Hont Község Önkormányzat Képviselő-testülete A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 256. § (1) b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

1. § Hont Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) e rendelet alapján az alábbi pénzbeli ellátásokat állapít meg a rászorulók részére

a) ápolási díjat (a továbbiakban: méltányossági ápolási díj),

b.) önkormányzati segélyt;

2. § (1) A szociális ellátások megállapítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem – ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg – egész évben folyamatosan benyújtható postai küldeményként vagy személyesen a Közös Önkormányzati Hivatal honti kirendeltségén.

(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelem elbírálásához elengedhetetlen iratokat: jövedelemigazolásokat, a kérelem jellegének megfelelően számlákat, illetve egyéb a kérelem jogalapját igazoló iratokat.

(3) A kérelem elbírálásáról a képviselő-testület a kérelem benyújtását követő képviselő-testületi ülésen dönt.

(4) a) A megállapított egyszeri pénzellátás kifizetésére a testületi ülést követő 5 napon belül kerül sor.

b) a megállapított rendszeres pénzbeli ellátások folyósítása utólagosan, minden hónap 5-ig, a kérelmező folyószámlájára történő átutalással történik.

3. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Nógrád Megyei Munkaügyi központ Balassagyarmat Városi Kirendeltségével (továbbiakban: kirendeltség), valamint Hont Község Önkormányzatával (továbbiakban: önkormányzat

(2) Az együttműködési kötelezettség keretén belül az egyes kötelezettségekről, teendőkről a Kirendeltség, vagy az önkormányzat értesíti a nem foglalkoztatottat.

(3) A nem foglalkoztatott köteles a kirendeltség vagy önkormányzat értesítésének megfelelően adott időpontban az együttműködésre alkalmas állapotban megjelenni, nyilatkozatot tenni, a kért iratokat bemutatni, a beilleszkedési programon részt venni. (4) Amennyiben az adott időpontban a nem foglalkoztatott a megjelenésében akadályoztatva van, erről köteles értesíteni a megjelenést kérő szervet. Az akadályoztatás tényét hitelt érdemlően igazolni kell.

4. § hatályon kívül helyezve

Ápolási díj

5. §(1) A Képviselő–testület méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A méltányossági ápolási díj megállapításának nem feltétele, hogy az ápoló és az ápolt egy háztartásban éljen.

Az ápolási díj akkor állapítható meg, ha az ápolást végzőnek és vele egy háztartásban élő családtagjának az egy főre jutó nettó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettőszeresét nem haladja meg.

(2) A méltányosságból megállapítható ápolási díj összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

Önkormányzati segély

6. §(1) Önkormányzati segélyben részesíthető:

a) az a személy vagy család, aki megélhetését időszakosan nem képes biztosítani, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen tartós betegség, elemi kár elhárítása, válsághelyzetben lévő várandósanya gyermekének megtartása – miatt anyagi segítségre szorul, vagy

b) az a gyermeket gondozó család, aki időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került – különösen iskoláztatás, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete és betegsége miatt – anyagi segítségre szorul,

c) az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése a saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

Önkormányzati segélyre való jogosultság megállapításának jövedelmi értékhatára

7. §(1) Családban élő esetén, az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át,

(2) Egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

8. §(1) Önkormányzati segély évente – a temetési költségekhez történő hozzájárulás kivételével – négy alkalommal adható.

(2) Az egy alkalommal kifizetésre kerülő önkormányzati segély összegét 3.000 – 30.000 Ft között lehet megállapítani.

(3) Tárgyévben a folyósítás időtartama alatt egy alkalommal adható önkormányzati segély - a temetési költségekhez történő hozzájárulás kivételével - annak a személynek vagy családnak, aki:

a) aktív korúak ellátásban,

b) méltányossági ápolási díjban,

c) lakásfenntartási támogatásban

d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

8/A §(1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot. A temetési számlát a Vhr. 32. § (2) bekezdésében foglalt adatok feltüntetését követően a kérelmező részére vissza kell adni.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos temetés költségeinek 10%-ánál, de legfeljebb a legolcsóbb temetési költség összege.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege a 130.000,-ft.

(4) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt önkormányzati segély iránti kérelmet az elhalálozás napjától számított 30 napon belül nyújthatja be.

8/B. §(1) Méltányosságból részesülhet önkormányzati segélyben az a személy, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme, családban élők esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét , egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének öt és félszeresét és

a) elemi kár érte,

b) gyógykezeltetése, egyszeri gyógyászati segédeszköz beszerzése költségeit megélhetése veszélyeztetése nélkül nem képes viselni,

c) lakásában önhibáján kívül olyan kár keletkezett, amelynek kijavítására nem képes,

d) családja lakhatási helyzetét az egyszeri méltányos önkormányzati segély megoldja, és ezt igazolja (bérleti szerződéssel, egyéb megállapodással, vagy más megfelelő okirattal),

e) temetési költségekhez történő hozzájárulásra nem jogosult, azonban azok viselése miatt anyagi segítségre szorul.

(2) A méltányosságból megállapított önkormányzati segély mértéke legfeljebb 30.000 Ft-ig terjedhet.

Köztemetés

8/C.§.(1) A köztemetés elrendelése esetén a Szoctv. 48. §-ának szabályai szerint kell eljárni.

