Mátraterenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (XI. 23.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2023. 12. 01Mátraterenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (XI. 23.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Mátraterenye Község Önkormányzatának szervezeti és működési szabályzatáról a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat jelképei
1. § Az önkormányzat címere: Álló, csücskös talpú vágott pajzs, felső kétharmad vörös mezejének közepén egy heraldikai értelemben jobbra néző, ágaskodó, hátsó lábaira támaszkodó aranyszínű szarvasbika, míg alsó egyharmad zöld mezejében egymást harminc fokos szögben keresztező ezüst színű ekevas és csoroszlya látható. A pajzsfőt egy ékkövekkel díszített arany színű háromlevelű heraldikai korona ékesíti, melyen a gyöngyök fehérek.
2. § Az önkormányzat zászlaja és pecsétje:
a) A zászló téglalap alakú, mérete százötvenszer hetvenöt centiméter, anyaga selyem, körbeszegve arany rojttal, vagy zsinórral. A zászló függőlegesen három egyenlő részre van osztva. A zászlórúd felőli egyharmad rész vörös, a középső egyharmad ezüst, míg a harmadik egyharmad rész zöld színű. A zászló egyik oldalának középső ezüst színű egyharmad részében harmincötször huszonöt centiméter nagyságú önkormányzati címer látható. A címer alatt a pajzs ívét követve arany betűkkel a Mátraterenye felirat olvasható.
b) Négy centiméter átmérőjű körben az önkormányzati címernek a heraldika szabályainak megfelelő sraffozott változata látható. A címer körül félkörben a Mátraterenye Község Önkormányzata felirat olvasható.
3. § A jelképek részletes szabályait, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
2. Kitüntetések, elismerő címek
4. § Az önkormányzat által alapított kitüntetések, elismerő címek:
a) Mátraterenye Díszpolgára
b) Mátraterenyéért Emlékérem
c) Mátraterenyéért Kitüntető jelvény
d) Virágos porta cím
5. § (1) A kitüntetések és elismerő címek adományozásának, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) A díszpolgárok névsorát külön nyilvántartás tartalmazza.
3. Az önkormányzat megnevezése, működési területe, honlapja
6. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mátraterenye Község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye, címe: 3145 Mátraterenye, Kossuth út 178.
(3) Az önkormányzat működési területe: Mátraterenye község közigazgatási területe.
(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal.
(5) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: https://matraterenye.hu
(6) A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A képviselők jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(7) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei - polgármester, képviselő-testület bizottsága, közös önkormányzati hivatal, jegyző, társulás - látják el.
Feladat és hatáskörök
7. § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) valamint az ágazati törvények szerinti kötelezően előírt, továbbá az önként vállalt feladat- és hatásköröket, melyek felsorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza
(2) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át a Mötv. 42. §-ban meghatározott hatáskörök.
(3) A képviselő-testület átruházott hatásköreit az 3. melléklet tartalmazza.
(4) A hatáskör átruházás elvei, a képviselő testület
a) operatív kérdésekben hatáskörét a polgármesterre,
b) szélesebb körű egyeztetést igénylő kérdésekben hatáskörét a bizottságára,
c) igazgatási szakértelmet igénylő kérdésekben hatáskörét a jegyzőre,
d) több település által gazdaságosan ellátandó feladatok tekintetében hatáskörét társulásra ruházza át.
(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója évente tájékoztatja a képviselő-testületet az átruházott hatáskör gyakorlásáról.
A képviselő-testület működése
8. § (1) A képviselő-testület döntéseit képviselő-testületi ülésein hozza meg.
(2) A képviselő-testület határozathozatalához szükséges létszám:
a) egyszerű többséghez kötött döntéshozatal esetén: határozatképes testületi ülésen a jelenlévő képviselők több, mint a fele,
b) minősített többséghez kötött döntéshozatal esetén: határozatképes testületi ülésen a megválasztott képviselők több, mint a fele, azaz négy fő.
(3) A képviselő-testületi ülések típusai:
a) alakuló ülés,
b) rendes ülés,
c) rendkívüli ülés,
d) közmeghallgatás.
1. A Képviselő-testület alakuló ülése
9. § (1) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:
a) A Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választás eredményéről.
b) A képviselők eskütétele.
c) A polgármester eskütétele.
d) A polgármester programjának ismertetése.
e) A polgármester illetményének, költségtérítésének megállapítása.
f) Az alpolgármester megválasztása, eskütétele, illetményének, költségtérítésének megállapítása.
g) A bizottsági struktúra meghatározása, a bizottság(ok) elnökének, valamint tagjainak megválasztása.
h) Képviselői tiszteletdíjak, természetbeni juttatások, költségtérítések.
i) Az SZMSZ felülvizsgálata.
(2) Az alakuló ülés összehívására a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell a jogszabályban foglaltakra figyelemmel alkalmazni.
