Litke Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésben, az 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a község tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében - a helyi körülményeket figyelembe véve - az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

 (1) Alapfogalmak:

1. köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok - ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek -, valamint a közterületek tisztántartása,
2. települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység: a települési szilárd hulladék kezelése, ártalmatlanítása és hasznosítása,
3. közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi, földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá a község közhasználatú zöldterülete,
4. települési szilárd hulladék: a háztartási hulladék (szemét) és az egyéb szilárd hulladék,
5. háztartási hulladék: a lakásban és az üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségben, valamint a lakók közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl. a salak (beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, a söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a műanyag konzervdobozt, üveget), a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott vállalkozási tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező mennyisége nem haladja meg a 25 litert,

J) egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb mértékű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék stb., az azokhoz tartozó területeken, illetőleg a közterületeken keletkezett szilárd hulladék, szemét), a vállalkozási tevékenység során keletkező, az e) pontot meghaladó mennyiségű hulladék, építési törmelék,

g) veszélyes hulladék: az a hulladék, amely vagy amelynek bármely összetevője, illetve átalakulási terméke, a 102/1996.(VII.12.)Korm. rendeletben meghatározott veszélyességi jellemzők valamelyikével rendelkezik és a veszélyes összetevő olyan koncentrációban van jelen, hogy ezáltal az élővilágra, az emberi életre és egészségre, a környezet bármely elemére veszélyt jelent, illetve nem megfelelő tárolása és kezelése esetében károsító hatást fejt ki,

h) köztisztasági szolgáltatás: megbízás, illetve megrendelés alapján a közterületek tisztántartása, a települési szilárd hulladék kezelése, valamint a hulladék ártalmatlanítási és hasznosítási tevékenység,

i) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, illetőleg pormentesítése,

j) kezelés: a települési szilárd hulladék összegyűjtése, átmeneti tárolása és a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása,

k) ártalmatlanítás: a települési szilárd hulladéknak a kijelölt lerakóhelyen, ill. létesítményben történő - hasznosítás nélküli - elhelyezése,

l) hasznosítás: a települési szilárd hulladékból a hasznosítható másodnyersanyagok (fém, üveg, papír, rongy, műanyag stb.) kiválogatása, továbbá a hulladék feldolgozásával, komposztálásával, illetőleg elégetésével vagy más. technológiai megoldásokkal (esetleges ezek együttes alkalmazásával) új termékek, tüzelőanyag, hő- és villamos energia stb. előállítása.

2. A helyi rendelet hatálya kiterjed Litke község közigazgatási területére, minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község területén laknak, tartózkodnak, illetve tevékenykednek.
3. E rendeletet kell alkalmazni:

a)   települési szilárd hulladékokkal, a háztartási hulladékokkal, azok kezelésével és
ártalmatlanításával, a közterületek tisztántartásával, a köztisztasági szolgáltatásokkal összefüggő
tevékenységre, továbbá

2. a közterületek rendjével, a környezet tisztaságával kapcsolatos tevékenységre (csapadékvíz ­elvezetés, zöldterület fenntartása és karbantartása),
3. a környezetkárosodás csökkentésének településre vonatkozó feladataira (zajvédelem).

II. fejezet

KÖZTISZTASÁGI FELADATOK

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

2. §

 (1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, az ingatlan használója (haszonélvező, használó, bérlő, albérlő, szívességi használó) köteles gondoskodni.

2. Az ingatlan tulajdonosának az ingatlanán kötelessége továbbá a rendszeres rovar- és rágcsáló irtásról való gondoskodás.
3. A gondozatlan járdaszakasz vagy nyílt árok tisztítását, kaszálását az Önkormányzat az ingatlan tulajdonosa terhére elvégezi.
4. Az Önkormányzat köteles az árkok tisztításából származó földet a bejelentéstől számított 3 munkanapon belül elszállítani.

