Horpács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (III. 8.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2022. 12. 01Horpács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (III. 8.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Horpács Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXX. törvény 13. § )1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a területfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési estközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 28. §-ban biztosított jogkörében eljáró Nógrád Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság véleményének kikérésével Horpács Község településképének védelmére a következőket rendeli:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. § (1) E rendelet célja Horpács Község épített környezetének sajátos, jellegzetes karaktert hordozó részeinek közösségi részvétellel és egyetértéssel megállapított védelme és alakítása,
a) az építészeti örökség egyedi és területi védelmének meghatározásával,
b) a védetté nyilvánítás és a megszüntetése szabályozásával,
c) a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásával,
d) a településképi követelmények meghatározásával,
e) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
(2) E rendelet hatálya Horpács Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területére terjed ki.
(3) E rendelet előírásait a helyi építési szabályzat előírásaival együtt kell alkalmazni.
2. § Horpács Község Önkormányzata Képviselő-testületétől átruházott hatáskörben a polgármester - önkormányzati hatósági hatáskörben eljárva - dönt a településkép védelméről szóló törvényben meghatározott önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök alkalmazásáról.
3. § (1) Az 1. § szerinti célok elérése érdekében az Önkormányzat az épített környezet egyes, más jogszabály alapján védelem alatt nem álló településtörténeti, helyi építészeti, táji, természeti, néprajzi, képző- vagy iparművészeti szempontok miatt védelemre méltó elemeit helyi védelem alá vonja. A helyi védelem alatt álló értékek felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) A helyi védelem célja, hogy utódainknak minél teljesebben megőrizze:
a) a község azon karakteres részeit, melyek a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviselik, épület és növényállományuk zömében őrzi a hagyományos faluképet,
b) az olyan részleteket, (tér, útszakasz, park, kert stb.) ahol jelentős számban találhatóak a falurész arculatát, hangulatát, egy építési korszakát meghatározó épületek, műtárgyak, növényzet, de ezek önmagukban egyedi védelemre nem érettek,
c) mindazon épületeket, épületrészeket, képző- és iparművészeti alkotásokat, növényeket, melyek az országos értékké nyilvánítás szintjét ugyan nem érik el, de történelmi önazonosságunk, épített örökségünk tanúi, vagy községünk nagyjainak állítanak méltó emléket, és mint ilyenek, méltóak helyi védelemre.
4. § Az egyes településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja, hogy a településkép védelme és alakítása érdekében az egyes területegységek sajátosságaihoz illeszkedő, differenciált szabályozás készüljön.
5. § E rendelet előírásai nem vonatkoznak
a) a műemléki védettség alatt álló épületekre és területekre.
b) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló hatályos jogszabályok szerinti azon eljárásokra, mely esetekben
ba) az építészeti-műszaki tervdokumentációk előzetes minősítése a központi vagy területi településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsok hatáskörébe tartozik, vagy
bb) az építtető összevont telepítési eljárást, ezen belül hatásvizsgálati eljárást kezdeményezett.
6. § (1) E rendelet alkalmazásában
1. magas építmény: olyan épület vagy műszaki létesítmény, (többszintes épület, templom, víztorony, antennatartó szerkezet, stb.) melynek magassága szignifikánsan eltér közvetlen környezetének (utcasor, vagy telektömb) általános beépítési magasságától.
2. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72” - 90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;
3. CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;
4. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
5. információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;
6. közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
7. közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
8. más célú berendezés: pl. a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely
9. önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
10. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a
11. közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
12. útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
(2) E rendeletben a fogalmak használata a hatályos jogszabályok szerinti megfogalmazás szerint értendő.
A HELYI VÉDELEM
7. § (1) A helyi védelem célja Horpács község történelme és településképe szempontjából meghatározó, műemléki védettséget nem élvező épített érték, valamint az épített örökség jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település és utcaképi, történeti, építészeti, régészeti, képző-és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes épület-együttesek, épületek, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények, vagy növény-társulások számbavétele, nyilvántartása, dokumentálása, és a nyilvánossággal történő megismertetése.
8. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi lehet.
(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományőrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, épületrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényre,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
d) az a) -c) pontokhoz kapcsolódó érintett telek egészére vagy részére terjedhet ki.
