1. § (1) E rendelet célja Litke község sajátos településképének közösségi részvétellel és konszenzussal megállapított védelme és alakítása

(2) A rendelet hatálya Litke község teljes közigazgatási területére terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazása során:

3. § (1) A helyi védelem célja Litke község településképe és történelme szempontjából meghatározó, országos védettséget nem élvező építészeti örökségének és jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

• 4. A helyi védelem feladata

4. § (1) A helyi védelem feladata:

5. § (1) A helyi védettség megállapítását, illetve annak megszüntetését bármely természetes, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, hivatalból az önkormányzat kezdeményezheti.

(2) A helyi védelem megállapítását kezdeményező javaslatnak tartalmaznia kell:

• a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
• b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot, s annak indoklását,
• c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét, egyéb elérhetőségét,
• d) értékvizsgálatot.

(3) A helyi védelem megszüntetését kezdeményező javaslatnak tartalmaznia kell:

• a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
• b) a védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés indokolását,
• c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét, egyéb elérhetőségeit,
• d) a védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt.

(4) A polgármester intézkedhet az értékvizsgálat kiegészítéséről, vagy önálló értékvizsgálat készítéséről.

6. § (1) A helyi védelem alá helyezési vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

• a) a javaslattal érintett ingatlan, ingatlanok tulajdonosát,
• b) műalkotás esetén az alkotót vagy a szerzői jog jogosultját,
• c) a kezdeményezőt.

(2) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(3) A helyi védelem megállapításáról vagy a helyi védelem megszüntetéséről a képviselő-testület:

• a) a helyi védelem megállapítását vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálat vagy szakvélemény és
• b) a 6. § (1) bekezdésben meghatározott érdekeltek észrevételeinek figyelembe vételével dönt.

(4) A helyi védelem megállapítását, megszüntetését elrendelő önkormányzati döntés hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését, illetve a védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

• 6. A helyi védett értékek megjelölése

7. § A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt, műtárgyat, természeti értéket – annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól látható módon elhelyezett – az e célra rendszeresített, egységes táblával kell megjelölni.

• 7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

8. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet.(2.számú melléklet)

(2) A nyilvántartás kötelezően tartalmazza:

9. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló érték megfelelő fenntartását és megőrzését megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) Helyi egyedi védelem alatt álló építmények nem bonthatók el, a bontásra csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

• 9. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

11. § (1) Litke területén a településképi szempontból meghatározó területek (a továbbiakban: MT):

• a) Hagyományos beépítésű lakóterületek (HL)
• b) Új lakóterületek (ÚL)
• c) Településközpont (TK)
• d) Gazdasági területek (G)
• e) Egyéb, beépítésre nem szánt területek (E)

(2) Az MT-k lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.

12. § (1) A helyi védett értékre vonatkozóan a védett értékekre és a védett értékek elhelyezkedése szerinti MT-re vonatkozó településképi követelmények együttesen alkalmazandók.

(2) Az általános településképi követelmények az összes MT-re vonatkoznak – amennyiben az MT előírásai másképp nem rendelkeznek.

13. § (1) A helyi védett épületen állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát használó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók.

(2) Helyi védett műtárgyak felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.

14. § (1) Az MT-ken utcafronti tömör kerítés nem építhető, a kerítés átláthatóságát biztosítani kell – amennyiben az egyes MT-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik.

(2) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet, legfeljebb 0,8 m-es tömör lábazattal. Sportpályát határoló labdafogó háló, kerítés 6,0 m magasságig építhető

15. § (1) Az épületek fedését a településen jellemző, égetett agyag héjalással kell megoldani. Fémlemez fedés, bitumenes zsindely és egyéb színes anyagok nem használhatók – amennyiben az egyes MT-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik.

(2) Az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél lehetőleg a fehér, tört fehér és a földszínek, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a fent említett színek mellett az ehhez illeszkedő színek is alkalmazhatók.

(3) Egy épületen csak egymással harmonikus egységet alkotó, azonos színcsaládba tartozó színek alkalmazhatók.

(4) Közterületek felől az épületek homlokzatait részlegesen színezéssel ellátni nem lehet, kivéve, ha az épület homlokzati struktúrája, tagozódása ezt lehetővé teszi.

(5) A kerítés színének és anyaghasználatának az épülethez illeszkedőnek, megjelenésében ahhoz alkalmazkodónak kell lenni.

(6) „TK” területén az épületeken tetőhéjalásként, épületburkolatként minőségi táblás és elemes fémlemez fedés is alkalmazható.

(7) „G” területén az épületeken tetőhéjalásként, épületburkolatként minőségi táblás és elemes fémlemez fedés is alkalmazható.

