Nógrádsáp Község Önkormányzat Képviselő-testületének

9/2016.(XII. 21.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletéről

Nógrádsáp Község Önkormányzata a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34.§ (1) és 36.§ (2) bekezdésében(továbbiakban:Ltv.), a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) a.) pontjában kapott felhatalmazás és az Alaptörvény (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra, nem lakás céljára szolgáló helyiségekre  vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet hatálya

E rendelet hatálya kiterjed Nógrádsáp Község Önkormányzatának tulajdonában álló lakásokra, nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: lakás, helyiség), valamint a velük kapcsolatos közös használatra szolgáló helyiségekre és területekre.

2. §

Értelmező rendelkezés

E rendelet alkalmazása során felhasznált fogalmakra az Ltv-ben és a Ptk-ban foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadóak.

3. §

A lakások hasznosításának módja

(1) Önkormányzati lakásokat

1. szociális alapon;
2. piaci alapon;
3. szakember elhelyezés céljából;
4. elhelyezési kötelezettség jogcímén;

lehet bérbe adni.

(2) Önkormányzati lakásokat elsősorban piaci alapon, pályázat útján történő bérbeadással kell hasznosítani.

(3) A piaci alapú bérbeadás mellett biztosítani kell az Ltv-ben az önkormányzat részére előírt szociális alapú elhelyezési és bérbeadási kötelezettségeket is.

(4) Nógrádsáp község megfelelő szakember ellátása érdekében a szakemberek elhelyezése céljából a munkaviszony fennállásának időtartamára, legfeljebb azonban 5 évre, önkormányzati lakás biztosítható.

(5) Önkormányzati bérlakás – a hasznosítás módjától függetlenül – csak határozott időtartamra, de legfeljebb addig adható bérbe, amíg a bérlő és a vele együtt lakó hozzátartozója önálló, beköltözhető tulajdont nem szerez.

(6) Az (5) bekezdésben szabályozott feltétel bekövetkezéséről bérlő haladéktalanul köteles a bérbeadót tájékoztatni.

(7) Az önkormányzati lakások hasznosításának módjáról a Képviselő-testület dönt.

(8) Az önkormányzati lakássokkal kapcsolatos valamennyi szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni a 19. §-ban foglalt eset kivételével. Az ezzel kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

MÁSODIK RÉSZ

I. fejezet

A szociális célú lakásbérbeadás

4. §

A jogosultság feltételei

( 1. )Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra azok a nagykorú magyar állampolgárok, továbbá azok az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltak, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyek jogosultak:

1. akik a község közigazgatási területén legalább 5 éve állandó jelleggel életvitelszerűen tartózkodnak és
2. akinek családjában - a vele együtt költöző családtagokat számítva - az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét, egyedülálló esetében másfélszeresét.

( 2. ) Nem jogosult szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra:

a) akinek a tulajdonában jelentős értékű ingó, vagy ingatlan vagyon van,

b) aki és a vele együtt költöző családtagja személyi tulajdonú ingatlanát (tulajdoni hányadát) a megelőző 10 éven belül elidegenítette, ha annak forgalmi értéke meghaladja a jelentős vagyon fogalmába tartozó értékhatárt vagy

c) aki a megelőző 10 éven belül pénzbeli térítés ellenében mondott le bérlakásáról tekintet nélkül arra, hogy ki volt a bérbeadó vagy

d) aki szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatokat közölt, amelyek számára jogtalan előnyt jelentenek,

e) az önkényes lakásfoglaló, az önkényes lakáselfoglalásától számított 10 évig kivéve, ha a bérbeadó felszólítására a lakásból önként kiköltözött,

f) aki önkormányzati tulajdonú lakását megvásárolta, majd azt elidegenítette (ideértve házastársát, élettársát), függetlenül az elidegenítés időpontjától és a lakás forgalmi értékétől,

e) aki a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül önkormányzati lakásban jogcím nélküli lakáshasználóvá vált.

5. §

(1) Szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthető bérleti szerződés, amelynek lakószoba száma az igénylő jogos lakásigénye mértékének alsó határát eléri, de a felső határát nem haladja meg. A jogos lakásigény mértékének számításánál a lakásba az igénylővel ténylegesen együtt költözők számát kell figyelembe venni.

(2) A jogos lakásigény mértéke:

1 fő esetén max. 1 lakószoba

2 fő esetén max. 1,5 lakószoba

3 fő esetén max. 1,5 lakószoba

4 fő esetén max. 2 lakószoba

5 vagy több fő esetén max. 3 lakószoba

6. §

A szociális rászorultság elbírálása

(1) Ha a Képviselőtestület az üresen álló lakás szociális alapon történő bérbeadásáról dönt a lakást szociális helyzetük alapján rászorultak részére kell bérbeadásra felajánlani.

(2) A bérbeadási ajánlatot helyi kábeltelevízión keresztül és az Önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni és a hirdetményben meg kell jelölni a lakás megtekinthetőségének időpontját.

