Szuha Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján figyelemmel a környezet védelmének általános szabályiról szóló 1995. évi LIII. törvény 46.§ (1) bekezdés c.) pontjára valamint az 58. § (1) bekezdésére Szuha község üdülő településhez méltó tiszta, esztétikus képének, környezete rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében a helyi körülményeket figyelembe véve az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

1. A rendelet célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek -, a község zavartalan üzemelésének biztosítása.
2. E rendelet hatálya Szuha község közigazgatási területére terjed ki. Rendelkezései a község területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, vagy működő természetes és jogi személyekre, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre vonatkoznak.
3. A környezetvédelem feladatait meghatározó jogszabályokat e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
4. A környezethasználó felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért.
5. A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy

a./ legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő és

b./ megelőzze a környezet szennyezését továbbá

c./ kizárja a környezet károsodását.

6. A környezet-használót tájékoztatási, bejelentési kötelezettség terheli az általa okozott környezetterhelés – és igénybevétel, valamint környezet-veszélyeztetés tekintetében. A környezet-használó köteles gondoskodni tevékenysége által bekövetkezett környezetkárosodás megszüntetéséről, a károsodott környezet helyreállításáról.

II. Fejezet

A környezet elemeinek védelme

A föld védelme

2.§

1. A föld védelme
   

a) kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira,

b) magában foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is.

2.

3. A terület gazdasági illetve egyéb célú igénybevételének engedélyezése során a fejlesztési célra felhasználható területek kijelölésénél takarékosan kell eljárni.

4. Törekedni kell a mezőgazdasági művelésre alkalmas területekkel való takarékos gazdálkodásra, az e célú földek művelésbe vonására, a legelőterületek állattartás céljára történő hasznosítására és rendeltetésszerű használatának ellenőrzésére.

5. Mezőgazdasági művelésre, valamint községfejlesztési célra nem hasznosítható területek erdősítését (fásítását) fokozottan meg kell oldani.

6. A föld igénybevételével járó tevékenység befejezése után a terület helyreállításáról (rehabilitáció), rendezéséről, illetőleg újrahasznosításának feltételeiről az igénybevevő köteles gondoskodni.

A víz védelme

3.§

1. A víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjaira.
   
2. A vizek természetes hozamát, lefolyását, áramlási viszonyait, medrét és partját csak a vízi életközösségek megfelelő arányainak megtartásával és működőképességük biztosításával szabad megváltoztatni.
3. A vízbázisra veszélyes területen műtrágyázni, szemetet elhelyezni, állatot tartani tilos, ipari és egyéb építményt elhelyezni csak külön jogszabály szerint lehet.
4. Műtrágyát, növényvédő szert, szennyvizet, szennyvíziszapot a vízvédelmi területen belül használni, tárolni és elhelyezni nem szabad.
5. A község közigazgatási területén veszélyes hulladékot, tisztítatlan szennyvizet élővízbe illetve talajba juttatni (elásni) tilos.
6. Természetes élő vízfolyásokban gépjárművek mosása, mosatása tilos.
   

4.§

(1) a./ A szennyvízhálózat kiépítéséig a szennyvizet zárt rendszerű szennyvíztározóban szabad tárolni, ahonnan szippantással kell a kijelölt gyűjtőhelyre szállítani. A kiépítést követően a szennyvízhálózatra kell csatlakoztatni a keletkező szennyvizet elvezető belső hálózatot.

     b./ Ahol a szennyvízhálózatra történő csatlakozás az ingatlan tulajdonosán kívül álló okból nem valósítható meg, ott zárt rendszerű, a hatályos építési szabályoknak megfelelő szennyvíztárolót kell létesíteni.

(2) Tilos az ingatlanokon keletkező szennyvizet csapadékcsatornába, illetve  ásott kútba vezetni, a már meglévő bekötéseket meg kell szüntetni és a szennyvizet szennyvízcsatornába kell elvezetni vagy zár gyűjtőbe kell gyűjteni.

