Hont község képviselő testületének 8/2014 (XII.12..) önkormányzati rendelete

Hont Község Önkormányzat Szervezeti és működési szabályzata

Hatályos: 2018. 02. 04- 2019. 11. 18

Hont község képviselő testületének 8/2014 (XII.12..) önkormányzati rendelete

Hont Község Önkormányzat Szervezeti és működési szabályzata

2018.02.04.

Hont Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 43. § (3) bekezdés alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Hont Község Önkormányzatára és az önkormányzat

szerveire, tisztségviselőire.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat- és hatáskörére, továbbá a

Képviselő-testület és szervei – bizottság, polgármester, Közös Önkormányzati Hivatal, jegyző – működési rendjére.

Hivatalos megnevezés

2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Hont Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2647 Hont Ipoly utca 55.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Hont Község Önkormányzat

Képviselő-testülete ( a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos megnevezése: Drégelypalánki Közös

Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

Jelképek

3. § A település jelképeit, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

Kitüntetések

4. § A Képviselő-testület által adományozható díjakat és kitüntetéseket külön rendelet tartalmazza.

Bélyegzőhasználat

5. § Az Önkormányzat és szervei, tisztségviselői bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.

II. Fejezet

ALAKULÓ ÜLÉS

6. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek.

7. § A Képviselő-testület tagjainak száma : 5 fő, felsorolását e rendelet 1. függeléke tartalmazza.

8. § A polgármester az alakuló ülést követő hat hónapon belül gazdasági programot, fejlesztési tervet

terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy

azt meghaladó időszakra szól.

A Képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása

9. § (1) A Képviselő-testület dönt:

1. a polgármester javaslata alapján titkos szavazással az alpolgármester megválasztásáról;

2. az alakuló – vagy legkésőbb az alakuló ülést követő – ülésen a bizottság megválasztásáról

(2) Ha az alpolgármester vagy a bizottságok megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a

soron következő ülésen újabb szavazást kell tartani.

(3) A bizottsági tagság megszűnése esetén a kiesett tag helyére a legközelebbi rendes képviselő-

testületi ülésen új tagot kell választani.

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE

Munkaterv

10. § . (1) A Képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv szerint tartja– július, és augusztus hónap kivételével,

amely ülésezési szünet – havonta tartja.

(2) A Képviselő-testület a (1) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, azonban rendes üléseinek száma évente akkor sem

lehet kevesebb hat ülésnél.

(3) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(4) A munkatervhez javaslatot tehetnek:

1. a polgármester;

2. az alpolgármester;

3. a képviselők;

4. a jegyző.

(5) A munkaterv tartalmazza:

1. a képviselő-testületi ülések helyét, időpontját, napirendjét;

2. a napirendi pontok előterjesztőinek megnevezését;

3. az évente legalább egy alkalommal tartott közmeghallgatás helyét, időpontját, napirendjét.

(6) A jegyző gondoskodik arról, hogy a munkaterv a község lakossága számára megismerhető

legyen. Közzéteszi a község honlapján, az önkormányzat és a Művelődési Ház hirdetőtábláján.

11. § (1) A Képviselő-testület munkatervében nem szereplő ülések rendkívüli (soron kívüli) ülések

(2) A rendkívüli ülésen csak a napirendben szereplő, illetve a 13. § szerinti módon előre közölt témák tárgyalhatók.

A képviselő-testületi ülés összehívása

12. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége

esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök

– hívja össze, írásban kiküldött meghívón útján. A meghívót az ülés előtt legalább három nappal kell kiküldeni.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

1. az ülés helyét és idejét;

2. a javasolt napirendi pontokat;

3. a napirendi pontok előterjesztőit;

4. a dátumot és az aláírást.

(3) A meghívóhoz csatolni kell:

1. az írásos előterjesztéseket;

2. a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet;

13. § A Képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (szóban, telefonon, elektronikus úton, stb.) is összehívható.

14. § (1) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Hivatal a lakosságot az ülés előtt legalább

három nappal tájékoztatja. A tájékoztatás módja hangosbemondó,község honlapja, az önkormányzat és a Művelődési Ház hirdetőtáblája

(2) A közmeghallgatást tartalmazó ülések időpontját és helyét legalább tizenöt nappal az ülés előtt az (1) bekezdés

szerinti módon közzé kell tenni.