(3) A helyi értékvédelem szakmai felügyeletét a főépítész látja el, aki együttműködik a helyi civil és szakmai szervezetekkel, egyesületekkel, valamint az érintett tulajdonosokkal.
Helyi védelem alá helyezés, és a védelem megszüntetése
9. § (1) Helyi védelem alá vonás vagy annak megszüntetése csak e rendeletben szabályozott, védetté nyilvánítási/megszüntetési eljárás alapján történhet.
(2) A védetté nyilvánításról és a védelem megszüntetéséről a Képviselő-testület a főépítész előterjesztése alapján rendeletében dönt.
(3) A helyi védettség megállapítására és megszüntetésére vonatkozó javaslatnak tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolást a helyrajzi számok megjelölésével.
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és annak indoklását,
c) a kezdeményező megnevezését, lakcímét, székhelyét,
d) értékvizsgálatot
e) a védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt.
(4) A helyi védelem alá helyezési vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett ingatlan tulajdonosait,
b) műalkotás esetén a szerzőt, vagy a szerzői jog örököseit,
c) a kezdeményezőket,
d) az illetékes elsőfokú építési hatóságot.
(5) A védettségi/megszüntetési eljárás megindításáról az értékvizsgálat közzétételével egyidejűleg az önkormányzat honlapján tájékoztatást kell közzétenni, továbbá értesíteni kell a (4) bekezdésben meghatározott érdekelteket.
(6) A védetté nyilvánítására, illetve megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy javaslatot tehet. Javaslatot tehet a településrendezési eszköz készítését magalapozó dokumentum - pl. örökségvédelmi hatástanulmány - is.
10. § A helyi egyedi védelem alatt álló építményt, épületet, természeti értéket, értékeit nem sértő módon, a közterületről jól láthatóan elhelyezve az e célra készített, egységes táblával kell megjelölni.
11. § A védelem alá helyezésről, illetve a védelem megszűnéséről a kihirdetéstől függetlenül, külön, írásban értesíteni kell
a) a védelemmel, vagy a védelem megszüntetésével érintett ingatlan valamennyi tulajdonosát,
b) a javaslattevőt.
12. § A helyi védelem ténye az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztethető, melyről az ingatlan tulajdonosát előzetesen írásban értesíteni kell. A bejegyeztetésről, illetve védelem megszűnése esetén a bejegyzés töröltetéséről a jegyző gondoskodik.
13. § (1) A területi és egyedi védelem alá helyezett értékekről a jegyző nyilvántartást vezet, melyből kitűnik a védett érték minden lényeges adata. (címe, helyrajzi száma, az ingatlan tulajdonosa, használója, annak címe, a védett érték rövid leírása, dokumentálása tervvel, felmérési rajzzal, vagy fényképpel, építésének, keletkezésének ideje - amennyiben ismert - felújításának időpontja stb.)
(2) A nyilvántartást a hivatal irattárában kell őrizni.
A területi védelem meghatározása
14. § (1) Területi védelemben részesíthetők a helyi értékek, ha tárgyai önmagukban egyenként nem is érik el az egyedi védelemre méltó szintet, de együttesként, elhelyezkedésüknél, összképüknél fogva, őrzik a terület épített örökségének megőrzésre méltó elemeit. (utcakép, telekosztás, térszerkezet, beépítési morfológia stb.)
(2) Ugyancsak területi védelemben részesülhet az az érték, mellyel kapcsolatban fogalmilag csak a területi kiterjedés értelmezhető. (falurész, telektömb, épületegyüttes, park, táji részlet stb.)
Az egyedi védelem és a védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek és jogok
15. § Az egyedi védelemben részesülő objektumok tulajdonosai (használói, kezelői, a továbbiakban: tulajdonos) a közösség iránti társadalmi kötelezettségvállalás keretében, kötelesek a védelem tárgyát képező dolgokat a jó gazda gondosságával használni, kezelni, szükség esetén felújítani, és így az utódoknak megőrizni.
16. § Köteles a tulajdonos - természetes személy esetén a magánélet háborítatlanságának, jogi személy esetén a működési rend védelmének biztosítása mellett - az érdeklődőknek a védelem tárgyának megtekintését elvárható módon lehetővé tenni.
17. § A tulajdonos a védelem tárgyának fenntartásával, felújításával kapcsolatban felmerülő, igazolhatóan az örökségvédelem szempontjai miatt felmerülő többlet költségei fedezésére támogatást kérhet a védettséget megállapító önkormányzattól.