(3) A szennyvíz törzshálózatba csak a külön jogszabályban meghatározott olyan összetételű szennyvíz vezethető be, amely megfelel a külön jogszabályban előírt minőségi paramétereknek, és nem veszélyezteti az ott dolgozók testi épségét, egészségét, nem károsítja  a szennyvízelvezető – és tisztítómű állagát, berendezéseinek rendeltetésszerű működését nem akadályozza.

(4) Amennyiben a hálózatot igénybe vevő melegkonyhás egységet üzemeltet, úgy köteles előtisztító művet létesíteni és üzemeltetni.

(5) a./ Vízfolyások, patakmedrek, nyílt csapadékvíz elvezető árkok szennyezése, ezekbe valamint ezek partjaira hulladék és törmelék lerakása tilos.

b./ Közterületen lévő vízfolyások, patakmedrek, nyílt illetve zárt csapadékvíz elvezető árkok karbantartásáról és folyamatos működéséről a közterülethez közvetlenül csatlakozó ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.

(6) A partmenti ingatlan tulajdonosa (használója) köteles haladéktalanul gondoskodni a vízfolyás által a partra kihordott illetve közvetlenül a vízparton található szemét és hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról.

7. Ha a csapadékvíz árokba történő akadálytalan befolyását az árokba, vízfolyásokba kerülő szemét, hulladék vagy hordalék akadályozza, a csapadékvíz akadálytalan lefolyása érdekében az árok, vízfolyás kitisztítását a partmenti ingatlan tulajdonosa (használója) folyamatosan köteles végezni.

8. A csapadékvizet nyílt rendszerben elvezető árokban az érintett ingatlan tulajdonosa olyan akadályt, amely meggátolja az elfolyó víz szabad folyását, nem létesíthet. Bejáró létesítése esetén köteles megfelelő átmérőjű áteresz lehelyezéséről és folyamatos tisztántartásáról gondoskodni.

A levegő védelme

5.§

1. A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely a levegőt vagy közvetítésével más környezeti elemet veszélyezteti vagy egészséget károsító módon terheli.
2. a./ A tevékenységek, létesítmények tervezésénél, megvalósításánál, folytatásánál, valamint a termékek előállításánál és használatánál törekedni kell arra, hogy a légszennyező anyagok kibocsátása a lehető legkisebb mértékű legyen.

b./ A légszennyező anyag kibocsátása nem haladhatja meg a külön jogszabály rendelkezése alapján számított kibocsátási határértékét, melyeket ipari létesítmények esetén a Környezetvédelmi Felügyelőség állapít meg.

c./ Lakó- és üdülőterületen belül csak olyan kisipari tevékenység végezhető, mely nem jár zavaró hatású légszennyezéssel.

     (3) Egyedi fűtéssel rendelkező ingatlanokon a fűtőberendezést, valamint valamennyi ingatlanon a főzőberendezést úgy kell használni, hogy az abból kibocsátott égéstermék a berendezésre jellemző szükséges mértéket meghaladóan ne szennyezze a levegőt.

     (4) A (3) bekezdésben említett berendezésekben csak olyan tüzelőanyag égethető, amit a berendezés használati utasításában engedélyeztek.

     (5) Tilos nyílt téren és bármilyen berendezésben veszélyesnek minősülő hulladékot, vagy égetése során veszélyessé minősülő anyagot égetni (különösen: műanyagok, gumi, fáradt olaj, vegyszeres és festékes göngyöleg, gyógyszermaradványok, szárazelem)!

Avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok

6.§

1. Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet.
2. Külön jegyzői engedéllyel lehet hulladékot égetni megfelelő légköri viszonyok esetén 8.00 – 18.00 közötti időszakban.
3. Égetni csak megfelelően kialakított helyen, a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet.
4. Szeles és száraz időben hulladékot égetni és tüzet gyújtani tilos!
5. A szabadban tüzet gyújtani vagy tüzelőberendezést használni csak a kijelölt helyen és csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne okozzon, élet-, egészség- és vagyonvédelmet ne veszélyeztessen.

