Kisecset Község Önkormányzata képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32.cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban :Möt.) 53.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a szervezeti és működési szabályzatról a következő rendeletet alkotja.

Általános rendelkezések

Hivatalos megnevezés

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kisecset Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).

     (2) Az Önkormányzat székhelye: 2655 Kisecset Kossuth út 4.

      (3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Kisecset Község Önkormányzat Képviselő-testülete

          (továbbiakban: képviselő-testület)

     (4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal  

            (továbbiakban: Hivatal)  

Jelképek

2.§ (1) A Község címeréről és zászlajáról, azok használati rendjéről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

      (2) Az önkormányzat hivatalos lapjára vonatkozó adatokat a 3. számú melléklet tartalmazza.

3.§ Az Önkormányzat, a képviselő- testület, a polgármester, és a Hivatal, bélyegzőjén a Magyarország címerét kell használni. A Magyarország címerét ábrázoló bélyegző használatát kifejezetten előíró jogszabály hiányában a község címerét ábrázoló bélyegző is használható. Az Önkormányzat bélyegzőinek lenyomatait az 1. számú függelék tartalmazza.

Feladat- és hatáskörök

4.§ (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott feladat- és hatáskörök mellett saját elhatározása alapján önként is vállalhat önkormányzati feladatokat, amennyiben a kötelezően ellátandó feladatok ellátását ez nem veszélyezteti, a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak, és a feladatot jogszabály nem utalja más szerv kizárólagos feladat-és hatáskörébe.

    (2) Az önkormányzati feladatok szakfeladatok szerinti meghatározását a 2. számú melléklet tartalmazza.

5.§ (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartoznak a Möt.42.§-ban meghatározottak, amelyekben kizárólag a képviselő-testület dönthet.

     (2) A képviselő-testület az átruházható feladat- és hatásköreit önkormányzati rendeletben a polgármesterre vagy a jegyzőre átruházhatja.

     (3) A képviselő-testület a polgármesterre átruházza:

• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban:Sztv.)43/B.§(1) bekezdésében foglalt ápolási díj
• a temetési segély
• a szociális étkezés
• közterület használati engedéllyel kapcsolatos hatáskörök, kivéve a tartós, állandó jellegű használat engedélyezése
• az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendeletben a polgármester döntési jogkörében utalt vagyonhasznosítás
• a községi címer és zászló használatának engedélyezése
• díszsírhely adományozás, temetési hely kijelölés
• feladat-és hatásköreinek gyakorlását.

6.§ (1) A képviselő-testület a Möt. 13.§ (1) bekezdésében meghatározott ellátandó feladatok közül az óvodai nevelésről, valamint a gyermekjóléti szolgáltatások ellátásáról társulásban gondoskodik.

      (2) Az egészségügyi alapellátás körébe tartozó háziorvosi szolgálat a vállalkozó háziorvossal kötött megállapodás és orvosi ügyelet Rétság Város Önkormányzatával kötött határozatlan idejű megállapodás alapján Rétság Város Önkormányzatával együttműködve kerül ellátásra.

II.fejezet

A képviselő-testület

7.§ (1) A képviselő-testület tagjainak száma:4 fő. A tagok névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.

      (2) A polgármester  a Möt.66.§-a alapján tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

Az alakuló ülés

8.§ (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.

      (2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

9.§(1) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásáról és annak eredményéről.

      (2) Az alakuló ülésen a polgármester és az önkormányzati képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét e rendelet 3. számú függeléke tartalmazza. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő. Az eskütételt követően a Helyi Választási Bizottság elnöke átadja a megbízóleveleket a képviselők részére.

10.§ A képviselő-testület az alakuló ülésen, de legkésőbb az azt követő ülésen, a polgármester előterjesztése alapján, minősített többséggel alpolgármestert és bizottsági tagokat választ, és meghatározza tiszteletdíjukat.

A képviselő-testület működése

11.§ (1) A képviselő-testület éves munkaterve alapján, szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. Előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő kivételes és rendkívüli esetben rendkívüli ülés összehívására is sor kerülhet.

        (2) A képviselő-testület július 1-jétől augusztus 31-ig munkaterv szerinti rendes ülést nem tart.

       (3)A munkaterv javaslat összeállításához javaslatot kell kérni:

• a képviselő-testület bizottságától,

        b) a jegyzőtől

        c)az önkormányzat intézményeinek vezetőitől.

