakaszolt megvalósítása esetén a szakasz használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az oltóvíz mennyisége egyidejűleg biztosított.
(1) Szennyvíz csak zártszelvényű csatornába vezethető.
(2) Új építményt elhelyezni, ha annak telke előtt a közműves szennyvízelvezető rendszer kiépült, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.
(3) Használaton kívüli kútba szennyvizet bevezetni tilos.
(4) Zárt szennyvíztároló csak beépítésre nem szánt területen, kivételesen engedélyezhető, akkor, ha a szennyvízhálózatra való rákötés műszakilag nem oldható meg.
(5) Ipari - technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába vezetni. A szükséges előtisztítást a keletkezés helyén, a telken belül, a hatóság által előírt módon és mértékben kell elvégezni.
(6) Átmeneti időszakban - a közcsatorna elkészültéig - zárt szennyvíztároló létesítése engedélyezhető.
(7) A közcsatorna elkészülte után az érintett fogyasztóknak a közcsatornára rá kell kötni. Erre vonatkozóan a jegyző kötelezheti a tulajdonost.
(1) Csapadékvíz nyílt árokban is vezethető.
(2) A terület, a telek csapadékvíz elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telken és épületekben, valamint a közterületen kárt - átázást, kimosódást, korróziót, stb. - ne okozzon, a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.
(3) Az élő vízfolyásokra vonatkozó egyéb előírások a HÉSZ 38. §-a tartalmazza.
(4) Üzemanyagtöltő állomás, 30 férőhelynél nagyobb parkolók területéről a csapadékvizet csak homok- és olajfogón át vezetve lehet a csapadékvíz elvezető rendszerbe vezetni.
(5) 18 Tilos felszíni vizekbe, illetve azok medrébe vízszennyezést okozó anyagot juttatni - kivétel a határérték alatti, illetve határértéknek megfelelő anyagok. A kibocsátó köteles a keletkezett szenny-, vagy használtvizet az engedélyben előírt kibocsátási határértékre megtisztítani vagy megtisztíttatni.
(1) Azokon a területeken, ahol a hálózatok légvezetéken vezethetők, a közvilágítást a hálózati oszlopsorra kell elhelyezni.
(2) Az oszloptranszformátorok körül 6,00 méteres átmérőjű védőterületet kell szabadon hagyni.
(1) A gázvezetéket a közterületek alatt kell vezetni, a tervezett nyomásfokozatnak megfelelő védőtávolságok betartásával.
(2) A gázfogadó számára kialakított terület egyben a védőterülete is. A telken más építmény nem helyezhető el.
A hírközlési hálózat vezetékeit a beépítésre szánt területen közterületen vezetve, légvezetékként lehet kiépíteni.
53. § (1) Az értékvédelem törvény, országos vagy helyi önkormányzati rendelet alapján kijelölt természeti vagy épített környezetet illetve annak elemeit részesíti védelemben.
(2) A védelem alatt álló területet valamint épületet a Szabályozási Terv jelöli ki.
Épített környezet és elemei
54. § (1) Az országos műemlékjegyzékben szereplő létesítmények a törvény alapján részesülnek védelemben.
(2) Az országos védelemben részesülő objektumok esetében bármilyen építési munka csak a vonatkozó külön jogszabályokban kijelölt hatóság engedélyével végezhető.
(3) A helyi védelemben részesülő objektumok esetében e rendelet előírásai szerint kell eljárni.
55. § (1) Országos védettségű emlék - műemlék:
- Berzsenyi út hrsz: 012; 013 - temető, római katolikus templom, M II 5825
- Kossuth Lajos út 109. hrsz: 454 - római katolikus plébániaház, M III 5827
- Kossuth Lajos út 114. hrsz: 195 - Nepomuki Szent János szobor, (magántulajdonban) M III 5826
- Kossuth Lajos út 337. Hrsz: 880 - római katolikus templom, M II 5853
- Kossuth Lajos út 337. Hrsz: 880 - római katolikus fa harangláb, M III 5854
(2) Az
(1) bekezdésben meghatározott műemlékek védett "műemléki környezetét" a Szabályozási Terv határolja le.
(3) A műemléki környezetben végzendő építési tevékenység esetén az engedélyezési eljárásba a kulturális örökségvédelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni.
56. § (1) A régészeti lelőhelyeket a Szabályozási Terv kijelöli. A kijelölt területek a 2001. évi LXIV. törvény értelmében védelem alatt állnak.