5. A háztartási hulladék elszállításáról - díjazás ellenében - Litke Község Önkormányzata gondoskodik. Ezen szolgáltatás igénybevétele kötelező, melyért térítési díjat kell fizetni. A térítési díj külön önkormányzati rendeletben kerül meghatározásra.
6. Az ingatlanok tulajdonosai (használói) a háztartási szemetet fedéllel ellátott, könnyen tisztántartható, max. 140 1 űrtartalmú, rakottan max. 50 kg összsúlyú, a szolgáltató által biztosított azonosító címkével ellátott szeméttároló edényben, illetve a szolgáltató által biztosított műanyag zsákban helyezhetik ki a közút szélére. A szeméttároló edények, illetve zsákok beszerzése és költsége a tulajdonost terhelik. Az ingatlanok tulajdonosai/használói április 1-je és szeptember 30-a között reggel 6 órától, október 1-je és március 3l-e között reggel 7 órától az érvényes szállítási napokon a tároló edényeket úgy helyezhetik ki, hogy az se a gyalogos, se a közúti forgalmat ne akadályozza. A kiürítés után a szállítási edény a következő szállítási nap reggeléig csak az ingatlan területén tárolható. A kiszóródott hulladék eltakarításáról az köteles gondoskodni, akinél a hulladék keletkezett.
7. Szelektív hulladékgyűjtésre -a későbbiek folyamán- az Önkormányzat által megbízott szervezet jogosult a Hatósági Környezetvédelmi Felügyelőség és ANTSZ engedélye, előírásai szerint. Magánvállalkozók csak feltételekhez kötött szerződéses jogviszony alapján végezhetik tevékenységüket. Hulladék elhelyezése a kijelölt területen lehetséges.
8. A nem háztartási hulladékok, valamint vállalkozási tevékenységből származó hulladékok elszállításáról az arra jogosult szervezet révén a tulajdonos, használó, ül. üzemeltető köteles gondoskodni. A NEM HÁZTARTÁSI HULLADÉK ELÉGETÉS TILOS!
9. Bármilyen háztartási, ipari hulladék vagy szemét elhelyezése csak arra kijelölt, hatóságilag engedélyezett hulladéklerakó telepen történhet.

10. A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról és ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodnia. A végleges lerakással történő ártalmatlanítás csak önkormányzati testületi döntés által is engedélyezett lerakóhelyen lehetséges.
11. A község közigazgatási területén meglévő engedéllyel rendelkező, veszélyes hulladék kezelésével foglalkozó (szennyvíziszap, veszélyes hulladékok) vállalkozó köteles lehetővé tenni a szakhatóságok rendszeres, illetve szúrópróbaszerű ellenőrzését. A meglévő engedélyek lejárta esetében annak meghosszabbítása csak teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat után, annak eredményétől függően kérelmezhető, önkormányzati hozzájárulás mellett.

3. §

(1) Litke Község Önkormányzata gondoskodik a község területén a tulajdonában lévő:

- közutak, a hozzá tartozó műtárgyak, buszvárók környékén,

- terek, parkok,

- hidak, átereszek,

- autóparkoló helyek, 

- temető

- Ipoly-parti területek

területén keletkezett szemét, hulladék eltakarításáról, tisztántartásáról.

(2) Az ingatlanok, üzletek, vendéglátó-ipari egységek, elárusítóhelyek előtt lévő járdaszakasz folyamatos tisztántartásról, a hó eltakarításáról, a síkos járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, járda melletti zöld sáv esetén az úttestig terjedő teljes terület) hintéséről, gyomtalanításáról, a gyalogos közlekedést akadályozó gallyak eltávolításáról a tulajdonos/használó köteles gondoskodni. A járdaszakasz tisztántartásakor a környezetkárosító anyagok használata tilos. Közintézmények esetében a fentiekről az intézmény vezetője gondoskodik. Az ingatlan tulajdonosa/használója köteles a járdaszakasz melletti átereszeknek, árkoknak, csatornanyílásoknak hótól, jégtől és más lefolyást gátló egyéb anyagoktól való megtisztításáról gondoskodni.

(3) A közutakra tilos olyan anyagot kihelyezni, mely az út rendeltetésszerű használatát
akadályozza vagy állagát rontja.

(4)  Az ideiglenes árusításra kijelölt területet a használó köteles a közegészségügyi előírásoknak
megfelelően tisztán tartani, az aznapi árusítás során keletkezett szemetet gyűjtőben elhelyezni.

(5)  Közterületen szennyező anyagot (szemetet, hulladékot, trágyát, rongyot stb.) csak
biztonságosan zárt módon, a KRESZ előírásainak megfelelően szabad szállítani.