       (4) A polgármester a munkaterv javaslat az előterjesztésében a beérkezett, figyelembe nem vett javaslatokról is tájékoztatja a képviselő-testületet.

12.§ (1) A munkaterv tervezetét a polgármester legkésőbb a tárgyévet megelőző év november 30-ig a képviselő-testület elé terjeszti.

       (2) A munkaterv tartalmazza:

                a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját,napirendjét,

                b) az előterjesztő, közreműködő megjelölését.

13.§ A képviselő-testület ülését az ülés helyének, kezdési időpontjának, az egyes napirendek tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A képviselő-testület üléseinek pontos időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó hirdetőtáblán kifüggesztésével és a község honlapján történő közzététellel tájékoztatni kell a lakosságot.

14.§ A települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének indítványára a képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni.

15.§ (1) A képviselők és meghívottak legalább 3 nappal az ülés időpontja előtt megkapják az ülés meghívóját és írásos előterjesztéseit.

        (2) Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton (pl.telefon) is összehívható.

        (3) A képviselő-testület elé kerülő napirendi pontok írásban és szóban is előterjeszthetők. A minősített többségű döntést igénylő napirendi pontot írásban kell előterjeszteni.

16.§ (1) Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, valamint a napirendek előterjesztőit.

         (2) A képviselő-testület ülésére-a képviselő-testület tagjain kívül_ meg kell hívni:

• a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét,
• a község díszpolgárait,
• akinek a jelenléte a napirend alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges.

17.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésre, vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

        (2) a képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

        (3) A képviselő-testület ülését vezető személy:

a) megállapítja az ülés határozatképességét,

b) előterjeszti az ülés napirendi javaslatát,

c) napirend előtt tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a képviselő-     testületi döntések végrehajtásáról, valamint a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről.

       (4) A képviselő-testület üléseiről jelenléti ívet kell vezetni, melyet minden jelenlévő tag aláír.

        (5) A képviselő-testület határozatképtelensége vagy az ülés megszakadása esetén a képviselő-testület ülését ugyanazon napirendek tekintetében 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

       (6) Határozatképessége esetén a polgármester, a képviselő vagy a jegyző javaslatára a képviselő-testület számozás nélküli ügyrendi határozattal dönt valamely napirend elnapolásáról, több napirend összevontan történő tárgyalásáról, a meghívóban nem szereplő napirendi téma napirendre tűzéséről, napirendek tárgyalási sorendjének módosításáról.

        (7) A képviselő-testület a napirend előtti felszólalásról, és a napirend előtti tájékoztató tudomásul vételéről vita nélkül határozattal dönt.

18.§ (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje általában: rendeleti javaslatok, határozati javaslatok, beszámolók, tájékoztatók, önálló képviselői indítvány, felvilágosítás kérés, kérdés.

      (2) Indokolt esetben az (1) bekezdésben foglalt sorrendtől el lehet térni.

 19.§ (1) A képviselő-testület napirendi pontjának előterjesztője lehet:

a) polgármester

b) jegyző

c) képviselő-testület tagja

d) képviselő-testület bizottsága

f) a képviselő-testület által felkért szervezet vezetője.

       (2) Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése a bizottság ügykörébe tartozik, az     előterjesztés véleményezése csak a bizottság véleményével ellátva terjeszthető a képviselő-testület elé. A bizottság véleményéről a bizottság elnöke a napirend tárgyalásakor szóbeli tájékoztatást ad.

20.§ Az előterjesztés két részből áll:

a) Első rész:

a) a téma meghatározása,

b) előzmények, a döntés szempontjából meghatározó tények, ismeretek ismertetése, a témakör ismételt napirendre tűzése esetén a korábbi döntés, annak eredménye, a döntés szempontjából meghatározó új körülmények, információk ismertetése.

c) az előkészítés során felmerült vélemények, alternatívák,

d) az előterjesztést készítő megnevezése, aláírása.

b) Második rész:

a) határozati javaslat,

b) a végrehajtásért felelős személy megnevezése,

c) a határidő megjelölése.

21. § (1) Az első napirend tárgyalását megelőzően a polgármester beszámol lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről, és tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.

         (2) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslatról külön-külön kell tárgyalást nyitni. A képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkező meghívottak a napirendhez való hozzászólási szándékukat, kérdésüket az ülés vezetőjének jelzi. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, miután az ülés vezetője a felszólalás lehetőségét megadta.

