1. § (1) A rendelet célja Mátramindszent község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

1/A. §² A képviselő-testület e rendelet 26-33. §-ban foglalt önkormányzati hatósági hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

3. § (1) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszűntetését bármely, a partnerségi rendeletnek megfelelő természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, erre településrendezési eszköz örökségvédelmi hatástanulmánya, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

4. § (1) A védelemmel kapcsolatos döntés előkészítéséről a főépítész gondoskodik.

(2) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálati dokumentációt kell készíteni, amelyhez:

(3) A védetté nyilvánításhoz, illetve annak megszüntetéséhez be kell szerezni a települési főépítész véleményét.

(4) Az előkészítéshez be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok, és a partnerségi rendelet szerinti érdekeltek álláspontját.

(5) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:

(6) A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közzé kell tenni.

(7) A közzé tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálati dokumentáció megtekintését a településen biztosítani kell.

5. § (1) A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről a 6. §.-ban foglaltak szerint értesíteni kell:

6. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetésének a tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(2) A helyi fennállásának tényét a hivatalos helyszínrajzon fel kell tüntetni az alábbiak szerint:

(3) A helyi védelmet a Helyi Építési Szabályzatban és a Szabályozási Tervben fel kell tüntetni, és erre a rendeletben utalni kell.

(4) Az ingatlan-nyilvántartási, illetve –helyszínrajzi bejegyzésről a jegyző gondoskodik, a döntést követő 15 napon belül.

(5) A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

7. § (1) A területi védelem a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző, védett településszerkezetére, telekstruktúrájára, utcavonal-vezetésére, utcatérképre, utcakép részletére, továbbá település- és tájkarakter elemeire vonatkozók, az 1. melléklet 1. fejezetében meghatározott helyi területi védelemű településszerkezetre és településkarakterre terjed ki.

(2) A területi védelem az érintett földrészletek egészére, vagy részére terjed ki, az 1. számú melléklet 1. fejezetében meghatározottak szerint.

8. § (1) Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó, az 1. melléklet 3. fejezetében meghatározott építményekre, alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra, táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre, szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra terjed ki.

(2) Az egyedi védelem az érintett földrészletek egészére, vagy részére terjed ki, az 1. számú melléklet 3. fejeztében meghatározottak szerint.

9. § (1) Az 1. melléklet 3. fejezetében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását.

(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3) Az egyedileg védett ingatlanon új hirdetés, reklám nem helyezhető el.

(4) A védett építményen új parapet konvektor, klímaberendezés, napkollektor vagy napelem közterületről is látható egysége nem helyezhető el.

(5) A védett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna) helyezhető el – lehetőleg takartan.

(6) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető. A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése vagy azok megőrzése előírható. Védett műemlékké nyilvánítás esetén a helyi egyedi védelem megszüntethető.

(7) Védett növényzet kivágása csak a védelem megszűnését követően, illetve a növényzet kipusztulása esetén, továbbá közvetlen élet- vagy balesetveszélyes helyzet megszüntetése érdekében engedélyezhető. A védett növényzet kipusztulását kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni.

10. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek (jellegzetes, értékes, hagyományt őrző – továbbá védett – építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó településrészek) a következők (lehatárolást lásd a 2. melléklet 1. fejezetben):

11. § (1) A település igazgatási területén – a jellemző gazdasági terület, és az egyéb beépítésre nem szánt terület kivételével – faburkolatú homlokzatot alkalmazni tilos.

(2) A település igazgatási területén – a jellemző gazdasági terület kivételével – fém-, műanyag-, pala- és csempeburkolatú homlokzatot alkalmazni tilos.

(3) A település igazgatási területén középületen és lakóépületen hullámpala-, bitumenes hullámlemez-, és fémszerkezetű tetőhéjalást alkalmazni tilos.

12. § (1) A védett, hagyományt őrző területen a beépítés telepítési módja csak a kialakultnak megfelelő lehet: az épületeket oldalhatáron álló beépítési móddal, a jellemző beépített telekhatár mentén kell építeni.

(2) A védett, hagyományt őrző területen a kialakult építménymagasságot kell megtartani.

(3) A védett, hagyományt őrző területen lévő közterületekre közterület-alakítási terv készítendő.

(4) A védett, hagyományt őrző területen a kerítések fűrészelt léckerítések lehetnek, sötétbarna színnel, továbbá a kerítés lábazatok és kerítés oszlopok a helyi hagyományos kőből, vagy azzal harmonizáló színű kőből épülhetnek, fugázva, vagy fehér színű vakolt felülettel, áttört jellegű faszerkezetűek kerítésmezőkkel, a fa eredeti színében, vagy sötétbarnára mázolva.

