Nógrádsáp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006. (VI. 23.) önkormányzati rendelete
Nógrádsáp község településrendezési tervéről
Hatályos: 2006. 06. 23
Nógrádsáp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006. (VI. 23.) önkormányzati rendelete
Nógrádsáp község településrendezési tervéről
2006.06.23.
1. § /1/ Nógrádsáp Község Önkormányzata Nógrádsáp község közigazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban HÉSZ) ezen rendelettel állapítja meg.
/2/ A rendelet hatálya Nógrádsáp község közigazgatási területére terjed ki.
/3/ Jelen rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni
az épített környezet átalakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. tv.,
az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.
(XII. 20.) Korm. Sz. rendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai,
az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. tv.
jelen rendelet és szabályozási terv előírásai szerint szabad.
2. § /1/ A Helyi Építési Szabályzat csak a településrendezési terv módosításával együtt módosítható.
II.
A területeK felhasználása
3. § /1/ E rendelet Nógrádsáp község közigazgatási területén építési szempontból
beépítésre szánt (beépített és további beépítésre tervezett)
beépítésre nem szánt területeket határol le.
/2/ A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeltetését a belterületi és külterületi szabályozási terv határozza meg.
/3/ A további beépítésre tervezett területek felhasználásáról (igénybevételéről) a tényleges igények függvényében, az előírt közmű és közlekedési kapcsolatok kiépítésével és egyéb területelőkészítési feladatok végrehajtásával kell gondoskodni.
/4/ A további beépítésre tervezett területen a tervezett rendeltetés megvalósítása előtt:
csak a terület eredeti rendeltetésének megfelelő ideiglenes jellegű és igénybevétel előtt kártalanítás igénye nélkül elbontható építmények létesíthetők,
terepszint alatti építmények – a közmű létesítmények kivételével – nem létesíthetők.
4. § /1/ A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdálkodás, a közlekedés és a közművek, valamint a zöldterület felhasználású területek.
/2/ A beépítésre nem szánt területeken a beépítettség legfeljebb 5% lehet.
Beépítésre szánt területek
területfelhasználási egységei
5. § /1/ E rendelet a szabályozási terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege szerint területfelhasználási egységekre (azokat további építési övezetekre) tagolja.
/2/ A beépítésre szánt területek használatuk jellege szerint a következő területfelhasználási egységekre tagozódnak:
- településközponti vegyes (Vt)
kereskedelmi, szolgáltató /Gksz/
mezőgazdasági gazdasági (Gm)
d., Különleges terület /K/
6. § /1/ A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
/2/ A lakóterületek övezeti besorolása falusias lehet a szabályozási terven jelöltnek megfelelően.
7. § /1/ A lakóterület legfeljebb 4,50 m épületmagasságú egylakásos lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
/2/ A falusias lakóterületen elhelyezhető
- lakóépület
- mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- szálláshely szolgáltató épület,
- kézműipari építmény,
- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény.
/3/ A lakótelken igény esetén kétlakásos lakóépület is létesíthető, ha a lakótömbre előírt legkisebb telekterület mind a két lakáshoz biztosítható. A nagyobb telek igénye esetén a tervezett telkek összevonhatók, de azon az épületet úgy kell elhelyezni, hogy az utcaképbe (ritmusába) illeszkedjen.
/4/ A területet teljes közművesítéssel kell ellátni. Új lakóépületet elhelyezni, ha annak a telke előtt szennyvízelvezető közmű (közcsatorna) van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.
/5/ A területen a közművek felszín felett – légvezetéken is – vezethetők.
Falusias lakóterület övezetei
8. § /1/ Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, amelyen az épületek szabadon állóan és oldalhatáron állóan helyezhetők el.
/2/ Az építési telkek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.
Az építési telek |
|
Övezeti jele |
Beépítés
módja |
Legnagyobb szintterület
sűrűség |
Legkisebb
terület
(m2) |
Legnagyobb beépítettsége (%) |
Lakóépület legnagyobb magassága
(m) |
|
Lf |
Szabadon álló |
0,3 |
1000 |
30 |
4,50 |
|
800 |
30 |
K |
|
Oldalhatáron álló |
0,3 |
1000 |
30 |
K-4,50 |
|
900 |
30 |
K-4,50 |
|
800 |
30 |
K-4,50 |
|
500 |
30 |
K |
|
450 |
30 |
K |
|
350 |
30 |
K |
|
250 |
30 |
K |
|
A legkisebb zöldfelület 40% |
|
600 |
30 |
K |
Az épületek közötti legkisebb távolság 6 m |
|
/3/ A legkisebb telekszélességek
Az építési telek |
Beépítés módja |
Kialakult /m/ |
Tervezett /m/ |
Szabadon álló |
- |
20 |
Oldalhatáron álló |
16 (14) |
16 |
/4/ Kialakult és beépített telkek esetében előforduló legkisebb telekszélesség 12,0 m az oldalhatáron álló beépítésnél, itt a legkisebb oldalkerti méret 4,0 m, és a max. épületmagasság is 4,0 m lehet.
/5/ Az oldalhatáron álló beépítések igény esetén zártsorúvá összeépíthetők. Összeépítés esetén a szomszéd épület tulajdonosának (akihez hozzáépítenek) tűrnie kell az eseményt, a költségeket viszont a hozzáépítőnek kell viselni.