18. § A tulajdonos, amennyiben életvitelének, jogi személy esetén működésének, gazdasági tevékenységének súlyos zavarát okozza, vagy veszélyezteti a helyi védettség megléte, kezdeményezheti a védettség megszüntetését, indokai részletes kifejtésével.
A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó
Építészeti követelmények
19. § (1) A védett épületeket, építményeket, épületrészeket hagyományos építészeti tömegükben, részletképzéseikkel együtt kell megőrizni.
(2) A védett épületek tetőformáját meg kell tartani. Tetőtér beépítésük esetén a közterület felől látható tetőfelületen csak síkban fekvő ablakok alkalmazhatók. Ettől eltérni csak építészetileg alátámasztott, tervtanács által javasolt terv alapján szabad. A tető héjalása az eredetihez hasonló színű és mintázatú, korszerű építőanyaggal felváltható.
(3) A védett épületek, épületrészek homlokzati nyílásrendjét, a nyílások osztását lehetőség szerint meg kell tartani. Új nyílászárók, vagy portál utólagos beépítése, átépítése esetén, az eredeti nyílásrendet visszaidéző, annak arányrendszerét követő elemek alkalmazhatók.
(4) A védett épületek, épületrészek homlokzati burkolatai az eredeti állapot hatását keltő, korszerű anyagok használatával cserélhetők.
(5) A homlokzatok színezését minden esetben a főépítésszel előzetesen egyeztetett színterv alapján szabad változtatni.
(6) Az (1) – (5) bekezdésekben leírtak esetén, ha ezek korábbi építési periódusok során sérültek, felújításuk alkalmával a fellelhető dokumentumok alapján (régi tervek, fényképek, analógiák stb.) ezeket helyre kell állítani. A korábbi állapottól alapvetően eltérni csak építészetileg alátámasztott, főépítész által javasolt terv alapján szabad.
(7) Védett épület közterület felőli homlokzat-felújítását általában teljes terjedelmében, a lábazattól a tetőpárkányig el kell végezni. Egy homlokzatfelület egy szintjén belül a felújítás további szakaszolása nem engedhető meg. Ha a teljes homlokzatfelület felújítása műszakilag nem szükségszerű, (pl. már korábban egy része fel lett újítva) az új színezést akkor is a teljes felületen alkalmazni kell.
(8) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy azok jellege, utcaképi hatása ne változzon. A bővítést úgy kell elvégezni, hogy a védett épület formájával, anyaghasználatával, részletképzésével összhangban legyen, vagy megfelelő elhatárolással, attól hangsúlyosan eltérő módon épüljön, hogy a védett épület eredeti állapotának megítélhetőségét biztosítsa.
(9) A védett épületekben belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák végezhetőek, az eredeti, értéket hordozó belső terek, szerkezetek tiszteletben tartásával.
(10) Védett épület, építmény, épületrész csak a védettség törlése után bontható le. A bontási engedély iránti kérelemhez csatolni kell a védett érték felmérési és fotó dokumentációját.
Védett épületegyüttesre, utcaképre, művészeti alkotásokra, parkra és növényzetre vonatkozó előírások
20. § (1) Védett épületegyüttes, utcakép esetén a meglévő épületek átépítése, felújítása, bővítése, új épület építése a területen jellemző, az értékvédelmet megalapozó hagyományos falusias karaktert hordozó szomszédos épületek paramétereinek figyelembevételével lehetséges. A környezetbe illeszthetőséget, összhangot az építési engedélyezési tervdokumentációban tervezett utcaképpel, fotómontázzsal, vagy más módon igazolni kell.
(2) Foghíjbeépítés, vagy a meglévő épülettömeg jelentős bővítése, kiegészítése esetén törekedni kell a környezetben fellelhető értéket képviselő stílus és karakterjegyek felhasználására a tervezett beépítésben. Horpács hagyományos beépítési jellegétől, illetve tájegységétől idegen (pl.: alpesi, mediterrán stb.) karakterű épületek a védett területen belül nem engedélyezhetők.
(3) Megengedhető kimondottan modern, korszerű anyagokat felhasználó, formavilágában újszerű épületek, épületrészek építése, a főépítész támogató szakvéleménye birtokában.
(4) A védett területen belül korábban már megépült, de a védettség céljával nem összhangban lévő épületek átalakítása, bővítése esetén törekedni kell a védelem céljával való jobb összhang megteremtésére.
(5) Védett művészeti alkotásokat az eredeti állapotnak megfelelő formában, helyükön kell fenntartani. Ha ez a hely megszűnik, a közelben méltó új helyről, vagy közgyűjteményi elhelyezésükről kell gondoskodni.
(6) Védett park, növényzet megváltoztatása, pótlása, csak szakmailag megalapozott terv, vagy szakvélemény alapján engedélyezhető.
(7) Védett sírjelet (síremléket) megszüntetni, eladni, anyagát átfaragni, vagy más módon újra felhasználni tilos. Ha a temettető, vagy jogutód a fenntartásról nem tud gondoskodni, a sírjel fenntartásáról, vagy a síremlék közgyűjteményi megőrzéséről, kegyeleti parkba történő áthelyezéséről az önkormányzatnak kell gondoskodnia.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
21. § (1) Horpács községben az önkormányzat településképi szempontból meghatározó területként (továbbiakban „MT”) a következő eltérő karakterű területeket jelöli meg:
(2) Történeti falusias beépítésű terület, hagyományos, falusias karakterű épületekkel beépített, jellemzően földszintes, oldalhatáros beépítéssel.
(3) Ipari terület, a falu déli külterületén, a korábban beépítés nélküli területen gazdasági célú rendeltetés jelent meg. Az új beépítés karaktere a gazdasági tevékenységnek megfelelő, kisebb-nagyobb csarnok-épületek foglalják el a területet.
(4) Beépítésre nem szánt területek, elsősorban a mezőgazdaság által hasznosított területek, a beépítésük erősen korlátozott.(5) Az egyes meghatározó területeket a 2.sz. melléklet és a térkép szemlélteti.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és általános építészeti követelmények
22. § (1) Horpács község területén építmények létesítése, bővítése vagy felújítása során a terület építészeti karakteréhez illeszkedő, leginkább hagyományos arányok, anyagok, formák, színek alkalmazása követelmény.
(2) Az épületeket oldalhatár mentén kell telepíteni, oromfalas, utcára merőleges gerincű tetővel.
(3) A tetők lejtési szöge 35 fok és 42 fok közé essen. A tetőforma illeszkedjen az épület jellegéhez, rendeltetéséhez, a hagyományostól eltérő megoldások a csak főépítész javaslata alapján alkalmazhatók.
(4) A területen tetőfedésre kizárólag pikkelyfedés alkalmazható, cserepes lemez, bitumenes zsindely nem használható.
(5) Tetősíkból kiugró ablak, tetőfelépítmény vagy torony csak az előzménynek megfelelően, igazolható analógia alapján alkalmazható.
(6) Épületek színezésekor kerülni kell a rikító, vibráló, harsány színek használatát, javasolt a földszínek alkalmazása.
(7) A kerítés kő lábazaton áttört fa vagy fém anyagú legyen, a tömör, zárt kerítést kerülni kell.
(8) A beépítésre nem szánt területeken az épületek a legnagyobb beépíthetőség mértékét kihasználva, - a hatályos jogszabályok előírásain belül - szabadon elhelyezhetők.
(9) Horpács község területén a településkép védelme, jellegének megőrzése érdekében lakókocsi, konténer, lakókonténer és mobil lakóház még ideiglenesen sem helyezhető el.
(10) Az ipari területen épületek a gazdasági rendeltetéshez illeszkedően egyszerű tömegűek és egyszerű anyaghasználattal készüljenek. Kívánatos az egyszerű tömegű, racionális épületek megjelenése, új anyagok használata is elfogadható.
(11) A beépítés telepítésénél a zavaró környezeti hatások csökkentését fontos szempontként kell figyelembe venni.
Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
23. § (1) Hírközlési építményt, elektromos elosztót vagy oszloptranszformátort
a) elsősorban állami vagy önkormányzati közterületen, a meglevő alépítmények közös használatával kell elhelyezni,
b) műemléki vagy helyi védettségű épületek közeléből a következő rekonstrukció alkalmával át kell helyezni, a kedvezőbb látvány érdekében.
(2) Új felszíni energiaellátás és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy nem helyezhető el
a) közparkban, közkertben és játszótéren,
b) temető területén,
c) tájképvédelmi területen.