15. § A Képviselő-testület ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni különösen:

1. a Képviselő-testület tagjait;

2. a jegyzőt;

3. az aljegyzőt;

4. a napirendi pont tárgya szerint illetékes személyt vagy szerv vezetőjét;

5. a napirendi pont előterjesztőjét;

6. akinek jelenlétét a polgármester szükségesnek tartja.

Előterjesztések

16. § (1) A Képviselő-testület ülésére általában írásbeli előterjesztés készül

(2) Szóbeli előterjesztés csak kivételesen indokolt esetben kerülhet a Képviselő-testület elé akkor, ha a sürgősségi indítvány benyújtására a 20. § (1) bekezdésében megállapított határidő és a Képviselő-testület ülésének kezdő időpontja között olyan halaszthatatlan döntést igénylő ügyről szerzett az előterjesztő tudomást, amely esetében a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne.

(3) Szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell megfogalmazni a határozati javaslatot és azt legkésőbb a képviselő-testületi ülés elején a képviselőknek ki kell osztani.

(4) A szóbeli előterjesztést – a sürgősségi indítvánnyal együtt – lehetőleg az „Egyebek” napirendi pont keretében kell tárgyalni. Az „Egyebek” napirendi pont alatt a szóbeli előterjesztés, a sürgősségi indítvány, a tájékoztató és a kérdésre, adott válaszok kivételével más téma nem szerepelhet.

17. § Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:

1. a tárgy pontos meghatározását, illetve a téma ismertetését;

2. a témakör ismételt napirendre kerülése esetén a korábbi döntést és annak indokait;

3. az előterjesztő megnevezését;

4. a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet;

5. határozati javaslat esetén a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését és a határidő megjelölését.

18. § (1) Előterjesztésre jogosult:

1. a polgármester;

2. az alpolgármester;

3. a Képviselő-testület bizottság nevében a bizottságok elnöke;

4. a képviselők;

5. a jegyző;

6. az önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői (intézményvezetők) az általuk vezetett intézményt érintő ügyekben;

7. a Képviselő-testület vagy a polgármester által felkért személy vagy szerv vezetője.

19. § Az írásos előterjesztéseket a jegyzőhöz kell leadni a Képviselő-testület ülését megelőző nyolcadik napig.

Sürgősségi indítvány

20. § . (1) Sürgősségi indítványnak minősül az olyan – az ülés meghívójában nem szereplő – írásos előterjesztés, melyet

annak előterjesztője a 12. §-ban meghatározott időpontot követően, de az ülést megelőző nap 10:00 óráig ad le a

jegyző részére.

(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnöke képviselők, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület a napirendek

megszavazása előtt, vita nélkül, minősített többséggel dönt.

IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE

Az ülés vezetése

21. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén vagy felkérésére az alpolgármester vezeti.

Együttes akadályoztatásuk vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az ülést a korelnök vezeti.

(2) Az ülésvezető az ülés megnyitása után:

1. a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet;

2. előterjeszti az ülés napirendjét, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt;

3. megadja a szót annak, aki – kivételesen fontos, halasztást nem tűrő, de döntést nem igénylő témában – napirend előtti felszólalásra kér szót.

A vita

22. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett

külön-külön nyit vitát.

(2) Az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(3) Az előterjesztéshez a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólhatnak és az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyekre válaszolni kell.

(4) Az ülésen megjelent állampolgárok részére – a napirendhez tartozó kérdéseik esetén – az ülésvezető szót adhat.

(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(6) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előterjesztője a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(7) A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. Ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

23. § (1) Az előterjesztésben szereplő javaslathoz módosító és kiegészítő javaslat tehető.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító, kiegészítő, majd – azok elfogadásának hiányában – az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.

24. § A jegyző jelzi a képviselő-testületnek és a képviselő-testület szerveinek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

A tanácskozás rendje

25. § (1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról. Ennek során:

1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;

2. rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;

3. ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót;

4. ismételt és súlyos rendzavarás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veszi igénybe.

(2) Az (1) bekezdés c), d) pontjában felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával

szemben nem alkalmazhatóak.

Az ülések nyilvánossága

26. § (1) A Képviselő-testület ülése – a zárt ülések kivételével – nyilvános, azon bárki részt vehet és – e rendeletben és az

ülésvezető által engedélyezett felszólalási rendben – szót kaphat.

