Kisecset község Önkormányzat Képviselő – testületének

15/ 2013 (XII.27.) rendelete

a szociális ellátások helyi szabályairól.

Kisecset Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) képviselő - testülete (továbbiakban: képviselő- testület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja és a 32. cikk (2) bekezdése alapján a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 45. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja.

A rendelet célja

1. §

(1) A rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokra, figyelemmel a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében a község költségvetésének és teherbíró képességének figyelembevételével meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális-ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.

(2) A Képviselő-testület e szabályozása során abból a követelményből indult ki, hogy a szociális ellátás feltételeinek biztosítása - a településen élő állampolgárokért és családjaikért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaiért viselt felelősségen túl - az állam központi szervei mellett - a helyi önkormányzat feladata.

  A rendelet hatálya

  2. §

1. A rendelet hatálya kiterjed:

a.)Kisecset Község Önkormányzata közigazgatási területén élő állandó lakóhellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.)  3.§-ában meghatározott személyekre.

b.)Az Sztv. 6.§-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Kisecset község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte,

c.) A települési önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra      rászorulónak önkormányzati segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. Az ellátást biztosító követelheti a kifizetett önkormányzati segély megtérítését a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervtől.

d.) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében az önkormányzat tulajdonában álló és az általa fenntartott szociális intézményre és az általa nyújtott ellátásokra.

(2)A rendelet hatálya alá tartozó szociális ellátások fedezetét az önkormányzat éves költségvetésében kell tervezni.

(3) Az Önkormányzat által nem kötelezően nyújtandó szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapítására csak abban az esetben van lehetőség, amennyiben az ellátások megállapításához szükséges források rendelkezésre állnak.

                                         Értelmező rendelkezések

E rendelet alkalmazásában a Sztv. 4. §.- ban foglaltak irányadók.

Eljárási hatáskörök

3. §

1. E rendeletben meghatározott szociális feladat és hatásköröket a képviselő – testület átruházott és saját hatáskörében a polgármester, továbbá a jegyző saját hatáskörben gyakorolja és a közigazgatási és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) előírása szerint látja el.

2. A képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

1. Az önkormányzati segély megállapítása
2. Méltányossági közgyógyellátás
3. Tankönyv segély megállapítása

3. A polgármester átruházott hatáskörébe tartozik:

1. Falugondnoki szolgáltatás
2. Szociális étkeztetésre jogosultság megállapítása
3. Házi segítségnyújtás
4. Családsegítés
5. Rendkívüli átmeneti segély
6. Újszülött támogatása

4. A polgármester saját hatáskörébe tartozik:

• Köztemetés elrendelése

(5) Az Sztv-ben biztosított jogkörében eljárva a jegyző dönt:

1. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapításáról, módosításáról, megszüntetéséről és évente felülvizsgálja
2. Rendszeres szociális segély megállapításáról, módosításáról, megszüntetéséről és  kétévente felülvizsgálja
3. Lakásfenntartási támogatás megállapításáról, módosításáról, megszüntetéséről és felülvizsgálatáról

6. A képviselő – testület és a polgármester szociális feladatkörét a Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal kisecseti kirendeltsége útján látja el.

4.§

    (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó ellátások esetén a kérelmeket Kisecset Község Önkormányzat Hivatalánál a Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal Kisecseti Kirendeltségén (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani.

(2) Szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) Szociális ellátás megállapításának hivatalból kezdeményezésére jogosult:

1. helyi önkormányzati képviselő,
2. polgármester,
3. jegyző,

5. §

(1) A Hivatal a szociális ellátásokra vonatkozó kérelmeket és a hivatalból indult eljárásokat környezettanulmány felvételével támasztja alá az Szt. 10.§ (6) bekezdése alapján és a hatáskörrel rendelkező szerv elé terjeszti elbírálásra.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az igénylőnél a tárgyévben már készült környezettanulmány, vagy a kérelmező életkörülményei hivatalból ismertek és az igénylő életkörülményeiben lényeges változás nem feltételezhető.

(3)             Az ellátásra való jogosultság megállapításához – a hivatalból indult eljárásokat kivéve - a kérelemhez csatolni kell a Szt. 10. §.-ban foglaltak szerinti jövedelemigazolásokat.

(4) Amennyiben az igénylő vagy családja jövedelme kizárólag vagy túlnyomórészt vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik, illetve kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, úgy a Hivatal beszerzi az illetékes NAV igazolását a jövedelemadó alapra vonatkozóan.

6. §

     (1) Kérelmező létfenntartását veszélyeztető körülmények fennállása esetén a szociális ellátás bizonyítási eljárás nélkül az igénylő nyilatkozata alapján is megállapítható.

 (2) A 6.§ (1) bekezdésében rögzített esetben a Hivatal a határozat kiadását követő 15 napon belül helyszíni ellenőrzéssel vizsgálja meg a nyilatkozatok valódiságát. A jegyző az esetlegesen jogtalanul felvett összeg visszafizettetésére a hatáskör gyakorlójának 8 napon belül javaslatot tesz.

7. §

   (1) A rendszeres pénzbeli ellátásokat utólag minden hónap 5. napjáig kell folyósítani a 63/2006.(III.27.) Kormányrendelet 6.§ (1) bekezdése alapján.

(2) Az igénylő rendkívüli élethelyzetére tekintettel a polgármester jogosult az ellátás azonnali készpénzben való kifizetésének engedélyezésére. Erről a Képviselő-testületet – soron következő ülésén – tájékoztatni kell.

(3) A természetben nyújtott ellátások számláit az Önkormányzat költségvetésének terhére kell kiegyenlíteni.

Általános rendelkezések

 8. §

(1) A benyújtott kérelem elbírálásáról annak jogosultja döntését követően határozatot hoz, melyről a kérelmezőt a határozat megküldésével értesíteni kell.

(2)  A testület döntése és a polgármester saját hatáskörében hozott döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. A döntés ellen 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozva kereset nyújtható be a Balassagyarmati Törvényszékhez (2660. Balassagyarmat, Köztársaság tér 2.).

(3) A polgármester átruházott hatáskörben hozott döntése ellen 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, melyet Kisecset Község Önkormányzatának Képviselő-testületéhez kell benyújtani.

(4) A jegyző hatáskörébe tartozó kérelmek elbírálásáról a Ket. szabályai szerinti határidőn belül dönt.

(5) A jegyző döntése ellen 15 napon belül jogszabálysértésre hivatkozva fellebbezést lehet benyújtani a megyei Szociális és Gyámhivatalhoz.

9. §

1. A kérelmező köteles együttműködni az eljáró személyekkel. Köteles a szociális helyzetére vonatkozóan a valóságnak megfelelően nyilatkozni. Amennyiben erre nem hajlandó, úgy a kérelmet el kell utasítani.
2. Rendkívüli eset kivételével egy éven belül nem jogosult, illetve önmagát zárja ki az a személy        (család) a szociális juttatásból, aki valótlan tényt állít, megtévesztő adatot szolgáltat vagy családja megélhetését felróhatóan veszélyezteti.
3. A megélhetés szempontjából különösen felróható magatartásnak minősül, ha a kérelmező, vagy közeli hozzátartozója munkanélküli ellátásra azért nem jogosult, mert korábban semmilyen kereső tevékenységet nem végzett, munkahelyszerzés céljából a Járási Kormányhivatal Munkaügyi Kirendeltségével, illetve a helyi Önkormányzattal nem működik közre.
4. A (3) bekezdésben foglalt esetekben a kiskorú gyermekek védelme érdekében az intézményi térítési díjakat (óvoda, étkeztetés) részben vagy egészben az Önkormányzat átvállalhatja.
5. A támogatás folyósítása jogszabályi feltételeinek meglétét kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni. Ekkor a kérelmet az ügyfélnek meg kell újítani.

A rendszeres ellátás összegét az Sztv. 25. § (5), (6) bekezdésben meghatározott esetekben is felül kell vizsgálni.

