Mátramindszent Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátások rendjéről szóló, 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) helyi alkalmazása érdekében az 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

A RENDELET CÉLJA

1.§

A rendelet célja, hogy a rászorultak minimális szociális biztonságának megőrzése érdekében meghatározza az egyes szociális ellátások formáit, igénybevételének feltételeit, valamint a jogosultság érvényesítésének garanciáit, az önkormányzat teherbíró képessége figyelembevételével.

A RENDELET HATÁLYA

A rendelet hatálya kiterjed:

2. §

(1) Mátramindszent Önkormányzat közigazgatási területén élő, lakóhellyel rendelkező

1. - magyar állampolgárokra
   

2. - bevándoroltakra és letelepedettekre
   

3. - hontalanokra
   

4. a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2) A rendelet hatálya a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Katát megerősített országoknak Mátramindszent község területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) A rendelet hatálya kiterjed

a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (továbbiakban Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Mátramindszent község közigazgatási területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint

b)** az Sztv. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben (a továbbiakban: uniós rendeletek) meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Mátramindszent község közigazgatási területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(4) Az e rendeletben meghatározott szociális feladat és hatásköröket

1. a helyi önkormányzat képviselő-testülete

2. átruházott hatáskörben az önkormányzat polgármestere

3. a település önkormányzat jegyzője

gyakorolja.

I.

SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

3. §****

Az önkormányzat szociális rászorultság esetén a jogosult számára

1. aktív korúak ellátását,

2. lakásfenntartási támogatást,

3. önkormányzati segélyt

állapít meg.

Lakásfenntartási támogatás

4. §

(1) Az önkormányzat a helyi lakásfenntartási támogatást az Sztv. 38.§-ban meghatározott normatív lakásfenntartási támogatás kiegészítéseként nyújtja.

(2)** Az Sztv. 38.§ szerinti normatív lakásfenntartási támogatás elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.

5. §

A helyi lakásfenntartási támogatás összege: maximum 2.500.-Ft/hó. A támogatást 100 Ft-ra kerekítve kell meghatásozni.

Önkormányzati segély

6. § ****

1. az önkormányzati segély célja szerint lehet

a) krízis helyzetet kezelő segély

aa) egészségügyi kiadások támogatása

ab) élelmiszer kiadások támogatása

ac) iskoláztatási támogatás

ad) utazási támogatás

ae) elemi kár enyhítése

b) temetési segély

(2) az önkormányzati segélyeket legkésőbb a megállapítást követő 8. napon ki kell fizetni, teljesíteni.

7.§ ****

Hatályon kívül.

Temetési segély

8. §

1. temetési segély annak állapítható meg, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti

2. a temetési segély akkor állapítható meg, ha az egy főre jutó havi családi jövedelem határ nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 8-szorosát

3. a helyben szokásos legolcsóbb temetés koporsós temetés esetén 100.000.-Ft, urnás temetés esetén 80.000.-Ft

4. a temetési segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát, melyről másolat készül

5. a segélyt átruházott hatáskörbe a polgármester állapítja meg.

9. §

Hatályon kívül

10. §

Hatályon kívül

Aktív korúak ellátása

11. §*

A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg a Sztv. 33. § (1) bekezdésében meghatározott személyek számára.

Rendszeres szociális segély

12. §

(1) Rendszeres szociális segélyre jogosult az Szt. 37. § (1) bekezdés szerinti személy.

(2) Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontja alapján igényelt jogosultság megállapításához csatolni kell a szakorvos – akadályozó körülményt megállapító 1 hónapnál nem régebbi – igazolását. Az igazolás beszerzése a rendszeres szociális segélyt igénylő kötelessége.

12/A. §

(1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában - az egészségkárosodott személyek kivételével- az együttműködésre kijelölt szerv a Bátonyterenye és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Központja (továbbiakban Szociális Központ).

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Szociális Központtal.

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében

2. a Szociális Központnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát,

3. írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról

4. teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, köteles a Szociális Központtal kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni,

5. a szociális törvényben előírt kötelezettségeinek eleget tenni.

