1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Legénd Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2619 Legénd, Dózsa György út 77.

(3) Az Önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Legénd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

(4) A képviselő-testület hivatalának neve: Nézsai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal).

(5) A képviselő-testület szervei:

2. § (1) Az Önkormányzat jelképe: bélyegző, címer és zászló.

(2) Az Önkormányzat körbélyegzője: középen tartalmazza Magyarország címerét, körben az Önkormányzat elnevezését.

(3) A Hivatal és az alapító önkormányzatok bélyegzői a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában kerülnek meghatározásra.

(4) A címer és a zászló alapítását, leírását és használatának rendjét külön rendelet szabályozza.

3. § Az Önkormányzat, a képviselő-testület, a polgármester, és a Hivatal bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni. A Magyarország címerét ábrázoló bélyegző használatát kifejezetten előíró jogszabály hiányában a község címerét ábrázoló bélyegző is használható. Az Önkormányzat bélyegzőinek lenyomatait az 1. melléklet tartalmazza.

4. § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott feladat- és hatáskörök mellett saját elhatározása alapján önként is vállalhat önkormányzati feladatokat, amennyiben a kötelezően ellátandó feladatok ellátását ez nem veszélyezteti, a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak, és a feladatot jogszabály nem utalja más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe.

(2) A képviselő-testület önként vállalt feladatai körében falugondnoki szolgálatot működtet, szervezi a települési rendezvényeket, nemzeti ünnepekhez kapcsolódó megemlékezéseket, támogatja a helyi művészeti csoportokat, a lakosság önszerveződő közösségeit, a kistermelők, őstermelők számára értékesítési lehetőséget biztosít, valamint együttműködik a helyi civil szervezetekkel.

(3) Az önkormányzat alaptevékenységére vonatkozó kormányzati funkciókat a 2. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartoznak a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 42. §-ban meghatározottak, amelyekben kizárólag a képviselő-testület dönthet.

(2) A képviselő-testület az átruházható feladat- és hatásköreit önkormányzati rendeletben a polgármesterre vagy a jegyzőre átruházhatja.

(3) A képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköreit a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatásköreit visszavonhatja:

6. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott ellátandó feladatok közül az óvodai nevelésről, a szociális és gyermekjóléti, valamint a családsegítéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörökről társulások útján (Nyugat- Nógrád Család- és Gyermekjóléti Szolgáltató Társulás, Nagyoroszi Közös Szociális Szolgáltató Társulás) gondoskodik.

(2) Az egészségügyi alapellátás körébe tartozó háziorvosi szolgálat, és a fogászati ellátás feladat ellátási szerződés alapján biztosított.

7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt: 5 fő. A képviselők névsorát az 4. melléklet tartalmazza.

(2) A polgármester az Mötv. 66. §-a alapján tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

(3) A képviselő írásban vagy szóban köteles előre a polgármesternek vagy a bizottság elnökének bejelenteni, hogy a képviselő-testület, vagy valamely bizottság ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(4) Igazolt távollétnek kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki

(5) A képviselő-testületi tagok a törvényben meghatározott kötelezettségeiken túl kötelesek:

8. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

9. § (1) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásáról és annak eredményéről.

(2) Az alakuló ülésen a polgármester és az önkormányzati képviselők az Mötv. 1. mellékletében foglalt szövegezésű esküt teszik, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő. Az eskütételt követően- amennyiben a megbízólevelek átadására az alakuló ülést megelőzően nem került sor- a Helyi Választási Bizottság elnöke átadja a megbízóleveleket a képviselők, valamint a polgármester részére.

10. § A képviselő-testület az alakuló ülésen, de legkésőbb az azt követő ülésen, a polgármester előterjesztése és javaslata alapján, titkos szavazással és minősített többséggel alpolgármestert, valamint bizottsági tagokat választ, és meghatározza tiszteletdíjukat.

11. § (1) A képviselő-testület éves munkaterve alapján, szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. Előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő kivételes és rendkívüli esetben rendkívüli ülés összehívására is sor kerülhet.