/6/ Az oldalhatáron álló beépítési övezetű lakóterületen a szabadon álló beépítést ott kell alkalmazni ahol:
- a lakótelek szabálytalan
- a telek úttal, vízelvezető árokkal határos
- az épületek közötti távolság csak így biztosítható
/7/ Régi parasztházak (pld. az Aradi utcában) amennyiben lakásként nincs rá igény, nyaralóként értékesíthetők.
9. § /1/ A vegyes terület lakó és intézményterületek, valamint kereskedelmi szolgáltató, gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.
/2/ A településközponti vegyes terület a község történelmileg kialakult magját, illetve az alapfokú ellátást biztosító intézményeknek a településközpontban kialakult területeit fedi le.
Településközponti vegyes terület
10. § /1/ A településközponti vegyes terület a község központi területén több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó és olyan helyi intézmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakásfunkcióra.
/2/ A településközponti vegyes területen elhelyezhető:
- lakóépület
- igazgatási épület
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- egyéb közösségi szórakoztató épület
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény
/3/ Nem helyezhetők el a terület építési telkein a környezetüket zavaró ipari, kisipari termelő üzemek, szolgáltatóipari létesítmények (pld: autójavító, lakatos, fémmegmunkáló stb.).
Ezek elhelyezésére a gazdasági célra megjelölt területeken kell építési telket kialakítani.
/4/ A településközponti vegyes területen kivételesen elhelyezhető:
- nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
- termelő kertészeti építmény.
/5/ A kivételesen elhelyezhető építmények akkor helyezhetők el az övezetben ha
- az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel,
- működésük nem korlátozza a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
/6/ A területet teljes közművel kell ellátni.
A településközponti vegyes terület övezetei
11. § /1/ Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, amelyen az épületek szabadon állóan és oldalhatáron állóan helyezhetők el.
/2/ Az építési telek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.
Az építési telek |
Övezeti jele |
Beépítés
módja |
Legnagyobb szintterület-
sűrűség
|
Legkisebb
terület
m2 |
Legnagyobb beépítettsége % |
Épület legnagyobb magassága
m |
Vt/Lf |
Oldalhatáron álló
|
0,3 |
1000 |
30 |
K |
0,5 |
700 |
55 |
K |
0,5 |
600 |
55 |
K |
A legkisebb zöldfelület: a be nem épített terület 50 %-a |
/3/ A településközpont területén a meglévő épületek felhasználásával, új épület létesítésével a következő funkciókat kell biztosítani.
- Idősek Otthona (meglévő épület felhasználása)
- az általános iskolához tartozó 369/3 hrsz-ú ingatlanon uszoda
- a 284 hrsz-ú ingatlanon (az orvosi rendelő mellett) polgármesteri hivatal, faluház
- a polgármesteri hivatal épületét az ált. iskola hasznosíthatja, illetve az igényeknek megfelelően hasznosítható).
/4/ A legkisebb telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény, lehetőségek szerinti saját telken belüli megoldását.
/5/ A településközpont területén, ahol a területi adottságok nem teszik lehetővé a telken belüli parkolást, ott a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének felhasználásával, illetve egyéb területen lehet megoldani a parkolást a szabályozási terven jelöltnek megfelelően.
/6/ Az orvosi rendelő melletti területen a községházát (és ami még szükséges) úgy kell elhelyezni, hogy a szemben lévő épületekkel együtt „hangsúlyos” faluközpont kialakuljon.
12. § /1/ A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
A gazdasági terület lehet:
kereskedelmi, szolgáltató terület,
mezőgazdasági gazdasági terület
/2/ A gazdasági területen folytatott tevékenységből származó zaj megengedett. „A” hangnyomás szint a lakóterület felöli oldalon mérve:
- éjjel (22-6 h) 40 dB lehet
/3/ A gazdasági területeken az épületek elhelyezésére építési területet határol le a külterületi és belterületi szabályozási terv, csak ezen belül lehet építeni.
/4/ A gazdasági területeket teljes közművesítéssel kell ellátni.
Kereskedelmi, szolgáltató terület
/Gksz jelű/
13. § /1/ A kereskedelmi szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület elhelyezésére szolgál.
/2/ A kereskedelmi szolgáltató területen elhelyezhető:
mindenfajta, nem jelenetős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
igazgatási, egyéb irodaépület,
/3/ Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telek méreteit és beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.
Az építési telek |
Övezeti jele |
Beépítés
módja |
A terület
hrsz-a
(megnevezése) |
Legkisebb
területe
m2, ha |
Legnagyobb beépítettsége % |
Épület legnagyobb
magassága
m |
Gksz |
Szabadon álló |
414/7-24 |
800 |
60 |
K |
391/9 |
1500 |
60 |
K |
0125/4-13 |
1500 |
50 |
4,50-7,50 |
A legkisebb zöldfelület: 20 %. |
A legkisebb telekszélesség: 20 m. |
/5/ A kialakított telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolás saját telken belüli elhelyezését.
14. § /1/ Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
/2/ A község külterületén tervezett ipari terület az egyéb ipari terület kategóriába tartozik, ez azt jelenti, hogy csak kisebb környezeti terheléssel járó ipari üzemek telepíthetők ide, melynek nincs jelentős forgalma, nem szennyezi a környezetet.