(3) A bérbeadási ajánlatnak tartalmaznia kell a lakás pontos címét, a bérbeadás jogcímét, a lakás fontosabb műszaki jellemzőit, felszereltségét, a lakbér mértékét és a bérbeadó által nyújtott szolgáltatások körét.

(4) Az ajánlatban külön ki kell térni arra, ha a lakás rendeltetésszerű használatra nem alkalmas vagy nem rendelkezik a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezéssel, és ha e munkálatok elvégzését, illetve a berendezések pótlását a bérlő vállalhatja. Ebben az esetben meg kell határozni a munkálatok és berendezések körét, valamint a bérbeadó által a bérlő részére fizetendő költség mértékét.

(5) A bérleti ajánlatokat a meghirdetéstől számított 15 nap alatt az erre a célra rendszeresített a rendelet 1. sz. mellékletében szereplő nyomtatványon kell benyújtani a Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal Nógrádsápi Kirendeltségéhez.

(6) Házastársak (élettársak) lakás bérbevételi ajánlatukat csak együttesen nyújthatják be.

7. §

(1) A Képviselő-testület az ajánlattételi idő lejártát követő 30 napon belül értékeli, ellenőrzi az ajánlatok valódiságát. Környezettanulmányt folytathat az ajánlattevőnél és személyes meghallgatás céljából ülésére meghívhatja. .Ezt követően a Képviselő-testület dönt a pályázat eredményéről (az ajánlattevők sorrendjéről).

(2) Az érvényes ajánlatok közötti sorrend meghatározásának szempontjait a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület döntéséről szóló tájékoztatót – a döntést követő első munkanapon az Önkormányzat hirdetőtáblájára 8 napra, közszemlére ki kell függeszteni. Ezen idő alatt a döntéssel kapcsolatban írásban észrevétel tehető. Amennyiben észrevétel nem érkezik a legtöbb pontot kapott ajánlattevővel bérleti szerződést kell kötni.

(4) A beérkezett észrevételről a Képviselő-testület a soron következő ülésén dönt. Amennyiben az észrevétel megalapozott, akkor a következő legtöbb pontot kapott ajánlattevővel kell bérleti szerződést kötni.

(5) A bérlő kiválasztását követően a polgármester megküldi az arról szóló értesítést az ajánlattevőnek, egyben tájékoztatja a bérlet további feltételeiről és ezzel egyidejűleg értesíti a sikertelen ajánlatot tevőket.

(6)  A lakásbérleti szerződést a nyertes ajánlattevővel 5 éves időtartamra kell megkötni.

8. §

( 1. )A bérleti szerződés maximum két alkalommal meghosszabbítható, ha a bérleti szerződés, illetve annak első meghosszabbítása lejártának időpontjában a bérlő jövedelmi, vagyoni viszonyai változatlanul megfelelnek a szociális jogosultság feltételeinek és lakbér, valamint közüzemi díjtartozása nincs. A hosszabbítás időtartama mindkét esetben maximum 3 év lehet.

( 2. )A bérleti jogviszony meghosszabbítására irányuló kérelmet legkésőbb a bérleti jogviszony megszűnését megelőző 3 hónappal kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell mindazokat a nyilatkozatokat és igazolásokat, melyek a kérelem elbírálásához szükségesek.

( 3. )A bérleti szerződés meghosszabbításáról a Képviselő-testület dönt.

( 4. )Azok a bérlők, akiknek bérleti jogviszonya megszűnik további elhelyezésre nem tarthatnak igényt, és kötelesek a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

( 5. )Bérbeadó köteles a bérleti jogviszony megszűnése előtt legalább 4 hónappal a bérlőt írásban tájékoztatni a bérleti jogviszony megszűnésének tényéről, valamint az ezzel kapcsolatos kérdésekről.

II. fejezet

9. §

Piaci alapon történő bérlakáshoz jutás feltételei

(1) Ha a Képviselő-testület az önkormányzati lakás piaci alapon történő hasznosításáról dönt, akkor arra pályázatot kell kiírni

(2) A pályázatot a 4. számú melléklet szerinti tartalomnak megfelelően kell kiírni.

(3) Piaci alapon lakást maximum 5 éves időtartamra lehet bérbe adni.

10.§

( 1. ) A pályázati tárgyalást a polgármester, vagy az általa megbízott személy vezeti le.

( 2. ) A pályázat nyertese az a pályázó, aki a leghosszabb időre - legtöbb hónapra - járó lakbér egy összegben történő kifizetését vállalja és a szerződéskötéssel egyidejűleg megfizeti. Amennyiben két, vagy több pályázó azonos időtartamra vállalja a lakbér megfizetését, és ez az összeg a pályázók által vállalt legmagasabb összeg, akkor a pályázók sorrendjének megállapítása sorsolással történik.

( 3. ) A nyertes pályázóval a tárgyalást követő 15 napon belül bérleti szerződést kell kötni, amennyiben a (2) bekezdés szerinti összeget a szerződés megkötésével egy időben megfizette.