(2) A képviselő-testület az üléseit – általában - a Hivatal hivatalos helyiségében tartja (2619 Legénd, Dózsa György út 77.)

(3) A képviselő-testület július 1-jétől augusztus 31-ig munkaterv szerinti rendes ülést nem tart.

(4) A munkaterv javaslat összeállításához javaslatot kell kérni:

(5) A polgármester a munkaterv javaslat az előterjesztésében a beérkezett, figyelembe nem vett javaslatokról is tájékoztatja a képviselő-testületet.

12. § (1) A munkaterv tervezetét a polgármester legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 31-ig a képviselő-testület elé terjeszti.

(2) A munkaterv tartalmazza:

13. § A képviselő-testület ülését az ülés helyének, kezdési időpontjának, az egyes napirendek tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A képviselő-testület üléseinek pontos időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó hirdetőtáblán történő kifüggesztésével, valamint a hivatalos honlapon és a hivatalos közösségi média (Facebook) oldalon történő megjelentetéssel tájékoztatni kell a lakosságot.

14. § A települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének indítványára a képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni.

15. § (1) A képviselők és meghívottak legalább 3 nappal az ülés időpontja előtt elektronikus levél (email) útján megkapják az ülés meghívóját és írásos előterjesztéseit.

(2) Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton (pl. szóban, telefonon, szöveges üzenetben) is összehívható. Szóbeli vagy telefonon történt összehívás esetén a testületi ülést megelőző nap 24 órájáig kell a polgármesternek az ülést összehívni.

(3) A képviselő-testület elé kerülő napirendi pontok írásban és szóban is előterjeszthetők. A minősített többségű döntést igénylő napirendi pontot írásban kell előterjeszteni.

16. § (1) Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, valamint a napirendek előterjesztőit.

(2) A képviselő-testület ülésére – a képviselő-testület tagjain kívül – meg kell hívni:

17. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésre, vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

(2) a képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, akadályoztatása, illetve tartós akadályoztatása esetén a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével 30 nap időtartamot meghaladó távollét.

(4) A képviselő-testület ülését vezető személy:

(5) A képviselő-testület üléseiről jelenléti ívet kell vezetni, melyet minden jelenlévő tag aláír.

(6) Az ülés akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 3 települési képviselő jelen van.

(7) A képviselő-testület határozatképtelensége vagy az ülés megszakadása esetén a képviselő-testület ülését ugyanazon napirendek tekintetében 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni. A megismételt testületei ülés napirendjeibe új pontok is felvihetők. Amennyiben a megismételt testületi ülés is határozatképtelen, a napirendi pontokat a következő soros testületi ülésen annak napirendi pontjaival együtt kell megtárgyalni.

(8) Határozatképesség esetén a polgármester, a képviselő vagy a jegyző javaslatára a képviselő-testület számozás nélküli ügyrendi határozattal dönt valamely napirend elnapolásáról, több napirend összevontan történő tárgyalásáról, a meghívóban nem szereplő napirendi téma napirendre tűzéséről, napirendek tárgyalási sorrendjének módosításáról.

(9) A képviselő-testület a napirendről, a napirend előtti felszólalásról, és a napirend előtti tájékoztató tudomásul vételéről vita nélkül, számozás nélküli határozattal dönt.

18. § (1) A napirendi pontok és előterjesztések tárgyalásának sorrendje általában: rendeleti javaslatok, határozati javaslatok, beszámolók, tájékoztatók, önálló képviselői indítvány, felvilágosítás kérés, kérdés.

(2) Indokolt esetben az (1) bekezdésben foglalt sorrendtől – a képviselő-testület döntése alapján - el lehet térni.

19. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjának előterjesztője lehet:

(2) Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése a bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés csak a bizottság véleményével ellátva terjeszthető a képviselő-testület elé. A bizottság véleményéről a bizottság elnöke a napirend tárgyalásakor szóbeli tájékoztatást ad.

20. § Az előterjesztés két részből áll:

21. § (1) Az első napirend tárgyalását megelőzően a polgármester beszámol a lejárt határidejű képviselőtestületi határozatok végrehajtásáról és tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről.

