(1) A rendelet hatálya kiterjed Nógrádsipek község teljes igazgatási területére

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, az építésre szolgáló földrészleteken építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni – az országos érvényű rendelkezésekben foglaltak megtartása mellett – csak a szabályozási tervben és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) Jelen rendeletben foglalt előírások csak a szabályozási terv hitelesített másolatával együtt érvényesek. A szabályozási terv a helyi építési szabályzat 4. sz. mellékletét képezi.

(1) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz

(2) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

(3) A szabályozási terven irányadónak kell tekinteni:

(4) A kötelező szabályozási elemektől való eltérés csak a rendelet, illetve a szabályozási terv előzetes módosítását követően engedélyezhető.

(5) az irányadó szabályozási elemektől el lehet térni a rendelet, illetve a szabályozási terv módosítása nélkül is.

(1) A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek meglévő, megszűnő és tervezett határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A szabályozási tervvel beépítésre szánt területbe kerülő területek rendeltetését a szabályozási terv tartalmazza. Ezen beépítésre szánt területi határvonalak módosítása a fejlesztési és építési igények függvényében szakaszosan végrehajtható.

(3) A beépítésre szánt terület határvonala a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbiak szerint módosítható:

Beépítésre szánt területbe vonandóak

(4) A tartalék lakóterület terület-felhasználása csak a jelenlegi különleges házikertes területre készítendő szabályozási terv alapján módosítható, illetve építhető be lakóterületként.

(5) A területeket beépítésre szánt területbe vonásig, illetve a területfelhasználás megváltoztatásáig az eredeti (mezőgazdasági, erdő) rendeltetésének megfelelően kell használni úgy, hogy az a rendezési tervben meghatározott célok megvalósítását ne akadályozza, ne nehezítse, és ne tegye költségesebbé.

(6) A tartalék lakóterületet kiszolgáló út és a tervezett külterületi forgalmi út irányadó szabályozási vonalain belül építmény nem építhető.

4. § (1) A beépítésre szánt területek területfelhasználási egységei építési övezetekre tagozódnak, melyek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A beépítésre szánt területek, az építési használatuk általános jellege, valamint a sajátos építési használatuk szerint, az alábbiak:

5. § (1) A lakóterületek falusias lakóterületek ( Lf ), melyek a lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaróhatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, üzemanyagtöltő, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb – nem nagyüzemi – gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény.

9. § (1) A vegyes terület településközpont vegyes terület (Vt), amely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra. (OTÉK 16. §.)

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, - a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges: egyéb közösségi szórakoztató épület - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, üzemanyagtöltő, valamint a vonatkozó előírások figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület, termelő kertészeti építmény, illetve nem helyezhető el önálló parkolóterület, és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

11. § (1) A gazdasági terület kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz), amely elsősorban a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási és egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, valamint a vonatkozó előírások figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, és egyéb közösségi szórakoztató épület.

13. § (1) Az üdülőterület (Üü) üdülőházas területén olyan kemping helyezhető el, illetve az (Üü-1) üdülőházas területén olyan üdülőépület helyezhető el, amely elhelyezése, mérete, kialakítása és felszereltsége, valamint infrastruktúrális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas, és amely túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgál.

(2) Az üdülőterület hétvégi házas területén (Üh) csak legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el.

(3) az üdülőterület határait a szabályozási terv tartalmazza.

17. § (1) Különleges terület a pincés különleges terület (Kpi), amely helyi sajátosságú terület.

(2) Különleges területek a mezőgazdasági üzemi területek (Kmü) (Kmü-1), amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre.

(3) Különleges terület a házikertes különleges terület (Kh), amely helyi sajátosságú terület.

(4) Különleges terület a temető különleges terület (Kt), amelyen az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt a környezetük megengedett külső hatásaitól védelmet igényelnek.

(5) Különleges terület a sportolási célú különleges terület (Ks), amelyen az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre.

23. § (1) A beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységei övezetekre tagolódnak, melyek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A beépítésre nem szánt területek használatuk szerint, illetve általános és sajátos építési használatuk szerint az alábbiak:

24. § (1) A közlekedés és közmű elhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) - a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével -, a járda és a gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, a kötöttpályás, a vízi és a légi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.