Porképző és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok

7.§

1. Porképző és könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.
2. Építésnél, tatarozásnál és bontásnál, az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.
3. A településeken keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani. A jegyző a kertészeti munkák elvégzését írhatja elő.
4. Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.
5. Új utak tervezésekor a légszennyező hatás csökkentése érdekében az üdülő- és lakóterületek mellett haladó útszakaszok mentén védő növénysáv telepítésére vonatkozó javaslatot a beruházási programnak tartalmaznia kell. Törekedni kell arra, hogy a védő növénysávok telepítésére az utak kivitelezésével egyidőben kerüljön sor.

Allergén növények elleni védekezési szabályok

8.§

1. Az ingatlanok gyom, és allergiát okozó növényektől (főleg parlagfű, fekete üröm, betyárkóró) mentes gondozása a tulajdonos illetve használó kötelessége.
2. Az allergiát okozó gyomnövény – különösképpen virágzás előtt – irtásáról vegetációjának alakulásától függően, a szükséges gyakorisággal kell gondoskodni.
3. Az allergiát okozó gyomnövények irtásánál a lehetséges eszközök közül előnybe kell részesíteni a mechanikus megoldásokat.
4. Az allergiát okozó gyomnövények bármilyen célú termesztése tilos.
   

Az élővilág védelme

9.§

1. Az élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.
2. Szuha község közigazgatási területén lévő védett területek (melynek kimutatását asz. melléklet tartalmazza), továbbá a (3) bekezdésben felsorolt védett és jelentős természeti értékek megóvásáról gondoskodni kell, azok rongálása, károsítása tilos.
3. Jelentős természeti értékek:

Szuha: - harangláb,                                 Mátraalmás: - Magányos tölgy,

            - Faluház,                                                      - Katonai sír,

            - Millenniumi park,                                        - Fakereszt és

            - Hősök emlékműve,                                          harangláb,

            - Kőkeresztek,

            - Bükkfa-forrás,

            - Katonai sír,

            - Gombás-tó és környéke

Állattartás

10.§

1. Az állattartás szabályait az „Állattartás szabályozásáról” szóló helyi rendelet tartalmazza.
2. Elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul a dögkútba szállítani illetve szállíttatni.
3. Amennyiben a tulajdonos ezen kötelezettségének nem tesz eleget, az állati hulla elszállításáról, ártalmatlanításáról az állat tulajdonosának költségére az önkormányzat gondoskodik.
4. Ha a tulajdonos ismeretlen, az ártalmatlanná tételről az önkormányzat saját költségén köteles gondoskodni.
5. Az elhullott állat tetemét a mindkét településrészen a kiépített dögkútba kell szállítani.
   

III. Fejezet

Zaj- és rezgésvédelem

11. §

1. A településeken a vendéglátó-ipari létesítmények zeneszolgáltatásával – a hangosító berendezések engedélyezését is beleértve – kapcsolatos, továbbá a külön jogszabály szerinti szolgáltató üzemi létesítmények zajkibocsátásával kapcsolatos hatósági feladatokat a jegyző látja el.
2. A rendelet hatálya alá tartozó hangosító berendezések működéséhez, élőzene szolgáltatásához hatósági engedély szükséges.
3. A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartás vezet.
4. Az engedély iránti kérelmet a létesítmény tulajdonosának, üzemeltetőjének tevékenysége megkezdését megelőzően kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni:

a./ a zajkibocsátás helyét

b./ az adott tevékenység napi kezdetének és befejezésének időpontját

c./ a zajkeltés módját

(5) Engedély hiányában a tevékenység nem folytatható

(6) A zajkibocsátási határérték megállapítása után minden olyan változást, amely a kibocsátási határérték túllépését eredményezi 30 napon belül be kell jelenteni a környezetvédelmi hatósági jogkört ellátó jegyzőnek.