(3) Lakóterületen önálló antenna nem helyezhető el.
(4) Épületekre helyezhető antenna az épület - épületmagasságba számításnál figyelembe veendő - legmagasabb pontját legfeljebb 6,0 méterrel haladhatja meg.
A REKLÁMHORDOZÓKRA VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
Reklámok elhelyezésére vonatkozó általános szabályok
24. § (1) Reklámok, reklámhordozók kizárólag közterületen, és kizárólag utcabútor igénybevételével - a vonatkozó hatályos jogszabályok figyelembevételével - helyezhetők el.
(2) Magántulajdonban álló ingatlanon reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.
(3) A település területén CityBoard formátumú eszköz, és közművelődési célú henger alakú hirdetőoszlop nem létesíthető.
(4) Közintézmény homlokzatán kizárólag közművelődési és közösségi célú hirdetőberendezés, hirdetőtábla helyezhető el.
(5) Üzletek, vállalkozások cégtáblája az adott vállalkozás épületének homlokzati felületén, a homlokzat síkjával párhuzamosan, vagy az utcai kerítésen helyezhető el.
(6) Az önkormányzat a jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, az esemény időtartamára, de legfeljebb évi 12 hétre településképi bejelentési eljárás során eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(7) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatása iránti kérelmével kezdeményezheti.
25. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult település- és utcaképet hátrányosan nem változtathatja meg.
(2) A funkcionális célokat szolgáló utcabútor felülete reklám közzététele céljából igénybe vehető, ha az eredeti rendeltetést nem zavarja.
(3) Más célú berendezés felülete - közüzemi kapcsolószekrény, transzformátor stb. - reklámcélra nem használható.
(4) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
26. § (1) Az önkormányzat a településképi követelmények érvényesítésére, a településképi követelmények betartása érdekében szakmai konzultáció lehetőséget biztosít.
(2) A szakmai konzultáció a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul.
(3) A kérelemhez csatolni kell a tervezett, településképet érintő fontos információkat tartalmazó leírást, vázlatos tervet, hogy arról az építési szándék megismerhető legyen.
(4) A szakmai konzultáció a polgármesterrel és a települési főépítésszel szóban történik. A konzultációról emlékeztető készül.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
27. § (1) A településképi véleményezési eljárás célja Horpács község építészeti, - településképi értékeinek védelme, igényes alakítása érdekében a településfejlesztési célokkal összefüggő, és a településképi illeszkedéssel kapcsolatos követelmények következetes érvényesítése, az épített környezet esztétikus, harmonikus alakítása.
(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása kötelező minden építési, fennmaradási engedélyezési és rendeltetésváltási eljáráshoz kötött építési tevékenység esetén.
(3) Az önkormányzat a településképi véleményezési eljárást a vonatkozó, hatályos jogszabályok előírásai szerint folytatja le.
(4) Az önkormányzat szakmai véleménye a települési főépítész szakmai állásfoglalásán alapul.
A településképi véleményezési eljárás lefolytatása
28. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető vagy az általa megbízott tervező az önkormányzathoz címzett kérelmére indul. A kérelemhez műszaki tervdokumentáció csatolása - az ÉTDR elektronikus felületére feltöltve - szükséges.
(2) Az önkormányzat bekéri a főépítész véleményét, aki előkészíti a településképi véleményt.
(3) Az önkormányzat a véleményében a tervezett építési tevékenységet
a) javasolja engedélyezésre, feltétel nélkül vagy feltételt kikötve,
b) nem javasolja engedélyezésre, amennyiben
ba) a kérelem, vagy a tervmelléklet nem felel meg az e rendeletben meghatározottaknak, vagy
bb) a tervezett építési tevékenység nem felel meg a településképi követelményeknek.
(4) Az önkormányzat településképi véleménye ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építési hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.
(5) A településképi véleményt 15 napon belül az elektronikus tárhelyre fel kell tölteni, és meg kell küldeni a kérelmezőnek is. Ha a polgármester 15 napon belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
(6) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az építtető - kérelmező - adatait,
b) a tervezett tevékenység leírását, pontos helyét, valamint az építési-műszaki tervdokumentációját. A műszaki tervdokumentáció tartalmát a vonatkozó, hatályos jogszabályok alapján kell összeállítani.