( 4. ) Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződést nem köti meg, a bérbeadó - az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével - a pályázati tárgyaláson a következő legmagasabb összegű ajánlatot tevő pályázó részére adja bérbe a lakást. Amennyiben a második pályázóval sem jön létre bérleti szerződés, új pályázatot kell kiírni.

( 5. ) Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződést nem köti meg és a lakbér megfizetésére vonatkozó ajánlatával azonos összegű ajánlatot más pályázó is tett, a nyertes pályázóval azonos összegű bérleti díjra ajánlatot tevő pályázóknak a sorsolás sorrendjének megfelelően kell a bérleti szerződés megkötésére vonatkozóan ajánlatot tenni. Ha bérleti szerződés egyikükkel sem jön létre, új pályázatot kell kiírni.
III. fejezet

Szakember elhelyezés céljából történő bérbeadás

11. §

(1) A Képviselő-testület egyedi elbírálás alapján - közérdekből - szakember letelepítése érdekében költségvetési szerveknek, intézményeknek egyszeri bérlő kiválasztási jogot biztosíthat az alábbi feltételekkel:

- a bérlő személyét és a bérbeadás időtartamát (max. 5 év, ezen belül munkaviszonya fennállásáig) a bérlő kiválasztási jog jogosultja köteles megjelölni

- a bérleti szerződés a bérlő kiválasztási jog jogosultja és a bentlakó bérlő együttes kérelmére 5 év elteltével ismételten, újabb 5 évvel meghosszabbítható

- a bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő - ennek hiányában a bérlő kiválasztási jog jogosultja - köteles a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

- a lakás megüresedése esetén másik bérlő kijelölése csak a Képviselő-testület újabb egyedi döntése alapján lehetséges.

(2) Szakember elhelyezés körében csak akkor adható bérbe önkormányzati lakás, ha a leendő bérlő és vele együtt költöző hozzátartozói a bérbeadást megelőző 5 éven belül Nógrádsápon önálló lakástulajdonnal illetve bérleménnyel nem rendelkeztek. Erről a bérlő kiválasztási jog jogosultja és a leendő bérlő nyilatkozni köteles.

12. §

Amennyiben a bérleti jogviszony időtartama alatt a bérlő és vele együtt lakó hozzátartozói önálló beköltözhető tulajdont szereztek Nógrádsápon, kötelesek a lakást a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

13. §

A szakember elhelyezés céljából bérbe adott lakásra az e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltéréssel:

• a lakásba a bérlő az Ltv. 21. §. (2) bekezdésében felsorolt hozzátartozókat fogadhatja be,
• a bérlőtársi jogviszony a lakásra nem létesíthető,
• a bérlő halála esetén az a személy jogosult a lakásbérleti jogviszony folytatására, akit a Ltv. alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatott be. A bérleti szerződés időtartama az eredeti szerződés időtartamáig szólhat.

IV. fejezet

Elhelyezési kötelezettség alapján történő bérbeadás

14. §

(1.) Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati lakás elhagyására, az elhelyezésre jogosultat a 4. §-ban fennálló feltételek esetén legfeljebb komfortos és jogos lakásigénye alsó határának megfelelő szobaszámú lakás, ennek hiányában egy szoba komfortnélküli lakás illeti meg.

(2.) A bírósági határozat alapján kiköltözésre kötelezett személyekről a jegyző nyilvántartást vezet, elhelyezésükről a jogosultságuknak megfelelő, bérbe adható lakásrendelkezésre állásától függően a bérbeadó gondoskodik.

15. §

Ha szociális intézményből elbocsátott személy korábban pénzbeli térítés ellenében mondott le az önkormányzati lakásbérleti jogviszonyáról, az intézményből történő elbocsátása esetén további elhelyezésre nem tarthat igényt.

HARMADIK RÉSZ

A BÉRLETI JOGVISZONY TARTALMA

A felek jogai és kötelezettségei

16. §

A lakás átadása

(1.) A bérbeadó a lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni.

(2 ) A bérbeadó szavatol azért, hogy a lakás az átadásakor rendeltetésszerű használatra alkalmas.

(3.) A lakás átadásakor leltárt kell felvenni abban fel, kell tüntetni a lakás illetőleg lakásberendezések tényleges állapotát (pl. a lakásberendezések hiánya, a burkolatok, festés, mázolás állapota valamint a bérlő esetleges észrevételeit) a bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.

(4.) A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha egyes lakásberendezéseket:

1. a bérlővel kötött külön szerződés alapján szolgáltató egység biztosítja,
2. a bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján a bérbeadó költségére a bérlő szerzi be,
3. a bérbeadó azért nem szolgáltat, mert erre a bérlő a lakásbérleti szerződés alapján nem tart igényt.

17. §

A lakás rendeltetésszerű használata

(1.) A bérlő köteles a bérlet időtartama alatt a lakást és berendezéseit rendeltetésszerűen használni és gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről.

(2.) A bérbeadó a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül a lakásban munkanapokon előzetes értesítés alapján 8-20 óra közötti időben ellenőrizheti. A bérlő az ellenőrzést tűrni köteles.