(2) A kijelölt régészeti lelőhelyek területén folyó földmunkák és földmunkával járó építési tevékenység engedélyezése során az engedélyben rögzíteni kell a lelőhely tényét, valamint az esetleges elkerülő régészeti leletekkel kapcsolatos eljárási rendet.
(3) A régészeti kutatási munka és dokumentálás biztosítása érdekében az igazgatási területen folyó bármilyen földmunkával járó beruházás, építkezés végzésekor régészeti leletek előkerülése, illetve ezek felmerülésének gyanúja esetén a munkavégzést abban kell hagyni, a jegyzőt valamint a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet Igazgatóságát értesíteni kell. A leletek előkerülésekor az örökségvédelemről szóló 2001. évi LXIV törvény előírásait be kell tartani.
(4) Régészeti leletek előkerülése esetén az engedélyező hatóság a munkavégzést 30 napra felfüggesztheti.
57. § (1) Helyi védettségben részesíthetők azok az épített- és természeti környezeti elemek, melyeket építészeti, kulturális, történeti és természeti értékei miatt megőrzésre érdemesek.
(2) A helyi védettség szabályait a helyi védettségről szóló önkormányzati rendelet állapítja meg. A rendelet rögzíti a védettség indokát, valamint a védettséggel kapcsolatos teendőket és szabályokat.
(3) A helyi védettségről szóló rendelet e rendelet (HÉSZ) módosítása nélkül is megalkotható.
58. § (1) A természetvédelmi hatóság javaslatára helyi védettségűek e rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt ingatlanok, mint természeti területek.
(2) A természeti területen a "természetközeli" állapot megőrzése a kitűzött cél, a gazdálkodás csak e feltétel szem előtt tartásával a megtartandó művelési ágban folyhat.
(3)19 A Zagyva folyó mentén a 262/8 és a 262/35 hrsz-ú területen a patak partélétől 10 m-en belül nem jelölhető ki beépítésre szánt terület, illetve építmény nem helyezhető el.
59. § Helyi önkormányzati védelemben részesül a római katolikus templom, Kossuth Lajos út 109. hrsz: 454.
(1) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése (légnemű anyagnak a kibocsátási határértéket meghaladó mértékű levegőbe bocsátása), amely légszennyezést okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
(2) A levegőterhelést okozó forrásokra megállapítandó kibocsátási határértéket úgy kell meghatározni, hogy a levegőterhelés ne okozza a légszennyezettségi határérték túllépését.
(3) Tilos új légszennyező forrást telepíteni, ha a légszennyező források közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszennyező forrás üzembe helyezésének következtében várhatóan meghaladja a légszennyezettségi határértéket, kivéve ha a légszennyező saját költségén a hatásterületen olyan kibocsátást ér el, amely biztosítja a légszennyezettségi határérték betartását.
(4) Új létesítmények engedélyezése során a kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok (14/2001. (V.9.) Köm-EüM-FVM rendelet 1.1 melléklete) tekintetében a légszennyezettségi határérték megadásakor a tűréshatár nem vehető figyelembe.
(5) A község igazgatási területén csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek légszennyező anyag kibocsátása nem haladja meg a Szabályozási Tervben meghatározott területfelhasználási egységekre jogszabályban előírt határértékeket.
(6) A talaj és talajvíz védelme érdekében szennyvíz beépítésére szánt területen csak közcsatornában vezethető, szennyvíz elszikkasztása nem megengedett.
(7) Élő vízfolyásba, felhagyott kutakba, csapadékvíz elvezető árokba szennyvizet bevezetni nem szabad.
(8) Az elkészült közcsatornára való bekötésre a közműpótló berendezéssel ellátott épületeket is kötelezni kell, egyben a közműpótló műtárgy használatát meg kell szüntetni.
(9) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó és/vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben építhető és üzemeltethető bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj és/vagy rezgés mértéke a környezetében levő területfelhasználási egységre jogszabályban előírt határértéket nem haladja meg.
(10) Az építési hatóság építési - felújítási munkák engedélyezése során a külön jogszabályban meghatározott zajszint megtartása érdekében lakóterületen a kivitelezési munkák napi időtartamát korlátozhatja.
(11) Hulladékok nyílt téri elégetése, lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos.
61. § (1) A Szabályozási Tervben jelölt új beépítésre szánt terület beépítése előtt talajmechanikai vizsgálat és szakvélemény készítendő.
(2) Az alábányászottsággal érintett területen új épületet, támfalat, terepszint alatti létesítményt építeni, bővíteni - 25 m2 nettó alapterületet meg nem haladó bővítés és melléképítmények kivételével - és erre engedélyt adni csak alábányászottsági szakvélemény és talajmechanikai szakvélemény alapján készített tervre szerint szabad.
(3) Az alábányászottsággal érintett területen az építési engedélyezési tervdokumentációnak geotechnikai szakvéleményt - alábányászottsági-, és talajmechanikai szakvélemény - és alapozási tervet is tartalmaznia kell.
(4) Az országos közút külterületi szakaszán az út tengelyétől számított 50-50 méteres sávban építmény elhelyezésére a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.
(5) Az építésügyi hatóság a településkép javítása érdekében, valamint az építmények állagának megóvása érdekében elrendelheti azok felújítását, karbantartását.
(6) A Főút mentén álló építmények - átépítése esetén a kialakult építési vonaltól eltérően - 5 m-es előkerttel építendők.
A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmény előírásai
A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat által meghatározott telekalakítás csak az érintett telek kiszolgálásához szükséges út egyidejű kialakítása idején engedélyezhető.
61/B. §21 (1) Beültetési kötelezettség terheli a szabályozási terv szerinti ipari gazdasági terület (Gip3) körüli védő erdő területét.
(2) A növénytelepítésnél (védőerdő) őshonos, táj-, és természeti adottságoknak megfelelő fa és cserjefajokat kell alkalmazni.
(3) A beültetési kötelezettség végrehajtása a mindenkori ipari gazdasági terület (Gip3) tulajdonosának feladata.
(4) A használatbevételi engedély kiadásának feltétele a beültetési kötelezettséggel jelölt területen a növényzet eltelepítése.
62. § (1) A "kialakult helyzet" értelmezésére vonatkozó szabályok:
a) beépítésre: a település telkeinek meghatározó hányada beépült. Az új építésű épületek elhelyezése és kialakítása (foghíj, avulás miatti újjáépítés) illeszkedjen a meglevő épített környezethez. Az előkert méretét is a meglevő építési vonal határozza meg.
b) telekméretre: az építési övezet telekosztása adott, annak módosítása a tervben nem indokolt. Új telek létrehozható, azonban alakításakor (megosztás, összevonás) a Szabályozási Tervben meghatározott legkisebb telekméretet kell követelménynek tekinteni.
c) építménymagasságra: az övezet telkein álló épületek meghatároznak egy jellegzetes építménymagasságot. Új épület építése esetén ezt az építménymagasságot nem lehet meghaladni, azt kell előírnak tekinteni. A kialakult építménymagasság számítása: az aktuális épület (telek) két oldalán álló, szomszédos két-két épület építménymagasságának átlaga. Az építménymagasság az OTÉK 1. sz. mellékletének 23. pontja szerint számítandó.
(2) Az "irányadó telekhatár" nem kötelező szabályozási elem, azonban a telekosztás kialakításakor a beépítési előírásokkal (beépítés módja, mértéke, magassága) együttesen figyelembe kell venni.
63. § (1) A rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) 2004. december 31-vel hatályát veszti:
- Mátraterenye Nagyközségi Tanács 2/1988. (IX.29.) számú rendelet - Mátraterenye község rendezési terve elfogadásáról
- Mátraterenye Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 6/1991. (VI.27.) Ör. számú rendelete Mátraterenye Nagyközség Összevont Rendezési tervének szabályozási előírásairól szóló rendelet módosításáról,
- Mátraterenye Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 20/1992. (XI.12.) Ör. számú rendelete Mátraterenye Nagyközség Összevont rendezési tervének szabályozási előírásainak módosításáról,
- Mátraterenye Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 15/1994. (IX.9.) Ör. számú rendelete Mátraterenye Nagyközség összevont rendezési tervének kiegészítéséről,
- Mátraterenye Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 17/1995. (XI.30.) Ör. számú rendelete Mátraterenye Nagyközség Összevont rendezési tervének módosításáról,
- Mátraterenye Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1996. (IX.29.) Ör. számú rendelete Mátraterenye Általános Rendezési Tervének módosításáról,
- Mátraterenye Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 6/1999. (IV.29.) Ör. számú rendelete Mátraterenye rendezési terve kiegészítéséről,
- Mátraterenye Község Önkormányzata Képviselő-testülete 5/2001. (VII.20.) Ör. számú rendelete Mátraterenye Község Összevont rendezési tervének módosításáról.