Nógrádsipek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (II. 14.) önkormányzati rendelete
NÓGRÁDSIPEK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÉS SZERVEI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2025. 05. 21Nógrádsipek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (II. 14.) önkormányzati rendelete
NÓGRÁDSIPEK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÉS SZERVEI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
[1] Nógrádsipek Község Önkormányzata a Magyarország Alaptörvényében biztosított jogával élve szabadon, demokratikus módon, széles nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom gyakorlásáról, az ezekhez szükséges feltételek megteremtéséről.
[2] Nógrádsipek Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el.
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Nógrádsipek Község Önkormányzata (továbbiakban Önkormányzat). Székhelye: 3179 Nógrádsipek, Jókai út 4.
(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Nógrádsipek Község Önkormányzata Képviselő-testülete.
(3) Az Önkormányzat illetékessége Nógrádsipek közigazgatási területére terjed ki.
(4) Az Önkormányzat hivatalos
a) honlapja: www.sipek.hu,
b) facebook-oldala: Nógrádsipek Község,
c) lapja: Sipeki Hírmondó.
(5) Az Önkormányzat kör alakú bélyegzőjén a Nógrádsipek Község Önkormányzata felirat szerepel, középen Magyarország címere.
(6) Az Önkormányzat szervei:
a) polgármester,
b) képviselő-testület bizottsága,
c) közös önkormányzati hivatal,
d) jegyző,
e) társulás.
(7) A képviselő-testület hivatala: Varsányi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
(8) A Képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A képviselő-testületi tagok névsorát az 1. melléklet tartalmazza.
(9) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 2. melléklet tartalmazza.
(10) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.
(11) Az önkormányzati helyi kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának szabályait külön rendelet rögzíti.
(12) Nógrádsipek helyi ünnepnapja: Nógrádsipeki Falunap, amelyre minden évben pünkösdkor kerül sor.
2. A képviselő-testület feladat- és hatásköre
2. § (1) A kötelező és önként vállalt feladatait a képviselő-testület az adott évre elfogadott költségvetési rendeletében meghatározott előirányzatok alapján, az abban foglalt módon és mértékben látja el.
(2) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.
3. § Az Önkormányzat önként vállalt feladatként – külön önkormányzati rendeletek szerint – gondoskodik:
a) a község infrastrukturális ellátásához szükséges beruházásokról és felújításokról,
b) a helyi civil szervezetek működésének támogatásáról,
c) egyes nem kötelező pénzbeni szociális ellátások nyújtásáról,
d) mezőgazdasági termelő-tevékenység.
3. A képviselő-testület munkaterve
4. § (1) A képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv összeállításáról és képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik, és azt legkésőbb a tárgyév február 15-ig a képviselő-testület elé kell terjeszteni.
(2) A munkaterv elkészítéshez javaslatot kell kérni:
a) a képviselőktől,
b) a képviselő-testület bizottságaitól,
c) a jegyzőtől,
d) az önkormányzat által alapított intézmények vezetőitől.
5. § A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülés tervezett időpontját,
b) a napirend tárgyát, előterjesztőjét,
c) a napirend tárgyalásához meghívandó személyt,
d) a közmeghallgatás javasolt időpontját.
4. A képviselő-testület ülései
6. § A képviselő-testület
a) alakuló,
b) munkaterve szerint megtartott soros,
c) halaszthatatlan döntést igénylő ügyek esetében rendkívüli ülést, valamint
d) közmeghallgatást tart.
7. § Az alakuló ülést a polgármester hívja össze a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.
8. § (1) Soros ülés a munkatervben szereplő ülés.
(2) A képviselő-testület soros ülést az elfogadott munkaterv szerint, évente legalább hat alkalommal, főszabály szerint a hónap utolsó hetét megelőző pénteki munkanapon, délután 18.00 órai kezdettel tart.
(3) Indokolt esetben a képviselő-testület vagy a polgármester a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet.
9. § Rendkívüli ülés a munkatervbe felvételre nem került ülés, amelyet a képviselő-testület előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő kivételes és rendkívüli esetben tarthat. A rendkívüli ülést a polgármester hívja össze az ülés javasolt időpontjának, helyszínének és napirendjének, valamint az összehívás szükségességének megjelölésével.
10. § A képviselő-testület a lakosság részére évente egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás időpontját és napirendjét, helyének megjelölésével együtt az ülés előtt legalább 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.
5. A képviselő-testület összehívásának rendje
11. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása, a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze.
(2) Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét, napját és kezdési időpontját, a napirendi javaslatot, előterjesztőjét.
(3) A meghívó mellékletét képezik az előterjesztések és az önálló indítványok.
(4) A képviselő-testület ülésén kiosztható előterjesztésre csak sürgősségi indítvány esetén kerülhet sor, a jegyző törvényességi véleményezésével.
12. § (1) A soros ülésre szóló meghívót és mellékleteit az ülés napját megelőzően legalább 7 nappal, elektronikus úton kell kézbesíteni a képviselő-testület tagjai részére.
(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót és annak mellékleteit legkésőbb az ülés napját megelőző nap 16:00 óráig, elektronikus úton kell kézbesíteni és nyilvánosan elérhetővé tenni.
(3) Indokolt esetben a képviselő-testület ülése rövid úton is összehívható a napirend megjelölésével, a meghívó kézbesítését, illetve az értesítés közlését követő napra.
(4) Azonnali döntést igénylő, halaszthatatlan esetben a képviselő-testület ülése rövid úton összehívható az értesítés napjára is. A meghívó és az előterjesztés kézbesítése ez esetben a képviselő-testület ülésén történik. Kivételes esetben szóbeli előterjesztés alapján is döntést hozhat a képviselő-testület azzal, hogy a határozatot a döntés előtt írásba kell foglalni és a jelen lévő képviselők részére ki kell osztani.
(5) A (3)–(4) bekezdése szerint összehívott rendkívüli ülésen önálló indítvány előterjesztésére nincs lehetőség.