(2) A közúti közlekedési és közmű elhelyezési területek szabályozási besorolását és út mintakeresztszelvényeit a helyi építési szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

(1) A közlekedési és közmű elhelyezési terület a közúti közlekedési terület (KÖu)

(2) Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,0 m.

(1) A zöldterület közpark terület (Zkp), amely állandóan növényzettel fedett közterület, és amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és a testedzést szolgálja.

(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül - kerekesszékkel és gyermek-kocsival is - megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3) A zöldterületen csak a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény helyezhető el (pl.: a pihenést és testedzést szolgáló építmény, fedett pihenő, esőbeálló, sétaút, pihenőhely, tornapálya, játszótér, szobor, emlékmű, díszkút, stb).

(4) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,0 m.

(5) A megengedett legnagyobb beépítettség: 2 %.

(6) A megengedett legkisebb zöldfelület: 70 %.

Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Az erdőterület természetvédelemmel érintett területein tervezett építési tevékenységekhez az érdekelt szakhatóságok véleményét be kell szerezni.

(1) Az erdőterület felhasználási célja szerint gazdasági erdő (Eg), ahol az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(2) Az övezetben a telek beépítési módja: szabadon álló.

(3) A beépíthető telek megengedett legkisebb területe: 100.000 m2 (10 ha).

(4) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 0,5 %.

(5) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,5 m.

A mezőgazdasági terület általános mezőgazdasági övezet (Má), illetve kertes mezőgazdasági övezet (Mk). A mezőgazdasági területek természetvédelemmel érintett területein tervezett építési tevékenységekhez az érdekelt szakhatóságok véleményét be kell szerezni.

(1) Az általános mezőgazdasági övezetben a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, termék feldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, a vonatkozó jogszabályok betartásával.

(2) A beépíthető telek megengedett legkisebb területe: 1500 m2. Lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el.

(3) Az övezetben a telek beépítési módja : szabadon álló.

(4) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke : 3 % (Lakóépület alapterülete a megengedett legnagyobb beépítettség felét nem haladhatja meg.)

(5) A megengedett legnagyobb építménymagasság : 7,5 m.

(6) Az övezetben csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építményt lehet építeni. Állattartás csak körbekerített területen folytatható.

(1) A (korábban „zártkert” megnevezésű) kertes mezőgazdasági övezetben - a nádas, gyep és szántó művelési ág kivételével - a növénytermesztésre és az ezzel kapcsolatos saját termék feldolgozására, tárolására szolgáló egy gazdasági építmény és terepszínt alatti építmény (pince) helyezhető el.

(2) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3 %.

(3) Az övezetben a telek beépítési módja: szabadon álló.

(4) A beépíthető telek megengedett legkisebb területe: 720 m2, országos ökológiai hálózat – pufferterületén (országos jelentőségű tájképvédelmi területen) 1500 m2.

(5) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,0 m.

(6) A terepszínt alatti építés megengedett legnagyobb mértéke: 10 %. Az övezetben elhelyezhető épületek - az abból nyíló pince alapterületét is számításba vevő - pinceszintjeinek, valamint terepszínt alatti építményeknek - különálló pincéknek - együttesen számított bruttó alapterülete.

(7) Az övezetben csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építményt lehet építeni.

32. § (1) A vízgazdálkodási területek (V) a vízgazdálkodással összefüggő területek: a folyóvizek medre és parti sávja, az állóvizek medre és parti sávja, a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek, a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, a vízbázis területek és a hullámterek.

(2) A vízgazdálkodási területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.

33. § Az építési telkeken, beépítési módjuktól függően – ha azt a jelen rendelet építési övezeti és övezeti előírásai, vagy a szabályozási terv nem tartalmazzák – az építési határvonalakat és az építési vonalat az alábbiak szerint kell megállapítani.

34. § (1) Az előkert legkisebb mélysége a Rákóczi út, Széchenyi út mindkét oldalához kapcsolódó építési telkeken az úttengelytől mért 13 méteres távolság és az úttengelytől mért utcai telekhatár távolságának különbsége, új tervezett utcáknál 5 méter, házikertes különleges és mezőgazdasági kertes övezetben 20 méter.