6. Ha az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, illetve a Sztv. 38. §. (3) bekezdése szerinti egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege változik, a változás időpontjától a szociális ellátás, illetve a lakásfenntartási támogatást az új összegnek megfelelően kell folyósítani.
7. A megállapított pénzbeli ellátás folyósítása, segély kifizetése határozat alapján a polgármester utalványozása, pénzügyi ellenjegyzés, ellenőrzés és érvényesítése után az Önkormányzat pénztárából történik.
8.  A kifizetési jegyzéket a pénzügyi ügyintéző készíti el és kifizetés előtt köteles azt ellenőrzésre, érvényesítésre jogosult személyeknek átadni.

(10) A támogatásban részesülő a jogosultsága feltételeit érintő lényeges tények, jövedelmi, vagyoni viszonyai változását annak bekövetkezését követő 15 napon belül köteles bejelenteni.

(11) A Sztv - ben és e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy a törvény, illetve rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást azonnali hatállyal meg kell szüntetni, a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését pedig az Sztv. 17.§ - ában foglaltak szerint kell elrendelni.

(12) A szociális ellátásokra való jogosultság tekintetében az önkormányzat nyilvántartást vezet, melyre az Szt. 18.§.-ban meghatározott adatkezelési előírások vonatkoznak.

(13) Az itt nem szabályozott esetekben az Sztv. 4.-24. § ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmaz

ni.

SZOCIÁLIS  RÁSZORULTSÁGTÓL  FÜGGŐ  PÉNZBENI  ELLÁTÁSOK.

A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására az önkormányzat pénzbeli szociális ellátást állapíthat meg.

Az ellátásokra vonatkozó általános szabályokat az Szt. 25-32/A.§-a tartalmazza.

Aktív korúak ellátása

10. §

 (1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek,

a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy

b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy

c) aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a) - c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy

d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy

e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy

f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy

g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat.

Az aktív korúak ellátása tekintetében - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem minősül keresőtevékenységnek, ha a kérelmező, illetve a jogosult közfoglalkoztatásban, egyszerűsített foglalkoztatásban vesz részt vagy háztartási munkát végez.

(2)    Aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításának egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, vagy az ellátás jogosultja lakókörnyezetének rendezettségét biztosítsa.

(3)    Amennyiben helyszíni szemle során megállapítást nyer, hogy a 10.§ (2) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, a jegyző megfelelő, de legalább 5 napos határidő tűzésével a kérelmezőt, vagy a jogosultat – az elvégzendő feladatok konkrét megjelölésével – felszólítja.

    (4)Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek, aki a 10.§ (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek felszólítás ellenére nem tesz eleget.

    (5) Nem állapítható meg, illetve meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságot a Szt. 34.§. (1) – (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

   (6) Annak a személynek, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, a Szt. 35-     36. § alapján foglalkoztatás helyettesítő támogatás, vagy Szt. 37. §.-ban foglaltak szerint rendszeres szociális segély kerül megállapításra.

Együttműködési szabály a rendszeres szociális segély esetében

11. §

      (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő személyek vonatkozásában az együttműködésre kijelölt szerv Nyugat Nógrád Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, amely kijelölt szervezettel köteles együttműködni. A rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül az ellátottnak kötelessége a kijelölt szervezettel az ellátás megállapításának tényét közölni.

(2) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy – az egészségkárosodott személy kivételével – a segély folyósításának feltételeként köteles együttműködni a 11.§ (1) bekezdés szerinti együttműködésre kijelölt szervvel, vagy az általa meghatározott esetekben egyéb szervekkel.

(3)  A 11.§ (2) bekezdésben meghatározott személy az együttműködés keretében köteles a Szt.-ben foglalt kötelezettségének eleget tenni, a Nyugat Nógrád Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal és a beilleszkedést segítő programban megjelölt szervezetekkel rendszeres kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni, a beilleszkedését segítő programban előírtakat teljesíteni.

(4) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy együttműködési kötelezettségének teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát köteles haladéktalanul – személyesen vagy írásban – legkésőbb 3 munkanapon belül hitelt érdemlő módon a Nyugat Nógrád Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál bejelenteni. Az intézmény köteles az igazolás megalapozottságát vizsgálni.

