1. § E rendelet hatálya Vizslás Község Önkormányzatának tulajdonában lévő ingatlanokra, ingóságokra, gazdasági társaságokban lévő tulajdonrészekre, vagyoni értékű jogokra, valamint az ezekkel való gazdálkodásra terjed ki.

2. § E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

3. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) erejénél fogva kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek tételes felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülnek a 2. mellékletben meghatározott vagyonelemek.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

(4) Az üzleti vagyonelemek felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

(5) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik, az ingatlan új besorolását a vagyon-nyilvántartásban, az ingatlan kataszterben és a rendelet megfelelő mellékletében át kell vezetni, a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően.

(6) Ha az Önkormányzat vagyona olyan új vagyontárggyal gyarapszik, amely rendeltetésénél fogva a forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozik, a szerzést követően a képviselő-testületnek dönteni kell a vagyontárgy besorolására vonatkozóan, abban az esetben, ha a vagyontárgy besorolása a törvényi rendelkezések alapján nem egyértelmű.

4. § (1) E rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezésnek minősül

• a) az elidegenítés,
• b) a vagyon gazdasági társaságok, alapítványok, közalapítványok részére történő adományozás,
• c) a vagyonhasznosítás, (ideértve a vagyon használatba, bérbe, haszonbérbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását), a koncesszióba, vagyonkezelésbe adását, vagy onnan való kivonását,
• d) a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, vagy szolgalmi és egyéb használati jog alapítását, használat jogának biztosítását, elidegenítési és terhelési tilalom alapítását, valamint kezesség vállalását, az Önkormányzat tulajdonán fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulást,
• e) az Önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása,
• f) gazdasági társaságokban üzletrész, részvény alapján az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,
• g) az Önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal való rendelkezés,
• h) vagyonszerzés,
• i) értékpapírral, pénzeszközökkel való gazdálkodás,
• j) önkormányzati vagyont érintő hatósági, polgári peres eljárásban az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,
• k) közérdekű célra kötelezettség vállalásként felajánlott, vagy öröklés, lemondás esetén vagyon elfogadása, közérdekű célra kötelezettség vállalás,
• l) ingatlan tulajdonjogának jogszabályon alapuló térítés nélküli átadása, átvétele.

(2) A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a vagyont érintő megállapodások módosítása, kiegészítése és megszüntetése esetén is alkalmazni kell.

(3) Önkormányzati intézmény elhelyezését, működését szolgáló korlátozottan forgalomképes ingatlan vagy ingatlanrész kizárólag azt követően idegeníthető el, ha az intézmény működéséhez az ingatlan használata szükségtelenné vált. Ezen ingatlanok elidegenítéséhez a forgalomképességet akadályozó tényezőket meg kell szüntetni.

(4) Az Nvt-ben előírt versenyeztetés – mind a hasznosítás, mind a tulajdon átruházás esetén – kötelező, ha az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20 millió Ft-ot meghaladja.

5. § (1) Az önkormányzati vagyonnal való rendelkezést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.

(2) A forgalmi érték megállapításának módja:

• a) Ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára, ennek hiányában igazságügyi ingóforgalmi szakértő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján.
• b) A tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális piaci ár.
• c) A tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár.
• d) Ingatlanok nyílt licites eljárás vagy zárt borítékos pályázat útján történő értékesítése, hasznosítása vagy ingatlanok megterhelése esetében ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, kivétel ez alól az azonos adottságú ingatlanok sorozat értékesítése.
• e)

6. § (1) Az Önkormányzat intézményei jogosultak és kötelesek a működésükhöz szükséges vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére és kötelesek a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.

(2) Az Önkormányzat intézményeinek joga a használatukban lévő ingatlanok és ingó vagyontárgyak hasznosításával az alaptevékenységet nem sértő, és kizárólag az intézmény bevételeit növelő bevételszerző tevékenységet folytatni.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, átmenetileg feleslegessé vált vagy kihasználatlan ingatlanait az intézmény vezetője határozott időre, legfeljebb egy évig terjedő időtartamra jogosult bérbe vagy használatba adni. Nem köthető olyan szerződés, amely alapján a szerződés időbeli hatálya automatikusan meghosszabbodik.

(4) Ingatlan, ingatlanrész ismételt, azonos szervezettel történő, vagy egy évnél hosszabb, de legfeljebb ötévi időtartamra történő bérbe-, vagy használatba adásához a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság előzetes jóváhagyása szükséges. 5 éven túli időtartamra történő bérbe-, vagy használatba adáshoz a képviselő-testület előzetes jóváhagyása szükséges. Az előterjesztőnek a bérbe vagy használatba adásra vonatkozó szerződés-tervezetet az előterjesztéshez csatolnia kell.

