1. § (1) A rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) hatálya Legénd község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A HÉSZ előírásait az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) számú kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint a vonatkozó egyéb általános érvényű jogszabályok előírásaival együtt kell alkalmazni.

(3) A HÉSZ a mellékletét képező SZT-b jelű belterületi és SZT-k jelű külterületi szabályozási tervlapokkal (a továbbiakban együtt: szabályozási terv) együtt érvényes.

(4) A belterület határvonalát a Képviselő-testület a szabályozási terv alapján határozza meg.

3. § A közterület-alakításra vonatkozó szabályokat a településképi rendelet határozza meg.

4. § (1) Az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó szabályokat a településképi rendelet határozza meg.

(2) A meglévő domborzati viszonyokat óvni kell, ezért támfalat építeni, és ezzel a terepviszonyokat megváltoztatni csak indokolt mértékben, az építmények elhelyezése érdekében, valamint vízelvezetési, geológiai vagy talajmechanikai okból lehet.

5. § (1) A település régészeti lelőhelyeit a Szabályozási terv tartalmazza.

(2) A régészeti lelőhelyek területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

6. § (1) A település közigazgatási területén található ökológiai hálózat magterület-, ökológiai folyosó-, pufferterület övezetei által érintett területeket, az ex lege védett földvár környezetét (a továbbiakban: természetvédelmi érintettségű területek) és a tájképvédelmi terület övezete által érintett területeket – más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként – a szabályozási terv és a 3. függelék jelöli.

(2) Természetvédelmi érintettségű területeken – a vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával – területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, a természeti értékeket ne veszélyeztesse. A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását.

(3) Az ex lege védett országos jelentőségű természeti emlék 100 méteres védőterületén

(4) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását.

(5) Napkollektor, napelem és egyéb megújuló energiát hasznosító berendezés csak tájba illő módon helyezhető el.

(6) Külterületen tájképvédelmi terület övezetén csak tájba illő építmény (lásd: fogalom-meghatározás) helyezhető el.

(7) Természetvédelmi érintettségű és tájképvédelmi területeken antennatorony nem építhető. Föld feletti villamosenergia és hírközlési vezeték helyett csak földkábeles vezeték építhető abban az esetben, ha a terepszint alatti elhelyezés természetvédelmi oltalom alatt álló fát nem veszélyeztet.

(8) Beépítésre nem szánt területen, kivéve a közlekedési és közműövezetek területét, az új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a táj jellegéhez és ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó – nem mérgező, allergiát és betegséget nem okozó – növények használhatók.

(9) Kötelező zöldsáv létesítendő a szabályozási tervlapon „beültetési kötelezettséggel érintett terület” jelöléssel ellátott területeken a (8) bekezdésben meghatározottak szerint. Az érintett területeken többszintes növényállományt kell kialakítani.

7. § (1) A település közigazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, hogy a használat

(2) Új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a védőtávolság nem került meghatározásra – a telek határvonalán kell teljesülniük.

(3) Állattartásra szolgáló építmény és trágyatároló nem építhető élelmiszertároló,

-feldolgozó és -forgalmazó építményektől, továbbá iskola, óvoda, bölcsőde, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül.

8. § (1) A talaj védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok előírásait be kell tartani.

(2) A település területén csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést, valamint amelynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.

(3) A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.

(4) Talajmozgatással járó tevékenység végzése, terület-előkészítés során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(5) A település területén környezetkárosító anyag feltöltésre nem használható.

(6) Építés-előkészítési munkák, tereprendezés során minőségtanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

(7) Rézsű csak úgy alakítható ki, hogy állékonysága a telken belül biztosított legyen.

(8) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

9. § (1) A levegő védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok előírásait be kell tartani.

(2) A település területén tilos a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz.

(3) Védőfásítással kell gondoskodni a szántóföldi porszennyezés megakadályozásáról.

10. § (1) A település közigazgatási területére hulladék más településről – az újrahasznosítást kivéve – nem szállítható.

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak akkor folytatható, ha az üzemeltető gondoskodik a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(3) A veszélyes hulladékok gyűjtését, tárolását, szállítását, ártalmatlanítását, hasznosítását a vonatkozó országos jogszabályokban előírtaknak megfelelően kell végezni.

