Horpács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (XI. 12.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról és községrendezési tervről
Hatályos: 2004. 11. 20Horpács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (XI. 12.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról és községrendezési tervről
2004.11.20.
HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT
Horpács község településrendezési tervéhez
I.
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. § /1/ Horpács község Önkormányzata Horpács község Helyi Építési Szabályzatát /továbbiakban HÉSZ/ ezen rendelettel állapítja meg.
/2/ A rendelet hatálya Horpács község közigazgatási területére terjed ki.
/3/ Jelen rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni
- az épített környezet alakításáról szóló 1997.évi LXXVIII.tv.
- az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997./XII.20./ Korm. sz. rendelet /továbbiakban OTÉK/ előírásai,
- jelen rendelet és szabályozási terv előírásai szerint szabad.
2. § A helyi építési szabályzat csak a településrendezési terv módosításával együtt módosítható.
II.
A TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSA
3. § /1/ E rendelet a község közigazgatási területén építési szempontból beépítésre szánt /beépített és további beépítésre tervezett/ beépítésre nem szánt területeket határol le.
/2/ A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeltetését a szabályozási terv határozza meg.
/3/ A további beépítésre tervezett területek felhasználásáról - igénybevételéről - a tényleges igények függvényében az előírt közmű - és közlekedési kapcsolatok kiépítésével és egyéb terület előkészítési feladatok végrehajtásával kell gondoskodni.
/4/ A további beépítésre tervezett területen a tervezett rendeltetés megvalósítása előtt
a., csak a terület eredeti rendeltetésének megfelelő, ideiglenes jellegű, és igénybevétel előtt kártalanítás igénye nélkül elbontandó építmények létesíthetők,
b., terepszint alatti építmények - a közműlétesítmények kivételével - nem létesíthetők.
4. § /1/ A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdálkodás, a közlekedés és a közművek, valamint a zöldterület felhasználású területek.
/2/ A beépítésre nem szánt területeken a beépítettség legfeljebb 5 % lehet.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEI
5. § /1/ E rendelet a szabályozási terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege szerint terület felhasználási egységekre, azokat további építési övezetekre tagolja.
/2/ A beépítésre szánt területek használatuk jellege szerint lehetnek:
a., Lakóterület
falusias lakóterület/FL/
tartalék lakóterület /TL/
b., Településközponti vegyes beépítésű terület /TV/
c. , Különleges
terület felhasználási egységekre tagoltak.
LAKÓTERÜLET
6. § Falusias lakóterület /FL jelű/
/1/ A falusias lakóterületen max. 4,50 m-es épületmagasságú lakóépület és a gazdálkodáshoz szükséges állattartási és tároló épületek, továbbá a lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el.
/2/ A területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni /OTÉK 8. §./2/ bekezdése szerint/.
/3/ A területen a közművek felszín felett - légvezetéken is vezethetők.
7. § A falusias lakóterület övezete
/1/ Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani és beépíteni az alábbi táblázatnak megfelelően lehet:
Az építési telek
Övezeti jele |
Beépítés módja |
Legnagyobb szintterület |
Legkisebb területe |
Legnagyobb beépítettsége |
Lakóépület legnagyobb magassága |
FL |
Szabadon álló |
0,3 |
800 |
30 |
K |
Szabadon álló |
0,3 |
800 |
30 |
4,50 |
|
Oldalhatáron álló |
0,3 |
800 |
30 |
K |
|
Oldalhatáron álló |
0,3 |
1000 |
30 |
4,50 |
|
Hézagos zártsorú |
0,3 |
600 |
30 |
K |
/2/ Az építési telek legkisebb zöldfelülete 40 % kell, hogy legyen.
/3/ Az építési telek legkisebb szélessége kialakult teleknél 14 m, tervezett teleknél 18 m.
/4/ Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét a szabályozási terv határozza meg
- az új beépítésű lakóterületeken az előkert 5,0 m
- a kialakult lakóterületeken /a foghíj beépítőknél, átépítéseknél/ a meglévő beépítéshez kell alkalmazkodni.
/5/ Az épületeket magas tetővel kell építeni tetőtér beépítés - a meghatározott épületmagasság betartásával - engedélyezhető.
/6/ A gazdasági épületek a lakóépülettel egybe, de külön is építhetők. Külön építés esetén a lakóépülettől való távolság:
-tároló épület esetén 6 m
-állattartási épületnél 10 m
/7/ Oldalhatáron álló beépítésnél a telekhatár és az épület közötti távolság max. 1,5 m lehet.
8. § Tartalék lakóterület TL jelű
/1/ A község keleti oldalán a belterülethez kapcsolódó 56-67 hrsz-ú belterületi ingatlant tartalék lakóterületként kell fenntartani.
/2/ A terület lakóterületi felhasználása esetén az építési telek:
-beépítési módja: szabadon álló
-legkisebb szélessége: 16 m
-legkisebb területe: 800 m2
-legnagyobb beépítettsége: 30 %
-a lakóépület legnagyobb magassága: 4,50 m lehet
/3/ A tartalék lakóterületen lakóterületként történő felhasználásig - mező és kertgazdálkodás folytatható, és a parcellák beépítése a 17. §. szerint lehetséges.
