Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2015.(IX.29.) önkormányzati rendelete

A közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok megszegésének következményeiről

Hatályos: 2019. 05. 01

Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2015.(IX.29.) önkormányzati rendelete

A közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok megszegésének következményeiről

Szuha Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a 143. §. (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed minden 14. életévét betöltött természetes személyre és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, vagy amely Szuha község közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott, közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartások valamelyikét elköveti.

(2) A rendelet azon magatartási szabályok megsértése esetén nem alkalmazható, amelyeket magasabb szintű jogszabály bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősít, vagy más módon szankcionál.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

  • a) közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás: az a magatartás, amely nem minősül bűncselekménynek, vagy szabálysértésnek, de ellentétes a közösségi együttélés szabályaival, azokat sérti vagy veszélyezteti és e rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásnak minősít,
  • b) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 13. pontja szerinti terület,
  • c) szeszes ital: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. tv. 2. § 23a. pontja szerinti italok

II. FEJEZET A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt alkalmazható jogkövetkezmények és eljárási szabályok

3. Közigazgatási bírság és a helyszíni bírság

3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegőjével szemben 150.000.-. forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

(2) Ha a helyszíni intézkedés alkalmával a közösségi együttélés alapvető szabályait megszegő a jogsértést teljes mértékben elismeri, vele szemben 50.000.- forintig terjedő helyszíni bírság kiszabásának van helye.

(3) A rendelet 13. § (1) c) pontja szerinti sértő magatartás elkövetése esetén a magasságbani eltéréskor 15.000-Ft/m, alapterületi eltérés esetén 5.000-Ft/m2 közigazgatási bírság kiszabásának van helye.[1]

4. Eljáró hatóság és eljárási szabályok

4. § (1) (3) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt indult eljárásokban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.[2]

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt közigazgatási bírság kiszabására a Képviselő-testület átruházott hatáskörében eljárva a jegyző jogosult.

(3) A helyszíni bírság kiszabására a jegyző jogosult.

(5) (4)[3]

5. A közigazgatási bírság és a helyszíni bírság megfizetése

5. § (1) Fiatalkorúval szemben nem lehet helyszíni bírságot kiszabni. Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy vagyona van.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt kiszabott közigazgatási bírságot – az elsőfokú határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül - a határozathoz mellékelt készpénz átutalási megbízáson vagy banki átutalással Szuha község Önkormányzata 11741048-15451141-08800000 számú pénzforgalmi számlájára kell befizetni.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt kiszabott helyszíni bírságot a bírság kiszabását követő 15 napon belül kell készpénz átutalási megbízáson vagy banki átutalással Szuha Község Önkormányzata 11741048-15451141-0880000 számú pénzforgalmi számlájára befizetni.

III. FEJEZET A közösségi együttélés alapvető szabályai

6. A közterületek rendjének, tisztaságának fenntartása és rendeltetésszerű használata

6. § (1) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a közterületek rendjének, tisztaságának fenntartása és rendeltetésszerű használatának körében, aki

  • a) közterületet, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüktől eltérően a közterületek használatáról, valamint a közutak nem közlekedési célú
    igénybevétele engedélyezésével kapcsolatos eljárásokról szóló önkormányzati rendeletben foglalt közterületi engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon használ, felbont,
  • b) közterületen üzemképtelen járművet közterület-használati engedély nélkül tárol, üzemképtelen járművet az üzembentartó, tulajdonos a közterületről saját költségén a felszólítást követő 30 napon belül nem távolítja el,
  • c) a közterület bontásával járó közműépítési, javítási munkálatokra – kivéve a 6. § (2) bekezdésben foglaltak - a munka megkezdése előtt a terület kezelőjétől kezelői hozzájárulást nem kér,
  • d) a közút területén, az alatt vagy felett építmény, vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének nem közlekedési célú elfoglalásához, illetve az út forgalmi rendjének ideiglenes megváltoztatásához a közút kezelőjétől kezelői hozzájárulást nem kér,
  • e) közterület tartósan, állandó jelleggel – kivéve közterületek használatáról, valamint a közutak nem közlekedési célú igénybevétele engedélyezésével kapcsolatos eljárásokról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerinti közterület-használati engedély alapján történő használatot - képviselő-testületi hozzájárulás és területbérleti szerződés nélkül használ,
  • f) a közutat a közterület kezelőjének hozzájárulása nélkül nem közlekedési célra igénybe veszi,
  • g) közterületbe nyúló védőtetőt, előtetőt, ernyőszerkezetet, hirdető berendezést, reklámhordozót közterület-használati hozzájárulás nélkül, vagy attól eltérő módon elhelyez,
  • h) építési munkával kapcsolatos létesítmény(eke)t, építmény(eke)t és törmelék(ek)et közterület-használati hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon elhelyez, tárol,
  • i) emlékművön, utcabútorzaton, egyéb berendezési tárgyon, szökőkúton, kárt okoz,
  • j) közterületi névtáblát, házszámtáblát, szöveges ismertető táblát vagy emléktáblát beszennyez, eltakar, jogosulatlanul kihelyez, vagy leszerel.

