Kisecset Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településkép védelme érdekében megállapítja Kisecset Község településkép védelméről szóló rendeletét (továbbiakban: TKR.).

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. § (1) A rendelet célja Kisecset község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

• a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
• településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
• településképi követelmények meghatározásával;
• településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
• településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(3) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(4) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

(5) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja, hogy a település azon területrészeit, melyekben településképileg is érzékelhető a történeti, szerkezeti, használati, nemzeti, gazdálkodási, stb. eltérések, azokat megőrizzük, ezeket a látható jellegzetességeket erősítsük, törvényes eszközökkel érvényesítsük.   

2. § A rendelet területi hatálya a település teljes közigazgatási területe, azaz a település egészére állapít meg szabályokat.

3. § A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

• Alacsony hajlású tető: olyan tető, amelynek lejtése legfeljebb 10%
• s tetőforma: Magas-tetős tetőforma az a tető, melynek hajlásszöge több mint 10 %.
• Oromfalas jellegű homlokzat: Magas-tetővel lefedett épület, épületrész homlokzati fala, amely lehatárolja a padlásteret vagy a beépített tetőteret, elmetszve a tetőgerincet vagy elérve közvetlenül a tetőszerkezetet (ereszt)
• Összetett tető: Többféle lejtéssel és tetőidommal is kialakítható magas-tető
• CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;
• CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;
• funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
• információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;
• közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
• közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
• más célú berendezés: reklámfelületet is tartalmazó pad, kerékpárállvány, hulladékgyűjtő, telefonfülke, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát
• önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek, intézmények homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
• önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
• útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEMRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1. A helyi védelem feladata

4. § A helyi védelem feladata Kisecset község építészeti és táji értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében a védelmet igénylő örökség

• meghatározása, dokumentálása,
• védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
• megőrzése, megőriztetése és
• a lakossággal történő megismertetése,
• A helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

1. A helyi védelem általános szabályai

5. §

1. A helyi védelem alá helyezést, illetve a helyi védelem megszüntetését a partnerségi egyeztetésről szóló 8/2017. (V. 19.) önkormányzati rendelet (továbbiakban Pr.) 2. § (1) bekezdésben meghatározott partnerek, vagy a települési főépítész kezdeményezheti a Képviselő-testülethez címzett indokolt kérelemben. A kérelem kötelező melléklete a védelemre javasolt építmény, táj, értékvizsgálata, szöveges és képi (rajz, fotó, stb.) bemutatása a mellékletben felsorolt tartalommal.
2. Helyi védelem alá kerülnek a hatályos önkormányzati rendeletekben jelenleg is védelem alatt álló elemek és területek.
3. A helyi védelem alá helyezést, megszüntetést a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.
4. A helyi védelem alá helyezésben illetve a megszüntetésében a partnerek és a javaslat által érintett ingatlannal rendelkezni jogosult érdekelt.
5. A helyi védelem alá helyezéssel illetve megszüntetéssel összefüggő eljárás során a Pr. szabályait alkalmazni kell.
6. Építészeti örökség helyi védelme csak akkor szüntethető meg, ha a védett építészeti érték oly mértékben károsodott, hogy az műszakilag helyre nem állítható, vagy a helyreállítás költsége nem áll arányban a mű értékével, továbbá ha a helyi védelem oka fogyottá vált.
7. A helyi védelem alá helyezett örökségekről nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza az értékvizsgálatra alapozva a következőket:

• a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
• a védelem típusát,
• a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, és
• a védelem rövid indokolását.

4. A területi védelem meghatározása

6. § (1) A helyi területi védelem a településszerkezetre, a telekstruktúrára, az utcavonal-vezetésre, az utcaképre és a települési vagy tájkarakter elemeire terjedhet ki. A védelem az örökség megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányulhat.

(2) A helyi területi védelem elemeit az 1. melléklet tartalmazza és ábrázolja.

5. Az egyedi védelem meghatározása

7. § (1) A helyi egyedi védelem a település jellegzetes, hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó,  

• építményekre, építményrészletekre,
• alkalmazott anyaghasználatra,
• tömegformálásra,
• homlokzati kialakításra,
• táj- és kertépítészeti alkotásra,
• egyedi tájértékre, növényzetre,
• szoborra, képzőművészeti alkotásra,
• 
  

terjed ki.

(2) A község területén a védendő építményeknek következő csoportjai különíthetők el:

• Középületek: templom, harngláb
• A paraszti élet épületei: lakóépületek, gazdasági épületek
• Egyéb szakrális építmények: kőkereszt, síremlék
• Egyéb mérnöki műtárgyak: kútház

(3) A helyi egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy meghatározott részére terjed ki.