/3/ Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telek méreteit és beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.
Az építési telek |
Övezeti jele |
Beépítés
módja |
A terület
hrsz-a |
Legkisebb
területe
m2 |
Legnagyobb beépítettsége % |
Épület legnagyobb
magassága
m |
Gip |
Szabadon álló |
0125/14, 16 |
2000 |
50 |
7,50 |
A legkisebb zöldfelület: 25 %. |
A legkisebb telekszélesség: 30 m. |
Mezőgazdasági gazdasági terület
15. § /1/ A mezőgazdasági gazdasági terület olyan meglévő nagyüzemi állattartó telepet foglal magába, amelyre a 3 %-nál nagyobb beépítés a jellemző és a telephez mezőgazdasági földterület nem tartozik.
/2/ Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, amelynek mérete és beépítési feltétele a következő.
Az építési telek |
|
Övezeti jele |
Beépítés
módja |
A terület
hrsz-a
|
Legkisebb
területe
ha |
Legnagyobb beépítettsége % |
Épület legnagyobb
magassága
m |
|
Gm |
Szabadon álló |
0225/16 |
1,6 |
5,6 |
K |
|
A legkisebb zöldfelület 20 % |
|
|
|
|
/3/ A mezőgazdasági területen a gazdasági épületen kívül kivételesen elhelyezhető a tulajdonos, használó vagy személyzet számára szolgáló lakás is.
/4/ A szükséges gk. parkolót az építési telken kell biztosítani, a területet teljes közművesítéssel kell ellátni.
/5/ A telep lakóterület felöli oldalán fa és cserje telepítését biztosítani kell.
/6/ Amennyiben a telepen az állattartás megszűnik, az épületeket más funkcióval is fel lehet használni (gépszín, tárolás stb.).
16. § /1/ A különleges terület nem beépíthető, vagy sajátos beépítettségű terület.
/2/ Különleges területnek minősíti a szabályozási terv a következő területeteket:
- A Dózsa György utcában lévő temetőt kegyeleti pakká kell nyilvánítani.
- A rk. templom körüli temető (hrsz: 0191) „üzemelő” és megfelelő, ravatalozó ebben a temetőrészben van.
- A Nézsa felé vezető út mentén a rk. katolikus templommal szemben (hrsz: 0177) helyezkedik el, „üzemelő” és megfelelő. Bővítése É-i irányban biztosított.
- A községi sporttelep a településközpont területén helyezkedik el (labdarúgópálya, kézilabda-, és teniszpálya), megfelelő. Körülfásítását, cserjével való lehatárolását a Sápi patak és forgalmi út felől biztosítani kell.
- Lovassportok lebonyolítására biztosítani kell a 0219/3, -4 hrsz-ú ingatlanok területéből mintegy 7000 m2 nagyságú területet, továbbá a 02/28 hrsz-ú ingatlan területek megközelítése az Árpád utcából történhet.
- A község déli részén, külterületen a 0209/22 hrsz-ú ingatlanon lévő forrás és kápolna „búcsújáró” hely. A terület körül fásítását biztosítani kell.
- Kálvária és Mária barlang a 0225/72 hrsz-ú erdőterületen. Az erdőnek helyi védelmet kell biztosítani, a területen további építmény csak a kálváriához tartozó kiegészítő létesítménye lehet (pl. egy kis kápolna).
- A község területén homok- és kavicsbánya csak engedéllyel működtethető.
- Az anyagbányák területét a kitermelés megszűntével rekultiválni kell, a szabályozási tervben, vagy a rekultivációs tervben meghatározott funkcióval.
- A Páskom dűlő területén (hrsz: 0219/16 és 0219/17) működő kavicsbányát, a kitermelés megszűntével rekultiválni kell. Rekultiváció utáni hasznosítás: a területet erdősíteni kell.
Beépítésre nem szánt területek
17. § /1/ A beépítésre nem szánt területek:
a., közlekedési és közműelhelyezési, hírközlési (KÖ)
e., vízgazdálkodási terület
Közlekedési és közműterületek
/1/ A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület a vasút az utak, gépjármű várakozóhelyek, gyalogutak, továbbá a közművek és hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
/2/ A közlekedési területen csak a közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el.
/3/ Nógrádsáp község az UT2-1.218 Útügyi Műszaki Előírás szerint ’A’ kategóriába sorolt, mivel országos jelentőségű közlekedési hálózat elemei nem érintik a községet.
/3/ Az utak tervezési osztálya sorolását az 1 sz. melléklet tartalmazza.
19. § /1/ 2115 sz. Rétság – (Bánk) – Galgaguta összekötő út
- Az út nyomvonala és szabályozási szélessége a meglévő beépítési szakaszon változtalan marad.
- Az új beépítésű szakaszon 22,0 m-es szabályozási szélesség biztosítása szükséges.
/2/ 21153 sz. Legénd-i bekötő út
- Az út nyomvonala és szabályozási szélessége változatlan.
/3/ Külterületen az utak tengelyétől számított 50-50 m védőtávolságot biztosítani kell.
20. § /1/ Gyüjtőút funkciót tölt be a község területén a Fő utcának a 2115 sz. forgalmi út Mártírok úti szakasza és a Széchenyi lakóutca közötti része.
