Vizslás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2018 (IX.28..) önkormányzati rendelete
Vizslás Község településképének védelméről
Hatályos: 2022. 01. 28Vizslás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2018 (IX.28..) önkormányzati rendelete
Vizslás Község településképének védelméről
Vizslás Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 29. § (3) és 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nógrád Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala és a Miniszterelnökség Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága, valamint a partnerségi rendelet szerinti résztvevők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § E rendelet célja Vizslás Község épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
1.
1. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
Fejezet - A helyi védelem
3. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
4. A helyi védelem fajtái
4. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra,
d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy egy részére terjedhet ki.
(3) A területi védelem a településszerkezet, a telekstruktúra, az utcavonal-vezetés, az utcakép vagy utcakép részlet, továbbá a település- és tájkarakter elemek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.
(4) Az önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi egyedi művi értékvédelem alá helyezte a 2. mellékletben meghatározott ingatlanokat.
5. A helyi védetté nyilvánítás, valamint megszüntetés szabályai
5. § (1) A helyi védetté nyilvánítás vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.
1. A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
1. A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
1. A védelem megszűnik, ha
a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,
b) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy
c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
1. A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait) postai úton,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) a kezdeményezőket.
6. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Vizslás Község Önkormányzat helyi védelem alá helyezte– évszám”. A tábla mérete fektetett A/4, anyaga fém, színe aranyozott.
(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(3) Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Vizslás Község Önkormányzata által helyi védelem alá vont növény/növényegyüttes - évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
7. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
12. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
8. A helyi védelmi kötelezettség előírásának rendje és a teljesítéshez nyújtandó önkormányzati támogató és ösztönző rendszer
8. § (1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:
a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,
b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
c) ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,
d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell megőrizni és helyreállítani.
(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt
a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(3) Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.
9. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
1. A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
2. A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat Képviselő-testülete állapítja meg.
3. Az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használat díjat az Önkormányzat elengedi.
4. Az önkormányzat a védett érték jókarbantartását évenkénti településképi díjazás keretében díjazhatja, kitüntetheti: pl. önkormányzati elismerést megszövegező táblával, tárgyi vagy pénzbeni díjazással.
5. A tulajdonos szociális helyzetére hivatkozva a védett épület állagának megóvásához, megtartásához anyag- és eszköz biztosítást kérhet az önkormányzattól.
(7) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:
10. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti értékek felsorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
1. A helyi védelem alatt álló épület felújítása, bővítése, átalakítása a palóc építészeti hagyományok – tornác, népi motívumok, palóc konty, nyílászárók osztása, burkolatok kialakítása – felhasználásával történhet.
2. A helyi védelem alatt álló épületek esetén meg kell tartani az épület jelenlegi tömegét, homlokzatait, az utcafronti homlokzaton megjelenő 2 db nyílását, a tető formáját, a tornácot.
3. A helyi védelem alatt álló épület felújítása, bővítése, átalakítása esetén csak természetes anyagok használhatók (cserép, fa), műanyag lambéria, tükrök használata tilos.
4. A helyi védelem alatt álló épület homlokzatán hirdetőberendezés nem helyezhető el.
5. A helyi védelem alatt álló épület telkének utcai kerítése lehetőleg természetes anyagból (fa vagy sövény) készüljön, illetve igényes kialakítású, áttört fémkerítés lehet.
6. Felújítás, bővítés, átalakítás, új épület létesítése során nem alkalmazható műanyag nyílászáró, fém garázskapu, hullámpala-, bitumenes zsindely tetőfedés;
7. A tetőhéjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle kialakítású, típusú cserép helyezhető el.
8. A közterületre néző homlokzat elkerülhetetlen átépítése során a nyílászárók eredeti arányait, a párkányok, ablakkeretek s a homlokzat egyéb díszítőelemeinek jellegét meg kell őrizni, vagy – korunk építészetének eszközeivel – vissza kell idézni;
11. § Helyi védett épület bontására csak a védettség a 5. § (4) bekezdés szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.
12. § Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki az e rendelet 1.melléklete szerint Vizslás Község teljes közigazgatási területét:
13. § E rendelet az 1.mellékletének a) pontjában meghatározott belterületen nem állapít meg területi építészeti követelményeket.
14. § E rendelet az 1.mellékletének b) pontjában meghatározott külterületen nem állapít meg területi építészeti követelményeket.
11. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
15. § (1) Az e rendelet 1.mellékletének a) pontjában meghatározott, a település belterületén a településképet meghatározó területeken a településkép védelme érdekében építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:
16. § Az e rendelet 1.melléklet b) pontjában meghatározott, a település külterületén a településképet meghatározó területeken a településkép védelme érdekében építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:
17. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembevétele mellett helyezhetők el.
1. Házi szélkerék lakóterületen nem helyezhető el.
2. Újonnan kialakításra kerülő lakóterületen villamos energia hálózat vezetékei légkábellel is, új vagy korszerűsítésre kerülő hírközlési hálózat csak földkábellel létesíthető.
3. Új út építésénél, meglévő rekonstrukciójánál a tervezett közművek egyidejű elhelyezéséről gondoskodni kell.
4. Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
5. Közterületen lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.
6. Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.
13. Felszíni energiaellátási és vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
18. § (1) A település területén a felszíni energiaellátási és vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek.
1. belterületen és a lakóterület határától legalább 150 m távolságra, valamint a (2) bekezdés szerint,
2. ökológiai hálózat területén (e rendelet 2.sz. függeléke szerint),
3. tájképvédelmi területen (e rendelet 2.sz. függeléke szerint).
(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas területek.
19. § (1) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer egységes koncepció alapján helyezhető el, az e rendelet szerinti Településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.
1. Az épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.
2. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.
20. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.
15. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények
21. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
1. Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
16. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények
22. § (1) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.
1. A település közigazgatási területén reklámhordozó és reklám – a településképvédelméről szóló törvényben meghatározott kivétellel - az alábbi fokozott védelem alatt álló területeken közterületen és magánterületen sem helyezhető el:
1. műemlék területek és a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet területe;
2. régészeti érdekű területen és a régészeti lelőhely területen;
3. helyi jelentőségű védett érték területén;
4. NATURA 2000 területen, nemzeti park területén, tájvédelmi körzet területén, országos jelentőségű természetvédelmi területen, fokozottan védett természetvédelmi területen, országos ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén;
5. tájképvédelmi területén, egyedi tájérték területén;
6. helyi jelentőségű természetvédelmi területen és védett természeti érték területén.
1. A reklámok közzététele, valamint a reklámhordozók, a reklámhordozót tartó berendezések területi elhelyezése a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) kormányrendeletben foglaltak, valamint jelen rendeletben előírtak betartása mellett történhet.
17. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
23. § (1) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.
24. § (1)1 A településkép védelme érdekében építtető kérelmére a Képviselő-testület - amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor - szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről, valamint az érintett telek beépítési lehetőségeiről.
(2) Amennyiben az építtető tervet készíttetett a (3) bekezdés szerinti kötelező szakmai konzultáció esetén építtetőnek vagy meghatalmazottjának a tervezett épület, épületbővítés vázlatterveit be kell mutatnia.
1. Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:
1. Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló Kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
2. az épület homlokzati felületképzését és tetőhéjazatát érintő bármely felújítási, homlokzatszínezési, helyreállítási, bővítési, korszerűsítési, bontási vagy az épület jellegét és megjelenését bármilyen módon érintő egyéb munkálatok végzéséhez;
3. az épület homlokzatán bármilyen hirdető- /reklámberendezés, képzőművészeti alkotás, cég- és címtábla elhelyezéséhez.
4. A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.
5. Lakóépület magastetőtől (25-45 fok) eltérő tetőkialakítása esetén.
6. Lakóterületen az oldalhatáron álló beépítések zártsorúvá történő összeépítése esetén.
7. Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,
8. közterületen vízáteresz építése, átépítése
9. új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:
25. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a konzultációra benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének.
(3) Építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell különösen, hogy:
26. § Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni az alábbi esetekben:
1. új építmény építési engedélyezési eljárásakor,
2. meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető;
27. §2 A Képviselő-testület a véleményét a 26. § felsorolt esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára. alapozza.
1. A településképi véleményezés szempontjai, a véleményezési eljárás szabályai
28. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 26/A. §-ban foglaltak szerint kerül lefolytatásra.
(3) A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 4. mellékletében foglalt mintának megfelelően, illetve az önkormányzati honlapról letölthető nyomtatványon kell benyújtani.
(4)3 A kérelemhez -a kérelem benyújtásáig- a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre kell feltölteni, melyhez a kérelmező a Képviselő-testületnek hozzáférést biztosít.
29. §4 A Településképi bejelentési eljárást az önkormányzati főépítész, illetve amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor a Képviselő-testület folytatja le.
