Vizslás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2013 (V.10..) önkormányzati rendelete

a vagyongazdálkodásról

Hatályos: 2021. 09. 29- 2021. 11. 16

Vizslás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2013 (V.10..) önkormányzati rendelete

a vagyongazdálkodásról

Vizslás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és a 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bek. 1. pont 6. alpontjában, 5. § (2) bekezdés c) pontjában, a 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya Vizslás Község Önkormányzatának tulajdonában lévő ingatlanokra, ingóságokra, gazdasági társaságokban lévő tulajdonrészekre, vagyoni értékű jogokra, valamint az ezekkel való gazdálkodásra terjed ki.

2. § E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

2. Az önkormányzati vagyon

3. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) erejénél fogva kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek tételes felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülnek a 2. mellékletben meghatározott vagyonelemek.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

(4) Az üzleti vagyonelemek felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

(5) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik, az ingatlan új besorolását a vagyon-nyilvántartásban, az ingatlan kataszterben és a rendelet megfelelő mellékletében át kell vezetni, a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően.

(6) Ha az Önkormányzat vagyona olyan új vagyontárggyal gyarapszik, amely rendeltetésénél fogva a forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozik, a szerzést követően a képviselő-testületnek dönteni kell a vagyontárgy besorolására vonatkozóan, abban az esetben, ha a vagyontárgy besorolása a törvényi rendelkezések alapján nem egyértelmű.

3. A vagyonnal való rendelkezés

4. § (1) E rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezésnek minősül

  • a) az elidegenítés,
  • b) a vagyon gazdasági társaságok, alapítványok, közalapítványok részére történő adományozás,
  • c) a vagyonhasznosítás, (ideértve a vagyon használatba, bérbe, haszonbérbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását), a koncesszióba, vagyonkezelésbe adását, vagy onnan való kivonását,
  • d) a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, vagy szolgalmi és egyéb használati jog alapítását, használat jogának biztosítását, elidegenítési és terhelési tilalom alapítását, valamint kezesség vállalását, az Önkormányzat tulajdonán fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulást,
  • e) az Önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása,
  • f) gazdasági társaságokban üzletrész, részvény alapján az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,
  • g) az Önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal való rendelkezés,
  • h) vagyonszerzés,
  • i) értékpapírral, pénzeszközökkel való gazdálkodás,
  • j) önkormányzati vagyont érintő hatósági, polgári peres eljárásban az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,
  • k) közérdekű célra kötelezettség vállalásként felajánlott, vagy öröklés, lemondás esetén vagyon elfogadása, közérdekű célra kötelezettség vállalás,
  • l) ingatlan tulajdonjogának jogszabályon alapuló térítés nélküli átadása, átvétele.

(2) A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a vagyont érintő megállapodások módosítása, kiegészítése és megszüntetése esetén is alkalmazni kell.

(3) Önkormányzati intézmény elhelyezését, működését szolgáló korlátozottan forgalomképes ingatlan vagy ingatlanrész kizárólag azt követően idegeníthető el, ha az intézmény működéséhez az ingatlan használata szükségtelenné vált. Ezen ingatlanok elidegenítéséhez a forgalomképességet akadályozó tényezőket meg kell szüntetni.

(4) Az Nvt-ben előírt versenyeztetés – mind a hasznosítás, mind a tulajdon átruházás esetén – kötelező, ha az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20 millió Ft-ot meghaladja.

4. Az önkormányzati vagyon értékének és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározása

5. § (1) Az önkormányzati vagyonnal való rendelkezést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.

(2) A forgalmi érték megállapításának módja:

  • a) Ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára, ennek hiányában igazságügyi ingóforgalmi szakértő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján.
  • b) A tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális piaci ár.
  • c) A tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár.
  • d) Ingatlanok nyílt licites eljárás vagy zárt borítékos pályázat útján történő értékesítése, hasznosítása vagy ingatlanok megterhelése esetében ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, kivétel ez alól az azonos adottságú ingatlanok sorozat értékesítése.
  • e)

Az ingatlan d) pontban meghatározott módon történő értékesítéstől eltérő módon történő ingatlanhasznosítás esetén az érték meghatározásának módja:

- ha az ingatlan értéke a helyben szokásos forgalmi értéket figyelembe véve nem haladja meg az 1 millió forintot, „mezőgazdasági” jellegű művelési ág esetén az 500 ezer forintot, az ingatlan értékét a képviselő-testület határozza meg, ezen értékek feletti ingatlanok esetében ingatlanforgalmi szakértői értékbecsléssel alátámasztva.”