18. §

A karbantartási, felújítási, pótlási és cserekötelezettség

A bérbeadó köteles gondoskodni:

1. az épület karbantartásáról,
2. az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról.

19. §

A lakás átalakítása, korszerűsítése

(1) A bérbeadó megállapodhat a bérlővel, hogy a lakást átalakítsa, korszerűsítse. A megállapodás megkötéséhez a polgármester előzetes hozzájárulása szükséges.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:

• konkrét megjelölését
• befejezésének határidejét
• várható költségeit.

(3) A bérbeadó köteles a lakbérbe beszámítani a bérlő szükségszerű ráfordításainak számlával igazolt költségeit. A bérbeadó által elfogadott és a lakbérbe beszámítható költségről a polgármester dönt.

(4) A bérbeadó felhívja a bérlőt az eredeti állapot helyreállítására, ha a bérlő az (1) bekezdésben foglalt munkát bérbeadói megállapodás és hatósági engedély nélkül végzi el.

20. §

E rendelet alkalmazásában:

(1.) A lakás átalakítása:

1. a lakás műszaki megosztása, alapterületének és lakószobák számának megváltoztatása (bővítése, csökkentése) továbbá
2. a lakás alaprajzi beosztásának, helyiségei számának, illetőleg rendeltetésének megváltoztatása.

(2.) A lakás korszerűsítése:

egyedi gáz-, vagy elektromos fűtő, illetőleg melegvíz szolgáltató berendezés felszerelése, továbbá a lakás komfortfokozatát növelő egyéb építési - szerelési munka elvégzése.

21. §

Lakbér és lakáshasználati díj

(1) A bérlő a bérbeadó részére köteles havonta lakbért fizetni.

(2) A lakbért a bérlő előre, a tárgyhó 15. napjáig köteles megfizetni az Önkormányzat  házipénztárában, vagy átutalással teljesíteni a bérbeadó által megjelölt számlára.

(3) A lakbér mértéke:

a) összkomfortos lakás esetén                                 320.- Ft/m2

b) komfortos lakás esetén                                       320.-Ft/m2

 (4) A Gazdasági Minisztérium által támogatott és megépült új lakóház lakbérének mértéke: 320.-Ft /hó.

A Gazdasági Minisztérium által támogatott és használtan vásárolt lakóház lakbérének mértéke: 320.- Ft/hó.

A Gazdasági Minisztérium által támogatott bérlakások lakbérének mértékét az önkormányzat minden naptári évben-rendeletben módosítja, mégpedig oly módon, hogy annak értékállósága biztosított legyen.

(5) A közüzemi szolgáltatások díjának megfizetése minden esetben a bérlőt terhelik (víz, gáz, áram stb.).

(6) A bérbeadó a lakbért elengedheti, ha a lakás a bérbeadót terhelő karbantartási, felújítási kötelezettsége teljesítése miatt 30 napot meg nem haladó időre rendeltetésszerűen nem használható.

(7) A bérbeadó a lakbért mérsékelheti, ha a lakás műszaki állapota kedvezőtlen (pl. aládúcolt, nedves, egészségre ártalmas). A lakbér mérséklés mértéke maximum a lakbér 50 %-a.

22. §

Akinek a bérbeadóval kötött lakásbérleti szerződése megszűnt vagy ilyen szerződést a bérbeadóval nem kötött, a lakbérrel egyező mértékű, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap eltelte után pedig a lakásra megállapítható lakbér összege kétszeresének megfelelő mértékű lakáshasználati díjat köteles fizetni.

23. §

A lakásba fogadás feltételei

(1) A bérlő a lakásba az Ltv-ben meghatározottakon kívül csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be élettársát, testvérét, unokáját, valamint az ő kiskorú gyermekeit.

(2) A bérlő kérelmére a hozzájárulás akkor adható meg, ha a beköltöző személy lakással nem rendelkezik és a befogadás után a bérleményben az egy főre jutó alapterület a 6 m2/főt meghaladja és a befogadott tudomásul veszi, hogy a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnése esetén a lakásból el kell költöznie a bérlővel együtt vagy elhelyezéséről saját maga köteles gondoskodni.

24. §

Lakáscsere

(1.) Önkormányzati lakásbérleti joga csak és kizárólag lakásbérleti jogra vagy lakástulajdoni jogra cserélhető el a bérbeadó előzetes hozzájárulásával. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2.) A csereszerződést a jegyzőhöz kell benyújtani, melyhez csatolni kell a bérleti szerződést lakástulajdon cseréje esetén a tulajdoni lapot és a tulajdon cseréjére vonatkozó szerződést.

25. §

(1) Önkormányzati bérlakásra kötött csereszerződéshez akkor adható hozzájárulás, ha a be nyújtott csereszerződésben az önkormányzati bérlakás leendő bérlője vállalja a jelenlegi bérlővel kötött bérleti szerződésben foglaltak teljesítését. A csere jóváhagyása után az új bérlővel a régi bérleti szerződésben foglaltak szerinti szerződés köthető.