(4) A helyi egyedi védelem elemeit az 1. melléklet 2. fejezete tartalmazza.

6. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

8. § (1) A helyi védelem alá helyezett örökség állapotának megőrzése, jó karban tartása a tulajdonos feladata.

(2) A helyileg védett értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban az eredeti rendeltetésének megfelelő használat, ill. megváltozott funkció esetén az érték megjelenését, szerkezetét, szellemi örökségét nem romoló használat.

(3) A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti. Amennyiben a használat a védett érték állagának romlásához, megsemmisüléséhez vezetne, e használatot az önkormányzat korlátozhatja, végső soron megtilthatja.

(4) A helyileg védett értékeket a védett értékükhöz méltóan kell használni. Amennyiben a használat méltatlan a védett értékhez, úgy a tulajdonost, vagy a használót az önkormányzat kötelezheti a méltatlan használat megszüntetésére. 

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

9. § (1) Kisecset község jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó, településképi szempontból meghatározó településrészei:

• Hagyományos beépítésű falusias területek (a település belterülete)
• Üdülő területek, zártkertek (zártkertek területe)
• Beépítésre nem szánt területek

(2)  A településképi szempontból meghatározó településrészek elnevezését és lehatárolását a 2. melléklet 1. fejezete tartalmazza.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

1. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

10. § (1) A település területén az épületek a domborzathoz alkalmazkodó, a hagyományos falusias környezethez, a kialakult települési karakterhez illeszkedő építészeti kialakítással, tömegformálással, építészeti részletképzéssel, anyag- és színhasználattal valósuljanak meg.

(2) Az épületek homlokzatfelületének a vakolt, tégla, természetes kő, műkő, látszóbeton, fa természet-közeli színű anyagtól eltérő anyaggal burkolása – például mázas, fényes csempeburkolattal, műanyaggal – részben sem történhet. A homlokzati felületeken fehér, szürke, föld színű árnyalatok, (fa esetében zöld, kék is) alkalmazandóak, rikító színek használata nem megengedett.

(3) A település hagyományos beépítésű falusias  területein és épületein nem alkalmazható tetőhéjazatként bitumenes lemez és hullámlemez, síkpala, fémlemez fedés esetén pedig csak a hagyományos korcolt fedés alkalmazható, kivéve a közterület felől nem látható gazdasági épületeken. A magas tetőt csillogásmentes (matt) felülettel kell kialakítani, a településképbe illő az égetett cserép színéhez hasonló, vagy fekete, szürke árnyalatú színben.

(4) A nyílászárókat a település  hagyományos beépítésű falusias területein és épületein fa szerkezettel javasolt kialakítani úgy, hogy azok illeszkedjenek a meglévő épületek karakteréhez.

(5) Telepített napelemek hagyományos beépítésű falusias területen az épület tetősíkján, az utcafronti homlokzattól hátrahúzottan (min. 6m) vagy talajra telepítve, az utcáról nem látható módon történő elhelyezése lehetséges. Mindkét esetben vizsgálni szükséges az utcai és a település más részeiről történő rálátásokat, melyek kedvezőtlen rálátás esetén a telepítést kizáró okok lehetnek.

(6) A falu hagyományos beépítésű falusias  területein, a meglévő szomszédos épületehez illeszkedve, az épületek tetőidoma őrizze meg a hagyományos beépítés arányait.

(7) A település területén jellemzően magastetővel kell az épületlezárást megvalósítani a kialakult építészeti karakternek megfelelően. Javasolt a 38-45 fokos hajlásszögű magastető az adott utcára jellemző tetőidomhoz és tetőgerinc-irányhoz alkalmazkodva és a beépített alapterület legalább 60%-án kell a környezetbe illő magas-tetőt létesíteni. Indokolt és megfelelően alátámasztott tömegképzés és anyaghasználat esetén mind új építés, mind bővítés során eltérő hajlásszögű épületrészek (kortárs módon megfogalmazott tornác, előtetők, adittív tömegek) kialakításánál elképzelhető alacsony hajlásszögű, vagy akár lapostetős, zöldtetős épületrész létesítése is.

(8) Az építési telek közterületi határvonalain általánosan tömör kerítés nem létesíthető. Saroktelek utcai kerítésének kialakítása során biztosítani kell a balesetek megelőzése érdekében a látómező szabad beláthatóságát.

(9) A közterületi utcabútorok egységes anyag és színhasználata szükséges.