2. Rendes ülés
10. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart.
(2) A képviselő-testület havonta egy alkalommal, lehetőség szerint minden hónap utolsó szerdáján 16 órától rendes ülést tart a mátraterenyei községháza tanácstermében (Mátraterenye, Kossuth út 178.). A képviselő-testület esetenként kihelyezett ülést tarthat.
3. Rendkívüli ülés
11. § Rendkívüli ülést - az Mötv. 44. §-ában meghatározott eseteken felül - lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint a Képviselő-testület összehívására van szükség. Az általános rendtől eltérően rendkívüli testületi ülés tartható, amennyiben a sürgős döntéshozatalhoz az önkormányzatnak érdeke fűződik. Ez esetben az ülés összehívására bármilyen értesítési mód igénybe vehető, az írásbeliségtől is el lehet tekinteni. A sürgősség okáról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
4. A közmeghallgatás
12. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a községháza hirdető tábláján, valamint az önkormányzat honlapján - rendezvény előtt legalább 15 nappal - tájékoztatni kell az állampolgárokat és a civil szervezeteket.
(3) A közmeghallgatás előtt a település lakossága kérdéseit, javaslatait a közös önkormányzati hivatalban elhelyezett gyűjtőládában és a titkarsag@matraterenye.hu e-mail címre is leadhatja, melyről tájékoztatni kell a lakosságot.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatás jegyzőkönyvére értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
5. A Képviselő-testület ülésének összehívása és meghívója
13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén az ülés összehívására, vezetésére vonatkozó hatáskört a korelnök gyakorolja.
(3) A nyilvános képviselő-testületi ülésen érdeklődő állampolgárok elhelyezését a községháza tanácskozó termében kell biztosítani. Szükség esetén a polgármester dönthet a képviselő-testületi ülés helyszínének áthelyezéséről.
(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, valamint az ülés tervezett időtartamának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének, nyílt vagy zárt ülésen történő tárgyalás megjelölését vagy arra szóló javaslatot, az ülés típusát.
(5) A rendes ülésre szóló meghívót és a kidolgozott előterjesztéseket, legkésőbb a Képviselő-testület ülésének napját megelőző 3. napon 18 óráig kell kézbesíteni.
(6) A képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a jegyző a meghívónak a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint az önkormányzat honlapján történő közzétételével tájékoztatja.
(7) Határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülés pótlásáról öt napon belül kell gondoskodni. Az előzetesen kiküldött napirend megváltoztatható.
6. A meghívottak, tanácskozási jog
14. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselő-testületet,
b) a jegyzőt,
c) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
d) az előterjesztőt az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalásához,
e) a közös önkormányzati hivatal gazdaságvezetőjét,
f) a bejegyzett helyi szervezetek képviselőit tevékenységi körükben,
g) akit a polgármester esetenként megjelöl.
(2) A meghívottakat azokra a napirendi pontokra illeti meg tanácskozási jog, amelyekre a meghívásuk érvényes.
7. Az ülések nyilvánossága
15. § (1) Azon esetekben, amikor a zárt ülés tartását az Mötv. 46. § (2) alapján a Képviselő-testület a döntésétől teszi függővé, a zárt ülés tartását
a) a polgármester,
b) bármely képviselő,
c) a Képviselő-testület bizottsága, vagy
d) a jegyző kezdeményezheti.
(2) A nyilvános ülésen és a nyilvános ülés előkészítése során a hallgatóság csak a kijelölt helyeken foglalnak helyet és az ülés rendjét, tanácskozást nem zavarhatja. A hallgatóság az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. Amennyiben a hallgatóság tagja az ülés rendjére vonatkozó előírásokat nem tartja be vagy az ülést zavarja, a polgármester a konkrét személyt az ülésről kiutasíthatja.
A képviselő-testület ülésének vezetése
16. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester vezeti.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén a polgármester által általános helyettesítésre kijelölt alpolgármester vezeti a testületi ülést.
(3) A kijelölt alpolgármester akadályoztatása esetén a másik alpolgármester vezeti a képviselő-testület ülését.
(4) A polgármester az ülés vezetésével kapcsolatos feladatai és jogosítványai körében
a) összehívja, megnyitja, és bezárja az ülést,
b) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,
c) a szót megadja, megtagadja vagy megvonja,
d) tárgyalási szünetet rendelhet el,
e) felszólalási joga van az ülésen bármikor,
f) javaslatot tesz a napirendre, a napirendet elfogadtatja, javaslatot tehet napirendi pontok összevont tárgyalására, előterjeszt egyes napirendi pontokat,
g) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát, majd szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét és kimondja a döntést,
h) a hozzászólás meghatározott időtartamának túllépését engedélyezheti, ha az az érdemi tárgyalást elősegíti,
i) figyelmezteti a hozzászólót és felszólítja a tárgyra térésre, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától,
j) korlátozza a hozzászólások időtartamát, lezárja a vitát,
k) az ülés rendjét biztosítja, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre megszakíthatja, vagy bezárhatja,
l) a Képviselő-testülethez méltatlan, a testület munkáját zavaró magatartást tanúsító résztvevőt rendre utasítja, figyelmezteti, ha a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik meg és ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után – kivéve a képviselőt – a terem elhagyására kötelezheti,
m) határozatképtelenség esetén az ülést bezárja.
