Nógrádsipek Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (Sztv.) több rendelkezésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (Gyvt.) 18. §-ában, valamint több rendelkezésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja, hatálya

1. §.

(1) A rendelet meghatározza Nógrádsipek településen élők szociális biztonságának megőrzése érdekében az egyes ellátások formáit, az ellátásokra való jogosultság feltételeit, és érvényesítésének garanciáit.
(2) A rendeletben szabályozott ellátások elsősorban az önmagukért és családjukért felelősséget vállaló családok megsegítését szolgálják. A rendelet kiemelt módon kívánja segíteni a nagycsaládosokat és az egyedül élő idős embereket.
(3) E rendelet hatálya kiterjed a Nógrádsipek községben állandó lakcímmel rendelkező állampolgárokra, a helyi általános iskolában tanuló gyermekekre, valamint a szociális törvény 3. §-ában meghatározott más személyekre.
(4)    A rendeletben meghatározott feladat – és hatásköröket a helyi önkormányzat képviselő-testülete, átruházott hatáskörben a polgármester, valamint a Varsányi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője (a továbbiakban: jegyző) gyakorolják.

Eljárási szabályok

2. §.

(1) A rendeletben szabályozott segélyezési és támogatási formák kérelemre vagy hivatalból nyújthatók.
(2) A szociális ellátás iránti kérelmet a Varsányi Közös Önkormányzati Hivatal Nógrádsipeki Kirendeltségén (a továbbiakban: Kirendeltség), az egyes ellátástípusra rendszeresített nyomtatványon kell indokolással ellátva benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell az elbíráláshoz szükséges, jogszabályban előírt dokumentumokat.
(3) A szociális ellátásban részesülő a jogosultságát érintő lényeges körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Kirendeltséget. Amennyiben bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a jogosulatlanul felvett támogatás visszafizetésére kell kötelezni.
(4) A szociális ellátások, támogatások iránti kérelmekhez típusonként csatolandó – az elbíráláshoz szükséges – bizonyítékok hiánypótlását 15 napon belül kell eljuttatni a Kirendeltséghez.
(5) Az átruházott hatáskörben hozott határozat ellen a képviselő-testülethez jogorvoslati kérelem terjeszthető elő. Ellenérdekű ügyfél hiányában a kérelemnek teljes egészében helyt adó döntés egyszerűsített formában is hozható.

3. §.

(1) A támogatási kérelmekhez szükséges jövedelemhatárok megállapításához:
a) havi rendszerességgel mérhető jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagát,
b) havi rendszerességgel nem mérhető jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző egy év jövedelmét kell igazolni és figyelembe venni,
c) egyéni vállalkozóknak csatolni kell a kérelem benyújtását megelőző negyedév bevételeiről kiállított igazolást és az előző évi személyi jövedelemadó bevallás másolati példányát.
(2) Rendkívüli esetben a kérelmezőnek lehetőséget kell adni, hogy az igazolásokat utólag – az elbírálást követően – nyújthassa be.
(3) A pénzbeli ellátások felhasználást a folyósító szerv ellenőrizheti.
(4) A kérelmező köteles együttműködni az eljáró hatósággal és a szociális helyzetére vonatkozóan a valóságnak megfelelően nyilatkozni. Nem jogosult szociális ellátásra, illetve kizárja magát a támogatásból az a személy, aki valótlan tényt állít, szándékosan megtévesztő adatot szolgáltat.

4. §.

Az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti célú tevékenysége során, a feladata színvonalasabb ellátása érdekében együttműködik más szervekkel, így különösen:
a) oktatási intézményekkel,
b) háziorvosi, védőnői szolgálattal,
c) a szociális szolgáltatóval,
d) a gyámhivatallal és a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal,
e) az egyházakkal,
f) a rendőrség körzeti megbízottjával.

II. fejezet

SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

5. §.

(1) A szociális rászorultságtól függő, jogerősen megállapított rendszeres pénzbeli ellátásokat az önkormányzat utólag, minden hónap első pénteki munkanapján folyósítja.
(2) A folyósítás az önkormányzat házipénztárából történik.

Aktív korúak ellátása

6. §

A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg az Sztv. 33. § (1) bekezdésében meghatározott személyek számára.

Rendszeres szociális segély

6/A. §

(1)    A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában- az egészségkárosodott személyek kivételével- az együttműködésre kijelölt szerv a Szécsény Térsége Humánszolgáltató Intézményfenntartó Társulás (a továbbiakban: Humánszolgáltató).
(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Humánszolgáltatóval.
(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében
a.) a Humánszolgáltatónál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát,
b.) írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról,
c.) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, köteles a Humánszolgáltatóval kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni.