30. § Településképi bejelentési eljárást a Kormányrendeletben foglaltak megfelelően, valamint meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén kell lefolytatni, amennyiben a meglévő lakórendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra.
31. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.
23. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szabályai
32. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:
a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
c) a b) pont szerinti előírások eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.
33. §5 A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a Képviselő-testülethez benyújtott papíralapú vagy elektronikusan megküldött bejelentésre indul. A bejelentéshez szükséges bejelentőlapot az e rendelet 5. melléklete tartalmazza, illetve az önkormányzati honlapról letölthető. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni, illetve elektronikus bejelentés esetén elektronikus dokumentációt kell csatolni.
34. § (1)6 Az alábbi jogszabálysértések esetén a Képviselő-testület hivatalból, vagy kérelemre végzésben hívja fel az ingatlan tulajdonosának figyelmét:
1. A jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén, a reklámokkal kapcsolatos jogsértések kivételével,
2. A település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt.
3. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, cég-, címtábla, cégér nem került eltávolításra.
4. Az (1) bekezdés szerinti végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére, a jogszabálysértés mértékéhez igazodó határidőt kell megállapítani.
5. A Képviselő-testület kötelezési eljárást folytat le az (1) bekezdés szerinti végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően.
6. A településképi kötelezésről a Képviselő-testület döntést hoz határozat formájában.
7. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
35. § (1)7 A Képviselő-testület a 34. § (4) bekezdés szerinti döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén településkép-védelmi bírságot szab ki.
1. A településkép-védelmi bírság összege egyedi elbírálás alapján szabható ki, amelynek mértéke 50.000,- forinttól, 1.000.000,- forintig terjedhet.
2. A településkép-védelmi bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.
3. A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
4. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
5. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
6. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
7. a jogsértő állapot időtartamát,
8. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
9. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
10. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
11. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja
36. § (1) A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
37. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdés kivételével a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet a 36. § (2) bekezdése a kihirdetést követő 15.napon lép hatályba.
28. Hatályon kívül helyező rendelkezések
38. § (1) Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Vizslás Község Önkormányzata Képviselő-testületének Vizslás Község Településképének védelméről szóló, 10/2017. (XI. 24.) önkormányzati rendelete.
(2) Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Vizslás Község Önkormányzata Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatáról szóló 1/2004. (I. 23.) ÖR. számú rendeletének 6. §(7) és (9) bekezdései, 10. §(3) bekezdése, 11. §(7) bekezdése, 13. §(4) és (5) bekezdései, 39. §(5) bekezdése, 43. §(1) bekezdése, 47. § (1) bekezdése.
1. függelék
magyar név |
tudományos név |
aligátorfű (papagáj fű, papagáj levél) |
Alternanthera philoxeroides |
karolinai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
közönséges vízijácint |
Eichhornia crassipes |
cingár (aprólevelű) átokhínár |
Elodea nuttallii |
hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
nagy fodros-átokhínár |
Lagarosiphon major |
nagy virágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
sárga tóalma |
Ludwigia peploides |
strucctoll-süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllnm |
közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
chilei óriáslapu (óriásrebarbara) |
Gunnera tinctoria |
kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
Szosznovszkij -medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
japán gázlófű |
Microstegium vimineum |
keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
rózsás tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
ördögfarok-keserűfű |
Persicaria perfoliata (Polygonum perfoliatum) |
japán nyílgyökér (kudzu) |
Pueraria montana var. lobata (Pueraria lobato) |
borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
1. melléklet
2. függelék
2. melléklet
- Dózsa György út 3. - lakóház |
- Kossuth Lajos út 95. - lakóház |
3. melléklet
tudományos (latin) elnevezés |
magyar elnevezés |
|---|---|
Acer campestre |
mezei juhar |
Acer platanoides |
korai juhar |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar, jávorfa |
Acer tataricum |
tatár juhar, feketegyűrű juhar |
Alnus glutinosa (allergén) |
enyves éger, mézgás éger, berekfa |
Alnus incana |
hamvas éger |
Betula pendula (allergén) |
közönséges nyír, bibircses nyír |
Betula pubescens |
szőrös nyír, pelyhes nyír |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
Cerasus avium (Prunus avium) |
vadcseresznye, madárcseresznye |
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) |
sarjmeggy, török meggy |
Fagus sylvatica |
közönséges bükk |
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica |
magyar kőris |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
Fraxinus ornus |
