1. § E rendelet célja Vizslás Község épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

• 1.
• 1. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

• 4. A helyi védelem fajtái

4. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

• a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
• b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
• c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra,
• d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy egy részére terjedhet ki.

(3) A területi védelem a településszerkezet, a telekstruktúra, az utcavonal-vezetés, az utcakép vagy utcakép részlet, továbbá a település- és tájkarakter elemek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.

(4) Az önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi egyedi művi értékvédelem alá helyezte a 2. mellékletben meghatározott ingatlanokat.

• 5. A helyi védetté nyilvánítás, valamint megszüntetés szabályai

5. § (1) A helyi védetté nyilvánítás vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.

• 1. A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
  • a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
  • b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
  • c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
  • d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
• 1. A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
  • a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
  • b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
  • c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
• 1. A védelem megszűnik, ha
  • a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,
  • b) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy
  • c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
• 1. A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
  • a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait) postai úton,
  • b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
  • c) az illetékes építésügyi hatóságot,
  • d) a kezdeményezőket.

6. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Vizslás Község Önkormányzat helyi védelem alá helyezte– évszám”. A tábla mérete fektetett A/4, anyaga fém, színe aranyozott.

(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(3) Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Vizslás Község Önkormányzata által helyi védelem alá vont növény/növényegyüttes - évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

• 6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

7. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

• 7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

12. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

• 8. A helyi védelmi kötelezettség előírásának rendje és a teljesítéshez nyújtandó önkormányzati támogató és ösztönző rendszer

8. § (1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:

• a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,
• b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
• c) ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,
• d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell megőrizni és helyreállítani.

(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

• a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
• b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(3) Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.

9. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

• 1. A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
• 2. A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat Képviselő-testülete állapítja meg.
• 3. Az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használat díjat az Önkormányzat elengedi.
• 4. Az önkormányzat a védett érték jókarbantartását évenkénti településképi díjazás keretében díjazhatja, kitüntetheti: pl. önkormányzati elismerést megszövegező táblával, tárgyi vagy pénzbeni díjazással.
• 5. A tulajdonos szociális helyzetére hivatkozva a védett épület állagának megóvásához, megtartásához anyag- és eszköz biztosítást kérhet az önkormányzattól.

(7) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:

• 1. a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
• 2. a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
• 3. a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.

10. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti értékek felsorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

• 1. A helyi védelem alatt álló épület felújítása, bővítése, átalakítása a palóc építészeti hagyományok – tornác, népi motívumok, palóc konty, nyílászárók osztása, burkolatok kialakítása – felhasználásával történhet.
• 2. A helyi védelem alatt álló épületek esetén meg kell tartani az épület jelenlegi tömegét, homlokzatait, az utcafronti homlokzaton megjelenő 2 db nyílását, a tető formáját, a tornácot.
• 3. A helyi védelem alatt álló épület felújítása, bővítése, átalakítása esetén csak természetes anyagok használhatók (cserép, fa), műanyag lambéria, tükrök használata tilos.
• 4. A helyi védelem alatt álló épület homlokzatán hirdetőberendezés nem helyezhető el.
• 5. A helyi védelem alatt álló épület telkének utcai kerítése lehetőleg természetes anyagból (fa vagy sövény) készüljön, illetve igényes kialakítású, áttört fémkerítés lehet.
• 6. Felújítás, bővítés, átalakítás, új épület létesítése során nem alkalmazható műanyag nyílászáró, fém garázskapu, hullámpala-, bitumenes zsindely tetőfedés;
• 7. A tetőhéjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle kialakítású, típusú cserép helyezhető el.
• 8. A közterületre néző homlokzat elkerülhetetlen átépítése során a nyílászárók eredeti arányait, a párkányok, ablakkeretek s a homlokzat egyéb díszítőelemeinek jellegét meg kell őrizni, vagy – korunk építészetének eszközeivel – vissza kell idézni;

11. § Helyi védett épület bontására csak a védettség a 5. § (4) bekezdés szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.

12. § Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki az e rendelet 1.melléklete szerint Vizslás Község teljes közigazgatási területét:

13. § E rendelet az 1.mellékletének a) pontjában meghatározott belterületen nem állapít meg területi építészeti követelményeket.

14. § E rendelet az 1.mellékletének b) pontjában meghatározott külterületen nem állapít meg területi építészeti követelményeket.

