Vizslás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2004 (I.23.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2018. 09. 29- 2024. 11. 06
Vizslás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2004 (I.23.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
2018.09.29.
Vizslás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló - módosított - 1990.évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló - módosított - 1997. évi LXXIII. törvényben biztosított jogköre alapján a következő rendeletet alkotja:
1. § (1) Vizslás Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: HÉSZ) jelen rendelet állapítja meg.
(2) Jelen rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési telket és területeket kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv.
a) az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997/XII.20.) Korm. Rendeletek (továbbiakban: OTÉK) előírásai,
b) a 36/2002. ( III.7). Korm. rendelet az OTÉK módosításáról,
d) jelen rendelet és a Szabályozási Terv előírásai szerint szabad
2. § A helyi Építési Szabályzat csak a településrendezési tervek módosításának keretében módosítható.
II.
A TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSA
3. § (1) E rendelet a község közigazgatási területén építési szempontból:
a) beépítésre szánt (beépített és további beépítésre tervezett)
b) beépítésre nem szánt területeket határol le.
(2) A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeletetését s Szabályozási Terv határozza meg.
(3) A további beépítésre tervezett területek felhasználásáról, igénybevételéről - tényleges igények függvényében az előírt közmű – és közlekedési kapcsolatok kiépítésével – és egyéb terület-előkészítési feladatok végrehajtásával kell gondoskodni.
(4) A további beépítésre tervezett területen a tervezett megvalósítás előtt
a) csak a terület eredeti rendeltetésének megfelelő, ideiglenes jellegű és igénybevétel esetén kártalanítás nélkül elbontandó építmények létesíthetők
b) terepszint alatti építmények – közmű létesítmények kivételével – nem létesíthetők.
(5) A belterületi határ módosításáról a szabályozási tervlapnak és a jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.
(6) A tervlapon feltüntetett belterületi határokat, a Vizslási Polgármesteri Hivatalnak a Megyei Földhivatallal való egyeztetés után kell rögzíteni. A tervezett belterületi határokat, annak jóváhagyásáig irányadónak kell tekinteni.
4. § A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdálkodás, a közlekedés és a közművek, a zöldterületek, valamint a védelem céljára felhasználható területek.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEI
5. § (1) E rendelet a Szabályozási Terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege szerint terület-felhasználási egységekre, azokat további építési övezetekre tagolja.
(2) A beépítésre szánt terület általános és sajátos építési használatuk szerint:
ba) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági (Gksz)-,
bb) ipari gazdasági (Gip)-,
c) különleges terület-felhasználási egységekre tagolt.
Falusias lakóterület (Lf jelű)
(1) A falusias lakóterület legfeljebb 6,00 m-es épületmagasságú (tetőtér beépítés megengedett a megadott építménymagasság betartása mellett), kétlakásos lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
a) lakóépületek,
b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
c) kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó épület,
d) szálláshely szolgáltató épület,
e) kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociálisépület,
g) sportlétesítmény
(3) A területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni (OTÉK 8. §.
(2) bekezdés szerint, illetve vízellátás tekintetében az OTÉK 46. §.
(1) bekezdése szerint)
(4) Az építési telekre jutó csapadékvizet az OTÉK 47. §. (9) és (10) bekezdésében előírtak szerint kell elvezetni.
(5) [1]
(6) Építmények közötti legkisebb védőtávolságot az OTÉK 36. §. szerint kell értelmezni. Az OTÉK 36. §.
(2) bekezdés b) és
c) pont előírásai csak foghíjbeépítés, illetve átépítés esetén alkalmazható.
(7) [2]
Falusias lakóterület övezetei.
(1) Az övezet telkein az épületek oldalhatáron állóan helyezhetőek el.
(2) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.
(3) Az építési övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:
Az építési telek
|
Beépítés
módja |
Övezet jele |
Legnagyobb
szintterület-
sűrűség |
Legkisebb
területe (m2) |
Legnagyobb
beépítettség (%) |
Legnagyobb
építménye
magasság (m) |
|
Oldalhatáron álló |
Lf |
0,5 |
K |
30 |
K |
|
Oldalhatáron álló |
Lf |
0,5 |
900 |
30 |
5,00 |
|
Oldalhatáron álló |
Lf |
0,5 |
K |
30 |
6,0 |
|
Oldalhatáron álló |
Lf |
0,5 |
900 |
30 |
6,0 |
A legkisebb zöldfelület területe 40% (OTÉK 25. §. előírásai szerint számítandó.
Megjegyzés:
K Csak kialakult esetben alkalmazható besorolási lehetőség, az építmény magasságot a meglévő beépítés figyelembe vételével kell meghatározni. A Dózsa György úton, a Bartók Béla úton és a Kossuth Lajos úton max. 4,50 m lehet, a többi utcában max. 6,0 lehet.
(4) Lakóterületnél a gépkocsik tárolását építési telken belül kell megoldani.
(5) Az állattartást a helyi állattartási rendeletben kell szabályozni. ( A HÉSZ. Mellékletben adjuk meg a max. tartható állatok számát illetve a min. védőtávolságot.)
(6) Az építési telek legyen közterületről közvetlen megközelíthető gyalogosan és gépkocsival egyaránt. Ha a telek közvetlenül közterületről nem közelíthető meg, akkor önálló hrsz.-on útként nyilvántartott magánútról kell megközelíteni.