(3) Az önkormányzatot megilletik mindazon jogok, és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik illetve terhelik.

(4) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

5. Az intézményi használatban lévő ingatlanok kezelésének és működtetésének szabályai

6. § (1) Az Önkormányzat intézményei jogosultak és kötelesek a működésükhöz szükséges vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére és kötelesek a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.

(2) Az Önkormányzat intézményeinek joga a használatukban lévő ingatlanok és ingó vagyontárgyak hasznosításával az alaptevékenységet nem sértő, és kizárólag az intézmény bevételeit növelő bevételszerző tevékenységet folytatni.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, átmenetileg feleslegessé vált vagy kihasználatlan ingatlanait az intézmény vezetője határozott időre, legfeljebb egy évig terjedő időtartamra jogosult bérbe vagy használatba adni. Nem köthető olyan szerződés, amely alapján a szerződés időbeli hatálya automatikusan meghosszabbodik.

(4) Ingatlan, ingatlanrész ismételt, azonos szervezettel történő, vagy egy évnél hosszabb, de legfeljebb ötévi időtartamra történő bérbe-, vagy használatba adásához a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság előzetes jóváhagyása szükséges. 5 éven túli időtartamra történő bérbe-, vagy használatba adáshoz a képviselő-testület előzetes jóváhagyása szükséges. Az előterjesztőnek a bérbe vagy használatba adásra vonatkozó szerződés-tervezetet az előterjesztéshez csatolnia kell.

(5) Az intézmény vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és gazdaságos működtetéséért, továbbá a bevételszerző tevékenység eredményességéért és jogszerűségéért.

6. Az ingatlanok elidegenítésének és vásárlásának szabályai

11. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező, forgalomképtelen törzsvagyonnak nem minősülő ingatlanok elidegenítése nyilvános vagy zártkörű értékesítési eljárás útján történhet természetes személy vagy átlátható szervezet részére. Zártkörű értékesítési eljárás tartható külső ajánlat beérkezése, ingatlan tulajdonjogának, vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a cseréje, telek-kiegészítés, telekhatár rendezés esetén, vagy ha a nyilvános eljárás legalább 2 alkalommal eredménytelenül zárult. Ezen kivételes esetekben lehetséges a közvetlen értékesítés is.

(2) Ingatlan ingyenes átruházásáról kizárólag a képviselő-testület dönt. A döntéshez minősített szavazattöbbség szükséges.

(3) Nyilvános vagy zártkörű értékesítési eljárás útján történő elidegenítésről, annak módjáról és a kiírás feltételeiről a forgalmi értéktől függetlenül a Képviselő-testület dönt,

7. Ingóságok elidegenítésének és megszerzésének szabályai

13. § Ingó vagyon elidegenítéséről és megszerzéséről, ha az a jóváhagyott költségvetési rendeletben nem szerepel:

  • a) az intézmény vezetője 500 ezer Ft egyedi forgalmi értékhatárig, összesen évente 1 millió forintig,
  • b) a polgármester 500 ezer és 5 millió Ft egyedi forgalmi értékhatárok között,
  • c) 5 millió Ft egyedi forgalmi értékhatár felett a képviselő-testület

jogosult dönteni a magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseinek és a hatályos költségvetési rendelet szabályainak figyelembe vételével, értékesítés esetén az értékesítés módjának és feltételeinek meghatározásával.

8. A gazdasági társasági tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai

14. § (1) A képviselő-testület a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) alapján a tulajdonosi jogok gyakorlását a következőkben határozza meg.