(2) Ha a cserével érintett önkormányzati bérlakásra határozatlan idejű bérleti szerződés vonatkozott, az a csere időpontjától legfeljebb 5 évre szól határozott idejű bérleti szerződéssé alakul át, feltéve, ha ehhez a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárul.

(3) A polgármester a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha

1. az elcserélni kívánt önkormányzati lakásbérleti szerződése határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig szól és az új bérlő határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni,
2. bérlőkijelölésre és  bérlőkiválasztásra jogosult e cseréhez nem járult hozzá,
3. a felek szándéka ténylegesen nem lakáscserére, hanem a lakásbérleti jog jogellenes átruházására irányul,
4. a cserélő feleknek a csere tárgyát képező lakásokra tartozása van.

(4) A lakáscsere végrehajtásakor a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

26. §

Albérlet

(1.) Önkormányzati lakás egy része a bérbeadó hozzájárulásával határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig albérletbe adható, ha a lakás egy szobánál nagyobb és a bérlőnek legalább egy szoba a használatában marad.

(2.) A hozzájárulást meg kell tagadni, ha az albérletbe adás folytán a bérleményben az 1 főre jutó szoba alapterület a 6 m2-t nem éri.

(3.) Az albérleti szerződést írásba kell foglalni.

27. §

Lakásbérleti jogviszony szünetelése

(1.) Az épület karbantartása, felújítása, átalakítása, javítása idején - ha a munkálatok csak a bérlő kiköltöztetésével végezhetők el - a lakásbérleti jogviszony legfeljebb 6 hónapon át szüneteltethető. A bérlő hozzájárulásával a bérleti jogviszony szüneteltetése további 3 hónappal meghosszabbítható.

(2.) A szünetelés időtartamára a bérlőt a bérbeadó átmenetileg köteles elhelyezni legalább olyan lakásban, mely legfeljebb eggyel alacsonyabb komfortfokozatú, mint jelenlegi bérleménye, szobaszáma pedig a jogos lakásigény alsó mértékének megfelel.

NEGYEDIK RÉSZ

A lakásbérlet megszűnése

28. §

(1) Ha a bérbeadó és a bérlő a határozatlan idejű bérleti szerződést közös megegyezéssel szüntetik meg, a bérlő részére a bérbeadó cserelakást biztosít.

(2) A lakásra fennálló tartozásokat a bérlőnek járó térítésbe be kell számítani.

(3) A bérbeadó e §-ban szabályozott jogait és kötelezettségeit a polgármester gyakorolja.

29. §

A polgármester a határozatlan időre szóló szerződést a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása céljából felmondhatja. A felmondási idő 3 hónapnál rövidebb nem lehet. Ez esetben a lakás bérlője részére cserelakást biztosít. Amennyiben a cserelakás alacsonyabb lakbér fizetési kötelezettséggel jár úgy a bérlőt a lakás biztosítása mellett pénzbeli térítésként a két lakás éves különszolgáltatások díja nélküli lakbére közötti különbözet tízszeres összege illeti meg.

30. §

(1.) Ha a bérleti jogviszony megszűnik, a bérlő elhelyezési és térítési igény nélkül köteles a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

(2.) A bérbeadó és a bérlő a lakás átadásakor megállapítják a lakás és a berendezések tényleges állapotát az esetleges hibákat, hiányosságokat és a megállapításokat írásba foglalják.

(3.) Ha a bérlő az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetését 30 napon belül nem végzi el, helyette a bérbeadó a bérlő költségére a munkálatokat elvégezteti.

(4.) A bérlő köteles a lakás lakbérét és költségeit mindaddig megfizetni amíg azt tisztán rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak nem bocsátja rendelkezésére.

31. §

(1.) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg, a bérbeadó az örökös (eit) felszólítja, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat az örökhagyó halálát követő 60 napon belül szállítsa el, de nem hívhatja fel, hogy a lakást hozza rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba.

(2.) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a bérbe-adó - az örökös költségére és veszélyére - raktárban, vagy arra alkalmas más helyiségben helyezheti el. Ennek során a felelős őrzésről szóló szabályok szerint kell eljárni.

(3.) Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, a lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik, valamint a lakásra megállapítható lakbér összegével egyenlő mértékű használati díjat köteles fizetni.

(4.) Ha az elhalt bérlőnek lakbér, illetve használati díj hátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni.

ÖTÖDIK RÉSZ

Nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete

32. §

(1.) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek (továbbiakban: helyiség) bérletének létrejöttére, a felek jogaira, és kötelezettségeire a lakásbérletre megállapított szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2.) A bérbeadó helyiségekkel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit a polgármester gyakorolja.

33. §

A bérbeadás feltétele

(1) Helyiséget a kötelező elhelyezési feladat kivételével csak pályázati eljárás útján lehet bérbe adni. Ha a helyiség műszaki adottságai lehetővé teszik a bérlemény több önálló bérleményként is hasznosítható.

(2) A Képviselő-testület egyedileg dönthet az üresen álló helyiség pályázati eljárás mellőzésével történő bérbeadásáról.

