Szuha Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátások rendjéről szóló, 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) helyi alkalmazása érdekében az 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

A RENDELET CÉLJA

1. §

A rendelet célja, hogy a rászorultak minimális szociális biztonságának megőrzése érdekében meghatározza az egyes szociális ellátások formáit, igénybevételének feltételeit, valamint a jogosultság érvényesítésének garanciáit, az önkormányzat teherbíró képessége figyelembevételével.

A RENDELET HATÁLYA

2. §

A rendelet hatálya kiterjed:

(1) Szuha Önkormányzat közigazgatási területén élő, lakóhellyel rendelkező

1. magyar állampolgárokra
2. bevándoroltakra és letelepedettekre
3. hontalanokra
4. a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2) A rendelet hatálya a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Katát megerősített országoknak Szuha község területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) A rendelet hatálya kiterjed

a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (továbbiakban Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Szuha község közigazgatási területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint

b) a 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben (a továbbiakban: uniós rendeletek) meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Szuha község közigazgatási területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

I.

SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

3. §^[1]

Szociális rászorultság esetén a jogosult számára az önkormányzat képviselő-testülete települési támogatást állapít meg.

Időskorúak járadéka¹⁵

4. §^[2]

Aktív korúak támogatása

5. §^[3]

Rendszeres szociális segély

6. §^[4]

7. §^[5]

8. §^[6]

9. §^[7]

Aktív korúak ellátása ^[8]

10. §

(1) Az aktív korúak ellátására, ezen belül foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy, az Szt. 35. § (3) bekezdésében foglaltakon túl a jogosultság egyéb feltételeként köteles az általa életvitelszerűen lakott ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására az alábbiak szerint:

1. az általa életvitelszerűen lakott ingatlan udvarán valamint a lakóházban egy-egy db szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata,
2. a lakóházhoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítása, allergén növények kiirtása,
   
3. az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,
   
4. az ingatlan előtti közterületnek tisztán tartása, szemét- és gyom-mentesítése,
5. a lakóház rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:
   • a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,
     
   • illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,
     
6. az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,
7. állattartása vonatkozó helyi szabályok betartása,

(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.

(3) Az Szt. 36. § (2) bekezdés d) pontja szerint meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultágát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek, aki ezen rendeletben foglalt kötelezettségét – felszólítás ellenére – nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról.

(4)A jogosultság feltételeként e rendeletben foglalt szabályok betartását az önkormányzat a Körjegyzőség Szuhai Kirendeltségének bevonásával ellenőrzi.

Lakásfenntartási támogatás ^[9]

11. §^[10]

12. §^[11]

13. §^[12]

14. §^[13]

15. §^[14]

16. §^[15]

17. §^[16]

Ápolási díj

^[17]

18. §

Települési támogatás^[18]

19. §

(1) A települési támogatás célja szerint lehet:

    a.) Rendkívüli települési támogatás

           aa.) egészségügyi kiadások támogatása

           ab.) élelmiszer kiadások támogatása

           ac.) elemi kár enyhítése

           ad.) családalapítási támogatás

1. temetési támogatás
2. lakhatási támogatás

1. A temetési támogatás és a lakhatási támogatás iránti kérelmeket átruházott hatáskörben a polgármester bírálja el.

2. A rendkívüli települési támogatásokat legkésőbb a megállapítást követő 8. napon ki kell fizetni.
   

Egészségügyi kiadások támogatása

19/A. §

1. Az ellátás annak állapítható meg, akinek eseti, jelentős mértékű gyógyszerköltsége merül fel, vagy akinek az OEP által nem támogatott gyógyászati segédeszközre van szüksége és közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkezik.

2. Az ellátás megállapításának feltétele, hogy az egy főre számított családi jövedelem nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-ánál.

3. A támogatást egyszeri segélyként kell megállapítani, melynek összege 1.000.- Ft-nál kevesebb és 10.000.- Ft-nál magasabb nem lehet.

4. ^[19] A kérelem benyújtásával egy időben a gyógyító ellátás költségét igazolni kell.
   

Élelmiszer kiadások támogatása

19/B

1. Élelmiszer kiadások támogatásában részesülhet, aki az élelmiszer, étkezés hiányában létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került és esetében az egy főre számított havi családi jövedelem határ nem magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-ánál.

2. A támogatást természetbeni juttatás formájában is meg lehet állapítani, egyszeri összege 1.000.- Ft-nál kevesebb és 10.000.- Ft-nál magasabb nem lehet.
   

Iskoláztatási támogatás

19/C § ^[20]

Elemi kár enyhítése

19/D. §

1. Az önkormányzat az elemi kár enyhítésére a károsult kérelmére a lakhatási feltételek helyreállítására kamatmentes kölcsönt nyújthat, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre számított családi jövedelem nem magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-ánál.