(2) képviselő-testületi hatáskörbe tartozó ügyek egyszemélyes gazdasági társaságoknál:

  • 1. egyszemélyes gazdasági társaság alapítása,
  • 2. alapító okirat elfogadása, alapító okirat módosítása,
  • 3. vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok könyvvizsgálók megválasztása,
  • 4. számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést, előtársasági beszámoló elfogadása,
  • 5. pótbefizetés elrendelése és visszatérítése,
  • 6. osztalékelőleg és osztalék fizetésének elhatározása,
  • 7. üzletrész felosztásához való hozzájárulás, és az üzletrész bevonásának elrendelése,
  • 8. elővásárlási jog gyakorlása a társaság által
  • 9. elővásárlásra jogosult személy kijelölése, az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása,
  • 10. vezető tisztségviselő visszahívása, megbízatásának meghosszabbítása valamint a munkáltatói jogok gyakorlása,
  • 11. a felügyelő bizottság tagjainak, valamint a könyvvizsgálónak, megbízatásának meghosszabbítása, visszahívása, valamint díjazás megállapítása,
  • 12. olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok Ptk. 685 §. b) pontja szerinti közeli hozzátartozójával, élettársával köt,
  • 13. az ügyvezető és felügyelő bizottsági tagok és könyvvizsgáló ellen kártérítési igények érvényesítése,
  • 14. a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása,
  • 15. a társaság több évre szóló stratégiai tervének jóváhagyása,
  • 16. a vezető tisztségviselők díjazásának és prémiumfeladatainak meghatározása, a prémiumfeladatok teljesítésének kiértékelése, a felügyelő bizottság elnöke és tagjai díjazásának meghatározása, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 5. § (3) bekezdése alapján megalkotandó javadalmazási szabályzat elfogadása
  • 17. további gazdálkodó szervezet alapításához vagy megszüntetéséhez történő hozzájárulás,
  • 18. más gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzéséhez vagy átruházásához történő hozzájárulás.
  • 19. egyszemélyes részvénytársaságok esetében a Gt. 284 §. (2) bekezdése szerint a Gt. 231. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a részvényes írásban dönt.
  • 20. előzetesen megtárgyalja és állást foglal a vezető tisztségviselők bérfejlesztésének, prémiumfeladatainak megállapítása, prémiumfeladatok teljesítésének kiértékelése, és kifizetése tárgyában a szakmailag illetékes bizottság véleménye alapján;
  • 21. előzetesen megtárgyalja és állást foglal a felügyelő bizottság elnöke és tagjainak díjazása tárgyában.
  • 22. olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelynek értéke a törzstőke legalább 1/5-ét meghaladja,
  • 23. a cégbejegyzést megelőzően az elő-társaság nevében kötött szerződések jóváhagyása,
  • 24. döntés a megkötött szerződések utólagos módosítása tekintetében, ha a módosítás folytán a szerződés értéke eléri, vagy meghaladja a törzstőke 1/5-ét,
  • 25. az éves pénzügyi terv elfogadása.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a döntési hatáskör gyakorlója minden esetben a képviselő-testület. A döntésekről a vezető tisztségviselőket értesíteni köteles.

(4) Képviselő-testületi hatáskörbe tartozó döntés szükséges arról, hogy a többszemélyes gazdasági társaságok közgyűlésein az alábbi kérdésekben Vizslás Község Önkormányzatának képviselője milyen javaslatokat tegyen, vagy milyen döntési alternatívákat támogasson:

  • a) pótbefizetés elrendelése és visszatérítéséhez,
  • b) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendeléséhez,
  • c) javaslat a felügyelő bizottság tagjaira,
  • d) javaslat az igazgatóság tagjaira,
  • e) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározásához,
  • f) a társaság több évre szóló stratégiai tervének jóváhagyása,
  • g) azon társaságok esetében, ahol az Önkormányzat többségi tulajdonos, javaslat az ügyvezető kinevezésére, vagy felmentésére,
  • h) törzstőke emelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása,
  • i) törzstőke emelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése,
  • j) törzstőke felemelésekor, vagy az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása,
  • k) törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása,
  • l) számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ide értve az adózott eredmény felhasználásra vonatkozó döntést,
  • m) azon társaságok esetében, ahol az Önkormányzat többségi befolyással rendelkezik a további gazdálkodó szervezet alapításához vagy megszüntetéséhez történő hozzájárulás,
  • n) azon társaságok esetében, ahol az Önkormányzat többségi befolyással rendelkezik más gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzéséhez vagy átruházásához történő hozzájárulás,
  • o) a vezető tisztségviselők bérfejlesztés mértékének meghatározása,
  • p) a felügyelő bizottság, valamint a könyvvizsgáló díjazásának a meghatározása,
  • r) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 5. § (3) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet legfőbb szerve által megalkotandó javadalmazási szabályzat tartalmának meghatározása során.