(2) Minden előterjesztésről és a vele összefüggő döntési javaslatról külön-külön kell tárgyalást nyitni. A képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkező meghívottak a napirendhez való hozzászólási szándékukat, kérdésüket az ülés vezetőjének jelzik. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, miután az ülés vezetője a felszólalás lehetőségét megadta.

(3) Egy napirendi ponthoz tartozó felszólalás legfeljebb 5 perc lehet, az ismételt hozzászólás legfeljebb 2 perc időtartamban történhet.

(4) Azt a felszólalót, aki a napirendtől eltér, az ülés vezetője figyelmezteti, hogy térjen a napirend tárgyára, majd ismételt felszólítás után megvonhatja a szót. Az a felszólaló, akitől a napirendtől való eltérés miatt az ülés vezetője a szót megvonta, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

22. § (1) A tárgyalás lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület tagja javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(3) Az előterjesztő a javaslatot - figyelembe véve a napirend tárgyalása során elhangzott véleményeket, javaslatokat, kiegészítéseket - a napirend tárgyalásának lezárásáig megváltoztathatja, visszavonhatja.

(4) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, ha a döntési javaslat tekintetében jogszabálysértést észlel. A jegyző észrevételét:

23. § (1) Amennyiben a napirendhez több felszólalás nincs, a polgármester a napirend tárgyalását lezárja, a tárgyalás során elhangzottakat összefoglalja, a javaslatokat logikai sorrendben szavazásra bocsátja, majd megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a döntést.

(2) Az ülés vezetője először a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot bocsátja szavazásra.

(3) Amennyiben a szavazásra bocsátott kérdésben a szavazástól tartózkodók magas száma miatt, illetve egyetértés hiánya miatt érvényes döntés nem született, a szavazás megismételhető, vagy az adott téma tovább tárgyalható.

(4) Ugyanazon ügyben a téma ismételt tárgyalására és szavazására az Mötv. 68. § (1) bekezdésben foglalt szabályok vonatkoznak.

24. § (1) A képviselő-testület ülésein jelenlévő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs, kivéve, ha a hozzászólási szándékot az ülés megkezdésekor jelzik a képviselő-testület felé. A tanácskozási jog megadásáról az ülés vezetője dönt. A hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc lehet.

(2) Az ülés vezetője lehetőséget adhat arra, hogy a napirendben érintett személy – személyes érintettségre való tekintettel – 2 perc időtartamban hozzászólást tehessen.

25. § A polgármester a napirend tárgyalása során minden felvilágosítást köteles megadni. Véleményét a tárgyalás során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.

26. § A polgármester, illetve az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról kell dönteni.

27. § Az önkormányzati képviselő a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló képviselői indítványt terjeszthet elő. Az önálló képviselői indítványt a polgármesternél írásban kell beterjeszteni.

28. § Ügyrendi döntés a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirend témáját érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozik. A képviselő-testület a polgármester vagy képviselő ügyrendi kérdéskörre vonatkozó javaslatáról vita nélkül dönt.

29. § (1) A polgármester, illetve az ülés vezetője gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, mely során:

(2) A c) d) pontban felsorolt intézkedés a képviselő-testület tagjával és az ülésen tanácskozási joggal részt vevő nemzetiségi önkormányzat elnökével szemben nem alkalmazható.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.

(4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Amennyiben a rend nem áll helyre, a polgármester elhagyhatja az üléstermet, mellyel az ülés félbeszakad. A képviselő-testület ülése a polgármester, illetve a 17. § (1)–(2) bekezdésben foglalt esetben az ülés vezetőjének összehívására folytatódik.

(5) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vitába szállni nem lehet.

30. § (1) A képviselő-testület ülésein a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A javaslat elfogadásához „igen” szavazat szükséges. A tartózkodás „nem” szavazatot jelent.

(3) Szavazategyenlőség esetén elutasító döntés születik.

31. § A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

32. § (1) Titkos szavazás az Mötv. 48. § (4) bekezdésben meghatározott ügyekben tartható. A titkos szavazásról –önkormányzati képviselői indítványra - a képviselő-testület dönt.