13. § A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a polgármester az Önkormányzat honlapján tájékoztatja a meghívó és annak nyilvános ülésen tárgyalandó mellékletei 12. § szerinti időpontban való közzétételével.
14. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívott
a) a jegyző,
b) a Hivatal napirend által érintett köztisztviselője,
c) a napirend által érintett szervezet vezetője, intézményvezető,
d) a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselője,
e) aki a napirendi pontok alapján érdekelt vagy érintett.
6. Előterjesztés
15. § (1) Képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek:
a) a képviselők,
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) a polgármester,
d) az alpolgármester,
e) a jegyző
f) a képviselő-testület által felkért személy.
(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért annak előadója, törvényességéért a jegyző a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során, a lehetőségekhez képest köteles megismerni és figyelembe venni a lakosság, a napirend témájában érintett szervek és szervezetek véleményét, javaslatát.
(3) Az előterjesztés tartalmazza:
a) az ülés dátumát,
b) az előterjesztés tárgyát,
c) az előterjesztő megnevezését,
d) az előterjesztés készítőjét,
e) az előterjesztés tárgyalására meghívandó személyek megnevezését,
f) törvényességi véleményezésre bemutatás idejét,
g) a lehetséges döntési alternatívát és jogszabályi megalapozását, a javaslat indokolását,
h) határozati javaslatot, rendelet-tervezetet, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megnevezését, az intézkedés határidejét.
7. Önálló indítvány
16. § (1) A képviselő a – képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben – önálló indítványt terjeszthet elő, amelynek meg kell felelnie az előterjesztésekkel szemben támasztott követelményeknek.
(2) Az önálló indítványt a képviselő-testület ülése előtt 9 nappal a polgármesternél kell írásban előterjeszteni.
(3) A polgármester köteles gondoskodni arról, hogy az önálló indítvány törvényességi véleményezésre haladéktalanul a jegyzőhöz kerüljön.
(4) Az önálló indítványt a polgármester a képviselő-testületi ülés meghívójában napirendi javaslatként tünteti fel, és annak mellékleteként kézbesíti.
8. Sürgősségi indítvány
17. § (1) A polgármester, alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselő és a jegyző indokolt esetben javasolhatja a képviselő-testületnek valamely, a meghívóban nem szereplő előterjesztés, önálló indítvány sürgősségi tárgyalását.
(2) A sürgősségi indítványt írásban a polgármesternél kell benyújtani a napirend megállapítását megelőzően, a sürgősség tényének indokolásával. Kivételes, halasztást nem tűrő esetben a sürgősségi indítvány szóban is előterjeszthető.
(3) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület a napirend megállapítása során határoz. Amennyiben nem ismeri el a sürgősséget, az előterjesztést a következő ülés napirendi javaslataként kell kezelni.
9. Határozatképesség
18. § (1) Az ülés megnyitásakor az ülés elnöke a megjelentek létszáma alapján megállapítja a határozatképességet.
(2) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van. A határozatképességet az ülés elnöke - a jegyző segítségével - az ülés tartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri.
(3) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelen vagy az ülés alatt határozatképtelenné válik, a testületi ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben a 12. §-ban foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni.
10. A képviselő-testület üléseinek vezetése
19. § A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester elnököl. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása, valamint a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti a képviselő-testület ülését.
20. § Az ülést vezető feladatai:
a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,
b) a határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, a képviselő-testület üléséről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről tájékoztatás,
c) napirendi javaslat előterjesztése,
d) az ülés vezetése, a szó megadása, az ülés rendjének biztosítása,
e) rendzavarás esetén az ülés félbeszakítása,
f) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására, napirendek összevont tárgyalására,
g) a vita összefoglalása,
h) szavazás elrendelése, a szavazás számszerű eredményének megállapítása.
11. A napirend megállapítása
21. § (1) Az ülés napirendjéről a képviselő-testület - figyelembe véve a képviselői javaslatokat - vita nélkül határoz.
(2) A napirend sorrendje
a) sürgősséggel tárgyalandó indítvány,
b) munkatervben szereplő napirendek,
c) rendelet-tervezet,
d) személyi kérdések,
e) más napirendek,
f) kérdések, bejelentések, tájékoztatók, beszámolók,
g) lejárt határidejű határozatok,
h) zárt ülés keretében tárgyalandó napirendek.
(3) A polgármester vagy bármelyik képviselő, illetőleg a napirend előadója – a napirendi pontokról való szavazás előtt – javaslatot tehet a téma napirendről való levételére, illetve a napirendi pontok tárgyalási sorrendjének megváltoztatására, amiről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A napirend elfogadása után az ülés vezetője, az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van, annak levételére csak a testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján van lehetőség. A napirendek elfogadása után a napirendi pontokat a képviselő-testület az általa elfogadott sorrendben tárgyalja, azon változtatásra, napirendről történő levételre csak újabb testületi döntéssel van lehetőség.
(5) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
12. A képviselő-testület tanácskozási rendje
22. § (1) Az ülést vezető megadja a szót annak, aki – kivételesen fontos, halasztást nem tűrő, de döntést nem igénylő témában – napirend előtti felszólalásra kér szót, melynek ideje maximum 5 perc lehet.
(2) A napirend tárgyalásának megkezdésekor az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti, amelyre 5 perc áll rendelkezésére.
(3) A napirend ismertetése, kiegészítése után a polgármester kérdések intézésére hívja fel a képviselőket. A feltett kérdésekre, azok elhangzása sorrendjében a kérdezett rövid, lényegre törő választ ad. A válaszok megadása körében a tárgytól eltérni nem szabad.
(4) A kérdések és válaszok elhangzása után a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólásai következnek, melyek tartalmazhatják a szövegszerű módosító indítványt is. A hozzászólás sorrendjét az ülés vezetője a jelentkezés sorrendjében állapítja meg. A hozzászólás időtartama hozzászólónként első alkalommal maximum 3 perc, második és harmadik alkalommal 1-1 perc. További hozzászólásra nincs lehetőség.