• 11. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

15. § (1) Az e rendelet 1.mellékletének a) pontjában meghatározott, a település belterületén a településképet meghatározó területeken a településkép védelme érdekében építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:

16. § Az e rendelet 1.melléklet b) pontjában meghatározott, a település külterületén a településképet meghatározó területeken a településkép védelme érdekében építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:

17. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembevétele mellett helyezhetők el.

• 1. Házi szélkerék lakóterületen nem helyezhető el.
• 2. Újonnan kialakításra kerülő lakóterületen villamos energia hálózat vezetékei légkábellel is, új vagy korszerűsítésre kerülő hírközlési hálózat csak földkábellel létesíthető.
• 3. Új út építésénél, meglévő rekonstrukciójánál a tervezett közművek egyidejű elhelyezéséről gondoskodni kell.
• 4. Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
• 5. Közterületen lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.
• 6. Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.
• 13. Felszíni energiaellátási és vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok

18. § (1) A település területén a felszíni energiaellátási és vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek.

• 1. belterületen és a lakóterület határától legalább 150 m távolságra, valamint a (2) bekezdés szerint,
• 2. ökológiai hálózat területén (e rendelet 2.sz. függeléke szerint),
• 3. tájképvédelmi területen (e rendelet 2.sz. függeléke szerint).

(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas területek.

• 1. a meglévő antennatartó szerkezet igénybevételével, bővítésével, fejlesztésével,
• 2. amennyiben belterületen szükséges az elhelyezés, az elsősorban a meglévő toronyépületekben (pl. templomtoronyban, víztornyon)
• 3. természetvédelem alatt nem álló mezőgazdasági területen (e rendelet 2.sz. függeléke szerint),

19. § (1) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer egységes koncepció alapján helyezhető el, az e rendelet szerinti Településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.

• 1. Az épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.
• 2. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.

20. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.

• 15. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények

21. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

• 1. Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
• 16. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények

22. § (1) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.

• 1. A település közigazgatási területén reklámhordozó és reklám – a településképvédelméről szóló törvényben meghatározott kivétellel - az alábbi fokozott védelem alatt álló területeken közterületen és magánterületen sem helyezhető el:
• 1. műemlék területek és a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet területe;
• 2. régészeti érdekű területen és a régészeti lelőhely területen;
• 3. helyi jelentőségű védett érték területén;
• 4. NATURA 2000 területen, nemzeti park területén, tájvédelmi körzet területén, országos jelentőségű természetvédelmi területen, fokozottan védett természetvédelmi területen, országos ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén;
• 5. tájképvédelmi területén, egyedi tájérték területén;
• 6. helyi jelentőségű természetvédelmi területen és védett természeti érték területén.
• 1. A reklámok közzététele, valamint a reklámhordozók, a reklámhordozót tartó berendezések területi elhelyezése a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) kormányrendeletben foglaltak, valamint jelen rendeletben előírtak betartása mellett történhet.
• 17. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

23. § (1) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.

• 1. Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.
• 2. Az épületeken, közterületeken és közterületről látható magánterületeken elhelyezhető hirdetések, cégérek elhelyezésével szembeni elvárások:
• 1. Mérete a közterületről látható magánterületen az 1,0 m²-es nagyságot nem haladhatja meg.
• 2. Hirdetési- és más célú berendezést – a saját célú cégér, cégtábla, cégfelirat kivételével – elhelyezni nem lehet.
• 3. Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
• 4. Tábla szerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen tábla szerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m²-nél nagyobb.
• 5. Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
• 6. Kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt üzlethelyiségenként legfeljebb egy db, álló, A1-es méretű, kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
• 7. Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhető el.
• 8. Épülethomlokzaton, kerítésen 1,0 m²-t meg nem haladó cég-, címtábla, ill. kulturális rendezvényt (művelődési ház, mozi stb.) hirdető plakát, és arra engedélyezett reklámhordozó felület, gépjármű- és gyalogos forgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.

24. § (1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére a polgármester - amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor - szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről, valamint az érintett telek beépítési lehetőségeiről.

(2) Amennyiben az építtető tervet készíttetett a (3) bekezdés szerinti kötelező szakmai konzultáció esetén építtetőnek vagy meghatalmazottjának a tervezett épület, épületbővítés vázlatterveit be kell mutatnia.

