1. § (1) Litke község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: HÉSZ) jelen rendelettel állapítja meg.

(2) Jelen rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni építési telket és területeket kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, helyreállítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni:

2. § A Helyi Építési Szabályzat csak a területrendezési tervek módosításának keretében módosítható.

3. § (1) E rendelet a község közigazgatási területén építési szempontból:

(2) A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeltetését a Szabályozási Terv határozza meg.

(3) A további beépítésre tervezett területek felhasználásáról, igénybevételérő – a tényleges igények függvényében az előírt közmű- és közlekedési kapcsolatok kiépítésével – és egyéb terület-előkészítési feladatok végrehajtásával kell gondoskodni.

(4) A további beépítésre tervezett területen a tervezett megvalósítás előtt:

(5) A belterületi határ módosításáról a szabályozási tervlapnak és a jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.

(6) A tervlapon feltüntetett belterületi határokat, a Litke Polgármesteri Hivatalnak a Megyei Földhivatallal való egyeztetés után kell rögzíteni. A tervezett belterületi határokat, annak jóváhagyásáig irányadónak kell tekinteni.

4. § A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdő-gazdálkodás, a közlekedés és a közművek, a zöldterületek, valamint a védelem céljára felhasználható területek.

5. § (1) E rendelet a Szabályozási Terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk

6. § Falusias lakóterület

7. § Falusias lakóterület övezetei

(1) Az övezet telkein az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el.

(2) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.

(3) Az építési övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

8. § (1) Közösségi célú funkció – kereskedelmi, szolgáltató, stb. – megvalósulása esetén a HÉSZ 6. § és 7. § előírásait kell alkalmazni.

(2) A kialakított telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítják a rendeltetés területigényét, valamint a parkolás igény (OTÉK 42. §) saját telken belüli elhelyezését.

(3) Szolgáltató és kereskedelmi jellegű funkció esetén célszerű az üzemeltető lakásával megvalósítani.

(4) Az épületek kialakításával, vagy a saját telken telepített védősávval biztosítani kell, hogy a terület határán mért hangnyomásszint:

9. § Településközpont vegyes terület

10. § (1) Az övezet telkein az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el.

(2) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.

(3) Az építési övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.

11. § (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terület lehet:

12. § Kereskedelmi, szolgáltató terület

13. § Ipari gazdasági terület

14. § (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgáló terület.

(2) Az üdülőterület lehet:

15. § Üdülőházas terület

16. § (1) A különleges terület sajátos beépítettségű terület.

17. § Temető

18. § Sportpálya

19. § Dögkút

20. § Szeméttelep

21. § Szabadidő park

22. § (1) A beépítésre nem szánt terület:

(2) A területfelhasználási egységek övezetekre tagozódnak.

23. § Közlekedési és közműterületek

(1) A közlekedési terület az utak, gépjármű várakozóhelyek (parkolók, autóbuszmegállók) – közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével a járdák, gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 26. § (3) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el.

(3) A közlekedés vonalas létesítményei elhelyezésére építési területet kell kialakítani.

(4) Litke község az ÚT 2-1.218 Útügyi Műszaki Előírás (A településrendezési tervek közúti közlekedés munkarészei) alapján „A” tervezési csoportba sorolható.

24. § Vasúti közlekedés

(1) Litke községet 78. sz. Balassagyarmat – Ipolytarnóc vasútvonal érinti, amely külterületen halad keresztül.

(2) A vasút területét a Szabályozási terv jelöli.

(3) Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m, továbbá a környezeti hatástanulmányhoz kötött vasúti létesítmény esetében 100 m távolságon belül csak a külön jogszabályban előírt feltételek szerint helyezhető el létesítmény. A külön jogszabály megjelenéséig a vasúti hatóság egyedi feltételeket szabhat. A fent említett 50 illetve 100 m széles védőtávolságon elhelyezni tervezett nem vasúti építményhez a vasút üzemben tartójának állásfoglalása, nyilatkozata alapján be kell szerezni a vasúti felügyelet szakhatósági hozzájárulását is. (46/1997. XII.29. KTE rendelet)

(4) A vasút és a közút keresztezésénél a MÁV előírásai a mértékadók.

