Nagylóc Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2003. (X.29.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2025. 04. 30

Nagylóc Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2003. (X.29.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

2025.04.30.

Nagylóc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A RENDELET HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA

(1) A rendelet hatálya kiterjed Nagylóc község teljes igazgatási területére.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, az építésre szolgáló földrészleteken építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni – az országos érvényű rendelkezésekben foglaltak megtartása mellett – csak a szabályozási tervben és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.
(2a) 2
(3) Jelen rendeletben foglalt előírások csak a szabályozási terv hitelesített másolatával együtt érvényesek.

1/A. §3 [ E rendelet 6. melléklete tartalmazza a szabályozási tervlapokat az alábbiak szerint:]

(1) J-3 Szabályozási terv (Külterület)

(2) J-3M Módosított szabályozási terv (Külterület)

(3) J-4/1 Szabályozási terv (Belterület)

(4) J-4/2 Szabályozási terv (Belterület)

2. §

A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEI

(1) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.
(2) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a) a közterületek és egyéb területfelhasználási egységek határvonalait,
b) az építési övezetek és övezetek határvonalait, besorolását és jellemzőit,
c) a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító előírásokat és korlátozásokat,
d) az építési vonalra és építési helyre, illetve védősávokra vonatkozó előírásokat.
(3) A szabályozási terven irányadónak kell tekinteni:
a) az irányadó szabályozási vonalakat,
b) az irányadó telekhatárokat,
c) és az egyéb szabályozási elemeket.
(4) A kötelező szabályozási elemektől való eltérés csak a rendelet, illetve a szabályozási terv előzetes módosítását követően engedélyezhető.
(5) Az irányadó szabályozási elemektől el lehet térni a rendelet, illetve a szabályozási terv módosítása nélkül is.

3. §

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET HATÁRA

(1) A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek meglévő, megszűnő és tervezett határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.
(2) A szabályozási tervvel beépítésre szánt területbe kerülő területek rendeltetését a szabályozási terv tartalmazza. Ezen beépítésre szánt területi határvonalak módosítása a fejlesztési és építési igények függvényében szakaszosan végrehajtható.
(3) A beépítésre szánt terület határvonala a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbiak szerint módosítható:
a) beépítésre szánt területbe vonandó:
- szabályozási terv által lehatárolt területek, zöldterületként, és az azt kiszolgáló közúti közlekedési, illetve zöld területként,
- szabályozási terv által lehatárolt területek, tervezett egyéb ipari gazdasági területként, és az azt kiszolgáló közúti közlekedési területként.
(4) A tartalék beépítésre szánt területek csak a legalább telektömbre készítendő szabályozási terv alapján vonhatók beépítésre szánt területbe és építhetők be, illetve csak a legalább telektömbre készítendő szabályozási terv alapján változtatható meg a területfelhasználási módjuk, az alábbiak szerint:
a) beépítésre szánt területbe vonható:
- szabályozási és településszerkezeti terv által lehatárolt területek lakóterületként, és az azt kiszolgáló közúti közlekedési, illetve zöld területként.
b) a területfelhasználás a beépítésre szánt területi határon belül megváltoztatható:
- szabályozási terv és településszerkezeti terv által lehatárolt területek, tervezett kereskedelmi gazdasági területként, és az azt kiszolgáló közúti közlekedési területként.
(5) A tartalék beépítésre szánt területek csak a területre készítendő szabályozási terv alapján vonhatók beépítésre szánt területbe.
(6) A területeket belterületbe vonásig, illetve a területfelhasználás megváltoztatásáig az eredeti (mezőgazdasági, erdő) rendeltetésének megfelelően kell használni úgy, hogy az a rendezési tervben meghatározott célok megvalósítását ne akadályozza, ne nehezítse, és ne tegye költségesebbé.
(7) A tartalék beépítésre szánt területen lévő irányadó szabályozási vonalakon belül épület nem építhető.
II. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

4. § (1) A beépítésre szánt területek területfelhasználási egységei építési övezetekre tagozódnak, melyek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A beépítésre szánt területek építési használatuk szerint az alábbiak:

a) akóterület

b) vegyes terület

c) gazdasági terület

d) üdülőterület

e) különleges terület

LAKÓTERÜLET

5. § (1) A falusias lakóterületek (Lf) építési övezeti határait a szabályozási terv tartalmazza. Ezen lakóterületek építési használatuk, jellegük és beépítési szintterület-sűrűségük alapján falusias lakóterületek. (OTÉK 14. §.)

