Hont Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2006. (VI. 15.) önkormányzati rendelete
A Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2022. 05. 24- 2022. 12. 16
Hont Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2006. (VI. 15.) önkormányzati rendelete
A Helyi Építési Szabályzatról
2022.05.24.
1. § Hont Község Önkormányzata Hont község közigazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban HÉSZ) ezen rendelettel állapítja meg.
A rendelet hatálya Hont község közigazgatási területére terjed ki.
Jelen rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni
az épített környezet átalakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. tv.,
az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.
(XII. 20.) Korm. Sz. rendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai,
az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. tv.
jelen rendelet és szabályozási terv előírásai szerint szabad.
2. § A Helyi Építési Szabályzat csak a településrendezési terv módosításával együtt módosítható.
A területeK felhasználása
3. § E rendelet Hont község közigazgatási területén építési szempontból
beépítésre szánt (beépített és további beépítésre tervezett)
beépítésre nem szánt területeket határol le.
A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeltetését a belterületi és külterületi szabályozási terv határozza meg.
A további beépítésre tervezett területek felhasználásáról (igénybevételéről) a tényleges igények függvényében, az előírt közmű és közlekedési kapcsolatok kiépítésével és egyéb területelőkészítési feladatok végrehajtásával kell gondoskodni.
A további beépítésre tervezett területen a tervezett rendeltetés megvalósítása előtt:
csak a terület eredeti rendeltetésének megfelelő ideiglenes jellegű és igénybevétel előtt kártalanítás igénye nélkül elbontható építmények létesíthetők,
terepszint alatti építmények – a közmű létesítmények kivételével – nem létesíthetők.
4. § A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdálkodás, a közlekedés és a közművek, valamint a zöldterület felhasználású területek.
A beépítésre nem szánt területeken a beépítettség legfeljebb 5% lehet.
Beépítésre szánt területek
területfelhasználási egységei
5. § E rendelet a szabályozási terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege szerint területfelhasználási egységekre (azokat további építési övezetekre) tagolja.
A beépítésre szánt területek használatuk jellege szerint a következő területfelhasználási egységekre tagozódnak:
településközponti vegyes (Vt)
kereskedelmi, szolgáltató /Gksz/
mezőgazdasági gazdasági (Gm)
e., Különleges terület /K/
6. § A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
/2/ A lakóterületek övezeti besorolása falusias lehet a szabályozási terven jelöltnek megfelelően.
7. § A lakóterület legfeljebb 4,50 m épületmagasságú egylakásos lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
/2/ A falusias lakóterületen elhelyezhető
lakóépület
mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
szálláshely szolgáltató épület,
kézműipari építmény,
helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
sportépítmény.
/3/ A lakótelken igény esetén kétlakásos lakóépület is létesíthető, ha a lakótömbre előírt legkisebb telekterület mind a két lakáshoz biztosítható. A nagyobb telek igénye esetén a tervezett telkek összevonhatók, de azon az épületet úgy kell elhelyezni, hogy az utcaképbe (ritmusába) illeszkedjen.
/4/ A lakóterületen a meglévő beépítéseknél foghíjbeépítés, telekmegosztás és átépítés esetén az új lakóépület magasságával alkalmazkodni kell a kialakult állapothoz. A szomszédos épületek között a magasságkülönbség max. 1,0 m lehet.
/5/ A megüresedett régi lakóépületek, amennyiben lakásként igény nincs rá, nyaralóként hasznosíthatók (üdülő fejezetben is szerepel).
/6/ A területet teljes közművesítéssel kell ellátni. Új lakóépületet elhelyezni, ha annak a telke előtt szennyvízelvezető közmű (közcsatorna) van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.
/7/ A területen a közművek felszín felett – légvezetéken is – vezethetők.
Falusias lakóterület övezetei
8. § /1/ Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, amelyen az épületek szabadon állóan és oldalhatáron állóan helyezhetők el.
/2/ Az építési telkek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.
Az építési telek |
|
Övezeti jele |
Beépítés
módja |
Legnagyobb szintterület
sűrűség |
Legkisebb
terület
(m2) |
Legnagyobb beépítettsége (%) |
Lakóépület legnagyobb magassága
(m) |
|
Lf |
Szabadon álló |
0,3 |
800 |
30 |
4,50 |
|
Oldalhatáron álló |
0,3 |
1000 |
30 |
4,50 |
|
900 |
30 |
K |
|
800 |
30 |
K-4,50 |
|
700 |
30 |
K-4,50 |
|
600 |
30 |
K |
|
500 |
30 |
K |
|
400 |
30 |
K |
|
300 |
30 |
K |
|
A legkisebb zöldfelület 40% |
|
600 |
30 |
K |
Az épületek közötti legkisebb távolság 6 m |
|
/3/ A legkisebb telekszélességek
Az építési telek |
Beépítés módja |
Kialakult /m/ |
Tervezett /m/ |
Szabadon álló |
- |
18 |
Oldalhatáron álló |
16 (14) |
20 |
/4/ Kialakult és beépített telkek esetében előforduló legkisebb telekszélesség 12,0 m az oldalhatáron álló beépítésnél, itt a legkisebb oldalkerti méret 4,0 m, és a max. épületmagasság is 4,0 m lehet.
/5/ Az oldalhatáron álló beépítések igény esetén zártsorúvá összeépíthetők. Összeépítés esetén a szomszéd épület tulajdonosának (akihez hozzáépítenek) tűrnie kell az eseményt, a költségeket viszont a hozzáépítőnek kell viselni.