        (3) Az a felszólaló, aki napirendtől eltér, az ülés vezetője figyelmezteti, hogy térjen a napirend tárgyára, majd ismételt felszólítás után megvonhatja a szót. Az a felszólaló, akitől a napirendtől való eltérés miatt az ülés vezetője a szót megvonta, ugyanabban az ügyben már nem szólalhat fel újra.

22.§(1) A tárgyalás lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület tagja javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

       (2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

       (3) Az előterjesztő a javaslatot, figyelembe véve a napirend tárgyalása során elhangzott véleményeket, javaslatokat, kiegészítéseket, a napirend tárgyalásának lezárásáig megváltoztathatja, visszavonhatja.

       (4) A jegyző jelzi a képviselő- testületnek, ha a döntési javaslat tekintetében jogszabálysértést észlel.

23.§ (1)Amennyiben a napirendhez több felszólalás nincs, a polgármester a napirend tárgyalását lezárja, a tárgyalás során elhangzottakat összefoglalja, a javaslatokat logikai sorrendben szavazásra bocsájtja, majd megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a döntést.

         (2) Az ülés vezetője először a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot bocsátja szavazásra.

         (3) Amennyiben a szavazásra bocsátott kérdésben a szavazástól tartózkodók magas száma miatt érvényes döntés nem született, a szavazás megismételhető, vagy az adott téma tovább tárgyalható.

        (4) Ugyanazon ügyben a téma ismételt tárgyalására és szavazására a Möt. 68.§ (1) bekezdésben foglalt szabályok vonatkoznak.

24.§ (1) A képviselő-testület ülésein jelenlévő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs. Kivéve, ha a hozzászólási szándékot az ülés megkezdésekor jelzik a képviselő-testület felé. A tanácskozási jog megadásáról az ülés vezetője dönt. A hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc lehet.

        (2) Az ülés vezetője lehetőséget adhat arra, hogy a napirendben érintett személy- személyes

         érintettségre való tekintettel- 2 perc időtartamban hozzászólást tehessenek.

25.§ A polgármester a napirend tárgyalása során minden felvilágosítást köteles megadni. Véleményét a

        tárgyalás során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.

26. § A polgármester, illetve az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról kell dönteni.

27.§ Az önkormányzati képviselő a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló képviselői indítványt terjeszthet elő. Az önálló képviselői indítványt a polgármesternél a rendes ülés napját megelőzően legalább öt nappal írásban kell beterjeszteni.

28. § Ügyrendi döntés a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirend témáját érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozik. A képviselő-testület a polgármester vagy képviselő ügyrendi kérdéskörre vonatkozó javaslatáról vita nélkül dönt.

29.§ (1) A polgármester, illetve az ülés vezetője gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, mely során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólalót, aki eltér a tárgyalt napirendi témától, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik,

b) rendre utasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít, valamint aki e rendeletnek a tanácskozás rendjére vagy a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi.

c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót,

d) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához hatóság segítségét veheti igénybe,

(2) A c) d) pontban felsorolt intézkedés a képviselő-testület tagjával.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.

(4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Amennyiben a rend nem áll helyre, a polgármester elhagyhatja az üléstermet, mellyel az ülés félbeszakad. A képviselő-testület ülése a polgármester, illetve a 17.§ (1)-(2) bekezdésben foglalt esetben az ülés vezetőjének összehívására folytatódik.

(5) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólani, azokat visszautasítani, vitába szállni nem lehet.

         (6) Az a képviselő, aki indokolatlanul kettő testületi ülésről távol marad, azt követően tőle kettő havi tiszteletdíjat kell megvonni.

         (7) Az indokolatlan távolmaradásról és tiszteletdíj megvonásáról a képviselő-testület a harmadik testületi ülésen egyszerű többséggel dönt.

          (8) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben szabályozza.

30.§ A képviselő-testület ülésein a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

31.§ Azon települési képviselőtől, aki a Möt. 49.§ (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság egy havi tiszteltdíját megvonhatja.

32.§ A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a) a napirend meghatározásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről,

c) képviselői felvilágosítás kérésre, valamint kérdésre adott válasz elfogadásáról,

d) napirend tárgyalásának lezárásáról, a hozzászólások időtartamának korlátozásáról.

 33.§ (1) Titkos szavazás a Möt.48.§ (4) bekezdésben meghatározott ügyekben tartható. A titkos

 szavazásról – önkormányzati képviselői indítványra- a képviselő-testület dönt.