(7) Az önkormányzat településképi véleménye tartalmazza:
a) az építtető-kérelmező - adatait,
b) a tervezett tevékenység rövid leírását, helyét,
c) a tervezett tevékenység településképi szempontú értékelését,
d) a döntést tartalmazó rendelkezést.
29. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető, vagy kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. A kérelemhez mellékelni kell a véleményezendő építési műszaki tervdokumentációt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki tervdokumentációnak a vonatkozó, hatályos jogszabályban előírt munkarészeket kell tartalmaznia.
(3) Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció a településrendezési eszköz - Helyi Építési Szabályzat - irányadó szabályozásától eltérő megoldást tartalmaz, az önkormányzat településképi véleménye a 28. § (3) bekezdés b) pontja szerinti elutasítást tartalmazza.
A településképi véleményezés szempontjai
30. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, a településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldásokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelelő-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak és e rendelet előírásainak.
(3) A településképi véleményezési eljárás részletes vizsgálati szempontjai:
a) a beépítés módja, a településképbe való illesztése, környezetbe illeszkedés, a beépítés és a jellegzetes látvány, a helyi jelleg védelme.
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait, használatának és fejlesztésének lehetőségeit.
c) A tervezett beépítés megfelelően veszi-e figyelembe a hatályos településrendezési eszközök előírásait.
d) A tervezett beépítés nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve kilátását.
e) több ütemben megvalósuló új beépítés, vagy bővítés esetén
ea) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek,
eb) biztosított lesz-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeinek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósítása.
(4) Teljesíti-e a helyi védettségű épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat, a helyi építészeti érték érvényre juttatását.
(5) A tervezett rendeltetés és az azzal összefüggő használat nem korlátozza, illetve zavarja indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok és a környezet rendeltetésszerű használatát.
(6) Az épület homlokzatának és tömegének kialakításánál vizsgálni kell, hogy
a) az építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint alakuló környezethez.
b) A homlokzat tagolása, színezése, a nyílásosztása, az anyagok minősége, a felület struktúrája összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival, hogyan jelenik meg az utcaképben.
c) A tető kialakítása - hajlásszöge, esetleges tetőfelépítménye, tetőfedése - megfelelően illeszkedik a domináns környezet adottságaihoz, megjelenéséhez.
d) A terv településképi szempontból kedvező megoldási lehetőséget kínál-e az épületgépészeti és egyéb berendezésinek, tartozékainak az épület homlokzatán és tetőzetén történő elhelyezésére.
e) A terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám-és információs berendezések kialakítására és az épület homlokzatán való elhelyezésére.
(7) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell:
a) A közterület mentén az épület kialakításának módját, hogy
aa) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, növényzetét, és ebből eredően
ab) a terv javaslatot ad-e a közterületet érintő esetlegesen szükségessé váló beavatkozásokra.
b) A közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglevő és telepítendő fákra, fasorokra.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
A településképi bejelentési eljárás és alkalmazási köre
31. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építésügyi hatósági engedélyhez, valamint egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek vonatkozásában az önkormányzatnak biztosít eszközt arra, hogy befolyásolhassa a település képét.
(2) Az önkormányzat a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást abból a szempontból vizsgálhatja, hogy
a) a bejelentés megfelel-e a vonatkozó hatályos jogszabály formai és tartalmi követelményeinek,
b) a tervezett építési tevékenység, reklám vagy rendeltetés illeszkedik-e a településképbe,
c) megfelel-e a településképi és rendeltetésváltozás esetén a településkép-védelmi és a településrendezési eszközben foglalt követelménynek.
(3) Településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező:
a) az építmények rendeltetésének megváltoztatása, önálló rendeltetési egység rendeltetésének, vagy a rendeltetési egységek számának változtatása esetén,
b) reklámhordozók és reklámok elhelyezése tekintetében, a településképi követelmények érvényesítése érdekében.
c) jogszabályban rögzített építésügyi hatósági eljáráshoz nem kötött építési tevékenység esetén, az egyszerű bejelentés alapján építhető lakóépületek kivételével.
d) meglevő épület utólagos hőszigetelése, homlokzati felületképzésének változtatása esetén,
e) meglévő épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása vagy megváltoztatása esetén,
f) szobor, emlékmű, emlékjel, kereszt építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg eléri, vagy meghaladja a 6,0 métert.
g) cég és címtábla, cégér vagy cégérszerű reklámtábla, egyedi tájékoztató tábla, kirakat elhelyezése,
h) szellőztető, illetve klímaberendezés, áru- és pénzautomata, közterületre néző homlokzaton való elhelyezés esetén, ha az építés nem érinti az építmény tartószerkezetét.