(3) Az üres vagy megüresedett helyiségre csak határozott időre, legfeljebb 5 évi időtartamra szóló bérleti szerződés köthető.

(4) A bérleti jogviszony időtartama a szerződés lejártát megelőzően legfeljebb további 5 évre meghosszabbítható, ha a bérlő

1. magasabb színvonalú ellátás biztosítása érdekében a bérbeadó előzetes tájékoztatása mellett legalább a helyiség éves bérleti díjának felét elérő mértékű beruházást eszközöl és
2. vállalja, a bérleti díj értékállóságának biztosítását.

(5) A bérleti szerződést, illetve szerződésmódosítást és azok feltételeit közjegyzői okiratban kell foglalni. Az ezzel kapcsolatos költségek a bérlőt terhelik.

34. §

Pályázati eljárás

A helyiség pályázati eljárás útján történő hasznosításakor a pályázati hirdetménynek tartalmazni kell:

1. azt a tevékenységi kört, amely a helyiségben folytatható,
2. a helyiség fekvési helyét, alapterületét, rendeltetését, felszereltségét, állapotát,
3. a helyiség használatra alkalmassá tételéhez a leendő használó saját költségén elvégzendő munkálatok megjelölését, azok elvégzésének határidejét,
4. a fizetendő bérleti díj minimális összegét azzal a figyelmeztetéssel, hogy az egyéb fel-tételek fennállása esetén a helyiség használati jogát az a pályázó szerzi meg, aki a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére tett ajánlatot és vállalja a bérleti díj értékállóságának biztosítását (3. sz. mell.)
5. a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét,

             az óvadék összegét, a licitalap mértékét, mely megegyezik a helyiség egyévi bérleti

             díjával és a licitlépcsőt, melynek összege 10.000.-Ft,

6. a bánatpénz összegét, amelyet a pályázónak a pályázati tárgyaláson nyugta ellenében készpénzben kell megfizetnie, és amely nyertessége esetén a szerződéskötésnél az óvadék összegébe beszámít. A nem nyertes pályázóknak a bánatpénzt a tárgyaláson vissza kell fizetni.

      h.) a bérleti szerződés megkötésével kapcsolatos tájékoztatást (a rendelet 33. §. (5) bek-

      ben foglaltaknak megfelelően)

35. §

(1.) Az óvadék mértéke

melyet a pályázónak a bérbeadó részére a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg kell megfizetni.

(2.) Az óvadék összege a szerződés megszűnésekor visszajár.

(3.) Ha a bérleti szerződés megszűnésekor a bérlő a helyiséget nem rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja vissza úgy a bérbeadó az óvadék összegéből a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozatalára fordított kiadásait az óvadékból levonja.

(4.) A bánatpénz összege az óvadék 25 %-a.

36. §

(1) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vagy képviselője vehet részt, aki pályázati ajánlatát a jegyzőhöz az előírt tartalommal és határidőben benyújtotta.

(2) Ha az előírt határidőben csak egy pályázati ajánlatot nyújtanak be, a bérbeadó a pályázati alapfeltételekkel e pályázóval köt bérleti szerződést.

(3) Ha a pályázati hirdetmény alapján az eljárás eredménytelen úgy a pályázatot ismételten ki kell írni.

(4) Ha a pályázat nyertese neki felróható okból a bérleti szerződést 8 napon belül nem köti meg, a bánatpénzt elveszíti, a bérbeadó a pályázati tárgyaláson a következő legmagasabb összegű ajánlattevő pályázó részére adja bérbe a helyiséget.

37. §

A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei

(1.) A bérbeadó nem köteles a bérlőnek a helyiséget úgy bérbe adni, hogy az  abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon legyen kialakítva, felszerelve, berendezve.

(2.) A bérlő köteles gondoskodni a helyiséghez tartozó portál, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításokról, pótlásokról, illetőleg ezek cseréjéről.

(3.) A bérlő köteles gondoskodni továbbá az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetve tart üzemben, az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról, a szemét elszállításáról.

(4.) A bérleti szerződés megkötésekor, illetve a bérleti jogviszony időtartama alatt bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak arról, hogy a bérbeadót terhelő felújítási munkákat a bérlő végzi el, amelyet a bérbeadó felé számlázni kell. A számlákkal igazolt ÁFA nélküli felújítási költséget a bérbeadó a bérlő választása szerint

1. havonta egyenlő részletben a havi bérleti díj 50 %-ának megfelelő mértékig vagy
2. a szerződés lejártakor egy összegben

        fizet meg a bérlő számlája alapján.

Az általános forgalmi adót a hatályos Általános Forgalmi Adóról szóló törvényvonatkozó rendelkezései alapján kell számlázni és megfizetni.

38. §

(1.) A bérbeadó írásbeli hozzájárulásával a bérlő a helyiség egy részét albérletbe adhatja a fennálló bérleti jogviszony ideje alatt maximum egy alkalommal, fél éves időtartamra, amennyiben a bérlő vállalja az esedékes bérleti díj 100 %-os emelését.