         (2) A titkos szavazást a  Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző  Bizottság ülésen jelen lévő tagjai bonyolítják le.

        (3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik.

(4) A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi. A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,

b) a Bizottság jelen lévő tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket

d) a szavazás eredményét,

e) a Bizottság jelen lévő tagjainak aláírását.

         (5) A Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság elnöke a szavazás eredményét ismerteti a képviselő-testülettel.

34.§ (1) A képviselő-testület a képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást tart. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a Möt.48.§ (3) bekezdésében írt esetekben és ügyrendi kérdésben.

(2) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak névsorát, a jelenlévő önkormányzati képviselők nevük felolvasásakor „egyetértek”, „ellenzem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak. A leadott szavazatok a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben név szerint rögzítésre kerülnek.

35.§ (1) A felvilágosítás kérés valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, vagy ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati, közérdekű ügyben. A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

         (2) A képviselő a képviselő-testület ülésén felvilágosítást kérhet, kérdést intézhet a képviselő-testület bizottságához, a bizottság elnökéhez, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, és a jegyzőhöz.

          (3) A felvilágosítás kérést és kérdést szóban és írásban lehet előerjeszteni. A szóban előterjesztett felvilágosítás kérés vagy kérdés legfeljebb 2 percben történhet.

         (4) Amennyiben a felvilágosítás kérés a benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább öt nappal sor kerül, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell. A válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő legfeljebb 2 percben kifejtett véleménye vagy nyilatkozata után a képviselő-testület dönt. Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről.

         (5) A képviselő-testület ülésén előterjesztett felvilágosítás kérésre és kérdésre lehetőleg a képviselő-testület ülésén szóban, vagy legkésőbb harminc napon belül írásban választ kell adni. A választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni.

36.§ Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) képviselő-testület tagja,

b) képviselő-testület bizottsága,

c) jegyző,

37.§ (1) A rendelet-tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.

        (2) A rendelet-tervezet szövegét a jegyző szerkeszti.

38.§ (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az önkormányzati rendelet tervezetét és indokolását (továbbiakban együtt: rendelet tervezet).

        (2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) a fizetési kötelezettségekről

b) a költségvetésről, a költségvetés módosításáról, a költségvetés végrehajtásáról

c) szervezet és intézmény alapításáról

d) helyi adókról

                  szóló rendelet tervezetet.

      (3) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelet tervezetet:

a) ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,

b) ha azt magasabb rendű jogszabály vagy a kormányhivatal által előírt kötelező jogalkotási határidő betartása indokolja,

c) ha az egyeztetés Kisecset Község Önkormányzat különösen fontos pénzügyi, környezetvédelmi, örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.

39.§ (1) A társadalmi egyeztetés formái:

a) rendelet tervezet képviselő-testület által történő tárgyalását megelőzően legalább 5 nappal Kisecset Község Önkormányzat hivatalos honlapján való közzététel és a honlapon megadott elérhetőségeken keresztül biztosított véleményezés.

b) a polgármester által belátása szerint a véleményezésbe bevont személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleménykérés.

          (2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott egyeztetési formákon kívül más- különösen indokolt esetben, szükség esetén- formákat is igénybe vehet az egyeztetés, véleményeztetés céljára.

          (3) A honlapon közzétett elektronikus levélcímen vagy írásban bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett rendelet tervezetről. A névtelenül érkezett véleményeket nem kell figyelembe venni. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságról szóló törvényben foglalt vélelem szerint a véleményezéssel járó adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni.

         (4) A polgármester mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról a rendelt tervezet tárgyalásakor tájékoztatja a képviselő-testületet.

40.§ A kihirdetett és hatályos önkormányzati rendelettel kapcsolatosan véleményt, észrevételt, a jogszabály módosítására vonatkozó javaslatot bárki tehet, és a beérkező véleményeket az önkormányzati rendelet utólagos hatásvizsgálata során figyelembe kell venni, melyről s képviselő-testületet tájékoztatni kell.

41.§ (1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblán történő kifüggesztés napja. A rendelet tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját.

        (2)A rendelet az önkormányzat hivatalos honlapján is közzétételre kerül.

42.§ (1) A képviselő-testület határozatának megjelölése magában foglalja a képviselő-testület megnevezését, a határozat számát arab számmal, a határozat hozatal évét, zárójelben meghozatalának hónapját és napját, továbbá a „Határozata” kifejezést.