6. § Lf

O

30

K

550

Lf

O

30

K

700

és
Lf

O

30

K

900

építési övezet előírásai
(1) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: oldalhatáros.
(2) [1]A kialakítandó legkisebb telekterület 550, 700, illetve 900 m2 (szabályozási terv, valamint az R 5. számú melléklete szerint)
(3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%.
(4) A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: kialakult
(az építménymagasság a két szomszédos telken lévő épület építménymagasságának átlagától legfeljebb ± 1,0 m-rel térhet el.)
(5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 40%.
(6) Az építési telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.
(7) A terepszint alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 10%-a lehet.
(8) [2]
(9) Az építési övezet építési telkein:
a) az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épületek,
b) és a melléképítmények
elhelyezhetők.

7. § Lf

O

40

K

400

építési övezet előírásai
(1) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: zártsorú
(2) A kialakítandó legkisebb telekterület: 400 m2.
(3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40%.
(4) A megengedett legkisebb A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: kialakult
(az építménymagasság a két szomszédos telken lévő épület építménymagasságának átlagától legfeljebb ± 1,0 m-rel térhet el.)
(5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 40%.
(6) Az építési telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.
(7) A terepszint alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 3%-a lehet.
(8) [3]
(9) Az építési övezet építési telkein:
a) az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épületek,
b) és a melléképítmények
elhelyezhetők.

8. § Lf

O

30

5,5

700

és
Lf

O

30

5,5

900

építési övezet előírásai
(1) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: oldalhatáros
(2) A kialakítandó legkisebb telekterület: 700, illetve 900 m2 (szabályozási terv szerint).
(3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%.
(4) A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 4,5 – 5,5 m.
(5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 40%.
(6) Az építési telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.
(7) A terepszint alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 10%-a lehet.
(8) [4]
(9) Az építési övezet építési telkein:
a) az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épületek,
b) és a melléképítmények
elhelyezhetők.

9. § Lf

SZ

30

5,5

700

és
Lf

SZ

30

5,5

900

(1) Az építési övezetben az építési telkek beépítési módja: szabadonálló.
(2) A kialakítható legkisebb telekterület: 700, illetve 900 m2 (szabályozási terv szerint).
(3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%.
(4) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 – 5,5 m.
(5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 40%.
(6) Az építési telkek csak a teljes közművesítettség esetén építhetők be.
(7) A terepszint alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 10%-a lehet.
(8) [5]
(9) [6]
(10) Az építési övezet építési telkein:
a) az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épületek,
b) és a melléképítmények
elhelyezhetők.

VEGYES TERÜLET

10. § (1) A vegyes terület településközpont vegyes terület (Vt), amely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra. (OTÉK 16. §.)

(2) A településközpont vegyes terület határait a szabályozási terv tartalmazza.

11. § Vt

O

60

K

400

építési övezet előírásai
(1) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: oldalhatáron álló.
(2) A kialakítandó legkisebb telekterület: 400 m2.
(3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 60%.
(4) A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: kialakult
(az építménymagasság a két szomszédos telken lévő épület építménymagasságának átlagától legfeljebb ± 1,0 m-rel térhet el.)
(5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete a be nem épített terület 50%-a.
(6) Az építési telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.
(7) A terepszint alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 3%-a lehet.
(8) [7]
(9) Az építési övezetben nem helyezhető el telepengedélyhez kötött tevékenység végzésére szolgáló építmény, önálló rendeltetési egység, helyiség, illetve melléképítmény, továbbá terepszint feletti ömlesztett anyag-, folyadék-, és gáztároló melléképítmény.
(10) Az építési övezet építési telkein az állattartásról szóló önkormányzati rendelet szerinti állattartó épületek, és a 6. § (9) bekezdésben nem említett melléképítmények elhelyezhetők.

GAZDASÁGI TERÜLET

12. § (1) A gazdasági terület kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz), amely elsősorban a nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épületek elhelyezésére szolgál. (OTÉK 19. §.)