9. § Különleges terület
/1/ A különleges terület nem beépíthető vagy sajátos beépítettségű terület
/2/ Különleges területek:
-községi sportterület
-községi temetők területe
-rekultiválandó terület /szemétlerakó/
/3/ A temetőkre vonatkozóan
-a belterületen lévő Szontágh sírokat kegyeleti parkként (164 hrsz.) kell fenntartani,
-a belterületen lévő köztemető (18 hrsz.) bővítését biztosítani kell,
-a temető bővítésére temető parcellázási tervet kell készíteni.
/4/ A rekultiválandó terület rendezése tájrendezési terv szerint történhet a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelési irányelveinek figyelembe vételével.
10. § BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
/1/ A beépítésre nem szánt terület
a., közlekedési és közműelhelyezés
b., zöld
c., erdő
d., mezőgazdasági és
e., egyéb
terület felhasználási egységekre tagolt.
11. § Közlekedési és közműterületek
/1/ A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az utak, gépjármű várakozóhelyek, járdák, gyalogutak, továbbá a közművek és hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
/2/ A közlekedési területen csak a közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el.
12. § /1/ Az utak részére a szabályozási szélességgel meghatározott területsávokat biztosítani kell.
A szabályozási szélességek kerítéstől-kerítésig értendők.
/2/ Lakóutak
- A község meglévő lakóútjainak szabályozási szélessége 10-16 m.
/3/ Csomópontok
Településközpontban: 2202 sz. út és a 22101 sz. út kiépült, területe változatlan marad.
13. § /1/ Tömegközlekedés
Az autóbusz megálló a leálló öböl kialakításához a területsávokat biztosítani kell.
/2/ Gyalogos forgalom
Járda részére az utak szelvényében területsávot biztosítani kell.
/3/ Utcafásítás
A szélesebb utcákban fasor telepítését biztosítani kell.
14. § Zöldterület
/1/ A zöldterület az álladó növényzettel fedett közterület, közpark.
/2/ A község zöldfelületi rendszerét a közparkok, játszóterek, valamint az intézményekhez kapcsolódó, illetve az intézményi zöldterületek /temető, sportterület/ alkotják.
/3/ A zöldterületen elhelyezhetők
-a pihenést és a testedzést szolgáló építmény /sétaút, pihenőhely, tornapálya, játszótér/
-vendéglátó épület,
-a terület fenntartásához szükséges épület.
Az épület a zöldterületnek max. 2 %-át foglalhatja el.
15. § /1/ Közparkok /KP/
-138 hrsz. terület
-518 hrsz. terület
-164 hrsz. terület
-163 hrsz. terület
/2/ Játszótér
-138 hrsz. zöldterületen
16. § Erdőterület
/1/ A település igazgatási területén az erdő területek külterületen helyezkednek el.
17. §
Mezőgazdasági külterület
/1/ A mezőgazdasági terület a növénytermesztés, állattenyésztés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület.
/2/ A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célra felhasználni nem lehet, azon rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.
/3/ Az M jelű övezeten gazdasági épület helyezhető el, a TNY jelű övezetben a gazdasági épületekkel összefüggő lakóépület is elhelyezhető.
/4/ Az épületek számára építési telket kell kialakítani.
/5/ Az övezet építési telkeinek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.
Az építési telek
Övezeti jele |
Beépítés módja |
Legnagyobb szintterület sűrűség |
Legkisebb területe |
Legnagyobb beépítettsége |
Épület legnagyobb magassága |
TNY |
szabadon álló |
0,02 |
6000 |
1,5 |
4,5 |
M |
szabadon álló |
0,04 |
800 |
3,0 |
3,5 |
szabadon álló |
0,3 |
10.000 |
30,0 |
7,5 |
/6/ Az épületek alatt pince létesíthető, ha azt a talajmechanikai adottságok lehetővé teszik.
/7/ A mezőgazdasági üzemi területen /10.000 m2 terület/ tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló lakás elhelyezhető.
/8/ A kialakítható legkisebb telekszélesség tanya esetében 50 m, a meglévő parcelláknál a kialakult új parcelláknál 16 m.
/9/ A tartalék lakóterület felhasználásáig szintén az M jelű övezet előírásai a mérvadók.
18. § Egyéb területek
/1/ Az egyéb területek a vízgazdálkodással kapcsolatos területek: - patak medre és partja.
/2/ A patakok mentén karbantartásukhoz szükséges kezelő sávot biztosítani kell,min. 4,0 m-t.
III.
KÖZMŰVEKRE VONATKOZÓ ELŐIRÁSOK
19. §
Vízellátás
/1/ Új épület építése csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges vízellátás és az oltóvíz ellátás biztosított.
/2/ A vízellátást a meglévő községi hálózatról kell megoldani.