23. § (1) Az ülés vezetője megállapíthatja, hogy valamely hozzászólás tartalma az előzőekben már elhangzott felszólalás ismétlése. Ismétlés esetén erre a körülményre a felszólaló figyelmét felhívja, újabb ismétlés esetén a szót megvonhatja.
(2) Az ülés vezetője megállapíthatja, hogy a felszólaló eltért a tárgytól. A tárgytól történő ismételt eltérés esetén a szót megvonhatja. A tárgytól való eltérést – vita esetén – a jelenlévőknek egyszerű szótöbbséggel kell megállapítaniuk.
(3) Az ülést vezető figyelmezteti azt a felszólalót, aki a számára biztosított időtartamon túl sem fejezi be hozzászólását. Ismétlődés esetén a szót megvonhatja a felszólalótól.
(4) Az ülést vezető rendreutasíthatja azt a jelenlévőt, aki a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsított, a tanácskozáshoz nem illő-, másokat sértő kifejezéseket használt.
24. § (1) A hozzászólások közben más képviselő, vagy jelenlévő hozzászólásának csak rendkívül indokolt esetben van helye. A hozzászólásra a polgármester ad engedélyt.
(2) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben a képviselő maximum 3 percben bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(3) A meghívottak részére – amennyiben a képviselők által feltett kérdés vagy előterjesztés kapcsán kívánnak hozzászólni – a hozzászólás jogát biztosítani kell. A polgármester a hozzászólás időtartamát meghatározhatja. A meghívottak előterjesztéshez kapcsolódó hozzászólása szervezetenként egy főre korlátozódik.
(4) Az ülést vezető munkáját a jegyző segíti, aki köteles jelezni, ha a döntés meghozatala vagy a képviselő-testület működése során jogszabálysértést észlel.
25. § (1) A képviselő-testület döntése alapján a polgármester tartós rendzavarás vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében elnapolhatja az ülést.
(2) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vitába szállni nem lehet.
(3) A polgármester, vagy bármelyik képviselő javaslatot tehet a vita lezárására. A képviselő-testület a kérdésben vita nélkül, szótöbbséggel határoz.
26. § (1) Napirendhez nem tartozó felvilágosítás-kérésre, képviselői bejelentésre, kérdésre a napirendi pontok megtárgyalása után kerülhet sor.
(2) A Mötv. 32. § (2) b) pontjában meghatározott képviselői felvilágosítás-kérés joga a testületi ülésen képviselői kérdés formájában gyakorolható.
(3) A kérdés, bejelentés időtartama egy-egy képviselő esetében összesen az 5 percet nem haladhatja meg.
(4) A kérdésekre, bejelentésekre az ülésen szóban vagy 30 napon belül írásban kell érdemi választ adni. A szóbeli válaszadásra kérdésenként 2 perc áll rendelkezésre.
(5) Ugyanabban a témában a továbbiakban bejelentésnek, kérdés felvetésnek helye nincs, kivéve, ha új tény merült fel.
(6) A testületi ülés időtartama a tárgyilagos munka és az érdemi döntések érdekében, a 4 órás tárgyalási időtartamot nem haladhatja meg.
13. A szavazás rendje
27. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) A szavazásra bocsátandó határozati javaslatot vita után – ha az az írásos előterjesztéstől eltér, és/vagy nem szövegszerűen lett beterjesztve (pl. módosító indítvány esetén) – az ülés vezetője fogalmazza meg.
(3) A bonyolultabb, több módosító indítványról, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülésvezető az ülést felfüggesztheti.
(4) Az ülés elnöke az előterjesztett javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A módosító javaslatról való szavazás megelőzi az előterjesztett javaslatról való szavazást. Ha az egymást kizáró javaslatok közül a képviselő-testület az egyik javaslatot elfogadja, a többiről nem kell szavazást elrendelni.
(5) Ha a képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozati javaslatokról külön-külön kell szavazást elrendelni.
28. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. A képviselők igenlő, vagy ellenszavazattal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodnak a szavazástól.
(2) A nyílt szavazás kézfeltartással történik.
(3) A szavazatok összeszámlálásáról nyílt szavazás esetén az ülésvezető gondoskodik. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.
29. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(2) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(3) A képviselő-testület minősített többséggel dönt a jogszabályban meghatározott kötelező esetekben, továbbá
a) a Mötv. 42. § 12., 13. pontjában foglalt esetekben,
b) hitelfelvételről, kötvénykibocsátásról 10 millió Ft értékhatár felett.
30. § (1) A képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor jogszabály azt kötelező jelleggel előírja, illetve megengedi.
(2) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le, A bizottság tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően megszámlálja a szavazatokat és a szavazás eredményéről jelentést tesz a képviselő-testületnek.
(3) A szavazatarány alapja a leadott szavazatok száma.
31. § (1) A képviselő-testület jogszabályban kötelezően előírt esetben, valamint legalább 2 fő képviselő indítványára név szerinti szavazást tart.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(3) A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg.
(4) Személyi és ügyrendi kérdésben, valamint titkos szavazás esetén név szerinti szavazás nem tartható.
14. A képviselő-testület döntései
32. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal, évszámmal, a határozat meghozatalának időpontját jelző dátummal és „önkormányzati határozat” szöveggel kell ellátni.
(2) A képviselő-testület határozatot nem igénylő döntéseit – jegyzőkönyvi rögzítés, de számozott határozat nélkül – a következő esetekben kell alkalmazni:
a) ügyrendi kérdések,
b) képviselői kérdésre adott válasz,
c) tájékoztató anyag elfogadása.
(3) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint az értesítendők körét, a végrehajtás határidejét és felelősét.
(4) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. Az elkészült határozat-kivonatokat legkésőbb a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül megküldi a határozattal érintett személyeknek, szervezeteknek.
33. § (1) A képviselő-testület rendeleteit külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal (amely arab szám), évszámmal, dátummal és „önkormányzati rendelet” szöveggel kell ellátni.
(2) A rendelet hiteles szövegezéséről, kihirdetéséről, közzétételéről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A jegyző gondoskodik a rendeletek egységes szerkezetben való közzétételéről is, továbbá szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.
(3) A rendelet a helyileg szokásos módon, az Önkormányzat hivatalos honlapján és a Nemzeti Jogszabálytár internetes felületén (https://or.njt.hu/) kerül kihirdetésre.
15. Jegyzőkönyv
34. § (1) A képviselő-testület üléséről digitális rögzítés útján hangfelvétel készül. A hangfelvételen a jegyző rögzíti a képviselő-testületi ülésen elhangzottak egészét. A hangfelvétel kizárólag a jegyző munkáját segítő eszköz, amely semmilyen más célra nem használható fel. A hangfelvételről másolatot készíteni tilos. A hangfelvétel megőrzésének időtartama öt év. A hangfelvételt a törlés idejéig a jegyző köteles a polgármesteri hivatalban zárt helyen tárolni.
(2) A képviselő-testületi ülésről egy példányban - emlékeztető jellegű - papír alapú jegyzőkönyvet kell készíteni. Az elkészült jegyzőkönyvet a jegyző 5 munkanapon belül elektronikus formában elérhetővé teszi a képviselők számára.
(3) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:
a) a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét;
b) napirendi pontonként az előadó nevét, a szóbeli kiegészítés, valamint a feltett kérdésekre adott válasz rövid tartalmát, a felszólalók nevét és hozzászólásuk minden lényeges elemét - az előterjesztett módosító vagy kiegészítő - döntési javaslatot, a szavazás módját, eredményét;
c) az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket és az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetőleg határozatokat,
d) a testületi ülést vezető elnök intézkedéseit, továbbá a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,
e) a zárt ülés elrendelését és annak feloldását.
(4) Az írásos jegyzőkönyv mellékletét képezi:
a) a meghívó,
b) a jelenléti ív,
c) valamennyi írásos előterjesztés, önálló képviselői indítvány,
d) a jegyző törvényességi észrevétele,
e) a név szerinti szavazásról készült névsor,
f) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv.
(5) A jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt, évente be kell köttetni.
(6) A jegyzőkönyveket a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli, azokat a községháza jegyzői irodájában kell elhelyezni. A nyílt ülésről készített jegyzőkönyvet Nógrádsipek hivatalos honlapján is közzé kell tenni.
16. Közmeghallgatás
35. § (1) A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket és kérdéseket tehessenek fel. Erre a közmeghallgatást megelőző nap 16 óráig kerülhet sor a Hivatalban vagy az info@sipek.hu e-mail címen.
(2) A közmeghallgatáson a települési képviselőkön és a meghívottakon túl kizárólag közérdekű témában a jelenlévő érdeklődők is szót kapnak a polgármestertől.
(3) A közérdekű hozzászólás (panasz, kérdés, javaslat, kritika stb.) időtartama személyenként első alkalommal max. 5 perc, második alkalommal max. 3 perc.
(4) Valamennyi hozzászóló további 2 perc időtartamban reagálhat az adott válaszra.
(5) A meghívót a közmeghallgatás tervezett időpontját 15 nappal megelőzően ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtábláján, valamint hivatalos honlapján. A meghívóban fel kell tüntetni a hozzászólások menetét, az időkorlátozásokat, valamint az (1) bekezdésben megjelölt észrevételek és kérdések benyújtásának helyét és módját.
(6) A közmeghallgatást a Balás-kúria nagytermében kell megtartani.
17. A települési képviselő
36. § (1) A képviselő
a) tevékenyen részt vesz a képviselő-testület és annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja,
b) írásban vagy szóban a polgármesternek vagy a bizottság elnökének bejelenti, ha a képviselő-testület, illetve bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
c) a vele szemben felmerült személyes érintettséget (Mötv. 49. § (1) bek.) az előterjesztés vitájának megkezdése előtt bejelenti,
d) köteles a testületi ülésen a tanácskozás ideje alatt a távollétét vagy végleges eltávozását az ülés elnökének bejelenteni,
e) köteles a tudomására jutott állami vagy szolgálati, illetve személyiségi jogokat érintő titkokat megőrizni, az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokat megtartani, titoktartási kötelezettsége a megbízatása után is fennáll,
f) köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi Nógrádsipek közéleti tevékenységére,
g) köteles a polgármester munkáját segíteni,
h) köteles a képviselő-testület vagy bizottság megbízásából való eljárásáról a következő ülésen beszámolni,
i) a döntést igénylő ügyekben a Hivataltól a képviselői munkához szükséges tájékoztatást a jegyző tudtával kérheti, előre egyeztetett időpontban. A tájékoztatást általában szóban, kérésre írásban kell megadni. A képviselő tájékoztatásához – kérésére – az önkormányzati ügyben keletkezett iratokba a betekintés lehetőségét biztosítani kell.
(2) A személyes érintettségének az Mötv. 49. § (1) bekezdése szerinti bejelentését elmulasztó képviselővel szemben jogkövetkezményként a képviselői tiszteletdíjról szóló rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület dönt a bizottsági tagság megszüntetéséről.
(4) A képviselők tiszteletdíjáról külön rendelet rendelkezik.
37. § (1) Amennyiben a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 225/I. § (1) bekezdése szerinti polgármesteri munkakör átadás-átvétel során az új polgármester nem jelenik és az alpolgármesteri tisztség is betöltetlen, akkor a polgármesteri munkakört a korelnök veszi át.
(2) Amennyiben a Kttv. 225/I. § (1) bekezdése szerint polgármesteri munkakör átadás-átvétel során a régi polgármester nem jelenik és az alpolgármesteri tisztség is betöltetlen, akkor a polgármesteri munkakört a korelnök adja át.
18. A képviselő-testület bizottságai
38. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságot választ, ideiglenes bizottságot választhat.
(2) A képviselő-testület az önkormányzati munka segítésére tagjai sorából egy 3 fős állandó bizottságot hoz létre Ügyrendi Bizottság elnevezéssel.
(3) Az ideiglenes bizottság feladatát és működésének időtartamát a képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.
(4) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
(5) A bizottságok szükség szerint tartják üléseiket.
39. § Az Ügyrendi Bizottság
a) figyelemmel kíséri az SZMSZ rendelkezéseinek betartását az Önkormányzat szerveinél
b) tájékoztatást kér a jegyzőtől a közérdekű bejelentések, panaszok, javaslatok intézéséről
c) az Önkormányzat szerveinek belső szervezeti felépítésére javaslatot tehet
d) javasolhatja a polgármesternek a képviselő-testület összehívását
e) hatályos önkormányzati rendelet módosítására, szabálytalan életviszonyok önkormányzati szabályozására (rendelet-alkotásra) javaslatot tehet, valamint tervezetet dolgozhat ki és terjeszthet a képviselő-testület elé
f) végzi a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát, azokat nyilvántartja és ellenőrzi. A vagyonnyilatkozatokat zárt borítékban a Hivatal személyi anyagokat tartalmazó páncélszekrényében helyezi el a jegyző. A polgármesteri és képviselői, valamint a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás rendjét a 4. melléklet tartalmazza
g) kezdeményezésére meghallgatja a lobbistát
h) a Mötv-ben szabályozottak szerint átveszi az összeférhetetlenség alapjául szolgáló jogviszonyról, írásban megerősített lemondást, kivizsgálja az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének, valamint méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést, és ennek alapján javaslatot tesz a képviselő-testületnek.
40. § (1) A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket az ülés előtt 4 nappal megküldi a bizottság tagjainak és a meghívottaknak.
(2) Bizottsági ülést összehívni a rendes képviselő-testületi ülést megelőző napra nem lehet. Indokolt esetben a polgármester engedélyével a bizottsági ülés ezen a napon is megtartható.
(3) A bizottság üléséről hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, a képviselő-testület üléséről készítendő jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint.
19. Polgármester
41. § A polgármester megbízatását főállású foglalkoztatási jogviszonyban látja el.
42. § (1) A polgármester feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatban
a) képviseli a képviselő-testületet,
b) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,
c) segíti a képviselők munkáját, biztosítja a bizottságok jogainak és kötelességeinek érvényesülését,
d) ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását,
e) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, helyben működő társadalmi szervezetekkel,
f) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait a képviselő-testület együttműködésével és egyetértésével, fogadja a hazai és külföldi partnerek képviselőit, tárgyalásairól tájékoztatja a képviselő-testületet soron következő ülésén,
g) biztosítja az önkormányzati munka nyilvánosságát és átláthatóságát,
h) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését.
(2) A polgármester feladata a bizottságok működésével kapcsolatban
a) intézkedik a bizottság jelzése alapján, ha a Hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljától való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy szükséges intézkedés elmulasztását észleli,
b) indítványozza a képviselő-testület bizottságára átruházott hatáskörének visszavonását, ha megállapítja, hogy a bizottság a hatáskörébe tartozó ügyben harminc napon belül érdemben nem intézkedett.
(3) A polgármester feladata a Hivatal működésével kapcsolatban
a) szükség szerint a Hivatal köztisztviselői részére munkaértekezletet tart, értékeli a Hivatal munkáját, ismerteti az adott időszakban tárgyalt fontosabb ügyeket, az időszerű feladatokat,
b) beszámoltatja a jegyzőt.
20. Alpolgármester
43. § A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
21. Jegyző
44. § (1) A jegyző feladatai a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatban:
a) törvényességi szempontból véleményezi az előterjesztéseket,
b) az Mötv-ben foglalt kötelezettségének a jogszabálysértő döntésről, működésről való tudomásszerzését követően haladéktalanul megtett - a képviselő-testülethez, illetve szervéhez címzett - írásbeli jelzés (törvényességi észrevétel) útján tesz eleget,
c) biztosítja a működéssel összefüggő szervezési és ügyviteli feladatok ellátását,
d) előkészíti az önkormányzati rendelet-tervezeteket.
(2) A jegyző feladatai a Hivatal működésével kapcsolatban:
a) ellátja a magasabb szintű jogszabályban meghatározott államigazgatási feladatokat, hatósági hatásköröket,
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat.
45. § (1) A jegyzőt akadályoztatása esetén a Hivatal anyakönyvvezetője helyettesíti. Mindkettőjük akadályoztatása esetén a jegyzőt a pénzügyi vezető helyettesíti.
(2) A jegyzői feladatokat a jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a Hivatal anyakönyvvezetője látja el.
22. Varsányi Közös Önkormányzati Hivatal
46. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Varsányi Közös Önkormányzati Hivatal néven polgármesteri hivatalt hozott létre.
(2) A Hivatal székhelye: 3178 Varsány, Rákóczi út 1.
(3) A Hivatal önálló költségvetési szerv, az éves önkormányzati költségvetés határozza meg a működéséhez szükséges előirányzatokat, fenntartási költségeket.
(4) A Hivatal közvetlenül a jegyző irányítása alatt áll, szervezeti felépítését, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét, belső szervezeti egységeinek feladatait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.
23. A társulás
47. § (1) A képviselő-testület önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására szabadon társulhat.
(2) Az önkormányzat társulásainak felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.
