1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nógrádsáp Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2685 Nógrádsáp, Hunyadi út 7/II.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Nógrádsáp Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)

(4) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Nógrádsáp Község Önkormányzat Képviselő-testülete

(5) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal Nógrádsápi Kirendeltsége

(6) Az önkormányzat illetékességi területe: Nógrádsáp község közigazgatási területe.

(7) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.nogradsap.hu

(8) Az önkormányzatnak nincs hivatalos lapja.

2. § (1) A Község címeréről és zászlajáról, azok használati rendjéről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkotott.

3. § (1) Az Önkormányzat, a képviselő- testület, a polgármester, és a Hivatal, bélyegzőjén a Magyarország címerét kell használni. A Magyarország címerét ábrázoló bélyegző használatát kifejezetten előíró jogszabály hiányában a község címerét ábrázoló bélyegző is használható.

(2) Az Önkormányzat pecsétjét kell használni:

4. § (1) Nógrádsáp községi önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

(2) A képviselő-testület a törvényben meghatározott feladat- és hatáskörök mellett saját elhatározása alapján önként is vállalhat önkormányzati feladatokat, amennyiben a kötelezően ellátandó feladatok ellátását ez nem veszélyezteti, a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak, és a feladatot jogszabály nem utalja más szerv kizárólagos feladat-és hatáskörébe.

(3) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.

(4) Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

(5) Az önkormányzati feladatok kormányzati funkciók szerinti meghatározását a 1. számú melléklet tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartoznak az Mötv. 42. §-ban meghatározottak, amelyekben kizárólag a képviselő-testület dönthet.

(2) A képviselő-testület az átruházható feladat- és hatásköreit önkormányzati rendeletben a polgármesterre, bizottságra, jegyzőre ruházhatja át.

(3) A képviselő-testület a polgármesterre átruházza:

6. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott ellátandó feladatok közül az óvodai nevelésről, valamint a gyermekjóléti szolgáltatások ellátásáról nevelési intézményben illetve társulásban gondoskodik. Az óvodai nevelésről a Nógrádsápi Hétszínvirág Óvoda és Mini Bölcsőde – 2685 Nógrádsáp, Hunyadi út 18.-, a gyermekjóléti szolgáltatások ellátásáról, a Nyugat - Nógrád Család- és Gyermekjóléti Szolgálat - 2645 Nagyoroszi, Ady Endre út 17. – gondoskodik.

(2) Az egészségügyi alapellátás körébe tartozó háziorvosi, gyermekorvosi (vegyes körzet) szolgálat Dr.OROSZ ZOLTÁN házi orvos, egyéni vállalkozó /székhely:2132.Göd, Sellő utca 13/C/ háziorvossal kötött feladatellátási szerződés alapján történik. A védőnői szolgálatot 2023. július 1-től a Nógrád Vármegyei Szent Lázár Korház fenntartásában látja a körzetben foglalkoztatott védőnő. A házi orvosi ügyeleti ellátást 2023. december 1-től Nógrád Vármegyében az Országos Mentőszolgálat látja el, a hívószám: 1830.

7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma polgármesterrel együtt: 5 fő. A tagok névsorát a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) A polgármester az Mötv. 66. §-a alapján tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

8. § (1) A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez az előkészítés során javaslatot kér a képviselőktől, a bizottságtól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmény és az alapellátást végző szervezetek vezetőitől.

(2) A gazdasági programot a polgármester állítja össze és terjeszti elő.

(3) A program teljesítését a ciklus 5. évében át kell tekinteni, és a végrehajtását értékelni kell.

9. § (1) Képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

10. § (1) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásáról és annak eredményéről.

(2) A képviselő-testület alakuló ülésen a polgármester, önkormányzati képviselők, az alpolgármester, és a bizottság tagjai esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. Az eskü Mötv.-ben meghatározott szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke, polgármester, önkormányzati képviselő vagy a jegyző olvassa elő. Az eskü letételét követően az esküt tevő az esküokmányt aláírja, illetve az esküvevő is ellátja aláírásával az esküokmányt.

11. § A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen az Mötv. szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság/bizottságok tagjait, az alpolgármestert, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.

12. § (1) A képviselő-testület szükség szerint éves munkaterve alapján, de évente legalább hat ülést, valamint rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart. Előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő kivételes és rendkívüli esetben rendkívüli ülést kell összehívni.

