1. § (1) A rendelet célja azon szabályok meghatározása, amelyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintett lakosok érdekeinek érvényesítését, s egyúttal biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épséget ne veszélyeztesse.

(2) A rendeletet Vizslás Község Önkormányzatának közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:

2. § (1) Állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy állatokat ténylegesen tartja, felügyeli, gondozza.Állat: a kedvtelesből tartott vagy mezőgazdasági haszonállat.

(2) Állattartás: az a tevekénység, amely arra irányul, hogy biztosítsa az állat számara az életkörülményeinek, fajtájának, korának, fizikai jellemzőinek megfelelő elhelyezését, táplálását, gondozását, nevelését, felügyeletét.

(3) Közterület: a tulajdonos személyétől, illetve tulajdoni formától függetlenül minden olyan közhasználatra szolgáló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértvé a közterületnek közútként szolgaló és a maganterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a maganterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat.

(4) Kedvtelésből tartott állat: a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (1126.) korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti állat.

(5) Mezőgazdasági haszonállat: az élelmiszer, gyapjú, bőr, szőrme, előállításához vagy egyéb mezőgazdasági célra tenyésztett vagy tartott állat.

3. § Közös tulajdonban levő ingatlanon történő állattartáshoz az ingatlan tulajdonosainak hozzájárulása szikséges.Az állat tartása körében az állattartó köteles a magasabb jogszabályban foglalt állatok tartására (különösen állat elhelyezésére, trágya tarolására, rágcsálok, legyek es egyéb repülő rovarok elszaporodásának megakadályozására) vonatkozó előírásokat folyamatosan betartani. A közösségi együttélés érdekében az állattartó köteles az állattartással együtt járó hatásokat (különösen szaghatás) a lehető legkisebb mértékűre szorítani az állattartás mértékével arányos és az állattartótól elvárható intézkedések megtételével.

4. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni a kedvtelésből tartott állatok kedvező életfeltételeinek biztositásáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, szagtalanításáról, a kártékony rovarok, az élősködők és ragcsalók rendszeres irtásáról.

(2) Ha az állattartó nem kívánja tovább tartani kedvtelésből tartott állatát, úgy köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni, mindent megtenni annak érdekében, hogy az állat a lehető legrövidebb időn belül új gazdához kerüljön.

(3) A kedvtelésből tartott állat tulajdonosa - amennyiben e kötelezettségei teljesítésé során eredménnyel nem jár - köteles felajánlani az állatot egy menhelynek vagy állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetnek.

5. § (1) Eb csak biztonságos körülmények között, kerítéssel bekerített ingatlanon tartható úgy, hogy onnan se a közterületre, sem a szomszédos ingatlanra ne juthasson át. A kerítésnek olyan zártnak kell lennie, hogy az a kitörést, a kijutást és a kerítéshézagon való átharapást is megakadályozza. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyet felügyelet nélkül ne hagyhassa el.

(2) A telek, ház, lakás bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő képpel ellátott figyelmeztető táblát szembetűnő módon kell elhelyezni.

(3) A vezető- es jelzőkutyák, a fegyveres es rendvédelmi szervek szolgalati kutyai, a terápiás és segítő kutyák; valamint a polgári védelem mentőkutyainak kivételével tilos ebet bevinni vagy beengedni:

6. § (1) Belterületen tilos hígtrágyás mezőgazdasági állattartásii technológiát alkalmazni.

(2) A mezőgazdasági haszonállatok elhelyezésére szolgáló helyiségek legalább napi egyszeri, illetve a trágyatárolók es trágyalé tárolok folyamatos ürítéséről, fertőtlenítéséről es szagtalanításról az állattartó köteles gondoskodni.

(3) Közterületen trágyát tárolni ideiglenes jelleggel sem lehet.

(4) A keletkezett trágya engedélyezett területen történő elhelyezéséről az állattartó köteles gondoskodni.

(5) Belterületen trágyát, trágyalevet csak vízzáró módon kialakított, zárt, jól zárható fed lappal ellátott trágyatárolóban, trágyalé tárolóban lehet tárolni. A tárolókba a csapadékvíz nem folyhat be, azokból a trágyalé nem folyhat ki.

(6) Belterületen a trágyázandó földterületre talajerő-visszapótlás céljára kiszállított és kiszórt trágyát az ingatlan használója 48 órán belül köteles a földbe beforgatni.

(7) Trágya, trágyalé szállítása csak csorgásmentes, zárt, erre a célra szolgáló szállítóeszközzel végezhető.

(8) Az állattartónak gondoskodnia kell a kellemetlen szagot árasztó takarmány fedett tarolásáról.

(9) Külterületen az almos trágya ideiglenes, beművelés előtti tarolására övárokkal körülvett trágyaszarvast kell kialakítani. A trágyaszarvast úgy kell elhelyezni, hogy az a felszíni vizeket ne veszélyeztesse. Az ideiglenes trágyaszarvason a trágya maximum két hónapig tárolható. Az övárokban összegyűlt trágyalevet locsolással rendszeresen vissza kell forgatni a trágyaszarvasra.

7. § (1) Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni. Az állattartásra elkerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz. A kerítéstől legalább egy méteres sávot szabadon kell hagyni.

(2) Az állatok tartására szolgáló építmények szellőzőnyílásait, szellőző berendezések kimenetét a saját udvar felé kell kikepézni úgy, hogy a keletkező kellemetlen

(3) szagokat, gázokat természetes vagy mesterséges szellőztetéssel a magasba el lehessen terelni.

(4) A trágya tarolása a szomszédos lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra szolgáló gazdasági épülettől belterületen legalább tíz, külterületen legalább húsz méter távolságra történhet.

(5) A kutya kennel, kutyaól közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, kerítéstől legalább másfél méter távolságot el kell hagyni es az állat átlátását a szomszédos ingatlanra korlátozni kell.

8. § (1) Vizslás Község Önkormányzata Képviselő-testületének Vizslás Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló önkormányzati rendeletében foglaltak alapján Vizslás Község területe az 1. melléklet szerinti övezetekre tagolódik.

(2) Az állatok tartására szolgáló építmények megvalósítása során az egyes övezetekre meghatározott védőtávolságokat a rendelet 2. melléklete szerint kell alkalmazni.

9. § (1) Az állati hulladékot ártalmatlanná kell tenni. Az állati hulladék ártalmatlanná tételéről annak tulajdonosa köteles gondoskodni.

(2) Minden állattartó köteles a tulajdonában levő, illetve gondjaira bízott állatok fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását, beteg, vagy társaira veszélyt jelentő állatot a többi allattól elkülönítve elhelyezni, az állatorvosnak bejelenteni es annak ezzel kapcsolatos további utasítását betartani.

(3) Az 50 kg feletti allatok tetemét az állattartó köteles saját költségén annak keletkezését követő 24 órán belül összegyűjteni es az elszállításáról gondoskodni a külön jogszabályban meghatározott gyűjtőhelyek egyikébe.

(4) Közterületről, továbbá a hatósági rendelkezésre leölt állatok tetemének elszállításáról az elszállítására jogosult gondoskodik.

10. § Aki e rendeletben foglalt szabályokat megszegi, az a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló helyi rendelet alapján közigazgatási bírsággal sújtható.

11. § A rendeletben foglalt rendelkezéseket a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

12. § Ez a rendelet 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.