(6)  Ha bármilyen szállítmány fel-  vagy  lerakásakor,  ül.  szállítása közben a közterület beszennyeződik, annak előidézője köteles a közterületet azonnal megtisztítani.

7. Tilos a közterületen üzemképtelen vagy hatósági jelzéssel nem rendelkező járművek 3 napnál hosszabb ideig történő tárolása.
8. Tilos állati tetemet közterületen elhagyni.
9. Tilos közterületen kihelyezett konténerbe háztartási hulladékot elhelyezni!

4.  §

(1) Közintézményekben, üzemekben, vendéglátó-szórakozó helyeken és minden más
nagyobb tömeg befogadására alkalmas nyilvános helyen az illemhelyek előírásszerű
tisztántartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni. Vízöblítéses illemhelyek előterében folyóvizes kézmosó helyet kell fenntartani, szappant és kézszárításra alkalmas eszközt kell biztosítani.

(2) Az illemhelyek, latrinák gödrét szükség szerint kell üríteni és annak anyagát elszállítani a szakhatóságok által előírt módon, az általuk kijelölt helyre.

5. §

 Litke Község Önkormányzata évente településtisztasági napokat szervez. A
településtisztasági napok alatt a lakosság által kirakott minden olyan hulladékot - az építési
törmelék, a veszélyes- és mérgező anyagok, valamint a gazdasági tevékenységből származó
hulladékok kivételével -, melyek évközben a szeméttároló edényekben nem helyezhető el, a
közzétett időpontban, díjmentesen az önkormányzat elszállíttatja

Az ingatlantulajdonosok feladata az ingatlanokkal kapcsolatban

6. §

 (1) A község területén lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek ingatlanukat
megművelni, 111. rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől megtisztítani.

2. A község területén működő kereskedelmi egységek, vendéglátó-ipari és szolgáltató létesítmények külső és belső nagytakarítását (a környezet rendezését) az üzemeltetők kötelesek minden év április 30-ig elvégezni, rendben tartásukról pedig folyamatosan gondoskodni. Kötelesek továbbá a homlokzat, az épület szerkezeti egységeinek (előtető, portál, ernyőszerkezet, cégtábla stb.) jó karbantartásáról gondoskodni.
3. A kereskedelmi, vendéglátó-ipari és szolgáltató létesítmények üzemeltetői a kirakatot kötelesek tisztán tartani és a kirakatokat az üzlet profiljának, jellegének megfelelően áru bemutatására használni.

A közterület rendje

7. §

(1) Közterületen anyagot lerakni és tárolni, közterületet elfoglalni, illetve a rendeltetéstől
eltérő módon használni csak engedély - ennek keretei közt - alapján lehet.

(2) A közterület-használati engedély kiadásánál ügyelni kell arra, hogy a közterületen lévő berendezések, felszerelési tárgyak, fák, növények szabadon maradjanak és ne rongálódjanak. A kiadott engedélyben meg kell határozni az esetleges helyreállítás módját, idejét és a költségviselési kötelezettséget, beleértve a környezetszennyezés megszüntetését is.

3. A közterületek, sportolás céljára szolgáló területek beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése végett az említett területeken a szemetet, hulladékot, szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni, kiengedni vagy eldobni nem szabad.
4. Közterületen plakátok hirdetmények stb. elhelyezése csak engedéllyel történhet, és az önkormányzat által meghatározott összegek befizetése után helyezhető ki. A hirdetmények, plakátok elhelyezését külön önkormányzati rendelet szabályozza. A hirdetmények, plakátok eltávolításáról az azt elhelyező személy, illetve szervezet köteles gondoskodni.
5. Közterületen csak max. 1,5 t teherbírású, nem légfékes üzemű gépjárművek parkolhatnak. Az ettől nagyobb gépjárművek parkolása csak saját ingatlanon vagy az ingatlan előtt megfelelően kialakított helyen, a padka megfelelő megerősítésével történhet. A kialakítás költsége az ingatlan tulajdonosát, használóját, illetve a gépjármű üzemeltetőjét terheli.