A településképi bejelentési eljárás lefolytatása
32. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által az önkormányzathoz benyújtott, papír alapú bejelentésre indul.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a bejelentő -kérelmező - nevét,
b) a bejelentő címét, szervezet esetén székhelyét,
c) a folytatni kívánt tevékenység jellegét:
ca) a folytatni kívánt építési tevékenység megjelölését,
cb) a reklám elhelyezés megjelölését,
cc) a rendeltetés változtatás megjelölését,
d) a c) pont szerinti tevékenység pontos helyét, a telek helyrajzi számát,
e) a tevékenység tervezett időtartamát.
(3) Építési munkák esetében a bejelentéshez - papír alapon - mellékelni kell a kérelem tárgyának megfelelő - értékelhető tartalommal és előadásmóddal készített - dokumentációt, melynek tartalmaznia kell:
a) műszaki leírást a kialakításról és a telepítésről,
b) helyszínrajzot a szomszédos építmények és terepviszonyok ábrázolásával,
c) alaprajzot,
d) homlokzatokat,
e) színtervet, utcaképi vázlatot, látványtervet.
(4) Reklám elhelyezés esetén a bejelentéshez papír alapon mellékelni kell - a megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által - értékelhető tartalommal és előadásmóddal készített - dokumentációt, melynek tartalmaznia kell:
a) műszaki leírást a telepítésről és a kialakításról,
b) közterületi elhelyezés esetén - a mobil megállító tábla kivételével - a közműszolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett helyszínrajzot,
c) a reklámberendezés elhelyezésének és rögzítésének műszaki megoldását,
d) a berendezés érintett részletét, - a 2,0 négyzetmétert meghaladó felületű berendezés esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot - látványtervet vagy fotómontázst.
(5) A településképi bejelentési eljárásban a döntés kialakítása során különösen a következő szempontokat kell figyelembe venni:
a) a kialakult település-és telekszerkezetnek való megfelelés,
b) a védendő - megmaradó - adottságok számbavétele és értékelése,
c) az építési- és közlekedési szabályoknak való megfelelés,
d) a tervezett, távlati adottságoknak való megfelelés,
e) a terület felhasználás megfelelőség.
(6) Az önkormányzat településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.
(7) Az önkormányzat a bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül hatósági határozatban a tervezett tevékenység megkezdését
a) tudomásul veszi - kikötéssel vagy kikötés nélkül, melyről a bejelentőnek igazolást küld., amennyiben a tervezett és bemutatott tevékenység illeszkedik a településképi elvárásokhoz, továbbá a bejelentés és a mellékelt tervdokumentáció megfelelő.
b) megtiltja - indoklással - amennyiben a tervezett tevékenység nem illeszthető a településképhez, vagy a bejelentés és a mellékelt dokumentáció nem megfelelő.
(8) Az önkormányzat figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés és tudomásulvétel nélkül végzett tevékenység folytatásának jogkövetkezményeire.
(9) A határozat érvényességi ideje:
a) meghatározott ideig fennálló építmény vagy reklámhordozó esetén határozott idő,
b) állandó építmény vagy rendeltetés módosítás esetén határozatlan időre szól.
(10) A tudomásul vett településképi bejelentés után a tervezett tevékenységet hat hónapon belül meg kell kezdeni, a rendeltetésváltoztatásról hat hónapon belül gondoskodni kell.
(11) A településképi bejelentési eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint jogszerű hallgatásnak van helye.
(12) Az önkormányzat döntésével szemben a bejelentő Horpács Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez fellebbezést nyújthat be.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
A településképi kötelezési eljárás és szabályai
33. § (1) A településképi kötelezési eljárás célja a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében hozott követelmények betartatás, a meghatározott kötelezettségek teljesítésének biztosítása.
(2) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a bejelentési eljárás körébe tartozó építési munkákkal, rendeltetés módosítással kapcsolatosan, amennyiben azok megvalósítása
a) a jogszabályban előírt bejelentés elmulasztásával,
b) a bejelentés tudomásulvételét megtagadó döntése ellenére, vagy
c) a kiadott határozatban foglalt kikötések teljesítése nélkül, vagy csak részleges teljesítésével valósult meg.