(2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület határait a szabályozási terv tartalmazza.

13. § Gksz

SZ

40

7,5

2000

építési övezet előírásai
(1) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: szabadonálló.
(2) A kialakítandó legkisebb telekterület: 2000 m2.
(3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40%.
(4) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m.
(5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 20%.
(6) Az építési telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.
(7) A terepszint alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 3%-a lehet.
(8) Az épületeket az építési övezetben magastetővel kell kialakítani.

KÜLÖNLEGES TERÜLET

14. § (1) Különleges terület a házikertes különleges terület (Kh), a temető különleges terület (Kt), a sportolási célú különleges terület (Ks), és a nyersanyag lelőhely (bánya) különleges terület (Kn) területe. (OTÉK 24. §.)

(2) A különleges terület építési övezeti határait a szabályozási terv tartalmazza.

15. § Kh

SZ

3

3,0

K

házikertes építési övezet előírásai
(1) Az építési övezet építési telkein csak pince, illetve növénytermesztés céljára szolgáló üvegház vagy fóliasátor építhető.
(2) Az építési övezetben a beépítés módja: szabadonálló.
(3) A kialakítható legkisebb telekterület: kialakult telekterület.
(4) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3%.
(5) A terepszint alatti pince alapterülete legfeljebb a telekterület 10%-a lehet.
(6) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,0 m.

16. § Kt

SZ

3

5,5

K

temető különleges építési övezet előírásai
(1) Az építési övezetben csak a temetkezéssel kapcsolatos építmények helyezhetők el.
(2) Az építési övezetben a beépítés módja: szabadonálló.
(3) A kialakítható legkisebb telekterület: kialakult.
(4) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3%.
(5) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,5 m.
(6) A megengedett legkisebb zöldfelület: 40%.

17. § Ks

SZ

5

5,5

K

sportolási célú különleges terület előírásai
(1) Az építési övezet építési telkein csak sportolást kiszolgáló építmények helyezhetők el.
(2) Az övezetben a beépítés módja: szabadonálló.
(3) A kialakítható legkisebb telekterület: kialakult telekterület.
(4) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5%.
(5) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,5 m.
(6) Az építési telek csak teljes közművesítettség esetén építhető be.
(7) A megengedett legkisebb zöldfelület: 40%.
(8) A terepszint alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telek területének 3%-a lehet.

18. §

Kn

Nyersanyaglelőhely (bánya) különleges terület előírásai

(1) Az építési övezetben csak a bányászattal kapcsolatos építmények helyezhetők el a vonatkozó jogszabályok betartásával.
III. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

19. § (1) A beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységei övezetekre tagolódnak, melyek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A beépítésre nem szánt területek használatuk szerint az alábbiak:

a) közlekedési és közmű terület

b) zöldterület

c) erdőterület

d) mezőgazdasági terület

e) vízgazdálkodási terület

f)4 különleges, beépítésre nem szánt terület

KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET

20. § (1) A közúti közlekedési terület (KÖu) határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – , a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. (OTÉK 26. §.)

(3) A közlekedési területek út mintakeresztszelvényeit a helyi építési szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

21. §

KÖu

Közúti közlekedési övezet előírásai

(1) Az építési övezetben csak a közlekedést kiszolgáló, illetve kereskedelmi építmények helyezhetők el.
(2) Az övezetben a megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: kialakult, de legfeljebb 4,5 m.
(3) [8]
(4) Az országos főutak külterületi szakasza mentén, annak tengelyétől 100 m távolságon belül, valamint az országos mellékutak külterületi szakaszai mentén, annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

ZÖLDTERÜLET

22. § (1) A zöldterületek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A zöldterület (Z) az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). (OTÉK 27. §.)

(3) A zöldterületen elhelyezhető:

- a pihenést, testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, játszótér, tornapálya, szobor, emlékmű, díszkút stb.)

ERDŐTERÜLET

23. § (1) Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint: gazdasági erdő (Eg) terület és védett erdő (Ev) terület. (OTÉK 28. §.). Védett erdő övezetben építmény nem építhető.