(5) A Nyugat Nógrád Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a 63/2006.(III.27.) Kormányrendeletben meghatározott feladatain túl írásban tájékoztatja az önkormányzatot:

1. a beilleszkedést segítő programról, annak egy példányával,
2. a beilleszkedést módosító program módosításáról annak egy példányával.

6. A beilleszkedést segítő program típusai:

1. munkaképesség javító programok,
2. egyéni foglalkozások,
3. tanácsadások,
4. álláskeresésre, elhelyezkedésre irányuló, 
5. más ellátásba juttatás.

7. Az együttműködés megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból

1. a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem jelenik meg a Nyugat Nógrád Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál nyilvántartásba vétele céljából,
2. az együttműködési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget,
3. a beilleszkedést segítő program bármely pontjának nem tesz eleget,
4. akadályoztatása okát az előírt időben nem jelenti, hitelt érdemlő módon nem igazolja,
5. a beilleszkedést segítő programban meghatározott szervezetekkel a kapcsolatot nem veszi fel, az általuk meghatározott időpontban nem jelenik meg, vagy
6. a Nyugat Nógrád Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vagy a beilleszkedési programban meghatározott szervezeteknél a kijelölt időpontban ittas vagy bódult állapotban jelenik meg.

12.§

1. Az ellátás igénylése a 3. sz. melléklet szerinti kérelem – jövedelem- vagyon és együttműködési nyilatkozat – kitöltésével és az érintettek sajátkezű aláírásával történik
2. Amennyiben a kérelem, - jövedelem és vagyonnyilatkozat - kitöltésénél a kérelmező valótlan adatokat közöl, vagy tényadatokat nem közöl, együttműködést nem vállalónak minősül, amiért a kérelmet el kell utasítani.
3. Az itt nem szabályozott kérdésekben az Sztv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Lakásfenntartási támogatás

13.§

(1) Normatív lakásfenntartási támogatás jogosult az, aki az Szt. 38-39 §-ban foglalt feltételeknek megfelel.

 (2)  A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt

a) a törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás), vagy

b) az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek.

 (3) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet 21 napon belül kell elbírálni.

(5) A támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától 12 hónapra kell megállapítani..

(6) A települési önkormányzat rendeletében a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételeket teljesítse.

(7) Amennyiben helyszíni szemle során megállapítást nyer, hogy kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének nem tesz eleget, a jegyző megfelelő, de legalább 5 napos határidő tűzésével a kérelmezőt, vagy a jogosultat – az elvégzendő feladatok konkrét megjelölésével – felszólítja.

(8) Meg kell szüntetni a lakásfenntartási támogatás ellátására való jogosultságát annak a lakásfenntartási támogatásra jogosult személynek, aki a lakókörnyezete rendezettségének felszólítás ellenére nem tesz eleget.

(9) Amennyiben a lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a jegyző a (8) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított lakásfenntartási támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan

a) a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet, valamint

b) a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül benyújtott kérelem esetén a normatív lakásfenntartási támogatás kizárólag természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható.

 (10) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(11) A (2) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

Ápolási díj

14. §

1. A települési önkormányzat képviselő-testülete a Szt. 43/B §. szerinti méltányossági ápolási díjat nem állapít meg.

Önkormányzati segély

15. §

1. Az önkormányzat, önkormányzati segélyt nyújt e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén

1. a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő szociális rászorult családok részére;
2. annak, aki elhunyt közeli hozzátartozójának eltemettetéséről gondoskodott;
3. újszülöttel kapcsolatos költségek csökkentéséhez, gyermek iskoláztatásához.

2. Azon kérelmező esetén, akinek a kérelmében foglaltak fennállása tényszerűen megállapítható és az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át nem haladja meg, úgy a benyújtott elutasítani nem lehet.

3. Amennyiben a kérelmező egy főre számított havi családi jövedelemhatára az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át meghaladja, úgy önkormányzati segély különös méltánylást érdemlő esetekben állapítható meg.

16.§.

(1) Eseti segély a 15. §. (1) a, pontjában foglaltak figyelembe vételével állapítható meg, ha a kérelmező krízis, illetve különös méltánylást érdemlő élethelyzetbe került. 