12.§

Utcai zenélés folytatható a települések hangulatához igazodó rendezvényekhez, eseményekhez kötődően jelen rendeletben foglaltak szerint.

13.§

1. A települések belterületén tilos:

• akár emberi hanggal, akár hangszerrel vagy más technikai és egyéb eszközzel köznyugalmat és közcsendet sértő zaj okozása
• erős zajjal járó ipari, kisipari tevékenység (különösen: gépjármű javítással járó, faipari tömegcikkek gyártással kapcsolatosban keletkező zajkeltés)
• egyéb zajt keltő munkák végzése (fűnyíró gép, fűrészgép stb.) 20.00 – 7.00 óra között.

2. Az (1) bekezdésben foglalt szabályok betartása alól kivételt képeznek a halasztást nem tűrő közüzemi javítási munkák.

3. Közterületre irányuló hangszórás – hangosító berendezéssel – csak a jegyző engedélyével folytatható.

14.§

1. Az egyes zajforrásokból származó zajterhelés megengedett értékét zajterhelési alapérték és a módosító tényezők összege határozza meg.

2. A megállapított zajterhelési határértéket és a módosító tényezőket a szolgáltató üzemi létesítmények esetén a 8/2002.(III.22.) KöM.-EüM. rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

3. A megállapított zajterhelési irányértékeknek a védendő homlokzat előtt 2 méter távolságban illetőleg – indokolt esetben – az emberi tartózkodásra, pihenésre, üdülésre szolgáló területek határán kell teljesülnie.

IV. Fejezet

Zöldterületek fenntartása, használata és védelme

15.§

1. A község területén lévő zöldterületek gondozását és az időszerű növényvédelmi munkálatokat a tulajdonosok kötelesek elvégezni.
2. A község területén lévő közhasználatú parkok építéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról az önkormányzat gondoskodik.
3. Mezőgazdaságilag nem művelt gyep, rét, legelő művelési ág alatt nyilvántartott területen évi két alkalommal kaszálást kell végezni (ősgyep védelme).

16.§

1. A közhasználatú és egyéb zöldterületben a hasznos állatok, a védett madarak bármely eszközzel történő zavarása, a fészek rongálása, a tojások és fiókák kiszedése és irtása tilos.

2. Közhasználatú és egyéb zöldterületen, továbbá közkifolyóknál járművet és egyebet mosni, haszonállatot itatni tilos.

3. Közterületet szennyezni, szemetet eldobni, továbbá szennyvizet vagy bármilyen folyadékot – a csapadékvíz kivételével – kiengedni, kiönteni tilos.

4. A község szabadidős parkjainak növényzetét csonkítani, leszakítani, beszennyezni, rongálni tilos.

5. A fásított, parkosított területen jószágot áthajtani, legeltetni tilos.

6. A települések parkjaiban gépjárművel, motorral, kerékpárral közlekedni, parkolni tilos.

7. Közterületen elhelyezkedő fák kivágására csak a jegyző engedélyével kerülhet sor.

8. A jegyző a fa kivágását megtilthatja, ha annak további fennmaradása indokolt. A jegyző a bejelentőt a kivágott fa pótlására kötelezheti.

17.§

1. A közterület fásítása a közterülethez közvetlenül csatlakozó ingatlan tulajdonosának kötelessége.

A közterület fásításához a faanyagot:

a./ az önkormányzat biztosítja akkor, ha az utcát egységes fafajjal kívánják beültetni az ingatlantulajdonosok

b./ egyéb esetben az ingatlan tulajdonosa szerzi be.

2. Közterületen bármilyen fafaj ültethető a (3) bekezdésben foglaltak kivételével.

3. Villamos berendezések alá csak alacsony növésű, gömbkoronájú fa ültethető.

18.§

1. Az utcai fák gondozása, gallyazása és megóvása az ingatlan tulajdonosának használójának kötelessége.

2. Tilos a fák csonkolása, vagy a fatörzsön lévő valamennyi oldalág eltávolítása, kivéve, ha azt a fa fajtája, vagy egyéb fontos érdek (villamosvezeték közelsége) szükségessé teszi. Amennyiben a csonkolás a közút védelme-, postai- és villamosvezeték zavartalan működése érdekében elkerülhetetlen, a munkát a közmű tulajdonosa, kezelője a jegyzőhöz történő előzetes bejelentés után kezdheti meg.