(2) Az előkert legkisebb mélységét az (1) bekezdésben nem említett építési telkeken az utcában kialakult előkertek mélységét alkalmazva kell meghatározni, az elhelyezhető épület utcaképbe való illeszkedésének biztosításával.

35. § Az oldalkert legkisebb szélességét az OTÉK vonatkozó előírásai szerint kell megállapítani. (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függelék)

36. § A hátsókert méretének meghatározására az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni. (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függeléke)

37. § Az építési vonalat az előkert építési határvonalán, és az utcában az építési telkek jellemző beépítési oldalhatárán kell megállapítani. Az oldalsó építési vonal az építmények közötti megengedett legkisebb távolság betartása érdekében ettől eltérően is megállapítható. Az oldalsó építési vonal az oldalsó telekhatártól 1 m-re is megállapítható, ha azt a telek szabályos csapadékvíz elvezetése indokolja.

38. § (1) A műemléki környezet lehatárolását a szabályozási terv, a műemlékeket a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete és a szabályozási terv tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos építési munkát csak a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet végezni.

(2) A régészeti lelőhely területének lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. A vonatkozó jogszabályok szerint (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függeléke) a régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. A régészeti lelőhelyen tervezett földmunka (bontás, alapozás, pince- és mélygarázs építése, közművesítés, tereprendezés, nyomvonalas létesítmények kiépítése, stb.), illetve telekalakítási eljárás engedélyeztetése során a fenti jogszabály vonatkozó előírásai szerint a szakhatóságot meg kell keresni.

(3) A vonatkozó jogszabály szerint (Lásd helyi építési szabályzat 1. sz. függeléke) a régészeti lelőhelyeket földmunkával el kell kerülni. Ha a régészeti lelőhely elkerülése a beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, illetve a beruházás másutt nem valósítható meg, akkor a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket a beruházás megkezdése előtt előzetesen fel kell tárni. Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a vonatkozó jogszabályban (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függeléke) foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell az illetékes hatóságokat és a feltárásra jogosult szervet.

(4) A helyi jelentőségű védett értéket, helyi védelemre javasolt értéket és helyi értékvédelemre javasolt területet a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos építési munkát csak a helyi építési szabályzat és Nógrádsipek község helyi építészeti értékeinek védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásai figyelembe vételével lehet végezni.

(5) A műemlékek fenntartási és helyreállítási munkálatainál az eredeti, illetve a hagyományos műszaki megoldások és építőanyagok használatát előnyben kell részesíteni.

(6) A helyi értékvédelemre javasolt területen a lakóépületek tömegalakítása, tetőformája, nyílásosztása, homlokzati anyaghasználata és vakolatszínezése illeszkedjen a településen lévő hagyományos palóc lakóházakéhoz. Ezen területen csak a településre jellemző építészeti kialakítású gazdasági és állattartó épületek építhetők.

(7) A helyi értékvédelemre javasolt területen a lakóépületek tetőszerkezete csak hagyományos oromzatmagasságú és ereszkinyúlású, oromzatos kontytető lehet, 4045°-os tetőhajlásszöggel, poltári, vagy azzal harmonizáló, natúr színű, íves vágású cserépfedéssel, tetőfelépítmény nélkül. Az épületek homlokzata csak simított homlokzatvakolat lehet fehér színben.

(8) Helyi értékvédelemre javasolt területen a kerítések végükön hegyezett, kétfelé hasított gömbfából, vagy fűrészelt lécből épüljenek, sötétbarnára pácolt, egységes színben.

39. § (1) Az országos jelentőségű természeti emlék (földvár) lehatárolását a helyi építési szabályzat 3. számú melléklete és a szabályozási terv, a Nemzeti Ökológiai Hálózat (magterület, ökológiai folyosó, pufferterület) lehatárolását pedig a szabályozási terv tartalmazza. A területek vonatkozásában szigorúan betartandók a vonatkozó jogszabályok. (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függeléke)

(2) A helyi jelentőségű természetvédelmi terület lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos építési munkát csak Nógrádsipek község helyi természeti értékeinek védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásai figyelembe vételével lehet végezni.

40. § (1) A helyi értékvédelemre javasolt területen kívül a kialakult, változatos beépítésű utcákon a helyi védelemre javasolható épületek adják az utca karakterét, ezt a környező épületek építészeti kialakításánál figyelembe kell venni.

