Kisecset Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Möt.) 143.§ (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Möt. 13.§ (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja.

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet célja, hogy

• meghatározza a közterületek használatának rendjére vonatkozó szabályokat, figyelemmel a helyi adottságokra, a lakossági igényekre, a műemlékvédelmi, a községrendezési, közlekedésbiztonsági szempontokra;
• megállapítsa a közterület-használati díj mértékét és fizetésének módját;
• szabályozza az engedély nélkül tárolt, üzemképtelen járművekkel kapcsolatos eljárást.

2. §

1. A rendelet hatálya kiterjed Kisecset község közigazgatási területén belül az önkormányzat tulajdonában, kezelésében levő, az ingatlan-nyilvántartásban közterületként (pl. közút, járda, tér) nyilvántartott belterületi földrészletekre, továbbá a belterületi földrészletek közhasználatra átadott részére (a továbbiakban együtt: közterület).
2. Rendelkezései minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre vonatkoznak, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község területén tartózkodnak és tevékenykednek.

3. §

A közterületeket, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően – állaguk sérelme nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával – mindenki ingyenesen használhatja.

Közterület-használat engedélyezése, a közterület igénybevétele

4. §

1. A közterületek rendeltetésétől eltérő használatához közterület-használati engedély szükséges.
2. Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

      a) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető,            hirdető-berendezés, cég- és címtábla elhelyezésére,

b) mobil elárusító fülke, pavilon ideiglenes elhelyezésére,
c) szobor, emlékmű és köztárgyak elhelyezésére,
d) önálló hirdető-berendezések, figyelmeztető- és tájékoztató táblák elhelyezésére,
e) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,

f) alkalmi és mozgóárusításra,
g) kiállítás, alkalmi vásár céljára,

h) vendéglátó-ipari előkert, kitelepülés céljára, üzleti szállítás, illetve rakodás alkalmával     göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra,

i) üzemképtelen jármű ideiglenes tárolására,
j) teher- és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, munkagép, pótkocsi tárolására

   vonatkozóan.

            k) Filmforgatási célú használatra.

5. §

Nem kell közterület-használati engedély:

a) a közút (járda) építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban, a közút (járda) területének elfoglalásához,
b) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányítását szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
c) a közterületen, illetve az alatt vagy felett elhelyezett postai távközlési kábelek, további közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkához, illetve lerakásához, feltéve, hogy az a közlekedést nem akadályozza.

6. §.

1. A közterület-használati engedély iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti tartalommal kell benyújtani. Az engedély megadása a polgármester hatáskörébe tartozik. A döntés meghozatalára az önkormányzati hatósági ügyben vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A közterület-használati eljárásra vonatkozó eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(3) A közterület-használati eljárásban első fokon a polgármester jár el.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt eljáró polgármester által kiadott engedélyekről a Körjegyzőség nyilvántartást vezet.

(5) Az (1) bekezdésbe foglalt engedély megadásához szükséges kérelemre vonatkozó szabályok:

a)  A kérelmet írásban lehet benyújtani, a természetes személy ügyfél a kérelmet távbeszélő

     útján is előterjesztheti.

b)  Ha az eljárás során a hatóság és az ügyfél távbeszélőn veszi fel a kapcsolatot, az ügyfél    azonosíthatósága érdekében a hatóság az ügyféltől a természetes személyazonosító adatait és az eljárás lefolytatásához szükséges ügyszámot kérheti.

c)  Ha a hatóság az ügyfelet azonosította, hivatalos feljegyzés készítése mellett távbeszélő  útján is történhet.

a) a hiánypótlási felhívás és a hiánypótlás,
b) az idézés,
c) a bizonyítékok ismertetésének határnapjáról szóló értesítés

d) Ha az eljárás körülményei távbeszélő felhasználásával történő tolmácsolást tesznek  indokolttá, arról hangfelvételt kell készíteni.

e) Ha a kérelmet távbeszélő útján, továbbá ha szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás útján terjesztik elő, erről hangfelvételt vagy hivatalos feljegyzést kell készíteni, amely tartalmazza az ügyfél nevét, lakcímét, a kérelem tartalmát és az előterjesztés időpontját.

f) Az ügyfélnek, illetve az eljárás egyéb résztvevőjének kérelmére a hatóság az eljárási cselekményről papír alapú levélértesítést küld.

g) Az ügyfélnek a kérelmét az e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtania.

h) Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja.

i) A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel.