(4) Az állattartás során keletkező szennyvizeket, valamint trágyát az elszállításig úgy kell elhelyezni, hogy azok ne veszélyeztessék a felszíni és felszín alatti vizek állapotát.

11. § (1) Talajszennyezést okozó építmény nem helyezhető, ilyen tevékenység nem végezhető.

(2) Új vízfelületet (pl. tavat) létesíteni csak akkor, ha a szükséges vízutánpótlás állandóan biztosítható.

(3) Vízfelületek karbantartásának céljára:

(4) A település területén futó vízfolyások építési korlátozással érintett védőtávolságainak lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza. Az érintett területeken az alábbi rendelkezések az érvényesek:

12. § (1) A településen a zajvédelmet az országos előírások szerint, azoknak megfelelően kell biztosítani.

(2) Zajt, rezgést előidéző meglévő vagy új üzemi építményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, rezgés az építményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.

13. § Közüzemi hálózatra csatlakozni csak akkor szabad, ha egyidejűleg biztosított a háztartásban keletkező szennyvizek elvezetése, elhelyezése és kezelése.

14. § (1) A szennyvízelvezető-rendszer kiépítéséig ideiglenesen duplafalú, vízzáró szigetelésű, zárt szennyvíztároló alkalmazható.

(2) Új szennyvízelvezető-hálózat csak elválasztott rendszerben építhető.

(3) Háztáji állattartás esetén keletkező trágyalé gyűjtésére megfelelően méretezett, zárt medencét kell kialakítani.

(4) A település területén a szennyvíz szikkasztása tilos.

(5) Ipari technológiai szennyvizeket vagy más, nem kommunális jellegű szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a szennyvízelvezető-hálózatba bevezetni. A szükséges tisztítást a keletkezés helyén, telken belül kell elvégezni.

(6) A szennyvízelvezető-hálózatba csapadékvíz nem vezethető.

15. § (1) A nyílt árkos csapadékvíz-elvezető hálózat feletti kocsi-behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen.

(2) Befogadó hiányában a keletkező csapadékvizeket helyben kell tartani és hasznosítani.

(3) Ha a telken keletkező csapadékvíz teljes mennyisége nem vezethető a befogadóba, gondoskodni kell a többlet csapadékvíz visszatartásáról.

(4) Új építmény építése és a meglévő bővítése esetén a telken keletkező csapadékvizeket közvetlenül burkolt közterületre kivezetni tilos.

(5) A burkolt felületekről összegyűjtött olyan csapadékvizek, amelyek szénhidrogénekkel szennyeződhetnek, csak megfelelően méretezett olaj- és iszapfogókon való előkezelést követően, a tetőfelületről összegyűjtött csapadékvizek előkezelés nélkül vezethetők a csapadékvíz elvezető rendszerbe.

(6) A csapadékvíz élő vízfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgyat kell elhelyezni.

16. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik.

(2) A beépítésre szánt területek általános használatuk jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:

(3) A beépítésre nem szánt területek általános használatuk jellege, valamint sajátos használatuk szerint a következő övezetekbe tartoznak:

17. § (1) A beépítésre szánt területek beépítésének feltételeit az egyes övezetek előírásai tartalmazzák. A területeket ennek megfelelően rendeltetésszerűen kell használni.

(2) Az építési övezetek telkeire vonatkozó szintterületi mutató a telken elhelyezhető valamennyi építmény szintterületének és a telek területének viszonyszáma.

(3) Az egyes építési övezetekben az adott övezetre meghatározott rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(4) A telekalakítás szabályai:

(5) A telkek beépítési módja

(6) Terepszint alatti beépítés a fő rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, legfeljebb az építési övezetben megengedett terepszint feletti beépítés mértékéig alakítható ki, amennyiben az adott építési övezetre vonatkozó előírások másként nem rendelkeznek.

18. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál, de az övezet építési telkein az OTÉK előírásaival összhangban, a HÉSZ-nek az adott lakóövezetre vonatkozó előírásainak megfelelően más elsődleges funkciójú építmény is elhelyezhető.