(5) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az alábbi két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó önkormányzati ügyekben dönthet:
a) szándéknyilatkozat pályázati program megvalósításáról,
b) ötmillió forintot meg nem haladó összegű pályázat benyújtása,
c) három millió forintot meg nem haladó önrészű pályázat benyújtása,
d) három millió forintot meg nem haladó hitelfelvétel.
(6) A képviselő-testület a három millió forint értékhatárig terjedő beszerzésekhez (árubeszerzés, szolgáltatás, építési beruházás) kapcsolódó hatáskör gyakorlását – utólagos beszámolási kötelezettséggel – a polgármesterre ruházza át.
(7) A polgármester a napirendi pontok tárgyalását követően számol be a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a legutóbbi ülés óta történt főbb eseményekről, a tett intézkedésekről, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
A képviselő-testület ülése, határozatképesség
17. § (1) A polgármester az ülés megnyitásakor megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét.
(2) A Képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott települési képviselők közül legalább 4 fő jelen van.
(3) Ha a Képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását.
1. Az ülés napirendje
18. § (1) A napirendet a Képviselő-testület a polgármester javaslatára egyszerű többséggel megállapítja. A napirenden előterjesztés, beszámoló, tájékoztató (a továbbiakban együtt: testületi anyag) és egyebek napirendi pont szerepelhet.
(2) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előterjesztő köteles rövid választ adni.
(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a két percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonja a szót a felszólalótól.
(4) A felszólalás lehet kérdés, vélemény, módosító- és kiegészítő indítvány. A módosító- és kiegészítő indítványt a javaslattevő köteles pontosan, egyértelműen megfogalmazni.
(5) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(6) Az előterjesztő a javaslatokat, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.
(7) A képviselő-testület ülésén nem tanácskozási joggal résztvevő az előterjesztőhöz akkor intézhet kérdést, és a vitában akkor vehet részt, ha részére a képviselő-testület a szót – egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül – megadja.
(8) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. A döntéshozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(9) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a képviselő-testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.
(10) A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó anyagok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont napirendi javaslatról történő levételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását, új napirend felvételét, melyekről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(11) A Képviselő-testület ülésének összehívása után keletkezett ügyekben sürgősségi indítvány terjeszthető elő.
(12) Zárt ülésen tárgyalandó testületi anyagon e minőséget jelezni kell.
(13) Az írásos testületi anyagot a jegyző előzetesen törvényességi szempontból véleményezi.
2. Előterjesztés
19. § (1) Előterjesztésnek minősülnek azok a képviselő-testület napirendjéhez kapcsolódó anyagok, amelyekben a képviselő-testület döntése szükséges. A döntéshez nem kötött anyagok tájékoztatók.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásba kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Az előterjesztés főbb elemei:
a) Az előterjesztésben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, a mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.
b) A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.
(4) Előterjesztést nyújthat be a képviselő-testülethez:
a) a települési képviselő,
b) a polgármester,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a nemzetiségi önkormányzat elnöke,
e) annak a társulásnak az elnöke, munkaszervezet vezetője, melynek az önkormányzat székhelye, tagja,
f) a jegyző,
g) akit jogszabály nevesít.
(5) Az előterjesztések, tájékoztatók, határozati javaslatok jegyző általi törvényességi ellenőrzésére a kiküldését, illetve előterjesztését megelőzően legalább három napot biztosítani kell.
(6) A (4) bekezdésben foglalt személyek, szervezetek indítványozhatják a polgármesternél valamely kérdés napirendre tűzését. Az indítványt írásban kell benyújtani a polgármesternek, legalább tíz nappal az indítványt tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt.
(7) Sürgősségi indítványt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző napon nyújthatnak be a (4) bekezdésben foglalt személyek, szervek. A sürgősségi indítvány csak írásban és indokolással nyújtható be.
3. Rendfenntartás
20. § (1) Az ülés rendjének fenntartása a polgármester feladata.
(2) A polgármester az ülés rendjének fenntartása érdekében figyelmezteti a hozzászólót, ha túllépi a hozzászólásra rendelkezésre álló időkeretet, ha eltér a tárgyalt témától vagy a rendeletnek a tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi. A polgármester figyelmeztetésének eredménytelensége után az érintettől megvonhatja a szót.