9. A vagyongazdálkodás tervezése

15. § 1

(1) Az Önkormányzat a vagyongazdálkodása jogszabályokban meghatározott rendeltetése biztosítása céljából közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít, melynek jóváhagyása a Képviselő-testület kizárólagos hatásköre.

(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv 3, a hosszú távú vagyongazdálkodási terv 10 évre szólóan határozza meg az Önkormányzat vagyongazdálkodásának fő irányait.

(3) A vagyongazdálkodási terveket a (2) bekezdésben megjelölt időszakok lejárta előtt felül kell vizsgálni.

10. Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás

16. § (1) A követelésekről történő lemondás esetei:

  • a) méltányosság
  • b) visszterhes átadás
  • c) adókövetelés elengedése

(2) Az Önkormányzat követeléséről a hatályos költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelés értékhatáráig a Polgármester, a kisösszegű követelések értékhatára felett a képviselő-testület mondhat le, amennyiben a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható, vagy a követelés érvényesítése aránytalan ráfordítást eredményezne, vagy a lemondás az Önkormányzat számára a követeléssel arányos egyéb előnyt biztosít.

(3) Méltányosság abban az esetben gyakorolható, ha a fizetésre kötelezett bizonyítja, hogy magatartása vagy körülményei megfelelnek a méltányosság feltételeinek. A méltányosság feltételeinek vizsgálata során magánszemély esetében azt kell mérlegelni, hogy a követelés kifizetése a kötelezett és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti-e. Jogi személy és egyéb szervezet esetében a kivételes méltánylást érdemlő körülmény, különös tekintettel a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése lehet az elfogadható indok.

17. § Az Önkormányzat vagyonát vagy követelését érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség esetén, ha a követelés, valamint az egyezségi ajánlat közötti különbség, vagy teher esetén az egyezség során felajánlott összeg

  • a) nem éri el a kisösszegű követelések értékhatárát, a Polgármester,
  • b) a kisösszegű követelések értékhatára fölött a képviselő-testület dönt.

11. Tájékoztatási kötelezettségek

18. § A Polgármester a saját hatáskörében hozott e rendelet hatálya alá tartozó döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésén köteles tájékoztatni.

12. Záró rendelkezések

19. § 2 (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszíti a Képviselő-testületnek az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló, 11/2004. (VIII. 13.) rendelete.

Vizslás, 2013. május 9.

1. 1Módosította a 12./2017. (XI. 23.) önkormányzati rendelet, 2017. november 25. napjával

2 A 19. § számozását 19. § (1) bekezdésre módosította, és a (2) bekezdést beiktatta a 12./2017. (XI. 23.) önkormányzati rendelet, 2017. november 25. napjával.

1. melléklet

Kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő vagyonelemek

Az Nvt. erejénél fogva kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek:

  • a) a helyi közutak és műtárgyaik,
  • b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,
  • c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint
  • d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.

sorszám

megnevezés

hrsz

M2

KÖZTERÜLETEK

1.

Közterület(út)

4

600

2.

Közterület

17

1.312

3.

közterület

26

357

4.

közterület

28/1

269

5.

Közterület(út)

48

362

6.

Közterület(út)

53

478

7.

Közterület(út)

62

459

8.

közterület

65

930

9.

Közterület(út)

66

439

12.

Közterület(út)

85

621

13.

Közterület(út)

100

571

14.

Közterület(út)

123

511

15.

Közterület(Petőfi út)

140

2.628

16.

Közterület(út)

149

90

17.

Közterület(út)

165

719

18.

Közterület(út)

195

353

19.

Közterület(út)

202

180

20.

Közterület(út)

204

184

21.

Közterület(út)

208

6.604

22.

Közterület(út)

244

945

23.

Közterület(út)

286

1.947

24.

Közterület(út)

301

347

25.

Közterület(út)

322

688

26.

közterület

338/1

2.191

27.

Közterület(Lenin út)

360

8.615

28.

Közterület(út)

394

326

29.

Közterület(Felszabadulás út)

369/11

2.005

30.

Közterület(út)

394

326

31.

Közterület(Liliom út)

412

7.156

32.

Közterület(játszótér)

413

2.363

33.

Közterület(park)

415

4.415

34.

közterület

420

625

35.

