1. Nógrád Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének,
2. a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak,
3. a Miniszterelnökség Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága,
4. a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya,
5. a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint
6. Nógrádsáp Község Önkormányzat Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 11/2017. (X.18.) önkormányzati rendeletében felsorolt partnerek

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § E rendelet célja Nógrádsáp Község településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § E rendelet területi hatálya Nógrádsáp Község közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendelet előírásait Nógrádsáp Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

4. § E rendelet alkalmazásában:

1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
2. Cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
3. Címtábla: az intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
4. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
5. Földszínek: tört, meleg színek, melyek a barna-vörös-narancs-sárga-zöldessárga színtartomány közepesen telített árnyalatai.
6. Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.
7. Hirdetővitrin: közösségi célú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, átlátszó burkolattal ellátott berendezés.
8. Óriásreklám: az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladó méretű, hirdetések elhelyezésére alkalmas közterületről látható építmény.
9. Rikító szín:nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
10. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.

II. Fejezet

A helyi védelem

3. A helyi védelem célja

5. § (1) A helyi építészeti érték minden olyan helyi építészeti, településszerkezeti, falu- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek, valamint az ezeket körülvevő környezet, ami nem minősül műemléknek vagy műemléki környezetnek, azonban az Önkormányzat szakértői javaslatok alapján megőrzendőnek, védendőnek ítél.

2. A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

4. A helyi védelem fajtái

6. §  (1) Az építészeti értékek helyi védelme egyedi és területi lehet.

2. Az egyedi védelem kiterjedhet:

1. az építmény egészére, vagy egyes részleteire,
2. az építmény egészéhez vagy annak egy részéhez tartozó földrészletre,

3. A területi védelem kiterjedhet:

1. az épített környezet olyan összefüggő részére, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli,
2. olyan településrészre, térre, utcára, utcaszakaszra, ahol a település, illetve a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.

4. A helyi védelem alatt álló értékeket e rendelet 2. melléklete tünteti fel.

5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

7. § (1) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.

2. A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - írásban - a polgármesternél kezdeményezheti.
3. A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védelemre javasolt érték megnevezését,

1. egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,
2. területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

2. a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
3. a kezdeményezés rövid indokolását,
4. a védendő érték fotódokumentációját, helyszínrajzát,
5. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét

4. A helyi védelem megszüntetésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védelem alatt álló érték megnevezését,

1. egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,
2. területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

2. a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
3. a védett érték felmérési és fotódokumentációját,
4. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

5. A védelem megszűnik, ha

1. a védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül;
2. a védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap;
3. a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

6. A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

1. az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,
2. műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
3. az illetékes építésügyi hatóságot,
4. a kezdeményezőket.

8. §A helyi védelem alá helyezést elrendelő, vagy azt megszüntető önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését, vagy törlését.

9. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Nógrádsáp Község Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték - évszám”. A tábla anyaga kő, fa, vagy fém.

2. A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
3. Helyi védelem alatt álló növényt az e célra rendszeresített „Nógrádsáp Község Önkormányzata által helyi védelem alá vont növény - évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata
4. A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a helyi védelem alatt álló építményen, vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

6. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

10. § (1) A védettértékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell:

1. a védelem rövid, szakszerű leírását,
2. fotódokumentációt,
3. a védettség kategóriáját (egyedi védelem, területi védelem),
4. helyszínrajzot, helyrajzi számot,
5. a védett érték rendeltetését és felhasználásának módját.

2. A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

7. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

11. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

2. A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
3. A közterületen álló védett növényzet esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni, szakértő bevonásával.

8. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó településképi önkormányzati támogatás és ösztönző rendszer

12. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

2. A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
3. A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött megállapodásban kell rögzíteni.

III. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek

9. Nógrádsáp Község településkép szempontjából meghatározó területei

13. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki Nógrádsáp Község teljes közigazgatási területét:

1. Falusias karakterű terület,
2. Külterület,
3. Ipari, mezőgazdasági üzemi terület.

2. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.
3. Településkép védelme szempontjából kiemelt területek:

1. a műemlék területe;
2. a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe;
3. a helyi jelentőségű védett érték területe;
4. a NATURA 2000 terület, az országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó területe;
5. a tájképvédelmi terület;
6. a helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték.