/6/ Az oldalhatáron álló beépítési övezetű lakóterületen a szabadon álló beépítést ott kell alkalmazni ahol:
a lakótelek szabálytalan
a telek úttal, vízelvezető árokkal határos
az épületek közötti távolság csak így biztosítható
9. § /1/ A vegyes terület lakó és intézményterületek, valamint kereskedelmi szolgáltató, gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.
/2/ A településközponti vegyes terület a község történelmileg kialakult magját, illetve az alapfokú ellátást biztosító intézményeknek a településközpontban kialakult területeit fedi le.
Településközponti vegyes terület
10. § /1/ A településközponti vegyes terület a község központi területén több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó és olyan helyi intézmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakásfunkcióra.
/2/ A településközponti vegyes területen elhelyezhető:
lakóépület
igazgatási épület
kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
egyéb közösségi szórakoztató épület
egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
sportépítmény
/3/ Nem helyezhetők el a terület építési telkein a környezetüket zavaró ipari, kisipari termelő üzemek, szolgáltatóipari létesítmények (pld: autójavító, lakatos, fémmegmunkáló stb.).
Ezek elhelyezésére a gazdasági célra megjelölt területeken kell építési telket kialakítani.
/4/ A településközponti vegyes területen kivételesen elhelyezhető:
nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
termelő kertészeti építmény.
/5/ A kivételesen elhelyezhető építmények akkor helyezhetők el az övezetben ha
az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel,
működésük nem korlátozza a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
/6/ A területet teljes közművel kell ellátni.
A településközponti vegyes terület övezetei
11. § /1/ Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, amelyen az épületek szabadon állóan és oldalhatáron állóan helyezhetők el.
/2/ Az építési telek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.
Az építési telek |
Övezeti jele |
Beépítés
módja |
Legnagyobb szintterület-
sűrűség
|
Legkisebb
terület
m2 |
Legnagyobb beépítettsége % |
Épület legnagyobb magassága
m |
Vt |
Oldalhatáron álló
|
0,3 |
800 |
30 |
K |
0,5 |
300 |
55 |
K |
0,5 |
250 |
55 |
K |
A legkisebb zöldfelület: a be nem épített terület 50 %-a |
/3/ A településközpont területén a meglévő épületek felhasználásával, átalakításával a következő funkciókat kell biztosítani.
Idősek Otthona (meglévő épület felhasználása)
az általános iskola épületét nyári diák táborozásra, szállásférőhelyként kell hasznosítani
tájház kialakítása (meglévő jellegzetes parasztházban),
/4/ A legkisebb telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény, lehetőségek szerinti saját telken belüli megoldását.
/5/ A településközpont területén, ahol a területi adottságok nem teszik lehetővé a telken belüli parkolást, ott a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének felhasználásával, illetve egyéb területen lehet megoldani a parkolást a szabályozási terven jelöltnek megfelelően.
12. § /1/ A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
A gazdasági terület lehet:
kereskedelmi, szolgáltató terület,
mezőgazdasági gazdasági terület
/2/ A gazdasági területen folytatott tevékenységből származó zaj megengedett. „A” hangnyomás szint a lakóterület felöli oldalon mérve:
éjjel (22-6 h) 40 dB lehet
/3/ A gazdasági területeken az épületek elhelyezésére építési területet határol le a külterületi és belterületi szabályozási terv, csak ezen belül lehet építeni.
/4/ A gazdasági területeket teljes közművesítéssel kell ellátni.
Kereskedelmi, szolgáltató terület
/Gksz jelű/
13. § A kereskedelmi szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület elhelyezésére szolgál.
A kereskedelmi szolgáltató területen elhelyezhető:
mindenfajta, nem jelenetős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
igazgatási, egyéb irodaépület,
/3/ Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telek méreteit és beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.
Az építési telek |
Övezeti jele |
Beépítés
módja |
A terület
hrsz-a
(megnevezése) |
Legkisebb
területe
m2, ha |
Legnagyobb beépítettsége % |
Épület legnagyobb
magassága
m |
Gksz |
Szabadon álló |
499-517(pavilonok) |
200 |
50 |
K-4,0 |
05/2 |
1000 |
50 |
4,50 |
605/1,2,608,611
(Parassapuszta) |
2000 |
50 |
7,50 |
A legkisebb zöldfelület: 20 %. |
A legkisebb telekszélesség: 20 m. |
/5/ A kialakított telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolás saját telken belüli elhelyezését.
/6/ Parassapusztán a kereskedelmi szolgáltató területen, igény esetén ipari terület is kialakítható az itt megadott paraméterekkel.
Ipari gazdasági terület
/Gip jelű/
14. § Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
A község külterületén tervezett ipari terület az egyéb ipari terület kategóriába tartozik, ez azt jelenti, hogy csak kisebb környezeti terheléssel járó ipari üzemek telepíthetők ide.
Parassapusztán a kereskedelmi szolgáltató részére megjelölt terület ipari gazdasági területként is felhasználható az ott megadott paraméterekkel.
A területen csak olyan üzem létesíthető, amelynek:
az épületek esztétikus megjelenésűek (Parassapuszta határátkelő, tehát az ország egyik kapuja)
nem szennyezik a környezetet (a terület határos a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal)
Mezőgazdasági gazdasági terület
15. § /1/ A mezőgazdasági gazdasági terület olyan meglévő nagyüzemi állattartó telepet foglal magába, amelyre a 3 %-nál nagyobb beépítés a jellemző és a telephez mezőgazdasági földterület nem tartozik.
/2/ Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, amelynek mérete és beépítési feltétele a következő.
