Legénd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 26. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

A rendelet célja, hatálya

1. § (1) A rendelet célja, hogy

a) meghatározza a talajterhelési díjra vonatkozóan a rászoruló lakossági kibocsátó             díjkedvezményét, díjfizetési kötelezettség mentességét, továbbá

b) rendelkezzen a talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról.

(2) E rendelet vonatkozásában kibocsátó a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Kdt.) 2.§ a) pontjában meghatározott környezethasználó.

Talajterhelési díjfizetési kötelezettség

2.§ (1) Talajterhelési díjfizetési kötelezettség terheli a Kdt. 11.§ (1) bekezdésében meghatározott kibocsátót.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szennyvízelhelyezésre vonatkozó helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyt - a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés c) pontja alapján - a települési önkormányzat jegyzője az 500 m³/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez adhat ki.

(3) A települési önkormányzat jegyzője a (2) bekezdésben hivatkozott jogszabály előírásainak megfelelően a szennyvízelhelyezésre vonatkozó engedélyekről nyilvántartást vezet.

(4) Nem terheli díjfizetési kötelezettség

a) a kibocsátót a Kdt. 11.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján, továbbá

b) azt a kibocsátót, akinél a közcsatorna kiépítésre került, de műszakilag nem áll számára rendelkezésre.

Talajterhelési díj alapja

3. §  (1) A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerint locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel.

2. A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

A talajterhelési díj egységdíja

4. § A talajterhelési díj egységárának mértéke 1.200.-Ft/m3.

A területérzékenységi szorzó

5. §  (1) A területérzékenységi szorzók:

            - kevésbé érzékeny területen 1,0

            - érzékeny területen 1,5

            - fokozottan érzékeny területen 3,0.

2. Legénd község területe a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő települések besorolásáról szóló 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet alapján a felszín alatti víz szempontjából érzékeny területnek minősül, a területérzékenységi szorzó 1,5.

Talajterhelési díj mértéke

6. § A talajterhelési díj mértékét (2. számú melléklet) három elem szorzatából lehet megállapítani:

a)  a fogyasztott víz éves mértéke,

b) 1.200.-Ft egységdíj,

c)  területérzékenységi szorzó alapján.

Adatszolgáltatási és eljárási szabályok

7. §  (1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzat adóhatósága látja el.

(2)  A talajterhelési díjat az önkormányzat 11741031-15451543-03920000 számú Talajterhelési díj beszedési számlájára kell megfizetni.

A díj bevallás

8. § (1) A díj bevallás

- a kibocsátó azonosításához,

- a díj alapjának, a díj összegének megállapításához szükséges adatokat tartalmazza.

(2) A kibocsátó a díjfizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31-ig tesz bevallást.

(3) A bevallást az önkormányzati adóhatóság által meghatározott formanyomtatványon kell megtenni. (1. számú melléklet)

(4) Ha a gazdálkodó szervezet több telephelyet (gyáregységet) működtet, bevallásában az adatokat telephelyenként tünteti fel. (A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint mértéke telephelyenként megállapítható.)

Nyilvántartásba vétel

9. § A díjfizetési kötelezettségét bevallással bejelentő kibocsátót az önkormányzati adóhatóság nyilvántartásba veszi.

A díj megállapítása

10. § A fizetendő díjat a kibocsátó az adóbevallás során maga állapítja meg.

Egyéb eljárási szabályok

11. § (1) A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására és az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapítására és a beszedési jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Kdt., valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A talajterhelési díj nyilvántartására, kezelésére és elszámolására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásának, kezelésének, elszámolásának, valamint az önkormányzati adóhatóság adatszolgáltatási eljárásának szabályairól szóló 37/2015 (XII.28.) NGM rendelet előírásait kell alkalmazni.

Környezetvédelmi alap

12. § (1) Az önkormányzat a környezetvédelmi feladatainak megoldása, elősegítése érdekében önkormányzati Környezetvédelmi alapot hoz létre.

(2) A Környezetvédelmi alap bevételei a következők:

a) a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,

b) a területi környezetvédelmi hatóság által az önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének 30 %-a, a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével,

c) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,

            d) az önkormányzati bevételek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,

            e) egyéb bevételek.

(3) A Környezetvédelmi alapot környezetvédelmi célokra kell felhasználni.

(4) A képviselő-testületnek a Környezetvédelmi alap

a) tervezett felhasználásról - a költségvetési rendelet megalkotásakor,

b) a tényleges felhasználásról -  a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg

évente rendelkeznie kell.

13. §. (1) A helyi vízgazdálkodási hatósági körbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj az önkormányzat Környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi.

(2) Az önkormányzat a talajterhelési díjból származó bevételét – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel.

(3) A (2) bekezdés szerinti felhasználásnak minősül különösen:

a) a csatornázás,

b) a szennyvíztisztítás,

c) a vízbázis védelem,

d) a tartós környezetkárosodások kármentesítése,

e) a potenciális és tényleges szennyező források szennyezésének megelőző, illetőleg utólagos műszaki védelme.

Záró rendelkezések

14. §  (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Legénd Község Önkormányzat Képviselő- testületének a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról szóló 15/2004.(IX.30.) számú önkormányzati rendelete.