(2) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik.

(4) A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi. A jegyzőkönyv tartalmazza:

(5) Az Ügyrendi Bizottság elnöke a szavazás eredményét ismerteti a képviselő-testülettel.

33. § (1) A képviselő-testület a képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást tart. Nem lehet név szerinti szavazást tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdésében írt esetekben és ügyrendi kérdésben.

(2) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak névsorát, a jelenlévő önkormányzati képviselők nevük felolvasásakor „egyetértek”, „ellenzem” kijelentéssel szavaznak. A leadott szavazatok a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben név szerint rögzítésre kerülnek.

34. § (1) A felvilágosítás kérés valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, vagy ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati, közérdekű ügyben. A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A képviselő a képviselő-testület ülésén felvilágosítást kérhet, kérdést intézhet a képviselő-testület bizottságához, a bizottság elnökéhez, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez és a jegyzőhöz.

(3) A felvilágosítás kérést és kérdést szóban és írásban lehet előterjeszteni. A szóban előterjesztett felvilágosítás kérés vagy kérdés legfeljebb 2 percben történhet.

(4) Amennyiben a felvilágosítás kérés benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább öt nappal sor kerül, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell. A válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő legfeljebb 2 percben kifejtett véleménye vagy nyilatkozata után a képviselő-testület dönt. Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről.

(5) A képviselő-testület ülésén előterjesztett felvilágosítás kérésre és kérdésre lehetőleg a képviselő-testület ülésén szóban, vagy legkésőbb harminc napon belül írásban választ kell adni. A választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni.

35. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani. A rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület a soron következő ülésen dönt.

36. § (1) A rendelet-tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.

(2) A rendelet-tervezet szövegét a jegyző szerkeszti.

37. § (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az önkormányzati rendelet tervezetét és indokolását (továbbiakban együtt: rendelet-tervezet).

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

(3) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelet tervezetet:

38. § (1) A társadalmi egyeztetés formái:

(2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott egyeztetési formákon kívül – különösen indokolt esetben, szükség esetén – más formákat is igénybe vehet az egyeztetés, véleményeztetés céljára.

(3) A honlapon közzétett elektronikus levélcímen vagy írásban bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett rendelet-tervezetről. A névtelenül érkezett véleményeket nem kell figyelembe venni. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdek adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint a véleményezéssel járó adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni. A véleménynyilvánításra nyitva álló határidő nem lehet kevesebb 8 napnál.

(4) A polgármester mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról a rendelet-tervezet tárgyalásakor tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5) A képviselő-testület rendeletének megjelölése Legénd Község Önkormányzata Képviselő-testületének __/__(__hó.___nap) önkormányzati rendelete _______(ról, ről) (a rendelet címe)

(6) Az Önkormányzat rendeleteit évenként folyamatos növekvő arab számmal és évszámmal, a kihirdetés hónapjának és napjának feltüntetésével kell jelölni, továbbá meg kell határozni a rendelet címét.

(7) A rendeleteket a polgármester és a jegyző írja alá.

(8) Az önkormányzati rendeletek a döntést követő 5 munkanapon belül – kivételes esetben 1 munkanapon belül – elkészítésre és kihirdetésre kerülnek.

39. § (1) A polgármester és a jegyző által aláírt önkormányzati rendeletet az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzététellel kell kihirdetni. A rendelet kihirdetésének napja a honlapon történő közzététel napja.

(2) A rendeletet a jegyző legkésőbb a kihirdetést követő harmadik munkanapon belül a Nemzeti Jogszabálytárban közzéteszi.

40. § A kihirdetett és hatályos önkormányzati rendelettel kapcsolatosan véleményt, észrevételt, a jogszabály módosítására vonatkozó javaslatot bárki tehet, és a beérkező véleményeket az önkormányzati rendelet utólagos hatásvizsgálata során figyelembe kell venni, melyről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

41. § (1) A képviselő-testület határozatának megjelölése magában foglalja a képviselő-testület megnevezését, a határozat számát és a határozat évét arab számmal, zárójelben meghozatalának hónapját és napját római számmal, továbbá a „önk. határozata” kifejezést.