(7) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalsó telektől min. 1m-re helyezhető el az épület (lakó-, intézmény). Ez csak a tervezett beépítésre vonatkozik.
(8) Az építési telek legkisebb területe kialakult telek esetén sem lehet 400 m2-nél kevesebb. Ha a telek területe nem éri el a 400m2-t, építési engedély nem adható. [3]
(9) A Dózsa Gy. út végére és a Béke útra a 7. § (3) bekezdésében szereplő táblázat első sorában meghatározott beépítési feltételeket kell alkalmazni. [4]
8. § (1) Közösségi célú funkció – kereskedelmi, szolgáltató, stb.- megvalósulása esetén a HÉSZ 6. § és 7. § előírásait kell alkalmazni.
(2) A kialakított telekméreteket az épületek elhelyezésén túl biztosítják a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény (OTÉK 42. §.) saját telken belüli elhelyezését.
(3) Szolgáltató és kereskedelmi jellegű funkció esetén célszerű az üzemeltető lakásával megvalósítani.
(4) Az épületek kialakításával, vagy a saját telken telepített védősávval biztosítani kell, hogy a terület határán mért hangnyomásszint:
a) nappal (6-22 h) az 50 dB-t
b) éjjel (22-6 h) a 40 dB-t ne haladja meg.
(5) A közösségi célú épületek üzemeltetési feltételeit (nyitvatartási idő, szállítási – rakodási lehetőségek) az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
9. § (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú intézmények elhelyezésére szolgálati
(2) A gazdasági terület lehet:
a) kereskedelmi, szolgáltató terület-előkészítési
b) ipari gazdasági terület.
Kereskedelmi, szolgáltató terület.
(1) Kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:
a) nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek,
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
c) igazgatási, egyéb irodaépület,
d) sportépítmény,
e) parkolóház, üzemanyagtöltő
A kereskedelmi szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:
a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
b) egyéb közösségi szórakoztató épület.
(3) [5]
(4) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telkek méreteit és beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:
Az építési telek
|
Beépítési módja |
Övezet jele |
Legnagyobb szintterület sűrűség |
Legkisebb területe
(m2) |
Legnagyobb beépítettség
(%) |
Legnagyobb
építmény
magasság
(m) |
Legkisebb zöldterület
(%) |
|
Szabadon
álló |
Gksz |
2,0 |
K |
30 |
5,0 |
30 |
( A legkisebb zöldfelület területe az OTÉK 25. §. előírásai szerint számítandó.)
(5) A kialakított telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeletetés területigényét, valamint a parkolási igény (OTÉK 42. §.) saját telken belüli elhelyezését.
(6) A terült határán mért hangnyomásszint
a) nappal (6-22 h) az 55 dB-t,
b) éjjel (22-6 h) a 40 Db-t ne haladja meg.
(7) A kereskedelmi, szolgáltató területen- tervezett beépítésnél – az előkert min. 5 m kell, hogy legyen.
(8) Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni. Közterület (park) felől 5 m-t kell elhagyni, a hátsókert méret 6 m kell, hogy legyen.
(9) Kereskedelmi, szolgáltató területen Vizslás-Újlakon ki kell jelölni.
(1) Az ipari gazdasági terület gazdasági célú ipari létesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) Az ipari területen az energiaszolgáltatás, a településgazdálkodás stb. építményei helyezhetők el. Az építménymagasságot a technológiai igények szerint kell meghatározni.
(3) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telkek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:
|
Az építési telek |
|
|
|
|
|
|
|
Beépítési módja |
Övezeti jele |
Legnagyobb szintterület sűrűség |
Legkisebb területe (m2) |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb építmény magasság |
Legkisebb zöldterület |
|
Szabadon álló |
Gip |
-* |
K |
30 |
K |
25 |
|
Szabadon álló |
Gip |
-* |
2000 |
30 |
T |
25 |
|
Szabadon álló |
Gip |
- |
2400 |
50 |
6,00 |
25 |
|
Szabadon álló |
Gip |
- |
4000 |
30 |
6,00 |
25 |
*= Az előírt legnagyobb szintterület-sűrűség törlendő.
( A legkisebb zöldterület területe az OTÉK 25. §. előírásai szerint számítandó.)
( T = az építménymagasságot technológiai igény szerint kell meghatározni.)
(4) A terület határán mért megengedett”A” hangnyomásszintje:
a) nappal (6-22 h) az 55dB-t
b) éjjel (22-6h) a 40dB-t ne haladja meg.
(5) Kialakult helyzet estén a
(4) bekezdés előírásait 5 éven belül kell teljesíteni.
(6) Az Újlakon kialakítandó ipari területnél építési hely került meghatározásra. Az elő- és oldalkert mértéke min. 5-5 m, a hátsókert mértéke min. 6 m kell, hogy legyen. Ezek minimum értékek, ettől több lehet, de kevesebb nem. Az építmények az építési helyen belül bárhol elhelyezhetők a megadott beépítési % betartása mellett.
(7) [7]
(8) A beépítés további feltétele:
a) a tűzoltáshoz szükséges tüzivíz biztosítása
b) a használat közben keletkező szennyvizek és hulladékok (veszélyes hulladék is) szakszerű kezelésének tárolásának és elszállításának megoldása
c) a területen keletkezett csapadékvíz vízelvezető árokba, szennycsatornába csak az előírt minőségnek megfelelően tisztított csapadékvíz vezethető.