         (2) A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

         (3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, érintetteknek.

43.§ A képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével, számozott határozat nélkül dönt:

a) napirend elfogadása

b) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról, amennyiben újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra,

c) a polgármester és az alpolgármester előző testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, eseményeiről szóló tájékoztató elfogadása

d) a polgármester és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló tájékoztató

e) interpellációkra adott válasz elfogadásáról, tudomásul vételéről,

f) tájékoztatók elfogadásáról, tudomásul vételéről.

44.§ (1)A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve tarthat a Möt.46.§ (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben. A Möt. 46.§ (2) c) pontban foglalt témák tekintetében zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület a polgármester, vagy a jegyző indítványozására dönt.

        (2) A zárt ülésen elhangzottakról a polgármester adhat tájékoztatást, mely során nem sértheti azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.

45.§ (1) A képviselő-testület üléséről digitális hangfelvétel alapján jegyzőkönyv készül, melyet a polgármester és a jegyző ír alá. Az ülésről készült digitális hangfelvételt a tárgyévet követő év

           június 30-ig digitális módon, számítógépen kell tárolni, ezt követően törlésre, megsemmisítésre kerül.   

           (2) A jegyzőkönyvben a felszólalások lényege kerül rögzítésre. A felszólaló előzetes kérésére a felszólalása a jegyzőkönyvbe szó szerint kerül rögzítésre.

          (3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztéseket, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző saját kezű aláírásával ellátott rendeletet, és az egyéb írásos indítványokat.

         (4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli. A Hivatal gondoskodik az adott évi jegyzőkönyvek és mellékleteik beköttetéséről, valamint őrzéséről.

         (5) Az állampolgárok a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével a jegyzőkönyvbe és mellékleteibe a Hivatalban, előzetesen egyeztetett időpontban tekinthetnek bele.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA

46.§ (1) A képviselő-testület állandó bizottsága a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottsága.

         (2) A bizottság főbb feladatait és hatáskörét az 1. számú melléklet tartalmazza.

         (3) A bizottság tagjainak száma 3 fő. A bizottság személyi összetételét a 4. számú függelék tartalmazza.

          (4) A képviselő-testület és a bizottság, vagy a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.

47.§ A képviselő-testület eseti feladatai ellátására, meghatározott időre, vagy a feladat ellátására ideiglenes bizottságot alakíthat. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

48.§ (1) Egy képviselő egyidejűleg egy állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja. A bizottság elnöke más bizottság elnöke nem lehet.

         (2) A bizottság nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek. Az eskü szövegét a 3. számú függelék tartalmazza.

          (3) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak a bizottság működésével összefüggő jogai és kötelezettségei azonosak.

49.§ (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott bizottsági tag hívja össze és vezeti az ülést, képviseli a bizottságot.

         (2) A bizottság ülésein bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.

         (3) A bizottság üléseire a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok vonatkoznak.

50.§ A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

51.§ (1) A bizottság állapítja meg működésének részletes szabályait. A bizottság működésére, határozatképességére, a határozathozatalra, a döntések végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a jegyzőkönyv tartalmára és a zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.

         (2) A bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvet az elnök mellett a jelen lévő tagok közül a bizottság által az adott ülésre vonatkozóan választott egy tag ír alá.

52.§ (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt legalább öt nappal meg kell küldeni a bizottsági tagok részére.

         (2) A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, vagy a bizottsági tag napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

         (3) A bizottsági ülésekre a napirendekről való tájékoztatással meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt.

         (4) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a Möt.60.§-ában foglaltak szerint a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

53.§ A bizottság működésének szakmai, technikai, ügyviteli, adminisztrációs feladatait, a döntések végrehajtásáról a Hivatal látja el.

54.§ A helyi önkormányzati képviselők és a polgármester összeférhetetlenségével, a vagyonnyilatkozataik kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, valamint az egyéb, jogszabály által előírt kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság látja el.

IV. fejezet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER,  A JEGYZŐ

59.§ (1) A polgármester a képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.

         (2)  A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát.  Tevékenységével hozzájárul a település fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság

           önszerveződő közösségeivel együttműködve.

          (3) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatai, hatásköreit a Hivatal közreműködésével látja el.