(2) A képviselő-testület július 1-jétől augusztus 15-ig munkaterv szerinti rendes ülést nem tart.

(3) A munkatervi javaslatot legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 20. napjáig a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző - a gazdasági programot, jogszabályban előírt kötelező napirendek időpontjait figyelembe véve - állít össze.

(4) A munkaterv javaslat összeállításához javaslatot kell kérni:

(5) Polgármester a munkaterv javaslatra beérkezett, de figyelembe nem vett javaslatokról is tájékoztatja a képviselő-testületet.

(6) A munkatervnek tartalmaznia kell

13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

(5) A képviselő-testületi ülés lehetőleg pénteki napon, általában 18:00 órakor kezdődik. A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén, 8 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívásának szabálya szerint intézkedik.Testület ülését az ülés helyének, kezdési időpontjának, az egyes napirendek tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A képviselő-testület üléseinek pontos időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó hirdetőtáblán kifüggesztésével és a község honlapján történő közzététellel tájékoztatni kell a lakosságot.

14. § A települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára a képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni.

15. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 20 gépelt oldalra korlátozza.

(5) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(6) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt öt nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik a meghívó és az előterjesztéseket elektronikus úton az érintettekhez való eljuttatásáról. Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton (pl.telefon, telefonon sms-ben, szóban,) is összehívható.

(7) A képviselő-testület elé kerülő napirendi pontok írásban és szóban is előterjeszthetők. A minősített többségű döntést igénylő napirendi pontot írásban kell előterjeszteni.

(8) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(9) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

(10) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

(11) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái

16. § (1) Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, valamint a napirendek előterjesztőit.

(2) A képviselő-testület ülésére-a képviselő-testület tagjain kívül meg kell hívni:

17. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésre, vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

(2) a képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a Vagyonnyilatkozat Kezelő, Összeférhetetlenségi és Méltatlansági Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A képviselő-testület ülését vezető személy:

(4) A képviselő-testület üléseiről jelenléti ívet kell vezetni, melyet minden jelenlévő aláír.

(5) A képviselő-testület határozatképtelensége vagy az ülés megszakadása esetén a képviselő-testület ülését ugyanazon napirendek tekintetében 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

(6) Határozatképessége esetén a polgármester, a képviselő vagy a jegyző javaslatára a képviselő-testület számozás nélküli ügyrendi határozattal dönt valamely napirend elnapolásáról, több napirend összevontan történő tárgyalásáról, a meghívóban nem szereplő napirendi téma napirendre tűzéséről, napirendek tárgyalási sorendjének módosításáról.

(7) A képviselő-testület a napirend előtti felszólalásról, és a napirend előtti tájékoztató tudomásul vételéről vita nélkül határozattal dönt.

18. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje általában: rendeleti javaslatok indokolással együtt, határozati javaslatok, beszámolók, tájékoztatók, önálló képviselői indítvány, felvilágosítás kérés, kérdés.

(2) Indokolt esetben az (1) bekezdésben foglalt sorrendtől el lehet térni.

19. § (1) A képviselő-testület napirendi pontjának előterjesztője lehet:

(2) Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése a bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés véleményezése csak a bizottság véleményével ellátva terjeszthető a képviselő-testület elé. A bizottság véleményéről a bizottság elnöke a napirend tárgyalásakor szóbeli tájékoztatást ad.

20. § Az előterjesztés két részből áll:

21. § (1) Az első napirend tárgyalását megelőzően a polgármester beszámol lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről, és tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.

(2) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslatról külön-külön kell tárgyalást nyitni. A képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkező meghívottak a napirendhez való hozzászólási szándékukat, kérdésüket az ülés vezetőjének jelzi. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, miután az ülés vezetője a felszólalás lehetőségét megadta.

(3) Az a felszólaló, aki napirendtől eltér, az ülés vezetője figyelmezteti, hogy térjen a napirend tárgyára, majd ismételt felszólítás után megvonhatja a szót. Az a felszólaló, akitől a napirendtől való eltérés miatt az ülés vezetője a szót megvonta, ugyanabban az ügyben már nem szólalhat fel újra.

22. § (1) A tárgyalás lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület tagja javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(3) Az előterjesztő a javaslatot, figyelembe véve a napirend tárgyalása során elhangzott véleményeket, javaslatokat, kiegészítéseket, a napirend tárgyalásának lezárásáig megváltoztathatja, visszavonhatja.