V. Fejezet

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

19.§

1. Az ingatlanok tisztántartásáról

a./ az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója, üzemeltetője) köteles gondoskodni,

b./ az ingatlan tulajdonosának kötelessége továbbá saját költségén a rendszeres rovar- és rágcsáló irtásról való gondoskodás-

2. Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni:

a./ a ház vagy telek előtti terület teljes területének tisztántartásáról, kaszálásáról,

b./ a belterületi útszakasznak az út tengelyéig történő tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

3. A gondozatlan terület, áteresz, kocsibejáró vagy nyílt árok tisztítását, kaszálását az önkormányzat az ingatlan tulajdonosa terhére és költségére elvégeztetheti.

4. Két szomszédos terület, épület közötti közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok között 50-50 %-ban oszlik meg.

5. A község területén lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek ingatlanukat annak művelési ága szerint megművelni, illetve rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől, vadonélő bokortól megtisztítani.

6. Az ingatlan tulajdonosa – ahol lehetőség van rá – köteles gondoskodni az ingatlana előtti közterület füvesítéséről, parkosításáról.

7. A község területén működő kereskedelmi egységek, vendéglátó-ipari és szolgáltató létesítmények külső és belső nagytakarítását az üzemeltetők kötelesek minden évben elvégezni, rendben tartásukról pedig folyamatosan gondoskodni.

Kötelesek továbbá a homlokzat, az épület szerkezeti egységeinek (előtető, portál, ernyőszerkezet, cégtábla, stb.) jó karbantartásáról gondoskodni.

20.§

1. Intézmény, szórakozóhely, kereskedelmi és vendéglátó-ipari helyek, más elárusítóhelyek előtti terület tisztántartása, a hó és síkosság mentesítése mind nyitvatartási időben, mind azon túl az üzemeltető kötelessége.

2. Üzletek, vendéglátóhelyek elárusítóhelyek előtt szemétgyűjtő tartályok elhelyezése és tisztántartása az üzemeltető kötelessége.

3. Közterületen szemetet, hulladékot csak az erre a célra rendszeresített és felállított tartályokba (szemétgyűjtőkbe) szabad elhelyezni.

4. A szemétgyűjtők kihelyezése és rendszeres ürítése az önkormányzat feladata a (2) bekezdés kivételével. A kihelyezett szemétgyűjtők jegyzékét a rendeletszámú függeléke tartalmazza.

VI. Fejezet

Helyi közutak, járdák és zöldterületek igénybevétele

21.§

1. Utak, zöldterületek és egyéb közterületek területén, alatta, felette létesítményt elhelyezni, áthelyezni vagy megszüntetni a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet.
2. A közterületet felbontani csak a tulajdonos hozzájárulásával – és az abban előírtak szerint – szabad, kivéve, ha élet- és vagyonvédelmi érdekből azonnali bontás szükséges. Ebben az esetben a bontás megkezdésétől számított 8 órán belül a bontás tényét és szükségességét írásban be kell jelenteni.
3. Közút bontása esetén a kezelő a hozzájárulás kiadása előtt forgalomkorlátozási vagy forgalomelterelési terv készítését írhatja elő.