Az építési telek |
|
Övezeti jele |
Beépítés
módja |
A terület
hrsz-a
|
Legkisebb
területe
ha, m2 |
Legnagyobb beépítettsége % |
Épület legnagyobb
magassága
m |
|
Gm |
Szabadon álló |
048/1,2 |
4,9 |
15 |
K-4,50 |
|
056/14 |
6000 |
12 |
K |
|
A legkisebb zöldfelület 20 % |
|
|
|
|
/3/ A mezőgazdasági területen a gazdasági épületen kívül kivételesen elhelyezhető a tulajdonos, használó vagy személyzet számára szolgáló lakás is.
/4/ A szükséges gk. parkolót az építési telken kell biztosítani, a területet teljes közművesítéssel kell ellátni.
/5/ A telep forgalmi út felöli oldalán fa és cserje telepítését biztosítani kell.
16. § /1/ Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
/2/ A község területén a Bertók dombi pincéket különleges üdülő övezetbe, az ifjúsági és diáktábort valamint a nyári diákszállót az üdülőházas övezetbe sorolja a szabályozási terv.
/3/ A lakóterületen a megüresedett régi lakóépületek, amennyiben lakásként igény nincs rá, nyaralóként hasznosíthatók.
17. § /1/ Az üdülőterületen új épület nem létesíthető csak a meglévők bővíthetők (kivéve ha elbontásra kerül az épület, akkor pótolható)
/2/ Az építmények bővítése csak tetőtérbeépítés lehet, max. 4,0 m magassság megtartásával.
/3/ A magastető utcára merőleges gerincű nyeregtető lehet, lapostető nem létesíthető.
/4/ A pincék által elfoglalt terület továbbra is megosztatlan, önkormányzati terület marad, az építmények magántulajdonúak.
/5/ Az épületek közötti terület szabad terület, kerítéssel lehatárolni nem lehet.
/6/ A területet teljes közművesítéssel kell ellátni. Közműpótló létesítményként zárt szennyvíztároló építhető, a központi szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig.
/7/ Az üdülőterületen állattartó épület nem létesíthető, személygépkocsi tároló az épületen belül kialakítható.
/8/ Az üdülőterületen az eredeti funkció is megtartható (tároló), de az 1-7 pontok alatt leírtak ezekre az építményekre is érvényes.
18. § Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.
Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, amelynek mérete és beépítési feltétele a következő:
Az építési telek |
|
Övezeti jele |
Beépítés
módja |
A terület
hrsz-a
|
Legkisebb
területe
m2 |
Legnagyobb beépítettsége % |
Épület legnagyobb
magassága
m |
|
Üü |
Szabadon álló |
082/20 |
2000 |
30 |
K |
|
206 |
2500 |
30 |
K |
|
A legkisebb zöldfelület 40 % |
|
|
|
|
/3/ Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni. Közműpótló létesítményként zárt szennyvíztároló építhető, a központi szennyvízcsatorna beépítéséig.
/4/ Állattartó épület a területen nem létesíthető.
19. § /1/ A különleges terület nem beépíthető, vagy sajátos beépítettségű terület.
/2/ Különleges területnek minősíti a szabályozási terv a következő területeteket:
A rk. templom melletti temető betelt, kegyeleti parkként kell fenntartani.
A rk. templomtól Ny-ra lévő temető megfelelő bővítése (ha erre igény lesz) a „házikertek” területéből biztosítható.
A község ÉK-i szélén, külterületen megfelelő.
/5/ Határőrség területe és beépítése változatlan marad, a terület övezeti jellemzői:
Az építési telek |
|
Övezeti jele |
Beépítés
módja |
A terület
hrsz-a
|
Legkisebb
területe
m2 |
Legnagyobb beépítettsége % |
Épület legnagyobb
magassága
m |
|
K |
Szabadon álló |
625 |
1600 |
30 |
K |
|
A legkisebb zöldfelület 40 % |
|
|
|
|
A Csitári patak völgyében lévő „csodatévő forrás” és mellette épült kápolna, a különleges terület övezeti besorolást kapta a külterületi szabályozási terven.
A terület övezeti jellemzői.
Az építési telek |
|
Övezeti jele |
Beépítés
módja |
A terület
hrsz-a
|
Legkisebb
területe
m2 |
Legnagyobb beépítettsége % |
Épület legnagyobb
magassága
m |
|
K |
Szabadon álló |
069 |
1800 |
K |
K |
|
A legkisebb zöldfelület 40 % |
|
|
|
|
A „Csodatévő” forrás vizének akreditált laboratórium által történő kémiai- és bakteriológiai vizsgálatát évente el kell végezni.
Beépítésre nem szánt területek
20. § A beépítésre nem szánt területek:
közlekedési és közműelhelyezési, hírközlési (KÖ)
e., vízgazdálkodási terület
Közlekedési és közműterületek
A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület a vasút az utak, gépjármű várakozóhelyek, gyalogutak, továbbá a közművek és hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
A közlekedési területen csak a közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el.
Hont község az UT2-1.218 Útügyi Műszaki Előírás szerint ’B’ kategóriába sorolt, mivel országos jelentőségű közlekedési hálózat elemei érintik a községet (2sz. főút).
/3/ Az utak tervezési osztálya sorolását az 1 sz. melléklet tartalmazza.
22. § /1/ Hont község területét jelenleg vasútvonal nem érinti, de a vasútvonal felhagyott nyomvonala (vasúti töltés, műtárgyak) a területen most is jól látható.