(3) A polgármester rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testület munkáját zavaró, képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít, másokat sértő megfogalmazást használ. A rendreutasított képviselőtől megvonhatja a szót, egyúttal javaslatot tehet a Képviselő-testületnek, hogy a képviselőt jegyzőkönyvben róják meg. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) A polgármester rendreutasíthatja a rendzavarást tanúsító – nem képviselő – jelenlévőket.
(5) Amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, amely annak folytatását lehetetlenné teszi, az ülést a polgármester – az általa meghatározott időre – félbeszakíthatja. A félbeszakadt ülés csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.
A döntéshozatal szabályai, a képviselő-testület döntései és a jegyzőkönyv, a szavazás rendje
21. § (1) Szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet. A jegyző a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét a jegyzőkönyv felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz külön csatolja.
(2) A polgármester a napirend során előterjesztett, és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.
1. Döntéshozatali eljárás
22. § (1) A képviselők a nyílt szavazás során kézfenntartással jelzik szavazatukat.
(2) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen lévő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A tartózkodás a döntéshozatal szempontjából „nem” szavazatnak minősül.
(3) A szavazás eredményét a polgármester szóban állapítja meg, összegezve az igen és nem szavazatokat (tartózkodást) és ismertetve a döntés szövegét.
(4) Ha a szavazás eredménye felől a képviselőnek kétsége merül fel, az újabb napirend tárgyalásáig kezdeményezheti az ismételt szavazást.
(5) A napirendi pont változatlan feltételek melletti újratárgyalására egy alkalommal, leghamarabb a soron következő képviselő-testületi ülésen kerülhet sor.
(6) Névszerinti szavazás kezdeményezéséhez a képviselők egynegyedének indítványa szükséges, valamint ha azt törvény kifejezetten előírja. A névszerinti szavazás során a képviselők ABC sorrendben szavaznak. A névszerinti szavazás lefolytatását, eredményét a jegyzőkönyv részletesen rögzíti.
(7) Ügyrendi kérdésről név szerinti szavazást tartani nem lehet. Szavazás közben a szavazatot nem kell és nem lehet indokolni.
(8) Titkos szavazás kezdeményezéséhez – az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben - a képviselők egynegyedének indítványa szükséges. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólappal és külön helyiségben történhet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.
(9) A képviselő-testület tagja a napirendi pont keretében, a napirendi pont érdemi tárgyalásának megkezdése előtt köteles jelezni a személyes érintettségét. Kizárása tárgyában a bejelentést követően a képviselő-testület azonnal dönt.
2. Önkormányzati rendeletalkotás
23. § (1) Az önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhetik:
a) a települési képviselő,
b) a polgármester, alpolgármester,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a jegyző,
e) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke,
f) a civil szervezet képviselője.
(2) A rendeletalkotás kezdeményezésére jogosultak a kezdeményezést írásban nyújtják be a polgármesterhez. A kezdeményezésről a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(3) A rendelet szakmai előkészítésével a képviselő-testület a jegyzőt bízza meg. A jegyző szakmai előkészítéssel összefüggő teendői:
a) a közreműködők között a munka elosztása,
b) gondoskodás a véleményezések, észrevételek feldolgozásáról,
c) az elvi célkitűzések érvényesítésének, a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntésének biztosítása,
d) az érintett társszervekkel való koordináció,
e) az adminisztrációs munka megszervezése,
f) részvétel a tervezet képviselő-testület előtti megvitatásában.
(4) A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület – szükség esetén – más szakértőket is felkérhet, és előkészítő csoportot hozhat létre.
24. § (1) Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendeletek tervezetét az önkormányzat honlapján legalább öt napra közzé kell tenni.
(2) A közszemlére tett rendelet-tervezettel kapcsolatban az érdekeltek írásban kifogást emelhetnek, javaslatot és észrevételt tehetnek, melyekről a képviselő-testületet tájékoztatni kell. A tájékoztató külön tartalmazza az elfogadott és el nem fogadott javaslatokat.
25. § (1) A rendelet-tervezet törvényességéről a jegyző a képviselő-testületi szavazás előtt nyilatkozik.
(2) Az önkormányzati rendelet helyben szokásos kihirdetési formája a községházban elhelyezett hirdetőtáblán hirdetmény kifüggesztése.
(3) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat honlapján a kihirdetést követő öt munkanapon belül kell közzétenni.
(4) A rendeletek hatályosulását három évenként felül kell vizsgálni.
(5) A hatályos rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet. A rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan sorszámmal kell ellátni a következők szerint: Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.........../20....(hónap, nap) önkormányzati rendelete.
(6) A hatályos önkormányzati rendeletek nyilvántartásáról, és egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.
3. Önkormányzati határozatok
26. § (1) A képviselő-testület normatív határozatát a községházban elhelyezett hirdetőtáblán három munkanapon belül, az önkormányzat honlapján öt munkanapon belül kell közzétenni.
(2) A képviselő-testület döntéseit számozott határozatként kell megszerkeszteni az alábbi kivételekkel:
a) napirend elfogadása,
b) ügyrendi kérdések,
c) képviselői kérdésekre adott válaszok elfogadása,
d) név szerinti szavazás elrendelése,
e) titkos szavazás elrendelése,
f) döntéshozatal elnapolása,
g) testületi ülés felfüggesztése.
(3) A határozatok és a képviselő-testület átruházott hatáskörében hozott határozatok nyilvántartását a jegyző vezeti. A határozatokat a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan sorszámmal kell ellátni a következők szerint:........../20....(hónap, nap) számú határozat.
(4) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
4. Jegyzőkönyv
27. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyve mellékleteként csatolandók:
a) a meghívó, jelenléti ív,
b) az előterjesztések, határozati javaslatok, rendelettervezetek,
c) az elfogadott rendelet,
d) az írásban benyújtott kérelmek, beadványok,
e) a képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólás.
(2) A polgármester vagy a képviselők egynegyedének indítványára a testületi ülés egészéről vagy egy-egy napirendjének a tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv, valamint a képviselő-testületi határozat megismerhető:
a) az önkormányzat honlapján közzétett jegyzőkönyvek megtekintésével,
b) előre jelzett igény alapján a községházban elhelyezett jegyzőkönyv megtekintésével.
(4) A képviselő-testület működésével kapcsolatos dokumentumok megismerésére, a másolat iránti igény teljesítésére az önkormányzat közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő külön szabályzatát kell alkalmazni.
Az önkormányzati képviselő, a képviselő-testület szervei
1. Az önkormányzati képviselő
28. § (1) Az önkormányzati képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
(2) Az önkormányzati képviselő – az Mötv. 32. §-ában meghatározottakon túl – köteles
a) előre bejelenteni, ha a testületi vagy bizottsági ülésen nem tud megjelenni – a bejelentést képviselő-testületi ülésről való távolmaradás esetén a polgármesternek, bizottsági ülésről történő távolmaradás esetén pedig a bizottság elnökének kell megtenni legkésőbb az ülés előtt 3 órával, ez a bejelentés a távollét igazolását szolgálja;
b) az ülésen tájékoztatást kell adni a bejelentett távollévőkről és a távollét igazolt vagy igazolatlan voltáról –,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a Képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét megóvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(3) Az önkormányzati képviselő képviselői munkája során mindenkor Mátraterenye község érdekeit szem előtt tartva kell eljárnia.
2. Kérdés, interpelláció
29. § (1) A kérdés, interpelláció fogalma:
a) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
b) Interpelláció: az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázat adási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamelyik ügyben.
(2) Az interpellációt legkésőbb az ülés előtt két nappal írásban kell benyújtani. Ha az ülésen az interpelláló nincs jelen, úgy az interpellációt megtárgyalni nem lehet. Az interpelláció benyújtója az ülésen 3 percben ismertetheti beadványát.
(3) A Képviselő-testület tagjai az ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökeihez kérdést terjeszthetnek elő 3 perc időtartamban.
(4) A kérdésekre lehetőleg az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban válaszolni kell. A Képviselő-testület a válaszról csak akkor határoz, ha azt a kérdező nem fogadja el.
(5) Az interpellációra – ha nem lehetséges az ülésen – írásban kell válaszolni 15 napon belül. A választ meg kell küldeni valamennyi képviselőnek. Az interpellációkra adott válaszról az interpelláló nyilatkozik, a Képviselő-testület vita nélkül dönt annak elfogadásáról.
3. A polgármester, alpolgármester
30. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatai:
a) segíti a képviselők,és a bizottság munkáját,
b) képviseli az önkormányzatot, fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló partnerek képviselőit és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodásokat köt,
c) kapcsolatot tart a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) együttműködik más önkormányzati és államigazgatási szervekkel, kapcsolatot tart más település önkormányzataival,
e) ápolja az önkormányzat kapcsolatait,
f) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
g) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
h) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben, nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek,
i) irányítja az önkormányzat külügyi tevékenységét.
31. § (1) A polgármester az egy hét időtartamot meghaladó szabadságát a képviselő-testületnek bejelenti. Az egy hét időtartamnál kevesebb szabadságot az általános helyettesként megbízott alpolgármesternek jelenti be.
(2) Az öt munkanapot meghaladó távollét tartós távollétnek minősül, ez esetben a polgármester megbízása nélkül is jogosult az alpolgármester eljárni.
32. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére két alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban töltik be tisztségüket.
4. A Képviselő-testület bizottsága
33. § (1) A képviselő-testület három fős, képviselő-testületi tagokból választott ügyrendi bizottságot hoz létre az alábbi feladatok ellátására:
a) vagyonnyilatkozatok kezelése, vizsgálata,
b) az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének, méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása.
(2) A bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat – ülések összehívása, jegyzőkönyvezése, döntések továbbítása, jegyzőkönyvek felterjesztése – a közös önkormányzati hivatal látja el.
(3) A bizottság által átruházott hatáskörben hozott önkormányzati döntésekről a jegyző vezet nyilvántartást.
(4) A bizottság a tevékenységéről ciklusonként egy alkalommal számol be a képviselő-testületnek.
(5) A bizottsági tagok névsorát az 1. melléklet tartalmazza.
5. Ideiglenes bizottság
34. § (1) A Képviselő-testület esetenkénti feladatokra, azok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat e bizottságra megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a Képviselő-testület a bizottság felállításakor határozza meg. Ideiglenes bizottság tagja csak képviselő lehet.
6. Jegyző
35. § (1) A jegyző a Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli feladatai körében:
a) tájékoztatást nyújt a Képviselő-testületnek a Képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,
e) a Képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) rendszeresen áttekinti az önkormányzati rendeletek felsőbb szintű jogszabályokkal való harmonizálását, ha kollíziót tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
g) gondoskodik a módosított önkormányzati rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
(2) A jegyző a jogszabálysértő döntés, jogszabálysértő működés észlelése esetén köteles azt azonnal szóban jelezni. A jelzés figyelembe vétele nélkül hozott jogszabálysértő döntés, folytatott működés esetén a jelzést a jegyző köteles írásba foglalni és azt a megfelelő dokumentumhoz csatolni.
(3) A jegyző hivatalvezetéssel kapcsolatos teendőit, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét, a fogadónap megjelölését, a helyettesítésre vonatkozó rendelkezéseket a Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti- működési szabályzata tartalmazza.
(4) Az önkormányzat aljegyzőt nem alkalmaz.
36. § (1) A jegyzőt akadályoztatása esetén (egybefüggően 3 munkanapot elérő) a gazdaságvezető helyettesíti, a kiadmányozási szabályzat figyelembevételével gyakorolja a kiadmányozási jogokat, ellátja a jegyzői feladatokat.
(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a Közös Hivatal gazdaságvezetője látja el.
7. A Közös Önkormányzati Hivatal
37. § (1) Az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
(2) A Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal Mátranovákon kirendeltséget működtet.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal működésének szabályait tartalmazó szervezeti és működési szabályzatot a Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
8. Az önkormányzat társulásai és együttműködése
38. § (1) Az önkormányzat feladatainak gazdaságosabb ellátása érdekében kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés céljából társulásokban vesz részt.
(2) A képviselő-testület a társulások tevékenységéről évente legalább egy alkalommal, a zárszámadást követően kap tájékoztatást. A polgármester a tájékoztatót írásos előterjesztésben adja ki.
(3) A megállapodásokat külön társulási megállapodások tartalmazzák.
A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat együttműködése
39. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges helyiség meghatározása, és a működési feltételek kereteinek meghatározása a polgármester és a nemzetiségi önkormányzat elnökének egyeztetése és egyetértése eredményeként közigazgatási szerződésben kerül rögzítésre.
(2) A nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos előkészítő, végrehajtási feladatokat a Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
(3) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat helyiséghasználatát, működési feltételek biztosítását a feladatok ellátására vonatkozó külön megállapodás tartalmazza.
Az önkormányzat gazdálkodása
1. A gazdasági program
40. § A képviselő-testület az önkormányzat a fejlesztési elképzeléseit a megbízatásának időtartamára terjedő gazdasági programba foglalja. A gazdasági programot a polgármester terjeszti elő.
2. Az önkormányzat vagyona
41. § A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, és más célú hasznosítására külön rendelet alkot.
3. A gazdálkodás ellenőrzése
42. § Az önkormányzat a belső kontrollrendszer keretében működő belső ellenőrzést a Mátrai Önkormányzati Társulás keretében biztosítja.
A helyi népszavazás
43. § (1) A helyi népszavazást a választópolgárok huszonöt százaléka kezdeményezheti.
(2) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester meghívja az aláírást gyűjtők képviselőjét is.
Lakossági fórumok
44. § (1) A helyi egyesületek képviselői a polgármestertől, vagy az általa megbízott alpolgármestertől első negyedévenként tájékoztatást kapnak az éves önkormányzati rendezvényekkel kapcsolatos tervekről, elképzelésekről. A tájékoztató fórumokon a civil szervezetek részt vesznek a rendezvények összetételére vonatkozó képviselő-testületi döntés előkészítésében.