virágos kőris, mannakőris |
Juglans regia |
közönséges dió |
Malus sylvestris |
vadalma |
Padus avium |
zelnicemeggy, májusfa |
Populus alba * |
fehér nyár, ezüst nyár |
Populus canescens * |
szürke nyár |
Populus nigra * |
fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár |
Populus tremula |
rezgő nyár |
Pyrus pyraster |
vadkörte, vackor |
Quercus cerris |
csertölgy, cserfa |
Quercus petraea (Q. sessiliflora) |
kocsánytalan tölgy |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
Quercus robur (Q. pedunculata) |
kocsányos tölgy, mocsártölgy |
Salix alba (allergén) |
fehér fűz, ezüst fűz |
Salix fragilis |
törékeny fűz, csörege fűz |
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
Sorbus domestica |
házi berkenye, fojtóska |
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye, barkócafa |
Tilia cordata (T. parviflora) |
kislevelű hárs |
Tilia platyphyllos (T. grandifolia) |
nagylevelű hárs |
Ulmus glabra (U. montana, U. scabra) |
hegyi szil |
Ulmus laevis |
vénic szil, lobogós szil, vénicfa |
Ulmus minor (Ulmus campestris) |
mezei szil, simalevelű mezei szil |
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
|---|---|
Juniperus communis |
közönséges boróka, gyalogfenyő |
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
|---|---|
Colutea arborescens |
pukkanó dudafürt |
Cornus mas |
húsos som |
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
Crataegus laevigata (C. oxyacantha) |
kétbibés galagonya |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
Euonymus europaeus |
csíkos kecskerágó |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
Frangula alnus (Rhamnus frangula) |
kutyabenge |
Hippophae rhamnoides |
homoktövis |
Lonicera xylosteum |
ükörke lonc, ükörke |
Prunus spinosa |
kökény |
Rhamnus catharticus |
varjútövis (benge) |
Ribes uva-crispa |
- |
Rosa canina |
gyepűrózsa |
Salix caprea |
kecskefűz |
Salix cinerea |
rekettyefűz, hamvas fűz |
Salix purpurea |
csigolyafűz |
Salix viminalis |
kosárkötő fűz |
Sambucus nigra |
fekete bodza |
Sambucus racemosa** |
fürtös bodza |
Spirea salicifolia |
fűzlevelű gyöngyvessző |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Viburnum lantana |
ostorménfa |
Viburnum opulus |
kányabangita |
4. melléklet
1. Az építtetőneve, lakcíme:
(továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget)
….……………………………………………………………………………………………………
2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
VIZSLÁS......................................................................................................................................
3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:
...........................................................................................................................................................
4. Az ingatlan adatai:
A telek területe: …………………………..
A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása: …………………..………………………
5. Az épület bruttó beépített alapterülete:
……………………………….……………………..…………….
6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:
……………………………………………………………….. …………………….
7. A kérelemhez csatolt mellékletek:
építészeti-műszaki tervdokumentáció ………. pld
építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) ……. db
egyéb szakhatósági állásfoglalás ………. pld
egyéb okirat …………………………………………………………………………………………………
Alulírott építtető kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti építményről településképi véleményt alkotni szíveskedjenek.
Kelt: ................................, ............ év .................... hó …..... nap
.................................................................
aláírás (kérelmező)
5. melléklet
1. Az építtető neve, lakcíme:
(továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget)
….……………………………………………………………………………………………………
2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
VIZSLÁS..........................................................................................................................................
3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:
...........................................................................................................................................................
4. Az ingatlan adatai:
A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása: …………………..………………………
5. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:
……………………………………………………………….. ……………………………………
6. A kérelemhez csatolt mellékletek:
építészeti-műszaki tervdokumentáció ………. pld
építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (CD, DVD) ……. db
egyéb szakhatósági állásfoglalás ………. pld
egyéb okirat…………………………………………………………………………………………….
Alulírott építtető kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti tevékenység településképi bejelentését tudomásul venni szíveskedjenek.
Kelt: ................................, ............ év .................... hó …..... nap
.................................................................
aláírás (kérelmező)
A 24. § (1) bekezdése a Vizslás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § a Vizslás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (X. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (4) bekezdése a Vizslás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § a Vizslás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (X. 19.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § a Vizslás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (X. 19.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § (1) bekezdése a Vizslás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (1) bekezdése a Vizslás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 27.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.