8.§

Aki az ingatlanok és közterületek tisztántartására, rendjére vonatkozó szabályokat megszegi, szabálysértést követ el és

20 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

III. fejezet

A levegővédelme Litke község területén

Litke község az országos levegő-minőségvédelmi besorolás szempontjából védett, I. kategóriába tartozik.

A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok

9.§

(1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

(2) A fűtőberendezésben egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket stb.) égetni tilos.

Tarlóégetésre vonatkozó szabályok

10.§

(1) Tarlóégetést csak engedéllyel lehet végezni. Az engedélyt Litke Község
Önkormányzatának Jegyzője adja ki.

2. Tarlóégetés csak rendkívül indokolt esetben, járványveszély elhárítása érdekében engedélyezhető.
3. Az engedélyezési eljárás során be kell szerezni a növény-egészségügyi hatóság állásfoglalását.

(4)       Az égetendő tarlót meg kell tisztítani a kommunális, illetve az ipari eredetű hulladékoktól
(műanyag, gumi, vegyszer, festék stb.).

Avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok

11.§

 (1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet.

(2) a) Tűzgyújtás és égetés közterületen és ingatlanon belül szeptember l-jétől április 30-ig
naponta 8-18 óra között, szélmentes időben megengedett. Az égetés max. 60 percig tarthat, tartós füstölés nem megengedett. A tűzvédelmi szabályok szigorúan betartandók.

b) Szeles időben, továbbá nyári évszakban (május l-jétől augusztus 31-ig) szemétégetés céljából tűzgyújtás szabad térben nem megengedett.

3. Égetni csak megfelelően kialakított helyen, a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet. Az égetést végző személy a tűzrakó-hely oltásáról az égetést befejezően köteles gondoskodni.
4. Az égetendő hulladék nem tartalmazhat ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit. vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait).
5. Tilos védett természetvédelmi területen, véderdő, fás vagy fenyves erdő területén tüzet gyújtani. Száraz nád és más vízi növényzet égetéséhez a vízfolyások területén hatósági engedély-szükséges.

Porképző és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok

12. §

(1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített
állapotban szabad szállítani.

2. Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.
3. Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.
4. A községben keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talaj területek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani. A jegyző a kertészeti munkák elvégzését előírja.

Allergiát okozó növények elleni védekezési szabályok

13. §

(1) Az egyes ingatlanterületek gyom és allergiát okozó növényektől (főleg parlagfű)
mentes gondozása a tulajdonos, illetve a használó kötelessége. A parlagfű irtásáról folyamatosan,
legkésőbb virágzás előtt az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni.

(2) A leggyakoribb allergiát okozó növények virágzási idejét az 1. sz. melléklet tartalmazza.

14. §

Aki a helyi rendelet levegő védelmére vonatkozó szabályait megszegi, 20 000 Ft-ig
terjedő bírsággal sújtható. Ismételt környezetszennyezés esetén progresszív bírság is kiszabható,

- első alkalommal 50%-kal megemelt összeg.

- második alkalomma 100%-kal megemelet összeg.

IV. fejezet

A víz védelme Litke község területén

15. §

(1) Tilos a meglévő élővízfolyásokat (az Ipoly folyót és annak mellékágait, továbbá a
vízelvezető árkokat) eltorlaszolni, a víz természetes hozamát, lefolyását, a víz áramlásának
viszonyait megváltoztatni, a vízfolyások medrét, partját szűkíteni, illetve feltölteni. A károkozó

köteles az eredeti állapot visszaállítására, a károk megtérítésére. Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni az ingatlana előtti nyílt árok és annak műtárgyainak tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. Csapadékvíz ingatlanról történő kivezetése csak abban az esetben lehetséges, amennyiben az ingatlan előtt szikkasztóárok található.

2. Ha a víz által sodort anyagnak (iszap, hordalék stb.) az ingatlanon történt lerakódása folytán a víz természetes lefolyása megváltozik és ezáltal mások kárt szenvedhetnek, az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) - amennyiben a lerakódott anyagot felhívás ellenére, az abban meghatározott határidőn belül nem távolítja el tűrni köteles a szükséges munkák elvégzését. A lerakódott anyag eltávolításáért kártalanítás nem jár.
3. Az Ipoly folyó és annak mellékágai, valamint az egyéb élővizek és azok mellékágai mentén lévő part menti ingatlantulajdonosok, földhasználók a vizek természetes lefolyását nem akadályozhatják, a folyóhoz és mellékágaihoz kapcsolódó műtárgyak állapotát és üzemelését nem veszélyeztethetik.

4. Kijelölt vízmű védőterületen csak a vízjogi engedélyben meghatározott tevékenység folytatható. Egyéb tevékenység esetén környezeti elemzés elvégzése szükséges, melyre be kell szerezni a Környezetvédelmi Felügyelőség, az ÁNTSZ, és a KÖVIZIG szakhatósági állásfoglalását. Be kell tartani a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet előírásait.
5. Tilos a vizek fertőzése és káros szennyezése. Tilos a vízelvezető rendszerekbe veszélyes hulladékot, vegyszert, azok csomagolóanyagait, mérgező anyagokat, motorolaj származékokat bevezetni.

Tilos belterületi csapadékvíz levezető rendszerekbe (árkokba) a fentieken kívül szennyvizet vagy egyéb más hulladékot juttatni.

Minden olyan behatástól védeni kell a vízelvezető rendszereket, ahol a vizek öntisztulási képességei hátrányosan megváltoznak.

16.  §

 (1) Tilos ásott vagy fúrt kutakba szennyvizet, veszélyes, mérgező hulladékot juttatni,
kutakat engedély nélkül betemetni.

(2) Kút létesítése esetén, házi vízszükségletek kielégítése céljából, amennyiben nem haladja meg a vízkivétel az évi 500 m3 vízmennyiséget, a települési önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges. A KÖVIZIG szakhatóság szerepét tölti be, amely minden esetben a az engedélyező hatóság.

(Az eljárás lefolytatásáról és a beadandó kérelem mellékleteiről részletesen az 1995. évi LVII. tv., a 72/1996.(V.22.)Korm. rendelet és a 18/1996.(VI.13.)KHVM rendelet intézkedik.)

17.  §

(1) Tilos a szennyvízcsatorna hálózatba csapadékvizet bevezetni.

(2) Tilos a meglévő ivóvíz vízellátást biztosító hálózatot veszélyeztetni, szabálytalan, engedély nélküli rákötéssel az ivóvizet szennyezni.

(3) Szennyvizet a meglévő szennyvízhálózatba kell elvezetni. Szennyvízcsatorna hiányában - annak elkészültéig - közműpótló zárt szennyvíztározóba kell vezetni a szennyvizet. (Vízzáróság biztosítása érdekében műanyag akna vagy vízzáró betonakna építése lehetséges.) Zárt rendszerű szennyvíztározó építésénél, a tulajdonosnak igazolni kell annak vízzáróságát.

(4)  Köteles az ingatlantulajdonos a szennyvízcsatornára rákötni, amennyiben az ingatlan
szennyvízcsatornára ráköthető. Ez alól méltányossági, szociális okokból határozott időre csak a
jegyző adhat felmentést.

(5) Tilos a szennyvizet kilocsolni.

(6) A közműpótló zárt szennyvíztározóból kiemelt szennyvizet a fogadására kialakított és a hatóságok által engedélyezett telepen kell elhelyezni.

18. §

Aki a víz védelmére vonatkozó szabályokat megszegi, ismételten kiszabható, 30 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

V. Fejezet

Zöldterületek fenntartása és kezelése

19.§

 (1) A község területén lévő zöldterületek, valamint növényzet ápolásáról és az idényszerű
növényvédelmi munkálatok elvégzéséről a tulajdonosok kötelesek gondoskodni.

(2) Kisüzemi mezőgazdasági területeken végzett vegyszeres kezeléseket táblán kell feltüntetni. A táblán jelölni kell a vegyszerkezelés idejét, "Vigyázat permetezve!" feliratot, a vegyszerrel történt permetezés és az élelmezésügyi várakozási idő napjainak számát.

(3) A község területén lévő közhasználatú parkok építéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról az önkormányzat gondoskodik.

20.§

 (1) Tilos a közparkok területére gépkocsival behajtani és parkolni!

(2) Tilos a közterületen lévő fákról az ingatlantulajdonos engedélye nélkül - a növényi részek (virágok, levél, termés stb.) szedése, a fák megcsonkítása. Tilos az élő fára plakát kiragasztása és kiszegezése!

(3) Tilos a közhasználatú, valamint a természetvédelmi területeken és az egyéb zöldterületen a hasznos állatok, a védett madarak bármilyen eszközzel való zavarása, fészkek rongálása, a tojások és fiókák kiszedése és irtása.

(4) A játszóteret és a hozzá tartozó zöldterületeket a 14 éven aluli gyermekek használhatják, illetve azok zavarása nélkül a 14 éven felüli gyermekek is használhatják. 6 éven aluli gyermek a játszóteret csak kísérő felügyeletében használhatja.

(5) Tilos a közhasználatú és egyéb zöldterületen, valamennyi közkifolyónál, kútnál járművet mosni.

21. §

(1) Tilos a közterületen, külterületen a fákat indokolatlanul, a fa pusztulását elősegítő módon megcsonkítani. Tilos a növények olyan módon való gyűjtése, károsítása, amely a faj vagy fajta káros megváltoztatásához, illetőleg kipusztulásához vezethet. Fakivágási engedélyt indokolt esetekben (kiöregedett fák esetében, balesetveszély elhárítása céljából), vagy minőségi cseréhez a jegyző adhat ki akkor, ha az más szakhatóság hatáskörébe nem tartozik.

Amennyiben az érintett területen egyéb szakhatóság is illetékes, a hozzájárulásuk a fakivágáshoz minden esetben kötelező (KÖVIZIG, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága hozzájárulás. MÁV területen: MÁV hozzájárulás, közutak mentén: Közútkezelő Kht. hozzájárulása stb.). Minden esetben a fakivágási engedélynek tartalmaznia kell, hogy ki jogosult a fakivágásra. Az lehet szakképzett vállalkozó vagy az ingatlan tulajdonosa, mint kérelmező. Fakivágás után új facsemeték telepítése minden esetben kötelező, melyet a kérelmezőnek kell megtennie, az engedélyben megszabott határidőn belül. [Megjegyzés: a 128/1999.(VIII. 13.) Korm. rendelet a fák védelméről rendelkezik.]

(2) Magánterületen diófák és fenyőfák, valamint az egyéb védett fafajok kivágása engedélyhez kötött, az engedélyben új telepítés végrehajtása előírható.

22.§

(1) A telek határánál csak olyan növényzet telepíthető, mely a szomszéd építményeinek és kerítésének karbantartását nem akadályozza, állagát nem rontja.

(2) Köteles minden tulajdonos, üzemeltető a tulajdonában lévő területen a közlekedést akadályozó (járda és úttest fölé nyúló) faágak, bokrok gondozását, nyesését elvégezni.

(3) Köteles minden tulajdonos, üzemeltető az OTÉK által meghatározott oldalon a szomszédos telekhatáron a kerítést megépíteni és karbantartani.

A növényzet-telepítési távolságra vonatkozó előírások

23.§

 A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától: (belterületen)

- szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetében 0,5 méter

- 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa, esetében 1 m,

- 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bokor (élő sövény) esetében 2,0 méter.

Aki a zöldterületek fenntartására és kezelésére vonatkozó szabályokat megszegi (19-23. §) 20 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. A bírságolás ismételhető

VI. fejezet

Zajvédelem szabályozásáról

24.§

A község területén hangosító berendezéseknél (szabadtéri rendezvényekre vonatkoztatva) a zajterhelési határértékeket a 4/1984. (I. 23.) EüM rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. Zajterhelési határérték túllépése nem engedélyezhető.

25.§

(1) A közterületre irányuló hangszórás bármilyen hangosító berendezéssel - csak a jegyző előzetes engedélyével történhet.

2. Oktatási, egészségügyi, egyházi intézmények, valamint a temető 200 m-es körzetén belül az engedélyt a jegyző csak kivételesen indokolt esetben adhatja meg.
3. Zenés szórakozóhelyek környezetében megengedett hangnyomás szint 50 dB. A határérték túllépését a jegyző meghatározott időre indokolt esetben engedélyezheti.

26. §

 (1) A rendelet hatálybalépése után új létesítmény és meglevők tevékenységének
módosítása esetén hangosító berendezést működtetni csak az építési engedélyben, illetve
telephely engedélyben rögzített hatósági előírások betartásával lehet.