(2) Az eltemettetésre köteles személy kérelemre részben vagy egészben mentesíthető a köztemetés költségeinek megtérítése alól, ha

a) annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, így a vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy az eltemettetés költségeinek megfizetése létfenntartását veszélyeztetné vagy

b) az eltemettetés költségeinek megtérülése annak az ingatlannak az értékéből várható, amelyben kiskorú örökösök élnek, vagy

c) a közös tulajdon örökösei közül valamelyikük életvitelszerűen az ingatlanban él, és háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

Közgyógyellátás

9. § (1) A képviselő-testület méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg azon személyeknek, akiknek a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj kettőszeresét, egyedül élő esetén a kettő és félszeresét nem haladja meg, és a gyógyító ellátás havi költsége az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25 %-át eléri.

(2) A közgyógyellátási jogosultság megállapítására irányuló kérelemhez jövedelmi igazolásokon kívül mellékelni kell az Szt. 50/A § (3) bekezdésében meghatározott tartalmú háziorvosi igazolást. Természetben nyújtható ellátás

10.§. (1) Természetben nyújtható pénzbeli ellátás

• az önkormányzati segély.
  
• méltányossági alapon megállapított közgyógyellátást,
  

(2) Természetbeni ellátásként élelmiszer, tankönyv, tüzelő segély, a közüzemi díjak illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése szolgál.

(3) Szociális tűzifára jogosult aki:

• rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül
  
• aki lakásfenntartási támogatásban részesül és a családban az egy főre eső jövedelem nem éri el a mindenkori nyugdíjminimum 150%-át.
  

10/A § (1) Hont Község Önkormányzata saját feladatellátás keretében biztosított szociális alapszolgáltatások köre:

• falugondnoki szolgáltatást és az
  
• étkeztetést biztosítja.
  

(2) A Balassagyarmat Kistérség Többcélú Társulásra átruházott személyes gondoskodás körébe tartozó szociális alapszolgáltatások köre:

- közösségi ellátás

- pszichiátriai

- szenvedélybeteg

- támogató szolgálat

- házi segítségnyújtás

                        - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

1.  Falugondnoki szolgáltatás
   

10/B § A szolgáltatás részletes feladatait külön rendelet állapítja meg.

Étkeztetés

10/C § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

1. koruk,
   
2. egészségi állapotuk,
   
3. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
   
4. szenvedélybetegségük, vagy
   
5. hajléktalanságuk miatt.

(2) Életkora miatt rászoruló az a személy aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgáskorlátozottsága, krónikus, akut, vagy egyéb betegsége miatt a háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

(4) Fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(5) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni, aki az Szt. alapján hajléktalannak minősül.

10/D § Az étkeztetés igénybevételére irányuló kérelmet az önkormányzat hivatalához kell benyújtani a helyben biztosítandó kérelem nyomtatvány kitöltésével.

10/E § Az étkeztetés ellátás megszűnik

1. a jogosult halálával
   

• a jogosult megszűntetési kérelme alapján
  

1. az önkormányzat határozata alapján, ha az egészségi állapota alapján ellátott már nem tekinthető rászorultnak (teljes mértékben tud önmagáról gondoskodni).

10/F § (1) Az étkeztetés térítési díja (továbbiakban: intézményi térítési díj) 600.- Ft/adag.

• az ellátást igénybe vevő jogosult,
• a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
  
• a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbefogadó szülője,
  
• a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
  
• a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy köteles megfizetni.
  

(2) Az étkeztetés térítési díja (továbbiakban intézményi térítési díj) normatíva kategóriánként alábbiak szerint alakul:

a) öregségi nyugdíjminimum 150 % alatt 400.- Ft

b) öregségi nyugdíjminimum 150 % - 300 %-ig 441.- Ft

c) öregségi nyugdíjminimum 300 % fölött 508.- Ft.

(3) A kötelezett által fizetendő térítési díj összege (továbbiakban: személyi térítési díj) nem lehet magasabb a (2) bekezdésben megállapított intézményi térítési díjnál. A kötelezettek által fizetendő személyi térítési díjat az önkormányzat állapítja meg, és erről az ellátást igénylőt az ellátás igénybevétele előtt írásban tájékoztatja.

(4) A személyi térítési díj mérséklésére csak kivételes méltánylást érdemlő esetben, írásos kérelemre, a képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.

Kivételes méltánylást érdemlő eset például:

• természeti csapás,
  
• közeli hozzátartozó hirtelen halála,
  
• előre nem látható rendkívüli élethelyzet (betegség).
  

10/G §. (1) A Balassagyarmat Kistérség Többcélú Társulására átruházott szociális alapszolgáltatások igénybevételéért térítési díjat kell fizetni. Ide tartozik a házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, pszichiátriai betegek közösségi ellátás, szenvedélybetegek közösségi ellátása és támogató szolgálat.

(2) Az intézményi térítési díjat integrált intézmény esetében szolgáltatásonként kell meghatározni a közös költségelemek szolgáltatásonkénti közvetlen költségeinek arányában történő megosztásával. Az intézményi térítési díjat az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) A személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg az 1. számú mellékletnek megfelelően úgy, hogy a megállapított személyi térítési díj nem haladhatja meg a szociálisan rászorult szolgáltatást igénybevevő rendszeres havi jövedelmének:

• házi segítségnyújtás esetében a közös háztartásban élők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmének 30 %-át,
  
• jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében az ellátott jövedelmének 2 %-át,
  
• támogató szolgáltatás esetében 30 %-át,
  
• kiskorú igénybe vevő esetén a közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmének 20 %-át.
  

(4) A támogató szolgáltatás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében a szociálisan nem rászorult személy esetében a térítési díjat a fenntartó szabadon állapítja meg.

(5) A közösségi ellátásokat térítésmentesen kell biztosítani.

(6) A térítési díj beszedéséről az intézményvezető köteles gondoskodni