(2) A képviselő-testület az egy évre vonatkozó rendezvénytervét tárgyév március 31-ig hagyja jóvá. A rendezvényterv tartalmazza a települési- és önkormányzati rendezvények időpontját, rendezőjét, programjait, költségeit, forrásait, felelőseit.
(3) A lakosság és az önkormányzat közvetlen kapcsolattartásának céljából falugyűlés hívható össze.
(4) A falugyűlés időpontját és helyszínét a polgármester javaslatára a képviselő-testület állapítja meg. A falugyűlést a polgármester készíti elő.
(5) A falugyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a községháza hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább tíz nappal. A falugyűlési meghívót az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
(6) A falugyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, az intézmények vezetőit, az érintett közszolgáltatókat, a hivatal érintett dolgozóit.
(7) A falugyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek a vezetéséről a jegyző gondoskodik.
Záró rendelkezés
45. § Hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 13/2019 (XII.19.) önkormányzati rendelet.
46. § Ez a rendelet 2023. december 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 17/2023. (XI. 23.) önkormányzati rendelethez
Képviselő testületi jegyzék |
|
Képviselő testület tagjai: |
|
Polgármester: |
Gecse László |
Alpolgármester(ek) (általános): |
Serfőző Péter |
Gyurcsák Tamás |
|
Képviselők: |
Almádi István |
Koósné Czene Katalin Andrea |
|
Kotroczó Zoltán |
|
Telek Tamás |
|
Ügyrendi Bizottság: |
|
Elnök: |
Almádi István képviselő |
Tagok: |
Koósné Czene Katalin Andrea képviselő |
Kotroczó Zoltán képviselő |
|
2. melléklet a 17/2023. (XI. 23.) önkormányzati rendelethez
Mátraterenye Község Önkormányzatának kötelező és önként vállalt feladatai |
||
COFOG kódok |
||
Sorszám |
COFOG kód |
COFOG megnevezés |
1. |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
2. |
013320 |
Köztemető-fenntartás és működtetés |
3. |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
4. |
013360 |
Más szervek részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások |
5. |
013390 |
Egyéb kiegészítő szolgáltatások |
6. |
041232 |
Start-munkaprogram – Téli közfoglalkoztatás |
7. |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
8. |
041236 |
Országos közfoglalkoztatási program |
9. |
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
10. |
045120 |
Út, útpálya építése |
11. |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
12. |
047410 |
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
13. |
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
14. |
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
15. |
064010 |
Közvilágítás |
16. |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
17. |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
18. |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
19. |
072311 |
Fogorvosi alapellátás |
20. |
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
21. |
074032 |
Ifjúság – egészségügyi gondozás |
22. |
074040 |
Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás |
23. |
081071 |
Üdülői szálláshely – szolgáltatás és étkeztetés |
24. |
082042 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
25. |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
26. |
082064 |
Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység |
27. |
082094 |
Közművelődés-kulturális alapú gazdaságfejlesztés |
28. |
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
Önként vállalt feladatok |
||
1. |
Szurdok Szolg. Centrum |
|
3. melléklet a 17/2023. (XI. 23.) önkormányzati rendelethez
A képviselő-testület átruházott hatáskörei |
Polgármesterre átruházott hatáskörök |
1. Dönt céltartalék felhasználásáról. |
2. Jóváhagyja a költségvetési szervek elemi költségvetését. |
3. Jogosult a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan esetben hárommillió forintot meg nem haladó hitelfelvételre. |
4. Az önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletében meg nem határozott feladatokban -utólagos beszámolási kötelezettséggel – 3000 e/ Ft összeghatárig kötelezettséget vállalhat bevételi többletforrás, illetve kiadási megtakarítás terhére. |
5. A hárommillió forint értékhatárig terjedő beszerzésekhez (árubeszerzés, szolgáltatás, építési beruházás) kapcsolódó hatáskör gyakorlása – utólagos beszámolási kötelezettséggel. |
6. Engedélyezi egyedi kérelmek alapján az intézményeknek folyósítandó éves költségvetési támogatás előirányzatának időbe előre hozott finanszírozását, amennyiben a kiadáshoz szükséges bevétel az önkormányzat fizetési számláján rendelkezésre áll. |
7. Dönt - alapítványi forrás kivételével - az államháztartáson kívüli források átvételéről 200.000 Ft összegig. |
8. Tulajdonosi joggyakorlás keretében: |
9. Az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről szóló (