Közterület(Vöröshadsereg út)

451

5.828

36.

Közterület(út)

457

1.057

37.

Közterület(út)

461

684

38.

közterület

509/9

29

39.

Közterület(Mező I.út)

509/20

7.030

40.

Közterület(út)

553/3

1.700

41.

Közterület(út)

577

378

42.

Közterület(József A.út)

586

2.491

43.

Közterület(út)

590

697

44.

Közterület(út)

597

566

45.

Közterület(Bartók B.út)

603

4.688

45.

közterület

656/1

3.247

46.

Közterület(út)

817

524

47.

Közterület(Akácfa út)

833

3.145

48.

közterület

851/2

185

49.

Közterület(út)

853

1.019

50.

Közterület(út)

865

445

51.

Közterület(Május 1 és Iskola út)

869/1

15.366

52.

közterület

869/6

785

53.

közterület

873

393

54.

Közterület(út)

888

1.358

55.

Temető út

53

478

56.

Állomás út Újlak

015/

833

57.

Dózsa György út

208

6604

58.

Petőfi úti híd

204

184

59.

Béke út

165

719

60.

Kossuth Lajos út eleje (kisrét)

232/9

945

61.

salakos teniszpálya

458

1.920

62.

szabadidőpark

361

9.083

ÁRKOK,PATAKOK

1.

árok

20

626

2.

Majori-patak

38

1.462

3.

árok

51

57

4,

árok

158

1.555

5.

patak

171

3.836

6.

árok

214

3.297

7.

patak

310

394

8.

árok

328/1

289

9.

patak

339

1.147

10.

árok

355

169

11.

patak

362

474

12.

árok

414

380

13.

patak

416

368

14.

árok

426

132

15.

árok

436

675

16.

patak

455

480

17.

árok

459

213

18.

Majori-patak

477

6.129

19.

árok

616/1

242

20.

árok

633

82

21.

árok

896/1

283

22.

Majori-patak

012

21.704

23.

árok

033

1.265

24.

árok

045

1.155

TEMETŐ

1.

temető

61

14.142

2.

temető

043

1.915

KÖZUTAK,UTAK,JÁRDA

1.

járda

37

399

2.

közút

02/4

730

3.

Saját használatú út

04/10

833

4.

közút

07/17

3.265

5.

közút

08

9.063

6.

közút

09/3

7.098

7.

közút

09/14

2.286

8.

közút

010

6.018

9.

dögkút

014/2

96

10.

közút

015/10

1.822

11.

közút

016/1

6.507

12.

közút

018

889

13.

közút

019/12

92

14.

Saját használatú út

019/23

5.103

15.

sporttelep

027

2.321

16.

közút

029

2.415

17.

út

042/8

4.487

2. melléklet

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonelemek:

Az Njt. szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon, amelyet törvény vagy helyi önkormányzat rendelete annak minősít.

Vizslás Község Önkormányzat tulajdonában ilyen jellegű vagyon nincs.

3. melléklet

korlátozottan forgalomképes vagyonelemek

Az Njt szerint korlátozottan forgalomképes önkormányzati törzsvagyon:

  • a) a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmű,
  • b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész,
  • c) a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés, továbbá
  • d) a Balatoni Hajózási Zrt.-ben fennálló, a helyi önkormányzat tulajdonában álló társasági részesedés.

1.

Beépítetlen terület

19

260

2.

Beépítetlen terület

21

1.041

3.

Beépítetlen terület

63/2

269

4.

Beépítetlen terület

81

220

5.

Beépítetlen terület

146

60

6.

Beépítetlen terület

147

130

7.

Beépítetlen terület

212/1

198

8.

Beépítetlen terület

215

3.451

9.

Beépítetlen terület

222/1

2.649

10.

Beépítetlen terület

326

740

11.

Beépítetlen terület

328/3

211

12.

Beépítetlen terület

358

1.099

13.

Beépítetlen terület

359

520

14.

Beépítetlen terület

361

9.083

15.

Beépítetlen terület

381

1.852

16.

Beépítetlen terület

382

1.776

17.

Beépítetlen terület

384

2.667

18.

Beépítetlen terület

408/2

269

19.

Beépítetlen terület

409

500

20.

Beépítetlen terület

410

278

21.

Beépítetlen terület

411

272

22.