2. A már meglévő és működő létesítmények és berendezések esetében is alkalmazni kell a rendeletben foglalt előírásokat.
3. Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell:

- a berendezést üzemeltető nevét, címét,

- a tevékenységhez szükséges jogosítványt,

- a hirdető berendezés teljesítményének megnevezését,

- a tervezett hangos hirdetés helyét, időpontját, időtartamát,

- meg kell jelölni indokát,

- a zaj kibocsátási határérték betartására vonatkozó nyilatkozatot,

   - nyilatkozni kell az üzembe helyezéshez kapcsolódó zaj és rezgésmérés költségeinek
vállalásáról szóló nyilatkozatot.

(4) Mozgó hirdetés esetén a (2) pontban szabályozottakon túlmenően be kell nyújtani az
útvonal megjelölését is.

5. Az (1), (2), (3) és (4) pontban előírtak nem vonatkoznak a honvédség, MÁV, ill. a tűzoltóság, rendőrség, polgári védelem, mentők, valamint rendkívüli események alkalmával szolgálati feladatot ellátó szervek tevékenységeire.
6. Azon üzemeltetőt, aki berendezését engedély nélkül üzemelteti, a jegyző kötelezi tevékenysége azonnali beszüntetésére.

(7) Aki a berendezést az engedélytől eltérően üzemelteti, attól engedélyét - a hatályos
jogszabályi keretek között - vissza kell vonni.

27. §

 (1) A rendelet hatálya alá tartozó létesítményekben folytatott tevékenységből eredő
zajszint megállapításánál, ill. a létesítményekben hasznait hangosító berendezés működésekor a lakó vagy intézményépület homlokzata előtt a szabadban 2 m távolságban, ill. az épületek közötti emberi tartózkodásra, pihenésre szolgáló területeken, ill. a terület közepén a mért zajterhelési értéket kell figyelembe venni.

(2)  Vendéglátó és szórakozást szolgáló egységekben zeneszolgáltatás általában 24 óráig,
hétvégeken (péntek, szombat) éjjel 2 óráig engedélyezhető.

(3) Egyedi esetekben a (2)-es ponttól eltérően, méltányossági alapon a jegyző ad felmentést. A kérelmet legkésőbb 5 nappal a rendezvény időpontja előtt kell benyújtani.

Egyéb zajkeltő berendezésekkel kapcsolatos szabályok

28.  §

 A község belterületén tilos:

-  akár emberi hanggal, akár hangszerrel vagy más technikai, illetve egyéb eszközzel a
köznyugalmat és közcsendet sértő zaj okozása

-  erős zajjal járó ipari tevékenység,

-  zajt keltő munkák (fűnyíró-gép, kapálógép, betonkeverő, fűrészgép stb.) végzése 20.00-7.00 óra között.

Megjegyzés: az építési munkáktól származó zaj megengedett határértékeit a 4/1984. (I.23.) EüM rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. A határértékeket minden üzemi létesítményre (a meglévőkre is) érvényesíteni kell.

29.§

 Aki a helyi rendelet szabályait megszegi, 30 000 Ft-ig terjedő környezetvédelmi bírsággal
sújtható (ipari tevékenységnél a zaj kibocsátási határérték túllépése esetén az üzemeltetőt az I. fokú környezetvédelmi hatóság zajbírság fizetésére kötelezheti).

VIII. fejezet

Záró rendelkezések

31.§

 A helyi környezetvédelmi rendelet a polgármesteri hivatal helyiségében és a településen elhelyezet, hirdetőtáblákon keresztül kerül széles körben ismertetésre.

32.§

A környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

Kötelezés esetén a kiszabható végrehajtási bírság 100 000 Ft (az Áe. végrehajtási szabályait alkalmazva az 1957. évi IV. tv. 81-83. §-ai alapján).

33.§

Helyszíni bírságolásra a jegyző és az által megbízott személyek jogosultak.
Ezen helyi rendelet végrehajtása az 1957. évi IV. tv. 76-88. §-án alapszik.

34.§

Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző
gondoskodik.

Litke, 2002. április 09.

            Vámos Zoltán                                                      Bagó József

 polgármester                                                           jegyző