24. Záró rendelkezés
48. §1
49. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet az 1/2025. (II. 14.) önkormányzati rendelethez
1. Doman Ferenc - polgármester
2. Jeszenszki Szabolcs - képviselő
3. Oláh László - képviselő
4. Szita Eörs - alpolgármester
5. Vizi Bernadett - képviselő
2. melléklet az 1/2025. (II. 14.) önkormányzati rendelethez2
|
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotói és általános igazgatási tevékenysége |
|
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
|
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
|
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
|
042180 |
Állat-egészségügy (kivéve: kóbor állatokkal kapcsolatos feladatok) |
|
045120 |
Út, autópálya építése |
|
045130 |
Híd, alagút építése |
|
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
046020 |
Vezetékes műsorelosztás, városi és kábeltelevíziós rendszerek |
|
047410 |
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
|
051040 |
Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása |
|
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
|
052080 |
Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése |
|
053010 |
Környezetszennyezés csökkentésének igazgatása |
|
061020 |
Lakóépület építése |
|
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
|
063080 |
Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése |
|
064010 |
Közvilágítás |
|
066010 |
Zöldterület-kezelés |
|
066020 |
Város- községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
|
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
|
082030 |
Művészeti tevékenységek (kivéve: színház) |
|
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
|
082092 |
Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
|
086090 |
Egyéb szabadidős szolgáltatás |
|
091140 |
Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
|
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
|
096025 |
Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben |
|
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
|
104042 |
Család és gyermekjóléti szolgáltatások |
|
106010 |
Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése |
|
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
|
107052 |
Házi segítségnyújtás |
|
107055 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
3. melléklet az 1/2025. (II. 14.) önkormányzati rendelethez
1. A polgármester képviselő-testülettől átruházott hatásköre
1.1. A jegyző beszámoltatása útján ellenőrzi az adóztatást (A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű állami szervek feladat és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény (Továbbiakban: Hattv.) 138. §. (3) bek. g.) pont).
1.2. Tájékoztatja a lakosságot a helyi adóból származó bevételek összegéről (Hattv. 138. § (3) bek. h.) pont).
1.3. Elemi kár mértékének megállapítására kárbecslő bizottságot hoz létre (Hattv. 138. § (2) bek. e.) pont).
1.4. Együttműködik a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal és felkérheti őket vizsgálat lefolytatására.
1.5. Javaslatot tesz az önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok alapítására, szervezeti átalakítására, hatékonyabb működtetési formájának kialakítására, megszüntetésére.
1.6. Önkormányzati hozzájáruló nyilatkozatot ad ki háziorvosi vagy fogorvosi feladatokat ellátó személy helyettesítésére vonatkozóan.
1.7. A Polgármester feladata a nemzetközi partnerkapcsolatok szervezése, kezelése és az azzal kapcsolatos feladatok ellátása.
1.8. Dönt az Önkormányzat saját halottjává nyilvánításáról.
1.9. A szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 1/2015. (II.26.) önkormányzati rendeletben meghatározott ellátásokra való jogosultságot megállapítja a rendeletben foglaltak szerint.
1.10. Az önkormányzat intézményeiben alkalmazott térítési díjak megállapításáról szóló 2/2013. (II.8.) alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjában keletkezett díjhátralékot - a kötelezett valós szociális, jövedelmi és vagyoni helyzete igazolását követően - mérlegelésével részben, vagy egészben elengedheti, vagy részletfizetési kedvezményt engedélyezhet, 100.000.- Ft összeghatárig.
1.11. Egyéb vagyoni eszközök (gépek, járművek, ingó vagyontárgyak) bérbeadása.
1.12. Az önkormányzatot vagyoni ügyekben képviseli.
1.13. A következő tulajdonosi jogosítványok gyakorlására jogosult:
a) tulajdonosi döntések alapján a szerződések megkötése, ellenőrzése,
b) jognyilatkozatok megtétele, szerződésszegés esetén a szerződések felbontására, vagy megszüntetésére, vagy bírósági eljárás megindítására,
c) jogszabályi rendelkezésbe ütköző, vagy érvényes testületi döntésnek meg nem felelő ajánlatok elutasítása,
d) közműszolgáltatók részére közművezeték elhelyezése céljára szolgáló vezetékjog, szolgalmi jog, vagy használati jog alapítása, önkormányzati ingatlanon olyan mértékig, amely az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását, hasznosíthatóságát lényegesen nem befolyásolja,
e) vezetékjog, szolgalmi jog, vagy használati jog alapítására szerződéskötés, 1 millió Ft értékhatárig,
f) közterület ingyenes használatának engedélyezése, amennyiben az a közterületként nyilvántartott földrészlet rendeltetésének megfelelő használatát biztosítja,
g) szomszédjogi nyilatkozatok megtétele,
h) elővásárlási jogról történő lemondás az állami rendezési tervben, regionális rendezési tervben, rendezési programban, egyéb távlati fejlesztésben, megvalósíthatósági tanulmányban önkormányzati céllal nem érintett ingatlan esetében.
1.14. Dönt a vagyon szerzéséről, és elidegenítéséről, használati jogának megszerzéséről, átengedéséről ingók forgalmi értéke szerint a döntés 300.000 Ft egyedi nettó értékhatárig és meglévő költségvetési előirányzat erejéig.
1.15. Az önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaságokban az önkormányzatot a polgármester, vagy az általa kijelölt személy képviseli.
1.16. Gyakorolja a tulajdonosi jogokat a nem kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok legfőbb szervében, és ennek keretében dönt minden olyan kérdésben, mely az önkormányzat számára nem jár pénzügyi kötelezettségvállalással, illetve nem jelent bevételről való lemondást.
1.17. Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jog, a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogának gyakorlása, egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok közül az Önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, jelzálogjog törléséhez - amennyiben ennek jogszabályi feltételei fennállnak - hozzájárulás adása.
1.18. Az átmenetileg szabad pénzeszköz ideiglenes – egy évnél nem hosszabb – lekötésére vonatkozó döntés - amennyiben az éves költségvetésről szóló rendelet ettől eltérően nem rendelkezik – meghozatala.