Beépítetlen terület

502

29

23.

Beépítetlen terület

509/4

129

24.

Beépítetlen terület

509/5

29

25.

Beépítetlen terület

509/7

11

26.

Beépítetlen terület

509/8

14

27.

Beépítetlen terület

509/10

22

28.

Beépítetlen terület

509/11

29

29.

Beépítetlen terület

509/12

12

30.

Beépítetlen terület

509/13

19

31.

Beépítetlen terület

509/14

24

32.

Beépítetlen terület

509/15

30

33.

Beépítetlen terület

509/16

31

34.

Beépítetlen terület

509/17

42

35.

Beépítetlen treület

509/18

38

36.

Beépítetlen terület

509/19

31

37.

Beépítetlen terület

522

462

38.

Beépítetlen terület

530

622

39.

Beépítetlen terület

555/2

524

40.

Beépítetlen terület

578

157

41.

Beépítetlen terület

591

5.674

42.

Lakóház,udvar (Iskola B épület)

67

1.540

43.

Általános iskola

68

1.231

44.

orvosi és védőnői rendelő

172

699

45.

községháza

173

611

46.

kultúrház

452

2.288

47. [1]

48.

Gyermek játszótér

458

1.920

49.

sporttelep

460

6.552

50.

óvoda

462

2.018

51.

Lakóház,udvar(sport öltöző)

612

1.582

52.

Beépített terület

015/3

7.640

53.

Beépített terület

024/1

2.220

54.

Ravatalozó

61

56

4. melléklet

Vizslás Község Önkormányzatának versenytárgyalási szabályzata

Szabályzat célja:

- meghatározza az önkormányzat vagyongazdálkodásáról szóló rendeletében meghatározott bruttó forgalmi értéket meghaladó forgalomképes önkormányzati vagyon értékesítése, a vagyon feletti vagyonkezelési jog, a vagyon használatának, illetve hasznosítási jogának átengedése esetén alkalmazandó szabályokat.

- szabályozza a Versenytárgyalás előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat,

- juttassa érvényre a nyilvánosság és az esélyegyenlőség elvét.

A szabályzat alkalmazásában:

  • a) kiíró (ajánlat kérő): Vizslás Község Önkormányzata
  • b) ajánlattevő: aki az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tesz
  • c) nyilvános eljárás: az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert
  • d) zártkörű (meghívásos) eljárás: ha a kiíró az érdekelteket . megfelelő határidő kitűzésével kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be ajánlatot
  • e) egyfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelynek kiírása során a kiíró az összes eljárási feltételt ismerteti, és a kiíró az első fordulóban benyújtott ajánlatok alapján hozza meg döntését
  • f) többfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelyet a kiíró többfordulóban hirdet meg, az ajánlati dokumentációban az összes eljárási feltételt ismerteti, és amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett résztvevők közül a kiíró képviselője . az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján . kiválasztja a következő forduló résztvevőit és felhívja őket ajánlataik módosítására
  • g) lebonyolító: Polgármesteri Hivatal

A versenytárgyalás típusa

  • a) A versenytárgyalás nyilvános, vagy zártkörű. Az eljárás típusáról a kiíró dönt.
  • b) Az eljárások főszabályként nyilvánosak, csak kivételesen - rendkívül indokolt esetben (önkormányzati érdek) - kerülhet sor zártkörű eljárás kiírására. Zártkörű versenytárgyalás esetén a kiíró köteles egyidejűleg és azonos módon a versenytárgyalási felhívás megküldésével legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. A zártkörű versenytárgyalásra - ha e szabályzat másként nem rendelkezik - a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
  • c) A versenytárgyalási eljárást kettő, vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben második, vagy azt követő fordulóban - a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján - az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.

A versenytárgyalás meghirdetése

A versenytárgyalást legalább 1 országos, és 1 megyei lapban, a helyi médiában és Vizslás Község hivatalos honlapján kell meghirdetni.

A Versenytárgyalási pályázati felhívás közzétételéért a lebonyolító a felelős.