/2/ A vasút nyomvonalát szabadon kell hagyni, biztosítva a visszaállítás lehetőségét.
22. § /1/ A 2 sz. Budapest-Parassapuszta elsőrendű főforgalmi út, a község belterületének déli határán halad, az útról ingatlankiszolálás nem történik.
/2/ Az út részére 40,0 m szabályozási szélességet kell biztosítani. Az út sávjában – a külterületi szakaszon – kerékpár út részére kell területsávot biztosítani.
/3/ Külterületen az út tengelyétől 100-100 m védőtávolságot biztosítani kell.
/4/ Az M2 Budapest – Vác - Rétság – Parassapuszta (Szlovákia) gyorsforgalmi út nyomvonalát a szerkezeti terv ábrázolja tájékoztató jelleggel, (az Országos Területrendezési terv alapján).
/5/Az M2 Budapest-Vác-Rétság-Parassapuszta (Szlovákia) gyorsforgalmi út részére, Hont térségében alternatív nyomvonalat is tartalmaz a szerkezeti terv, mivel az országos tervben szereplő nyomvonalon vezetett út teljesen ellehetetleníti a községet (a lakóterület mellett halad, elszakítja a belterületet az igazgatási területének nagyobbik, déli részétől).
24. § /1/ 1201 sz. Hont – Szob összekötő út
Az út nyomvonala változatlan, szabályozási szélessége:
Parassapuszta belterületén: - a csomópontban: 40,0 m
- csomóponton kívül: 16,0 m
Az út nyomvonala és szabályozási szélessége változatlan.
/3/ Külterületen az utak tengelyétől számított 50-50 m védőtávolságot biztosítani kell.
25. § /1/ Major (volt Szondi György Tsz) bekötő útja
A 2 sz. főforgalmi útról ágazik le, egynyomsávú, szabályozási szélessége: 12,0 m.
/2/ A Csitári patak völgyébe vezető út
- A 2 sz. főforgalmi útról ágazik le, mezőgazdasági területek, a csitári kápolna és a TV átjátszó torony megközelítését szolgálja.
Az út szabályozási szélessége: 12,0 m
/3/ Bertók dombi pincék megközelítő útja
- A 2 sz. főforgalmi útról ágazik le, egynyomsávú makadám út, szabályozási szélesség: 6,0 m.
/4/ A Csitári patak völgyébe vezető út és a Bertók dombi pincéket kiszolgáló út összeköttetését biztosítani kell a meglévő földút nyomvonalon.
- Az út szabályozási szélessége: 12,0 m.
26. § /1/ A tervezett lakóutak szabályozási szélessége: 12,0, 16,0 és 20,0 m (a 20 m-t meglévő hírközlő kábel indokolja)
/2/ A meglévő utcák szabályozási szélessége : 10,0, 12,0, 16,0 m kisebb korrekció (szélesítés) szükséges a következő utcáknál:
A zsákutcáknál forduló részére, a tervszerinti területet biztosítani kell.
/3/ A meglévő lakóutcák közül kivételt képeznek :
Ezek szabályozási szélessége a kialakult marad: 6,0 m.
27. § /1/ A 2 sz. főforgalmi út nyomvonalán területet kell biztosítani a következő csomópontok részére:
2 sz. főút – 24148 sz. bekötő út és mezőgazdasági út (Hont kelet)
A csomópont után mindkét irányból buszmegálló részére is biztosítani kell a területsávot.
2 sz. főút – 24148 sz. bekötő út csomópontja (Hont nyugat)
2 sz. főút – 1201 sz. összekötő út (Parassapuszta belterületén) csomópontja
A csomópontban buszmegállósáv és parkoló részére is biztosítani kell területet.
/2/ Hont község igazgatási területén a 2 sz. főforgalmi útra (csomópont kialakítása nélkül) még két helyen kell biztosítani út csatlakozást a község déli területeinek megközelítésére ezek:
Csitári kápolna (Kegyhely) megközelítő útja,
Bertók dombi pincék útja.
/3/ A csomópontok szintbeli csomópontok, jelzőlámpás forgalomirányítás nélkül.
Tömegközlekedés, gépkocsi tárolás
28. § /1/ Tömegközlekedés
A tömegközlekedés közúton bonyolódik autóbusz járatokkal.
Autóbusz megállók részére leállósávot biztosítani kell:
a 2 sz. főúton : - Csitári kápolnához vezető út csatlakozásánál
- 24148 sz. bekötőút csatlakozásánál (mindkettő külterületi megálló)
a 24148 sz. bekötő úton (Ipoly utca)
a község keleti szélén
a község középpontjában
1201 sz. Hont – Szob összekötő úton:
- Parassapuszta belterületén
a 2 sz. főforgalmi úton a Bertók dombi pincéknél
a 24148 sz. úton (Ipoly utca): a község Ny-i szélén.
A személygépkocsik tárolása (parkoló, garázs) a lakó-, üdülő- és vegyes beépítésű területeken az építési telken, és a szabályozási tervlapon jelölt parkolókban történhet.
A Bertók dombi pincék területén garázs csak az épületen belül alakítható ki. Az út mentén a terven jelölt parkolók részére a területet biztosítani kell.
A Csitári kápolnánál csak „zöldparkoló” lehet.
A gazdasági területeken a személy-és tehergépkocsi is csak a saját telken tárolható.
A 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek tárolása csak a gazdasági területeken engedélyezhető.
/3/ Gyalogút, kerékpár út
Járdát az utak szelvényében (ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi mind a két oldalon) legalább egy oldalon ki kell építeni.
