Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése
körében törvény keretei között meghatározott szervezeti és működési rendjét.
Jelen indoklás biztosítja a rendelet megfelelő értelmezéséhez szükséges információkat, mivel a
jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet alapján az önkormányzati
rendelet nem ismételheti meg más jogszabály szövegét, így a rendelet nem vehet át részeket a
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényből (a továbbiakban: Mötv.). A rendelet önmagában nehezen értelmezhető, ezért a jogértelmezés és a tájékoztatás
céljából jelen indoklás kerül kiadásra.
A Mötv. kimondja, hogy a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és
működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg.
A Mötv. rendelkezései szerint a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza többek között a
képviselő-testület hivatalára vonatkozó alapvető szabályokat is. A képviselő-testület határozata
alapján 2013. február 1-jétől az önkormányzat hivatalaként a Kétbodonyi Közös Önkormányzati
Hivatal működik.
E törvényi rendelkezések alapján a képviselő-testület rendeletben meghatározza szervezetének és
működésének részletes szabályait.

Részletes indokolás
1. §-hoz

A rendelet rögzíti az önkormányzat hivatalos megnevezését, címét, valamint a Mötv.84. §(2)
bekezdése alapján a közös önkormányzati hivatal elnevezését.
2-3. §-hoz

A rendelet kimondja, hogy mi az önkormányzat jelképe a település címere, zászlaja, valamint az
önkormányzat bélyegzői, illetve rendelkezik a bélyegzők használatáról. A jelképek használatát a
képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozta.
Az önkormányzat által használható bélyegzők lenyomatát a rendelet melléklete tartalmazza.

4-7. §-hoz

A Mötv.13. §-a felsorolja a helyi önkormányzatok feladatait az önkormányzat Mötv.10. § (2)
bekezdésében foglaltak alapján önként is vállalhat feladatokat. A rendelet rögzíti az önkéntes
feladatvállalás feltételeit.
A Mötv. 42. §-a rögzíti azokat a feladat-és hatásköröket, amelyeket a képviselő-testület nem
ruházhat át, a döntést a képviselő-testület hozza meg.
A képviselő-testület a Mötv. rendelkezései szerint a Mötv. 42. §-ban fel nem sorolt feladat- és
hatásköreit a polgármesterre, bizottságára vagy a jegyzőre átruházhatja önkormányzati
rendeletben.

2

A Mötv.53. § (1) bekezdése értelmében a szervezeti és működési szabályzata rendelkezik a

képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról. A rendelet felsorolja azokat a feladat-
és hatásköröket, amelyeket a képviselő-testület a hatályos rendeleteiben átruházott. A képviselő-
testület hatásköröket csak a polgármesterre ruházott át.

A képviselő-testület egyes feladatait önkormányzati társulás útján látja el.

8. §-hoz

Tartalmazza a rendelet a polgármester gazdasági programjáról szóló rendelkezéseket.

9-45. §-hoz

A rendelet rögzíti az alakuló ülés törvényben nem szabályozott részleteit. A Mötv. előírásai
szerint új szabály, hogy az alakuló ülést a polgármester hívja össze. A rendelet meghatározza az
alakuló ülés minimális napirendi témáit.
A képviselő- testület működésének alapszabályait a Mötv. rögzíti, melyek figyelembe vételével
illetve a Mötv. felhatalmazásai alapján a működés részletszabályai a rendeletben kerülnek
meghatározásra.
A Mötv. előírása alapján a rendelet rendelkezik a képviselő-testület összehívásának és
vezetésének módjáról. Szabályozásra kerül, hogy a polgármester akadályoztatása esetén az

alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a képviselő-
testület ülését a Vagyonnyilatkozat Kezelő, Összeférhetetlenségi és Méltatlansági Bizottság