6. **

13.§

(1) A Szociális Központ kötelezettségei:

a.) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján- a Szolgálatnál történő megjelenéskor- nyilvántartásba veszi,

b.) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c.) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.

d.) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e.) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges- a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával- módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.

f.) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

g.) a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet.

(2) A jegyző kötelezettségei:

1. a rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében (kivéve az egészségkárosodottak) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatot megküldi a Szociális Központnak,

2. tájékoztatja a Szociális Központot

   • az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről

   • a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és a szociális törvény 35. §-ának (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról,

   • a rendszeres szociális segélyre jogosult személy, ha a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét és az álláskeresési megállapodás megkötését a munkaügyi központtal, az önkormányzattal kötött megállapodásról.

13/A §.

(1)A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed a

1. a Szociális Központtal való kapcsolattartásra

2. az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

3. a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

(2)A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei:

1. foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében: a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés,

2. szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése: egészségügyi – szociális – mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés/tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése,

3. más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról.

3. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból:

1. az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál,

2. a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,

3. a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt,

4. a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre,

5. a rendszeres szociális segély természetben történő folyósításához szükséges nyilatkozatban valótlan adatokat közöl.

6. A rendszeres szociális segély megállapítása, felülvizsgálata során az önkormányzattal, illetve az együttműködésre kijelölt szervvel nem működik együtt.

13/B. §

Hatályon kívül

13/B. §

Hatályon kívül

Egészségügyi kiadások támogatása

15. §

(1) Az ellátás annak állapítható meg, akinek eseti, jelentős mértékű gyógyszerköltsége merül fel, vagy akinek az OEP által nem támogatott gyógyászati segélyeszközre vagy szüksége és közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkezik.

2. Az ellátás megállapításának feltétele, hogy az egy főre számított családi jövedelem nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-nál.

3. A támogatást egyszeri segélyként kell megállapítani, melynek összege 1.000.-Ft-nál kevesebb, és 5.000.-Ft-nál magasabb nem lehet.

4. A támogatás felhasználásáról a támogatás kézhezvételét követő 15 napon belül kell elszámolni a számla bemutatásával. Elszámolás hiányában további egészségügyi kiadás támogatása nem állapítható meg.

15/A §

Élelmiszer kiadások támogatása

1. Élelmiszer kiadások támogatásában részesülhet, aki az élelmiszer, étkeztetés hiányában létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került és esetében az egy főre számított havi családi jövedelem határ nem magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-nál.

2. A támogatást természetbeni juttatás formájában is meg lehet állapítani, egyszeri összege 1.000.-Ft-nál kevesebb és 5.000.-Ft-nál magasabb nem lehet.

15/B §

Iskoláztatási támogatás

1. Az ellátás megállapításának feltétele, hogy az egy főre számított havi családi jövedelem nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-nál.

2. Az iskoláztatási támogatást az önkormányzat természetbeni juttatás formájában is adhatja. Az egyszeri támogatás legkisebb összege gyermekenként 2.000.-Ft, legmagasabb összege 10.000.-Ft.

3. A támogatási kérelmeket augusztus és január hónapban lehet benyújtani.

15/C §

Utazási támogatás

1. Utazási támogatásban részesülhet, aki alacsony jövedelmének következtében nem tudja biztosítani a halaszthatatlan ügyintézéshez kapcsolódó útiköltséget.

2. Halaszthatatlan ügyintézés lehet: egészségügyi ellátás, munkaügyi központban történő ügyintézés, okmányirodai és egyéb hivatali ügyintézés, rendőrségi, bírósági meghallgatás.

3. Az utazási támogatás feltétele, hogy a támogatott családjában az egy főre számított családi jövedelmem határ nem lehet magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-nál.

4. A támogatást egyszeri segélyként kell megállapítani, egyszeri összege 500.-Ft-nál kevesebb, 5.000.-Ft-nál több nem lehet.

5. A támogatás felhasználásáról a támogatás kézhezvételét követő 15 napon belül kell elszámolni az utazási jegy bemutatásával. Határidőben benyújtott elszámolás hiányában további utazási támogatás nem állapítható meg.