Önálló gyalogút részére kell területsávot biztosítani
Honvéd u. – Kossuth L. u. között 2 helyen
Ipoly u. - Honvéd u. között
Rákóczi u. – Ady E. u. között
Szondi György út – tervezett új utca között
Az önálló gyalogutak részére min. 3,0 m szabályozási szélességet kell biztosítani.
Kerékpárút részére a 2 sz. főforgalmi út szabályozási szélességén belül kell területsávot biztosítani – az út É-i oldalán – a külterületi szakaszon.
A település belterületén a bekötő út burkolatán lehet kerékpárral közlekedni.
29. § A közmű létesítmények részére a tervlapon jelölt területeket biztosítani kell, ezek:
- vízmű terület (Csitári kápolnánál) hrsz: 049/2
TV átjátszó torony (zártkert területén) hrsz: 2301
transzformátor állomások és nyilvános telefonállomások közterületen helyezkednek el (utak nyomvonalában)
/2/ A község ellátását biztosító vonalas közművek részére (víz-, gáz-, 0,4 kV és 20 kV-os elektromos vezeték) az utak nyomvonalában kell területet biztosítani. Az úton kívüli szakaszok részére közműsávot kell létesíteni a szabályozási terven jelöltnek megfelelően.
30. § /1/ A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark, játszótér).
/2/ A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie és
kerekesszékkel és gyermekkocsival is elérhető kell, hogy legyen.
/3/ A zöldterületen elhelyezhető:
a pihenést és testedzést szolgáló építmény (pihenőhely, asztali tenisz, játszóterek)
a terület fenntartásához szükséges épület (max. 2 %-os beépítettséggel)
/4/ Közparkként kell fenntartani a község területén (ill. közparkot kell kialakítani)
az emlékmű körüli zöldterületet (244/1 hrsz-ú terület)
az rk. Templom körüli zöldterületet (hrsz: 36/4)
a Csitári kápolna körüli zöldterület (hrsz.:069)
a község központjában, itt játszótér is van (hrsz.:146)
/5/ Fás- ligetes zöldterület kialakítását kell biztosítani a 357/4 hrsz.-ú területen.
31. § Az erdő a település bel- és külterületének legalább 1500 m2 nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított része.
Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint:
Az erdő rendeltetésének megváltoztatása, az erdőterület igénybevétele bármilyen célra az erdészeti hatóság engedélyével történhet.
Védelmi rendeltetésű erdőterület
/Ev jelű/
Országos jelentőségű védettséget kell biztosítani Duna-Ipoly Nemzeti Park és a „Natura 2000” megjelölésű erdőterületeknek.
A védett erdöterületek hrsz. szerinti felsorolását a 2 sz. melléklet tartalmazza.
- Védő erdőként kell fenntartani
belterületen a 36/3, 359/4 hrsz.-ú erdőterületeket
külterületen a 046/1, 046/2, és 049/22 hrsz.-ú erdőterületeket
- Az erdőterületek vízmosással, horhasokkal szabdalt területeket fednek, ez indokolja védő erdő besorolásukat.
/3/ A védelmi erdők területén építményt elhelyezni nem lehet, kivételt képez a Kukucska hegyen tervezett kilátó, melynek kialakítása környezetbe illő és faanyagú legyen.
33. § /1/ A gazdasági erdők elsődleges célja az erdei termékek előállítása és hasznosítása.
/2/ A gazdasági erdők területén az erdő rendeltetésének megfelelő épület, a 100 000 m2-t (10ha) meghaladó erdőterületeken létesíthető 0,5% beépítettség figyelembe vételével.
Mezőgazdasági terület
/Mk, Má, M jelű/
34. § A mezőgazdasági terület a növénytermesztés, állattenyésztés és az ezzel kapcsolatos
termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület.
A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célra felhasználni nem lehet, azon rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.
A mezőgazdasági terület
a., kertes mezőgazdasági terület (Mk) építési tevékenységgel,
b., általános mezőgazdasági terület (Má) építési tevékenységgel,
c., mezőgazdasági terület (M) építési tevékenység nélkül.
Kertes mezőgazdasági terület
35. § /1/ Hont község területén a 075 és 084 hrsz.-ú tömb mezőgazdasági parcellái tartoznak ebbe az övezetbe.
/2/ A 084 hrsz.-ú tömb a „Natura 2000” része, a területen építési tevékenység nem engedélyezhető.
/3/ A 075 hrsz.-ú tömb parcelláin igény esetén tároló épületek létesíthetők a következő feltételek mellett:
Az építési telek |
|
Övezeti jele |
Beépítés
módja |
A terület megnevezése
hrsz-a |
Legkisebb
területe
m2 |
Legnagyobb beépítettsége % |
Épület legnagyobb
magassága
m |
|
Mk |
Oldalhatáron
álló
Szabadon álló |
075 |
720 |
3 |
3,50 |
|
A legkisebb telekszélesség: 8,0 m |
|
|
|
|
/4/ A 8,0 m-nél keskenyebb parcella akkor sem építhető be, ha meg van a 720 m2 terület, legfeljebb pince létesíthető rajta.
/5/ A kertes mezőgazdasági területen elhelyezhető gazdasági épületek magastetősek és tájbaillőek legyenek.
/6/ A kertes mezőgazdasági terület nem közművesített terület.
Általános mezőgazdasági terület
36. § /1/ Az általános mezőgazdasági területen (nádas, gyep, szántó művelési ág) gazdasági épület az 1500 m2-t meghaladó területű telken helyezhető el.