20. § Szennyvízelvezetés
/I/ Új építményt elhelyezni, ha annak Lelke előtt közműves szennyvízelvezető /közcsatorna/ van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.
/2/ Amennyiben nincs közműves szennyvízelvezetés, abban az esetben hatóságilag engedélyezett korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni a szennyvíz ártalmatlanítására,.
/3/ Zárt szennyvíztárolás csak végső megoldásként alkalmazható.
/4/ Ipari-technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni.
A szükséges tisztítást a keletkezés helyén, telken belül, a hatóság által előirt mértékben kell elvégezni.
21. §
Csapadékvíz-elvezetés, vízrendezés
/1/ Az élő vízfolyások rendezett part élétől 4,0 m szélességű sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni /kezelési sáv!
A 4,0 m-en belül építmény nem helyezhető el.
/2/ A felszíni vizek elvezetését az utak sávjában tervezett nyílt vízelvezető árokkal és burkolt folyókával biztosítani kell.
/3/ Az ipari telephelyeken keletkező felszíni vizeket amennyiben a telephelyen veszélyes anyagokkal szennyeződhet, csak semlegesítés után vezethetők be a közterületi árokba, csapadékcsatornába.
22. § Energiaellátás, hírközlés
/1/ Villamos energia
-A Kossuth utcai belsőben 1 db oszlop traszformátor részére a területet biztosítani kell.
-A családi házas beépítésű területen a hálózat légvezetékes megoldású legyen.
/2/ Gázenergia
-A nagyközépnyomású gázvezeték mentén 9-9 m védősávot biztosítani kell, azon belül építmény /kerítés sem/ nem létesíthető.
-Az új lakóterületek gázellátását a meglévő hálózatról biztosítani kell.
/3/ Telefon
-A község területén a crossbár hálózat kiépült.
-A fejlesztési területek ellátását biztosítani kell.
23. § Közművek általános előírásai
/1/ A közüzemi közműhálózatot és létesítményeit közterületen vagy a közüzemeltető telkén kell vezetni ill. elhelyezni.
/2/ A közműhálózat és létesítményei védőtávolságán /védősávján/ belül bármilyen tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával végezhető.
/3/ Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek elhelyezéséről, a csapadékvíz elvezetéséről, a meglévő közművek egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
/4/ A szennyvízcsatornák /gravitációs, nyomott/ és vízvezeték védőtávolságának vonatkozásában a 123/1997./VII.18./ Korm. rendeletben előírtakat be kell tartani.
24. § Hulladék elhelyezés
/1/ A különleges kezelést nem igénylő hulladékok - kommunális szilárd hulladékok - elhelyezése és kezelése a körzeti szeméttelepen történhet.
/2/ A kommunális hulladék intézményes elszállítását biztosítani kell.
IV.
ÉRTÉKVÉDELEM
25. § /1/ Az értékvédelem országos vagy helyi rendelet alapján kijelölt természeti vagy művi környezetet vagy annak elemeit részesíti védelembe.
/2/ A természeti védelem alatt álló területet a külterületi szabályozási terv, az épített környezet védett területét a belterületi szabályozási terv határolja le.
26. § Természeti környezet védelme
/1/ A helyi jelentőségű védett területről külön rendeletet kell alkotni.
27. § Épített környezet és elemei védelme
/1/ Országos védettségű építészeti emlékek /műemlékek/
Mikszáth Kúria, Szontágh Kúria
/2/ Műemléki környezet
A műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV törvény 3. §. "C" bekezdésének megfelelően műemléki környezethez tartoznak a következő hrsz-ú területek: helyi rendelet szerint.
/3/ Az /1/ és /2/ bekezdésben felsorolt területeken ill. építményeknél bármilyen építési munka csak az OMH engedélyével végezhető.
/4/ Helyi önkormányzati rendelet alapján e szabályzat és a településrendezési tervek módosítása nélkül, a testület további kötöttséget is megállapíthat a védett területen.
V.
KÖRNYEZETVÉDELEM
28. § /1/ A talaj, a talajvíz védelme érdekében a szennyvíz csak közcsatornába vezethető. /Ideiglenes megoldás lehet a zárt tározó./
/2/ Elő vízfolyásba, vízelvezető árokba, felhagyott kutakba szennyvizet bevezetni tilos.
/3/ A lakóterületen keletkező kommunális hulladék elszállítását a körzeti hulladéklerakó helyre biztosítani kell.
/4/ A község levegőtisztaság szempontjából jónak mondható.
Közigazgatási területén csak olyan tevékenység folytatható, amely a jelenlegi levegőtisztaságot nem rontja.
VI.
TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK
29. § /1/ A működő temető 50 m-es védőtávolságán belül kegyeletsértő létesítmény nem üzemeltethető.
VII.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30. § /1/ E rendelet 2004. november 20. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ill. a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
/2/ E rendelet hatálybalépésének napjával a ......................sz. rendelet /Horpács község összevont rendezési tervéről/ hatályát veszti.