22.§

(1) A közterület bontása iránti kérelemnek (formanyomtatvány     sz. függelék) tartalmaznia kell:

     a./ annak a nevét, címét, akinek érdekében az igénybevétel történik,

     b./ az igénybevétel helyét és célját

c./ az elfoglalni kívánt terület hosszúságát, szélességét, nagyságát (m2), 

     minőségét

d./ az érintett zöldfelület nagyságát, jellegét,

e./ a hozzájárulásban foglalt feltételek betartásáért felelős személy nevét

     és címét,

f./ a kérelemhez csatolni kell az igénybevételt feltüntető tervet

    (helyszínrajz, vázlat, műszaki leírás)

g./ az igénybevétel eredményeként a közterületen elhelyezett építmény

     (létesítmény) tulajdonosának neve, címe

(2) Út és évelő növényzettel beültetett zöldfelületek esetén az építés (létesítés) befejezését követő ötödik naptári év végéig, burkolat-felújítás esetén a befejezést követő harmadik év december 31-ig azok bontásához hozzájárulni nem lehet. E rendelkezés alól felmentést csak a képviselő-testület adhat. A tilalom nem vonatkozik a halasztást nem tűrő (veszélyt elhárító) bontásokra, valamint a csak fűvel beültetett zöldfelületekre és játszóterekre.

23.§

1. A közterület helyreállítása során a munkaárok csak földdel vagy az előírt anyaggal tölthető fel, szerves anyagot, építési törmeléket, hulladékot visszatölteni nem szabad. A visszatöltött anyagot a szabványok szerint tömöríteni kell. Indokolt esetben talajcserét kell végezni.
2. A közterület bontás utáni helyreállítása a felbontott burkolattal legalább azonos teherbírású, minőségű lehet.
3. Amennyiben a közterület igénybevétele során az érintett közterület, útszakasz területének több mint 70 %-át felbontják, vagy a 22.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján került sor az igénybevételre, az engedélyest kötelezni kell a közterület, az út szélességében történő (2) bekezdés szerinti helyreállításra.
4. Ha a közterület helyreállítása műszakilag nem megfelelő, továbbá ha a kivitelező a munkálatot az előírt határidőre nem fejezi be, a közterület tulajdonosa jogosult azt a helyreállításért felelős terhére és költségére elvégeztetni.

VII. Fejezet

Hulladékok, veszélyes anyagok

24.§

1. Az önkormányzat hulladékgazdálkodási feladatairól önálló rendeletet alkot a képviselő-testület.

2. Szuha település közigazgatási területén szilárd és veszélyes hulladékot tároló telep még ideiglenesen sem létesíthető.

3. A települési folyékony hulladék – kivéve a veszélyes hulladékot – elhelyezése a szennyvíztisztító-telepen megépített előkezelőben történhet.

4. A veszély hulladékok – amelyek körét külön jogszabály állapítja meg – gyűjtéséről, ártalmatlanításáról (annak átvételére feljogosított szervezet vagy személy részére történő átadásáról) a hulladék termelőjének (beleértve a lakosságot is) kell gondoskodnia.

VIII. Fejezet

Bányák

25.§

1. Az önkormányzat közigazgatási területén új bánya megnyitását nem támogatja.
   

IX. Fejezet

Közterületek használata

26. §

1. A község területén elhelyezkedő közterületet (utak, parkok területe) rendeltetésének megfelelően, az általános magatartási szabályok betartásával mindenki szabadon és ingyenesen használhatja.
2. A közterületek rendeltetéstől eltérő használatára (továbbiakban: közterület-használat) megállapodást kell kötni az önkormányzattal.
3. Közterület-használati megállapodás kötését kell kezdeményezni:

a./ építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,

b./ alkalmi és mozgó árusításra,

c./ vendéglátó-ipari előkert céljára, üzleti szállítás, rakodás alkalmával göngyöleg elhelyezésére, árukirakodásra,

d./ vásár, alkalmi vásár, továbbá mutatványos tevékenység céljára történő igénybevételhez,

e./ kereskedelmi és szolgáltató létesítmények üzemeltetéséhez szükséges közterületre,

f./ közüzemi üzemzavar (víz, gáz, csatorna, elektromos ill. telefon hálózat) elhárításához, ha az igénybevétel a 72 órát meghaladja,

g./ téli tüzelő közterületen való tárolása

h./ közhasználatra még át nem adott közterület ideiglenes hasznosításához,

i./ munkagépek közterületen történő átmeneti tárolása

(4) A létesítményekkel vagy az árusításhoz használt eszközzel elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény illetve eszköz alapterületét előtetővel, napvédő ernyővel, stb. együtt kell figyelembe venni.