/2/ A beépítés feltételeit a táblázat alapján kell meghatározni.
Az építési telek |
Övezeti jele |
Beépítés
módja |
A terület megnevezése
hrsz-a |
Legkisebb
területe
m2, ha |
Legnagyobb beépítettsége % |
Épület legnagyobb
magassága |
Má |
Szabadon álló |
049/50, 070/26 |
1500 |
3 |
4,50 |
Má1 |
Szabadon álló |
623 |
1500 |
3 |
4,50 |
Az Má1 jelű területen /623 hrsz.) építmény csak a művelésből kivont területen („a” alrészlet) helyezhető el.
/3/ Az általános mezőgazdasági területen lakóépület abban az esetben létesíthető, ha a telekterület min. 6000 m2. A lakóépület a megengedett 3 %-os beépítettség felét nem haladhatja meg, és az épület magassága max. 4,50 m.
/4/ Az általános mezőgazdasági területen, amennyiben lakóépület is épül részleges közművesítést kell biztosítani.
/5/ Az „M” jelű mezőgazdasági területeken csak mezőgazdasági művelés folytatható, építési tevékenység nem engedélyezhető.
Parassapusztán a 2. sz. főút és a 1201 sz. forgalmi úttól délre lévő területen építmény nem helyezhető el (kivétel a 623 hrsz. ter.).
37. § /1/ A vízgazdálkodással kapcsolatos területeket az Ipoly folyó, valamint a patakok medre és partja alkotja.
/2/ A község területét érintő vízfolyások:
Ipoly folyó (a határt képezi Szlovákia felé)
patakok: Csitári, István és Német patak
A patakok a belterületet nem érintik, külterületen- Csitári patak egy szakaszának kivételével- országos védettségű területen haladnak.
Különleges beépítésre nem szánt terület – Turisztikai terület
37/A. §1 (1) Különleges beépítésre nem szánt terület a Szabályozási terven Kb-Tur jellel jelölt övezet, mely turisztikai szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt turisztikai terület övezet telkén elhelyezhető épület:
a) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
f) kulturális, közösségi szórakoztató;
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Különleges beépítésre nem szánt turisztikai terület övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások a következők:
a) épület a szabályozási terven jelölt építési helyen belül helyezhető el;
b) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekterület 5 000 m2
c) legnagyobb megengedhető beépítettség 5% [1] ;
d) az építmények legnagyobb építménymagassága: 6,5 m;
e) a minimális zöldfelületi arány 75%.
(4) Különleges beépítésre nem szánt turisztikai terület övezetben a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvíz kezelése egyedi zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén történhet.
(5) Különleges beépítésre nem szánt turisztikai terület övezet telkén több épület is elhelyezhető.
38. § Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezési, a egészség-, a tűz-, a közbiztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a terep és talajvíz fizikai, kémiai és hidrológiai adottságainak, illetve azokat ne befolyásolja károsan.
39. § /1/ Az építési telek épület elhelyezésére szóló területrészét a szabályozási terv határozza meg. A területrészen belül kell elhelyezni az övezeti rendeltetésnek megfelelő fő és melléképületeket, az egyéb beépítési előírások figyelembevételével.
/2/ Az előkert, oldalkert, hátsókertre vonatkozó értékeket és az építmények közötti távolságot a szabályozási terv és az övezeti jellemzők határozzák meg.
/3/ A szabályozási tervben (1:2000 m.a. tervlap) és az övezeti jellemzőkben megadott közterület (út) felöli építési vonal kötelező szabályozási elem.
/4/ Tetőtérbeépítés minden építési övezetben megengedett az előírt épületmagasság megtartásával.
/5/ Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem lehet:
kerti növényház, fóliasátor
árnyékszék
kemence, húsfüstölő
állatkifutó
trágyatároló, komposztáló, továbbá
siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék-, vagy gáztároló
/6/ A hátsókert területén az övezetben megengedett valamennyi melléképítmény elhelyezhető az övezeti jellemzőkben lehatárolt építési területen.
/7/ Nagyállat (ló, szarvasmarha, szamár) tartására szolgáló istálló csak 800 m2 vagy ennél nagyobb területű lakótelken létesíthető. Istálló épület lakóépülettől 10 m-re kerülhet.
/8/ A belterületen „házikert” megjelölésű területen csak kertművelés folytatható, azon építmény nem helyezhető el.
Építmények elhelyezése közterületen
40. § /1/ Közterületen építményt elhelyezni csak a helyi építési szabályzat alapján szabad.
/2/ Önálló hirdetőberendezés, telefonfülke, újságárusító pavilon, a tömegközlekedés megállóhelye számára várakozó közterületen elhelyezhető, ha a telepítés kielégíti az OTÉK 39. §. (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat. KÖZMŰVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
41. § /1/ A település tervezett, illetve a már meglévő létesítmények, építmények védelme érdekében szükséges a megfelelő oltóvíz ellátás.
/2/ A beépítésre szánt területeken új épület építése, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása, valamint használatbavétele csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges vízellátás és oltóvíz-ellátás biztosított.
/3/ Bármilyen létesítmény vagy településrész szakaszolt megvalósítása esetén a szakasz használatbavétele csak akkor engedélyezhető, ha az oltóvíz mennyisége egyidejűleg biztosított.
42. § A község belterületén a szennyvízcsatorna hálózat a közeljövőben kiépül.
Új építményt elhelyezni, ha annak a telke előtt közműves szennyvízelvezető (közcsatorna) van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.
Ipari technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. A szükséges tisztítást a keletkezés helyén, telken belül a hatóság által előírt mértékben kell elvégezni.