A versenytárgyalási felhívás tartalma

A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen:

- a kiíró szerv megnevezését, székhelyét

- lebonyolító megnevezését, székhelyét

- a felhívás célját, jellegét, több forduló esetén a fordulók számát

- az eljárás tárgyaként értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését

- ingatlan esetén az értékesítendő forgalomképes, vagy forgalomképessé nyilvánítható önkormányzati vagyon ingatlan-nyilvántartási adatait, közműellátottságát

- a versenytárgyalási ajánlat(ok) beadásának helyét és idejét,

- az ajánlati kötöttség időtartamát

- a versenytárgyalással kapcsolatban tájékoztatást adó személy nevét és telefonszámát

- a benyújtott ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját és időpontját

- ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját

- a kiíró azon jogának fenntartását, hogy az eljárást eredménytelennek nyilváníthatja

- a kiíró a kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő ajánlati garanciát és szerződéstervezetet is csatoljon, vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon

- kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a versenytárgyalási eljárás soron következő helyezettjével kössön szerződést

A versenytárgyalási felhívás visszavonása

Az Önkormányzat a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt határidőig indokolás nélkül visszavonhatja.

A versenytárgyalási felhívás visszavonását a versenytárgyalás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

Az ajánlati biztosíték

  • a) Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték (pályázati biztosíték) adásához köthető, melyet a kiíró által a dokumentációban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.
  • b) A biztosítékot a felhívás visszavonása vagy az ajánlatok érvénytelenségének megállapításának esetén illetőleg, ha a szerződéskötés a kiírónak felróható okból hiúsult meg, vissza kell adni.
  • c) nem jár vissza a biztosíték, ha a kíirás szerint megkötött szerződést biztosító mellék kötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
  • d) A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosítás a vételárba (bérleti díjba) beszámításra kerül, azonban ha a szerződéskötés neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti. Az elveszett biztosíték Vizslás Község Önkormányzatának költségvetését illeti meg.
  • e) A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet.

A versenytárgyalási ajánlat, ajánlati kötöttség

  • a) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen:

- ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadására

- a bruttó ajánlati árat,

- szerződéstervezetet (amennyiben a versenytárgyalási felhívás szerint ez csatolandó),

- amennyiben az ajánlattevő gazdálkodó szervezet, 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatot, a képviseletre jogosult aláírási címpéldányát,

- annak meghatározását, hogy az ajánlat mely része üzleti titok,

- annak meghatározását, hogy az ajánlat mely információi közölhetők a többi ajánlattevővel,

- annak meghatározását, hogy ajánlattevő hozzájárul-e a többi ajánlattevővel való együttes tárgyaláshoz.

  • b) Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, cégjelzés nélküli borítékban, minimum két példányban (egy eredeti és egy másolati példány) kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontban és helyen, az adott eljárásra utaló jelzéssel, személyesen vagy postai úton benyújtani.
  • c) Ha a felhívás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a felhívásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.
  • d) Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége, ha a kiírás másként nem rendelkezik. akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
  • e) Az ajánlattevő ajánlatához a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli, hogy az eljárást eredménytelennek minősíti.
  • f) Az ajánlattevő nem tilthatja meg az alábbi adatok, tények nyilvánosságra hozatalát:

- név (cégnév)

- lakóhely (székhely)

- olyan tény vagy információ, amely az ajánlat elbírálásánál értékelésre kerül

A versenytárgyalási ajánlat(ok) benyújtási határideje

A versenytárgyalási felhívásban az ajánlat(ok) benyújtásának határidejét a versenytárgyalás tárgyára tekintettel úgy kell meghatározni, hogy az elegendő legyen az ajánlat(ok) megfelelő elkészítésére és benyújtására.

A versenytárgyalási ajánlatok érkeztetése, bontása és ismertetése

  • a) Az ajánlatok beérkezése során az ajánlatot tartalmazó borítékra rá kell vezetni az átvétel pontos időpontját.
  • b) Beérkezett ajánlatok felbontása zártkörűen vagy nyilvánosan történhet.

- zártkörű a bontás, ha csak a kiíró és lebonyolító képviselői vannak jelen

- nyilvános a bontás akkor, ha kiíró és a lebonyolító képviselőin kívül más meghívott személyek valamint az ajánlattevők, illetve meghatalmazottaik is jelen lehetnek

Az ajánlat(ok) nyilvános felbontásánál ismertetésre kerül:

- ajánlattevő(k) neve, cégneve,

- ajánlattevő(k) lakóhelye, székhelye,

- az ajánlat lényeges eleme: (pl:ár)

A kiíró az ajánlatok felbontása után köteles megállapítani, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek.