(3) Az önkormányzat a települési kötelezési eljárás során, önkormányzati hatósági döntéssel elrendelheti:
a) a településképet rontó reklámok, cégérek, hirdető-berendezések átalakítását, felújítását, áthelyezését, megszüntetését vagy eltávolítását, ha azok
aa) elhelyezése nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek,
ab) műszaki állapota nem megfelelő,
ac) elhelyezése, mérete, formája, anyaga vagy színezése nem illeszkedik az épület homlokzatának, tetőzetének adottságaihoz.
ad) megjelenése nem illeszkedik a településképi látványba,
ae) elhelyezése bejelentés nélkül történt, valamint, ha
af) a kiadott határozatban foglalt kikötéseket nem, vagy csak részben teljesítette,
b) a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését, ha
ba) műszaki állapot nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzati burkolatai vagy díszítő elemei hiányosak, sérültek,
bb) rendeltetéstől eltérő használata veszélyezteti a védett értékek megőrzését,
bc) felületképzése, színezése idegen az épület karakterétől és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja annak megjelenését, a településképet.
(4) A kötelezési eljárásban az önkormányzat kötelezheti az érintett ingatlan tulajdonosát az építmény vagy építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, az új rendeltetés szerinti használat felfüggesztésére, a reklámok, cégérek megszüntetésére, illetve a bejelentési eljárásban hozott határozat kikötéseinek teljesítésére.
34. § (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre folytatható le.
(2) A hivatalból történő - ellenőrzési tevékenység - eljárás:
a) az önkormányzat az észleléstől számított 15 napon belül megindítja az eljárást az ingatlan tulajdonosának értesítésével és 10 napon belüli nyilatkozattételre való felhívással.
b) a továbbiakban a kötelezési eljárás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint történik.
(3) Kérelemre folytatott eljárás menete:
a) A kötelezési eljárás lefolytatását minden természetes személy, jogi személy és szervezet írásban kérelmezheti, aki Horpács község igazgatási területén érintett.
b) a benyújtandó kérelemnek tartalmaznia kell:
ba) a kérelmező adatait, nevét, címét, elérhetőségét és Horpács igazgatási területével való érintettségét,
bb) a kért eljárás indokoltságát,
c) az önkormányzat a beérkezéstől számított 15 napon belül értesíti a kérelmezőt
ca) a kötelezési eljárás megindításáról, vagy
cb) a kérelem - vizsgálat vagy vizsgálat nélküli - elutasításáról.
d) A kötelezési eljárás megindítása után az eljárás szabályai a (2) bekezdés b) pontja szerint történik.
A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei
35. § (1) Az önkormányzat ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha mulasztást észlel, vagy a tevékenységet a tiltása ellenére vagy attól eltérően folytatja
a) kötelezési eljárást indít, vagy
b) reklám és reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.
36. § (1) A településképi követelmények megszegésének esetei:
a) az ingatlan tulajdonosa a hatósági tiltás ellenére a településképi követelmény megsértésével végzi a tevékenységet.
b) az ingatlan tulajdonosa a feltétellel vagy feltétel nélkül tudomásul vett bejelentéstől eltérően, másként végzi a tevékenységet.
c) Az ingatlan tulajdonosa elmulasztja a településképi eljárás kezdeményezését e rendeletben meghatározott bármely esetben.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetekben - a településképi követelmények megszegése esetén - elbontásra, felújításra vagy átalakításra irányuló kötelezés alkalmazható.
37. § (1) Az önkormányzat a településképi kötelezettség megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén, e magatartás elkövetőjével szemben 100.000, - forinttól 1.000.000, - forintig terjedő településképi bírság kivetését rendelheti el.
(2) A településkép-védelmi bírságot a kötelezettség mulasztásának mértéke, a településkép romlásának mértéke, valamint a jogsértéssel okozott hátrány mértéke szerint kell kiszabni.
(3) A településkép-védelmi bírságot a polgármester javaslatára a Képviselő-testület határozatban veti ki. A településkép-védelmi bírság közadók módjára hajtható be.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
38. § E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
39. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a településkép védelméről szóló 6/2018. (X. 31.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
5. melléklet
6. melléklet