Nógrádsipek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2011. (VI. 2.) önkormányzati rendelete
a Szőlő-hegy helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításáról
Hatályos: 2011. 06. 03Nógrádsipek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2011. (VI. 2.) önkormányzati rendelete
a Szőlő-hegy helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításáról
Nógrádsipek Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 24. § (1) b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a természeti értékek helyi védelmére a következőket rendeli el:
1. § A képviselő-testület helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítja a Nógrádsipek közigazgatási területén lévő Szőlő-hegy nevű területet.
2. § (1) A Szőlő-hegy helyi jelentőségű védett természeti terület kiterjedése 28,01 ha, ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számait az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A terület természeti értékeinek felsorolását és természetvédelmi kezelési tervét a 2. melléklet tartalmazza.
3. § A védetté nyilvánítás indoka és természetvédelmi célja az Északi-Cserhát egyik utolsóként fennmaradt, különösen nagy fajgazdagságú erdőssztyep-élőhelyének megőrzése, különös tekintettel a félszáraz irtásrétek, lejtősztyeprétek, életközösségeire. Kiemelkedő jelentőségű az itt található védett növény- és állatfajok, különösen a nemzetközi jelentőségű lepkefauna populációinak/részpopulációinak védelme, állományuk növelése az életlehetőségeiket javító természetvédelmi kezeléssel.
4. § A terület természetvédelmi kezelési feladatait ellátó szervezet a Cserhát Natúrpark.
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet az 5/2011. (VI. 2.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet az 5/2011. (VI. 2.) önkormányzati rendelethez
1. Gyakorlati természetvédelmi célkitűzések
A védett fajok populációinak megőrzése, egyedszámuk, életképességük növelése, különös tekintettel a védett bíboros kosborra (Orchis purpurea),a fekete kökörcsinre (Pulsatilla pratensis nigricans),a Szent László-tárnicsra (Gentiana cruciata) és a pusztai árvalányhajra (Stipa pennata) illetve a védett magyar darázscincérre (Chlorophorus hungaricus),a díszes tarkalepkére (Euphydrya maturna),az ozirisz-törpeboglárkára (Cupido osiris), a barnabundás sokpöttyösboglárkára (Polyommatus admetus),a sztyepvidéki hangyaboglárkára (Maculinea alcon xerophila),a csillogó boglárkára (Polyommatus amandus),a sárga gyapjasszövőre (Eriogaster catax), valamint számos életföldrajzi és természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű további védett növény- és állatfaj populációira.
A természetszerű élőhelyek, társulások megóvása, kiterjedésük növelése az idegenhonos, illetve őshonos inváziós fajok állományainak területcsökkentése mellett, természetességi állapotuk javítása, mozaikosságuk, biológiai sokféleségük növelése.
A Szőlő-hegy tájképi értékeinek megóvása.
A terület arra alkalmas irtásrétjeinek és lejtősztyepjeinek hagyományos gazdálkodási módokkal (kaszálással, legeltetéssel) történő hasznosítása.
A terület erdeinek a biodiverzitás fenntartását/növelését is biztosító, üzemterv szerinti hasznosítása.
A terület élővilág-védelmi érdekekkel összhangban álló természetismereti, oktatási, turisztikai célú bemutatása.
A terület geológiai, geográfiai, biológiai, természetvédelmi célú kutatása és fejlesztése.
2. Természetvédelmi stratégiák
– A védett, illetve lokálisan értékes növény- és állatfajok állományainak fenntartása, egyedszámuk növelése természetvédelmi kezeléssel és a hagyományos gazdálkodási módok visszaállításával.
3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
a) Földtani, felszínalaktani természeti értékek, barlangok védelme
Tilos károsítani a terület felhagyott kőfejtőit, kőzetfeltáródásait.
b) Élőhelyek kezelése és fenntartása
Az erdőgazdálkodási munkák során kitermelt faanyag közelítése, szállítása, illetve rakodók létesítése során a sztyeprétek és irtásrétek teljes kíméletét biztosítani kell.
Cserjeirtást sztyepréteken és irtásréteken október 1. – március 1. között, kézi módszerekkel szabad végezni.
Gyomos,száraz gyepekben a cserjeirtás gépi és kézi módszerekkel egyaránt végezhető, augusztus 15. – március 15. között.
A területen megtalálható, őshonos fafajokból álló, nem üzemtervezett facsoportok kíméletét a területhasznosítás során biztosítani kell.
c) Fajok védelme
Az élőhely-kezelések tér- és időbeli rendjét a legfontosabb növény- és állatfajok védelmi igényeihez kell igazítani. A gazdálkodási célú kaszálást június 15. után lehet kezdeni, a természetvédelmi kezelés célút szeptember 15. után. A természetvédelmi kezelési célú kaszálás (irtásréteken) kézi módszerekkel (hagyományos kasza, motoros fűkasza) történhet.