13. § (1) A védett, hagyományt őrző területen az épületek tetőformája illeszkedjen a hagyományos épületek tetőformájához, tetőfelépítmény, és tetősíkból kiálló tetőablak nélkül, hagyományos tetőhajlásszöggel.

(2) A védett, hagyományt őrző területen a tetőfedés anyaga égetett agyag legyen, hagyományos színben.

(3) A védett, hagyományt őrző területen az épületek hagyományos nyílásrendje (nyílás és falfelület aránya, nyílások arányai) és nyílásosztása (üvegosztása), valamint homlokzati tagozatai és díszítései megőrzendők, illetve a hagyományos módon alakítandók ki.

(4) A falusias lakó területen az épületek homlokzati falfelülete vakolt legyen, a meglévő plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzések megőrzésével, ezen helyi építési hagyományok szerinti értékes homlokzati kialakítások és -színek megőrzésével.

(5) A védett, hagyományt őrző területen az egyéb műszaki berendezések (parabola antenna, napelem, napkollektor, klíma kültéri egység, stb.) az utcai- és az oldalhomlokzaton nem helyezhetők el. (Lehetőség szerint a hátsókert felőli melléképítményeken elhelyezhetők)

(6) A védett, hagyományt őrző területen az építési telkeken a fás szárú növények telepítéséhez kertépítészeti terv szükséges.

14. § (1) A helyi védelemű területen a felszíni csapadékvíz elvezetők burkolata és kapubejáró hidak oldalfalai csak a helyi hagyományos fagyálló kőből, vagy azzal harmonizáló színű egyéb fagyálló kőből épülhetnek, fugázva.

(2) A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés – csak részletes értékvizsgálaton alapuló – terv alapján lehetséges.

(3) A helyi védelem alatt álló épület (építmény) átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítő-elemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épületkiegészítőket. (korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.)

(4) A helyi védelem alá tartozó épület nem bontható el (csak életveszély esetén). A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell.

15. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas terület a külterület, és a belterületi – településrendezési terv szerinti – közlekedési és közműterületek.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek a belterületek – településrendezési terv szerinti – beépítésre szánt területei.

(3) A település teljes területén az utcanév táblák, és az eligazító táblák egységes, fa alapanyagú, településképbe illeszkedő kialakítással létesülhetnek, a vonatkozó előírások szerint.

16. § A teljes közigazgatási területen tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.

17. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.

(3) Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte lévő közterületen nem helyezhető el.

(4) A helyi védelmű területen reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(6) Funkcionális célú utcabútoroktól számítva, egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(7) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(8) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(9) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(10) A település területén CityBoard formátumú eszköz, továbbá a belterületen CityLight formátumú eszköz nem helyezhető el.

18. § (1) A védett, hagyományt őrző területen reklám közzététele, illetve reklámhordozók elhelyezése kizárólag – és legfeljebb 5 db – funkcionális célokat is szolgáló utcabútor alkalmazásával lehetséges.

(2) A falusias lakóterületen reklám, legfeljebb 1 m2 területű reklámhordozó felülettel, illetve reklámhordozót tartó berendezés elhelyezhető.

(3) Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi védelem alatt álló területeken.

19. § (1) A védett, hagyományt őrző területen létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor erre kialakított felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.

(2) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban elhelyezett legfeljebb 1 m2 területű reklámhordozó felületű reklám kivételével – nem helyezhető el.

(3) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

20. § (1) A település közigazgatási területén kizárólag olyan utasváró létesíthető, amely megfelel a vonatkozó jogszabályok szerinti technológiai feltételeknek.

(2) A település közigazgatási területén közművelődési célú henger alakú hirdetőoszlop nem létesíthető.

(3) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

(4) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (4) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.

(5) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.

21. § (1) A település közterületein reklámhordozó

(2) A közérdekű reklámfelület, és az utasváró kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán az önkormányzat neve az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.

22. § (1) A település közigazgatási területén a közművelődési intézmények legfeljebb 1 m2 felületű közművelődési célú hirdetőfelület használatára jogosultak.

(2) Valamennyi közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a legfeljebb 1 m2 felületű közművelődési hirdetőfelület létesítését.

23. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

24. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított 3 hónap időtartamra, vagy az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.

(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

25. § (1) Cégtáblát helyi védelmű épület homlokzatán elhelyezni tilos.

(2) Üzletfeliratot helyi védelmű épületen és védett, hagyományt őrző területen lévő épületek homloztatán különálló betűkből kell elhelyezni.

(3) Cégért, a vállalkozás használatában álló ingatlanon, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot, és egyéb grafikai megjelenítést elhelyezni, helyi védelmű épület homlokzatán, csak kötelező szakmai konzultáció lefolytatását követően, az egyéb vonatkozó előírások betartásával lehet.