4. Településkép védelme szempontjából kiemelt területeket az 1. függelék tartalmazza.

IV. Fejezet

Településképi követelmények

10. Településképi szempontból meghatározó területeken az építmények anyaghasználatára vonatkozó építészeti követelmények

14. § (1) A község közigazgatási területén az épületek külső megjelenésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, a harsány, rikító színek.

2. Az utcaképben közvetlenül megjelenő épületek, építmények tetőfedésére hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.
3. A harsány színű, faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
4. Homlokzatokon és tetőhéjazatként zavaró fényhatást okozó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.
5. Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
6. Az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek nem alkalmazhatók.

11. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

15. § (1) A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemzően oldalhatáron álló beépítési módon belüli telepítési módokhoz.

2. Tetőtér csak egyszintesen építhető be.
3. A főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél.

12. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

16. § (1)A 13. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott Falusias karakterű területenúj építés esetén a tető formájának, hajlásszögének, gerincvonalának az adott utcaszakaszon kialakult állapothoz és utcaképhez kell igazodnia.

2. A tetőhéjalás magastető esetén hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.
3. A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
4. A homlokzat felújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.
5. Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
6. Homlokzat színezése során a fehér, a tört-fehér, ill. földszínek alkalmazhatók.
7. Saroktelek esetén a lakóépület mindkét utcai homlokzatát az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal kell kialakítani.
8. Kerítés kialakítása:

1. Az utcafronton áttört, vagy tömör kerítés létesíthető, maximum 60 cm magas lábazattal.
2. Saroktelkek esetében a telek határain épített kerítésnek a telek sarokpontjától 2-2 m-es távolságig a lábazat feletti teljes felületen, áttört kialakításúnak kell lennie.

17. § (1) A 13. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott Külterületekenelhelyezhető létesítmények, építmények harmonikusan illeszkedjenek a környezetbe, kiegészítve, eltüntetve a hiányosságokat, a környezetüket nem változtathatják meg.

2. Általános mezőgazdasági területeken csak tájbaillő, földszintes, magastetős épületek létesíthetők, második szint csak tetőtérbeépítés lehet.
3. A kertes mezőgazdasági területen elhelyezhető gazdasági épületek magastetősek és tájbaillőek legyenek.
4. A homlokzatok színeként világos földszínek alkalmazandók. A harsány, rikító színek használatát kerülni kell.
5. A tanyákon ne az épület domináljon, hanem a növényzet, az épületek körüli fásítást biztosítani kell.

18. § (1) Tájképvédelmi terület övezetében tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző hagyományos beépítési jellemzőkkel és anyaghasználattal valósulhat meg az építés.

2. Fokozott figyelmet kell fordítani a patakok menti ökológiai folyosóra, a természetes állapot megtartására.
3. Tájképvédelmi terület övezetében közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

19. § (1) A 13. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott Ipari,mezőgazdasági üzemi területen a tetőidom és hajlásszög: 20-35 fok közötti nyeregtető.

2. Épületcsoportnál azonos tetőalakítást kell alkalmazni.
3. Az épületek homlokzata fehér, vagy világos földszínezésűek lehetnek.

13. A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

20. § (1) Azon közterületek, ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi, fásított zöldfelülettel alakítandók ki.

2. Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során elsősorban a 2. függelék szerinti tájban honos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni, a 3. függelékben felsorolt fafajok kizárásával.
3. Külterületi utak mentén legalább egyoldali, átlagosan 10 méter tőtávolságot meg nem haladó őshonos fajokból álló fasor telepítendő.
4. A közlekedési területen belül a műtárgyakat, közvilágítási lámpákat, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok az útfelületek láthatóságát, a közlekedést ne zavarják.
5. A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:

1. Árusítópavilon településképbe illeszkedő módon létesíthető. Egy-egy közterületi szakaszon csak azonos formájú, anyagú és színű pavilonok állíthatók fel.
2. A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek.