(2) A Képviselő-testület üléseire készült előterjesztések és az ülések jegyzőkönyvei, továbbá a zárt ülések anyagainak közérdekű és közérdekből nyilvános adatainak nyilvánosságát a polgármester vagy a jegyző biztosítani köteles. A nyilvánosság biztosításnak módja közzététel a község honlapja illetve, egy példány kifüggesztése az. önkormányzat hirdetőtáblán

Zárt ülés

27. § (1) A zárt ülés anyaga kizárólag a következő személyeknek adható át:

1. a polgármesternek;

2. az alpolgármesternek;

3. a képviselőknek;

4. a jegyzőnek;

5. a napirendi pontot tárgyaló bizottság tagjainak;

6. a Kormányhivatal vezetőjének.

(2) A törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása

esetén is biztosítani kell.

Döntéshozatal

28. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van.

(2) Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületet nyolc napon belüli időpontra újra

össze kell hívni.

(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).

(4) Minősített többség – a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata – szükséges a következő ügyekben:

1. rendeletalkotás;

2. a Képviselő-testület és szervei szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által a Képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

3. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdek-képviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

4. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

5. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

6. fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi eljárás során hozott határozat;

7. a polgármester elleni kereset benyújtása;

8. hitelfelvétel;

9. a képviselő döntéshozatalból való kizárása;

10. képviselői összeférhetetlenség megállapítása;

11. a képviselő méltatlanságának megállapítása;

12. a polgármester, alpolgármester, képviselő személyét érintő kérdések;

13. az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendelése;

14. az önkormányzat törzsvagyonával, egyéb ingatlanvagyonával való rendelkezés;

15. önkormányzati vagyon tulajdonjogának, vagyonkezelői jogának ingyenes vagy kedvezményes átruházása, önkormányzati követelésről egészben vagy részben történő lemondás;

16. kitüntetés, díszpolgári cím adományozása;

17. titkos szavazás elrendelése;

18. a településnek a területével határos másik megyéhez való átcsatolása kezdeményezése;

19. helyi népszavazás elrendelése;

20. a Képviselő-testület feloszlásának kimondása;

Szavazás

29. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A szavazás

kézfelemeléssel történik.

(2) A Képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor azt jogszabály

kötelezően előírja.

(3) A Képviselő-testület minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2)

bekezdésében foglalt ügyekben.

(4) A titkos szavazást – a képviselő-testület tagjai közül választott szavazatszámláló bizottság bonyolítja le. A bizottság szavazófülke, urna és szavazólapok segítségével összegyűjti, majd a szavazás után összeszámolja a szavazatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(5) A polgármester, illetve bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.

(6) Név szerinti szavazást kell elrendelni:

a) ha azt törvény írja elő;

b) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén.

(7) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak

nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom” kijelentéssel

szavaznak.

30. § Érvényes döntéssel lezárt napirend ismételt tárgyalásának – az Mötv. 68. § (1) bekezdésének esetét kivéve – csak abban az esetben van helye, ha a döntés során nem ismert körülmények felmerülése az önkormányzat érdekében a megismételt tárgyalást indokolja.

Önkormányzati rendelet

31. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

1. a polgármester;

2. az alpolgármester;

3. a képviselő;

4. a jegyző;

1. A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.

32. § (1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, továbbá az önkormányzat

honlapján történő megjelentetéssel kell kihirdetni. A kihirdetett rendeletet legalább tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

(2) A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a rendeletek elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.

33. § (1) Az Önkormányzat rendeleteit naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő

sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve a rendelet kihirdetésének hónapját és napját

a következők szerint:

„Hont Község Önkormányzat Képviselő testületének …../….. (hó, nap) önkormányzati rendelete.”

(2) A rendelet száma után – a rendelet címében – szerepeltetni kell a rendelet tárgyát vagy tartalmának lényegét.

A Képviselő-testület határozata

34. § (1) A Képviselő-testület határozatait naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő

sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve az elfogadás hónapját és napját a következők szerint:

„Hont Község Önkormányzat Képviselő-testületének …./..…. (hó, nap) sz. önkormányzati határozata”

(2) A határozat száma után – a határozat címében – szerepeltetni kell a döntés tárgyát.

(3) A határozatot a jegyzőkönyv elkészítését követő három munkanapon belül meg kell küldeni az érintetteknek, illetve a végrehajtásért felelős személyeknek, illetve szerveknek.

(4) A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a határozatok elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.

Közmeghallgatás

35. § (1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint tart közmeghallgatást, melyen a helyi lakosság és

a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább tizenöt nappal előbb az erről

szóló hirdetménynek a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével, továbbá az önkormányzat honlapján történő

megjelentetésével és a település több pontján való kihirdetésével tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, aki a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

Egyéb fórumok

36. § A polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – más fórumot is összehívhat.