(2) Lakóterületen nem helyezhető el:

(3) Szabadonálló beépítési mód esetén az újonnan kialakított telek szélessége legalább 16 m.

(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az újonnan kialakított telek szélessége legalább 14 m. Az épületet az oldalhatártól legalább 1 m távolságra kell elhelyezni.

(5) Az építési hely mélysége legfeljebb a közterületi homlokvonaltól mért 60 m. Az annál távolabb eső rész hátsókertnek minősül.

(6) Ha az adott építési övezetre vonatkozó szabályok ettől eltérően nem rendelkeznek, akkor lakóterületen egy építési telken legfeljebb egy lakóépület építhető.

(7) Lakóépület legnagyobb bruttó alapterülete 350 m².

(8) A kerítés magassága legfeljebb 1,6 m, legalább 40%-os áttörtséggel.

(9) Az előkert legkisebb mérete 2,0 m, kivéve, ha az egyes építési övezetek előírásai másképp rendelkeznek.

19. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető a lakó rendeltetésen kívül:

(2) A falusias lakóterület építési övezeteire vonatkozó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

(3) Az előkert mérete: 2,0 m, de a lakóépületet a telek homlokvonalától legfeljebb 7,0 méter távolságra szabad elhelyezni.

(4) A közművesítettség mértéke: teljes.

20. § (1) Az építési övezetben elhelyezhetők a lakó rendeltetésű épületeken kívül:

(2) A településközpont vegyes területekre vonatkozó telekalakítási és beépítési előírásokat a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A településközpont vegyes területen telkenként legfeljebb három épület építhető.

(4) A közművesítettség mértéke: teljes.

(5) Az előkert mérete: 2,0 méter.

21. § (1) Az üdülőházas területen olyan, kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.

(2) Az üdülőházas területen állattartó épület - a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével - és különálló árnyékszék, komposztáló, siló és ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével - nem helyezhető el.

(3) Az üdülőházas területekre vonatkozó telekalakítási és beépítési előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.

22. § A különleges területbe azok az építési övezetek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények rendeltetése miatt eltérnek a többi területfelhasználási kategóriába sorolt területtől.

23. § (1) Az építési övezetben sportolási célú és a sportolást kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezetre vonatkozó telekalakítási és beépítési előírásokat a 6. melléklet táblázata határozza meg.

(3) A közművesítettség mértéke: teljes.

24. § (1) A K_{mezőgazdasági üzemi} jelű mezőgazdasági üzemi terület a település beépítésre szánt területének a mezőgazdasági feldolgozó tevékenységet szolgáló területe.

(2) Az építési övezetben elhelyezhetők:

(3) Az övezetekben épület az I. és II. osztályú borszőlő termőhelyi kataszteri területen a megyei területrendezési terv Borszőlő termőhelyi kataszter területére vonatkozó előírásaival összhangban építhető.

(4) Az építési övezetre vonatkozó telekalakítási és beépítési előírásokat a 7. melléklet táblázata határozza meg.

25. § (1) A beépítésre nem szánt területen 3000 m²-nél kisebb telket – közlekedési, közműelhelyezési és elektronikus hírközlési terület, zöldterület, erdőterület, valamint a közlekedési, közműelhelyezési és elektronikus hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület kivételével – kialakítani nem szabad.

(2) A beépítésre nem szánt területen az építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.

(3) Terepszint alatti beépítés a fő rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, legfeljebb az övezetben megengedett terepszint feletti beépítés mértékéig alakítható ki, amennyiben az adott övezet másként nem rendelkezik.

(4) A beépítésre nem szánt területen lévő olyan telken, amelyen e rendelet előírásai alapján építeni nem lehet, de a tulajdoni lap szerint meglévő lakó- és gazdasági épületek vannak, az épületek adottságként kezelendők; a településkép védelmi rendelettel összhangban felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépületek – ahol ezzel a lehetőséggel még nem éltek – egy alkalommal, legfeljebb nettó 25 m²-rel bővíthetők.

(5) A szabályozási terven zöldterületként nem szabályozott közterületi zöldfelületekre a közkertekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

26. § (1) A közkert állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, valamint a pihenést, testedzést szolgáló közterület.