A csatornahálózatot a község fejlesztésre kijelölt területén is ki kell építeni a terület felhasználásával egyidőben.
A közcsatorna megépültéig zárt tározó létesíthető.
Csapadékvíz elvezetés, vízrendezés
43. § A csapadékvizek elvezetését nyílt vízelvezető árokkal, burkolt folyókával biztosítani kell az utak szelvényében. A burkolt folyókák és nyílt vízelvezető árkok rendszeres tisztításáról gondoskodni kell.
A Bertók dombi pincéknél zárt csapadékcsatornával kell megoldani a víztelenítést.
Az utaktól függetlenül vezetett nyílt vízelvezető árkok nyomvonalát szabadon kell hagyni, az árkok mentén karbantartó sávot biztosítani kell. Az árkok folyamatos tisztításáról gondoskodni kell.
A belterület felszíni vizeinek befogadója az Ipoly folyó.
Energia közművek, hírközlés
44. § Villamos energia ellátás:
Az oszloptranszformátorok jelenlegi helyükön maradnak, a teljesítmény növekedést nagyobb teljesítményű gép cserével biztosítani kell.
A fejlesztésre kijelölt területen a kisfeszültségű hálózatot ki kell építeni.
Gázenergia:
A fejlesztésre kijelölt területeken a gázhálózat kiépítését a területek felhasználásával egyidőben biztosítani kell.
A gázvezetéket az utak szelvényében kell vezetni.
Hírközlés:
A telefonhálózat a község területén kiépült, légvezetékes.
A fejlesztésre kijelölt területeket a telefonhálózatba be kell kapcsolni.
Ahol új kisfeszültségű elektromos légvezeték épül, ott a telefonhálózatot is az elektromos hálózat oszlopain kell megépíteni.
A község keleti szélén a tervezett lakóterületnél a meglévő hírközlési kábel nyomvonala részére közműsávot biztosítani kell.
Közművek általános előírásai
45. § A közüzemi közműhálózatok és létesítményei számára területet közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén kell biztosítani.
A közműhálózat és létesítményei védőtávolságán, védősávján belül bármilyen tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával végezhető. A gázelosztó vezetékek kiváltása, létesítése a Miskolci Bányakapitányság engedélye alapján történhet.
/3/ Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek elhelyezéséről, a csapadékvíz elvezetéséről, a meglévő közművek egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
/4/ A község igazgatási területén keresztül haladó Barátság I. kőolajvezeték mentén 25-25 m védőövezetet kell biztosítani.
46. § Az értékvédelem országos vagy helyi rendelet alapján kijelölt természeti, vagy művi (épített) környezetet, vagy annak elemeit részesíti védelemben.
A természeti védelem alatt álló területeket a külterületi szabályozási terv, az épített környezet védett területét és elemeit a belterületi szabályozási terv határolja le.
/3/ A tájképet jelentősen megváltoztató építmények elhelyezése során látványterv készítése szükséges.
Természeti környezet védelme
47. § /1/ Országos védelmet kell biztosítani a Duna – Ipoly Nemzeti Park és a „Natura 2000” megjelölésű területnek. A terület helyrajzi számait a 2 sz. melléklet tartalmazza.
/2/ Helyi védelem
Helyi védettségű természeti emlékként kell kezelni a „Csitár forrást” (csodatévő forrás)
Helyi védelmet kell biztosítani a „Szondi alagút” középkori eredetű folyosószerű alagútrendszernek a Csitári patak völgyében (hrsz.: 056/18)
/3/ A 623 hrsz.-on építmény a művelésből kivont területrészen („a” alrészlet) helyezhető el az alábbi feltételek betartásával:
Az építési területen az építés során keletkező munkagödrök, munkaárkok csapdaként működhetnek, a kis mobilitású állatok számára, ennek elkerüléséről és a folyamatos ,mentésről gondoskodni kell,
Az épület villamos energia ellátását úgy kell megoldani, hogy a madarak áramütéses pusztulását el kell kerülni,
Az építés során létesített nyitott aknák, medencék stb. lefedését, elkerítését biztosítani kell,
A terület elkerítését biztosítani kell oly módon, hogy az a kétéltűek számára terelőként működjön és az állatokat a szegélyen meghagyott folyosókhoz vezesse.
/4/ A patakok mentén az ökológiai hálózat folytonosságát biztosítani kell. Ezekbe az élőhely sávokba ökológiai akadályt jelentő létesítmény nem helyezhető el.
Épített környezet és elemei védelme
48. § /1/ Országos védettségű építészeti emlék (műemlék)
Rk. templom –Rákóczi út mentén, hrsz:36/4
/2/ A műemlék területével szomszédos területek alkotják a műemléki környezetet a belterületi szabályozási terven lehatároltnak megfelelően.
/3 A műemlék épületen bármilyen építési munka csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (továbbiakban KÖH) engedélyével végezhető, a műemléki környezet területén lévő épületeknél pedig az KÖH szakhatósági hozzájárulása szükséges.
49. § /1/ Országos védettségű területként kell nyilvántartani, mint régészeti lelőhelyet a 3 sz. mellékletben felsorolt területeket.
/2/ A mellékletben felsorolt régészeti lelőhelyeket a külterületi és belterületi szabályozási tervlap ábrázolja.
/3/ A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince-, mélygarázs építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés) illetve telekalakítás engedélyezési eljárás során a 2001 évi LXIV. törvény 63. §. (4) bekezdése alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapesti Regionális Irodáját szakhatóságként meg kell keresni.