 (2) Az önkormányzati segélyként meghatározott eseti segély családonként egy naptári éven belül legfeljebb 4 alkalommal állapítható meg, az alkalmanként adható összege nem lehet kevesebb egyezer forintnál.

(3) Az eseti segélyt alkalmanként egy családból egy személy részére állapítható meg.

17. §

1. Temetési segélyre jogosult az a kérelmező, aki elhunyt közeli hozzátartozójának temettetéséről gondoskodott, a temetés költségeit viselte.
2. A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről, a segélyt kérő nevére kiállított a temetési segély mindenkori összegét meghaladó összegű számla(k) eredeti példányát, valamint az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának másolatát.
3. Az eredeti temetési számlára, számlákra kifizetési záradékként rá kell vezetni a segély kifizetésének tényét, összegét, majd az önkormányzat bélyegzőlenyomatával ellátva a kérelmezőnek vissza kell adni. A kérelem mellé a záradékolt számla másolatát kell csatolni.
4. Amennyiben a benyújtott számla értéke nem haladja meg az e rendelet alapján megállapítható temetési segély összegét, abban az esetben maximum a számla összege fizethető ki temetési segélyként
5. Különösen méltánylást érdemlő esetben a polgármester a (8) bek.-ben meghatározott összegnél magasabb összegű temetési segélyt is megállapíthat, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.
6. A temetési segélyeket a polgármester átruházott hatáskörben bírálja el.
7. A temetési segély elbírálását az igénylés beadásakor, kifizetését legkésőbb a következő munkanapon kell teljesíteni.
8. A temetési segély összege temetésenként 15.000 Ft.
9. A temetési segélyre vonatkozó kérelmet a temetési számla kiállításának időpontjától számított 3 hónapon belül lehet benyújtani.
10. Nem jogosult temetési segélyre aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.

18.§.

1. Újszülött gyermek születése esetén a polgármester a gyermek születésekor kisecseti állandó lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen itt élő anya kérelmére 15.000 Ft (azaz: tizenötezer Ft) egyszeri támogatást nyújt.
2. A támogatás a gyermek születését követő három hónapon belül igényelhető abban az esetben, ha az igénylés időpontjában az anya és az újszülött is kisecseti állandó lakcímmel rendelkezik és életvitelszerűen a településen él. Az igényléskor a születési anyakönyvi kivonat másolatát a kérelemhez csatolni kell.
3. A támogatást az újszülöttel kapcsolatos kiadásokra kell fordítani.
4. Gyermek iskoláztatásához annak a gyermeket nevelő szülőnek nyújtható segély, akinek gyermeke nappali rendszerű iskolai tanulmányokat folytat, továbbá saját jogon annak a nagykorú kisecseti állandó lakcímmel rendelkező lakosnak, aki nappali rendszerű iskolai tanulmányokat folytat .
5. A segély folyósításának feltétele az iskolai tanulmányok folytatásának igazolása.

19. §

(1) Az önkormányzati segélyt a jogosult köteles a segélyt megállapító határozatban megjelölt célra felhasználni.

(2) Az önkormányzati segély a jövedelmi viszonyokra tekintet nélkül, hivatalból is megállapítható.

(3) Az önkormányzati segély e rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon is előterjeszthető.

(4) Veszélyhelyzet elhárítása, illetve különös méltánylást érdemlő helyzetekben a polgármester rendkívüli önkormányzati segélyt állapíthat meg. A megállapított rendkívüli önkormányzati segélyekről a polgármester a képviselő –testületet a soron következő ülésen tájékoztatja

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK.

20.§

 (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában

b) a lakásfenntartási támogatás és

c) az önkormányzati segély

nyújtható.

 (4) Természetbeni támogatásnak minősül az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tüzelő, a tankönyv- és tanszer, a tandíj, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

Köztemetés

21.§.

1. Kisecset község polgármesterének - a halálesetről való tudomásszerzést követő 21 napon belül- gondoskodnia kell az önkormányzat illetékességi területén az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

  a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

              b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

 (2) A köztemetés megszervezése, lebonyolítása esetén biztosítani kell, hogy a temetés színvonala semmiben sem térjen el kedvezőtlen irányban a helyben szokásos legegyszerűbb temetkezési szolgáltatás színvonalától.

(3) Köztemetés esetén, ha az elhunyt vallása ismert, az illetékes egyház is megkereshető a közös eltemettetés biztosításához.

(4) Az elhunyt személy utolsó lakhelye szerint és az eltemettetést végző önkormányzat az Sztv 48.§. (2)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint köteles eljárni a köztemetés költségeinek megtérülése, megtérítése érdekében.

Közgyógyellátás

22.§

1. A közgyógyellátásra az Szt. 49.§. (1)-(2) bekezdésében foglaltakon kívül – méltányossági jogcímen – az a szociálisan rászorult személy jogosult, akinek esetében az alábbi feltételek fennállnak: 

 a) az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-ánál, egyedül élő esetén annak 200%-ánál alacsonyabb továbbá

b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladja.

(2) A méltányossági közgyógyellátásáról a képviselő – testület dönt, az ellátásra való jogosultságot egy évre állapítja meg. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap.

(3) A közgyógyellátásra való jogosultság ugyanazon időszakra vonatkozóan csak egy jogcímen állapítható meg azzal, hogy méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság csak abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező alanyi vagy normatív jogcímen nem jogosult az ellátásra.

(4) A közgyógyellátás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal korábban befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani.

(5) A méltányossági közgyógyellátás megállapításával kapcsolatos további szabályokat a Szt. 49-53. § tartalmazza.

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK.

23. §.

1. A szociálisan rászorulók részére a személyes gondoskodás keretében az önkormányzat az alábbi szociális alapellátási szolgáltatásokat biztosítja:
2. Szociális alapszolgáltatások:

a) a falugondnoki szolgáltatás

b) az étkeztetés,

c) a házi segítségnyújtás,

           d) családsegítés

Falugondnoki szolgáltatás

24. §

 (1) A falugondnoki, szolgáltatás célja Kisecset település intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.

 (2) A falugondnoki szolgáltatás közreműködik az étkeztetés biztosításában.

Szociális étkeztetés

25. §

(1) Az önkormányzat étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk miatt.

(2) A szociális gondoskodás körében igénybe vehető étkeztetés iránti kérelmet a polgármester bírálja el.

(3) A szociális étkeztetés térítési díjának meghatározása az önkormányzat külön rendeletében történik.

Házi segítségnyújtás

26.§.

1. Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
2. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

3. A szolgáltatás ellátásáról Kisecset Község Önkormányzata a társulás keretében fenntartott Nagyoroszi Közös Szociális Szolgáltató Társulás  keretében gondoskodik.
4. A házi  segítségnyújtás keretében az Szt. 63. §. szerint vizsgálni kell a gondozási szükségletet.

Családsegítés

27. §

1. A családsegítés feltételrendszerét a Szt. 64.§-a tartalmazza.
2. A szolgáltatás ellátásáról Kisecset Község Önkormányzata a társulás keretében fenntartott Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat keretében gondoskodik.

A jogtalanul igénybevett ellátás megtérítése

28. §

(1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell:

            a./ a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,

         b./ természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a

              szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére,

             c./ személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési  díj teljes

                 összegének megfizetésére (a továbbiakban a./ - c./ pont alattiak együtt: megtérítés).

3. A jogosulatlan igénybevett ellátás megtérítésére vonatkozó szabályokat az Szt. 17 §. tartalmazza.

Záró rendelkezések

30. §

1. E rendelet 2014.január 1-én lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat 17/2009 (XII.19) sz. rendelete.
2. A rendeletet a helyi önkormányzat hirdetőtábláján – 15 napra - történő kifüggesztéssel ki kell hirdetni.

Kisecset, 2013. december 27.

…………………………..                                                        ……………………….

                         Fodor Csilla                                                                      Dr. Villant Gréta

                polgármester                                                                                                    jegyző

Kihirdetve: 2013. december 28.

                                                                                                           ……………………….

                                                                                                                     Dr. Villant Gréta

                                                                                                                  jegyző