(2) A Zkk jelű övezetben épület nem építhető.

(3) A Zkk jelű övezetben az alábbi építmények helyezhetők el

(4) A Zkk jelű övezet telkeinek legalább 60%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, melynek legalább 1/3-át többszintes növényállománynak kell takarnia.

(5) A Zkk jelű övezetben közlekedési, föld feletti közmű- és hírközlési műtárgyak, berendezések – gyalogos és kerékpárút, valamint közvilágítás kivételével – nem helyezhetők el.

(6) A Zkk jelű övezetben parkoló nem alakítható ki.

27. § (1) A szabályozási terven erdőként jelölt, erdő művelési ágú és erdősítésre javasolt telkek területe.

(2) Erdőterületen kizárólag az erdőműveléssel összefüggő és az erdőtelepítés jövőbeli lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.

(3) Kerítés csak erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási, természetvédelmi céllal létesíthető.

(4) Az erdőterületen – a magasfeszültségű hálózat kivételével – föld feletti villamosenergia- és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózat kiépítése csak akkor lehetséges, ha az nem igényel fakivágást, ellenkező esetben föld alatti telepítéssel kell építeni.

28. § (1) A védelmi erdő övezet a Szabályozási terven „Ev” jellel jelölt terület, amely elsősorban a természeti környezet, a különböző környezeti elemek, valamint a beépítésre szánt terület vagy egyes építmények védelmére szolgál.

(2) Az Ev jelű övezetben a folyamatos borítottság érdekében csak természetszerű, az erdő több célú rendeltetését figyelembe vevő kíméletes erdőgazdálkodás folytatható. Új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók. Az övezetben vadgazdálkodás esetén a telek legfeljebb 5%-án szántó művelés alakítható ki, amelynek vadföldként kell funkcionálnia.

(3) Az Ev jelű övezetben épület nem építhető, mesterséges felület nem alakítható ki, bánya nem nyitható.

(4) Az Ev jelű övezetben csak erdei kilátó, magasles, továbbá a természetvédelemmel, ismeretterjesztéssel, oktatási- és kutatási céllal összefüggő építmény, továbbá távközlési és energetikai építmény, adótorony, antenna helyezhető el.

29. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterület a szabályozási terven „Eg” jellel jelölt terület, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek hasznosítása.

(2) Az Eg jelű övezetben szakszerű, természetkímélő, az állandó borítottságot biztosító erdőgazdálkodást kell folytatni.

(3) Az Eg jelű övezetekben a rendeltetésnek megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú építmények, valamint gazdasági épületek helyezhetők el.

(4) A kialakítható/beépíthető telek területe legalább 100.000 m² (10 ha),

(5) A telkek beépítettsége legfeljebb: 0,5%, de legfeljebb bruttó 500 m² telkenként.

(6) A megengedett legnagyobb épületmagasság: 4,5 m.

(7) Az Eg jelű övezetben épület elhelyezésének feltétele a villamosenergia ellátás, fúrt kút és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.

30. § (1) A közjóléti rendeltetésű erdőterület a szabályozási terven „Ek” jellel jelölt, egészségügyi-szociális, turisztikai, szakrális jellegű, valamint oktatási és kutatási célokat szolgáló erdőterület.

(2) Az övezet telkein az építés feltétele:

31. § (1) A mezőgazdasági területre a tájkarakter, a természeti értékek, a termőtalaj, a termőföld védelme és, – a termelési adottságok hasznosítása érdekében – a területen a növénytermesztés, az állattartás, állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló és az agrárturizmussal összefüggő építmények helyezhetők el.

(2) A mezőgazdasági területen épület a közúttal határos telekhatártól számított legalább 50 m-es távolságra építhető.

(3) A mezőgazdasági területen építményt építeni a hagyományos tájhasználathoz igazodó módon, az övezeti szabályokban részletezett épület-elhelyezéssel, lakóépület esetében legfeljebb 5,5 m, üzemi és gazdasági építmény esetében legfeljebb 7,5 m, különleges technológiai igényű építmény esetében legfeljebb 10 m épületmagassággal lehet.