15/D §

Elemi kár enyhítése

1. Az önkormányzat az elemi kár enyhítésére a károsult kérelmére a lakhatási feltételek helyreállítására kamatmentes kölcsönt nyújt, amennyiben kérelmező családjában az egy főre számított családi jövedelem nem magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 130 %-nál.

2. A kamatmentes kölcsön további feltétele, hogy

a, a kérelmezőnek és családjának ne legyen korábbi önkormányzati szociális, illetve kamatmentes kölcsönből vagy egyéb visszafizetési kötelezettségből fennálló tartozása,

b, továbbá, a család rendelkezzen olyan jövedelemforrással, amelyből a kölcsön visszafizetése garantálható.

3. Az elemi kár fennállását az önkormányzati hivatal a helyszínen ellenőrzi.

4. A kamatmentes kölcsön összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 szeresét nem haladhatja meg és a visszafizetés időtartama legfeljebb 24 hónap lehet, három hónap türelmi idővel. A visszafizetést a támogatási határozatban foglaltak szerint kell teljesíteni.

5. A kamatmentes kölcsön a kérelemben megjelölt célra való felhasználását az önkormányzati hivatal a helyszínen ellenőrzi.

6. Amennyiben a kölcsön nem a kérelemben meghatározott célra kerül felhasználásra az önkormányzat elrendeli az azonnali visszafizetését és a kérelmezőt a további segélyezésből a kötelezettség teljesítéséig kizárhatja.

7. Az (1) – (6) bekezdésben szabályozott kamatmentes kölcsön megállapítható a közeli hozzátartozó temetési költségeinek megfizetéséhez is. Ez esetben a temetési költségeket a temetési számlák bemutatásával kell igazolni.

16. § - 24 §-ig

Hatályon kívül

II.

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

25. §

A pénzbeli ellátás helyett indokolt esetben a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély, természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható.

Közgyógyellátás

27. §

1. Az önkormányzat közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg egy év időtartamra annak a szociálisan rászorult személynek, akinek az egy főre jutó havi jövedelme

- egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

- többszemélyes háztartás esetén annak 150 %-át nem haladja meg

és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át túllépi.

2. A méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmeket átruházott hatáskörben a polgármester bírálja el.

28. §

Hatályon kívül

III.

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK

ÉS TÉRÍTÉSI DÍJAI

29. §

(1) Az önkormányzat a személyes gondoskodás keretében a szociális helyzetük, jövedelmi viszonyuk, egészségi állapotuk miatt önmaguk és eltartásra szoruló hozzátartozóik ellátásáról, élelmezéséről gondoskodni nem tudó személyek részére kedvezményes ellátást nyújt.

2. A személyes gondoskodás körébe tartozó alapellátási formák:

1. étkeztetés

2. házi segítségnyújtás

3. családsegítés

4. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Étkeztetés

30. §

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

2. Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezésről más módon gondoskodni.

(3) Hatályon kívül.

(4) Az ellátás módja lehet

1. étkezés elvitele saját erőből, és

2. étkezés házhoz szállítással házi segítségnyújtás keretében.

(5)** A térítési díj mértékét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(6)** A kérelem elbírálására a polgármester jogosult.

Házi segítségnyújtás

31. §

(1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni:

azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak;

2. A házi segítségnyújtás keretében a házigondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybevevő fizikai, mentális, szociális szükséglete

1. saját környezetében;

2. életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően;

3. meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.

2. Az ellátást az önkormányzat a Bátonyterenye és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül biztosítja.

Családsegítés

32. §

(1) A családsegítés Mátramindszent község közigazgatási területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése.

2. A családsegítő szolgálat a Szt. 65 § (2)-(4) bekezdésében meghatározott feladatai körében,

1. szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az ellátást igénybevevő megfelelő tájékoztatása érdekében;

2. pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást szervez;

3. szervezi az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködési programját;

4. programokat szervez a város területén élő lakosság számára,

5. segítséget nyújt az egyének, a családok kapcsolatkészségének javításához;

6. segíti speciális támogató, önsegítő csoportok szervezését, működtetését.

3. Az önkormányzat az (1)-(2) bekezdésben foglalt feladatokat a Bátonyterenye és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül látja el.