V. Fejezet

JEGYZŐKÖNYV

37. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) a testületi ülés helyét;

b) az ülés időpontját;

c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;

d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

e) a határozatképességre történő utalást;

f) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

g) az előterjesztéseket;

h) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

i) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

j) a döntéshozatalban résztvevők számát;

k) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

l) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

m) a szavazás számszerű eredményét;

n) a hozott döntéseket;

o) az aláírásokat, pecsétet.

(2) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető által leírtak alapján kell elkészíteni.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, a jelenléti ívet, az előterjesztések egy-egy példányát, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző saját-kezű aláírásával ellátott rendeletet.

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá

38. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint zárt helyen való tárolásáról.

VI. Fejezet

A KÉPVISELŐ

A képviselők jogai és kötelezettségei, a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok

39. § (1) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő jogai

a.) a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni;

b.) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

c.) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül polgármesternek, a jegyzőnek – a Képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;

d.) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet

e.) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást;

f.) közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre harminc napon belül érdemi választ kell adni;

g.) kezdeményezheti – az e rendeletben az előterjesztésekre meghatározott szabályok betartásával – rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.

(3) A képviselő kötelezettségei

1. előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;

2. a Képviselő-testület, vagy a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;

3. a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll;

4. a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni;

5. köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;

6. a megválasztásától, majd minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a jogszabálynak megfelelő tartalommal vagyonnyilatkozatot köteles tenni, melyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát;

7. köteles bejelenteni, ha a képviselő-testület által megtárgyalt ügy önmagát vagy közeli hozzátartozóját személyesen érinti;

8. eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;

9. köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.

40. § . A képviselők tiszteletdíját, természetbeni juttatását külön rendelet tartalmazza.

VII. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI,

Működésük alapvető szabályai

41. § (1) A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – bizottságot hoz létre.

(2) A Képviselő-testület 3 tagú Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottságot hoz létre, a képviselői összeférhetetlenséggel és a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával kapcsolatos feladatok ellátására.

(3) A Képviselő-testület az általa meghatározott egyes önkormányzati feladatoknak az erről rendelkező döntésében megállapított ideig történő intézésére ideiglenes (ad hoc) bizottságot alakíthat.

(4) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

42. § (1) A bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg. A bizottság tagjainak felsorolását e rendelet 2.

függeléke tartalmazza.

(2) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottsági ülés előterjesztéseit

legkésőbb az ülés előtt három nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.

(3) A Képviselő-testület és a bizottság egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.

(4) A bizottságok ügyviteli, adminisztrációs feladatainak ellátásáról a jegyző útján a Hivatal gondoskodik

VIII. Fejezet

POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ, ALJEGYZŐ

Polgármester

43. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbizatásban tölti be.

(2) A polgármester a Képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(3) A polgármester fogadóórája: hétfő, pénmtek 8.00 - 12.00

(4) A polgármester főbb feladatai:

1. a település fejlődésének elősegítése;

2. a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás;

3. az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;

4. az önkormányzat gazdálkodása feltételeinek megteremtése;

5. a demokratikus helyi közhatalom-gyakorlás érvényesülésének biztosítása;

6. a nyilvánosság megteremtése, helyi fórumok szervezése;

7. a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása;

8. kapcsolattartás a pártok, társadalmi szervezetek helyi képviselőivel;

9. az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése;

10. az alpolgármester munkájának az irányítása;

11. a Hivatal irányítása;

12. a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása;

13. ellátja – maga vagy az általa megbízott személy útján – az önkormányzat törvényes képviseletét, illetve a Képviselő-testület képviseletét;

14. a Képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése;

15. a Képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése;

16. a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;

17. a Képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.

(5) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a Képviselő-testület

döntései határozzák meg. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és

hatásköröket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(6) A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell a törvényben és e rendeletben az

önkormányzati képviselőkre meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat, továbbá a

vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra vonatkozó feladat- és hatásköri szabályokat.

44. § Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – az át nem ruházható ügyek kivételével – döntést hozhat. E döntéséről a polgármester a következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

45. § A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az át nem ruházható ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

Alpolgármester

46. § (1) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére,

munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.

(4) Az alpolgármester hivatali munkarendje: minden hétfő 10-12 között

Jegyző

47. § (1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő

jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző főbb feladatai:

1. vezeti a Hivatalt;

2. a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket;

3. rendszeresen tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek a Hivatal munkájáról;

4. gondoskodik a Képviselő-testület üléseinek technikai, ügyviteli feltételeiről;

5. biztosítja a köztisztviselők rendszeres képzését, továbbképzését.