(2) Az erdőterületek övezeteinek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

24. §

Eg gazdasági erdő övezet

(1) A gazdasági erdő övezetben elhelyezhető:
a) az erdő rendeltetésszerű használatához és fenntartásához szükséges építmény,
b) és a vadgazdálkodás célját szolgáló építmény.
(2) Az övezetben a telek beépítési módja: szabadonálló.
(3) A beépíthető telek megengedett legkisebb területe: 100.000 m2 (10 ha).
(4) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 0,5%.
(5) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,5 m.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

25. § (1) A mezőgazdasági terület általános mezőgazdasági övezet (Má), kertes mezőgazdasági övezet (Mk), illetve mezőgazdasági major övezet (Mm), melynek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolási építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. (OTÉK 29. §.)

26. §

Má általános mezőgazdasági övezet

(1) Az Má övezetben a mezőgazdasági termelésre szolgáló szántó, gyep, rét, legelő, gyümölcsös, szőlő, kert és nádas megnevezésű földrészletek tartoznak.
(2) A beépíthető telek megengedett legkisebb területe: 10.000 m2 (1 ha).
(3) Az övezetben a telek beépítési módja: szabadonálló.
(4) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3%.
(5) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m.
(6) [9]
(7) Állattartás csak körbekerített területen folytatható.

27. §

Mk mezőgazdasági kertes övezet

(1) Az Mk övezet a korábban „zártkert” megnevezésű szántó, legelő, gyep, rét, gyümölcsös, szőlő, kert, nádas, valamint tanya, udvar területét jelöli ki.
(2) Az övezetben (amennyiben a telek nagysága megengedi) elhelyezhető:
a) tanya, udvar megnevezésű földrészleten egy gazdasági épület, egy pince és egy lakóépület,
b) egyéb művelési ágú földrészleten egy gazdasági épület és egy pince.
(3) Az övezetben a telek beépítési módja: szabadonálló.
(4) A megengedett legkisebb telekterület: 720 m2.
(5) A terepszint alatti építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 10%-a lehet.
(6) Az övezetben az előkertek legkisebb mélysége 5 m.
(7) [10]
(8) Az övezetben a haszonállattartásra szolgáló építmény (tanya és udvar megnevezésű földrészlet kivételével) nem építhető.

28. §

Mm mezőgazdasági major övezet

(1) Az Mm mezőgazdasági major övezet, ahol az állattartással és növénytermesztéssel kapcsolatos építmények helyezhetők el.
(2) Az övezetben elhelyezhetők:
a) Major megnevezésű földrészleten bármilyen állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos építmény.
(3) Az övezetben a telkek beépítési módja: szabadonálló.
(4) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5%.
(5) Megengedett legkisebb telekméret: 2000 m2.
(6) Az övezetben az építmények elhelyezéséhez elvi építési engedélyt kell kérni a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelmények teljesítésének előzetes tisztázása érdekében.

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

29. § (1) A vízgazdálkodási területek (V) a vízgazdálkodással összefüggő területek. (OTÉK 30. §.)

(2) A vízgazdálkodási területek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(3) [11]A vízgazdálkodási területen építményt csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet elhelyezni.

(4) [12]A tervezett Lóci-patak árvízcsúcs csökkentő tározó esetében a vízgazdálkodási terület a tározó területét és a csúcsvízszinttől számított 50 m-es sávot foglalja magába.

KÜLÖNLEGES, BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET5

29/A. § (1) A nyersanyag -kitermelés (bánya) céljára szolgáló terület (Kb-B )

(2) Az építési övezetben a bányászattal kapcsolatos építmények helyezhetők el a vonatkozó jogszabályok betartásával.

(3) Az övezetben a telkek beépítési módja: szabadon álló

(4) Az övezetben a legkisebb beépíthető telekméret 10.000 m2

(5) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5%

(6) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m.

(7) A megengedett legkisebb zöldfelület: 20%

(8) A szabályozási tervlapon jelölt módon 10m széles beültetési kötelezettség van a terület délkeleti oldalán a Zsunyi patak felé.

(9) Az övezetben az építési engedély kiadásának feltétele a szabályozási tervlapon jelölt 3 szintes beültetési kötelezettség teljesítése, a növényzet megléte és fenntartása.