/2/ Az út szabályozási szélessége változatlan marad
- a Mártírok útja és Május 1. út között: 10,0 m
- a Május 1. u. és Széchenyi út közötti szakaszon: 14,0 m.
21. § /1/ A tervezett lakóutak szabályozási szélessége: 12,0, és 16,0 m.
/2/ A meglévő utcák szabályozási szélessége : 10,0, 12,0, 14,0 és 16,0 m. Kivételt képeznek a következő utcák:
- Széchenyi utca egy szakasza: 6,0 m
/3/ A kivételt képező utcák zsákutcák, az utca végén forduló részére területet kell biztosítani.
22. § /1/ A mezőgazdasági utak a mezőgazdasági területek megközelítését biztosítják, ezek:
- kertes mezőgazdasági területet megközelítő út,
- É-on a Sápi pataktól keletre tervezett mezőgazdasági általános területet megközelítő út.
- a község déli részén a Május 1 u. folytatásában, a meglévő dűlőút nyomvonalon
/2/ A mezőgazdasági út részére –kiépítés esetén – 12 m szabályozási szélességet kell biztosítani.
/3/ Kiépítés nélküli földút szabályozási szélessége min. 6,0 m.
23. § /1/ A község belterületén a következő csomópontok részére kell a területet biztosítani:
- 2115 sz. forgalmi út – gyüjtő út
- 2115 sz. forgalmi út – 21153 sz. forgalmi út (bekötő út)
/2/ Mind a két csomópontban épület nyúlik be a szabadon tartandó látómezőbe:
- a 2115 sz. út – gyüjtőút csomópontban lakóépület
- a 2115 sz. út – 21153 sz. út csomópontjában az italbolt épülete.
Az épületek elbontása esetén, helyükön új nem létesíthető.
Tömegközlekedés, gépkocsi tárolás
24. § /1/ Tömegközlekedés
A tömegközlekedés közúton bonyolódik autóbusz járatokkal.
- Autóbusz megállók részére leállósávot biztosítani kell:
- a 2115 sz. összekötő úton:
- a Szent István úti szakaszon
- a községközpontban (Fő út)
- a 21153 sz. úton, a Kossuth utcai szakaszon (a volt Tsz. major bejáratánál)
- A személygépkocsik tárolása (parkoló, garázs) a lakó-, és vegyes beépítésű területeken az építési telken, és a szabályozási tervlapon jelölt parkolókban történhet.
- A gazdasági területeken a személy-, és tehergépkocsi is csak a saját telken található.
- A 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek tárolása csak a gazdasági területeken engedélyezhető.
- Járdát az utak szelvényében (ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi mind a két oldalon) legalább egy oldalon ki kell építeni.
- Önálló gyalogút részére kell területsávot biztosítani
- Mikszáth Kálmán utcából az óvodához és ált. iskolához (a Sápi patakon keresztül és a patak mentén)
- A Rákóczi és Május 1. u. között
- A Dózsa György útról a rk. templomhoz és temetőhöz
- A Rákóczi út folytatása a tömbbelső feltárására tervezett útig
- Béke utca és rk. templom között (forgalmi úttal párhuzamos)
Az önálló gyalogutak szabályozási szélessége: 4,0 m.
25. § /1/ A közmű létesítmények részére a tervlapon jelölt területeket biztosítani kell, ezek:
- gázfogadó: Arany János út mentén, hrsz: 399/12
- szennyvízátemelők: (3 db) Sápi patak mentén, Május 1 u. és Szabadság utcában.
/2/ A község ellátását biztosító vonalas közművek részére (víz-, gáz-, 0,4 kV és 20 kV-os elektromos vezeték) az utak nyomvonalában kell területet biztosítani. Az úton kívüli szakaszok részére közműsávot kell létesíteni a szabályozási terven jelöltnek megfelelően.
26. § /1/ A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark, játszótér).
/2/ A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie és
kerekesszékkel és gyermekkocsival is elérhető kell, hogy legyen.
/3/ A zöldterületen elhelyezhető:
- a pihenést és testedzést szolgáló építmény (pihenőhely, asztali tenisz, játszóterek)
- a terület fenntartásához szükséges épület (max. 2 %-os beépítettséggel)
/4/ Közparkként kell fenntartani a község területén (ill. közparkot kell kialakítani)
- a községháza előtti zöldterületet (hrsz: 370/12))
- az rk. Templom körüli zöldterületet (hrsz: 0191)
- sportterületen lévő játszóteret (356 hrsz-ú terület egy része)
- Május 1. úti játszótér (hrsz.:173)
/5/ A Május 1. úti játszótér bővítését biztosítani kell a 171 hrsz-ú ingatlan területéből.
27. § /1/ Az erdő a település bel- és külterületének legalább 1500 m2 nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított része.
/2/ Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint:
a., védelmi, védett és védő erdő (Ev jelű),
b., gazdasági erdő(Eg jelű)
/3/ Az erdő rendeltetésének megváltoztatása, az erdőterület igénybevétele bármilyen célra az erdészeti hatóság engedélyével történhet.