(8) „G” területén kivételesen elhelyezhető vakolt felületű tömör kerítés.

(9) „E” területén – különleges beépítésre nem szánt terület és birtokközpont kivételével - kizárólag drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló helyezhető el.

16. § (1) Az MT-ken újonnan lehetőleg 35-45° közötti tetőhajlásszögű magastetős épület helyezhető el- amennyiben az egyes MT-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik. Az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 20%-án kialakítható lapostető is. Meglévő manzárdtető felújítható.

(2) „TK” területén 35°-nál alacsonyabb hajlásszögű magastető, valamint lapostető is építhető.

(3) „G” területén 35°-nál alacsonyabb hajlásszögű magastető, valamint lapostető is építhető.

17. § (1) Az épületek közterület felőli homlokzatán (beleértve a homlokzati tetőfelületet is) szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni nem lehet.

(2) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) – tetőfelületre történő telepítésnél – magastető esetén –a tetősíktól legfeljebb 10°-kal térhet el.

18. § (1) Közterületek, útmenti növényzet vagy védelmi célú zöldsávok telepítésekor elsősorban a táji és környezeti feltételekhez alkalmazkodó, őshonos fa- és cserjefajokat vagy azok faiskolai változatait kell alkalmazni. Az ajánlott és nem javasolt növények jegyzékét a 1. függelék tartalmazza.

(2) A kert növényzetének kiválasztásakor az őshonos fajokat vagy azok faiskolai változatait előtérbe kell helyezni.

19. § (1) Vállalkozásonként 1 db cégtábla helyezhető el. A cégtábla mellett egyéb grafikai elem is elhelyezhető úgy, hogy ezek együttes mérete nem haladhatja meg a 2 m2-t - gazdasági és különleges terület területfelhasználások kivételével.

(2) Az épület homlokzatain elhelyezett cégérek az elhelyezési magasság, a betűnagyság és a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati kialakítását.

(3) A vállalkozások, üzletek cégtáblája, cégére az adott vállalkozás homlokzati felületén a homlokzat síkjával párhuzamosan, arra merőlegesen, vagy az utcai kerítésen helyezhetők el. A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégjelzés a gyalogosok közlekedését nem veszélyeztetheti.

(4) Cégtábla, egyéb grafikai elem kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni. Villogó, zavaró fényű cégtábla, egyéb grafikai elem nem helyezhető el.

20. § (1) Litke közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben, valamint a településkép törvény felhatalmazása alapján kiadott településkép védelméről szóló törvény reklámok elhelyezésével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017(IV.28) kormányrendeletben tiltott, vagy nem szabályozott reklám közzététele.

(2) Reklámok, reklámhordozók kizárólag közterületen, utcabútor igénybevételével helyezhetők el - a buszmegállók kivételével.

(3) Közösségi célú hirdetés a közművelődési- és közintézmény homlokzatán és önkormányzati hirdetőtáblán legfeljebb 2 m2 felületig helyezhető el.

(4) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében – az esemény előtt és annak időtartama alatt – időszakosan, de legfeljebb összesen 12 hétig molinó, plakát, egyéb hirdetés elhelyezhető.

(5) Épületek homlokzatára felfüggesztve csak a kulturális célú rendezvények hirdetését szolgáló reklámhordozók, feliratok helyezhetők el.

21. § (1) Elektronikus hírközlési építményt, valamint elektromos elosztót, oszloptranszformátort

• a) elsősorban állami vagy önkormányzati közterületen, meglévő alépítmények közös eszközhasználatával kell elhelyezni,
• b) műemléki vagy helyi védettségű épületek közeléből a következő rekonstrukció alkalmával át kell helyezni a látvány kedvezőbb érvényesülése érdekében.

(2) Nem helyezhető el új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy

• a) közparkokban, közkertekben, játszótereken,
• b) temetők területén,
• c) országos ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén,
• d) tájképvédelmi területen.

(3) Önálló tartószerkezetre telepített antenna nem helyezhető el az oktatási, egészségügyi létesítmények telkén, valamint ezek telekhatárától mért 150 méteren belül.

(4) Építményekre helyezhető elektronikus hírközlési antenna nem helyezhető el

• a) helyi védett értéken,
• b) temetők területén,

(5) Építményekre helyezhető elektronikus hírközlései antenna az épület - épületmagasság számításánál figyelembe veendő - legmagasabb pontját legfeljebb 6,0 méterrel haladhatja meg.

22. § (1) A község területén található tájképvédelmi terület és országos ökológiai hálózatba tartozó területek határát az 1. melléklet szerinti térkép jelöli.