(2) A lakótelken épülő gazdasági-kiszolgáló épületek lehetőleg egy tömegben, a lakóépülettel azonos, vagy azzal harmonizáló megjelenésű homlokzatképzéssel létesíthetők.

(3) A lakótelkek utcai kerítései egy-egy utcaszakaszon jellegükben azonosak legyenek. Törekedni kell a természetes építőanyagok használatára.

(4) A településkép védelme érdekében a településen az épületek csak magastetővel építhetők, a településképbe és a tájképbe történő illeszkedés biztosításával. Az országos ökológiai hálózat területei egyben országos tájképvédelmi területek is, ahol betartandók a megyei területrendezési terv előírásai.

(5) Az utcakeresztszelvények adottságait figyelembe véve az utcában a vonatkozó jogszabályok betartásával fasort kell tleepíteni. Kerülni kell a gyorsan öregedő szemetelő vagy allergiakeltő hatású fajok alkalmazását.

(6) A település zöldterületén, a közparkokban ajánlott a területen jellemző őshonos növényzet telepítése és fenntartása.

41. § (1) A település közigazgatási területén kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények helyezhetők el, melyek a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló jogszabály (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függeléke) által meghatározott határértékeket nem haladják meg.

(2) Lakóövezetben csak olyan kisipari tevékenység folytatható, amely betartja a vonatkozó jogszabályokban előírt határértékeket (nem jár jelentős légszennyezéssel, illetve amely tevékenység során nem keletkezik felületi légszennyező forrás). Tilos a levegő lakosságot zavaró bűzzel terhelése.

(3) A település területén kommunális és ipari hulladékot égetni tilos, betartandó továbbá a vonatkozó jogszabály. (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függeléke) Hulladékot nyílt téri, vagy a hulladék égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék - az elemi kár kivételével – bármilyen okból kigyullad.

(4) Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.

42. § (1) A zaj és rezgés elleni védelem szempontjából csendes övezetbe tartozik a település (Kt) temető különleges területe.

(2) A település közigazgatási területén a zajt kibocsátó létesítmények működtetése során az alábbi megengedett legnagyobb „A” hangnyomás szintet be kell tartani:

43. § (1) A szennyvízcsatorna-hálózat új szakaszának kiépítéséig az azzal nem rendelkező területen új építményt csak a műszaki és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő - a településekről származó szennyvizek szennyvíztisztító kisműtárgyai és kisberendezései létesítési feltételeiről szóló szabvány (Lásd: helyi építési szabályzat 1.

44. § (1) Települési kommunális hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel az önkormányzattal szerződésben álló lerakóhelyen szabad elhelyezni.

(2) Az ingatlantulajdonos az érintett ingatlan területén képződő települési hulladékot gyűjti, és azt a közszolgáltatónak rendszeres időközönként átadja, továbbá a természetes személy ingatlantulajdonos – ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a közszolgáltató részére megfizette – a települési hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékot kormányrendeletben, miniszteri rendeletben vagy a települési rendeletében meghatározott feltételek szerint hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy hulladékkezelő létesítménybe szállíthatja, és ott a jogosultnak átadhatja, illetve gyűjtőedényzetben elhelyezheti.

(3) Ha az ingatlantulajdonos a biohulladék komposztálásáról saját maga nem gondoskodik, a biohulladékot elkülönítetten gyűjti, és a közszolgáltatónak úgy adja át, hogy a biohulladék komposztálhatósága, illetve lebontása biztosítható legyen.

(4) Önkormányzati rendelet az ingatlantulajdonost kötelezheti a települési hulladék meghatározott anyagfajta – így különösen a papír, a fém, műanyag, építési-bontási, illetve üveg – vagy hulladéktípusok szerint elkülönített gyűjtésére.

(5) Lomtalanítás során közterületen csak nem veszélyes nagydarabos hulladék helyezhető el, illetve adható át a közszolgáltatónak.

(6) A településen keletkező veszélyes hulladékot (beleértve a háztartásban képződő veszélyes hulladékot is) a hulladéktermelő elkülönítve, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjti, és a kereskedőnek, a hulladékkezelőnek vagy a közszolgáltatónak átadja. (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függeléke) A veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó jogosultságáról.

