A rendelet hatálya

                                  1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Karancsság Község Önkormányzat közigazgatási területén élő,    az Sztv 3.§-ában meghatározott személyekre. 

(2) A rendeletben meghatározott  szociális feladat- és hatásköröket  a  Képviselő-testület , a polgármester és a jegyző gyakorolja. 

Eljárási szabályok

2. §

(1)  Az e rendeletben szabályozott támogatási formák kérelemmel igényelhetők. A kérelmeket formanyomtatványon, a Ságújfalui Közös Önkormányzati Hivatal Karancssági Kirendeltségen  kell benyújtani. A kérelmező köteles:

-  saját valamint  a vele közös háztartásban élő hozzátartozók személyi adatait igazolni,

    a Sztv. 4.§-a szerinti jövedelmi, vagyoni viszonyait, valamint a tartásra köteles és

    képes hozzátartozókra vonatkozó nyilatkozatokat kitölteni , 

- a jogosultság megállapításhoz, illetve a kérelem elbírálásához szükséges igazolásokat,

    iratokat a kérelemhez- annak benyújtásakor – csatolni vagy az igazolások Hivatal   által   

    történő beszerzését kérni.

-  az azonos lakcímmel rendelkező, de nyilatkozatuk alapján különélő házastársak esetén

    a különélés tényét a bírósági eljárás megindítását igazoló okirattal bizonyítani.

(2) Amennyiben a kérelem elbírálásához, a tényállás tisztázásához szükséges a Hivatal környezettanulmányt készíthet. Különösen indokolt a környezettanulmány, ha a család nem rendelkezik jövedelemmel. Nem kell környezettanulmányt készíteni abban az esetben, ha az igénylő életkörülményei más ügy kapcsán már vizsgálat alá kerültek és nincs hivatalos tudomás arról, hogy azokban változás állt be.

3.§

(1) A rendszeres pénzbeli ellátások kifizetése – minden hónap 5. napjáig történik a Hivatalban

készpéznben és átutalással.

 (2) A pénzbeli ellátás felvételére a határozatban megjelölt személy, illetve különösen

indokolt esetbe meghatalmazottja jogosult. A meghatalmazó a meghatalmazást a Hivatal pénzügyi munkatársa, vagy a jegyző előtt személyesen írhatja alá.

 Aktív korúak ellátása

4. §

(1) A jegyző eredeti hatáskörében aktív korúak ellátására való jogosultságot (foglalkoztatást helyettesítő támogatást, rendszeres szociális segélyt) állapít meg a Szt. 33.§ és a 37.§ (1) bekezdésében meghatározott személyek számára.

 (8)   A rendszeres szociális segélyben részesülő személyek vonatkozásában – az egészségkárosodott személyek kivételével – az együttműködésre kijelölt szerv a Salgótarján és Térsége Önkormányzatainak Társulása Családsegítő Szolgálata (továbbiakban Családsegítő Szolgálat), mellyel a jogosult a juttatás folyósításának feltételeként együttműködésre köteles.

(9) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében

a.) a Családsegítő Szolgálatnál a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát,

b.) írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó  beilleszkedési programról

c.) teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat, köteles a Családsegítő Szolgálattal kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni,

d.) az  Sztv-ben előírt kötelezettségeinek eleget tenni. 

5.§

(1) A Családsegítő Szolgálat kötelezettségei:

a.) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának, foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján – a Szolgálatnál történő megjelenéskor – nyilvántartásba veszi,

b.) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre, foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködési eljárás szabályairól,

c.) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.

d.) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre, foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személlyel és legalább három havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e.) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyre jogosult , foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő bevonásával – módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról

f.) jelzi a jegyzőnek, ha rendszeres szociális segélyre, foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

h.) a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet.

(2) A jegyző kötelezettségei:

a.) a rendszeres szociális segélyre és a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy esetében (kivéve az egészségkárosodottat) az ellátásra való jogosultságot megállapító határozatot megküldi a Családsegítő Szolgálatnak,

b.) tájékoztatja a Családsegítő Szolgálatot

     - az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről

      - a foglalkoztatást helyettesítő támogatás jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és a  

       szociális törvény 35. §-ának (3) bekezdése szerinti együttműködési előírásáról.

6. §

(1) A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed a

a.) a Családsegítő Szolgálattal való kapcsolattartásra

b.) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

c.) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésre.

A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei:

a) a foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében:

a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erősítése, pszichoszociális megerősítés, egyéni tanácsadás – esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/ esetkezelés,

b) szinten – tartás – karbantartás- társadalmi integráció erősítése:

egészségügyi – szociális – mentális állapotot javító, reszociálizáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, tanácsadás más ellátásba juttatás segítése nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési támogatások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és a munkaerő - piaci kapcsolódásokról.

Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból:

- az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott   

   határidőn belül nem jelenik meg a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál.

- a Családsegítő Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg, és távolmaradását nem  

   igazolja,

- a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt.