(10) Az általános építészeti követelmények a helyi védelem alatt álló építészeti örökség tekintetében is érvényesek.

9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

11. § (1) Hagyományos beépítésű falusias területen a meghatározó beépítés oldalhatáron álló és szabadon álló, a beépítés földszintes, esetlegesen tetőtérbeépítéssel.

(2) Üdülő és zártkeretek területén a meghatározó beépítés oldalhatáron álló és szabadon álló, a beépítés földszintes, esetlegesen tetőtérbeépítéssel.

10. Tájképvédelem

12. § (1) A község beépítésre nem szánt területén a tájképi látványt meghatározó a tájhasználat következtében kialakult tájképi elemek (zöldfelületek, épített elemek) aránya nem változtatható meg.

11. Táj- és természeti értékek védelme

13. § (1) A táj- és természetvédelem alatt álló területeken (továbbiakban Tvt.) új építmény, nyomvonalas létesítmények és berendezések csak a természeti értékek sérelme nélkül helyezhetők el.

(2) A zöldmezős fejlesztésekkel szemben prioritást kell biztosítani a meglévő foghíjak beépítésének, illetve a rossz állapotú épületek rehabilitációjának.

(3) A település egész területén tilos a tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növényfajok telepítése. Ezeket a növényfajokat a 4. melléklet sorolja fel.

12. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

14. § (1) Az 1. melléklet 1. és 2. fejezetében felsorolt helyi területi védelem alatt álló közterületeken csak  

• a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
• a természetes anyagú köztárgyak,
• a természetes anyagú, kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak,

helyezhetők el.

(2) A község egész területén az épületek, építmények, létesítmények elhelyezését, méretét, formáját úgy kell meghatározni, hogy az elősegítse a természeti és táji jelleghez történő igazodást.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építményeken építési munkát (felújítás, helyreállítás, átalakítás, bővítés, korszerűsítés, stb.) úgy kell megvalósítani, hogy az, az építmény korhű megjelenését biztosítsa tömegében, tetőformájában, homlokzati jellegében (nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok, színezés, stb.), belső kialakításában.

13. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése, vezeték nélküli hírközlés

15. § (1) A település beépítésre szánt területén és természetvédelmi területen, Országos Ökológiai Hálózat övezetével és Natura 2000 területekkel érintett területeken, illetve annak védőterületén új nagy-, és középfeszültségű szabadvezeték, felszíni energiaellátási és elektronikus sajátos építmény, műtárgy nem helyezhető el,  nem létesíthető, legfeljebb nyomvonal-korrekció végezhető. Az energiaellátást ezeken a területeken földkábellel kell megvalósítani. A meglévő vezetékeket azok felújításakor földkábelre kell cserélni.

(2) Új transzformátor építése, illetve a meglévő felújítása, bővítése a belterületen csak a környezetbe illeszkedő módon létesíthető.

(3) Új légvezeték hálózat, vezetékes elektronikus hírközlési építmény meglévő oszlopsorra illesztve vezethető, amennyiben az adott területen már van légvezeték hálózat.

(4)  A vezeték nélküli hírközlés fejlesztése érdekében szükségessé váló antennatelepítés csak egyesített formában és környezetbe illeszkedő megjelenéssel végezhető. A hírközlési építményeket elsősorban állami vagy önkormányzati tulajdonú közterületen kell elhelyezni, meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával vagy más fizikai infrastruktúra elemeinek vagy más hálózatüzemeltető meglévő fizikai infrastruktúrájának felhasználásával kell elhelyezni, hogy a lehető legkisebb mértékben érintsen egyéb nem köztulajdonban lévő ingatlant.

14. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

16. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán, tornyokon, kéményeken és egyéb tetőszerkezetből kinyúló építményrészeken – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(4) A beépítésre szánt területeken a hirdetési és reklámcélú építményrész, ilyen célú szerkezet, reklám-, cég-, vagy címtábla legfeljebb 1,0 m² felülettel létesíthető, úgy, hogy kisebb oldalmérete legalább 0,8 m legyen. Saroktelkek kerítésein nem helyezhetők el reklámcélú szerkezetek a közlekedésbiztonsági belátási háromszögbe eső szakaszokon.

(5) A település területén CityLigth és CityBoard tipusú hirdetőberendezés nem helyezhető el.

(6) Hirdetőtábla, cégér csak az adott helyen folytatott (gazdasági) tevékenység céljára helyezhető el, egyenként legfeljebb 1 négyzetméter felülettel. Kivételt képez e szabály alól a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás.