(2.) A bérlő helyiség bérleti jogát a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával másra átruházhatja, ha az új bérlő vállalja

1. a helyiségnek az átruházás időpontját megelőző egy év ÁFÁ-val növelt helyiségbérleti díja kétszeres összegének a bérbeadó részére történő megfizetését
2. az előző bérlő által fizetett bérleti díj fizetését mely nem lehet kevesebb a licitalapdíj összegénél és vállalja a bérleti díj értékállóságának biztosítását.

HATODIK RÉSZ

Vegyes rendelkezések

39. §

(1.) Az önkormányzati lakások és helyiségek bérletével kapcsolatban az érintett állampolgároktól személyi adataik körében kizárólag az e rendelet 1. számú mellékletében szereplő adatok kérhetőek.

(2.) A bérbeadó köteles titkosan kezelni az önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadására irányuló eljárása során tudomására jutott személyi adatokat.

(3.) A fenti adatok közül nem hozhatók nyilvánosságra az állampolgár vagyoni, jövedelmi viszonyait érintő, valamint az egészségi állapotára vonatkozó adatok.

40. §

(1.) Az intézmények használatába adott ingatlanvagyon körét és azok hasznosításának módjait az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendelet szabályozza.

(2.) Az intézmények használatába adott lakások bérbeadására is a jelen rendeletben megfogalmazottak az irányadók.

41. §

E rendelet alkalmazásánál

a) a havi átlagjövedelem megállapításánál az előző 6 teljes hónapban felvett alábbi juttatásokat kell figyelembe venni:

• Főállásból, másodállásból, mellékfoglalkozásból, vagy más rendszeres tevékenységből származó jövedelem, részesedés és egyéb bérjellegű juttatás, mely a személyi jövedelemadó alapba beszámít,
• Nyugellátások, rendszeres járadékok, rendszeres segélyek,
• Családi pótlékok,
• Jövedelempótló támogatás,
• Gyermeknevelési támogatás,

b) jelentős értékű ingó vagyon, melynek értéke az 500.000.-Ft-ot jelentős értékű ingatlan vagyon, melynek értéke a 800.000.-Ft-ot meghaladja. Az ingó vagyonnál figyelmen kívül kell hagyni azokat a vagyontárgyakat, melyek a végrehajtás alól is mentesek.

c) Az értékállóság biztosítása úgy történik, hogy a bérbeadó és a bérlő minden év decemberében a következő évi bérleti díj kialakítására egyeztető tárgyalást tart, hogy az éves infláció mértékén felül milyen mértékben növekedjen a bérleti díj.

HETEDIK RÉSZ

Záró rendelkezések

42.§

(1) E rendelet kihirdetését követően 2017.január l napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 1/2001.(II.10.) önkormányzati rendelet valamint a 4/2003.(III.07.), és a 6/2014.(XII.17.) önkormányzati rendelet.

Nógrádsáp,2016.decenber 20.

1. sz. melléklet

Bérbevételi ajánlat

Alulírott,.......................................... /név/ ...............................................................................

.......................................... /lakcím/ alatti lakos bérleti ajánlatot teszek az önkormányzat szoci-

ális helyzet alapján bérbe adni kívánt és meghirdetett ................................... u. ............ sz..........em. ............... ajtó alatti bérlakásra.

Ajánlatom elbírálása érdekében az alábbi tájékoztatást adom.

.................... év ....................... hó ........ nap óta lakom .......................... u. .......... sz. ......em.

................... ajtó alatti címen /tartózkodási helyen/ bejelentéssel. //

Családi állapotom .............................., havi nettó jövedelmem ................................ Ft /x/

A jelenleg velem egy háztartásban élő családtagjaim:

Név családi kapcsolat szül.év. jövedelem /x/

1./ ..................................................................................................................................................

2./ ..................................................................................................................................................

3./ ..................................................................................................................................................

4./ ..................................................................................................................................................

5./ ..................................................................................................................................................

Az általam bérbe venni kívánt lakásba az alábbiakban felsorolt személyekkel kívánok költözni.

Név családi kapcsolat szül.év. jövedelem /x/

1./.............................................................................................................................................

2./.............................................................................................................................................

3./.............................................................................................................................................

4./.............................................................................................................................................

Én és a velem együtt költöző személyek jelenleg /magánszemély tulajdonában álló albérletben, önkormányzati bérlakásban, állami bérlakásban, magántulajdonú lakásban családtagként, önkormányzati bérlakásban családtagként, ....................................... egyéb jogcímen/ lakunk./ /

A lakás nettó alapterülete ......................... m2

Családomban tartós betegségben szenvedő, testi fogyatékos vagy mozgáskorlátozott személy /található, nem található/. /x/ / /

Az önkormányzat által bérbe adni kívánt lakást megtekintettem és vállalom a meghirdetett lakás bérleti díjának és közüzemi díjainak, valamint a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások díjának megfizetését. Vállalom továbbá a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét és a lakás komfortfokozatának megfelelő lakásberendezések és tartozékok pótlását és beszerelését. Elfogadom a bérbeadó által mindezekért felajánlott pénzbeli térítés összegét.