(2) A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, érintetteknek.

42. § A Képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével, számozott határozat nélkül dönt:

43. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben. Az Mötv. 46. § (2) c) pontban foglalt témák tekintetében zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület a polgármester, a képviselő, vagy a jegyző indítványozására dönt.

(2) Az Mötv. 46. § (2) b) pontban foglalt esetben, ha az érintett a testületi ülésen kéri a zárt ülés tartását, ezt írásban és szóban is megteheti. Az írásba foglalt kérés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. A szóbeli kérés a jegyzőkönyvben kerül rögzítésre.

(3) A zárt ülésen elhangzottakról a polgármester adhat tájékoztatást, mely során nem sértheti azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.

44. § (1) A képviselő-testület üléséről - a zárt ülésről külön - jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

(3) A jegyzőkönyvben a felszólalások lényege kerül rögzítésre. A képviselő kérésére szó szerint kell rögzíteni hozzászólását, véleményét, nyilatkozatát.

(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

(5) A jegyzőkönyvet a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli. A Hivatal gondoskodik az adott évi jegyzőkönyvek és mellékleteik őrzéséről.

(6) Az állampolgárok a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével a jegyzőkönyvbe és mellékleteikbe a Hivatalban, előzetesen egyeztetett időpontban tekinthetnek bele.

(7) A jegyzőkönyvet a jegyző 15 napon belül elektronikusan megküldi a Nógrád Vármegyei Kormányhivatalnak az erre kialakított elektronikus portálon.

45. § (1) A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi Bizottság.

(2) A bizottság főbb feladatait és hatáskörét a 5. melléklet tartalmazza.

(3) A bizottság tagjainak száma 3 fő. A bizottsági tagok névsorát a 6. melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő-testület, és a bizottság, vagy a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.

46. § A képviselő-testület eseti feladatai ellátására, meghatározott időre ideiglenes bizottságot alakíthat. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

47. § (1) Egy képviselő egyidejűleg egy állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja. A bizottság elnöke más bizottság elnöke nem lehet.

(2) A bizottsági tagok az Mötv. 1. melléklete szerinti esküt teszik a bizottság elnöki és tagi tisztségükre vonatkozóan és aláírják az esküokmányt. A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja a megválasztását követően a képviselő-testület előtt - a képviselőre irányadó szöveggel, és az ott írtak szerint - esküt tesz és erről okmányt ír alá az Mötv. 40. § (1) bekezdése alapján.

(3) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak a bizottság működésével összefüggő jogai és kötelezettségei azonosak.

48. § (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott bizottsági tag hívja össze és vezeti, képviseli a bizottságot.

(2) A bizottság ülésein bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.

(3) A bizottság üléseire a képviselőtestület ülésére vonatkozó szabályok vonatkoznak.

49. § A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

50. § (1) A bizottság működésére, határozatképességére, a határozathozatalra, a döntések végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárásra, a jegyzőkönyv tartalmára és a zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) A bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvet az elnök mellett a jelen lévő tagok közül a bizottság által az adott ülésre vonatkozóan választott egy tag írja alá.

51. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt legalább öt nappal meg kell küldeni a bizottsági tagok részére.

(2) A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, vagy a bizottsági tag napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(3) A bizottsági ülésekre a napirendekről való tájékoztatással meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt.

52. § A bizottság működésének szakmai, technikai, ügyviteli, adminisztrációs feladatait, a döntések végrehajtását a Hivatal látja el.

53. § A helyi önkormányzati képviselők és a polgármester összeférhetetlenségével, méltatlanságával, a vagyonnyilatkozataik kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, valamint az egyéb, jogszabály által előírt kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket az Ügyrendi Bizottság látja el.

54. § A települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.

55. § (1) Amennyiben a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.

(2) A képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Njtv.) 81. §-ában meghatározott tárgykörökben önkormányzati döntést csak a nemzetiségi önkormányzat egyetértésével hozhat.