- a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre.

7. §

(1) Aktív korúak ellátásként rendszeres szociális segély megállapítható annak a személynek, aki az ellátására való jogosultság kezdő napján családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel közfoglalkoztatásban történő részvételét akadályozó vagy kizáró tényező áll fenn az alábbi indokok miatt:

a)  veszélyeztetett terhesség a megállapítás napjától,
b)  súlyos fokú cukorbetegség, illetve annak szövődményei,
d)  aktív pszichiátriai kórképek,
c)  daganatos megbetegedések aktív fázisa,
d)  olyan betegség, amely jellegénél fogva a kérelmezőt munkavégzésre alkalmatlanná teszi.
e)  tartósan beteg vele közös háztartásban élő, ott bejelentett lakó vagy tartózkodási hellyel      

     rendelkező közeli hozzátartozóját ápolja, és ápolási díjra nem jogosult.

(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott állapotok igazolására szakorvosi, az

(1) bekezdés e) pontjában meghatározott állapot fennállásának igazolására csatolni kell a háziorvos arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt személy állandó és tartós gondozásra szorul.

(3)  Aktív korúak ellátására jogosult személy az ellátás folyósításának feltételeként lakókörnyezete rendezettségének biztosítására köteles gondoskodni az általa életvitelszerűen lakott:

-  az ingatlan megfelelő állagának és rendeltetésszerű használatának biztosításáról;

-  az ingatlanon keletkezett szilárd hulladék rendszeres elszállításáról és a folyékony hulladék

   megfelelő elhelyezéséről;

-  udvarának és kertjének gaz- és gyommentesítéséről;

-  kerítésével kívül határos terület tisztántartásáról;

-  kerítésével kívül határos területen található csapadékvíz-elvezető árok tisztántartásáról.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását a jegyző az ellátás megállapításkor, illetve felülvizsgálatakor ellenőrzi.

(4) A jegyző az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat 15 napos határidő tűzésével az elvégzendő feladatok konkrét megjelölésével felszólítja.

(5) Amennyiben a kérelmező, illetve a jogosult a (3) bekezdésben meghatározott felszólítás ellenére sem tesz eleget az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kellett szüntetni.

Lakásfenntartási támogatás

8. §

 (1) Az Sztv. 38.§ (6)-(8) bekezdései alapján meghatározott összegű normatív lakásfenntartási támogatást nyújtható annak, aki az Sztv. 38.§ (2)-(4) bekezdéseiben foglalt feltételeknek megfelel.

(2) A lakásfenntartási támogatás természetbeni ellátás formájában (közüzemi díjak fizetése) is nyújtható. A folyósítás ebben az esetben a közüzemi szolgáltató részére történő átutalással történik. A természetbeni folyósításról egyedi határozatban kell rendelkezni.

(3) Ugyanazon lakásra vonatkozóan több jogosult esetében a lakásfenntartási támogatást a lakás tulajdonosa vagy bérlője vagy tényleges használója részére kell megállapítani.

Önkormányzati segély

9. §

(1) A polgármester– átruházott hatáskörben -  önkormányzati segélyben részesítheti azt a személyt, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és akinek családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150 %-át, illetve egyedül élők esetén annak 200%-át nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdés szempontjából létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül különösen: bekövetkezett elemi kár, vagy műszaki hiba elhárítása miatt felmerült rendkívüli anyagi kiadások a lakhatást, illetve a normális életvitelt veszélyeztető kár elhárításának mértékéig (pl.: elektromos, fűtési rendszer meghibásodása, épület megron-gálódása stb.) ,alkalmanként jelentkező nem rendszeres többletkiadás ( egyszeri gyógyszerköltség,  gyógyászati segédeszköz beszerzése, iskoláztatáshoz szükséges eszközök beszerzése, rászorult gyermek segítése) közeli hozzátartozó halála.

(3) Az önkormányzati segély a kérelmező részére egy éven belül legfeljebb 2 alkalommal állapítható meg, melynek  összege – rászorultságtól függően-  alkalmanként maximum 10.000 Ft-ig terjedhet.

(4) Közeli hozzátartozó halála esetén az önkormányzati segély igénylésére az eltemettető hoz-

zátartozó jövedelemre való tekintet nélkül jogosult. Az önkormányzati segélyre való jogosultságot a halotti anyakönyvi kivonattal és a temetési számla benyújtásával kell igazolni. Ez esetben az önkormányzati segély a haláleset bekövetkeztétől számított 60 napon belül kérelmezhető.

(5) Az önkormányzati segély összege a (4) bekezdésben meghatározott esetekben 10.000,-  forint.

Az önkormányzati segély megállapítható vissza nem térítendő támogatás abban az esetben ha a  temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti, illetve visszatérítendő, kamatmentes kölcsön formájában. A visszatérítendő kamatmentes kölcsön összege az 120.000 Ft-ot nem haladhatja meg. A visszatérítendő kamatmentes kölcsön kérelmező részére évente 1 alkalommal adható, és legfeljebb 12 havi egyenlő részletben törlesztendő.