(7) Közlekedési területen legfeljebb 50 méterenként 1 m² felületű hirdetőtábla elhelyezése engedélyezhető. Az engedélyezés során a közútkezelő hozzájárulását be kell szerezni.

(8) Autóbuszváró pavilon környezetében egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, továbbá az építési reklámhálóra.

(9) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag (80 lumen/Watt) mértéket meghaladó hatékonyságú, (statikus meleg fehér színű) fényforrások használhatók. A fényforrások elhelyezésénél kerülni kell a települési fényszennyezés fokozását, időkapcsoló használata a működtetés során indokolt.

(10) Reklám csak állandó tartalommal tehető közzé, villódzó, változó tartalmú és fényintenzitású reklám eszköz nem alkalmazható.

(11) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(12) Temetők területén, kerítésén – sem a lezárt, sem a működő részen – az üzemeltetésre vonatkozó tájékoztatást tartalmazó hirdetményen kívül, reklámhordozó nem helyezhető el.

(13) Egyedi tájérték környezetében, valamint a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken reklámhordozó és reklám – jogszabályban meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.

(14) A katolikus templom műemléki környezetében semmilyen reklámhordozó nem helyezhető el.

15. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott területen

17. § (1) E rendelet 3.1. melléklete szerint meghatározott területen reklám közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges.

(2) E rendelet 3.2. melléklete szerint meghatározott területen nem tehető közzé reklám, illetve nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés. A 3.2. melléklet  pontjaiban meghatározott területen kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el.

16. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok

18. § (1) E rendelet 3.2. mellékletben meghatározott területen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(2) E rendelet 3.2. mellékletben meghatározott területen létesített funkcionális célú utcabútor esetén az utcabútor felülete sem vehető igénybe reklámközzététel céljából.

(3) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.

(4) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

17. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok

19. § (1) Kisecset közigazgatási területén kizárólag olyan utasváró létesíthető, amely megfelel az alábbi technológiai feltételeknek: hagyományos szerkezetekből, természetes anyagokkal épülő, a faluképbe illeszkedő formai kialakítású építmény

(3) Kisecset közigazgatási területén a 3.3. mellékletben meghatározott közművelődési intézményekkel megegyező számú közművelődési célú hirdetőtábla létesíthető. Közművelődési célú hirdetőtábla reklám közzétételére igénybe vehető felülete a két négyzetmétert nem haladhatja meg.

(4) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

• az önkormányzat működéskörébe tartozó információk;
• a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
• a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
• idegenforgalmi és közlekedési információk;
• a helyi társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő információk.

(5) Az információs célú berendezés felülete nem vehető igénybe reklám közzétételére.

18. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények

20. § (1) Kisecset község közterületein az alábbi reklámhordozók

• horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;
• plexi vagy biztonsági üveg mögött;
• hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;
• állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;
• egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését

 sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el, kivéve a 0,5 m² alatti cégéreket.

19. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében

21. § (1) A polgármester jelentősnek minősített helyi eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente két hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

20. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése

22. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított az építési tevékenység időtartamára, legfeljebb 6 hónap időtartamra, építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.

(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

21. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

23. § (1)  A közterületen és a közterületről látható magánterületeken szükséges műszaki berendezések (híd-, áteresz-, lépcsőkorlát, stb.) nem készíthető műanyagból, illetve műanyaggal burkolt anyagból.

V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

22. Rendelkezés a szakmai konzultációról

24. §  (1) A településkép védelme érdekében a települési főépítész – alkalmazása hiányában a polgármester -szakmai konzultációt, és ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít a településképi követelményekről.

 (2) A szakmai konzultáció igényét a polgármesterhez lehet bejelenteni írásban vagy elektronikus formában. A bejelentés tartalmazza a beavatkozás leírását és látványát (rajzzal vagy fotóval dokumentálva) A konzultációra a bejelentéstől számított 8 napon belül kerül sor.

(3) A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell felvenni.

(4)A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárások dokumentációjához kell csatolni.

(5)A szakmai konzultáció díj és illetékmentes.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

23. A véleményezési eljárással érintett építmények köre

25. § (1) E rendelet előírásai érvényesítésére településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a település teljes közigazgatási területén, építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz kötött

• új építmény építésére,
• meglévő építmény szintterület növekedését eredményező átépítésre,
• meglévő építmény településképet érintő átalakítására irányuló építészeti-műszaki tervdokumentációval kapcsolatban az engedélyezési eljárás megkezdése előtt

azokban az esetekben, amelyeknél a tervezett változás az utcaképben, településképben vagy tájképben meghatározó látványt nyújt

(2) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papír alapon, a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában nyújtja be a polgármesternek.