(2) A meglévő természeti értékek megőrzendők. Ennek érdekében csak természet- és környezetkímélő gazdálkodás folytatható, s az érintett ingatlanok művelési ága csak indokolt esetben, elsősorban a jobb környezeti állapot elérése érdekében változtatható meg,

(3) A tájképvédelmi területen csak a meglévő tájhasználathoz igazodó területhasználat folytatható.

(4) A tájképvédelmi területen új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó.

23. § (1) Településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező

• a) a külön jogszabályban rögzített építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenység esetén, a (2) bekezdés szerinti esetekben
• b) a település közigazgatási területén történő reklámelhelyezések esetén,
• c) meglévő építmény rendeltetés módosítása esetén.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden közterületről, közforgalom által használt területről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről látható, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenység megkezdése előtt, az alábbi esetekben:

• a) Építési engedéllyel építhető építmény felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása esetében, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy változatlan formában újjáépíteni;
• b) Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg
  • ba) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot
  • bb) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot.
• c) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t;
• d) Közterülettel határos kerítés, kerti építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése esetén;

(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

• a) telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
• b) a korábbi rendeltetéshez képest
  • ba) környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,
  • bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsiforgalmat, illetve
  • bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet parkolóhely és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,
• c) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha
• d) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.

(4) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni bármilyen közterületről látható reklám-elhelyezés esetén.

24. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető vagy megbízottja (a továbbiakban: bejelentő) által a polgármesterhez benyújtott bejelentéssel indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni, a jogszabály szerinti tartalommal.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

26. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le a településképi bejelentési eljárás körébe tartozó építési munkákkal és rendeltetés-módosításokkal kapcsolatban, amennyiben azok megvalósítása

• a) a jogszabályban előírt bejelentés elmulasztásával,
• b) a polgármesternek a bejelentés tudomásulvételét megtagadó döntése ellenére, vagy
• c) a polgármester által kiadott igazolásban foglalt kikötések teljesítése nélkül vagy csak részleges teljesítésével

történt.

(2) A polgármester településképi kötelezés formájában, hatósági határozattal elrendelheti továbbá:

• a) a településképet rontó reklámok, cégérek, hirdető-berendezések felújítását, átalakítását, áthelyezését vagy megszüntetését és eltávolítását, ha azok,
  • aa) elhelyezése nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek,
  • ab) műszaki állapota nem megfelelő,
  • ac) elhelyezése, mérete, formája, anyaga vagy színezése nem illeszkedik az épület homlokzatának, portáljának, tetőzetének adottságaihoz,
  • ad) megjelenése nem illeszkedik a településképbe, a településképi látványba,
  • ae) elhelyezésére bejelentés nélkül került sor, valamint ha
  • af) a bejelentő a polgármester által kiadott igazolásban foglalt kikötéseket nem vagy csak részben teljesítette;
• b) a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését, ha
  • ba) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzati burkolatai vagy díszítő elemei hiányosak, sérültek,
  • bb) rendeltetéstől eltérő használata veszélyezteti a védett értékek megőrzését,
  • bc) felületképzése, színezése idegen az épület karakterétől és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja annak megjelenését, a településképet.

(3) A kötelezési eljárásban a polgármester kötelezheti az érintett ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, az új rendeltetés szerinti használat felfüggesztésére, a reklámok, cégérek megszüntetésére, illetve az igazolásban foglalt kikötések maradéktalan teljesítésére.

27. § (1) A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre folytatható le.

(2) Hivatalból történő településképi kötelezési eljárás szabályai:

• a) A polgármester az észleléstől számított 15 napon belül megindítja az eljárást az ingatlan tulajdonosának értesítésével az eljárás megindításáról, valamint 10 napon belüli nyilatkozattételre való felhívással.
• b) Az eljárás az általános közigazgatási eljárásról szóló jogszabály előírásai szerint történik.

(3) Kérelemre folytatott településképi kötelezési eljárás szabályai:

28. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a településkép védelméről szóló törvényben meghatározott önkormányzati hatósági döntéssel (képviselőtestület) a településképi kötelezésre kötelezettel szemben, a kötelezés megszegése vagy végre nem hatása esetén 1.000.000.- forintig terjedő településképi bírságot szabhat ki.

(2) A településképi bírság mértékét a településképi kötelezettség teljes elmulasztása, a csak részbeni végrehajtásának mértéke, valamint a településkép romlásának mértéke határozza meg.

(3) A településképi bírságot az önkormányzat 55400091-11005542 számú számlájára kell megfizetni.

29. § Jelen rendelet 2018. március 1-én lép hatályba.