2. A kamatmentes kölcsön további feltétele, hogy
   1. a kérelmezőnek és családjának ne legyen korábbi önkormányzati szociális, illetve kamatmentes kölcsönből vagy egyéb visszafizetési kötelezettségből fennálló tartozása,
   2. továbbá a család rendelkezzen olyan jövedelemforrással, amelyből a kölcsön visszafizetése garantálható.

3. Az elemi kár fennállását az önkormányzati hivatal a helyszínen ellenőrzi.

4. A kamatmentes kölcsön összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét nem haladja meg és a visszafizetés időtartama legfeljebb 12 hónap lehet. A visszafizetést a támogatási határozatban foglaltak szerint kell teljesíteni.

5. A kamatmentes kölcsön a kérelemben megjelölt célra való felhasználását az önkormányzati hivatal a helyszínen ellenőrzi.

6. Amennyiben a kölcsön nem a kérelemben meghatározott célra kerül felhasználásra az önkormányzat elrendeli az azonnali visszafizetést és a kérelmező a további támogatásból^[21] a kötelezettség teljesítéséig kizárhatja.
   

7. Az (1)-(6) bekezdésben szabályozott kamatmentes kölcsön megállapítható a közeli hozzátartozó temetési költségeinek megfizetéséhez is. Ez esetben a temetési költségeket a temetési számlák bemutatásával kell igazolni.
   

Családalapítási támogatás

19/E. §

1. Családalapítási támogatás adható annak a családnak, amelyben a tárgy évben gyermek születik.

2. A jogosultság feltétele, hogy mindkét szülő, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő legalább 3 hónapja állandó szuhai lakos legyen.
   

3. A támogatás kérelemre állapítható meg. A kérelem mellé a gyermek születési anyakönyvi kivonat másolatát csatolni szükséges.
   

4. A családalapítási támogatás mértéke gyermekenként 15.000.- Ft.
   

Lakhatási támogatás^[22]

19/F. §

1. A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

2. A lakhatási támogatására jogosult az a személy, aki állandó szuhai lakcímmel rendelkezik és a háztartásban az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át.

3 A támogatás mértéke:

0.-Ft – 22.000.-Ft                             4.000.- Ft/hó

22.001.Ft – 28.500.-Ft            3.000.- Ft/hó

28.501.-Ft – 40.000.-Ft           2.000.- Ft/hó

40.001.-Ft – 57.000.-Ft           1.000.- Ft/hó

4. A támogatást egy évre kell megállapítani.

5. A támogatás ugyanazon lakásra, csak egy jogosultnak állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(6)Az egy főre jutó jövedelem számításánál figyelembe kell venni az ugyanazon lakcímre állandó vagy tartózkodási hellyel bejelentett személyeket.

(7) A támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható. A támogatást a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától kell megállapítani. A megállapított támogatást utólag, a tárgyhót követő hó 3. napjáig kell utalni a szolgáltatónak, illetve kifizetni a kérelmezőnek.

19/G.  §^[23]

A polgármester az önkormányzat költségvetésében biztosított polgármesteri keret terhére méltányosságból rendkívüli eseti települési támogatást nyújthat. A támogatás kérelem alapján nyújtható.

20. §^[24]

21. §^[25]

22. §^[26]

23. §^[27]

24. §^[28]

25. §^[29]

Temetési támogatás^[30]

26. §

(1) Temetési támogatás^[31] annak állapítható meg, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A temetési támogatás^[32] akkor állapítható meg, ha az egy főre jutó havi jövedelem határ nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 8-szorosát.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés koporsós temetés esetén 100.000.- Ft, urnás temetés esetén 80.000.- Ft.

(4) A temetési támogatás^[33] megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát, melyről másolat készül.

(5)^[34] A temetési támogatás összege 10.000.-Ft.

27. §^[35]

28. §^[36]

Családalapítási támogatá^s[37]

29. §

Iskoláztatási támogatás^[38]

30. §

II.

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

31. §^[39]

Köztemetés

32. §^[40]

A köztemetés elrendelésére a Szt. 48.§. rendelkezései az irányadók. a polgármester átruházott hatáskörben dönt.

Közgyógyellátás^[41]

33.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság^[42]

34. §

III.

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK

ÉS TÉRÍTÉSI DÍJAI ^[43]

35. §

(1) Az önkormányzat a személyes gondoskodás keretében a szociális helyzetük, jövedelmi viszonyuk, egészségi állapotuk miatt önmaguk és eltartásra szoruló hozzátartozóik ellátásáról, élelmezéséről gondoskodni nem tudó személyek részére kedvezményes ellátást nyújt.

2. A személyes gondoskodás körébe tartozó alapellátási formák:

1. étkeztetés
2. házi segítségnyújtás
3. családsegítés
4. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
   

Étkeztetés

36. §

1. Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.
   

2. Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezésről más módon gondoskodni.
   

3.  Az ellátás módja lehet
   

1. étkezés elvitele saját erőből, és
2. étkezés házhoz szállítással házi segítségnyújtás keretében.