(4) Mezőgazdasági területek mélyfekvésű területein, ahol a csapadékvíz, talajvíz összegyűlésének lehetősége fennáll, vízjogi létesítési engedélyben előírt módon a mezőgazdasági területek öntözését szolgáló öntözőtó és záportározó létesíthető.

(5) Az állattartás a szomszédos, védendő rendeltetésű területek területhasználatának zavarása, korlátozása nélkül történhet.

(6) Új állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legalább 200 méter távolságra kell elhelyezni.

(7) Nagylétszámú állattartást szolgáló állattartó épületet, az állattartáshoz kötődő szennyvíztároló (-tisztító) és trágyatároló (-tisztító) építményt lakóterülettől legalább 300 m-re kell elhelyezni, kivéve, ha a vonatkozó környezetvédelmi engedély alapján a zártrendszerű állattartási és trágyakezelési technológia alkalmazásával a környezeti kibocsátás és terhelés olyan mértékű, hogy a lakóterület jó környezetminőségének megtartásához ennél kisebb távolság is elegendő.

(8) Mezőgazdasági területen a földrészletnek csak a kivett művelési ágú és az intenzív kertészeti művelés alatt álló része keríthető le, természetes vagy természetbe illő, áttört hatású anyag használatával.

32. § (1) Az általános mezőgazdasági szántóterület a Szabályozási terven „Má-sz” jellel jelölt terület, amely elsősorban szántóföldi gazdálkodásra szolgál.

(2) Az általános mezőgazdasági terület két övezetre oszlik:

(3) Az Má-sz1 jelű övezetben mezőgazdasági birtokközpont nem jelölhető ki, épület nem helyezhető el.

(4) Az Má-sz2 jelű övezetben a növénytermesztéssel összefüggő, termékfeldolgozásra, tárolásra szolgáló építmények helyezhetők el az alábbi feltételekkel:

(5) Az Má-sz2 jelű övezetben mezőgazdasági birtokközpont ott alakítható ki, ahol az alábbi rendeltetések építményei helyezhetők el: növénytermesztés, állattartás, állattenyésztés és halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, valamint az ahhoz kapcsolódó lakó-, vendéglátó- és szálláshely-szolgáltatás.

(6) A mezőgazdasági birtokközpont kialakításának feltételei:

(7) A birtokközpontként szolgáló telken épület az alábbi feltételek együttes teljesítésével építhető:

(8) Birtokközpont akkor hozható létre, ha a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza, nem veszélyezteti, és a telek közútról vagy önálló hrsz-on nyilvántartott magánútról megközelíthető.

(9) Az övezetbe tartozó telken csak akkor építhető lakóépület és az agrárturizmust kiszolgáló építmény, ha:

33. § (1) Az általános mezőgazdasági gyep terület a Szabályozási terven „Má-gy” jellel jelölt terület, amely a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó mezőgazdasági termelésre, az állattartásra, állattenyésztésre és az ezekkel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az Má-gy jelű övezetben birtokközpont nem jelölhető ki.

(3) Az Má-gy jelű övezetben a legelő-, és a gyepgazdálkodáshoz, valamint a legeltetéses, almostrágyás állattartáshoz kapcsolódó termékfeldolgozás, tárolás, árusítás, szolgáltatás épületei helyezhetők el az alábbi feltételekkel:

(4) A beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett építmények összes alapterülete a 800 m²-t nem haladhatja meg.

(5) Az Má-gy jelű övezetben a beépítés feltétele a villamosenergia ellátás, fúrt kút és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.

(6) Az Má-gy jelű övezetben a meglévő idős fák védendők és megtartandók, a fás terület, facsoportok kiterjedése a 30%-ot nem haladhatja meg,

34. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a szabályozási terven „Mk” jellel jelölt terület, amely elsősorban a kisparcellás intenzív kertgazdálkodásra szolgál.

(2) Az Mk jelű övezetben épület nem helyezhető el.

35. § (1) Vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven „V” jellel jelölt övezet, amelybe az állandó és időszakos vízfolyások, patakok telke tartozik, valamint a „Vb” jellel jelölt övezet, a vízbeszerzési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók és egyéb vízművek területe tartozik.