25. § Országos mellékút

(1) A községen az alábbi utak haladnak keresztül:

26. § Gyűjtőutak, egyéb utak

(1) A község belterületén az alábbi út gyűjtőút:

27. § Lakóutak

28. § Kerékpárút

(1) A kerékpárút nyomvonalát (a 2205. sz. Szécsény-Ipolytarnóc közlekedési út mellett) a Szabályozási terv jelöli. Nyomvonalát a 2003. novemberében, a Tetthely Kft. által készített „Nógrád megyei Közlekedésfejlesztési koncepciója” alapján ábrázoltuk.

29. § Gyalogutak, gyalogos forgalom

(1) A közlekedési utak mentén a gyalogos forgalom céljára – ahol még nincs – legalább az egyoldali járdát ki kell építeni.

(2) A meglévő és tervezett önálló gyalogutak nyomvonalát és szabályozási szélességét a Szabályozási Terv jelöli.

30. § Állóforgalom

(1) A gépkocsik részére parkolót, gépjárműtárolót – lakóépületeknél, intézményépületeknél, kereskedelmi, szolgáltató, ipari gazdasági területeknél stb. – saját telken belül kell megoldani. Ahol erre nincs lehetőség ott közterületen is kialakítható (OTÉK 41. § (11) bekezdése szerint).

(2) Kiépített gépkocsitároló a temetőnél van közterületen, valamint a Rárósi szabadidő parknál a forgalmi út D-i oldalán.

(3) A gépkocsi parkolók helyeit a Szabályozási terv jelöli.

31. § Tömegközlekedés

32. § Zöldterület

33. § Erdőterület

(1) Az erdő a település területének legalább 1500 m2 nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított része.

(2) Az erdőterület elsődleges rendeltetése szerint:

(3) Az elsődleges rendeltetés megváltoztatása az Erdészeti Hatóság engedélyével történhet.

(4) A 100.000 m2-t (10 ha) meghaladó nagyságú területen

(5) Erdőterületek esetleges igénybevételére, más célra történő hasznosítására csak kivételesen, az Erdészeti Hatóság előzetes engedélye alapján kerülhet sor. A 166/1999. (XI.19.) Korm. rend. mellékletének 5 pontja szerint a Természetvédelmi Hatóság hozzájárulása is szükséges. Az Állami Erdészeti Szolgálat elvi engedélyét, majd szakhatósági hozzájárulását is be kell szerezni.

(6) A rendezési terv készítésekor erdőterület igénybevételére nem kerül sor.

34. § Gazdasági célú erdőterület

35. § Védelmi célú erdőterület

36. § Mezőgazdasági terület

(1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célra felhasználni nem lehet, azon rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.

(3) A mezőgazdasági terület:

37. § Általános mezőgazdasági terület

38. § Vízgazdálkodási terület

39. § Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezési-, táj- és természetvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és már biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a talaj, a terep, a talajvíz fizikai, kémiai és hidrológiai adottságainak, illetve azokat nem befolyásolják károsan.

40. § (1) Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét a Szabályozási terv határozza meg.

(2) Az előkert legkisebb mélysége új beépítés esetén 5 m kell, hogy legyen. Foghíjbeépítésnél a meglévő beépítési vonalat kell figyelembe venni.

(3) Az építési telek beépítésének feltételeit és módját az OTÉK 33. § és 34. § előírásai tartalmazzák.

(4) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert nem lehet kevesebb sem a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél, sem 6,0 m-nél.

(5) Az építmények közötti legkisebb távolságot az OTÉK módosításáról szóló 36/2002. (III.7.) Korm. rendelet előírásai tartalmazzák.

(6) A Szabályozási tervben megadott közterület felőli építési vonal kötelező szabályozási elem.

41. § Építmények elhelyezése közterületen

(1) Közterületen építményt elhelyezni a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló önkormányzati rendelet, valamint az alábbiakban foglalt kivételektől eltekintve nem szabad.

(2) Telefonfülke, a tömegközlekedés megállóhelye számára várakozó – az esővédő pavilon közterületen elhelyezhető, ha a telepítés kielégíti az OTÉK 39. § (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat.

(3) Meglévő épület átalakítása során létesített – ha műszakilag indokolt – előlépcső, akadálymentes közlekedést biztosító rámpa és előtető 1,0 m-ig benyúlhat, ha az a gyalogos forgalmat nem akadályozza, kialakítása révén könnyen észlelhető és balesetveszélyt nem jelent.

42. § (1) Az építmények önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához a saját telkükön az OTÉK 42. § előírásai szerinti gépjárműtárolót, vagy nem tárolás céljára szolgáló várakozóhelyet kell biztosítani.

(2) Épített garázs lehetőleg a lakóépülettel együtt valósuljon meg.

(3) Amennyiben a terep adottságai támfal megépítését teszi szükségesség, és annak magassági mérete a 2,0 m-t meghaladja, abban pince-, garázs elhelyezhető (elő- és oldalkerti részen).

43. § Általános előírások

(1) Közüzemi közműhálózatok és létesítményei számára területet közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén kell biztosítani.

(2) Amennyiben a közműhálózat nem közterületre, hanem magánterületre kerül, a közművel érintett részre szolgalmi jogot kell bejegyeztetni.

44. § Vízellátás

(1) Beépítésre szánt területeken új épület építése, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása, valamint használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges vízellátás (az OTÉK 46. §-ban előírtak szerint) és az oltóvíz ellátás biztosított.

(2) Bármilyen létesítmény, vagy településrész szakaszolt megvalósulása esetében az szakasz használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha azoltóvíz egyidejűleg biztosított.

(3) Amennyiben a közterületen kiépült a közüzemi vízhálózat, új létesítmény esetén az arra való csatlakozás kötelező.

(4) Meglévő épületeknél – amelyek nem rendelkeznek vezetékes vízzel, 1 éven belül a vízvezeték hálózatot be kell vezetni.

(5) Közüzemi hálózatra történő csatlakozás csak abban az esetben engedélyezhető, ha egyidejűleg biztosított a háztartásban keletkező szennyvizek elvezetése, elhelyezése és kezelése.

(6) A község közigazgatási területén NA 600-as nyers ivóvízvezeték, és NA 300-as ivóvíz gerincvezeték halad, melyet a Szabályozási terven jelöltünk. A külterületen lévő NA 600-as nyersvízvezeték, illetve az NA 300-as ivóvízvezeték nyomvonalát a Szabályozási terv jelöli. A vízvezetéktől a védőtávolságot a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell meghatározni, eszerint kétoldalt 2-2 m-es sávot kell biztosítani.

45. § Szennyvízelhelyezés szennyvízelvezetés

(1) A községben a szennyvízcsatorna hálózat kiépült. Új építményt elhelyezni, ha annak telke előtt közműves szennyvízcsatorna van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.

(2) Ahol nincs közműves szennyvízcsatorna hálózat, ott a szennyvíz elhelyezésére korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni.

(3) A közműpótló berendezést (zárt szennyvíztárolót) az érintett építési telken belül kell elhelyezni. a szennyvíztárolóban összegyűjt szennyvizek csak legális leürítő helyeken helyezhetők el.

(4) Az elkészült szennyvízcsatorna hálózat mentén az ingatlanok rákötését – 1 éven belül határidővel – szorgalmazni kell.

(5) Háztáji állattartás esetén keletkező trágyalé gyűjtésére megfelelően méretezett, zárt medencét kell létesíteni. Ennek hiányában az állattartó épület megépítését, vagy meglévő átalakítását engedélyezni nem szabad.

(6) Ipari technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. A szükséges tisztítást a keletkezés helyén, telken belül, a Vízügyi Hatóság által előírt mértékben kell elvégezni.

(7) A szennyvízcsatornába csapadékvíz nem vezethető.

46. § Csapadékvíz-elvezetés, vízrendezés

(1) az építési telkek, területek csapadékvíz-elvezetését az OTÉK 47. § (5) – (10) bekezdései alapján kell megoldani, illetve kezelni.

(2) Az élő vízfolyások rendezett partélétől 6-6 m-es sávot (kezelési sáv) szabadon kell hagyni a karbantartás számára.

(3) Az élő vízfolyások területén, kezelési sávjaiban bármilyen tevékenység, műszaki infrastruktúra létesítése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.

(4) Az élő vízfolyás vagy az időszakos vízelvezetés számára létesített árok (önálló árok) esetében a meder elrekesztése, a vizek szabad elfolyásának megakadályozása vagy korlátozása (pl. árok beszántása, vagy eltömítése) t i l o s !

(5) Az elvezetett csapadékvíz minőségének meg kell felelnie a 3/1994. (II.7.) OVH sz. rendelkezésben előírt határértéknek.

(6) A csapadékvíz elvezető árkok rendszeres tisztításáról gondoskodni kell.