1.19. A vagyon besorolásától függetlenül az Önkormányzat tulajdonában lévő 50.000,-Ft egyedi bruttó nyilvántartási értékhatár alatti ingó vagyontárgyak elidegenítéséről és selejtezéséről való döntés.
1.20. Az Önkormányzat közbeszerzési, továbbá beszerzési szabályzata alkalmazása szempontjából ajánlatkérőként az önkormányzat által indított eljárásban eljár.
1.21. Megbízza a Közbeszerzési Bírálóbizottság szakértő tagjait, amennyiben a szakértelem ellátására megfelelő végzettségű köztisztviselő a Hivatal köztisztviselői közül nem áll rendelkezésre.
1.22. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben meghatározott, a képviselő-testület hatáskörébe utalt közútkezelői ügyekben eljárás.
1.23. Dönt a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról, amennyiben önkormányzati vagyonnal kapcsolatosan szükséges a tulajdonos hozzájárulása és az nem jár önkormányzati kötelezettségvállalással, valamint gyakorolja hatósági eljárásban a tulajdonost megillető jogokat.
1.24. A szünidei gyermekétkeztetés biztosítása során, az önkormányzati konyha zárva tartása esetén, amennyiben a beszerzés összege az 1.000.000,- Forintot nem haladja meg, az összességében legjobb ajánlatot adó ajánlattevő kiválasztásáról a Polgármester dönt.
1.25. A költségvetési rendeletben meghatározott értékhatárt el nem érő beszerzésekről a polgármester önállóan dönt.
1.26. A működési kiadások közül a személyi jellegű kiadások felett a költségvetésben meghatározott előirányzat keretösszegéig a Polgármester rendelkezik.
1.27. Dönt az önkormányzati társulás Társulási Tanácsának döntéshozatali hatáskörébe tartozó, pénzügyi kötelezettségvállalással nem járó ügyekben, valamint pénzügyi kötelezettségvállalással járó ügyekben 500 ezer forint összeghatárig.
1.28. Átadja a kitüntető díjak alapításáról és adományozásáról szóló 6/2021.(IX.2.) önkormányzati rendeletben meghatározott kitüntető címek adományozását tanúsító okleveleket, plaketteket és pénzjutalmakat.
2. Ügyrendi Bizottság képviselő-testülettől átruházott hatásköre
2.1. Állást foglal ügyrendi kérdésekben.
2.2. Véleményezi a szervezeti és működési szabályzatot, javaslatot tesz annak módosítására.
2.3. Ellátja a polgármester, a képviselők vagyonnyilatkozataival kapcsolatos nyilvántartási és ellenőrzési feladatokat (2011. évi CLXXXIX. törvény 39. § (3) bekezdés, 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdés e) pont).
2.4. Összeférhetetlenségi-, méltatlansági ügyeket vizsgál és javaslatot tesz a Képviselő-testület felé (2011. évi CLXXXIX. törvény 37. § (2) bekezdés és 38. § (5) bekezdés).
3. A jegyző képviselő-testülettől átruházott hatásköre
3.1. A közterületek elnevezésének és a házszámozás szabályainak megállapításáról szóló 13/2008. (VII.15.) rendelet alapján házszámokat és azok változásait megállapítja és közli az ingatlan tulajdonosával, kezelőjével vagy használójával.
3.2. Ingatlan helyi védelem alá helyezésről vagy megszüntetésről tájékoztatja az érintetteket.
3.3. A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátókról, valamint a talajterhelési díj fizetésére vonatkozó díjkedvezményben részesülő személyekről nyilvántartást vezet, megállapítja a kibocsátót terhelő talajterhelési díj mértékét és a fizetés módját.
3.4. Évente elkészíti az Önkormányzat közbeszerzési tervét.
3.5. A Hivatal nevében kötelezettséget vállalhat és felelős a Hivatal költségvetésének végrehajtásáért, valamint a beszámolási kötelezettségek teljesítéséért.
4. melléklet az 1/2025. (II. 14.) önkormányzati rendelethez
1. A vagyonnyilatkozat benyújtásának szabályai
1.1. A vagyonnyilatkozatokat a Mötv.-ben meghatározott formában, két egyező példányban, géppel vagy tollal, olvashatóan kell kitölteni.
1.2. A vagyonnyilatkozatot a nyilatkozattevő aláírásával és a kitöltés helyének, idejének megjelölésével látja el. A korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselő ír alá, ezen minőségének feltüntetésével.
1.3. A vagyonnyilatkozat mindkét példányát, borítékban elhelyezve, névvel ellátva – a vagyonnyilatkozat benyújtásáról szóló értesítésben megjelölt helyen és időpontban – a bizottság elnökének kell benyújtani. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékot le kell zárni.
1.4. A bizottság elnöke az átvett borítékokra rávezeti az általa megállapított nyilvántartási számot. A vagyonnyilatkozat egyik példánya a bizottságnál marad, a másik példányt az átvételről szóló igazolással együtt a nyilatkozattevő visszakapja.
1.5. A bizottság elnöke esetében az átvételi eljárást a bizottság elnökhelyettese végzi el.
1.6. A 4. pontban szereplő nyilvántartási számot az alábbiak szerint kell képezni:
A képviselő azonosító számot kap, melyben az egyjegyű számokat előnullázva kell szerepeltetni.
Ehhez kapcsolódik a kiegészítő kódszám, mely a következő:
a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett saját személyére vonatkozó kódszám: 01
a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettel közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs személyére vonatkozó kódszám: 11
a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettel közös háztartásban élő első gyermek személyére vonatkozó kódszám: 21
a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettel közös háztartásban élő második gyermek személyére vonatkozó kódszám: 22
a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettel közös háztartásban élő harmadik gyermek személyére vonatkozó kódszám: 23
a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettel közös háztartásban élő negyedik gyermek személyére vonatkozó kódszám 24
a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettel közös háztartásban élő ötödik gyermek személyére vonatkozó kódszám 25
Ha ötnél több gyermekre vonatkozóan kell vagyonnyilatkozatot benyújtani, akkor a kódszám második számjegye 1-gyel növekszik.