(5) Az intézmény vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és gazdaságos működtetéséért, továbbá a bevételszerző tevékenység eredményességéért és jogszerűségéért.

11. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező, forgalomképtelen törzsvagyonnak nem minősülő ingatlanok elidegenítése nyilvános vagy zártkörű értékesítési eljárás útján történhet természetes személy vagy átlátható szervezet részére. Zártkörű értékesítési eljárás tartható külső ajánlat beérkezése, ingatlan tulajdonjogának, vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a cseréje, telek-kiegészítés, telekhatár rendezés esetén, vagy ha a nyilvános eljárás legalább 2 alkalommal eredménytelenül zárult. Ezen kivételes esetekben lehetséges a közvetlen értékesítés is.

(2) Ingatlan ingyenes átruházásáról kizárólag a képviselő-testület dönt. A döntéshez minősített szavazattöbbség szükséges.

(3) Nyilvános vagy zártkörű értékesítési eljárás útján történő elidegenítésről, annak módjáról és a kiírás feltételeiről a forgalmi értéktől függetlenül a Képviselő-testület dönt,

13. § Ingó vagyon elidegenítéséről és megszerzéséről, ha az a jóváhagyott költségvetési rendeletben nem szerepel:

• a) az intézmény vezetője 500 ezer Ft egyedi forgalmi értékhatárig, összesen évente 1 millió forintig,
• b) a polgármester 500 ezer és 5 millió Ft egyedi forgalmi értékhatárok között,
• c) 5 millió Ft egyedi forgalmi értékhatár felett a képviselő-testület

jogosult dönteni a magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseinek és a hatályos költségvetési rendelet szabályainak figyelembe vételével, értékesítés esetén az értékesítés módjának és feltételeinek meghatározásával.

14. § (1) A képviselő-testület a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) alapján a tulajdonosi jogok gyakorlását a következőkben határozza meg.

(2) képviselő-testületi hatáskörbe tartozó ügyek egyszemélyes gazdasági társaságoknál:

• 1. egyszemélyes gazdasági társaság alapítása,
• 2. alapító okirat elfogadása, alapító okirat módosítása,
• 3. vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok könyvvizsgálók megválasztása,
• 4. számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést, előtársasági beszámoló elfogadása,
• 5. pótbefizetés elrendelése és visszatérítése,
• 6. osztalékelőleg és osztalék fizetésének elhatározása,
• 7. üzletrész felosztásához való hozzájárulás, és az üzletrész bevonásának elrendelése,
• 8. elővásárlási jog gyakorlása a társaság által
• 9. elővásárlásra jogosult személy kijelölése, az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása,
• 10. vezető tisztségviselő visszahívása, megbízatásának meghosszabbítása valamint a munkáltatói jogok gyakorlása,
• 11. a felügyelő bizottság tagjainak, valamint a könyvvizsgálónak, megbízatásának meghosszabbítása, visszahívása, valamint díjazás megállapítása,
• 12. olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok Ptk. 685 §. b) pontja szerinti közeli hozzátartozójával, élettársával köt,
• 13. az ügyvezető és felügyelő bizottsági tagok és könyvvizsgáló ellen kártérítési igények érvényesítése,
• 14. a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása,
• 15. a társaság több évre szóló stratégiai tervének jóváhagyása,
• 16. a vezető tisztségviselők díjazásának és prémiumfeladatainak meghatározása, a prémiumfeladatok teljesítésének kiértékelése, a felügyelő bizottság elnöke és tagjai díjazásának meghatározása, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 5. § (3) bekezdése alapján megalkotandó javadalmazási szabályzat elfogadása
• 17. további gazdálkodó szervezet alapításához vagy megszüntetéséhez történő hozzájárulás,
• 18. más gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzéséhez vagy átruházásához történő hozzájárulás.
• 19. egyszemélyes részvénytársaságok esetében a Gt. 284 §. (2) bekezdése szerint a Gt. 231. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a részvényes írásban dönt.
• 20. előzetesen megtárgyalja és állást foglal a vezető tisztségviselők bérfejlesztésének, prémiumfeladatainak megállapítása, prémiumfeladatok teljesítésének kiértékelése, és kifizetése tárgyában a szakmailag illetékes bizottság véleménye alapján;
• 21. előzetesen megtárgyalja és állást foglal a felügyelő bizottság elnöke és tagjainak díjazása tárgyában.
• 22. olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelynek értéke a törzstőke legalább 1/5-ét meghaladja,
• 23. a cégbejegyzést megelőzően az elő-társaság nevében kötött szerződések jóváhagyása,
• 24. döntés a megkötött szerződések utólagos módosítása tekintetében, ha a módosítás folytán a szerződés értéke eléri, vagy meghaladja a törzstőke 1/5-ét,
• 25. az éves pénzügyi terv elfogadása.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a döntési hatáskör gyakorlója minden esetben a képviselő-testület. A döntésekről a vezető tisztségviselőket értesíteni köteles.