(3) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok, a polgármester és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.

Aljegyző

48. § A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

A jegyző helyettesítése

49. § (1) A jegyzői és az aljegyző tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármesterek megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt nevez ki.

(2) Amennyiben hat hónapon belül a polgármesterek nem neveznek ki jegyzőt, a kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal a

jegyzői feladatok ellátásra képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt, vagy más jegyzőt nevez ki.

IX. Fejezet

Közös Önkormányzati Hivatal

50. § (1) A Képviselő-testület hivatalt hozott létre – Drégelypalánki Közös Önkormányzati Hivatal

elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-

és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos

feladatok ellátására.

(2) A Drégelypalánki Közös Önkormányzati Hivatal jogi személy.

(3) A Hivatal a Képviselő-testület szerve. A Hivatal költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező,

önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve.

(4) A Hivatal szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(5) A Hivatal szervezeti és működési szabályzatát e rendelet 3. függeléke tartalmazza.

X. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Az önkormányzat költségvetése

51. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési

évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot és azt milyen mértékben és módon lát el.

(2) A költségvetési rendeletet a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell előkészíteni és megalkotni.

52. § (1) A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően a törvényben meghatározott költségvetési koncepciót kell

elfogadni, melynek előkészítése során az önkormányzat részére kötelezően előírt és önként felvállalható feladatok

körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése szükséges.

(2) A költségvetési koncepciót megalapozó elemzés és helyzetfelmérés során számításba kell venni a bevételi forrásokat és azok bővítésének lehetőségeit, a kiadási szükségleteket és azok gazdaságos, célszerű megoldásait az igények és célkitűzések egyeztetésével, a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározásával, a várható döntések hatásainak előzetes felmérésével.

(3) Az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatot elláthat más szervekkel, személyekkel kötött megállapodás alapján is, illetve a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdálkodó szervezetet (továbbiakban: intézmény) alapíthat, önkormányzati társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat Ezekben az esetekben a konkrét feladatot, a feladat ellátásának mértékét és módját a felek között kötött megállapodás, illetve az intézmény alapító okirata tartalmazza.

53. § A költségvetési előirányzatok, a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás és a tartalékkal való

rendelkezés átruházásának jogát és annak kereteit a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.

Az önkormányzat vagyona

54. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonát – ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyont –,

továbbá a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti ( forgalomképes) vagyont és az azokkal való rendelkezés alapvető

szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg

(2) Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan köteles elszámolni és arról nyilvántartást vezetni.

(3) A polgármester a közmeghallgatás egyik napirendjeként évente tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni

helyzetéről.

Az önkormányzat gazdálkodásának egyéb szabályai

55. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek – a Hivatal kivételével, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv – önállóan működő költségvetési szervek.

56. § (1) Az önkormányzat költségvetési szerveinek kétévente, december 31-i fordulónappal, az azt megelőző két

költségvetési évről készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív

pénzügyi elszámolásokat is – leltározniuk kell.

(2) A kétévenkénti leltározás célja, hogy a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött legyen, valamint a költségvetési intézmények az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezessenek mennyiségben és értékben.

57. § (1) Az önkormányzat által támogatott szervezetek a részükre nyújtott támogatást elszámolási kötelezettséggel kapják

és annak rendeltetésszerű felhasználásáról az erről szóló támogatási szerződésben foglalt határidőig el kell számolniuk.

(2) Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet az előírt elszámolási kötelezettségének határidőben nem

tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további támogatást, finanszírozást fel kell függeszteni.

(3) A támogatás jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogatottat visszafizetési

kötelezettség terheli.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

58. § Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a jogszabályokban meghatározottak az irányadók.

XI. Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS

59. § (1) Helyi népszavazást a polgármesternél írásban kezdeményezheti:

a) a Képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede,

b) képviselőtestület bizottsága,

c) a választópolgárok legalább 20 %-a.

(2) A Képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt legalább a választópolgárok 20 %-a kezdeményezte..

XII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

61. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Hont Község Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2011.(IV.01.) sz önkormányzati rendelet.

(3) E rendelet mellékletei:

1. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök;

(4) E rendelet függelékei:

1. A Képviselő-testület tagjainak felsorolása;

2. A bizottságok tagjainak felsorolása;

3. A Hivatal szervezeti és működési szabályzata.