4. A családsegítés körében nyújtott szolgáltatások a Mátramindszenti lakosok számára térítésmentesek.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

33. §

(1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időkorú, vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére, az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2) Az önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Bátonyterenye és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül biztosítja.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele

34. §

(1) Az e rendelet alapján a személyes gondoskodást nyújtott szociális ellátásokat – a családsegítés kivételével – a 9/1999.(XI.24.) SZCSM számú rendelet 1.számú melléklet szerinti formanyomtatványon lehet kérelmezni, a konyhavezetőnél és a hivatal szociális ügyintézőjénél. Az intézményvezető az ellátásra vonatkozó kérelmeket nyilvántartásba veszi.

2. Az intézményi ellátás igénybevételének időpontjában – a családsegítő szolgáltatás kivételével – az intézményvezető és az ellátást igénybevevő megállapodást köt a mellékletek szerinti formanyomtatvány kiállításával.

3. Étkeztetés és házi segítségnyújtás igénylése esetén az intézményvezető a 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet 6.sz. melléklete szerinti formanyomtatvány kiállításával értesíti igénybevevőt az ellátás biztosításáról, melyet 15 napon belül megküld a hivatal szociális ügyintézőjének.

4. Az intézmény vezetője köteles tájékoztatást adni a kérelmező és hozzátartozója részére

1. szociális ellátás feltételeiről, tartalmáról

2. panaszjoguk gyakorlásának módjáról,

3. fizetendő térítési díjról, teljesítés feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről.

IV.

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

35. §

(1) Az állampolgárok a szociális ellátásokat az erre a célra rendszeresített nyomtatványokon igényelhetik a Körjegyzőség Hivatalában. (4. sz. mellékletek)

2. A kérelmező köteles igazolást csatolni, valamint a kérelem nyomtatvány szerint nyilatkozni a saját és a vele közös háztartásban élők, valamint a tartásra köteles ill. rászoruló hozzátartozói személyi adatairól, vagyoni, jövedelmi helyzetéről.

A jövedelem igazolásához csatolni kell a jogosultság megállapításakor

a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (továbbiakban: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

3. Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át,a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

4. Az önkormányzat a családi helyzet jövedelmi-vagyoni, a rászorultság és tartási képességi értékhatárok meghatározásánál a Sztv. 4.§-ban foglaltak, valamint az e rendeletben meghatározottak figyelem bevételével jár el.

5. ** Nem részesíthetők önkormányzati hatáskörbe tartozó pénzbeli ellátásban azon személyek illetve családok, akik olyan ingó és ingatlan vagyonnal, továbbá vagyoni értékű joggal rendelkeznek, melynek

a) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

-b) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének nyolcvanszorosát meghaladja, kivéve azt a lakásingatlant, melyben életvitelszerűen laknak, és az a vagyoni értékű jog, amely a lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

3. ****Az igény megalapozottságának elbírálása céljából szükség szerint a Közös Önkormányzati hivatal szociális ügyintézője környezettanulmányt készíthet. A kérelmező, valamint hozzátartozói kötelesek a környezettanulmányt végzővel együttműködni.

4. Az e rendeletben szabályozott valamennyi rendszeres ellátásra való jogosultságot az Sztv. előírásai szerint felül kell vizsgálni.

36. §

(1) E rendelet alkalmazásában rendszeres ellátásnak minősül:

- ápolási díj

- közgyógyellátás méltányosságból történő megállapítása

- rendszeres szociális segély

- folyósítás időtartama alatt a lakásfenntartási támogatás és az időszaki támogatás

- időskorúak járadéka

2. A rendszeres ellátás iránti kérelemhez minden esetben jövedelemnyilatkozatot kell csatolni.

(3)** A rendszeres szociális segély, bérpótló juttatás és az időskorúak járadéka iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletét képező vagyonnyilatkozat csatolása is szükséges.

37.§

(1) A polgármester elbírálási jogkörébe nem utalt támogatásokban a Képviselő-testület dönt.

(2) A polgármester a hatáskörébe utalt döntésekről a Képviselő-testület részére 3 havonta tájékoztatást ad.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. §

(1) E rendelet 2008. június 15-én lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

2. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 11/2002.(XII.05.) rendelet hatályát veszti.