Védelmi rendeltetésű erdőterület
/Ev jelű/
- Országos jelentőségű védettséget kell biztosítani a „Nyugat - Cserhát és Naszály” névvel jelölt „Natura 2000” megjelölésű erdőterületeknek (Kisgombás és Nagygombás erdők).
- A védett erdöterületek hrsz. szerinti felsorolását a 2 sz. melléklet tartalmazza.
- Helyi védelmet kell biztosítani a község területén a belterülethez keleti oldalon közvetlenül kapcsolódó telepített fenyőerdőknek, ezek:
- a 0225/72 hrsz-ú erdő
- a 02/20-21 hrsz-ú erdő
- Védő erdőként kell fenntartani
- a tervezett tározó tó keleti oldalán lévő meredek hegyoldalt borító erdőt (hrsz: 0219/14)
- a tározó tó mentén tervezett erdőt (a kavicsbánya megszűntével rekultivált terület és meredek füves terület erdősítése, hrsz: 0219/16, 17, 18)
- Az erdőterület védi a meredek hegyoldalt az eróziótól.
/3/ A védelmi erdők területén építményt elhelyezni nem lehet, kivételt képez a Kálvária domb, ahol a kálváriával kapcsolatos átépítés, kiegészítés engedélyezhető.
29. § /1/ A gazdasági erdők elsődleges célja az erdei termékek előállítása és hasznosítása.
/2/ A gazdasági erdők területén az erdő rendeltetésének megfelelő épület, a 100 000 m2-t (10ha) meghaladó erdőterületeken létesíthető 0,5% beépítettséggel.
Mezőgazdasági terület
/Mk, Má, M jelű/
30. § /1/ A mezőgazdasági terület a növénytermesztés, állattenyésztés és az ezzel kapcsolatos
termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület.
/2/ A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célra felhasználni nem lehet, azon rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.
/3/ A mezőgazdasági terület
a., kertes mezőgazdasági terület (Mk) építési tevékenységgel,
b., általános mezőgazdasági terület (Má) építési tevékenységgel,
c., mezőgazdasági terület (M) építési tevékenység nélkül.
Kertes mezőgazdasági terület
31. § /1/ Nógrádsáp község területén a 0225 hrsz.-ú tömb mezőgazdasági parcellái tartoznak ebbe az övezetbe.
/2/ A 0225 hrsz.-ú tömb parcelláin igény esetén tároló épületek létesíthetők a következő feltételek mellett:
Az építési telek |
|
Övezeti jele |
Beépítés
módja |
A terület megnevezése
hrsz-a |
Legkisebb
területe
m2 |
Legnagyobb beépítettsége % |
Épület legnagyobb
magassága
m |
|
Mk |
Szabadon álló |
0225/19-28
0225/36-46
0225/48-67 |
800 |
3 |
3,50 |
|
A legkisebb telekszélesség: 8,0 m |
|
|
|
|
/3/ A 8,0 m-nél keskenyebb parcella akkor sem építhető be, ha meg van a 800 m2 terület, legfeljebb pince létesíthető rajta.
/4/ A kertes mezőgazdasági területen elhelyezhető gazdasági épületek magastetősek és tájbaillőek legyenek.
/5/ A kertes mezőgazdasági terület nem közművesített terület, lakóépület nem épülhet állattartás nem engedélyezhető a területen.
Általános mezőgazdasági terület
32. § /1/ Az általános mezőgazdasági területen (nádas, gyep, szántó művelési ág) gazdasági épület az 1500 m2-t meghaladó területű telken helyezhető el.
/2/ A beépítés feltételeit a táblázat alapján kell meghatározni.
Az építési telek |
Övezeti jele |
Beépítés
módja |
A terület megnevezése
hrsz-a |
Legkisebb
területe
m2, ha |
Legnagyobb beépítettsége % |
Épület legnagyobb
magassága
m |
Má |
Szabadon álló |
0219/11 |
20,0 |
3 |
4,50 |
0187 |
6000 |
3 |
K-4,50 |
024/10-16 |
6000 |
3 |
4,50 |
030/5-13 |
6000 |
3 |
4,50 |
0111/5-17 |
3000 |
3 |
4,50 |
041/6-8 |
6000 |
3 |
K-4,50 |
0202/35-36 |
6000 |
3 |
4,50 |
0219/9 |
1,0 |
3 |
4,50 |
A legkisebb telekszélesség: 30 m. |
/3/ Az általános mezőgazdasági területen lakóépület abban az esetben létesíthető, ha a telekterület min. 6000 m2. A lakóépület a megengedett 3 %-os beépítettség felét nem haladhatja meg, és az épület magassága max. 4,50 m.
/4/ Az általános mezőgazdasági területen, amennyiben lakóépület is épül részleges közművesítést kell biztosítani.
/5/ A 024/10-16 és 041/6-8 hrsz-ú általános mezőgazdasági területen idegenforgalmi létesítmény (pld. nyári ifjúsági tábor, turista szállás) elhelyezhető.
/6/ A mezőgazdasági területeken csak tájbaillő, földszintes, magastetős épületek létesíthetők, második szint csak tetőtérbeépítés lehet.
/7/ A tanyákon ne az épület domináljon, hanem a növényzet, az épületek körüli fásítást biztosítani kell.
/8/ Az „M” jelű mezőgazdasági területeken csak mezőgazdasági művelés folytatható, építési tevékenység nem engedélyezhető.