(2) Vízgazdálkodási területen kizárólag vízgazdálkodással és természetvédelemmel kapcsolatos építmények építhetők.

(3) A V jelű övezetbe tartozó vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni.

(4) A V jelű övezetbe tartozó vízfolyások, vizes élőhelyek környezetében a Környezetvédelmi előírások Felszíni vízrendezés fejezetében előírtakra figyelemmel kell lenni.

36. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület a Szabályozási terven „Kb” jellel jelölt terület.

(2) A különleges beépítésre nem szánt területek területfelhasználás és az elhelyezhető építmények szempontjából

(3) A különleges beépítésre nem szánt területen a beépítés feltétele a villamosenergia ellátás, fúrt kút és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.

37. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető terület a Szabályozási terven „Kb-t” jellel szabályozott övezet, amely elsősorban a temetkezés kegyeleti épületei és az azt kiszolgáló és kiegészítő építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Kb-t jelű övezet telkein az építés feltételei:

(3) Az övezetben a harangtorony, harangláb legmagasabb pontja 10,0 m lehet.

(4) Az övezetbe tartozó telkeken az építményeket úgy kell kialakítani, hogy azokat kerekesszékkel és gyermekkocsival is használni lehessen.

(5) A temető telkén, a telekhatár mentén legalább 5,0 m széles, többszintes növényállományt kell kialakítani.

38. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - nagykiterjedésű sportolási célú terület a Szabályozási terven „Kb-sport” jellel szabályozott övezet, amely elsősorban sportolással összefüggő rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A „Kb-sport” jelű övezetben szabadtéri színpad, öltöző, sportolási-, oktatási-, egészségügyi- rendeltetésű építmények, valamint a hobbi állattartás és ennek kiegészítő építményei (lovaspálya, lelátó) helyezhetők el.

(3) A Kb-sport jelű övezetben építmény a telekhatároktól számított legalább 5 m-es távolságra építhető.

(4) A Kb- sport1 jelű övezet telkein:

(5) A Kb- sport2 jelű övezet telkein:

(6) Az övezetbe tartozó telek nem osztható meg.

39. § (1) A Szabályozási terven „Kb-k” jellel jelölt övezet a Nyáry-kastély területe.

(2) Az övezetben lakás, szálláshely-szolgáltatás és az ezek működéséhez szükséges rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(3) Az övezeten belül az alábbi előírások betartásával helyezhetők el épületek:

(4) Az övezetbe tartozó telek nem osztható meg.

(5) Melléképület a kastély épülete és a közterület közötti telekrészen nem helyezhető el.

40. § (1) A szabályozási terven „Kb-közmű” jellel jelölt övezet kizárólag közműépítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az építmények legfeljebb 10%-os beépíthetőséggel, legfeljebb 5,0 m-es épületmagassággal építhetők. A zöldfelület legkisebb mértéke 50%.

41. § (1) A közlekedési terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárforgalmi építmények, parkolók, járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közforgalmú közlekedés építményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen a műtárgyakat, a közműveket, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak és csomópontok beláthatóságát ne zavarják.

(3) A közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak tengelyétől számított 3-3 m-en belül szilárd akadályt és fás szárú növényeket elhelyezni nem lehet.

(4) Útcsatlakozásokban a szabadlátást akadályozó építményt elhelyezni (pl. telekhatáron zárt kerítést építeni), valamint 0,6 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

(5) A közutak osztályba sorolása a következő:

(6) A településen a közúthálózat számára az alábbi szabályozási szélességeket kell biztosítani:

(7) A gyalogos közlekedés számára az utak szabályozási szélességén belül biztosítani kell a biztonságos közlekedési feltételeket.

(8) Utak védőtávolsága külterületen:

(9) A közterületek burkolatlan felületeit, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.

42. § Ahol a telek területe több övezetbe esik, a megengedett beépítési értékek a beépítéssel érintett övezetnek megfelelő területre számítandók.

43. § (1) Ez a rendelet 2021. január 4. napján lép hatályba.

(2) A HÉSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Legénd Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2002. (XII.24.) sz. önkormányzati rendelet.

(3) A HÉSZ-t a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.