(5) Nem kell közterület-használati megállapodást kötni:

       a./ a közút, járda építéssel, fenntartással kapcsolatban a közút, járda területének elfoglalásához,

       b./ az úttartozékok és közúti közlekedés irányításának céljait szolgáló berendezése elhelyezéséhez,

       c./ a közterületen, illetőleg az alatt vagy fölött elhelyezett közüzemi berendezések, hibaelhárítása érdekében végzett munkákhoz, az élet- és balesetveszély elhárítási munkákhoz, ha az igénybevétel nem haladja meg a 72 órát.

(6) Nem lehet közterület-használati megállapodást kötni:

       a./ közterületen zajos (kivéve kulturális és sport tevékenység) bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlása esetén,

       b./ közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére tömegközlekedési járművek megállójába, ha az nem az utasforgalmat szolgálja,

       c./ a községképi követelményeket nem kielégítő építmények, berendezések létesítésére, használatból kivont üzemképtelen gépjárművek, pótkocsik tárolására,

       e./ zöldfelületen kereskedelmi és szolgáltató tevékenységre, járművek tárolására, kivéve ha ez szervezett rendezvényhez kapcsolódik,

       f./ olyan tevékenység gyakorlásához, amely a környezetre káros hatással lenne,

       g./ akinek egy éven belül engedélyét szabálytalan közterület-használat vagy díjfizetési hátralék miatt visszavonták, vagy nem hosszabbították meg,

       h./ akit egy éven belül közterület engedély nélküli használatának szabálysértése miatt büntetéssel sújtottak.

27.§

1. A közterület-használati megállapodást azzal kell megkötni, aki a közterületet használni kívánja.
2. Ha a közterület használat építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérni.
3. A megállapodás megkötésére irányuló kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

       a./ a kérelmező nevét és állandó lakhelyének/székhelyének címét,

       b./ a közterület-használat célját és időtartamát,

   c./ a közterület-használat helyének és mértékének pontos meghatározását,

     d./ a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. vállalkozói engedély, alapító okirat, társasági szerződés) másolatát.

(4) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

     a./ a közterület-használatra jogosult nevét, lakhelyét/székhelyét,

     b./ a közterület-használat célját, időtartalmát, a terület helyét, mértékét,

     c./ a megállapodás megszűnése vagy felbontása esetén az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,

     d./ az igénybevett terület tisztántartására, a környezet megóvására vonatkozó előírást,

     e./ a közterület-használati díj mértékét, fizetésének határidejét, módját.

(5) A megállapodás a közterület-használat ellenértékének megfizetését igazoló szelvénnyel együtt érvényes, erről a megállapodásban külön is rendelkezni kell.

28.§

1. A közterület-használati megállapodás megkötésére irányuló eljárás során figyelembe kell venni az építésügyi szabályokat valamint a köztisztasági szempontokat.
2. A közterület-használati megállapodást:

       a./ meghatározott ideig,

       b./ meghatározott cselekményre,

       c./ határozatlan ideig, visszavonásig

                                                             határidő megjelöléssel lehet megkötni.

3. A határozatlan időre kötött megállapodásokról a jegyző nyilvántartást vezet.

4. A megállapodás egy példányát a helyszínen kell tartani, az nem ruházható más személyre.

29.§

1. A közterület-használati megállapodást azonnali hatállyal fel kell bontani ha a közterület használója

a./ az engedélyezettnél nagyobb területet foglal el,

b./ a megállapodásban szereplő területet és környékét nem tartja rendben, ott nem csak a megállapodásban foglaltakat tárolja,

c./ a közterület-használatot másnak átengedi,

d./ a közterület-használati díj fizetést elmulasztja, illetve az esedékes díjfizetési kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére 8 napon belül nem tesz eleget,

e./ a közterületen elhelyezett berendezése környezethez illő fenntartásáról nem gondoskodik.