• 1. Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:
• 1. Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló Kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
• 2. az épület homlokzati felületképzését és tetőhéjazatát érintő bármely felújítási, homlokzatszínezési, helyreállítási, bővítési, korszerűsítési, bontási vagy az épület jellegét és megjelenését bármilyen módon érintő egyéb munkálatok végzéséhez;
• 3. az épület homlokzatán bármilyen hirdető- /reklámberendezés, képzőművészeti alkotás, cég- és címtábla elhelyezéséhez.
• 4. A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.
• 5. Lakóépület magastetőtől (25-45 fok) eltérő tetőkialakítása esetén.
• 6. Lakóterületen az oldalhatáron álló beépítések zártsorúvá történő összeépítése esetén.
• 7. Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,
• 8. közterületen vízáteresz építése, átépítése
• 9. új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:

25. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a konzultációra benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak.

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének.

(3) Építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell különösen, hogy:

• 1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
• 2. teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek, építmények esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
• 3. a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
• 4. a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
• 5. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
• 6. a tető hajlásszögének kialakítása és a tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, illetve megfelel-e a településképi rendeletben előírtaknak,
• 7. a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
• 8. a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
• 9. meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe
• 10. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

26. § Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni az alábbi esetekben:

• 1. új építmény építési engedélyezési eljárásakor,
• 2. meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető;

27. § A polgármester a véleményét a 26. § felsorolt esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára. alapozza.

• 21. A településképi véleményezés szempontjai, a véleményezési eljárás szabályai

28. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 26/A. §-ban foglaltak szerint kerül lefolytatásra.

(3) A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 4. mellékletében foglalt mintának megfelelően, illetve az önkormányzati honlapról letölthető nyomtatványon kell benyújtani.

(4) A kérelemhez -a kérelem benyújtásáig- a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre kell feltölteni, melyhez a kérelmező a Polgármesternek hozzáférést biztosít.

29. § A Településképi bejelentési eljárást az önkormányzati főépítész, illetve amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor a polgármester folytatja le.

30. § Településképi bejelentési eljárást a Kormányrendeletben foglaltak megfelelően, valamint meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén kell lefolytatni, amennyiben a meglévő lakórendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra.

31. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

• 23. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szabályai

32. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:

• a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
• b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
• c) a b) pont szerinti előírások eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

• a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
• b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
• c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
• d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

33. § A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú vagy elektronikusan megküldött bejelentésre indul. A bejelentéshez szükséges bejelentőlapot az e rendelet 5. melléklete tartalmazza, illetve az önkormányzati honlapról letölthető. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni, illetve elektronikus bejelentés esetén elektronikus dokumentációt kell csatolni.

34. § (1) Az alábbi jogszabálysértések esetén a Polgármester hivatalból, vagy kérelemre végzésben hívja fel az ingatlan tulajdonosának figyelmét:

• 1. A jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén, a reklámokkal kapcsolatos jogsértések kivételével,
• 2. A település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt.
• 3. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, cég-, címtábla, cégér nem került eltávolításra.
• 1. Az (1) bekezdés szerinti végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére, a jogszabálysértés mértékéhez igazodó határidőt kell megállapítani.
• 2. A Polgármester kötelezési eljárást folytat le az (1) bekezdés szerinti végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően.
• 3. A településképi kötelezésről a Polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz határozat formájában.
• 25. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

35. § (1) A Polgármester a 34. § (4) bekezdés szerinti hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén településkép-védelmi bírságot szab ki.

• 1. A településkép-védelmi bírság összege egyedi elbírálás alapján szabható ki, amelynek mértéke 50.000,- forinttól, 1.000.000,- forintig terjedhet.
• 2. A településkép-védelmi bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.
• 3. A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
• 1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
• 2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
• 3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
• 4. a jogsértő állapot időtartamát,
• 5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
• 6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
• 7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
• 26. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja

36. § (1) A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.

• 1. A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel történik.

37. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdés kivételével a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet a 36. § (2) bekezdése a kihirdetést követő 15.napon lép hatályba.

• 28. Hatályon kívül helyező rendelkezések

38. § (1) Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Vizslás Község Önkormányzata Képviselő-testületének Vizslás Község Településképének védelméről szóló, 10/2017. (XI. 24.) önkormányzati rendelete.

(2) Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Vizslás Község Önkormányzata Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatáról szóló 1/2004. (I. 23.) ÖR. számú rendeletének 6. §(7) és (9) bekezdései, 10. §(3) bekezdése, 11. §(7) bekezdése, 13. §(4) és (5) bekezdései, 39. §(5) bekezdése, 43. §(1) bekezdése, 47. § (1) bekezdése.