(9) A tervezett ipari terület szomszédságában két helyen is van ismert régészeti lelőhely, ezért bármilyen földmunka estében próbafeltárást kell végezni, amely tisztázza a régészeti érintettséget.
12. § (1) A különleges terület sajátos beépítettségű terület.
Különleges területnek minősíti a Szabályozási Terv:
a) a temetők területét
b) a sportpályák területét
c) a dögkút területét
d) az ifjúsági tábor területét
e) a szabadidő parkok területét.
(1) A temetők kegyeleti helyek, rendeltetése temetkezés. A temető, temetkezési hely, kegyeleti emlékhely fogalmát az
1999. évi XLIII. törvény 8. §. (a),©és (d) pontjai szerint kell értelmezni.
(2) A temető területén minden építés tekintetében az
1999. évi XLIII. törvény 8. §(1), és (2) pontjai alapján kell eljárni. A temető területét a Szabályozási Terv jelöli.
(3) A temető területén csak olyan építmények helyezhetők el, amelyeknek funkciója összefügg a rendeltetésével (ravatalozó, kripta, WC-mosdó, szerszámkamra, hulladékgyűjtő, stb.)
(4) [8]
(5) [9]
(6) A temető szélétől mért 50 m-en belül ásott kút létesítése és használata tilos.
(7) A temetőnél a megengedett legnagyobb beépítettség 5%, a legkisebb zöldfelület 40% lehet.
(8) A temető helyét a Szabályozási Terv jelöli.
(1) A sportpálya területeit a Szabályozási Terv jelöli.
(2) A sportpálya területén csak a funkcióval összefüggő építmények helyezhetők el (öltöző, szertár, klubház) max. 10%-os beépítéssel.
(3) Gépkocsi parkolót a sportpálya területén kell kialakítani.
(4) A sportpályánál a megengedett legnagyobb szintterület-sűrűsség 2,0 lehet, a legnagyobb építménymagasság 4,50 m lehet, az épület szabadonállóan helyezhető el.
(5) A legkisebb zöldfelület 40% kell, hogy legyen.
(6) A sportpálya belterületbe kell csatolni.
A község közigazgatási területén dögkút üzemel. Távlatban a dögkutat meg kell szüntetni.
(1) Az ifjúsági tábor helyét a szabályozási terv jelöli.
(2) Az ifjúsági tábor területén olyan épületek, üdülő (ifjúsági) táborok helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján a fiatal korosztály üdülési célú tartózkodására alkalmas, és amelyek túlnyomóan változó üdülési rövidebb-hosszabb tartózkodására alkalmas.
(3) A területen az épületek (fa vagy téglaépület) szabadonállóan helyezhetők el. A legnagyobb építménymagasság 4,50 m, a legnagyobb beépítettség 20% lehet.
(4) A legkisebb zöldfelület 40% kell, hogy legyen.
(5) A területen elhelyezhető továbbá a szabadidő tevékenységhez kapcsolódó park, játszótér, kispályák, stb.
(6) A szükséges gépkocsi parkolót a területen belül kell elhelyezni.
(1) A szabadidő parkok helyét a Szabályozási Terv jelöli.
(2) A szabadidő park területén elhelyezhető a szabadidős tevékenységgel összefüggő építmények (öltöző, szertár, szolgáltató épület (büfé, lelátó, stb.) továbbá kispályák, szalonnasütő, szökőkút.
(3) A legnagyobb beépítettség 10%, a legnagyobb építménymagasság 4,50 m lehet.
(4) A legkisebb zöldfelület 40 % kell, hogy legyen.
(5) A „Zsidó-templom” elnevezésű területen pihenőparkot kell kialakítani.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
18. § (1) A beépítésre nem szánt terület:
a) közlekedési és közműterületek
e) vízgazdálkodási terület-e
(2) A terület-felhasználási egységek övezetekre tagozódnak.
Közlekedési és közműterületek
(1) A közlekedési terület az utak, gépjármű várakozóhelyek (parkolók, autóbuszmegállók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák, gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 26. §.
(3) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el.
(3) A közlekedés vonalas létesítményei elhelyezésére építési területet kell kialakítani.
(1) Vizslás község közigazgatási területén halad keresztül a 81. sz. Salgótarján – Hatvan vasútvonal.
(2) A vasút területét a Szabályozási terv jelöli.
(3) Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m, továbbá a környezeti hatástanulmányhoz kötött vasúti létesítmény esetében 100 m távolságon belül csak a külön jogszabályban előírt feltételek szerint helyezhető el létesítmény. A külön jogszabály megjelenéséig a vasúti hatóság egyedi feltételeket szabhat. A fent említett 50 illetve 100 m széles védőtávolságon elhelyezni tervezett nem vasúti építményhez a vasút üzemben tartójának állásfoglalása, nyilatkozata alapján be kell szerezni a vasúti felügyelet szakhatósági hozzájárulását is. (46/1997.XII.29. KTE rendelet)
(4) A vasút és a közút keresztezésénél a MÁV előírásai a mértékadók.
(1) Vizslás Község közigazgatási területén halad keresztül a 21. sz. Hatvan-Salgótarján II. rendű főút.
(2) Az út részére min.40 -es szabályozási szélességet biztosítunk. A szabályozási szélesség a Szabályozási terv és az útkeresztmetszetek szerint értendő.
(3) országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el (az út tengelyétől 100 -100 m-en belül).