29/B. § (1) A nyersanyag – feldolgozás céljára szolgáló terület (Kb-nyf)

(2) Az övezetben a bányászott nyersanyag feldolgozásával kapcsolatos építmények helyezhetők el a vonatkozó jogszabályok betartásával.

(3) Az övezetben a telkek beépítési módja: szabadon álló

(4) Az övezetben a legkisebb beépíthető telekméret 10.000 m2

(5) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5%

(6) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m.

(7) A megengedett legkisebb zöldfelület: 20%

(8) A szabályozási tervlapon jelölt módon 10m széles beültetési kötelezettség van az építési övezet összes határvonalán.

(9) Az övezetben az építési engedély kiadásának feltétele a szabályozási tervlapon jelölt 3 szintes beültetési kötelezettség teljesítése, a növényzet megléte és fenntartása.

(10) az övezetben a vonatkozó jogszabályok betartása mellett naperőmű létesíthető.

IV. Fejezet

ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

30. § (1) Az építési telkeken, beépítési módjuktól függően – ha azt a jelen rendelet építési övezeti és övezeti előírásai, vagy a szabályozási terv nem tartalmazzák – az építési határvonalakat és az építési vonalat az alábbiak szerint kell megállapítani.

ELŐKERT

31. § (1) Az előkert legkisebb mérete a Rákóczi út, Szilvás út, és a tervezett út (Rákóczi és Felszabadulás út között), valamint Zsunypusztán az 1554. hrsz-ú út mindkét oldalához kapcsolódó építési telkeken az úttengelytől mért 13 méteres távolság és az úttengelytől mért utcai telekhatár távolságának különbsége.

(2) Az előkert legkisebb mélységét az (1) bekezdésben nem említett építési telkeken az utcában kialakult előkertek mélysége határozza meg az alábbiak szerint: az előkert mélysége a két szomszédos beépített építési telek előkerti mélységének átlaga.

OLDALKERT

32. § (1) Az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb:

a) oldalhatáron álló beépítés esetén:

- az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasságnál
b) szabadon álló beépítés esetén:
- az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság felénél

HÁTSÓKERT

33. § (1) A hátsókert méretének meghatározására az OTÉK 35. §. (4) – (5) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Az építési hely hátsó határvonala azonban az építési telek utcai telekhatárától maximum 45 méter távolságra lehet. Az építési teleknek az építési hely hátsó határvonala mögötti területére a hátsókert előírásait kell alkalmazni.

ÉPÍTÉSI VONAL

34. § (1) Az építési vonalat az előkert építési határvonalán, és az utcában az építési telkek jellemző beépítési oldalhatárán kell megállapítani. Az oldalsó építési vonal az építmények közötti megengedett legkisebb távolság betartása érdekében ettől eltérően is megállapítható. Az oldalsó építési vonal az oldalsó telekhatártól 1 m-re is megállapítható, ha azt a telek szabályos csapadékvíz elvezetése indokolja.

V. Fejezet

ÉPÍTÉSZETI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM

ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME

35. § (1) [13]A műemlékeket és a műemléki környezet lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos építési munkát csak a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet végezni.

(2) [14]A régészeti lelőhely területének lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza. A régészeti lelőhely területén csak a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet földmunkával járó beruházást megvalósítani. Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a 2001. évi LXIV. tv. 24. §-ába foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatóságát.

(3) [15]

(4) A műemlékek és a helyi védelmű épületek fenntartási és helyreállítási munkálatainál az eredeti, illetve a hagyományos műszaki megoldások és építőanyagok használatát kell alkalmazni, az épületek homlokzatait az eredeti formájukban kell visszaállítani.

(5) [16]

(6) [17]

(7) [18]

(8) Az épített környezet minőségének védelme érdekében a műemléki környezetben és a helyi védelmű területen csak műemléki tervezési jogosultsággal rendelkező okleveles építészmérnök készíthet engedélyezési tervdokumentációt.

TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM

36. § (1) A Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. Ezen a területen építési munkát csak a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet végezni.

(2) [19]A természeti területek lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. A területek vonatkozásában szigorúan betartandók az alábbi jogszabályok: a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, és a tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról szóló 166/1999.(XI.19.) Korm. rendelet.