6/B. §

(1)    A Humánszolgáltató
a.)    figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján- a Humánszolgáltatónál történő megjelenéskor- nyilvántartásba veszi,
b.)    tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,
c.)    a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.
d.)    folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
e.)    legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges- a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával- módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.
f.)    jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
g.)    a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet.
(2)    A jegyző kötelezettségei:
a.) a rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében (kivéve az egészségkárosodottak) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatot megküldi a Humánszolgáltatónak,
b.) tájékoztatja a Humánszolgáltatót
- az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről,
- a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és az Sztv. 35. §-ának (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról,
- a rendszeres szociális segélyre jogosult személy, ha a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét és az álláskeresési megállapodás megkötését a munkaügyi központtal, az önkormányzattal kötött megállapodásról.

6/C. §

(1)    A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed
a.) a Humánszolgáltatóval való kapcsolattartásra
b.) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,
c.) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.
(2)    A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei:
a.) foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében: a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés,
b.) szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése: egészségügyi – szociális – mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés/tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése,
c.) egyéb pénzellátás megállapításának elősegítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról.
(3)    Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból:
a.) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Humánszolgáltatónál,
b.) a Humánszolgáltató által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,
c.) a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt,
d.) a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre,
e.) a rendszeres szociális segély természetben történő folyósításához szükséges nyilatkozatban valótlan adatokat közöl.

Helyi lakásfenntartási támogatás

7. §.

(1)    Helyi lakásfenntartási támogatásban részesíthető az a személy – családonként 1 fő – akinek a háztartásában együtt élő személyek a településen elismert minimális lakásnagyságot meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben élnek és családjában az egy főre jutó jövedelem és a lakásfenntartási költségek tekintetében megfelel a (2)-(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
  (2)    A helyben elismert minimális lakásnagyság:
a) együttlakó hozzátartozóként 35 m2 /fő, de legfeljebb 100m2,
b) egyszemélyes háztartás esetén 60m2.
(3)    Lakásfenntartási támogatásban részesíthető a kérelmező, ha családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét és a lakásfenntartás indokolt havi költsége eléri a háztartás összjövedelmének 30%-át.
(4) A lakásfenntartás indokolt költségeként lehet figyelembe venni a
a) lakbért vagy albérleti díjat,
b) lakáscélú hiteltörlesztést,
c) csatornahasználati díjat,
d) szemétszállítás költségeit,
e) villanyáram költségeit,
f) vízfogyasztás költségeit,
g) gázfogyasztás költségeit,
h) tüzelőanyag költségeit.

8. §.

(1)    A lakásfenntartási támogatás minimális összege havi 2.500 Ft, maximális összege havi 5000 Ft.
(2) A havi rendszeres támogatás iránti kérelem elbírálásáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt, meghatározza annak mértékét és időtartamát, a támogatás azonban legfeljebb 12 hónapra (fűtési költségek megnövekedett kiadásaira tekintettel egy fűtési szezonra) terjedhet, amely – a kérelem megújítása esetén – indokolt esetben meghosszabítható.
(3) A lakásfenntartási költségek számításánál irányadó időszak minimum 3 hónap, a lakásfenntartás költségeit a szolgáltató által kiállított számlával, a befizetést igazoló bizonylatokkal (kézpénzfizetési számla, nyugta, átutalási postautalvány, számlakivonat, stb.) kell igazolni.
(4) A polgármester döntése szerint a szolgáltatásokért járó térítési díjakat közvetlenül a szolgáltatóhoz is át lehet utalni (áram-, víz-, gázszolgáltatóhoz).

9. §.

10. §

Önkormányzati segély

11. §

(1) A polgármester átruházott hatáskörben e rendeletben meghatározottak szerint nyújthat önkormányzati segélyt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére a Sztv. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.
(2) Önkormányzati segély igényelhető:
a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére,
b) eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadás mérséklésére,
c) gyermek vagy fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel,
d) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra.

12. §.

(1) Önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek, aki a 11. § szerinti rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140 %-át nem haladja meg.
(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének 10 %-a.
(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 200.000 Forint.
(4) Az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára megállapított önkormányzati segély összege az adott naptári évben nem haladhatja meg:
a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja lakásfenntartási támogatásban részesül,
b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja lakásfenntartási támogatásban nem részesül.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott összeghatár számításánál a rendelet 11. § (2) d) pontja alapján igényelt önkormányzati segély összegét figyelmen kívül kell hagyni.
(6) Az önkormányzati segély kifizetése a felhasználást alátámasztó dokumentum (számla, nyugta) bemutatásához köthető.
(7) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot.
(8) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 30 napon belül nyújthatja be.
(9) Az önkormányzati segély kifizetéséről a megállapítást követő 3 napon belül a Kirendeltség gondoskodik.