6. Zöldterületen (közpark) burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell előnyben részesíteni, helyszíni öntött betonburkolat nem építhető.
7. Közterületi burkolat bontása akkor végezhető, amennyiben a helyreállítás a burkolatszéltől számított legalább 1,5 m távolságig történik meg, kivéve kiselemes burkolat esetén; kiselemes burkolatbontás esetén a javítást az eredetivel megegyező színű, formájú és méretű kiselemes burkolattal lehet elvégezni.

14. A zöldfelület kialakításának követelményei

21. § (1) Fát, 3 m-nél magasabbra növő bokrot a szomszédos, nem közterületi telek határához belterületen legalább a várható koronaátmérő felének megfelelő távolságra kell ültetni, épülettől legalább 3 m-rel kell elmaradni.

2. A településképi szempontból meghatározó területeken fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt a 2. függelék szerinti tájban honos fa- és cserjefajok alkalmazandók.
3. A településképi szempontból meghatározó területeken a 3. függelékben szereplő növényfajok nem alkalmazhatók.

15. Helyi védett területre vonatkozó építészeti követelmények

22. §(1) A helyi védett területen meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal-vezetését.

2. A védett területen a közterületek burkolatát, berendezését az épületek jellegéhez, az utcák hangulatához igazodva kell kialakítani.
3. Közterületre néző homlokzatra nem helyezhető ki gázkészülék égéstermék kivezetése, parabola antenna, illetve klímaberendezés kültéri egysége.

16. Helyi egyedi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények

23. §(1) Védett épületen a fő tömeg és tetőforma, külső homlokzat, alkalmazott anyagok (téglafalazat, fafödém, cserépfedés, simított vakolat, meszelés), azok színe és felülete, a tagozatok, a nyílásrendek és osztások megtartandók.

2. A helyi védelem alatt álló épület felújítása, bővítése, átalakítása esetén a nyílászárók, illetve a tetőhéjalás anyagaként csak természetes anyagok használhatók (cserép, fa).
3. A közterületre néző homlokzat elkerülhetetlen átépítése során a nyílászárók eredeti arányait, a párkányok, ablakkeretek s a homlokzat egyéb díszítőelemeinek jellegét meg kell őrizni, vagy - korunk építészetének eszközeivel - vissza kell idézni.
4. A helyi védelem alatt álló épület, építmény telkének utcai kerítése lehetőleg természetes anyagból (fa vagy sövény) készüljön, illetve igényes kialakítású, áttört fémkerítés lehet.
5. Közterületre néző homlokzatra nem helyezhető ki gázkészülék égéstermék kivezetése, parabola antenna, illetve klímaberendezés.
6. A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el.
7. Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el.
8. Egész épület, vagy szerkezeti elemek bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avulás esetén lehetséges, a védettség 7. § szerinti megszüntetését követően.

17. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

24. § (1) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.

2. Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) a homlokzat vagy tetőhéjazat színéhez illeszkedően alakítható ki.
3. Lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el, kivéve műszaki szükségszerűség.

18. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok

25. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.

2. Újonnan kialakításra kerülő lakóterületen villamos energia hálózat vezetékei légkábellel is vezethető, a 0225/80 hrsz határától az üdülő-, különleges- és gazdasági területen a közművek (elektromos, hírközlés) földkábelben kell megoldani.
3. Ahol új kisfeszültségű elektromos légvezeték épül, ott a telefonhálózatot is az elektromos hálózat oszlopain kell megépíteni.
4. Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.
5. A közművezetékek telepítésénél, az elrendezés tervezésénél az utak fásítását is figyelembe kell venni.
6. Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek elhelyezéséről, a csapadékvíz elvezetéséről, a meglévő közművek egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
7. Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

19. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok

26. § A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek a 13. § (1) bekezdés a) pontjábanés a (3) bekezdésében meghatározott területek.

27. §(1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezése – a környezetbe illesztés feltételeivel – elsősorban a település külterülete alkalmas.

2. Amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna áll, új antenna elhelyezése csak a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével történhet.

20. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó általános településképi követelmények

28. § (1) Nógrádsáp község közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben és annak a reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben tiltott, vagy nem szabályozott reklám, reklámhordozó közzététele vagy elhelyezése.

29. (1) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer helyezhető el, az e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.

2. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.

21. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények

30. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

2. Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.
3. Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
4. Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m²-nél nagyobb.

22. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények

31. § (1) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.

2. A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.
3. Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.
4. Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.
5. Reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. A felületen továbbá az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel.
6. Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges

32. § (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

2. Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

1. a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,
2. nem alakítható ki villogó effektussal, illetve
3. a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.

3. Belterületen 1,0 m²-es nagyságot meghaladó reklám, reklámhordozó szerkezet nem helyezhető el, és nem engedélyezhető 1,0 m² felületet meghaladó reklámjellegű homlokzatfestés sem.

23. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

33. § (1) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.

2. Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.
3. Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

V. Fejezet

A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

24. Rendelkezés a szakmai konzultációról

34. § (1) A település főépítésze - alkalmazása hiányában a Polgármester -  szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

2. Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:

1. Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
2. A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.
3. Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
4. Közterületen kapubeálló, híd építése, átépítése esetén.
5. Új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:

105. műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,
106. antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.

3. A szakmai konzultáció iránti kérelmet a Polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

1. az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
2. a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.

4. A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a Polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.
5. A Polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.

VI. Fejezet

A településképi véleményezési eljárás

25. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

35. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:

1. új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,
2. meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.

2. Településképi véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 26.§ szerint folytatható le.

36. § A polgármester véleménye a 35. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzat által megbízott főépítész szakmai álláspontján alapul.

26. A településképi véleményezés szempontjai

37. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

2. A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.

27. A településképi véleményezési eljárás szabályai

38. §A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 3. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani.

VII. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás

28. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

39. § A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozva.

40. §(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül:

1. Reklámok, reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatban.
2. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén.
3. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén, amennyiben közterületről látható.
4. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

2. A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

1. meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználata korábbi rendeltetéshez képest

1. jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
2. többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,
3. amennyiben a meglévő lakó rendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra,
4. érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
5. érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát.

2. védett épület közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere esetén.
3. településképet meghatározó területen az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített

53. kirakat kialakítása,
54. reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése esetén.

4. helyi védelem alatt álló értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése tekintetében.

29. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai

41. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

2. Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
2. a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak,
3. a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
4. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét,
5. a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő.

3. A polgármester a tervezett építési tevékenységet a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban, a Korm. rendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Korm. rendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.

30. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

42. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.

2. A kérelmet Nógrádsáp Község Polgármesteréhez a Korm. rendelet 26/B.§ (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 40. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani, az e rendelet 4. mellékletét képező kérelem benyújtásával.
3. A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
4. A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését és a döntés ellenőrzését - amennyiben a településen önkormányzati főépítész van alkalmazásában - az önkormányzati főépítész készíti elő.
5. A bejelentés tudomásulvételéről szóló igazolás a kiadásától számított 1 évig érvényes.
6. A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Nógrádsáp Község Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.

VIII. Fejezet 

A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság

31. A településképi kötelezési eljárás

43. § (1) A polgármester kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést (az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására) bocsát ki

1. a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
2. a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő építési tevékenység megvalósítása,
3. a polgármester településképi bejelentést elutasító döntése ellenére megvalósított, településképi bejelentéshez kötött építési tevékenység,
4. a településképi követelmények megsértése

esetén.

2. A településképi kötelezési eljárásban – a kötelezés jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével – fel kell hívni az ingatlan tulajdonosát a kötelezés tárgyát képező állapot megszüntetésére.

32. A településkép-védelmi bírság

44. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete, amennyiben a kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, az ingatlantulajdonossal szemben 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendeli el, melyet a kötelezési eljárást lefolytató polgármester szab ki.

2. A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
4. a jogsértő állapot időtartamát,
5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

3. A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
4. A bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.

IX. Fejezet

Záró és átmeneti rendelkezések

33. Hatályba léptető rendelkezések

45. § (1)E rendelet 2018. április hó 19. napján lép hatályba.

2. E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásban kell alkalmazni.

34. Hatályon kívül helyező rendelkezések

46. §(1) Hatályát veszti Nógrádsáp Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatáról szóló 8/2006. (VI.23.) rendeletének alábbi rendelkezései: 7.§ (5) bekezdése; 25. § (3); 31. § (4) bekezdése; 32. § (6)-(7) bekezdése; 40. § (3) bekezdés harmadik francia bekezdése; 41. § (3) bekezdése; 43. § (2) bekezdése; 46. §-a; 47. § (4) bekezdés első mondata.

2. Hatályát veszti Nógrádsáp Község Önkormányzat Képviselő-testületének a reklám elhelyezésekről szóló 9/2017. (X.18.) önkormányzati rendelete
3. Hatályát veszti Nógrádsáp Község Önkormányzat Képviselő-testületének a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 10/2017. (X.18.) önkormányzati rendelete.
4. Hatályát veszti Nógrádsáp Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2017. (XII. 30.) a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelete.

Nógrádsáp, 2018. április 18.

         …………………………………..                                                                ……………………………………

                             Pintér Bertalan                                                                                  Jele Tibor          

                              polgármester                                                                                   mb. jegyző

1. melléklet a 2/2018. (IV. 19.) számú önkormányzati rendelethez

Településképi szempontból meghatározó területek

2. melléklet a 2/2018. (IV. 19.) számú önkormányzati rendelethez

Helyi védelem

1. Helyi védett terület

Helyi értékvédelmi terület:

• az Aradi utca keleti oldalán lévő lakóterület, hrsz: 304, 305, 311, 312, 316

2. Helyi egyedi védelem

1. belterületen:

• Felsősáp-i harangláb, hrsz: 413/2

2. külterületen:

• az evangélikussok által épített harangláb a temető területén, hrsz: 0177
• kápolna („csodatévő" forrásnál), hrsz: 0209/23

3. melléklet a 2/2018. (IV. 19.) számú önkormányzati rendelethez                                                                   

Településképi véleményezés – KÉRELEM

NÓGRÁDSÁP KÖZSÉG POLGÁRMESTERE 

2685 NÓGRÁDSÁP, Hunyadi út 7.

K É R E L E M

1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:

    (továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget)

_______________________________________________________________________________

2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:

_______________________________________________________________________________

3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:

_______________________________________________________________________________

4. Az ingatlan adatai:

    A telek területe: _____________________

    A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása: ______________________________________

5. Az épület bruttó beépített alapterülete:

_________________________________

6. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):

_________________________________________________________________________

7. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:

____________________________________________         _______________________

7. A kérelemhez csatolt mellékletek:

Építészeti-műszaki tervdokumentáció ________ pld

Építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) ________ db

Egyéb szakhatósági állásfoglalás ________ pld

Egyéb okirat ___________________________________________________________________

Alulírott építtető (tervező) kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti építményről településképi véleményt alkotni szíveskedjenek.

Kelt: _________________-, ______- év ______________hó ______nap

         _____________________________

             aláírás (kérelmező)

4. melléklet a 2/2018. (IV. 19.) számú önkormányzati rendelethez                                    

Településképi bejelentési tervdokumentáció – Bejelentés

NÓGRÁDSÁP KÖZSÉG POLGÁRMESTERE 

2685 NÓGRÁDSÁP, Hunyadi út 7.

K É R E L E M

1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:

    (továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget)

________________________________________________________________________________

2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:

________________________________________________________________________________

3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:

________________________________________________________________________________

4. Az ingatlan adatai:

    A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása: _______________________________________

5. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):

________________________________________________________________________________

6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:

____________________________________________         _______________________ 

7. A kérelemhez csatolt mellékletek:

Építészeti-műszaki tervdokumentáció ________ pld

Építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) ________ db

Egyéb szakhatósági állásfoglalás _________ pld

Egyéb okirat ____________________________________________________________________

Alulírott építtető (tervező) kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti tevékenység településképi bejelentését tudomásul venni szíveskedjenek.

Kelt: _________________-, ______- év ______________hó ______nap

         ______________________________

             aláírás (kérelmező)

1. függelék a 2/2018. (IV. 19.) számú önkormányzati rendelethez

Településképi szempontból kiemelt területek

1. Táj- és természetvédelem alatt álló területek