(3) [20]A helyi védelem alatt álló és helyi védelemre tervezett természeti területek lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos építési munkát csak Nagylóc helyi természeti értékeinek védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásai figyelembe vételével lehet végezni.

(4) [21]A külterületen tervezett fejlesztések, beruházások ügyében (telekalakítás, építmény elhelyezés, termőföld más célú hasznosítása, belterületbe vonás, művelési ág megváltoztatása, vízgazdálkodási terület kialakítása stb.) Nagylóc Község Önkormányzat és a Természetvédelmi Hatóság folyamatos egyeztetése szükséges.

(5) [22]A tervezett Lóci-patak árvízcsúcs csökkentő tározó természeti területet is érint, ezért a Természetvédelmi Hatóság hozzájárulását is be kell szerezni.

A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELME

37. § (1) [23]

(2) [24]

(3) [25]

(4) A településkép védelme érdekében a 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 9. §-ában foglaltakon túl a település területén építési engedélyhez kötött tevékenység a középületek telkeinek közhasználatú területén történő kerítés építés.

(5) [26]

(6) [27]

VI. Fejezet

KÖRNYEZETVÉDELEM

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM

38. § (1) Levegőtisztaság védelmi szempontból kiemelten védett kategóriába tartoznak az országos és a helyi jelentőségű védett természeti területek.

(2) „Védett I.” levegőtisztaság védelmi kategóriába tartozik a település közigazgatási területének többi része.

(3) A település közigazgatási területén kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények helyezhetők el, melyek légszennyező anyag kibocsátása az azok helye szerinti védettségi kategóriára vonatkozó kibocsátási határértékeket nem haladja meg, illetve a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet szerinti környezeti levegő minőségére vonatkozó határértékek túllépését nem okozza.

(4) Lakóövezetben csak olyan vállalkozási tevékenység folytatható, amely nem jár jelentős légszennyezéssel, illetve amely tevékenység során nem keletkezik felületi légszennyező forrás. Ezen övezetben telepengedélyhez kötött, illetve bűzös tevékenység nem folytatható. A belterületben légszennyezéssel járó tevékenység (pl.: fafűrészelés) nyílt téren nem engedélyezhető, autófényező tevékenység egyáltalán nem végezhető.

(5) A település területén kommunális és ipari hulladékot égetni tilos, betartandó továbbá a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet.

ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM

39. § (1) A zaj és rezgés elleni védelem szempontjából csendes övezetbe tartozik a település (Kt) temető különleges területe.

(2) A település közigazgatási területén a zajt kibocsátó létesítmények működése során az alábbi megengedett legnagyobb „A” hangnyomás szintet be kell tartani:

Területi funkció Megengedett egyenértékű „A”
Hangnyomás szint (dB)
Nappal (6-22 h) Éjjel (22-6 h)
_________________________________________________________________________________________
Csendes övezet 45 35
Tájvédelmi körzet területe 45 35
Egyéb lakóterület 50 40
(3) A település közigazgatási területén betartandó egyéb zaj és rezgésterhelési határértékeket a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM. együttes rendelet szabályozza.
(4) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármilyen zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, vagy építhető, illetve bármilyen tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az okozott zaj mértéke a fenti rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.
(5) Az országos főutak és mellékutak, valamint a települési gyűjtőutak mentén a telkek előkertjében javasolt a növényzet telepítése zajcsökkentés és levegőtisztaság védelmi okokból.

FÖLD ÉS VÍZVÉDELEM

40. § (1) A szennyvízcsatorna-hálózat új szakaszának kiépítéséig az azzal nem rendelkező területen új építményt csak a műszaki és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő – a településekről származó szennyvizek szennyvíztisztító kisműtárgyai és kisberendezései létesítési feltételeiről szóló MI-10-127/9-84 előírásait is figyelembe vevő – vízzáróan megépített szennyvízgyűjtő akna létesítésével lehet használatba venni. A szennyvíztárolók engedélyezett módon történő használatát folyamatosan ellenőrizni kell.

(2) A meglévő, illetve az új közcsatorna-hálózatra történő rákötés kötelező, a korábbi közműpótló szennyvíztárolók egyidejű, szakszerű megszüntetésével. Új közműpótló szennyvíztároló nem építhető a közcsatorna-hálózattal ellátott területen.