Ösztöndíj támogatás

13. §.

14. §.

(1) Az önkormányzat – pályázat alapján – ösztöndíjban részesíti azon személyeket, akik megfelelnek az Oktatási Minisztérium által kiírt „Bursa Hungarica Ösztöndíjpályázat” feltételeinek és nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytatnak.
(2) A támogatás további feltétele, hogy a pályázó családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum háromszorosát.
(3) A támogatás odaítéléséről és mértékéről a képviselő-testület – a pályázati határidőhöz igazodóan – évente egy alkalommal dönt.

15. §.

III. fejezet

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK

Közgyógyellátás méltányosságból

16. §.

(1)    A polgármester - átruházott hatáskörben - méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, akinek gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, és
a) az egy főre jutó jövedelme családban élők, ill. családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint egy lakásban együtt élő egyedülállók esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátásának a területileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (továbbiakban: MEP) által elismert térítési díjak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-át meghaladja;
b) jövedelme egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a MEP által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-át meghaladja.
(2)    Különös méltánylást érdemlő esetben közgyógyellátásban lehet részesíteni azt az egyedül élő személyt is, akinek a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátásának a MEP által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladja.
(3)    Az eljárásra egyebekben a Sztv. közgyógyellátásról szóló fejezetében foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.

17. §.

IV. fejezet

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK, SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK, ALAPELLÁTÁSOK

18. §.

(1) Nógrádsipek Község Önkormányzata az alábbi szociális szolgáltatásokat biztosítja:
a) gyermekek napközbeni ellátását,
b) étkeztetést,
c) házi segítségnyújtást,
d)
e) családsegítést,
f) gyermekjóléti szolgáltatást,
g)
(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni, kivételt képez a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás. A nyersanyagértékek és az intézményi térítési díjak összegét a képviselő-testület évente külön rendeletben állapítja meg.
(3) Az alapszolgáltatások körébe tartozó szociális ellátások igénybevételéről a polgármester dönt.

Gyermekek napközbeni ellátása

19. §.

(1) A községi önkormányzat működési területén a gyermekek napközbeni ellátását az óvodában és az iskolai napközi otthonban biztosítja.
(2) Az ellátás iránti kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani, az ellátás igénybevételét az intézményvezető intézkedése alapozza meg, aki egyidejűleg értesíti az igénylőt a fizetendő térítési díj összegéről.

Étkeztetés

20. §.

(1) Az önkormányzat a szociálisan rászorultak napi egyszeri meleg étkezéséről a szociális étkeztetés biztosításával gondoskodik.
(2) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
      a) koruk,
      b) egészségi állapotuk,
      c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
      d) szenvedélybetegségük, vagy
      e) hajléktalanságuk
      miatt. (Sztv. 62. § (1) bek.)
(3) Az egészségi állapot, fogyatékosság, pszichiátriai betegség, valamint a szenvedélybetegség miatti jogosultságot a háziorvos igazolja.

Házi segítségnyújtás

21. §.

(1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátásra önerőből nem képesek és nincs olyan hozzátartozó, aki erre köteles és képes lenne.
(2) Nógrádsipek község a település lakosságát magába foglaló, teljes közigazgatási területe egy házi gondozási körzetet alkot.
(3) Az önkormányzat a házi segítségnyújtást önállóan, főállású házi gondozó alkalmazásával látja el.
(4) A személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy az igazodjon a gondozott jövedelmi, szociális helyzetéhez, figyelembe véve az elvégzett gondozási tevékenység jellegét és mértékét.

22. §.

Családsegítés
Gyermekjóléti szolgáltatás

23. §.

(1) Az önkormányzat a családsegítést, a gyermekjóléti szolgáltatást a Humánszolgáltató útján látja el.
(2) A Humánszolgáltató rendszeres szakmai kapcsolatot tart fenn a Kirendeltséggel annak érdekében, hogy a pénzbeli, illetve természetbeni támogatások minél hatékonyabb segítséget nyújtsanak az arra rászorulóknak.

V. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. §.

E rendelet 2008. február 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszíti a képviselő-testület e tárgyban alkotott 3/2004. (II. 5.) számú, valamint az ezt módosító 5/2004. (VII.23.) számú, a 7/2004. (XI.26.) számú, a 3/2005. (II.4.) számú, az 5/2006. (VI. 30.) számú, valamint a 6/2006. (X. 12.) számú rendelete.

Nógrádsipek, 2008. január 30.

      Doman Ferenc sk.                        Dr. Kiss Tamás sk.
       polgármester                               körjegyző

A rendelet kihirdetve:

Nógrádsipek, 2008. január 31.

                                    Dr. Kiss Tamás sk.
                                          körjegyző