j) A kérelem tartalmazza az ügyfélnek és képviselőjének a nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét, telephelyét), továbbá meg lehet adni a távközlési úton való elérhetőséget.

k) Mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás csatolását kérni.

l) Az ügyfél-azonosításhoz szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és a személyes adatok tekintetében az adat továbbítását az adott ügy elbírálásához szükséges célból törvény lehetővé teszi vagy az ügyfél saját személyes adat tekintetében ezt kéri.

m) Ha az ügyfél kéri az eljáró hatóságtól, hogy az más hatóságtól szerezze be az általa megjelölt adatra vonatkozó igazolást, ezt írásba kell foglalnia. A kérelemnek ez a része az ügyfél személyes adata tekintetében adat kezeléséhez, illetve továbbításához való hozzájárulásnak minősül.

n) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel.

1. Az engedély
   - ideiglenes jelleggel, meghatározott idő elteltéig,
   - a megállapított feltétel bekövetkeztéig, illetőleg
   - a visszavonásig adható meg.
2. Élelmiszer utcai árusítására közterület-használati engedélyt csak idény jelleggel, meghatározott idő elteltéig lehet kiadni.
3. A határozott időre szóló közterület-használat legrövidebb időtartama 1 nap, kérelemre többször meghosszabbítható.
4. Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes saját költségén köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.

7. §.

1. Nem adható közterület-használati engedély:
   a) tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására
   b) eseti rendezvények kivételével szeszes ital árusítására, szexuális áruk forgalmazására,

                   cirkusz és mutatványos tevékenység céljára,

         c) teher- és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, vontató munkagép, pótkocsi, 12 főnél nagyobb befogadóképességű autóbusz közúton, közterületen való tárolására, kivéve a táblával kijelölt közterületeket,

• a lakosság nyugalmát erősen zavaró vagy a közerkölcsöt sértő tevékenység végzésére.

1. Csak az illetékes szakhatóság előzetes hozzájárulásával adható közterület-használati engedély:
   a) közlekedési területre,
   b) műemléki vagy egyéb szempontból védett területre.

8. §.

1. Amennyiben a közterületen folytatni kívánt tevékenységet (ide értve az önálló hirdető-berendezések, figyelmeztető és tájékoztató táblák elhelyezését is) jogszabály valamely hatóság vagy más szerv engedélyéhez hozzájárulásához köti, a közterület-használati engedély csak az engedély, hozzájárulás megléte esetén adható ki.
2. Az engedélyes köteles az igénybe vett területet és környezetét tisztán tartani, gondozni.

A közterület filmforgatási célú használata

9. §

1. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. A filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő, Mktv-ben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a polgármester gyakorolja.
3. A közterület használati díj alóli mentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható. Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások.
4. A közterület használati díjkedvezmény mértéke maximum 50% lehet.

10. §

1. A filmforgatás célú közterület-használat nem haladhatja meg a 10 nap időtartamot, mely indokolt esetben legfeljebb két alkalommal meghosszabbítható.
2. Vasárnapra és ünnepnapra vonatkozó közterület-használat nem hagyható jóvá. A közterület-használat naponta 7 és 22 óra közötti időtartamra vonatkozhat. Indokolt esetben kivételesen, a minimálisan szükségszerű időtartamra vonatkozóan engedélyezhető az éjszakai forgatás.
3. A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után azonnal, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően legfeljebb 3 napon belül újra biztosítani kell.
4. Kizárólag stáb-parkolás vagy technikai kiszolgálás céljából történő közterület használathoz az e rendelet szerinti közterület-használati engedély szükséges.
5. A kérelmező a tevékenysége gyakorlása során köteles tartózkodni a közterület más használóinak szükségtelen zavarásától. A filmforgatás során a szomszédos lakóingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterületet használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.

Ha az Mktv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati engedély van, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni

A közterület-használati díj mértéke, fizetésének módja

11. §.

1. A közterület használatáért magánszemély és gazdálkodó szervezet egyaránt köteles fizetni.
2. A díjat az engedélyben meghatározott napra vagy időszakra meg kell fizetni, függetlenül a tényleges igénybevételtől.

(3) A közterület használat díja:

             a,   Építési állvány-, anyag-, törmelék, tüzelőanyag elhelyezése esetén: 500.-Ft/m2/hó.

             b,   Alkalmi, mozgóárusítás és mozgóbolti árusítás esetén: 2.000.-Ft/nap.

             c,  Vásározók esetén: 10.000.- Ft/5 folyóméterig az erre kijelölt helyen maximum 2 m szélesség igénybevételével.