47. § Villamos energia és hírközlés

(1) A villamos energia ellátást a községben légvezeték hálózatról biztosítják. Új beépítésű területen is a villamos energia ellátást légvezeték hálózat kiépítésével kell biztosítani.

(2) Új hírközlési hálózat lehetőleg földkábellel kerüljön kialakításra. (Földfeletti hálózathoz földfeletti, földalatti hálózathoz földalatti hálózat csatlakozzon. Ettől eltérni csak a Polgármesteri Hivatal engedélyével lehet.)

(3) Mikrohullámú összeköttetést biztosító antenna csak építési engedély alapján létesíthető. A község közigazgatási területén Westel és Pannon átjátszó torony van, melynek helyeit a Szabályozási terv jelöli.

48. § Hulladék elhelyezés

(1) A háztartásokban keletkező – különleges kezelést nem igénylő – kommunális szilárd hulladékok gyűjtéséről, elszállításáról gondoskodni kell. Erről az Önkormányzat helyi rendeletben intézkedik. A szemét elhelyezése a salgótarjáni szeméttelepen történik.

(2) Környezetre veszélyes anyagot tartalmazó hulladék (pl. savas akkumulátor, abszorpciós hűtőszekrény, stb.) a szeméttelepen nem helyezhető el. Ezen anyagok tárolásáról és elszállításáról külön kell gondoskodni.

(3) Az illegális hulladék – lerakóhelyeket meg kell szüntetni.

(4) Építési telken keletkezett hulladékot – annak elszállításáig – csak saját telken lehet tárolni.

(5) A község területén már nem üzemelő szeméttelep található, amely a litkei vízbázist veszélyezteti. A szeméttelep rekultivációját a kihirdetés napját követő 10 éven belül meg kell oldani.

49. § (1) Az értékvédelem országos vagy helyi rendelet alapján kijelölt természeti vagy műszaki környezet vagy annak elemeit védelemben részesíti.

(2) A védelemben részesítendő területeket, építményeket és azok környezetét a Szabályozási terv jelöli. Ezek használatát, építését, átépítésük feltételeit a védelem szempontjai határozzák meg.

(3) Amennyiben a községben régészeti lelőhelyek vannak, úgy az ott tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince-, mélygarázs-építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), illetve telekalakítás engedélyezési eljárása során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapesti Regionális Irodáját szakhatóságként meg kell keresni az örökségvédelmi törvény 63. § (4) bekezdése alapján.

(4) Ha a régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, az örökségvédelmi törvény 24. §-ában foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell a Nógrád Megyei Múzeumok igazgatóságát.

50. § Épített környezet és elemei védelme

(1) Az országos műemlékjegyzékben szereplő műemlék épületek, építmények funkciójára (templomok esetében) „A kulturális örökség védelméről szóló” 2001. évi LXIV. (továbbiakban örökségvédelmi) törvény hatályos.

(2) Országos védettségű építészeti – műemlék építmény:

51. § Helyi értékvédelem

52. § (1) A település közigazgatási területén tervezett Ipoly-menti Tájvédelmi Körzetet a Szabályozási terv jelöli.

(2) A tervezett természeti területeket szintén a Szabályozási terv jelöli.

(3) A község belterületén a Dózsa Gy. úton lévő Szent István park helyi jelentőségű természetvédelmi terület.

(4) A külterületen tervezett fejlesztése, beruházások ügyében (telekalakítás, építmény elhelyezés, termőföld más célú hasznosítása: belterületbe vonás, művelési ág megváltoztatása, stb.) a Községi Önkormányzat és a Természetvédelmi Hatóság folyamatos egyeztetése szükséges.

53. § (1) A község közigazgatási területén levegőtisztasági szempontból a mindenkor hatályban lévő rendeletet kell figyelembe venni.

(2) A tervezett természeti területekre a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM, 23/2001. (XI.13.) KöM. rendelet és a 10/2001. (IV.19.) KöM. rendelet együttes rendeletében előírt határértékeket kell figyelembe venni.

(3) A község közigazgatási területén csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek légszennyező anyag kibocsátása nem haladja meg a Szabályozási tervben meghatározott terület-felhasználási egységekre a rendeletben előírt kibocsátási határértéket.

(4) Litke község szennyeződés érzékenységi besorolása a 33/2000. (III.7.) Kormányrendelet 2/1. számú melléklete szerint „A” kategóriájú=fokozottan érzékeny.