33. § /1/ A vízgazdálkodással kapcsolatos területeket a patakok medre és partja, valamint a tervezett tározók medre és partja alkotják.
/2/ A község területét érintő vízfolyások, tervezett tározók
- a Sápi (v. Legéndi) patak és annak jobb és baloldali mellékágai,
- a tervezett tározó tavak:
- a Sápi patak É-i részén, kb. 1,0 ha területű oldaltározó
- a Sápi patak D-i részén (jelentős kiterjedésű)
- az u.n. „Koldus gödör” területén, kb. 2,0 ha területű
/3/ A Sápi patak déli részén tervezett tározó tó megvalósítását környezeti hatásvizsgálatnak meg kell előznie.
A környezeti hatásvizsgálatban kell meghatározni:
- a tó megvalósítható-e a jelölt helyen,
- ha igen, mekkora területű lehet.
/4/ Belterületen a patakok mentén partéltől számított 6,0 – 6,0 m partisávot biztosítani kell, azon belül építmény nem helyezhető el, külterületen ez a sáv 50-50 m.
/5/ Megvalósulás esetén a tavak körül partéltől számított 3,0 m-es partisáv biztosítása szükséges.
III.
építmények elhelyezése
34. § Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezési, a egészség-, a tűz-, a közbiztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a terep és talajvíz fizikai, kémiai és hidrológiai adottságainak, illetve azokat ne befolyásolja károsan.
/1/ Az építési telek épület elhelyezésére szóló területrészét a szabályozási terv határozza meg. A területrészen belül kell elhelyezni az övezeti rendeltetésnek megfelelő fő és melléképületeket, az egyéb beépítési előírások figyelembevételével.
/2/ Az előkert, oldalkert, hátsókertre vonatkozó értékeket és az építmények közötti távolságot a szabályozási terv és az övezeti jellemzők határozzák meg.
/3/ A szabályozási tervben (1:2000 m.a. tervlap) és az övezeti jellemzőkben megadott közterület (út) felöli építési vonal kötelező szabályozási elem.
/4/ Tetőtérbeépítés minden építési övezetben megengedett az előírt épületmagasság megtartásával.
/5/ Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem lehet:
- kerti növényház, fóliasátor
- árnyékszék
- kemence, húsfüstölő
- állatkifutó
- trágyatároló, komposztáló, továbbá
- siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék-, vagy gáztároló
/6/ A hátsókert területén az övezetben megengedett valamennyi melléképítmény elhelyezhető az övezeti jellemzőkben lehatárolt építési területen.
/7/ Nagyállat (ló, szarvasmarha, szamár) tartására szolgáló istálló csak 800 m2 vagy ennél nagyobb területű lakótelken létesíthető. Istálló épület lakóépülettől 10 m-re kerülhet.
/8/ A belterületen „házikert” megjelölésű területen csak kertművelés folytatható, azon építmény nem helyezhető el.
Építmények elhelyezése közterületen
46. § /1/ Közterületen építményt elhelyezni csak a helyi építési szabályzat alapján szabad.
/2/ Önálló hirdetőberendezés, telefonfülke, újságárusító pavilon, a tömegközlekedés megállóhelye számára várakozó közterületen elhelyezhető, ha a telepítés kielégíti az OTÉK 39. §. (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat. IV.
KÖZMŰVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
37. § /1/ A beépítésre szánt területeken új épület építése, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása, valamint használatbavétele csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges vízellátás és oltóvíz-ellátás biztosított.
/2/ Bármilyen létesítmény vagy településrész szakaszolt megvalósítása esetén a szakasz használatbavétele csak akkor engedélyezhető, ha az oltóvíz mennyisége egyidejűleg biztosított.
38. § - A község belterületén a szennyvízcsatorna hálózat kiépült.
- Új építményt elhelyezni, ha annak a telke előtt közműves szennyvízelvezető (közcsatorna) van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.
- Ipari technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. A szükséges tisztítást a keletkezés helyén, telken belül a hatóság által előírt mértékben kell elvégezni.
- A csatornahálózatot a község fejlesztésre kijelölt területén is ki kell építeni a terület felhasználásával egyidőben.
Csapadékvíz elvezetés, vízrendezés
39. § - A csapadékvizek elvezetését nyílt vízelvezető árokkal, burkolt folyókával biztosítani kell az utak szelvényében. A burkolt folyókák és nyílt vízelvezető árkok rendszeres tisztításáról gondoskodni kell.
- A szűk utcákban zárt csapadékcsatornával kell megoldani a víztelenítést.
- Az utaktól függetlenül vezetett nyílt vízelvezető árkok nyomvonalát szabadon kell hagyni, az árkok mentén karbantartó sávot biztosítani kell. Az árkok folyamatos tisztításáról gondoskodni kell.
- A belterület felszíni vizeinek befogadója a Sápi patak és mellékágai.
Energia közművek, hírközlés
40. § /1/ Villamos energia ellátás:
- Az oszloptranszformátorok jelenlegi helyükön maradnak, a teljesítmény növekedést nagyobb teljesítményű gép cserével biztosítani kell. A műemlék haragláb mellett lévő oszloptranszformátor áthelyezésére lehetőséget biztosít a terv (Május 1. utcában).