elnöke hívja össze és vezeti.
A Mötv. meghatározása a név szerinti és a titkos szavazás eseteit, melyek a rendeletben nem
kerülnek megismétlésre. A Mötv. felhatalmazást ad arra, hogy név szerinti szavazás a szervezeti
és működési szabályzatban meghatározott esetekben is elrendelhető. A rendelet ilyen esetet nem
határozott meg, viszont érvényes a Mötv. azon rendelkezése, miszerint a képviselő-testület a
képviselők egynegyedének indítványára bármely döntés igénylő kérdésben elrendelhet név szerinti
szavazást.
A titkos szavazás lebonyolítását a rendelet a képviselő-testület egyetlen állandó bizottságát, a
Vagyonnyilatkozat kezelő Bizottság feladatkörébe utalja.
A Mötv. rögzíti azokat, feladat-és hatásköröket, melyekben minősített többségű döntés szükséges, és
felhatalmazást ad arra, hogy a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatban további,
minősített döntést igénylő ügyeket írjon elő. A rendelet a törvényi előíráson kívül további minősített
többséget igénylő ügyeket nem ír elő.
Törvényi rendelkezés értelmében a képviselő-testület rendeletben szabályozza a társadalmi
egyeztetés módját. Ezen rendelkezések szintén a szervezeti és működési szabályzatban kerültek
előírásra.
A rendelet rögzíti a képviselő-testületi felszólalások, szavazás rendjét, a hozott határozatok
megjelölését, valamint azon témákat, melyekben a képviselő-testület számozás nélkül dönt.
A Mötv. kimondja, hogy a képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a
közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti, és a képviselő köteles bejelenteni érintettségét.
A kizárásról a képviselő-testület dönt. A Mötv. előírja, hogy a képviselő-testület szervezeti és
működési szabályzatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési
kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményét. A rendelet úgy rendelkezik, hogy a képviselő

3

a személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén egy havi tiszteletdíjának megvonása
szabható ki szankcióként.
A jegyzőkönyvben a hozzászólások lényege kerül rögzítésre, a felszólaló külön, előzetes tett
jelzése esetén a felszólalás szó szerint rögzítésre kerül a jegyzőkönyvben. A Mötv. meghatározza
a jegyzőkönyv tartalmi elemeit.

46-54. §-hoz

A Mötv. előírásai szerint a szervezeti és működési szabályzat meghatározza a képviselő-testület
bizottságait, tagjainak számát, a bizottság feladat-és hatáskörét, működésének alapvető
szabályait. A bizottság működésére a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell
értelem szerűen alkalmazni.
A Mötv. új rendelkezése, hogy a bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet az elnök és egy tagja
írja alá. A bizottság- a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv hitelesítő személyének
megválasztásával azonos módon- az adott ülésről készült jegyzőkönyv aláíróját a jelen lévő
tagok közül választhatja meg.

56-57. §-hoz

A rendelet nem teljes körűen felsorolja a polgármester és a jegyző legfontosabb, általános
érvényű feladatait, ugyanakkor kimondja, a konkrét feladat –és hatáskörök jogszabályokban,
valamint a képviselő-testület döntéseiben kerülnek meghatározásra.
A Mötv. értelmében a jegyzői feladatok ellátásnak módjáról a szervezeti és működési szabályzat
rendelkezik. A szervezeti és működési szabályzat- a képviselő-testület működésével kapcsolatos
rendelkezések között- tartalmazza, hogy amennyiben a jegyző a napirendi pontok tárgyalása
során a tervezett döntéssel, vagy a működéssel kapcsolatosan jogszabálysértést észlel, azt jelzi a
képviselő-testület részére. A jegyző ezen észrevételezési feladata mellett a napirendek tárgyalása
során felszólalásában elmondhatja a témával kapcsolatos véleményét, meglátását, kérdést tehet
fel, és javaslatot tehet.
A szervezeti és működési szabályzat rögzíti, hogy a jegyzőt- tartós távolléte vagy
akadályoztatása esetén- a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában jegyző helyettesként
megjelölt köztisztviselő helyettesíti.

58-61. §-hoz

A szervezeti és működési szabályzat rögzíti, hogy az önkormányzat, illetve a képviselő-testület
hivatala a Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal, melynek szervezeti és működési
szabályzatát külön belső szabályzat határozza meg.
Az önkormányzat gazdálkodása felsőbbrendű jogszabályokban rögzített előírások és szabályok
alapján történik, a vagyongazdálkodás szabályairól pedig a képviselő-testület külön rendeletet
alkotott.

62-63. §-hoz

A rendelet rögzíti, hogy a képviselő-testület a törvényben előírt közmeghallgatás mellett évente
egy alkalommal falugyűlést tart, melyen tájékoztatást ad az önkormányzati gazdálkodásról,
tervekről.

4

A szervezeti és működési szabályzat megteremti annak lehetőségét, hogy a képviselő-testület –
amennyiben az önkormányzat gazdálkodása lehetővé teszi, és a költségvetésben e célra
előirányzat biztosítható- a lakosság önszerveződő közösségeit anyagilag is támogatja.

64. §-hoz

A rendelet tartalmazza az önkormányzat együttműködéseit, illetve hogy a megállapodások
megkötésére a képviselő-testület jogosult.

65. §-hoz

A rendelet a lehető leghamarabb, a kihirdetés napján azonnal hatályba lép, jelezve, hogy a
rendelkezések érvényesek. A rendelet a hatályba lépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyezi a
képviselő-testület korábbi szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletet.