Nógrádsáp Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 29.§ (3) és 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. § E rendelet célja Nógrádsáp Község településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § E rendelet területi hatálya Nógrádsáp Község közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendelet előírásait Nógrádsáp Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

4. § Jelen rendelet részét képezik az alábbi mellékletek

A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása. Helyi területi védelem

Helyi egyedi védelem. Táj- és természetvédelem alatt álló területek. Településképi véleményezés. Településképi bejelentési tervdokumentáció.

5. § Jelen rendelet függelékei szükség szerint tartalmazza a fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzékét.

2. Értelmező rendelkezések

6. § E rendelet alkalmazásában:

1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
2. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
3. Címtábla: Az intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
4. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
5. Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.
6. Óriásreklám: az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladó méretű, hirdetések elhelyezésére alkalmas közterületről látható építmény.
7. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.

II. Fejezet

A helyi védelem

3. A helyi védelem célja

7. § (1) A helyi építészeti érték minden olyan helyi építészeti, településszerkezeti, falu- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek, valamint az ezeket körülvevő építészeti környezet, ami nem minősül műemléknek, műemlék jellegű vagy műemléki környezetnek, azonban az Önkormányzat szakértői javaslatok alapján megőrzendőnek, védendőnek ítél.

2. A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

4. A helyi védelem fajtái

8. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

2. A helyi területi védelem a település és környezetének egészére vagy összefüggő részére kiterjedő

1. helyi településszerkezet védelem (utcahálózat, beépítési mód)
2. helyi védett településkép (utcakép)
3. helyi védett környezet (növényzet, természetes környezet)

3. Az önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi védelem alá helyezte a 2. mellékletben meghatározott területet.
4. A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

1. építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
2. táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
3. szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra,
4. az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy egy részére terjedhet ki.

5. Az önkormányzat a (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi egyedi művi értékvédelem alá helyezte a 3. mellékletben felsorolt értékeket.

5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

9. § (1) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - írásban - a polgármesternél kezdeményezheti.

2. A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.
3. A helyi védelem alá helyezésre, valamint a megszüntetésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védelemre javasolt érték megnevezését,

• egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,
• területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

2. a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
3. a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
4. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

4. A védelem megszűnik, ha

1. a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,
2. a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy
3. ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

5. A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

1. az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,
2. műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
3. az illetékes építésügyi hatóságot,
4. a kezdeményezőket.

10. § A helyi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

11. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Nógrádsáp Község Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték - évszám”. A tábla anyaga kő, fa, vagy fém.

2. A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
3. Helyi védelem alatt álló növényt az e célra rendszeresített „Nógrádsáp Község Önkormányzata által helyi védelem alá vont növény - évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
4. A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

6. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

12. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

2. A nyilvántartás tartalmazza:

1. a védett érték megnevezését,
2. fotódokumentációt,
3. a védelem típusát,
4. a védett érték helymeghatározásának adatait, - területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (utca, házszám, helyrajzi szám),
5. a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
6. a védett értékhez fűződő korlátozásokat,
7. a védett érték állapotfelmérésének adatait,
8. a helyreállítási javaslatot,
9. a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat,
10. a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).

3. A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

7. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

13. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

2. A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
3. A közterületen álló védett növényzet esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni, szakértő bevonásával.

8. A helyi védelemmel érintett ingatlanok költségviselése

14. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

2. A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
3. Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:

1. a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
2. a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja,
3. a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.

III. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek

9. Nógrádsáp Község településkép szempontjából meghatározó területei

15. § Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki az 1. számú melléklet szerint Nógrádsáp Község teljes közigazgatási területét:

1. Falusias karakterű terület;
2. Külterület.

IV. Fejezet

Településképi követelmények

10. Településképi szempontból meghatározó területeken az építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

16. § (1) A község közigazgatási területén az épületek külső megjelenésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, feltűnő színek (pl. citromsárga, rózsaszín). Homlokzatokon (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok alkalmazandók, melyek a hagyományos építőanyagokra (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) és vakolatokra jellemzők.