(2) Kezelői hozzájárulás nélkül a közterületet bontani csak abban az esetben lehet, ha az közmű, távközlési vezeték vagy csővezeték halasztást nem tűrő kijavítása, árvíz vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás vagy elemi csapás miatt szükséges. Ebben az esetben a közterület bontását az igénybevevőnek a közút kezelőjéhez haladéktalanul be kell jelenteni és az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tennie.

7. Plakátok, hirdetmények elhelyezésének rendje

7. § (5) [4]

8. Kereskedelmi és vendéglátási tevékenység

8. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a kereskedelmi és vendéglátási tevékenység körében, aki:

  • a) közterület-használati hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon alkalmi és mozgóárusítást, jogosulatlan kereskedelmi tevékenységet végez;
  • b) az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjével kapcsolatos előírásokat és kötelezettségeket megszegi;
  • c) vendéglátó-helyiséghez tartozó teraszt, előkertet közterület-használati hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon létesít, működtet;
  • d) közterületen nem árusítható terméket értékesít, közterületen állatot forgalmaz,
  • e) közterületen zajkeltésre alkalmas hangosító berendezést elhelyez és működtet, vagy közterületen olyan helyhez kötött hangosító berendezést üzemeltet, amely nincs összefüggésben jogszerűen folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységgel - az engedélyezett közterületi rendezvény keretében történő zeneszolgáltatás kivételével - és amely indokolatlanul zavarja mások nyugalmát.

9. A köztisztaság fenntartása

9. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartása tekintetében pedig a használó, illetőleg –a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint – a bérlő (a továbbiakban együtt: használó), aki nem gondoskodik:

  • a) (6)[5]
  • b) (7)[6]
  • c) az ingatlan határtól, az úttestig terjedő teljes terület tisztán tartásáról, fűfélék rendszeres kaszálásáról, vágásáról,
  • d) az ingatlan előtti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról, fűfélék rendszeres kaszálásáról, vágásáról,
  • e) az ingatlanokról, az úttestig terjedő teljes terület fölé kinyúló ágak, bokrok nyeséséről, gallyazásáról, a fűfélék rendszeres kaszálásáról, vágásáról, valamint ezen a területen lévő növények lehullott lombjának, és egyéb növényi részeinek takarításáról, összegyűjtéséről, elszállításáról/elszállíttatásáról;
  • f) arról, hogy az ingatlan csapadékvíz-elvezetési rendszerének használata során, a víz közterületen, közterületi építményekben, kárt ne okozzon, a rendeltetésszerű használatot, ne veszélyeztesse,
  • g) gépjárművet közterületen iparszerűen javít, vagy e szolgáltatáshoz kapcsolódóan gépjárművet közterületen tárol, a zöldfelületen járművet javít vagy tisztít.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, aki:

  • a) (8)[7]
  • b) a község közigazgatási területén hulladékot közterületen, magánterületen nyílt téren éget, kivéve a külön jogszabály(ok)ban meghatározott esetekben szükségessé váló égetés az ott szabályozott módon.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, az üzlet és egyéb elárusító hely, vendéglátó egység, intézmény, szolgáltató egység tulajdonosa, aki a vendéglátó egységek, intézmények, szolgáltató egységek bejárata mellett szemétgyűjtőt, csikktartót nem helyez el és azoknak a szemétszállításra rendszeresített edénybe való ürítéséről nem gondoskodik.

(4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, aki:

  • a) az építési területen és az építés közvetlen környékének tisztán tartásáról, az úttestre, járdára való sárfelhordás, egyéb szennyezés folyamatos megszüntetéséről nem gondoskodik,
  • b) az építési, bontási, tatarozási munkákat, valamint minden közműépítéssel kapcsolatos burkolatfelbontási, illetve talajfeltárási tevékenységet nem úgy végzi, hogy az annak során keletkezett hulladék, illetve a kitermelt anyag a környezetet ne szennyezze, a csapadékvíz elvezetését ne akadályozza, a környező növényzetet ne károsítsa,
  • c) a földmunkák végzésénél a termőréteget külön tárolásáról (deponálás), a termőréteg fedőrétegként való visszaterítéséről a munka végeztével nem gondoskodik,
  • d) az építkezési terület és az építési munkálatokkal beszennyezett környék takarítását elmulasztja, az építkezés befejezését követően a munkálatok végzése során keletkezett építési törmeléket, illetve hulladékot folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül nem szállítja, szállíttatja el, az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,
  • e) közterületen építési, bontási és egyéb anyagokat közterület-foglalási engedély nélkül tárol, illetve munkaterületet a jegyző engedélye nélkül létesít.

(5) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, az ingatlan tulajdonosa, használója, aki:

  • a) a letakarított havat úgy helyezi el, hogy a gépjárműforgalmat, a víznyelők működését akadályozza,
  • b) hórakást tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyén helyez el.

(6) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, az az utcai árus, aki az utcai árusítás céljára bérelt helyet, valamint annak közvetlen környezetét a használat időtartama alatt nem tartja folyamatosan tisztán, az árusítás során keletkezett hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról, elszállíttatásáról és megfelelő elhelyezéséről saját költségén nem gondoskodik.

(7) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, a rendezvény szervezője, aki rendezvények tartása idején saját költségén nem gondoskodik a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely, illetve szeméttároló edényzet biztosításáról és üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület megtisztításáról, szükség esetén fertőtlenítéséről.

(8) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki

  • a) a közterületre történő növényültetésnél a következő szempontokat nem tartja be:
    • aa) nagylombú fát épület falától és egymástól minimum 7 méter távolságra szabad ültetni,
    • ab) az elültetett fa töve ivóvíz-, telefon-, kábeltelevízió-, csapadékvíz-és szennyvízvezetéktől, földkábeltől legalább 1.5 méterre, gázvezetéktől legalább 2 méterre lehet,
    • ac) közterületi légvezeték alá csak kistermetű, vagy gömbkoronás fa ültethető,
    • ad) sövény vagy fa telepítésekor be kell tartani a közutakra és a közlekedés biztonságára vonatkozó előírásokat.
  • b) fa közterületre történő ültetéséhez a jegyző előzetes írásos hozzájárulását nem kéri meg.

(9) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki hulladékgyűjtő edényekből, a lomtalanítás idején a közterületre kihelyezett szükségtelenné vált háztartási, szilárd hulladékból guberál.

(10) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki üzletekbe, helyiségekbe, szórakozóhelyekre, egészségügyi intézményekbe, óvodába, ebet – az üzemeltető által meghatározott feltételek mellett, a vakvezető kutya kivételével- bevisz.

(11) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

  • a) az ivóvizet szolgáltató kutak közvetlen környezetében - a közegészségügyi és építésügyi szabályokban meghatározott távolság figyelmen kívül hagyásával - olyan szennyező forrást létesít, amely a kút vizét vagy a talajon keresztül a talajvizet szennyezheti,
  • b) az ivóvizet szolgáltató kutat nem háztartási ivóvíz ellátás céljára használ, más célú felhasználáshoz nem rendelkezik a vízszolgáltató előzetes engedélyével,
  • c) a közkutakból állatot itat, termőföldet locsol, gépjárművet mos.

10. Állattartás

10. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

  • a) a község belterületén, továbbá pihenés és üdülés céljából szolgáló területen telkenként 5 ebnél több ebet tart, kivéve vakvezető, jelző ebek
  • b) a tulajdonában lévő vagy felügyelete alatt álló eb más tulajdonában lévő magánterületre való átjutását lehetővé teszi,
  • c) aki nem gondoskodik az állatok tartására szolgáló helyiség rendszeres takarításáról és fertőtlenítéséről, az állattartó épületekben és környezetükben a rovarok és rágcsáló rendszeres irtásáról,
  • d) aki zárt rendszerű állattartás esetén nem gondoskodik a trágyalé zárt szivárgásmentes gyűjtéséről.

11. Egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevétele

11. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

  • a) a kötelező közszolgáltatást nem veszi igénybe,
  • b) a települési szilárd hulladékot nem szabványos gyűjtőedényben, vagy nem a szolgáltató által rendszeresített zsákban helyezi ki elszállításra,
  • c) a rendszeresített hulladékgyűjtő edénybe veszélyes hulladékot, építési-bontási törmeléket, termőföldet, szennyezetlen talajt, kőtörmeléket helyez el,
  • d) a gyűjtőedényben a dolgozók testi épségét, a szállító eszközök műszaki állapotát veszélyeztető anyagot vagy folyékony hulladékot helyez el,
  • e) a gyűjtőedény tisztántartásáról, karbantartásáról nem gondoskodik,
  • f) a települési szilárd hulladék tulajdonosa a hulladékot a szelektív hulladékgyűjtő szigeten a felirattól eltérően helyezi el,
  • g) saját tulajdonú ingatlanon települési szilárd hulladékot halmoz fel,
  • h) a szelektív gyűjtés céljára kihelyezett gyűjtőedényben más hulladékot helyez e

12. Környezetünk védelme, zajvédelem

12. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

  • a) - a) a szennyvizet, akár saját területen kilocsol,
  • b) az ásott kutat szennyezi, ásott kútba szennyvizet, veszélyes, mérgező hulladékot juttat,
  • c) a meglévő vízelvezető árkot - ingatlanok előtti közterületen, kertekben - betölti, a víz lefolyását megakadályozza,
  • d) a közparkok területére gépjárművel, segédmotoros-kerékpárral, behajt, parkol,
  • e) közterületre telepített fát, facsemetét rongál.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, az a vendéglátó egység-, szórakozóhely üzemeltető, szabadtéri zene- és egyéb műsorjel szolgáltató, aki

  • a) zene- és egyéb műsorjel-szolgáltatást május 15. és szeptember 15. közötti időszakban – a zajkibocsátási határérték megtartása mellett – 23 órától tovább biztosít, egyéb időszakban 22 órától tovább biztosít,
  • b) zene- és egyéb műsorjel-szolgáltatást pénteken illetve szombaton – a zajkibocsátási határérték megtartása mellett – éjjel 2 órától tovább biztosít.

13. Az egyes területek helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításáról

13. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

  • a) az egyes területek helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításáról szóló önkormányzati rendeletben védett természeti területté nyilvánított területen olyan tevékenységet folytat, amely a terület állapotát közvetlen vagy közvetett módon a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatja vagy veszélyezteti,
  • b) az egyes területek helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításáról szóló önkormányzati rendeletben védett természeti területté nyilvánított védett terület tulajdonosa, kezelője, aki a természetvédelmi hatóságnak a védett természeti terület oltalmával, annak tudományos megismerése vagy bemutatása érdekében végzett tevékenységével, így különösen annak bemutatásával, állapotának ellenőrzésével, és a hatósági tájékoztatóval, valamint eligazító táblák elhelyezésével szemben fennálló tűrési kötelezettségének nem tesz eleget.
  • c) Az egyes területek helyi jelentőségű védett természeti nyilvántartásáról szóló önkormányzati rendeletben védett területté nyilvánított területen a rendeletben valamint a helyi építési szabályzatban foglaltaktól eltérően épületet, építmény emel, átalakít, vagy lebont.[8]

14. Temető rendje

14. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

  • a) síremlék fenntartási,- gondozási kötelességének nem tesz eleget,
  • b) temetőben nem a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magatartást tanúsít,
  • c) temető főbejáratán keresztül gépjárművel - kivéve a temetkezési szolgáltatás ellátásához szükséges közlekedést, illetve a mozgásában korlátozott személyek szállítását biztosító gépjárműveket - behajt,
  • d) sírhelyek gondozása során keletkezett szemetet a sírhelyek között tárolja, azt nem a szeméttárolóban helyezi el,
  • e) temető területére kutyát visz be,
  • f) sorok közötti átjárást növényzet telepítésével akadályozza,
  • g) jegyző írásbeli engedélye nélkül építményt készít vagy készíttet (pl: síremlék, pad stb.)

15. Önkormányzat jelképeivel kapcsolatos cselekmények

15. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki Szuha község zászlóját vagy címerét (a továbbiakban együtt: Szuha község jelképei) Szuha Község címeréről, zászlajáról, illetve azok használatának rendjéről szóló 9/2000.(VIII.07.) önkormányzati rendelet alapján Szuha község polgármestere által kiadott engedély nélkül, vagy az abban meghatározottaktól eltérő módon használja.

16. Szeszesital árusításával vagy közterületen fogyasztással kapcsolatos szabályok

16. § (1) Tilos közterületen szeszesitalt fogyasztani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közterületi szeszes ital fogyasztási tilalom nem vonatkozik a közterület használati engedéllyel rendelkező rendezvények helyszínére.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt magatartások jogkövetkezményeit a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény 200. § (1) bekezdése tartalmazza.

IV. FEJEZET Záró rendelkezés

17. § Ez a rendelet 2015. október 01 napján lép hatályba.