(3) A kommunális és technológiai eredetű szennyvizet tilos az élővizekbe, felhagyott kutakba, csapadékvízelvezető árkokba és csatornákba bevezetni, illetve gyűjteni, vagy a talajba elhelyezni, talajra kilocsolni, illetve a telken kívülre szabálytalanul kivezetni.

(4) A település „B” szennyeződés érzékenységi besorolásba tartozik a 33/2000.(III.17.) Korm. rendelet alapján. A természetes vizek, patakok vízminőségének megőrzése érdekében a területen fekvő ingatlanokon talajjavításra csak érett komposztot vagy tőzegterméket, illetve természetes talajjavító anyagokat lehet használni.

(5) Valamennyi vízelvezető árokba, patakba növényvédőszer, szerves vagy műtrágya bejutását, bármilyen hulladék elhelyezését meg kell akadályozni.

(6) A felszíni vizek elvezetését biztosító nyílt árokhálózatot ki kell építeni és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(7) A külvizek eróziós hatásának kiküszöbölésére a településszerkezeti terv csapadékvíz elvezetési alátámasztó munkarészén jelölt nyomvonalon övárkokat kell létesíteni.

(8) A termőföld használó – választása szerint – köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani.

40/A. §

.[28]

(1) Egyéb utak – a forgalmi utak külterületi szakasza és a külterületi gyűjtő utak kivételével – a többi külterületi földutak (mezőgazdasági utak), szabályozási szélességük min. 16 m kell, hogy legyen.
Az egyéb külterületi utak osztályba sorolása: K.VIII.C.
(2) A tervezett Lóci-patak árvízcsúcs csökkentő tározó kialakítása külterületi egyéb (mezőgazdasági) utakat is érint, melyről a külterületi ingatlanok megközelítése történik.
Az út nyomvonalát át kell helyezni úgy, hogy az ingatlanok megközelítése a továbbiakban is biztosított legyen.

HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS

41. § (1) Települési kommunális, illetve veszélyes és ipari termelési hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel az e célra kijelölt kistérségi regionális lerakóhelyen szabad elhelyezni.

(2) A veszélyes hulladékok környezetszennyezést kizáró módon és szelektíven történő gyűjtéséről és ártalmatlanításáról a 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet szerint, a hulladék termelőjének (beleértve a lakosságot is) kell gondoskodnia. A veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó jogosultságáról.

(3) Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése, valamint a veszélyes hulladék kommunális hulladék közé juttatása. A felszámolt kommunális hulladéklerakót és a véglegesen felhagyott külszíni anyagnyerő hely területét a vonatkozó jogszabályok betartásával rekultiválni kell.

VÉDŐTÁVOLSÁGOK

42. § (1) A település igazgatási területén lévő patakok, valamint az egyéb vízfolyások mindkét partján, a partéltől számított 6-6 méter szélességben fenntartási területsávot kell biztosítani, ezen belül állandó építmény nem létesíthető.

(2) A közművek és védőidomaik szakági szabványokban meghatározott védőtávolságait, védősávjait és védőterületeit – tekintettel a 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet előírásaira is – a beépítésnél figyelembe kell venni.

(3) A temető szabályozási terven feltüntetett 50 m-es védőtávolságát be kell tartani, ezen belül csak urnahelyes temetkezés engedélyezhető, új lakóterület csak 50 m-nél távolabb létesíthető.

(4) [29]

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

43. § (1) Az újonnan létesítendő, illetve működő, a környezetet terhelő beruházások esetében szükség esetén a módosított 20/2001.(II.14.) Korm. rendelet előírásai szerint környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.

(2) A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését követően a 38/1995.(IV.5.) Korm. rendelet 13. §. (5) bekezdésében foglaltak szerint a települési önkormányzat jegyzője az ingatlan tulajdonosát a szennyvízelvezetőmű káros szennyezése esetén, ill. ilyen szennyezés megelőzése érdekében a szennyvíz előzetes tisztításához szükséges berendezés létesítésére, korszerűsítésére, megfelelő üzemeltetésére kötelezheti.

(3) A település szükséges tűzoltóvíz ellátását biztosítani kell. Közterületen építményt elhelyezni csak a tűzvédelmi előírások betartásával lehet.