(6) Az önkormányzati segély adható pénzbeli és természetbeni ellátásként.  Természetbeni ellátás formájában lehet nyújtani: élelmiszersegély, tüzelősegély, Erzsébet-utalvány, gyógyszer kiváltás, illetve a hiba-, kár-elhárítás számlával igazolt költségének, valamint közüzemi díj (vagy egy részüknek) közvetlen megfizetése útján.

Közgyógyellátás

10.§

(1) A Polgármester – átruházott hatáskörben - közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg olyan szociálisan rászorult személy részére, akinek az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásai meghaladják az egy főre számított családi jövedelemhatárt.

(2) Az (1) bekezdés szerint az a személy rászorult, akinek az esetében az egy főre számított családi jövedelme legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a, egyedül élő esetén 200 %-a, valamint a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-a.

Köztemetés

11.§

Az Önkormányzat költségvetésének terhére a Polgármester a Sztv. 48.§ -ában foglaltaknak megfelelően köztemetést rendelhet el.

Étkeztetés

12.§

(1)Az önkormányzat a szociális étkeztetést a fenntartásában levő Kerekerdő óvoda konyhája biztosítja azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik azt önmaguk illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. 

(2) Az (1) bekezdés tekintetében szociális rászorultság tekintetében rászorultnak minősül az a személy aki:

a)    60. életévét betöltötte,
b)    egészségügyi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt önmaga vagy eltartottja(i) részére nem képes a napi legalább egyszeri meleg étkezést tartósan vagy átmeneti jelleggel biztosítani. Az egészségi állapotról, fogyatékosságról, pszichiátriai betegség illetve szenvedélybetegség fennállásáról háziorvosi igazolás szükséges.

(3)  Aktív korúak ellátására jogosult személy az ellátás folyósításának feltételeként lakókörnyezete rendezettségének biztosítására köteles gondoskodni az általa életvitelszerűen lakott:

-  az ingatlan megfelelő állagának és rendeltetésszerű használatának biztosításáról;

-  az ingatlanon keletkezett szilárd hulladék rendszeres elszállításáról és a folyékony hulladék

   megfelelő elhelyezéséről;

-  udvarának és kertjének gaz- és gyommentesítéséről;

-  kerítésével kívül határos terület tisztántartásáról;

-  kerítésével kívül határos területen található csapadékvíz-elvezető árok tisztántartásáról.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását a jegyző az ellátás megállapításkor, illetve felülvizsgálatakor ellenőrzi.

(4) A jegyző az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat 15 napos határidő tűzésével az elvégzendő feladatok konkrét megjelölésével felszólítja.

(5) Amennyiben a kérelmező, illetve a jogosult a (3) bekezdésben meghatározott felszólítás ellenére sem tesz eleget az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kellett szüntetni.

(3) Az étkeztetés igénybevételének formái:
     a)  a kérelmező gondoskodik az étel elszállításáról,
     b)  az önkormányzat viszi házhoz az ételt.

(4) Az étkeztetés megállapításáról és  megszüntetéséről  a polgármester dönt. A polgármester határozatának megküldésével értesíti a jogosultságról a szociális étkeztetés biztosító konyha vezetőjét , aki az ellátásra jogosulttal ellátási szerződés köt.

(5) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat az önkormányzat külön rendeletben szabályozza, azzal, hogy a személyi térítési díj meghatározásakor magasabb szintű jogszabályban rögzített feltételeket is alkalmazni kell.

(6) Megszűnik az étkeztetésre való jogosultság:
a) ha az ellátásról az ellátott lemond,
b) az ellátott  halálával,
c) személyi térítési díj fizetési kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget.
d) a határozott idejű szociális ellátás időtartalmának lejártával.
e) más intézménybe történő elhelyezéskor,
f)  ha a szociális ellátás jogosultsági feltételei már nem állnak fenn.

Az önkormányzat a szociális étkeztetést a fenntartásában levő Makkocska óvoda konyhája útján biztosítja.

Házi segítségnyújtás

13.§

Az önkormányzat a házi segítségnyújtást Salgótarján és Térsége Önkormányzatainak Társulása útján biztosítja a Társulással kötött társulási megállapodása alapján.

Családsegítés

14.§

Az önkormányzat a családsegítést a Salgótarján és Térsége Önkormányzatainak Társulása útján biztosítja a Társulással kötött társulási megállapodása alapján..

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

15.§

Az önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Salgótarján és Térsége Önkormányzatainak Társulása útján biztosítja a Társulással kötött társulási megállapodása alapján.

Záró rendelkezések

16.§

(1) A Rendelet 2014. január 1-én lép hatályba.

(2) A hatálybalépéssel egyidejűleg Karancsság Község Önkormányzat Képviselő- testületének többször módosított 10/2006.(VI.28.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.