Büntetőjogi és polgári jogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fentiekben közölt adatok a valóságnak megfelelnek, valamint azt, hogy

• nem rendelkezem 800.000.-Ft-ot meghaladó értékű forgalomképes ingatlanvagyonnal,
• nem rendelkezem 500.000.-Ft-ot értéket meghaladó ingó vagyontárggyal,
• határozatlan időtartamra kötött lakásbérleti szerződéssel nem rendelkezem az ország területén és tíz éven belül ilyen bérletről térítés ellenében nem mondtam le, vagy nem bontottam fel a bérleti szerződést.

Dátum ....................................................

......................................................

ajánlattevő aláírása

/ / a megfelelő rész aláhúzandó

/x/ a jelzett adat alátámasztására igazolást kell becsatolni

 2. sz. melléklet

A szociális bérbeadás céljával meghirdetett pályázatok

elbírálásának szempontjai

3. sz. melléklet

A helyiségbérleti szerződések elnyerésére tartott

árveréseknél alkalmazandó

LICIT ALAPDÍJ TÁBLÁZAT

1./

4. számú melléklet

Pályázati Hirdetmény

…… lakás határozott időtartamú, piaci alapon történő bérbeadására

Nógrádsáp Község Önkormányzatának Képviselő-testülete nyilvános pályázatot ír ki a tulajdonában lévő ……. m² alapterületű, összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli¹, …………………. műszaki állapotú, ………. alatti lakás piaci alapon történő bérbeadására.

1. A lakásban ….. szoba, konyha, előszoba, hall, fürdőszoba, WC található.²
2. A lakás bérleti díja: ….Ft/hó.
3. A bérlet időtartama:……. év.
4. Pályázatot nyújthat be, aki legalább két éves nógrádsápi lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel, ezek hiányában legalább két éves nógrádsápi munkaviszonnyal rendelkezik. Házastársak esetén egyiküknek kell megfelelnie ezen feltételeknek.
5. A pályázatot ……-ig lehet benyújtani személyesen Nógrádsáp Község Polgármesteri Hivatala (2685 Nógrádsáp, Hunyadi út. 7/II.), vagy postai úton, ajánlott küldeményként a fenti címre. A postára adás napját úgy kell megválasztani, hogy a pályázat a megadott címre a pályázati határidő utolsó napjáig biztosan megérkezzen.

A borítékon kérjük feltüntetni: „Pályázat a …………… (cím) lakás bérletére”

6. A pályázatnak tartalmaznia kell:

• a pályázó(k) nevét, lakcímét
• igazolást, hogy a pályázó megfelel a 4. pontban előírt feltételeknek;
• a pályázókkal együttköltözők nevét, lakcímét;
• nyilatkozatot, hogy a pályázó a pályázati hirdetményben foglalt feltételeket elfogadja.

1. Érvénytelen a pályázat, ha:

• azt a pályázati határidő letelte után nyújtották be;
• olyan személy pályázott, aki pályázat benyújtására nem lett volna jogosult;
• nem tartalmazta a 6. pont szerinti igazolásokat, nyilatkozatokat.

1. Ha lakás bérbevételére többen nyújtanak be pályázatot, ………………….-án, Nógrádsáp Önkormányzati  Hivatalában – külön értesítés nélkül – pályázati tárgyalásra kerül sor.
2. A pályázati tárgyaláson a pályázó személyesen, vagy írásos meghatalmazással rendelkező képviselője útján vehet részt. Ez utóbbi esetben az írásos meghatalmazás egy példányát a pályázati tárgyalást vezető személynek, a pályázati tárgyalás előtt át kell adni.
3. A lakásbérleti jogát az a pályázó szerzi meg, aki a pályázati tárgyalás során a leghosszabb időre - legtöbb hónapra - járó lakbér egy összegben történő megfizetését vállalja. Amennyiben két, vagy több pályázó azonos időtartamra vállalja a lakbér megfizetését, és ez az összeg a pályázati tárgyalás során, a pályázók által vállalt legmagasabb összeg, akkor a pályázók sorrendjének megállapítása sorsolással történik.
4. Ha a pályázat nyertese – a pályázati tárgyalást követő 15 napon belül – a bérleti szerződést nem köti meg és a nyertes pályázóval azonos időtartamra a lakbér megfizetését más pályázó nem vállalta, a pályázati tárgyaláson a következő legmagasabb összegű ajánlatot tevő pályázó nyeri el a bérleti jogot.

Ha a pályázat nyertese - a pályázati tárgyalást követő 15 napon belül - a bérleti szerződést nem köti meg és a lakbér megfizetésére vonatkozó ajánlatával azonos összegű ajánlatot más pályázó is tett, – a nyertes pályázóval azonos összegű bérleti díjra ajánlatot tevő pályázóknak a sorsolás sorrendjének megfelelően – kell a bérleti szerződés megkötésére vonatkozóan ajánlatot tenni.