                  Minden megkezdett további 5 folyóméter után 10.000.- Ft

             d, Mutatványos esetén: 20.000.- Ft/alkalom mutatványonként maximum 100 m igénybevételéig.

(4) A közterület használati díjat az önkormányzat erre feljogosított alkalmazottja a helyi  hivatalban vagy a helyszínen számla (nyugta) kiadásával szedi de. Az alkalmazott a helyszínen beszedett díjat a legközelebbi munkanapon köteles az önkormányzat pénztárába befizetni.

(5) A díjfizetés alól részben vagy egészben az alábbi okok alapján felmentés adható:

a, Jövedelmi- szociális ok alapján, ha a kérelmező magánszemély családjában az  egy főre jutó havi  jövedelem a nyugdíjminimum alatt van.

b, Ha elháríthatatlan külső ok miatt az engedélyes a területet nem tudja használni.

(6) Az alkalmi árus, a mozgóárus és mozgóbolti árus az árusítás megkezdése előtt köteles megjelenni a helyi önkormányzat hivatalánál (Kisecset Kossuth út 4.) és a díjat a házipénztárba befizetni.

(7) Rendszeres mozgóárusítás és mozgóbolti árusítás esetén a díj előre, havi rendszerességgel is befizethető.

(8) A filmforgatási célú közterület-használat díja:

• Forgatási helyszín: 300 Ft/m²/nap + ÁFA
• Technikai kiszolgálás: 200 Ft/m²/nap + ÁFA
• Stáb parkolás: 100 Ft/m²/nap + ÁFA

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

12. §.

A polgármester a következő esetekben a közterület-használati díj fizetésének kötelezettsége alól – kérelemre – részben vagy egészben felmentést adhat:
               a) ha az engedélyes családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb

                   összegét nem éri el,

b) jótékony és közcélú rendezvény esetében,

c) választásokkal kapcsolatos hirdetések engedélyezésére történő igénybevétel esetén.

A közterület-használati engedély visszavonása

13. §.

(1) Az engedélyt meg kell vonni, ha az engedélyes a közterületet az engedélytől eltérő célra, vagy módon használja, vagy a közterület-használat díjat a megadott határidőre nem fizette be. Ezekre az engedélyest a határozatban figyelmeztetni kell.

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott közterület-használati engedély visszavonása hatáskör gyakorlását a polgármesterre átruházza.

Az üzemképtelen járművek közterületen történő tárolása

14. §.

(1) A rendelet alkalmazása szempontjából üzemképtelen jármű:
      a) a hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező az a jármű, amely egyébként
          közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt,
      b) baleset folytán megsérült és elhagyott jármű,

c) műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan jármű.

(2) Közterületen üzemképtelen jármű közterület-használati engedély nélkül nem tárolható, az üzembentartó vagy tulajdonos (a továbbiakban: üzembentartó) az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles a közterületről 30 napon belül eltávolítani.

15. §.

1. Üzemképtelen jármű közterület-használati engedélyét az üzemben tartónak kell megkérni.
2. Üzemképtelen jármű közterületen történő tárolására közterület-használati engedély a KRESZ-ben meghatározottakon túl legfeljebb 30 napra adható.

Ellenőrzés, az engedély, hozzájárulás nélküli használat következményei

16. §.

1. A közterület-használat szabályszerűségének ellenőrzéséről a polgármester gondoskodik.
2. A közterület engedély nélküli vagy attól eltérő használata esetén a használót határidő tűzésével felhívja a használat megszüntetésére, és a közterület – saját költségén, kártalanítási igény nélkül történő – eredeti állapotának helyreállítására.

17. §.

Szabálysértést követ el, és – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 30 000 forintig terjedő bírsággal sújtható az, aki a közterületet engedély nélkül igénybe veszi, az engedélytől eltérő módon használja, és e tevékenységével a rendelet 16. §-ában meghatározott figyelmeztetés ellenére sem hagy fel.

Záró rendelkezés

18. §.

1. E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 16/2012 (VIII.21) sz. önkormányzati rendelettel módosított 6/2010 (III.01.) sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Kisecset, 2013. július 17.

………………………..                                         ………………………

                       Fodor Csilla                                                                      Dudás György

                        polgármester                                                                jegyző

Kihirdetve: 2013. július 18.

                                                                                                      ………………………..

                                                                                                            Dudás György

                                                                                                                  jegyző