5/2015. (III.4.) önkormányzati rendelet
szerint a támogatott különösen indokolt esetben kérheti az elszámolási határidő meghosszabbítását. A kérelmet írásban kell benyújtani, legkésőbb az eredeti elszámolási határidő lejártáig. A határidő meghosszabbításáról a polgármester dönt. A támogatott által benyújtott elszámolást a polgármester ellenőrzi, melynek során hiánypótlásra szólíthatja fel a támogatottat. Dönt az elszámolás elfogadásáról és igazolja a szakmai megfelelőséget. Az alapítványi forrás átvételét kivéve dönt az államháztartáson kívüli forrás átvételéről 200.000 Ft-ot meg nem haladó összeg esetén. |
10. Gyermekvédelmi ellátásként rendkívüli pénzbeli ellátást a helyi szociális ellátásokról szóló rendeletében szabályozott rendkívüli települési támogatás keretében nyújt. |
11. Dönt a települési támogatásokról. |
12. Rendkívüli települési támogatást állapít meg. |
13. A lakásfenntartási támogatást a polgármester természetbeni juttatásként nyújtja a közszolgáltatóhoz, illetve a lakástulajdonoshoz történő átutalással. |
14. Dönt a temetési támogatásról. |
15. A polgármester a a Szoctv. 48. § (3) bekezdés b.) pontjában meghatározott, köztemetéssel kapcsolatos megtérítési kötelezettség alól mentesíti az eltemettetőt, ha a családjában az egy főre jutó családi jövedelemhatár a szociális vetítési alap legkisebb összegének 70 %-át nem haladja meg és legalább két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. |
16. A krízis helyzetbe került jogosult részére pénzbeli támogatást nyújt. |
17. A krízishelyzetbe került személy támogatásának összegéről az adott élethelyzet körülményeit figyelembe véve dönt. |
18. Gyakorolja a tüzifa juttatással kapcsolatos hatásköröket. Az igénylés elbírálásáról határozattal dönt. |
19. A településkép védelméről szóló 12/2017. (XII.22.) rendelet
28–31. §
-ában foglalt hatósági hatásköröket gyakorolja. |
20. A közterületek használatáról és rendjéről szóló
10/2005. (VIII.29.) önkormányzati rendelet
szerint dönt a díjak megállapításáról, a kedvezményről és mentességről. Dönt a közterület-használati engedély tárgyában. |
Mátrai Önkormányzati Társulásra átruházott hatáskörök |
1. A nemzeti köznevelésről szóló
2011. évi CXC. törvény 8. §
szerinti óvodai ellátás. |
2. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvény 62. §
szerinti étkeztetés. |
3. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
1997. évi XXXI. törvény 21. §
szerinti óvoda is iskolai gyermekétkeztetés. |
5. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvény 64. §
szerinti családsegítés. |
6. Az államháztartásról szóló
2011. évi CXCV. törvény 70. §
szerinti belső ellenőrzés. |
7.A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti bölcsődei ellátás. |
Jegyzőre átruházott hatáskörök |
1. A helyi gyermekvédelmi ellátásokról szóló
4/2021. (III.22.) önkormányzati rendelet
ben foglaltak szerint eljár térítési díjak behajtása érdekében. Ha a kötelezett az intézményi gyermekétkeztetési díjhátralékot a Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal által megjelölt 15 napos fizetési határidőig nem rendezi, úgy az ellátást a határidő lejártát követő naptól, a Gyermekjóléti Szolgálat véleményének ismeretében a jegyző felfüggesztheti. |
2. A települési hulladékkal kapcsolatos önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladatokról szóló 7/2019. (VIII.30) önkormányzati rendelet értelmében ha az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az Önkormányzat jegyzője erre határozattal kötelezi. |
3. A helyi környezet védelméről szóló
9/2004. (VII.19.) önkormányzati rendelet
értelmében engedélyezi a közterületre irányuló hangszórást - hangosító berendezéssel. Zajvizsgálatot végeztethet az engedélyezett, illetve a meglévő hangosító, vagy egyéb zajkeltő berendezés által okozott zajra vonatkozó panaszbejelentés esetén. |
4. A közterületi térfigyelő kamerarendszerről szóló
9/2022. (XI.29.) önkormányzati rendelet
értelmében működteti, üzemelteti és kezeli közterületi térfigyelő kamerarendszert. |
5. A közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok megsértésének jogkövetkezményeiről szóló
10/2022. (XI.29.) önkormányzati rendelet
értelmében eljárást folytat le és hatáskört gyakorol. |
Kelet-Nógrád Térségi Önkormányzatok Hulladékgazdálkodási Társulásra átruházott hatáskörök |
1. A KEOP pályázat keretében megvalósuló települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmény vagyonkezelése. |
2. A begyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő udvarok, átrakóállomások, gyűjtőpontok), előkezelő és hasznosító (válogató, komposztáló stb.) telepek vagyonkezelése. |
3. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény, eszköz, vagyonelem vagyonkezelése, ideértve a Projekt keretében megvalósuló valamennyi létesítményt is. |
4. KEOP pályázat keretében megvalósított Projekt eszközeinek vagyonkezelése. |