         (4) A polgármester főbb feladatai:

a) a település fejlődésének elősegítése,

b) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,

c) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,

d) az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése,

e) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása,

f) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,

g) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása, kapcsolattartás,

h) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése,

i) a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása,

j) maga, vagy az általa megbízott személy útján ellátja a képviselő-testület tulajdonosi képviseletét az önkormányzat vállalkozásaiban, a külön rendeletben meghatározottak szerint.

k) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,

l) a képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése,

m) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése,

n) a képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.

          (5) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

60.§ Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

61.§ (1) A jegyző főbb feladatai:

a) vezeti a Hivatalt, elkészíti a Hivatal szervezeti és működési szabályzatának, valamint

mellékleteinek javaslatát, gondoskodik azok folyamatos aktualizálásáról, szükség szerinti módosításáról,

b) elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását, a köztisztviselői teljesítménykörülményeket és teljesítményértékelést, valamint a köztisztviselők minősítését,

c) saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozást, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét,

d) tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, jogszabály-változásokról,

e) a képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyvvezetői feladatok ellátásáról,

f) tájékoztatja a képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

g) gondoskodik a Hivatal dolgozóinak rendszeres képzéséről, továbbképzéséről,

i) utalványozza vagy ellenjegyzi az önkormányzati pénzügyi kötelezettségvállalásokat.

         (2) A jegyző részletes feladat-és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

          (3) A jegyzőt megilleti a jog, hogy a képviselő-testület ülésén a tárgyalt témákhoz hozzászóljon, felszólalásában elmondja a témával kapcsolatos véleményét, meglátását, kérdést tehet fel, és javaslatot tehet.

62.§ A jegyzői feladat-és hatásköröket a jegyző tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában jegyző helyettesként megjelölt köztisztviselő látja el, és helyettesíti a jegyzőt.

V. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA

63.§ (1) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

           (továbbiakban:Möt.)84.§ (1) bekezdésben meghatározott feladatkört Kétbodony, Szente, Tereske, Szátok, Nógrádsáp Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján a Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal ( továbbiakban: Hivatal) látja el. Kisecset községben a Hivatal kirendeltsége működik.

          (2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a képviselő-testület külön döntésében határozza meg.

         (3) A Hivatal szervezeti és működési szabályzatát az 5. számú függelék tartalmazza.

VI. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS ALAPJAI

64. § (1) Az önkormányzat a Möt., valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, és a

        végrehajtási rendelet rendelkezései szerint, költségvetési rendelet alapján gazdálkodik.

         (2) Az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

         (3) A képviselő-testület az Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről Társulás útján gondoskodik.

VII. fejezet

LAKOSSÁGI FÓRUMOK, KAPCSOLATTARTÁS

65.§ A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével lehetőséget teremt az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a tájékoztatásra, vélemény-nyilvánításra:

a) a képviselő-testület évente egy alkalommal falugyűlés keretében tájékoztatót ad a kisecseti lakosság és az üdülő tulajdonosok részére az elmúlt időszak gazdálkodásáról, a költségvetésről, a vagyoni helyzetről, a célkitűzések megvalósulásáról, fejlesztésekről, tervekről, valamint a fontosabb önkormányzati témákról,

b) a képviselő-testület a Möt. 54. §-a szerint közmeghallgatást tart. A közmeghallgatáson felmerült kérdésekre szóban, vagy szükség esetén 15 napon belül írásban válaszolni kell.

66.§ A Képviselő-testület az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok, működését, a településnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő személyek, szervezetek tevékenységét, és velük együttműködik.

VIII. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSEI

67.§ A képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodáson alapuló együttműködések létrehozására törekszik. Együttműködési megállapodás kötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő-testület döntése alapján a polgármester írja alá.

IX. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

68.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetés követő napon lép hatályba, rendelkezései 2013. január 1-től érvényesek.

(2) A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti Kisecset Községi Önkormányzat képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatról szóló 15/2010. (XII.15.) önkormányzati rendelete,a a2/2012. (I.13.) önkormányzati rendelettel módosított 10/2009. (XII.19.) önkormányzati rendelet.

Kisecset,  2013. június 19.

               …………………………..                                                  ……………………….

                          Fodor Csilla                                                                     Dudás György

                           polgármester                                                                         jegyző

Kihirdetési záradék: 

A rendelet kihirdetve:2013. június 20.                        

                                                                                                             ……………………….

                                                                                                                    Dudás György

                                                                                                              jegyző