Cserjeirtást sztyepréteken és irtásréteken október 1. – március 1. között, kézi módszerekkel szabad végezni. A pukkanó dudafürt teljes kíméletét biztosítani kell.
d) Táj- és kultúrtörténeti értékek
A területen a tájképi értéket csökkentő létesítmény elhelyezése tilos.
e) Látogatás
A terület gyalogosan szabadon látogatható.
A természeti értékek védelme és bemutatása érdekében a látogatást előre kijelölt nyomvonalakon szükséges biztosítani.
f) Oktatás és bemutatás
A terület oktatási, bemutatási célú hasznosítása széleskörű nyilvánosság előtt történhet, védett fajok veszélyeztetése esetén tér- és időbeli korlátozásokkal.
g) Kutatás, vizsgálatok
Természetvédelmi célú kutatások kiemelten támogatandók a területen.
h) Terület- és földhasználat
Mezőgazdasági tevékenységek általánosságban a művelési ágnak megfelelően folytathatók, a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével.
Hagyományos legeltetés és kaszálás folytatható a területen, az irtásréteken és sztyepréteken, védett fajok veszélyeztetése esetén természetvédelmi célú korlátozásokkal.
A területen a vadeltartó képességnek megfelelő egyedszámú nagyvad állomány tartható fenn, különös tekintettel a vaddisznó állományára. Vadgazdálkodási létesítmények a területen csak a természeti értékek veszélyeztetése nélkül helyezhetők el.
A természetvédelmi szempontból jelentős emlősfajok (pl. pelefajok) állományai az erdő-cserjés-gyep mozaikok fenntartásával, mesterséges odúk kihelyezésével megőrizhetők. Odúlakó denevérek védelme érdekében az erdőgazdálkodás során odvas fák megtartása az elsődleges feladat.
Új közlekedési utak létesítése a területen nem engedélyezhető.
A területen ipari és bányászati tevékenység nem folytatható.
Építési célra a tervezési terület nem hasznosítható.
Mezőgazdasági célú létesítmények, illetve a legelőgazdálkodáshoz feltétlenül szükséges, nem állandó építmények az illetékes Természetvédelmi Hatósággal való előzetes egyeztetés után a természetvédelmi szempontból kevéssé értékes területrészeken engedélyezhetők.
i) Természetvédelmi infrastruktúra
A természetvédelmi kezelő a terület határait táblákkal jelöli meg.
3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
a) Gyep (rét és legelő) művelési ágú területek kezelése
A terület sztyeprétjeinek, irtásrétjeinek cserjésedését, erdősülését - az adott élőhely legértékesebb növény- és állatfajainak igényeit figyelembe véve kézi eszközökkel vissza kell szorítani.
A terület kaszálható gyepjein a hagyományos rétgazdálkodás a természetkímélő kaszálás gyakorlatának megfelelően végezhető, a természetvédelem részéről támogatandó.
A terület értékes sztyeprétjein a legeltetés kis állatlétszám mellett elsősorban szarvasmarhával, a gyep állapotának folyamatos ellenőrzésével folytatható.
A kevésbé jó természetességi állapotú gyepek legeltetése a gyep eltartó-képességének megfelelő nagyobb állatlétszámmal, szarvasmarhával, juhval, kecskével, lóval történhet.
A természetszerű gyepek felülvetése tilos.
Gyepterületeken mezőgazdasági célú kemikália használatot tilos folytatni, illetve szerves trágya kijuttatása is tilos.
A terület sztyeprétjeinek, irtásrétjeinek égetése tilos.
b) Kert,szőlő,gyümölcsültetvényeken való gazdálkodás
A régi fajtákkal, hagyományos technológiákkal folytatott ökológiai gazdálkodás (pl. karós szőlőművelés, kaszált gyümölcsös) támogatandó a területen, az előforduló védett fajok állományainak veszélyeztetése nélkül.
c) Erdők kezelése
Az üzemtervezett erdőkben az erdőkezelés továbbra is az üzemtervben leírtak szerint folytatható.
Az őshonos állományú erdőkben a vágásos üzemmóddal szemben előnyben részesítendők a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok.
Az őshonos fafajú erdőkben az akác, illetve egyéb idegenhonos fafajok visszaszorítására kell törekedni.
Az idegenhonos fafajokkal (elsősorban akáccal) elegyes származékerdőkben a nevelővágások során az idegenhonos fafajok visszaszorítása természetvédelmi szempontból a kívánatos kezelés az őshonos fafajok érdekében. Felújításuk során előtérbe kell helyezni a szerkezet-átalakítást, a jelen lévő őshonos fafajok meghagyott egyedeire támaszkodva.
Az akácosokban a nevelővágások, illetve tarvágás során az őshonos fafajok kíméletét indokolt biztosítani. Tarvágásuk esetén előnyben részesítendő a szerkezet-átalakítás. Tősarjról való felújításuk esetén az őshonos fafajok egyedeit kímélni kell, az akácosok természetességi értékének növelésére.
Az erdőgazdálkodási munkák során kitermelt faanyag közelítése, szállítása, illetve rakodók létesítése során a sztyeprétek és irtásrétek teljes kíméletét biztosítani kell.