- A fejlesztésre kijelölt területen a kisfeszültségű hálózatot ki kell építeni.
- A Galgaguta felé vezető út mentén tervezett lakóterületen keresztül haladó 20 kV-os légvezeték részére a szabályozási terven jelölt közműsávot biztosítani kell. (6,0 m)
/2/ Gázenergia:
- A fejlesztésre kijelölt területeken a gázhálózat kiépítését a területek felhasználásával egyidőben biztosítani kell.
- A gázvezetéket az utak szelvényében kell vezetni.
/3/ Hírközlés:
- A telefonhálózat a község területén kiépült, légvezetékes.
- A fejlesztésre kijelölt területeket a telefonhálózatba be kell kapcsolni.
- Ahol új kisfeszültségű elektromos légvezeték épül, ott a telefonhálózatot is az elektromos hálózat oszlopain kell megépíteni.
- A község belterületén keresztülhaladó hírközlő földkábelnek, az új beépítésű területen, a forgalmi út szelvényében biztosítani kell területsávot.
Közművek általános előírásai
41. § /1/ A közüzemi közműhálózatok és létesítményei számára területet közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén kell biztosítani.
/2/ A közműhálózat és létesítményei védőtávolságán, védősávján belül bármilyen tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával végezhető. A gázelosztó vezetékek kiváltása, létesítése a Miskolci Bányakapitányság engedélye alapján történhet.
/3/ Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek elhelyezéséről, a csapadékvíz elvezetéséről, a meglévő közművek egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
42. § /1/ Az értékvédelem országos vagy helyi rendelet alapján kijelölt természeti, vagy művi (épített) környezetet, vagy annak elemeit részesíti védelemben.
/2/ A természeti védelem alatt álló területeket a külterületi szabályozási terv, az épített környezet védett területét és elemeit a belterületi szabályozási terv határolja le.
Természeti környezet védelme
43. § /1/ Országos védelmet kell biztosítani a „Nyugat-Cserhát és Naszály névvel jelölt „Natura 2000” megjelölésű területnek. A terület helyrajzi számait a 2 sz. melléklet tartalmazza, a 275/2004.(X.8.) Korm. rendelet 7.sz. mellékletében foglaltak szerint (az erdő fejezetben is szerepel).
/2/ Országos védelemre jelöli a terv a „Tatárka” nevű területet, amely középkori földvár helyét „rejti”.
/2/ Helyi védelem
- Helyi védelmet kell biztosítani a község belterületéhez keleti oldalon kapcsolódó fenyőerdőknek, hrsz: 02/20-21 és a 0225/72 (a területek az erdő fejezetben is szerepelnek).
Épített környezet és elemei védelme
44. § /1/ Országos védettségű építészeti emlékek (műemlék)
- Rk. templom, külterületen, hrsz: 0119
- Alsósápi harangláb, hrsz: 413/3
/2/ A műemlék területével szomszédos területek alkotják a műemléki környezetet a belterületi szabályozási terven lehatároltnak megfelelően.
/3 A műemlék épületen bármilyen építési munka csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (továbbiakban KÖH) engedélyével végezhető, a műemléki környezet területén lévő épületeknél pedig az KÖH szakhatósági hozzájárulása szükséges.
45. § /1/ Országos védettségű területként kell nyilvántartani, mint régészeti lelőhelyet a 3 sz. mellékletben felsorolt területeket. (a Szécsény-i Kubinyi Ferenc Múzeum adattári nyilvántartása alapján)
/2/ Kiemelt jelentőségű régészeti lelőhelyként kell kezelni a „Tatárka” nevű lelőhelyet, a nemzeti kulturális örökség minisztere egyedi rendelete alapján (u.n. védetté nyilvánított lelőhely).
/3/ A mellékletben felsorolt régészeti lelőhelyeket a külterületi és belterületi szabályozási tervlap ábrázolja.
/4/ A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince-, mélygarázs építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés) illetve telekalakítás engedélyezési eljárás során a 2001 évi LXIV. törvény 63. §. (4) bekezdése alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapesti Regionális Irodáját szakhatóságként meg kell keresni.
/5/ A régészeti lelőhelyeken kívül eső területen földmunkák során régészeti lelet vagy emlék kerül elő értesíteni kell a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatóságát (3100 Salgótarján, Múzeum tér 2.)
/6/ A tervben régészeti lelőhelyként lehatárolt területeken a 30 cm-nél mélyebb talajbolygatást kerülni kell.
/7/ A védetté nyilvánított Tatárka lelőhelyen végzendő 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatásokhoz, munkálatokhoz a KÖH területileg illetékes Budapesti Regionális Irodájának hatósági engedélyét be kell szerezni.
46. § /1/ Helyi védelmet kell biztosítani a következő létesítményeknek:
- Felsősáp-i harangláb, hrsz: 413/2
- az Aradi utca keleti oldalán lévő lakóterület, hrsz: 304, 305, 311, 312, 316,
- az evangélikusok által épített harangláb a temető területén, hrsz: 0177
- kápolna („csodatévő” forrásnál), hrsz: 0209/23
/2/ A helyi védelem alatt álló értékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell:
- a védelem rövid, szakszerű leírását
- fotódokumentációt
- a védettség kategóriáját (egyedi védelem, területi védelem)
- helyszínrajzot, helyrajzi számot
- a védett érték rendeltetését és felhasználásának módját.