(2) A közterület-használat közérdekből bármikor megszüntethető, illetve visszavonható elhelyezési és kártalanítási kötelezettség kizárásával.

(3) Ha a megállapodás érvényét veszti (lejár a megállapodásban rögzített idő előtt, felbontásra kerül) a közterület használója saját költségén köteles az eredeti állapotot kártalanítási igény kizárásával helyreállítani.

30.§

1. A közterület használatáért díjat kell fizetni.

2. A közterület-használati díj mértékét jelen rendeletben foglaltak szerint kell megállapítani és megfizetésének módját meghatározni úgy, hogy a közterületet elfoglalni és használni csak a házi pénztárban történő befizetés vagy az átutalás teljesítése után az azt igazoló szelvény birtokában lehet.

3. A közterület-használati díj mértéke a rendelet 1. sz. mellékletében kerül meghatározásra.

4. A közterület használati díjat

a./ az állandó vagy éves használat esetén minden év március 15-ig

b./ egyéb esetben a megállapodás aláírásától számított 3 napon belül kell megfizetni.

(5) Nem kell közterület használati díjat fizetni:

   a./ ha a képviselő-testület közérdekből díjfizetés alól mentességet állapít meg.

   b./ tüzelő vagy egyéb anyag, tárgy (pl.: bútorok) közterületen történő ideiglenes tárolásakor, rakodásakor, ha annak időtartama a 8 órát nem haladja meg.

c./ építőanyagok, építéshez szükséges szerkezet 48 óránál rövidebb időtartamú elhelyezése illetve lerakásakor,

d./ közművek halasztást nem tűrő javítása esetén, ha a tárolás a 72 órát nem haladja meg,

e./ közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges terület igénybevételekor.

X. Fejezet

Egyéb környezetvédelemmel kapcsolatos helyi előírások

31.§

1. Mindennemű anyag szállításánál ügyelni kell arra, hogy a közterület be ne szennyeződjön. Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a szállítás alatt a közterület beszennyeződik, a szállító köteles azt azonnal megtisztítani.

2. Rendezvények idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követő 24 órán belül a terület megtisztításáról, az eredeti állapot helyreállításáról.

3. A közterület felszerelési, berendezési tárgyainak beszennyezése, illetőleg rongálása tilos.

4. Közterületen álló építményeken, épületek falán, kerítésen hirdetni, falragaszt vagy reklámot elhelyezni csak a jegyző külön engedélyével lehet. Az elhelyezett hirdetmények eltávolításáról a hirdetmény elhelyezője köteles gondoskodni.

5. Élő fára mindennemű hirdetés elhelyezése tilos.

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

32.§

1. Jelen rendelet 2004. október 01. napján lép hatályba.

2.^[1] (2)Jelen rendeletben foglalt előírások közül aki a 1.§(6), 2.§ (2), (6), 3.§ (2)-(6), 4.§ (1)c./,d./, (2)-(9), 5.§ (2), (3), (5), 6.§ (3)-(6), 7.§ (1)-(3), 8.§ (1), (2), (4), 9.§ (2), 10.§ (2), 11.§ (2), 12.§, 13.§(1),(3), 16.§ (1),(3), 17.§ (1)-(7), 19.§ (2), 20.§ (1), (2), (5), (7), (8), 21.§ (1)-(3), (5), (7),(8), 22.§  (1),(3), 24.§, 25.§ (2), (3), 26.§ (4), 28.§ (2), 31.§ (4), 32.§. (3), 33.§ (1), 36. §-okban foglaltak valamelyikét megszegi, vagy kijátssza, vagy elmulasztja szabálysértést követ el, és 30.000-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

3. E rendelet kihirdetéséről – az SZMSZ-ben előírtak szerinti módon – Szuha község jegyzője gondoskodik.