/4/ A régészeti lelőhelyeken kívül eső területen földmunkák során régészeti lelet vagy emlék kerül elő értesíteni kell a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatóságát (3100 Salgótarján, Múzeum tér 2.)
50. § /1/ Helyi védelmet kell biztosítani :
belterületen: Ipoly út 49 sz. épületnek (hrsz,:270)
külterületen: Csitári kápolnánál (hrsz.: 069) és a körülötte lévő parknak.
/2/ A helyi védelem alatt álló értékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell:
a védelem rövid, szakszerű leírását
fotódokumentációt
a védettség kategóriáját (egyedi védelem)
helyszínrajzot, helyrajzi számot
a védett érték rendeltetését és felhasználásának módját.
/3/ A helyi védelmi létesítmény szám bővülhet újabb létesítmények felvételével, de csak a (2) bekezdésben leírt dokumentáció elkészítésével, az önkormányzati döntés alapján.
/4/ A helyi védetté nyilvánítás előkészítése – a szabályozási terv alapulvételével – a helyi jegyző feladata, az I. fokú építési hatóság bevonásával.
/5/ A helyi védelemmel érintett építmények fenntartásával, a védelemhez fűződő jogok és kötelezettségek gyakorlásával kapcsolatos részletszabályokat e rendelet hatálybalépését követő legfeljebb egy éven belül önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
/6/ A helyi védelem alá eső létesítmény elbontása nem engedélyezhető.
51. § A talaj, a talajvíz, a község területén lévő patak és vízfolyás, védelme érdekében a szennyvíz csak közcsatornába vezethető. Kivételt képeznek az Má jelű területek, ahol zárt szennyvíztároló építhető.
A gazdasági területeken keletkező technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. Az előtisztítást a keletkezés helyén, a telken belül kell elvégezni.
Élő vízfolyásba, árkokba, felhagyott kutakba szennyvizet bevezetni tilos. Élővizekbe szennyezett csapadékvizet sem szabad bevezetni.
Fokozott figyelmet kell fordítani a patakok menti ökológiai folyosóra, a természetes állapot megtartására. A patakmedrek rendszeres tisztítását biztosítani kell.
A község közigazgatási területén keletkező kommunális hulladék elszállítását a drégelypalánki szeméttelepre biztosítani kell.
Állattartási épület csak ott és úgy üzemeltethető, ahol a keletkező trágya kezelése és ártalmatlanítása megoldott
A község igazgatási területén a lejtős térszínen történő beavatkozások (bevágás, építés stb.) felszínmozgás kialakulásával járhatnak, ezen munkálatok fokozott figyelmet érdemelnek.
Az M2 gyorsforgalmi út végleges nyomvonalát környezeti hatástanulmány készítése során kell kidolgozni, hogy megépítése ne zavarja a lakóterületet, és a természeti környezetben helyrehozhatatlan károkat ne okozzon.
/9/ A Csitári patakon megkezdett és félbehagyott tározó-tó területén az eredeti állapotot kell visszaállítani.
/10/ A Honti szakadék rendezése és bemutathatóvá tevése érdekében biztosítani kell önkormányzati tulajdonba kerülését.
/11/ Hont község a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21) Kormányrendelet 2 sz. melléklete, valamint a 27/2004.(XII.25)KvVM rendelet szerinti besorolása: Érzékeny.
53. § A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó és (vagy) rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben építhető és üzemeltethető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj és (vagy) rezgés mértéke környezetében lévő területfelhasználási egységre a HÉSZ 12. §-ában és egyéb jogszabályban előírt határértéket nem haladja meg.
54. § /1/ A főforgalmi és forgalmi utak védőtávolságán belül létesítmény csak az útügyi hatóság hozzájárulásával történhet.
/2/ A temető védőtávolságán belül új épület nem építhető.
/3/ A község meglévő beépítésű területein, ahol a szabályozási terv nem jelöl változást, ott az épület a jelenlegi helyén kerülhet átépítésre.
/4/ Ahol a szabályozási terv új építési helyet jelöl meg, ott az átépítéseket ennek megfelelően kell engedélyezni. Az itt lévő épületeken a fő teherhordó szerkezetek (födém, főfal) elbontásával nem járó állagmegóvás, új önálló rendeltetési egységet nem eredményező átalakítás legfeljebb egy alkalommal 25 m2-el történő bővítés és felújítás engedélyezhető.
/5/ A község igazgatási területén ásványi nyersanyagok (kavics, homok, agyag stb.) kitermelése csak hatósági engedély alapján történhet.
/6/ Az új beépítésű területeken talajmechanikai szakvélemény szükséges. A talajmechanikai szakvéleményt a Magyar Geológiai Szolgálat É-Magyarországi Területi Hivatal részére meg kell küldeni.
/7/ A szabályozási tervlapon a magántulajdonú lakótelkek irányadó szabályozási vonallal jelölt megosztása a tulajdonos kérelmére, és beleegyezésével történhet.
/8/ Faház sem lakóterületen, sem üdülőterületen nem létesíthető.
/9/ A Dankó Pista utcában – a szabályozási terven jelölt területen – építési tilalmat kell elrendelni.
/10/ A NATURA 2000-es területek határától mért 25 m-es és a Duna-Ipoly Nemzeti Park határától mért 50 m-es sávban építési tilalmat kell elrendelni.
55. § /1/ Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított, illetve folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell a község igazgatási területén.
/2/ E rendelet hatálybalépésének napjával a 4/1993.(XII.21.) rendelet hatályát veszti.