2. A vagyonnyilatkozat nyilvántartása
2.1. A bizottság az elnök tájékoztatása alapján a vagyonnyilatkozat benyújtásának határidejét követő első ülésén a IV. pont szerinti nyilvántartási jegyzéken rögzíti a benyújtott vagyonnyilatkozatokra vonatkozó adatokat.
2.2. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határidőre történő benyújtásának elmulasztása esetén a mulasztás tényéről a bizottság haladéktalanul, írásban értesíti a Hivatalt és a soron következő ülésén tájékoztatja a képviselő-testületet.
2.3. A polgármester és a képviselő (továbbiakban együtt: képviselő) vagyonnyilatkozata nyilvános, bárki számára hozzáférhető. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
2.4. A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat a bizottság más irataitól elkülönítetten kell tárolni. A bizottság – a jegyző útján – gondoskodik a vagyonnyilatkozatok megfelelő tárolásáról és biztosítja a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánosságát.
2.5. A képviselői vagyonnyilatkozatokba – a 6. pontban foglaltak szerint – bárki betekinthet, arról feljegyzést készíthet (továbbiakban együtt: betekintés).
2.6. A betekintés jogát a Hivatalban, munkaidőben és előzetes, írásbeli jelzés alapján (mely tartalmazza a kívánt betekintés időpontját, az érintett képviselői vagyonnyilatkozat megjelölését, a betekintő értesítési címét és – hozzájárulása esetén – a betekintő nevét) lehet gyakorolni. Egy bizottsági tag és egy, a jegyző által, ezzel megbízott köztisztviselő – ahol a bizottsági tag nem lehet az érintett képviselő – az igénylőnek a kért képviselői vagyonnyilatkozatot átadja. A bizottság tagja és a köztisztviselő a betekintés során végig jelen vannak, szükség esetén segítséget nyújtanak a betekintőnek joga gyakorlásához. A bizottság határozza meg, hogy tagjai közül kik lássák el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos, e pontban meghatározott feladatokat.
2.7. A betekintésről az V. pont szerinti nyilvántartást kell vezetni, melyben a betekintés módját, helyét, idejét, - hozzájárulás esetén – a betekintő nevét fel kell tüntetni. A betekintésről a bizottságot, a nyilvántartás bemutatásával rendszeresen tájékoztatni kell.
2.8. Ha a vagyonnyilatkozat-tételi köztelezettség akár a képviselő, akár a hozzátartozó vonatkozásában bármely okból megszűnik az érintett erre vonatkozó írásbeli bejelentésének kézhezvételétől, illetve a bizottságnak a megszűnés tényéről való hivatalos tudomásszerzésétől számított 30 napon belül a bizottság a képviselő (hozzátartozó) adatait törli a nyilvántartásból, ezzel egyidőben a vagyonnyilatkozatokat megsemmisíti.
3. A vagyonnyilatkozat ellenőrzése
3.1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.
3.2. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárást bárki kezdeményezheti a bizottságnál.
3.3. Az eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó írásbeli tényállítás esetén van helye. Ennek hiányában a bizottság elnöke a kezdeményezőt – 15 napos határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel. Ha a kezdeményező a felhívásnak a határidőben nem tesz eleget, akkor a bizottság – érdemi vizsgálat nélkül – elutasítja a kezdeményezést.
3.4. A bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kezdeményezése esetén felhívja az érintett polgármestert, képviselőt, hogy öt napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatban, illetve – amennyiben azt alaposnak találja – új vagyonnyilatkozat kitöltésével javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, a bizottság nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását, mely tényről tájékoztatja a kezdeményezőt, a képviselőt.
3.5. Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, akkor a bizottság elrendeli az eljárás megindítását. Az eljárás során a bizottság tagjai betekinthetnek a képviselő hozzátartójának vagyonnyilatkozatába. Az eljárás lezárulását követően az érintett hozzátartozói nyilatkozatot ismét zárt borítékba kell helyezni.
3.6. Az eljárás során a bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetettekre vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be, és azokat az eljárás lezárulását követő 30. napon meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni.
3.7. A bizottság mérlegelési jogkörében jogosult dönteni az azonosító adatok köréről, de csak a vagyonnyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványon szereplő adatkörrel kapcsolatosan kérhet adatokat.
3.8. Az eljárás eredményéről a bizottság a képviselő-testületet, annak soron következő ülésén tájékoztatja.
3.9. Az ellenőrzés megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzésre irányuló, de új tényállítás nélküli ismételt kezdeményezést a bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
4. Nyilvántartási jegyzék vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséről
|
Sorszám |
Nyilvántartási |
Képviselő, hozzátartozó neve |
Vagyonnyilatkozat benyújtásának ideje |
|---|---|---|---|
…………………………………………
Ügyrendi Bizottság elnöke
5. Nyilvántartás a képviselői vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről
|
A betekintő személy neve/aláírása (hozzájárulása esetén) |
A képviselő neve, akinek vagyonnyilatkozatába betekintettek |
|
|
A jelenlevő bizottsági tag és köztisztviselő neve/aláírása |
5. melléklet az 1/2025. (II. 14.) önkormányzati rendelethez
1. Szécsény Térsége Humánszolgáltató Intézményfenntartó Társulás (Szécsény)
2. Észak-Nógrádi Víziközmű-kezelő Önkormányzati Társulás (Rimóc)
3. Ipoly-völgye Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Ludányhalászi)
4. Szécsényi Szennyvíz-Agglomerációs Önkormányzati Társulás (Rimóc)
5. Szécsényi Járási Önkormányzatok Területfejlesztési és Feladatellátási Társulása (Szécsény)
6. Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás (Gödöllő)
A 48. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 2. melléklet a Nógrádsipek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (V. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.