(4) Képviselő-testületi hatáskörbe tartozó döntés szükséges arról, hogy a többszemélyes gazdasági társaságok közgyűlésein az alábbi kérdésekben Vizslás Község Önkormányzatának képviselője milyen javaslatokat tegyen, vagy milyen döntési alternatívákat támogasson:

• a) pótbefizetés elrendelése és visszatérítéséhez,
• b) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendeléséhez,
• c) javaslat a felügyelő bizottság tagjaira,
• d) javaslat az igazgatóság tagjaira,
• e) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározásához,
• f) a társaság több évre szóló stratégiai tervének jóváhagyása,
• g) azon társaságok esetében, ahol az Önkormányzat többségi tulajdonos, javaslat az ügyvezető kinevezésére, vagy felmentésére,
• h) törzstőke emelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása,
• i) törzstőke emelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése,
• j) törzstőke felemelésekor, vagy az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása,
• k) törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása,
• l) számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ide értve az adózott eredmény felhasználásra vonatkozó döntést,
• m) azon társaságok esetében, ahol az Önkormányzat többségi befolyással rendelkezik a további gazdálkodó szervezet alapításához vagy megszüntetéséhez történő hozzájárulás,
• n) azon társaságok esetében, ahol az Önkormányzat többségi befolyással rendelkezik más gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzéséhez vagy átruházásához történő hozzájárulás,
• o) a vezető tisztségviselők bérfejlesztés mértékének meghatározása,
• p) a felügyelő bizottság, valamint a könyvvizsgáló díjazásának a meghatározása,
• r) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 5. § (3) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet legfőbb szerve által megalkotandó javadalmazási szabályzat tartalmának meghatározása során.

15. § ¹

(1) Az Önkormányzat a vagyongazdálkodása jogszabályokban meghatározott rendeltetése biztosítása céljából közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít, melynek jóváhagyása a Képviselő-testület kizárólagos hatásköre.

(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv 3, a hosszú távú vagyongazdálkodási terv 10 évre szólóan határozza meg az Önkormányzat vagyongazdálkodásának fő irányait.

(3) A vagyongazdálkodási terveket a (2) bekezdésben megjelölt időszakok lejárta előtt felül kell vizsgálni.

16. § (1) A követelésekről történő lemondás esetei:

• a) méltányosság
• b) visszterhes átadás
• c) adókövetelés elengedése

(2) Az Önkormányzat követeléséről a hatályos költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelés értékhatáráig a Polgármester, a kisösszegű követelések értékhatára felett a képviselő-testület mondhat le, amennyiben a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható, vagy a követelés érvényesítése aránytalan ráfordítást eredményezne, vagy a lemondás az Önkormányzat számára a követeléssel arányos egyéb előnyt biztosít.

(3) Méltányosság abban az esetben gyakorolható, ha a fizetésre kötelezett bizonyítja, hogy magatartása vagy körülményei megfelelnek a méltányosság feltételeinek. A méltányosság feltételeinek vizsgálata során magánszemély esetében azt kell mérlegelni, hogy a követelés kifizetése a kötelezett és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti-e. Jogi személy és egyéb szervezet esetében a kivételes méltánylást érdemlő körülmény, különös tekintettel a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése lehet az elfogadható indok.

17. § Az Önkormányzat vagyonát vagy követelését érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség esetén, ha a követelés, valamint az egyezségi ajánlat közötti különbség, vagy teher esetén az egyezség során felajánlott összeg

• a) nem éri el a kisösszegű követelések értékhatárát, a Polgármester,
• b) a kisösszegű követelések értékhatára fölött a képviselő-testület dönt.

18. § A Polgármester a saját hatáskörében hozott e rendelet hatálya alá tartozó döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésén köteles tájékoztatni.

19. § ² (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszíti a Képviselő-testületnek az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló, 11/2004. (VIII. 13.) rendelete.