26. § (1) A települési önkormányzat kérelemre a településképi követelményekről – a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül, az önkormányzat hivatalos helyiségében – szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.

(2) Helyi egyedi védelmű építményt, vagy helyi védelmű területen lévő építményt érintő építési tevékenység esetén a szakmai konzultációt kötelező.

(3) A kérelemhez mellékelni lehet a településképi véleményezési, vagy a településképi bejelentési eljárás megkezdéséhez összeállított vázlattervet.

(4) A településképi szakmai konzultáció az önkormányzati főépítész, illetve amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester feladata.

(5) A (4) bekezdés szerinti konzultációról a konzultáció felelőse emlékeztetőt készít, amelyben rögzíteni kell a felvetett javaslatok lényegét, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait.

(6) Az (5) bekezdés szerinti emlékeztetőben rögzített, (4) bekezdés szerinti nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során.

27. § (1) Az építési tevékenységgel érintett telek helye szerinti település polgármestere településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytat le az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott (2) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásokat megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.

28. § (1) A polgármester építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz ad településképi véleményt.

(2) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. A kérelemhez az (4) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.

(4) Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

(5) A polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját.

(6) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell:

(7) A polgármester véleményében:

(8) A polgármester véleménye tartalmazza:

(9) A polgármester vagy főpolgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.

(10) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

29. § (1)³ A polgármester – a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével – településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytat le

(2)⁴ A polgármester – a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével – bejelentési eljárást folytathat le az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez nem kötött, épületeket és kerítéseket érintő mindenféle építési tevékenységek megkezdéséhez.

30. § (1) A bejelentés tartalmazza:

(2)⁶ A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, továbbá rendeltetésváltoztatás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.

(3) A polgármester a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban

(4)⁸ Ha a rendeltetésváltozás megfelel a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek, a polgármester kérelemre - az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából - 15 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, valamint az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosításáról és új rendeltetéséről, valamint az építmény rendeltetési egységei számának megváltozásáról és az új rendeltetésszámáról.

31. § (1) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,

32. § (1) A polgármester ezen rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján – hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki. A kötelezést tartalmazó hatósági határozat a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. § (1) bekezdésében foglaltak megtételére vonatkozhat.

(2) A településképi kötelezettség körébe tartozik:

33. § (1) A településképi kötelezettségek megszegése, illetve a településképi kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén a kötelezett 1.000 000 forintig terjedő településképi bírsággal sújtható, a bírság többször kiszabható. A bírság összegénél a kötelezés hatására történő jogkövető magatartás méltányolható.

(2) A bírságot a Polgármester jogosult kiszabni, melyet a képviselő testület rendel el, és amelynek befizetési határideje 15 nap.

(3) A bírság az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. 42. § (3) értelmében adók módjára behajtható.

34. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

(2) Az egyedi helyi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa a helyi adó kivetésekor az erre vonatkozó rendelkezés szerint adókedvezményben, illetve adómentességben részesülhet.A kedvezmény vagy mentesség egyébként az építményadóra, vagy a védett értékhez kötődő helyi adóra állapítható meg.

(3) Az adókedvezmény a tulajdonosokat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg.

(4) Az adókedvezmény mértékét a helyi adókról szóló önkormányzati rendeletben kell meghatározni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:

(6) Az adókedvezmény vagy elengedés feltétele a tényleges munka szabályszerű, megfelelő mennyiségű és minőségű elvégzése, amelyet az illetékes építésügyi hatóság – szükség esetén szakértők bevonásával – ellenőriz.

(7) Nem adható önkormányzati támogatás vagy adókedvezmény, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.

(8) Ebben az esetben az elengedett adó pótlólag megállapítandó és behajtandó, a támogatás visszafizetendő. E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 5 évig érvényesítendő.

35. § (1) Ezen rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

(2) Ezen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

36. § (1) A rendelet hatályba lépését megelőzően megindult véleményezési és bejelentési eljárásokra vonatkozóan az illeszkedési szabályokat és a vonatkozó jogszabályok átmeneti rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A településképi kötelezési eljárásra és a településképi bírság kiszabására a magasabb színtű, vonatkozó jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

37. § (1) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztik a Helyi Építési Szabályzatról szóló 1/2004 (I.29.) Ör. számú rendelet 6. § (8), 7. § (8), 8. § (8), 10. § (8), 11. § (8), 25. § (6), 27. § (7), 34 § (3), (4), (5), (6), (7), (8), 35. § (2) § és a 36. § -a, valamint a közterületek használatáról szóló 11/2013.(VII.25.) önkormányzati rendelet 12. §-a.