(1) A községen halad keresztül a 2302. sz. Salgótarján – Kazár összekötő út, belterületen Kossuth Lajos út. A forgalmi út részére belterületen 18 m-es, külterületen 22 m-es szabályozási szélességet kell biztosítani.
(2) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el (az út tengelyétől számított 50-50 m-en belül.)
(1) A Község belterületén az alábbi út gyűjtőút: 553/3 hrsz.-ú út.
(1a) A gyűjtőút szabályozási szélessége min. 16 m.
(2) Külterületi gyűjtő utak:
a) Vizslást és Újlakot összekötő út (014/25 hrsz.
b) 010 hrsz.-ú út (Bátonyterenye felé)
(2a) A külterületi gyűjtőút szabályozási szélessége min. 20 m.
(3) Egyéb utak – a forgalmi utak külterületi szakasza és a külterületi gyűjtőutak kivételével – többi külterületi földutak (mezőgazdasági utak), szabályozási szélességük min. 16 m kell legyen.
(4) Az utak szabályozási szélességét- a mezőgazdasági utak kivételével – a Szabályozási Terv jelöli. A szabályozási szélességet a Szabályozási Terv és a javasolt út keresztmetszetek szerint értelmezendő.
(1) A HÉSZ 21-23. §-aiban felsorolt utak kivételével a község többi útja lakóút. A lakóutak szabályozási szélessége minimum 14 méter, kivéve a Béke utat, ahol a meglévő úthálózatot (minimum 6 méter) kell megtartani. [10]
(2) Újlakon a Május 1 út nyomvonala szerviz út, amelyen belül kerékpárút kerül kialakításra. Szintén kerékpárutat jelöltünk a Vizslást és Újlakot összekötő út mentén, valamint a 2302. sz. úton Kazár irányába.
(3) Az utak szabályozási szélességén belül a kerékpárút részére biztosítjuk a területet.
Gyalogosutak, gyalogos forgalom
(1) A közlekedési utak mentén a gyalogos forgalom céljára – ahol még nincs – legalább az egyoldali járdát ki kell építeni.
(2) A meglévő és tervezett önálló gyalogutak nyomvonalát és szabályozási szélességét a Szabályozási Terv jelöli.
(3) A gyalogút szabályozási szélessége min. 3 m.
(1) A gépkocsik részére parkolót, gépjárműtárolót – lakóépületeknél, intézményépületeknél, kereskedelmi, szolgáltató, ipari gazdasági területeknél stb. -* saját telken belül kell megoldani. Ahol erre nincs lehetőség ott közterületen is kialakítható OTÉK 41. §.
(1) bekezdés szerint.
(2) Közterületen gépkocsi parkoló részére az alábbi helyeken biztosítunk területet:
a) Vöröshadsereg út – Kossuth Lajos út által határolt területen-
b) a sportpálya és a park között
(3) A gépkocsi parkolók helyeit a Szabályozási Terv jelöli.
(1) A község belterületén Vizsláson négy helyen, Újlakon egy helyen van autóbusz megálló. Ezek területi elhelyezése megfelelő. Az autóbusz megállókban a leálló öblöket ki kell építeni, ehhez az utak szabályozási szélességén belül lehetőség van.
(2) Új autóbusz megálló részére a Vizslás – Újlak között, a vasúti megállónál biztosítunk helyet. Az autóbusz megállóban a leálló öblöt ki kell építeni, erre az utak szabályozási szélességén belül lehetőség van.
(1) A zöldterület állandó növényzettel fedett közterület, közpark.
(2) A település zöldfelületi rendszerét a közparkot, játszóterek, valamint az intézményi zöldterületek (temető, sportpálya, az intézmények körüli zöldterületek) alkotják.
(3) Az intézményi zöldterületek (temető, sportpálya) szabályozását a MÉSZ 13-14. §. előírásai tartalmazzák.
(4) A zöldterületeken az OTÉK 27. §.
(4) bekezdésében foglalt létesítmények helyezhetők el, legfeljebb 2%-os beépítettséggel, az építménymagasság max. 4,50 m lehet, az épületek szabadonállóan helyezhetőek el.
(5) A meglévő és tervezett közparkok területeit a Szabályozási Terv jelöli.
(1) Az erdő a település külterületének legalább 1500m2 nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított része.
(2) Az erdőterület elsődleges rendeltetése szerint
a) gazdasági
b) védelmi
(3) Az elsődleges rendeltetés megváltoztatása az Erdészeti Hatóság engedélyével történhet.
(4) A 3.000.000 m2 üt (3oo ha) meghaladó nagyságú területen
a) az erdő rendeltetésének megfelelő építmények, (kezelő vagy erdészház)
b) biztonsági okból szükséges őrház,
c) közlekedési és szállítási építmények helyezhetőek el, 0,5%-os beépítettséggel.
(5) Erdőterületek esetleges igénybevételére, más célra történő hasznosítására csak kivételesen, az Erdészeti Hatóság előzetes engedélye alapján kerülhet sor. A 166/1999.(XI.19.) Kor. Rend. Mellékletének 5 pontja szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának szakhatósági hozzájárulása is szükséges. Az Állami erdészeti Szolgálat elvi engedélyét, majd szakhatósági hozzájárulását is be kell szerezni.
(6) A rendezési terv készítésekor erdőterület igénybevételére nem kerül sor.