54. § (1) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó és/vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben építhető és üzemeltethető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj és (vagy rezgés mértéke megfelel a 8-2002. (III.22.) KÖM-EüM. sz. együttes rendeletben foglaltaknak.

(2) Az építési hatóság építési és felújítási munkák engedélyezése során a külön jogszabályban meghatározott zajszint betartása érdekében lakóterületen a kivitelezési munkák napi időtartamát korlátozhatja.

(3) A háztartásokban keletkezett hulladékot kukákban kell összegyűjteni és szervezetten elszállítani a szeméttelepre.

(4) Vezetékes vízellátó rendszerre történő rácsatlakozást csak abban az esetben szabad engedélyezni, ha a szennyvízelhelyezés is megoldott.

(5) A talaj és a talajvíz védelmi érdekében szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Szennyvíz elszikkasztása nem megengedett.

(6) Beépítésre nem szánt területen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy – ha a létesítés feltételei lehetővé teszik – egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.

(7) Élő vízfolyásban, felhagyott kutakba szennyvizet bevezetni nem szabad.

(8) A felszíni és felszín alatti vízvédelmi terület határán belül erdőt irtani, bányaművelést folytatni, a víz tisztaságát és természetes állapotát veszélyeztető más munkát végezni nem szabad. A védőövezet területén létesítmény nem helyezhető el.

55. § (1) A település közigazgatási területén, a belterülettől Ny-ra felszínmozgásos területet tartanak nyilván, melyet a Szabályozási terven jelöltünk.

(2) A település közigazgatási területének földtani felépítése, illetve a területen észlelt és nyilvántartott felszínmozgásos jelenségek ismeretében a lejtős térszínen történő beavatkozások (bevágás, építés) felszínmozgás kialakulásával járhatnak. Amennyiben geotechnikai, talajmechanikai feltárások készülnek, úgy azokat a Magyar Geológiai Szolgálat Észak-Magyarországi Hivatalához meg kell küldeni.

(3) Bányászati tevékenység csak hatósági engedély alapján végezhetó. A bányafelügyelet (a bányászatról szóló 1983. évi XLVIII. tv. 41. § (1) bekezdés szerint) azt a jogi vagy természetes személyt, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságát, aki/amely jogosulatlan bányászati tevékenységet folytat, bírsággal sújthatja és eltilthatja a tevékenység folytatásától. Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően folytatott tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki.

(4) Jelen HÉSZ-ben megfogalmazott előírások és feltételek figyelembe vételével az Önkormányzat külön szabályzatban rendezi:

56. § Az építmények létesítési előírásai, az épületszerkezetekre, a beépített vezetékhálózatokra, berendezésekre, a helyiségekre és az egyes rendeltetésekre vonatkozó követelményekre az előírásokat az OTÉK 50. § - 100. §-ai tartalmazzák, azok előírásait kell alkalmazni.

57. § (1) Országos közutak (2205, 2206, 22308. sz. utak) melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el (az út tengelyétől számított 50 méteren belül).

(2) A temető szélétől mért 50 m-es távolságon belül ásott kút létesítse nem engedélyezhető, illetve meglévő ásott kútból minden célú vízvételt meg kell tiltani.

(3) Meglévő épületek átépítését csak a terven jelölteknek megfelelően szabad engedélyezni. Ahol a terv nem jelöl változást, ott átépítés esetén az új épületeket a régi helyére kell megépíteni.

(4) Használatban lévő, használaton kívüli, ásott-, fúrt kútba szennyvíz bevezetése t i l o s !

(5) Élő vízfolyás rendezett partélétől 6-6 méteres sávot szabadon kell hagyni karbantartási feladatok elvégzése miatt.

(6) A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság országhatára mentén 1,0 -1,0 m széles területsávon építmény – államközi egyezményben foglalt kivételével – nem létesíthető.

58. § A Települési tervben foglalt településrendezési célok megvalósítása érdekében az Önkormányzat az 1. sz. mellékletben felsorolt területekre elővásárlási jogot köt ki.

59. § (1) E rendelet 2005. január 1-én lét hatályba. Rendelkezéseit az elsőfokú hatósággal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatályba lépésének napjával a 4/1984. (III.27.) KT. sz. rendelet Litke község összevont rendezési terve hatályát veszti.