4. A térítési díj mértékét a képviselő-testület állapítja meg.

(5)    A kérelem elbírálása a polgármester hatásköre.

Házi segítségnyújtás

37. §

1. Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk
   

        ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak;

2. A házi segítségnyújtás keretében a házigondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybevevő fizikai, mentális, szociális szükséglete

1. saját környezetében;
2. életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően;
3. meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.

3. Az ellátást – térítésmentesen – az önkormányzat a Bátonyterenye és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül biztosítja.

Családsegítés

38. §

(1) A családsegítés Szuha község közigazgatási területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése.

1. A családsegítő szolgálat a Szt. 64 § (2)-(4) bekezdésében meghatározott feladatai körében,

1. szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az ellátást igénybevevő megfelelő tájékoztatása érdekében;
2. pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást szervez;
3. szervezi az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködési programját;
4. programokat szervez a város területén élő lakosság számára,
5. segítséget nyújt az egyének, a családok kapcsolatkészségének javításához;
6. segíti speciális támogató, önsegítő csoportok szervezését, működtetését.

3. Az önkormányzat az (1)-(2) bekezdésben foglalt feladatokat a Bátonyterenye és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül látja el.

4. A családsegítés körében nyújtott szolgáltatások a szuhai lakosok számára térítésmentesek.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

39. §

(1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időkorú, vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére, az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2) Az önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Bátonyterenye és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül biztosítja, a Társulási Tanács által megállapított térítési díj ellenében.

Falugondnoki Szolgálat^[44]

40. §

Az önkormányzat a szolgáltatást külön rendeletben foglaltak szerint biztosítja.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele

41. §

(1) Az e rendelet alapján a személyes gondoskodást nyújtott szociális ellátásokat – a házi segítségnyújtás, a családsegítés és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kivételével – a konyhavezetőnél és a hivatal szociális ügyintézőjénél lehet kérelmezni. Az intézményvezető az ellátásra vonatkozó kérelmeket nyilvántartásba veszi.

2. Az intézmény vezetője köteles tájékoztatást adni a kérelmező és hozzátartozója részére

1. szociális ellátás feltételeiről, tartalmáról
2. panaszjoguk gyakorlásának módjáról,
3. fizetendő térítési díjról, teljesítés feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről.
   

IV.

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

42. §

(1) Az állampolgárok a szociális ellátásokat az erre a célra rendszeresített nyomtatványokon igényelhetik a  Közös Önkormányzati Hivatalában^[45]. (mellékletek)

2. A kérelmező köteles igazolást csatolni, valamint a kérelem nyomtatvány szerint nyilatkozni a saját és a vele

közös háztartásban élők, valamint a tartásra köteles ill. rászoruló hozzátartozói személyi adatairól, vagyoni, jövedelmi helyzetéről.

A jövedelem igazolásához csatolni kell a jogosultság megállapításakor:

a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (továbbiakban:

   vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból szármázó jövedelem esetén a kérelem

            benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

3. Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át,a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

4. Az önkormányzat a családi helyzet jövedelmi-vagyoni, a rászorultság és tartási képességi értékhatárok meghatározásánál a Szt. 4.§-ban foglaltak, valamint az e rendeletben meghatározottak figyelem bevételével jár el.

5. Nem részesíthetők önkormányzati hatáskörbe tartozó pénzbeli ellátásban azon személyek illetve családok, akik olyan ingó és ingatlan vagyonnal, továbbá vagyoni értékű joggal rendelkeznek,

- melynek külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

- melynek együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének nyolcvanszorosát meghaladja, kivéve azt a lakásingatlant, melyben életvitelszerűen laknak, és az a vagyoni értékű jog, amely a lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

6. ⁽¹³⁾Az igény megalapozottságának elbírálása céljából szükség szerint a Körjegyzőség Hivatalának szociális ügyintézője környezettanulmányt készíthet. A kérelmező, valamint hozzátartozói kötelesek a környezettanulmányt végzővel együttműködni.

7. Az e rendeletben szabályozott valamennyi rendszeres ellátásra való jogosultságot az Szt. előírásai szerint felül kell vizsgálni.

8. ^[46]A lakhatási támogatási kérelmek az év folyamán bármikor benyújthatók. Rendkívüli települési támogatás évente kettő alkalommal kérhető.
   

9. ^[47]Lakhatási támogatás azon háztartás részére, amelynél az önkormányzat felé köztartozás áll fenn, a tartozás fennállása ideje alatt nem folyósítható.
   

10. ^[48] Nem állapítható meg települési támogatás annak az aktív korú személynek, aki álláskeresőként, illetve akinek családjában élő személy munkanélküliként a munkahely keresés céljából nem működik együtt a Munkaügyi Központtal.
    

43. §^[49]

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ^[50]

44. §

(1) E rendelet 2011. április 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

2. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló

      7/2006.(IV.18.) rendelet hatályát veszti.