Gazdasági célú erdőterület
(1) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az az erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja - külön törvényben meghatározva - az erdei termékek előállítása és hasznosítása.
(2) A külterületen a gazdálkodás számára szükséges létesítmények helyezhetők el.
(3) Erdőterület rendeltetés szerinti funkciójának megváltoztatása, illetve erdő kitermelése, valamint új erdő telepítése csak az Erdészeti Hatóság engedélyével lehet.
(4) Vadászház legalább 3000 ha-t elérő, összefüggő vadászterületen létesíthető. Az építési engedélyhez az Erdészeti Hatóság hozzájárulása szükséges.
(5) Építmények erdőben történő elhelyezéséhez és minden egyéb, külterületen történő építéshez a 166/1999. (XI. 19:) Korm. rendelet mellékletének 1. pontjában foglaltak értelmében be kell szerezni a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának szakhatósági hozzájárulását is.
(1) A védelmi célú erdőterület a települést védő, belterületi erdő, melyet a Szabályozási Terv jelöl.
(2) A védelmi célú erdő területén építményt elhelyezni nem lehet.
(1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.
(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célra felhasználni nem lehet, azon rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.
(3) A mezőgazdasági terület:
- általános mezőgazdasági terület lehet
Általános mezőgazdasági terület
(1) A mezőgazdasági területen
a) az 1000 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabadidő
b) az 1000-2000 m2 – közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep, és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – 3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
c) a 2000 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el.
(2) Mezőgazdasági területen lakóépület – szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén – 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy a megengedett 3%-os beépítés felét (1,5%) nem haladhatja meg.
A különálló lakóépület építménymagassága max. 4,50 m lehet.
(3) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki.
A birtoktest esetében a 3%-os beépítettség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti.
A birtokközpont telkén a beépítettség a 10%-ot nem haladhatja meg.
(4) A birtokközpont kialakításához építési engedély szükséges. Az építési engedélynek tartalmaznia kell – központhoz tartozó összes telekre vonatkozóan – azt a tényt, hogy az mely helyrajzi számú birtokközponthoz tartozik. Építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba az építésügyi hatóság határozata alapján – tulajdonos érdekében – azokra a telkekre, amelyek területe a központ beépítettségének meghatározásakor – egészben vagy részben – beszámításra kerültek.
(5) Építmény elhelyezésének feltétele a közterületről való megközelítés lehetősége.
Ha a telek közterületről közvetlenül nem közelíthető meg, akkor az önálló hrsz-on útként nyilvántartott magánútról kell megközelítőnek lenni.
(6) Nagyüzemi állattartó telep és lakóövezet között min. 1000 m védőtávolságot kell biztosítani. Az állattartás technológiája „hígtrágyás” nem lehet.
(7) A belterületen „házikertként” jelölt területen csak elméleti lehatárolás. A „házikert” megjelölés a telek 50 m-es túlnyúló része, melyen építmény nem helyezhető el, csak művelés céljára használható.
(1) A vízgazdálkodási területek a vízgazdálkodással kapcsolatos területek:(4)
a) a folyóvizek medre és partja,
b) állóvizek medre és partja,
c) vízbeszerzési bázisok és védőterületeik
(2) A területen csak a vízkár-elhárítási, a vízi sportok és a sporthorgászat céljára szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.
(3) Az élővízfolyások (patakok) partélétől mindkét oldalon 6-63 m-es sávot szabadon kell hagyni (kezelősáv)
(4) Az
1996. évi LIII. törvény (természetvédelmi törvény) 16. §. (5) pontjában, 18. §.-ában, valamint 21. §-ának (3) pontjában foglaltak értelmében 10-10 m-es sávot szabadon kell hagyni a vízfolyások medrének szélétől, ez természeti területen 50-50 m védőtávolságot kell elhagyni, amin belül új épület, mesterséges létesítmények elhelyezése t i l o s!
III.
ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE
35. § Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezési-, táj és természetvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség, a tűz, a köz és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a talaj, a terep, a talajvíz fizikai, kémiai és hidrológiai adottságainak, illetve azok ne befolyásolják károsan.
36. § (1) Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét a Szabályozási Terv határozza meg.
(2) Az előkert legkisebb mélysége új beépítés esetén 5 m kell, hogy legyen. Foghíjbeépítésnél a meglévő vonalat figyelembe kell venni.
(3) Az építési telek beépítésének feltételeit és módját az OTÉK 33. §. és 34. §. előírásai tartalmazzák.
(4) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert nem lehet kevesebb sem a megengedett
legnagyobb építménymagasság mértékénél, sem 6,0 m-nél
A hátsókert legkisebb mélysége nem lehet kisebb sem 6,0 m-nél, sem az építmény
hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél.
(5) Az építmények közötti távolságot az OTÉK módosításáról szóló 36/2002.(III.7.)
Korm. rendelet előírásai tartalmazzák.
(6) A Szabályozási Tervben megadott közterület felőli építési vonal kötelező szabályozási elem.
Építmények elhelyezése közterületen
(1) Közterületen építményt elhelyezni a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló önkormányzati rendelet, valamint az alábbiakban foglalt kivételektől eltekintve nem szabad.
(2) Telefonfülke, a tömegközlekedés megállóhelye számára várakozó- az esővédő pavilon közterületen elhelyezhető, ha a telepítés kielégíti az OTÉK 39. §.
(2) és
(3) bekezdésében foglalt előírásokat.