/3/ A helyi védelmi létesítmény szám bővülhet újabb létesítmények felvételével, de csak a (2) bekezdésben leírt dokumentáció elkészítésével, az önkormányzati döntés alapján.
/4/ A helyi védetté nyilvánítás előkészítése – a szabályozási terv alapulvételével – a helyi jegyző feladata, az I. fokú építési hatóság bevonásával.
/5/ A helyi védelemmel érintett építmények fenntartásával, a védelemhez fűződő jogok és kötelezettségek gyakorlásával kapcsolatos részletszabályokat e rendelet hatálybalépését követő legfeljebb egy éven belül önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
/6/ A helyi védelem alá eső létesítmény elbontása nem engedélyezhető.
47. § /1/ A talaj, a talajvíz, a község területén lévő patak és vízfolyás, védelme érdekében a szennyvíz csak közcsatornába vezethető. Kivételt képeznek az Má jelű területek, ahol zárt szennyvíztároló építhető.
/2/ A gazdasági területeken keletkező technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. Az előtisztítást a keletkezés helyén, a telken belül kell elvégezni.
/3/ Élő vízfolyásba, árkokba, felhagyott kutakba szennyvizet bevezetni tilos. Élővizekbe szennyezett csapadékvizet sem szabad bevezetni.
/4/ Fokozott figyelmet kell fordítani a patakok menti ökológiai folyosóra, a természetes állapot megtartására. A patakmedrek rendszeres tisztítását biztosítani kell.
/5/ A község közigazgatási területén keletkező kommunális hulladék elszállítását az Erdőkürt-i szeméttelepre biztosítani kell.
/6/ Állattartási épület csak ott és úgy üzemeltethető, ahol a keletkező trágya kezelése és ártalmatlanítása megoldott
/7/ A község igazgatási területén a lejtős térszínen történő beavatkozások (bevágás, építés stb.) felszínmozgás kialakulásával járhatnak, ezen munkálatok fokozott figyelmet érdemelnek.
/8/ A Sápi patak déli részén tervezett tározó tó megvalósítása csak környezeti hatásvizsgálat alapján lehetséges.
/9/ Nógrádsáp község a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21) Kormányrendelet 2 sz. melléklete, valamint a 27/2004.(XII.25)KvVM rendelet szerinti besorolása: Kevésbé érzékeny.
49. § A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó és (vagy) rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben építhető és üzemeltethető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj és (vagy) rezgés mértéke környezetében lévő területfelhasználási egységre a HÉSZ 12. §-ában és egyéb jogszabályban előírt határértéket nem haladja meg.
VII.
A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSULÁSÁT BIZTOSÍTÓ
/1/ A forgalmi utak védőtávolságán belül létesítmény csak az útügyi hatóság hozzájárulásával történhet.
/2/ A temető védőtávolságán belül új épület nem építhető.
/3/ A község meglévő beépítésű területein, ahol a szabályozási terv nem jelöl változást, ott az épület a jelenlegi helyén kerülhet átépítésre.
/4/ Ahol a szabályozási terv új építési helyet jelöl meg, ott az átépítéseket ennek megfelelően kell engedélyezni. Az itt lévő épületeken a fő teherhordó szerkezetek (födém, főfal) elbontásával nem járó állagmegóvás, új önálló rendeltetési egységet nem eredményező átalakítás legfeljebb egy alkalommal 25 m2-el történő bővítés és felújítás engedélyezhető.
/5/ A község igazgatási területén ásványi nyersanyagok (kavics, homok, agyag stb.) kitermelése csak hatósági engedély alapján történhet.
/6/ Az új beépítésű területeken talajmechanikai szakvélemény szükséges. A talajmechanikai szakvéleményt a Magyar Geológiai Szolgálat É-Magyarországi Területi Hivatal részére meg kell küldeni.
/7/ A szabályozási tervlapon a magántulajdonú lakótelkek irányadó szabályozási vonallal jelölt megosztása a tulajdonos kérelmére, és beleegyezésével történhet.
/8/ A tervezett lakóterület fejlesztések megvalósítási sorrendjét (ütemezését) a 3 sz. melléklet tartalmazza.
/9/ A Nógrád Megyei Településrendezési Terv Nógrádsáp községre vonatkozó övezeteit (és értelmezését) a 4 sz. melléklet tartalmazza.
Útépítési és közműépítési hozzájárulás
/1/ A magántulajdonú területeken a szükséges munkálatok költségei (útépítés, közműépítés, ill. minden egyéb terület előkészítési munkák) a mindenkori tulajdonosokat terhelik.
/2/ Ha a helyi közutat, illetőleg közművet a települési önkormányzat létesíti, annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira hárítja. A hozzájárulás mértékét és arányát az érintett ingatlanok tekintetében a települési önkormányzat határozza meg.
52. § /1/ Jelen rendelet 2006. év június hó 23. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított, illetve folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell a község igazgatási területén.
/2/ E rendelet hatálybalépésének napjával 9/1997 (XI.14.) számú helyi önkormányzati rendelet hatályát veszti.