24. A véleményezési eljárás részletes szabályai

26. § (1) A polgármester a településképi véleményét a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(2) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy a megvalósítani tervezett építmény megfelel-e a rendelet elvárásainak. 

VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

25. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

27. § (1) E rendelet előírásai érvényesítésére a település közigazgatási területén településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni építési  és örökségvédelmi engedélyhez- és egyszerű bejelentéshez és örökségvédelmi bejelentéshez nem kötött 

• új, közterületről látható, 100 légm3-nél nagyobb építmény építésére,
• meglévő közterületről látható, lakó és gazdasági építmény szintterület növekedését eredményező átépítésre,
• meglévő építmény településképet, közterületről látható homlokzatát érintő átalakítására,
• meglévő közhasználatú és gazdasági építmény rendeltetésének megváltoztatására irányuló építészeti-műszaki tervdokumentációval kapcsolatban,
• továbbá reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében

településképi szempontból meghatározott területen

(2) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Kr.-ben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.

(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tvtv-ben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint folytatja le.

(4) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.

(5) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(6) E rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértésével kapcsolatos hatósági eljárásra a Tvtv., a Tr. és a Kr. illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) A bejlentési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét és a bejelentésre vonatkozó építészeti-műszaki dokumentációt az építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal papír alapon vagy elektronikus formában nyújtja be a polgármesternek.

26. A bejelentési eljárás részletes szabályai

28. § (1) A polgármester a településképi bejelentésben meghatározott építési tevékenységet szükséges esetben a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozva hatósági határozattal tudomásul veszi, vagy megtiltja.

(2) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a megvalósítani tervezett építmény megfelel-e a helyi építési szabályzat előírásainak, továbbá e rendelet elvárásainak. 

VIII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

27. A településképi kötelezési eljárás

29. § (1) Az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

(2) A polgármester a kötelezett által elvégzendő munka mennyiségének és minőségének meghatározására – a munka jellegétől függően – a települési főépítész vagy szakértő közreműködését veszi igénybe. 

28. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

30. § (1) Az önkormányzat Képviselő-testülete a településképi rendelet szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása, illetve az eljárási szabályok megsértése esetén e magatartás elkövetőjével szemben 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő bírság kiszabását (településképi bírság) rendelheti el.

(2) A településképi bírság legmagasabb mértéke

• a településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása esetén 50.000 forint,
• a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése esetén 100.000 forint,
• a településképi követelmények be nem tartása esetén 50.000 forint,
• döntés végre nem hajtása esetén 100.000 forint.

(3) A bírság meghatározásához szükséges mérlegelési szempontok:

• A magatartás elkövetőjének anyagi, vagyoni, szociális helyzete,
• A településképi követelmény megszegése a közterületről látható vagy nem,
• A településkép arculatát romboló tevékenység mekkora területet érint (erdő-írtás, fasor kivágás, tájképváltoztatás, stb.)
• A településkép arculatát romboló tevékenység megszüntetése, okozott kár helyreállítása (szobor, emlékmű, sírkő, stb.) mekkora költséggel jár.
• A felelős személy hányadszor követi el településképi szabály megsértését.

29. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

31. § (1) A településképi bírságot a kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő 15 napom belül az önkormányzat bankszámlájára kell megfizetni. A bírság megfizetésére legfeljebb 12 hónapig tartó részletfizetés kérhető az önkormányzat Képviselő-testületétől.

(2) A határidőre meg nem fizetett településképi bírság, adók módjára történő behajtásáról az önkormányzat jegyzője gondoskodik.

IX. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

30. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

32. § A helyi építészeti örökség megóvása, fejlesztése és a településképi követelmények érvényesülése érdekében a Képviselő-testület a helyi védelem alatt álló ingatlanok tulajdonosai számára a települési főépítész személyében ingyenes építészeti tanácsadást biztosít a tervezett felújítási munkák előkészítéséhez. A tanácsadás nem részletes terdokumentáció kidolgozását jelenti, hanem az építtető és közreműködő építész számára nyújt segítséget a felújítási koncepció meghatározására és a lényeges részletkérdések előzetes tisztázására.

X. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

31. Hatálybalépés

33. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba

32. Átmeneti rendelkezések

34. § E rendelet hatálybalépése előtt megindult településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásokat az eljárások megindulásakor hatályos rendelet szerint kell lefolytatni.

Kisecset, 2017. december 29.

               Pribelszki Tamás                                                                Jele Tibor

                  polgármester                                                                      mb.   jegyző