(3) Meglévő épület átalakítása során létesített – ha műszakilag indokolt- előlépcső, akadálymentes közlekedést biztosító rámpa és előtető 1,0 m-ig benyúlhat, ha az a gyalogos forgalmat nem akadályozza, kialakítása révén könnyen észlelhető és balesetveszélyt nem jelent.
38. § (1) Az építmények önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához a saját telkükön az OTÉK 42. §. előírásai szerinti gépjármű tárolót, vagy nem tárolás céljára szolgáló várakozóhelyet kell biztosítani.
(2) Épített garázs lehetőleg a lakóépülettel együtt valósuljon meg.
(3) Amennyiben a terep adottságai támfal megépítését teszi szükségessé, és annak magassági mérete a 2,0 m-t meghaladja, abban pince-, garázs elhelyezhető (elő és oldalkerti részen).
IV.
KÖZMŰVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
(1) Közüzemi közműhálózatok és létesítményei számára területet közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén kell biztosítani.
(2) Amennyiben a közműhálózat nem közterületre, hanem magánterületre kerül, a közművel érintett részre szolgalmi jogot kell bejegyeztetni.
A szolgalmi jog értelmezését és gyakorlásának lehetőségét a mindenkor érvényes rendeletek szabályozzák.
(3) Közműhálózat és létesítményei védőtávolságán belül építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával végezhető.
(4) Közműhálózattal, illetve szolgalmi joggal érintett területrészen építményt elhelyezni tilos, és a közművek kezelési, használati, javítási lehetőségeit biztosítani kell.
(5) [11]
(6) Közművezetékek telepítésénél a gazdaságos terület felhasználásra figyelmet kell fordítani, az elrendezés tervezésénél az utak fásítási igényét is figyelembe kell venni. A közművek és a hírközlés helyét, helyigényét az Msz 7487/2-80 és az MSz7487/3-80 szabvány alapján kell meghatározni. Az utak szabályozási szélességében erre a területet biztosítottuk.
(7) Használaton kívül helyezett kútba szenny-, és csapadékvizet bevezetni, illetve hulladékot betölteni tilos!
(8) A földmunkával járó beruházás megkezdése előtt készüljön a munkaterületre vonatkozó állapotfelmérés (régészeti terepbejárás), amely meghatározza, hogy tárgyi területen szükség van-e megelőző régészeti beavatkozásra. A régészeti terepbejárás elvégzésére a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult.
(1) Beépítésre szánt területeken új épület építése, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása, valamint használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges vízellátás (az OTÉK 46. §-ban előírtak szerint) és az oltóvíz ellátás biztosított.
(2) Bármilyen létesítmény, vagy településrész szakaszolt megvalósulása esetén a szakasz használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az oltóvíz egyidejűleg biztosított.
(3) Amennyiben a közterületen kiépült a közüzemi vízhálózat, új létesítmény esetén az arra való csatlakozás kötelező.
(4) Meglévő épületeknél - amelyek nem rendelkeznek vezetékes vízzel, 1 éven belül a vízvezeték hálózatot be kell vezetni.
(5) Közüzemi hálózatra történő csatlakozás csak abban az esetben engedélyezhető, ha egyidejűleg biztosított a háztartásban keletkezett szennyvizek elvezetése, elhelyezése és kezelése.
(1) Új építményt elhelyezni, ha annak telke előtt közműves szennyvízcsatorna van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.
(2) Ahol nincs közműves szennyvízcsatorna hálózat, ott a szennyvíz elhelyezésére korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni.
(3) A közműpótló berendezést (zárt szennyvíztárolót) az érintett építési telken belül kell elhelyezni. A szennyvíztárolóban összegyűlt szennyvizek csak legális leürítő helyeken helyezhetők el.
(4) Az elkészült szennyvízcsatorna hálózat mentén az ingatlanok rákötését- 1 éven belüli határidővel – szorgalmazni kell.
(5) Háztáji állattartás esetén keletkező trágyalé gyűjtésére megfelelően méretezett, zárt medencét kell létesíteni. Ennek hiányában az állattartó épület megépítését, vagy meglévő átalakítását engedélyezni nem szabad.
(6) Ipari technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. A szükséges tisztítást a keletkezés helyén, telke belül, a Vízügyi Hatóság által előírt mértékben kell elvégezni.
(7) A szennyvízcsatornába csapadékvíz nem vezethető.
Csapadékvíz-elvezetés, vízrendezés
(1) Az építési telkek, területek csapadékvíz-elvezetését az OTÉK 47. §.(5)-(10) bekezdései alapján kell megoldani, illetve kezelni.
(2) Az élő vízfolyások rendezett partélétől 6-6 m-es sávot (kezelési sáv) szabadon kell hagyni a karbantartás számára.
(3) Az élő vízfolyások területén, kezelési sávjaiban bármilyen tevékenység, műszaki infrastruktúra létesítése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.
(4) Az élő vízfolyás vagy az időszakos vízelvezetés számára létesített árok (önálló árok) esetében a meder elrekesztése, a vizek szabad elfolyásának megakadályozása vagy korlátozása (pl. árok beszántása, vagy eltömítése) tilos!
(5) Az elvezetett csapadékvíz minőségének meg kell felelnie a 3/1984 (II.7) OVH sz. rendelkezésében előírt határértéknek.
(6) A község egész területén felül kell vizsgálni a csapadékvíz elvezetést és ahol nem megfelelő, ott megnyugtató módon rendezni kell.
Villamos energia ellátás és hírközlés
(1) [12]
(2) Új hírközlési hálózat a már kiépült hírközlési hálózathoz illeszkedően építhető. Ettől eltérni csak a Polgármesteri Hivatal engedélyével lehet. (Földfeletti hálózathoz földfeletti, földalatti hálózathoz földalatti hálózat
csatlakozzon.)
(3) Mikrohullámú összeköttetést biztosító antenna csak építési engedély alapján létesíthető. A község közigazgatási területén Westel és Pannon átjátszó torony van, melynek helyeit a Szabályozási Terv jelöli.
(1) A háztartásokban keletkező-különleges kezelést nem igénylő-kommunális szilárd hulladékok gyűjtéséről, elszállításáról gondoskodni kell. Erről az Önkormányzat helyi rendeletben intézkedik. A szemét elhelyezése a salgótarjáni szeméttelepen történik.
(2) Környezetre veszélyes anyagot tartalmazó hulladék (pl. savas akkumulátor, abszorpciós hűtőszekrény, stb.) a szeméttelepen nem helyezhető el. Ezen anyagok tárolásáról és elszállításáról külön kell gondoskodni.
(3) Az illegális hulladék-lerakóhelyeket meg kell szüntetni.
(4) Építési telken keletkezett hulladékot- annak elszállításáig- csak saját telken lehet tárolni.
45. § (1) Az értékvédelem országos vagy helyi rendelet alapján kijelölt természeti vagy műszaki környezet vagy annak elemeit védelemben részesíti.
(2) A védelemben részesítendő területeket, építményeket és azok környezetét a Szabályozási Terv jelöli. Ezek használatát, építését, átépítésük feltételeit a védelem szempontjai határozzák meg.
(3) Amennyiben a községben régészeti lelőhelyek vannak, úgy az ott tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince, mélygarázs-építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes, Budapesti Regionális Irodáját szakhatóságként meg kell keresni az örökségvédelmi törvény 63. §.(4) bekezdése alapján.
(4) Ha a régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, az örökségvédelmi törvény 24. §.-ába foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell a Nógrád Megyei Múzeumok igazgatóságát.
Épített környezet és elemei védelme
(1) Az országos műemlékjegyzékben szereplő műemlék épületek, építmények funkciójára (templomok esetében) „A kulturális örökség védelemről szóló” 2001.évi LXIV. (továbbiakban örökségvédelmi) törvény hatályos.
(2) Országos védettségű építészeti-műemlék építmény:
a) Római katolikus templom - Kossuth L. út (hrsz.74.). Tulajdonos és kezelő: - Római Katolikus Egyházközség Vizslás. Jellege: gótikus eredetű, többszörösen átépítve
b) Lakóház, népi - Dózsa György út 21. (hrsz.250.)
c) Lakóház, népi - Dózsa György út 48. (hrsz.200.)
d) Lakóház, népi - Dózsa György út 49. (hrsz.226)
e) Lakóház, népi - Dózsa György út 51. (hrsz.225.)
(3) A műemléki védettség kiterjed a templom esetében az épület funkciójára, külső és belső megjelenésére, szerkezeteire, anyagaira, képzőművészeti emlékeire. A lakóházak esetében a külső megjelenésre, szerkezeteire, anyagaira, továbbá mindkét esetben a 2001.évi LXIV. örökségvédelmi törvény alapján a műemléki környezetére.
(4) A
(2) bekezdésben meghatározott műemlék épületek műemléki környezetét a Szabályozási Terv határolja el. A műemléki környezet területén a Kulturális Örökség- védelmi Hivatal szakhatóságként működik közre. A műemlék épületek esetében minden építési jellegű munka végzéséhez be kell szerezni a Hivatal engedélyét (külső-belső felújítási, karbantartási, javítási munkák esetében.)
(1) [13]
(2) Az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza – a tulajdonosokkal történt egyeztetés után – a helyi védelem alá vett épületeket.
VI.
Táj- és Természetvédelem
48. § (1) A településen, jogszabály által védett és védetté nyilvánításra tervezett országos jelentőségű természetvédelmi terület, ex lege láp, földsáv nem található.
(2) A tervezett, országos jelentőségű természeti területeket a Szabályozási terv jelöli.
(3) A Nemzeti Ökológiai hálózat elemeit- Vizslás estében megszakított folyosó és magterület – Táj- és természetvédelmi tervlap tartalmazza, mely a Helyi Építési Szabályzat 2. sz. mellékletét képezi.
(4) A külterületen tervezett fejlesztések, beruházások ügyében (telekalakítás, építmény elhelyezés, termőföld más célú hasznosítása: belterületbe vonás, művelési ág megváltoztatása, stb.) a Községi Önkormányzat és a Bükki Nemzeti Park igazgatóságának folyamatos egyeztetése szükséges.
49. § (1) A község közigazgatási területén levegőtisztasági szempontból a 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni.
(3) A község közigazgatási területén csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek légszennyező anyag kibocsátása nem haladja meg a Szabályozási Tervben meghatározott területen-felhasználási egységekre a rendeletben előírt kibocsátási határértéket.
50. § (1) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó és/vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben építhető és üzemeltethető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj- és (vagy rezgés mértéke megfelel a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM. sz. együttes rendeletben foglaltaknak.
(2) Az építési hatóság építési és felújítási munkák engedélyezése során a külön jogszabályban meghatározott zajszint betartása érdekében lakóterületen a kivitelezési munkák napi időtartamát korlátozhatja.
(3) A háztartásokban keletkezett hulladékot kukákban kell összegyűjteni és szervezetten elszállítani a szeméttelepre.
(4) Vezetékes vízellátó rendszerre történő rácsatlakozást csak abban az esetben szabad engedélyezni, ha a szennyvízelhelyezés is megoldott.
(5) A talaj és a talajvíz védelme érdekében szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Szennyvíz elszikkasztása nem megengedett.
(6) Beépítésre nem szánt területen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy – ha a létesítés feltételei lehetővé teszik – egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.
(7) Élő vízfolyásba, felhagyott kutakba szennyvizet bevezetni nem szabad.
51. § (1) A település közigazgatási területének földtani felépítési, illetve a szomszédos települések közigazgatási területén észlelt és nyilvántartott felszínmozgásos jelenségek ismeretében a lejtős térszínen történő beavatkozások (bevágás, építés, stb.) felszínmozgás kialakulásával járhatnak.
(2) A településen alábányászott területeket tartanak nyilván, melyeket a Szabályozási terven jelöltünk. Alábányászott területen történő beépítés estén az építési engedélyezési tervdokumentációnak geotechnikai dokumentációt is kell tartalmaznia.
(3) A közigazgatási területen az Országos Ásványvagyon Mérlegben megkutatott barnaszénlelőhelyet tartanak nyilván (2 helyen), amit szintén ábrázoltunk a Szerkezeti terven.
(Fenti adatokat a Magyar Geológiai Szolgálat Észak-Magyarországi Területi Hivatalától kaptuk.)
(4) Bányászati tevékenység csak hatósági engedély alapján végezhető. A bányafelügyelet (a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. 41. §. (1) bekezdés szerint) azt a jogi vagy természetes személyt, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságát,
a) aki/amely jogosulatlan bányászati tevékenységet folytat, bírsággal sújthatja és eltilt-
b) hatja a tevékenység folytatásától. Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet,
c) aki külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően folytatott
c) tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki.
(5) Jelen HÉSz-ben megfogalmazott előírások és feltételek figyelembe vételével az Önkormányzat külön szabályzatban rendezi:
a) a temető rendjének használatát
b) a háztartási szemét gyűjtésének és elszállításának,
c) az egyéb feltöltésre kerülő szilárd hulladék elhelyezésének,
d) az állatok tartásának rendjét, és
e) a helyi értékvédelemről szóló rendelet.
52. § Az építmények létesítési előírásai, az épületszerkezetekre, a beépített vezetékhálózatokra, berendezésekre, a helyiségekre és az egyes rendeltetésekre vonatkozó követelményekre az előírásokat az OTÉK 50. §- 100 §.-ai tartalmazzák, azok előírásait kell alkalmazni.
IX.
TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK
53. § (1) Országos közutak (21. sz.,2302.sz.) melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el (az út tengelyétől számított 50-50 méteren belül).
(2) A temető szélétől mért 50 m-es távolságon belül ásott kút létesítése nem engedélyezhető, illetve meglévő ásott kútból minden célú vízvételt meg kell tiltani.
(3) Meglévő épületek átépítését csak a terven jelölteknek megfelelően szabad engedélyezni. Ahol a terv nem jelöl változást, ott átépítés esetén az új épületeket a régi helyére kell megépíteni
(4) Használatban lévő, használaton kívüli, ásott-, fúrt kútba szennyvíz bevezetése tilos!
54. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit az elsőfokú hatósággal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(3) E rendelet hatályba lépésének napjával Vizslás község egyszerűsített összevont rendezési tervének szabályozási előírásairól szóló 1/1993.(I.29) ÖR. számú rendelet, valamint a módosítására kiadott 2/2002 (II.15.) ÖR. számú rendelet hatályát veszti.
1. melléklet az 1/2004. (I. 23.) önkormányzati rendelethez
Vizslás Község Helyi Építési Szabályzatához
1./ Állattartó épület családi önellátásra
- kis haszonállat (Ki) 1-200 db
(sertés, juh, kecske, strucc)
- nagy haszonállat (N) 1-2 db
Legkisebb távolság: Ki H N
- saját lakás 5 m 10 m 10-15 m
- ásott kút 15 m 15 m 15 m
a-saját vízellátás 10 m 10 m 10 m
- egyéb fürdő medence 5 m 10 m 15 m
- közterület 15 m 15 m 15m
- oldalkert 10 m 12 m 12 m
2./ Kislétszámú állattartó telep:
Legkisebb távolság. Ki H N
- saját lakás 15 m 25 m 35 m
- ásott kút 25 m 25 m 25 m
- saját vízellátás 20 m 20 m 20 m
- egyéb úszómedence 20 m 25 m 30 m
- közterület 50 m 50 m 50 m
- oldalkert x 30 m 50 m 50 m
- hátsókert xx 30 m 50 m 50 m
3./ Nagy létszámú állattartó telep:
Legkisebb távolság : Ki H N
- saját vízellátás 50 m 50 m 50 m
- közterület, oldalkert x, hátsókert x 1.000 m
x = környezeti hatástanulmány alapján kell meghatározni, xx = környezeti hatás tanulmány alapján, tartástechnológiától függően 500 m-re csökkenthető.