(7) Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése, valamint a veszélyes hulladék kommunális hulladék közé juttatása. A felszámolt kommunális hulladéklerakót és a véglegesen felhagyott külszíni anyagnyerő hely területét a vonatkozó jogszabályok betartásával rekultiválni kell.

45. § (1) A település igazgatási területén lévő patakok valamint az egyéb vízfolyások mindkét partján, a partéltől számított 6-6 méter szélességben fenntartási területsávot kell biztosítani, ezen belül állandó épület és kerítés nem létesíthető.

(2) A közművek és védőidomaik szakági szabványokban meghatározott védőtávolságait, védősávjait és védőterületeit - tekintettel a vonatkozó jogszabály előírásaira is - a beépítésnél figyelembe kell venni. (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függeléke)

(3) Külterületen, az országos közút tengelyétől számított 50 m-en belül építmény elhelyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.

(4) A településen építendő állattartó építmények és melléképítmények elhelyezésének feltételeit a közegészségügyi, az állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények figyelembe vételével a hatósági engedélyezési eljárás során kell meghatározni.

(5) A temető 30 méteres védősávja hosszú távon zöldfelületként alakítandó ki, ezen belül csak urnahelyes temetkezés engedélyezhető. Az OTÉK függelékében foglalt védőtávolságok szintén betartandók.

46. § (1) Az újonnan létesítendő, illetve működő, a környezetet terhelő beruházások esetében szükség esetén a vonatkozó jogszabály előírásai szerinti környezetvédelmi hatósági eljárást kell lefolytatni. (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függelék)

(2) A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését követően, a szennyvíz-csatornába vezetett szennyvíz minőségére vonatkozó jogszabály előírásait kell betartani. (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függelék)

(3) A település szükséges tűzoltóvíz ellátását biztosítani kell. Közterületen építményt elhelyezni csak a tűzvédelmi előírások betartásával lehet.

(4) Betartandók továbbá a vonatkozó jogszabályok előírásai. (Lásd: helyi építési

47. § A tervezési területtel összefüggő településrendezési feladatok megvalósítását az ÉTV. vonatkozó előírásai (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függeléke) és az alábbi helyi előírások biztosítják.

48. § Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a 9 hrsz-ú ingatlan tekintetében, közösségi rendeltetés kialakítása céljából.

49. § (1) A beépítésre szánt területen kialakítandó építési telkek előírás szerinti megközelítésének biztosítása érdekében a szabályozási terven jelölt kiszolgáló utak igény szerint fokozatosan kiépíthetők, az ÉTV vonatkozó előírásai (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függeléke) szerinti lejegyzést követően. (Érintett területek: 112-116, 123, 124, 127 hrsz-ú telkek, valamint a 076/12-20 hrsz-ú telkek, illetve a 0110/1, 0110/8 hrsz-ú telkek).

(2) A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat által meghatározott telekalakítás csak az érintett telek kiszolgálásához szükséges út egyidejű kialakítása idején engedélyezhető.

50. § (1) A szabályozási tervben a területre tervezett kiszolgáló utakat és közműveket (beleértve a közüzemi ivóvíz hálózathoz kapcsolódóan, szükség esetén kiépítendő nyomásfokozót is) az újonnan beépítésre szánt területeken a tervezett épületek használatbavételéig, illetve rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.

(2) E kötelezettség teljesítése, ha jogszabály, vagy megállapodás arra mást nem kötelez, az önkormányzat feladata. Ha a kiszolgáló utat, illetve közművet a település önkormányzata megvalósította, annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékéről és a megfizetés módjáról a települési önkormányzat képviselő-testülete hatósági határozatban dönt.

51. § (1) A helyi építési szabályzatot a szabályozási tervvel, és mellékleteivel együtt kell alkalmazni.

(2) A település közigazgatási területén az állattartást Nógrádsipek Község Önkormányzata Képviselő-testületének az állattartásról szóló rendelete szabályozza.

(3) A település közigazgatási területén az épített és természeti környezet helyi védelmét külön rendeletben kell szabályozni.

(4) A település közigazgatási területén a helyi lakosság zavartalan életvitele érdekében a kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági és állattartó építmények üzemeltetési feltételeit külön rendeletben lehet szabályozni.

(5) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(6) Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 3/2003. (VII.18.) önkormányzati rendelet.