2. A harsány színű faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
3. Az utcaképben közvetlenül megjelenő épületek, építmények tetőfedésére hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.
4. Műanyag előtető nem alkalmazható
5. Homlokzatokon és tetőhéjazatként zavaró fényhatást okozó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.
6. Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak színezésére rikító színek (pl.: citromsárga, lila, neon színek stb.) használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.

11. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

11.1 A zöldfelület kialakításának követelményei

17. § (1) A telkek területének burkolatlan, be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

2. A telken meglévő értékes fa megtartandó, ha a telek beépítését és az építési program megvalósítását ez nem lehetetleníti el.
3. Fát, 3 m-nél magasabbra növő bokrot a szomszédos, nem közterületi telek határához belterületen legalább a várható koronaátmérő felének megfelelő távolságra kell ültetni, épülettől legalább 3 m-rel kell elmaradni.
4. A településképi szempontból meghatározó területeken a telepítendő növényfajok kiválasztásakor a tájban honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek, összhangban vannak az adott területnek és környezetének funkcióival. A fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzékét az 1. sz. függelék tartalmazza.
5. A településképi szempontból meghatározó területeken a 2. sz. függelékben szereplő növényfajok nem alkalmazhatók.

11.2 A kerítés kialakításának követelményei

18. § (1) Saroktelkek esetében a telek határain épített kerítésnek a telek sarokpontjától 2-2 m-es távolságig a lábazat feletti teljes felületen, áttört kialakításúnak kell lennie.

2. Lakóterületen az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,80 m lehet.Az oldal és hátsó telekhatáron építendő kerítés magassága nem haladhatja meg a 2,0 m-t.
3. Az utcafronti kerítés épített oszlopainak tetején, kapu épített tetőszerkezetének tetején, illetve bármilyen épített kerítésépítményen, amennyiben arra térbeli díszítés kerül, díszítésként hagyományos geometriai forma (pl. gömb, kocka, gúla stb.), illetve történelmi, vallási tárgyú emlék alkalmazandó.
4. Az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek (pl.: lila, neon színek stb.) használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
5. A meglévő kerítések megtarthatók, felújíthatók.

11.3 Közlekedési célú közterületek kialakításának követelményei

19. § (1) Azon közterületek, ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi, fásított zöldfelülettel alakítandók ki.

2. Külterületi utak mentén legalább egyoldali, átlagosan 10 méter tőtávolságot meg nem haladó őshonos fajokból álló fasor telepítendő.
3. Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során az 1. sz. függelék szerinti tájban honos, magas esztétikai értékeket nyújtó fa- és cserjefajokat kell alkalmazni, a 2. sz. függelékben felsorolt fafajok kizárásával.
4. A közművezetékek telepítésénél, az elrendezés tervezésénél az utak fásítását is figyelembe kell venni.
5. A közlekedési területen belül a műtárgyakat, közvilágítási lámpákat, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok az útfelületek láthatóságát, a közlekedést ne zavarják.
6. Új közterületi járdák építésénél vagy járdafelújításnál a csatlakozó felületek szintkülönbség nélkül, kapubehajtóban, kereszteződésben akadálymentes kialakítással építendők ki.

11.4 Zöldterület (közpark) kialakításának követelményei

20. § (1) Közpark területének legalább 80%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, vagy fenntartani.

2. A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie és kerekesszékkel és gyermekkocsival is elérhető kell, hogy legyen.
3. Burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell előnyben részesíteni, helyszíni öntött betonburkolat nem építhető.
4. A területen agresszív pollentermelő növényfajok telepítése tilos.

12. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

12.1 Falusias karakterű terület

21. § (1) A településkép védelme érdekében új lakóépületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.

2. A meglévő épületeket egymással összhangban, a jellegzetes településkép megjelenését biztosító módon kell fenntartani, ill. biztosítani.
3. Tetőidom és hajlásszög: magastető 35-42 fok hajlásszöggel.
4. Tetőhéjalás: elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag.
5. Homlokzatszínezés: homlokzatszínezés esetén a településen hagyományos színezés alkalmazható.
6. A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
7. A homlokzat felújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.
8. Előkert nélküli telken elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.
9. A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:

1. Árusítópavilon hagyományos építőanyagok felhasználásával, utcaképbe illeszkedő módon létesíthető.
2. A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozó helyeket a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek.

10. Közterületi burkolat bontása akkor végezhető, amennyiben a helyreállítás a burkolatszéltől számított legalább 1,5 m távolságig történik meg, kivéve kiselemes burkolat esetén; kiselemes burkolatbontás esetén a javítást az eredetivel megegyező színű, formájú és méretű kiselemes burkolattal lehet elvégezni.

12.2 Településképi szempontból meghatározó külterület

22. § (1) A területen elhelyezhető létesítmények, építmények harmonikusan illeszkedjenek a környezetbe, kiegészítve, eltüntetve a hiányosságokat, a környezetüket nem változtathatják meg.

2. A kertes mezőgazdasági területen elhelyezhető gazdasági épületek magastetősek és tájbaillőek legyenek.
3. Általános mezőgazdasági területeken csak tájbaillő, földszintes, magastetős épületek létesíthetők, második szint csak tetőtérbeépítés lehet.
4. Az épületek külső megjelenítéséhez csak hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni.
5. A homlokzatokon (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők.
6. A tanyákon ne az épület domináljon, hanem a növényzet, az épületek körüli fásítást biztosítani kell.
7. A védelmi erdők területén építményt elhelyezni nem lehet, kivételt képez a Kálvária domb, ahol a kálváriával kapcsolatos átépítés, kiegészítés engedélyezhető.
8. Tájvédelmi szempontból a legfontosabb, hogy Nógrádsáp község jellegzetes táji adottsága változatlan formában fennmaradhasson.

23. § (1) Nógrádsáp község közigazgatási területén az alábbi táj- és természetvédelmi szempontú terültek találhatóak: országos természetvédelmi oltalom alatt álló területek, Natura 2000 területek, országos ökológiai hálózat övezetei, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete.

2. Tájképvédelmi területen új épület építése a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett. A táj jellegzetes arculatát kedvezőtlenül megváltoztató tevékenység nem folytatható.
3. Az országos ökológiai hálózat övezetében a természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradását, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működését biztosítani kell.
4. Tájképvédelmi terület övezetében tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző hagyományos beépítési jellemzőkkel és anyaghasználattal valósulhat meg az építés.
5. A Natura 2000 jelű erdőterülettel határos lakó és mezőgazdasági általános területeken az erdőszéltől 50,0 m távolságon belül épületek nem létesíthetők.
6. Fokozott figyelmet kell fordítani a patakok menti ökológiai folyosóra, a természetes állapot megtartására. A patakmedrek rendszeres tisztítását biztosítani kell.
7. Közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

13. Helyi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó előírások

24. §(1) A település jellegzetes településképi és építészeti karakterének megőrzése érdekében a 2. sz. mellékletben meghatározott területek helyi védelemben részesülnek.

2. A 3. sz. mellékletben felsorolt építmények helyi egyedi védelemben részesülnek.
3. A 2. melléklet 2) pontban jelölt helyi értékvédelmi területen, valamint a 3. mellékletben felsorolthelyi védelem alatt álló épületeknél, építményeknél építési munkák a következő szabályok betartásával végezhetők:

1. A fő tömeg és tetőforma, külső homlokzat, alkalmazott anyagok (téglafalazat, fafödém, cserépfedés, simított vakolat, meszelés), azok színe és felülete, a tagozatok, a nyílásrendek és osztások megtartandók.
2. A helyi védelem alatt álló épület felújítása, bővítése, átalakítása esetén a nyílászárók, illetve a tetőhéjalás anyagaként csak természetes anyagok használhatók (cserép, fa).
3. A közterületre néző homlokzat elkerülhetetlen átépítése során a nyílászárók eredeti arányait, a párkányok, ablakkeretek s a homlokzat egyéb díszítőelemeinek jellegét meg kell őrizni, vagy - korunk építészetének eszközeivel - vissza kell idézni;
4. A helyi védelem alatt álló épület, építmény telkének utcai kerítése lehetőleg természetes anyagból (fa vagy sövény) készüljön, illetve igényes kialakítású, áttört fémkerítés lehet.
5. Közterületre néző homlokzatra nem helyezhető ki gázkészülék égéstermék kivezetése, parabola antenna, illetve klímaberendezés.
6. A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el.
7. A helyi védelem alatt álló épület homlokzatán hirdető-berendezés nem helyezhető el.

25. § (1) Egész épület, vagy szerkezeti elemek bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avulás esetén engedélyezhető.

2. Helyi védett épület bontására csak a védettség a 9.§ szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.

14. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

26. § (1) Egyéb műszaki berendezésekkel szembeni elvárások a településképi szempontból meghatározó területeken:

1. A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.
2. Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) a homlokzat vagy tetőhéjazat színéhez illeszkedően alakítható ki.
3. Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el kivéve műszaki szükségszerűség.
4. Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán nem helyezhető el.
5. Távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve műszaki szükségszerűség.

15. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok

27. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.

2. Újonnan kialakításra kerülő lakóterületen villamos energia hálózat vezetékei légkábellel is vezethető, a 0225/80 hrsz határától az üdülő-, különleges- és gazdasági területen a közművek (elektromos, hírközlés) földkábelben kell megoldani.
3. Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
4. Ahol új kisfeszültségű elektromos légvezeték épül, ott a telefonhálózatot is az elektromos hálózat oszlopain kell megépíteni.
5. Közterületen lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.
6. A fényszennyezés elkerülésének érdekében a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető. A nem közcélú világítást teljesen ki kell kapcsolni, ha nincs arra közvetlen szükség.
7. Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.
8. A gázhálózat rekonstrukcióra kerülő területeken felújítás idején meg kell vizsgálni a földfeletti telepítésű, közterületen elhelyezett gáz-nyomásszabályozóknak az érintett terület környezetének rendezése érdekében térszín alatti berendezésekre történő cseréjét.
9. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra és a településképre egyaránt figyelmet kell fordítani.
10. Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek elhelyezéséről, a csapadékvíz elvezetéséről, a meglévő közművek egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
11. A csapadékvíz-, ill. szennyvíz-elvezetés, tárolás módjának és kezelésének építményei, műtárgyai a közterületet sem műszakilag, sem településképvédelmi szempontból nem zavaró módon alakítandók ki.

16. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok

28. § A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek az alábbiak:

• belterület,
• országos természetvédelmi oltalom alatt álló terület,
• országos ökológiai hálózat övezetei,
• tájképvédelmi terület,
• Natura 2000 terület,
• régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe.

29. § (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas területek – a környezetbe illesztés feltételeivel – az alábbiak:

• a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével,
• egyéb, védelem alatt nem álló mezőgazdasági terület.

17. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó általános településképi követelmények

30. § (1) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer egységes koncepció alapján helyezhető el, az e rendelet szerinti Településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.

2. Az épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.
3. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.

31. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.

18. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények

32. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

2. Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
3. Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m²-nél nagyobb.

19. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények

33. § (1) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.

2. A település közigazgatási területén reklámhordozó és reklám – a településképvédelméről szóló törvényben meghatározott kivétellel – az alábbi fokozott védelem alatt álló területeken, közterületen és magánterületen sem helyezhető el:

1. helyi jelentőségű védett érték területén;
2. műemlékek és műemléki környezet területén;
3. NATURA 2000 területen, országos jelentőségű természetvédelmi területen, országos ökológiai hálózat területén;
4. tájképvédelmi területén;
5. régészeti érdekű területen és a régészeti lelőhely területen;
6. helyi jelentőségű természetvédelmi területen és védett természeti érték területén.

20. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

34. § (1) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.

2. Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.
3. Az épületeken, közterületeken és közterületről látható magánterületeken elhelyezhető hirdetések, cégérek elhelyezésével szembeni elvárások:

1. Mérete a közterületről látható magánterületen az 1,0 m²-es nagyságot nem haladhatja meg.
2. Hirdetési- és más célú berendezést – a saját célú cégér, cégtábla, cégfelirat kivételével – elhelyezni nem lehet.
3. Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
4. Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
5. Épülethomlokzaton, kerítésen 1,0 m²-t meg nem haladó cég-, címtábla, ill. kulturális rendezvényt (művelődési ház, mozi stb.) hirdető plakát, és arra engedélyezett reklámhordozó felület, gépjármű- és gyalogos forgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető.
6. Kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt üzlethelyiségenként legfeljebb egy db, álló, A1-es méretű, kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

V. Fejezet

A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

21. Szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei

35. § (1) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:

1. Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
2. A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.
3. Lakóépület magastetőtől (25-45°) eltérő tetőkialakítása esetén.
4. Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,
5. közterületen vízáteresz építése, átépítése
6. új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:

• műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,
• antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.

2. Az önkormányzat kötelező szakmai konzultáción való részvételre szólítja fel a tulajdonost, abban az esetben, ha:

1. a település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt,
2. az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül nem távolította el.

3. A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben foglaltakat az építés során be kell tartani.
4. E rendeletben meghatározottak szerint az eseti eltérések főépítészi konzultációt követően lehetségesek.

22. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének szempontjai

36. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a konzultációra benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak.

2. A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének.
3. Építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban különösen vizsgálni kell, hogy:

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
2. teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek, építmények esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
3. a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
4. a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
5. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
6. a tető hajlásszögének kialakítása és a tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, illetve megfelel-e a településképi rendeletben előírtaknak,
7. a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
8. a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
9. meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe
10. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

VI. Fejezet

A településképi véleményezési eljárás

23. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

37. § (1) Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni az alábbi esetekben:

1. új építmény építési engedélyezési eljárásakor,
2. meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.

38. § A polgármester a véleményét a 37. § felsorolt esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapítja.

24. A településképi véleményezés szempontjai

39. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

2. A településképi véleményezési eljárás a Kormányrendeletben foglaltak szerint kerül lefolytatásra.

25. A településképi véleményezési eljárás szabályai

40. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 5. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani.

2. A településképi vélemény kialakításánál a Kormányrendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.

VII. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás

26. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

41. § A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapítva.

42. § Településképi bejelentési eljárást a Kormányrendeletben foglaltak megfelelően, valamint meglévő építmények rendeltetésének - részleges vagy teljes - megváltoztatása esetén kell lefolytatni, amennyiben a meglévő lakórendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra.

43. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

27. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai

44. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

2. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:

1. megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
2. kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
3. a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

3. Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
2. a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
3. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
4. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

4. A polgármester a tervezett építési tevékenységet a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban, a Kormányrendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Kormányrendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.

28. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

45. § (1) Az ügyfél a polgármesternél kezdeményezi a településképi eljárást, – papíralapú – bejelentés formájában.

2. Az eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot a 6. melléklet tartalmazza.
3. A településképi bejelentési eljárás illetékköteles.

VIII. Fejezet 

A településképi kötelezés

29. A településképi követelmények megszegésének esetei

46. § (1) Településképi követelmény megszegésének minősül az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás, valamint a 35-45. §-ban felsorolt településkép-érvényesítő eszközök szerinti kötelezettség:

1. elmulasztása,
2. alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása,
3. alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása.

30. A településképi kötelezési eljárás szabályai, a településképi bírság

47. § (1) Az önkormányzat polgármestere a Kormányrendelet szerinti kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést (az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására) bocsát ki.

2. Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi rendeletben az (1) bekezdés szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetén az ingatlan tulajdonosával szemben 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településképi bírság kiszabását rendelheti el.
3. A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
4. a jogsértő állapot időtartamát,
5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

4. A bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.

31. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

48. § (1) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.

2. A településképi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
3. A (2) bekezdésben szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – a 2011. évi CXCV. törvény 42.§ (3) bekezdése értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

32. Hatályba léptető rendelkezések

49. §E rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

Nógrádsáp, 2017.12.29.

         …………………………………..                            ……………………………………

                          Pintér Bertalan                                                         Jele Tibor

                            polgármester                                                          mb.jegyző

MELLÉKLETEK

1. melléklet

A településkép, tájkép - meghatározó területeinek lehatárolása:

Nógrádsáp Község teljes közigazgatási területének településképet meghatározó területei:

2.számú melléklet

Helyi területi védelem

1. Helyi védelem alatt áll a község területén a belterülethez keleti oldalon közvetlenül kapcsolódó telepített fenyőerdő:

• a 0225/72 hrsz-ú erdő,
• a 02/20-21 hrsz-ú erdő.

2. Helyi értékvédelmi terület:

• az Aradi utca keleti oldalán lévő lakóterület, hrsz: 304, 305, 311, 312, 316

Helyi egyedi védelem

1. belterületen:

• Felsősáp-i harangláb, hrsz: 413/2

2. külterületen:

• az evangélikussok által épített harangláb a temető területén, hrsz: 0177
• kápolna („csodatévő" forrásnál), hrsz: 0209/23

2. melléklet

Táj- és természetvédelem alatt álló területek

3. melléklet                                                               Településképi véleményezés – KÉRELEM

NÓGRÁDSÁP KÖZSÉG POLGÁRMESTERE 

NÓGRÁDSÁP

K É R E L E M

1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:

    (továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget)

_______________________________________________________________________________

2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:

_______________________________________________________________________________

3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:

_______________________________________________________________________________

4. Az ingatlan adatai:

    A telek területe: _____________________

    A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása: ______________________________________

5. Az épület bruttó beépített alapterülete:

_________________________________

6. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):

_________________________________________________________________________

7. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:

____________________________________________         _______________________

7. A kérelemhez csatolt mellékletek:

Építészeti-műszaki tervdokumentáció ________ pld

Építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) ________ db

Egyéb szakhatósági állásfoglalás ________ pld

Egyéb okirat ___________________________________________________________________

Alulírott építtető (tervező) kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti építményről településképi véleményt alkotni szíveskedjenek.

Kelt: _________________-, ______- év ______________hó ______nap

         _____________________________

             aláírás (kérelmező)

4. melléklet                                        Településképi bejelentési tervdokumentáció – Bejelentés

NÓGRÁDSÁP KÖZSÉG POLGÁRMESTERE 

NÓGRÁDSÁP

K É R E L E M

1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:

    (továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget)

________________________________________________________________________________

2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:

________________________________________________________________________________

3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:

________________________________________________________________________________

4. Az ingatlan adatai:

    A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása: _______________________________________

5. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):

________________________________________________________________________________

6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:

____________________________________________         _______________________ 

7. A kérelemhez csatolt mellékletek:

Építészeti-műszaki tervdokumentáció ________ pld

Építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) ________ db

Egyéb szakhatósági állásfoglalás _________ pld

Egyéb okirat ____________________________________________________________________

Alulírott építtető (tervező) kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti tevékenység településképi bejelentését tudomásul venni szíveskedjenek.

Kelt: _________________-, ______- év ______________hó ______nap

         ______________________________

             aláírás (kérelmező)