(3) A nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, illetve a nemzetiséghez tartozók képzésére is kiterjedő képviselőtestületi döntéshez az Njtv. 81. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges.

(4) A nemzetiségi önkormányzat a (2) – (3) bekezdésben meghatározott jogát az Njtv 83. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint gyakorolhatja.

(5) Az Njtv. 80. §-ban foglalt kérdések tekintetében az önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat együttműködési megállapodást köt.

56. § (1) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében e célra biztosított összeg erejéig a nemzetiségi önkormányzat működéséhez önkormányzati támogatást nyújthat.

(2) A nemzetiségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátáshoz szükséges, a települési önkormányzat tulajdonában lévő vagyon tekintetében a vagyon használatára vonatkozó együttműködési megállapodásban foglalt vagyontárgyak tekintetében, az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint biztosítani kell a nemzetiségi önkormányzat használati jogát, azonban ez nem akadályozhatja a települési önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását.

(3) A nemzetiségi önkormányzat saját hatáskörében határozza meg:

57. § A képviselő-testület ülésein a nemzetiségi önkormányzat képviselő tagja anyanyelvét is használhatja. Ha a felszólalás valamely nemzetiség nyelvén hangzott el, a felszólalás magyar nyelvű szövegét vagy annak tartalmi kivonatát az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.

58. § (1) A polgármester a képviselőtestület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(2) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul a település fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.

(3) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a Hivatal közreműködésével látja el.

(4) A polgármester főbb feladatai:

(5) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(6) A polgármester a tisztségét főállásban látja el. A polgármester felett a munkáltatói jogkört a képviselő-testület gyakorolja.

(7) A polgármester ügyfélfogadási idejét hétfői napokon 9-12.00 óra között tartja.

(8) A polgármester szabadságának kiadására a képviselő-testület jogosult. A képviselő-testület a szabadságolási ütemterv jóváhagyásáról határozattal dönt.

59. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ, aki tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

60. § (1) A jegyző főbb feladatai:

(2) A jegyző részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(3) A jegyzőt megilleti a jog, hogy a képviselő-testület ülésén a tárgyalt témákhoz hozzászóljon, felszólalásában elmondja a témával kapcsolatos véleményét, meglátását, kérdést tehet fel, és javaslatot tehet.

61. § A jegyzői feladat- és hatásköröket a jegyző tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában jegyző helyettesként megjelölt köztisztviselő látja el, és helyettesíti a jegyzőt.

62. § (1) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 84. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkört Nézsa Község Önkormányzatával és Alsópetény Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján a Nézsai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) látja el. Legénd községben a Hivatal kirendeltsége működik.

(2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a képviselő-testület külön döntésében határozza meg.

(3) A Hivatal szervezeti és működési szabályzatáról külön szabályzat rendelkezik.

63. § (1) Az Önkormányzat az Mötv., valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, és a végrehajtási rendelet rendelkezései szerint, költségvetési rendelet alapján gazdálkodik.

(2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.

(3) A zárszámadási rendelet elkészítésére és előterjesztésére a (2) bekezdésben leírt szabályok az irányadók.

(4) Az Önkormányzati vagyongazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(5) A képviselő-testület az Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről külsős (megbízásos, vállalkozási szerződéses) belső ellenőr útján gondoskodik. A teljes belsőellenőrzési feladatellátást 370/2011 (XII.11) Korm. rendelet alapján a belső ellenőr látja el. A feladat részletezését a belsőellenőrzési kézikönyv tartalmazza.

64. § A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével lehetőséget teremt az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a tájékoztatásra, vélemény-nyilvánításra:

65. § A Képviselő-testület az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, a településnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő személyek, szervezetek tevékenységét, és velük együttműködik.

66. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt, a társulások megnevezését a 7. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodáson alapuló együttműködések létrehozására törekszik. Együttműködési megállapodás kötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő-testület döntése alapján a polgármester írja alá.

67. § Hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 8/2019 (XI.25.) önkormányzati rendelet.

68. § Ez a rendelet 2024. december 1-jén lép hatályba.