Érvénytelen az ajánlat, ha:

- azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,

- az nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.

Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.

Eredménytelennek nyilvánítható a versenytárgyalás:

- ha egyik ajánlattevő sem tesz a Képviselő-testület által. a versenytárgyalás alapjául - meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot.

- ha nem nyújtottak be ajánlatot, vagy ha a benyújtott ajánlatok mindegyike érvénytelen.

A versenytárgyalás lebonyolítása

1. A versenytárgyalás lebonyolítását - a Hivatal érintett szakértőinek bevonásával – a Polgármesteri Hivatal végzi.

2. Több ajánlat benyújtása esetén együttes versenytárgyalásra akkor kerülhet sor, ha ehhez valamennyi ajánlattevő hozzájárul. Ellenkező esetben az ajánlattevőkkel külön-külön kell tárgyalni.

3. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni és 5 munkanapon belül valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni. A jegyzőkönyv elkészítése és az érintettek részére történő megküldése a polgármesteri hivatal feladata.

4. Az ajánlattevő(k) a tárgyalások során korábbi ajánlatukhoz képest csak ugyanolyan, vagy az Önkormányzat részére kedvezőbb ajánlatot tehetnek.

A Versenytárgyalási Bizottság, az ajánlatok értékelése

1. A Versenytárgyalási Bizottság vezetőből és 4 tagból áll. Vezető: Vizslás Község Polgármestere, akit távollétében az általa kijelölt alpolgármester helyettesít

2. Tagjai: A Képviselő-testület által delegált képviselők.

3. A versenytárgyalás lebonyolításához a vezető vagy az általa kijelölt alpolgármester és a Bizottság legalább 2 tagjának együttes jelenléte szükséges. A tárgyalást a Bizottság vezetője vezeti.

4. A Versenytárgyalás Bizottsági munkájához kapcsolódó adminisztratív feladatokat a lebonyolító látja el.

5. Versenytárgyalás Bizottsági véleményezi a benyújtott ajánlatokat és javaslatot tesz a Képviselő-testület felé.

Az ajánlatok elbírálása

Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket tartalmazó, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.

Ha az ajánlat(ok) elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, az Önkormányzat az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.

A tárgyalások lezárását követően az ajánlatok elbírálásáról, a versenytárgyalás eredményességéről vagy eredménytelenségéről Vizslás község Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt.

A Képviselő-testület döntéséről az ajánlattevőket a Polgármesteri Hivatal írásban 3 munkanapon belül értesíti.

Összeférhetetlenségi szabály

A versenytárgyalás lebonyolításánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat, azaz a lebonyolításában, illetve a Bizottság munkájában nem járhat el aki az ajánlatot tevő természetes személy közeli hozzátartozója illetve az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, illetve aki az ajánlattevő gazdasági szervezetében tulajdonnal rendelkezik, illetve ezen személyek közeli hozzátartozója. (Ptk. 685. §.(b).pont).

üzleti vagyon

Megnevezés

Hrsz.

m2

1.

Gyep/legelő

1

15.607

2.

út

396/2

1.218

3.

Gyep(legelő)

07/2

3.626

4.

Gyep(rét)

07/2

38.580

5.

szántó

07/2

5.649

6.

erdő

014/15

8.219

7.

Gyep(rét)

014/18

31.298

8.

szántó

015/2

1.920

9.

Kivett beépítetlen terület

75.

5.434

Kereskedőház (volt Tűzoltószertár)

456/1.

1.773

Ált. Isk. „B” épület (Kossuth út 73.)

67

1540

Segédlet:

Az önkormányzati vagyon csoportosítása

törzsvagyon üzleti vagyon

forgalomképtelen korlátozottan forgalomképes

kizárólagos önkormányzati nemzetgazdasági szempontból

tulajdonban álló vagyon kiemelt jelentőségű vagyon

- közutak és műtárgyaik,

- terek, parkok,

- repülőtér, a hozzá tartozó berendezésekkel, eszközökkel, létesítményekkel,

- vizek, közcélú vízi létesítmények (ide nem értve a vízi közműveket)


[1] A 3. mellékletben foglalt táblázat 47. . sorát a Vizslás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
[1] A 3. mellékletben foglalt táblázat 47. . sora a Vizslás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (VII. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.