(4) A magasságkorlátozással terhelt ingatlanok felsorolását és a magasságkorlátozás mértékét a helyi építési szabályzat 4. számú melléklete tartalmazza.

(5) A lejtős térszínen történő beavatkozások (bevágás, építés stb.), illetve a kövérebb agyagterületek térfogatváltozása miatt az agyagos területeken történő építések felszínmozgás kialakulásával járhatnak. Ilyen esetekben javasolt a talajmechanikai és geotechnikai vizsgálat elkészítése.

(6) A mélyfekvésű területek beépítése előtt gondoskodni kell a terület feltöltéséről és megfelelő tömörítéséről, illetve a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítéséről és a közeli folyóvizek (patakok) szabályozásáról. A feltöltés csak nem szennyező anyaggal történhet. Beépítés előtt talajmechanikai szakvélemény szükséges.

VII. Fejezet

A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT

BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK ELŐÍRÁSAI

(1) A tervezési területtel összefüggő településrendezési feladatok megvalósítását az Étv. 17-30. §. szerinti általános szabályokon túlmenően az alábbi helyi előírások biztosítják.

ELŐVÁSÁRLÁSI JOG

44. § (1) Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot:

a) A szabályozási terven feltüntetett ingatlanok tekintetében, az ott megjelölt besorolású terület kialakítása céljából.

TELEKALAKÍTÁS, HELYI KÖZÚT CÉLJÁRA TÖRTÉNŐ LEJEGYZÉS

45. §

.

(1) A beépítésre szánt területen kialakítandó építési telkek előírás szerinti megközelítésének biztosítása érdekében a szabályozási terven jelölt kiszolgáló utak igény szerint fokozatosan kiépíthetők, az Étv. 27. §. (1) bekezdése szerinti lejegyzést követően.
(2) A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat által meghatározott telekalakítás csak az érintett telek kiszolgálásához szükséges út egyidejű kialakítása idején engedélyezhető.

ÚTÉPÍTÉSI ÉS KÖZMŰVESÍTÉSI HOZZÁJÁRULÁS

46. § (1) A szabályozási tervben a területre tervezett kiszolgáló utakat és közműveket az újonnan beépítésre szánt területeken a tervezett épületek építési engedélyének kiadása előtt, illetve rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.

(2) E kötelezettség teljesítése az érintett ingatlan tulajdonos érdeke, ezért a megvalósítás költségeit az Önkormányzat jelen rendeletével a mindenkori érintett ingatlanok tulajdonosaira hárítja. A kiépítés módjáról, ütemezéséről az érintett tulajdonos és az Önkormányzat külön megállapodást kötnek.

BEÉPÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

47. § (1) Az önkormányzat a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében 4 éven belüli beépítési kötelezettséget ír elő a szabályozási tervben megjelölt ingatlanokra.

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

48. § (1) [30]

(2) A helyi építési szabályzatot a szabályozási tervvel, és mellékleteivel együtt kell alkalmazni.

(3) [31]

(4) [32]

(5) [33]

(6) A jelen helyi építési szabályzat és mellékletei a kihirdetés napján lépnek életbe, egyidejűleg az alábbi – előző ÁRT-vel kapcsolatos Önkormányzati és volt tanácsi – rendeletek hatályukat vesztik:

- 3/1984.(IX.27.) számú tanácsrendelet,
- 8/1999.(IV.28.) számú Önkormányzati rendelet.
(7) A jelen építési szabályzat előírásait a hatályba lépést követően a még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

1. melléklet

A közlekedési területek út mintakeresztszelvényei

2. melléklet

Hatályon kívül helyezve

3. melléklet

A Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet lehatárolása

4. melléklet

A magasságkorlátozással terhelt ingatlanok felsorolása

5. melléklet

A kialakítandó legkisebb telekterület
1

A bevezető a Nagylóc Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A (2a) bekezdést a Nagylóc Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be. A (2a) bekezdést a Nagylóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.

3

Az 1/A. §-t a Nagylóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

4

A 19. § (2) bekezdés f) pontját a Nagylóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

5

A „KÜLÖNLEGES, BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET” alcímet (29/A–29/B. §-t) a Nagylóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

6

A 6. mellékletet a Nagylóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.