(4) A jegyző jelzi a képviselő- testületnek, ha a döntési javaslat tekintetében jogszabálysértést észlel.

23. § (1) Amennyiben a napirendhez több felszólalás nincs, a polgármester a napirend tárgyalását lezárja, a tárgyalás során elhangzottakat összefoglalja, a javaslatokat logikai sorrendben szavazásra bocsájtja, majd megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a döntést.

(2) Az ülés vezetője először a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot bocsátja szavazásra.

(3) Amennyiben a szavazásra bocsátott kérdésben a szavazástól tartózkodók magas száma miatt érvényes döntés nem született, a szavazás megismételhető, vagy az adott téma tovább tárgyalható.

(4) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben - az Mötv. 68. § (1) bekezdésben foglaltak alapján- egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

24. § (1) A képviselő-testület ülésein jelenlévő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs. Kivéve, ha a hozzászólási szándékot az ülés megkezdésekor jelzik a képviselő-testület felé. A tanácskozási jog megadásáról az ülés vezetője dönt. A hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc lehet.

(2) Az ülés vezetője lehetőséget adhat arra, hogy a napirendben érintett személy- személyes érintettségre való tekintettel- 2 perc időtartamban hozzászólást tehessenek.

25. § A polgármester a napirend tárgyalása során minden felvilágosítást köteles megadni. Véleményét a tárgyalás során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.

26. § A polgármester, illetve az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról kell dönteni.

27. § Az önkormányzati képviselő a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló képviselői indítványt terjeszthet elő. Az önálló képviselői indítványt a polgármesternél a rendes ülés napját megelőzően legalább öt nappal írásban kell beterjeszteni.

28. § Ügyrendi döntés a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirend témáját érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozik. A képviselő-testület a polgármester vagy képviselő ügyrendi kérdéskörre vonatkozó javaslatáról vita nélkül dönt.

29. § (1) A polgármester, illetve az ülés vezetője gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, mely során:

(2) A c) d) pontban felsorolt intézkedés a képviselő-testület tagjával és az ülésen tanácskozási joggal részt vevő nemzetiségi önkormányzat elnökével szemben nem alkalmazható.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.

(4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Amennyiben a rend nem áll helyre, a polgármester elhagyhatja az üléstermet, mellyel az ülés félbeszakad. A képviselő-testület ülése a polgármester, illetve a 17. § (1)-(2) bekezdésben foglalt esetben az ülés vezetőjének összehívására folytatódik.

(5) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólani, azokat visszautasítani, vitába szállni nem lehet.

30. § (1) A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

(2) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(3) A képviselő-testület ülésein a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(4) A képviselő-testület döntései

(5) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

(6) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(7) A képviselő-testület a meghatározott döntéseit

(8) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(9) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

31. § Azon települési képviselőtől, aki az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a Vagyonnyilatkozat Kezelő, Összeférhetetlenségi és Méltatlansági Bizottság az egy havi tiszteltdíját megvonhatja.

32. § A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

33. § (1) Képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben. A titkos szavazásról önkormányzati képviselői indítványra- a képviselő-testület dönt.

(2) A titkos szavazást a Vagyonnyilatkozat Kezelő, Összeférhetetlenségi és Méltatlansági Bizottság ülésen jelen lévő tagjai bonyolítják le.

(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik.

(4) A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi. A jegyzőkönyv tartalmazza:

34. § (1) A képviselő-testület a képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást tart. Nem lehet név szerinti szavazást tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdésében írt esetekben és ügyrendi kérdésben.

(2) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak névsorát, a jelenlévő önkormányzati képviselők nevük felolvasásakor „egyetértek”, „ellenzem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak. A leadott szavazatok a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben név szerint rögzítésre kerülnek.

35. § (1) A felvilágosítás kérés valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, vagy ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati, közérdekű ügyben. A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A képviselő a képviselő-testület ülésén felvilágosítást kérhet, kérdést intézhet a képviselő-testület bizottságához, a bizottság elnökéhez, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, és a jegyzőhöz.

(3) A felvilágosítás kérést és kérdést szóban és írásban lehet előerjeszteni. A szóban előterjesztett felvilágosítás kérés vagy kérdés legfeljebb 2 percben történhet.

(4) Amennyiben a felvilágosítás kérés a benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább öt nappal sor kerül, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell. A válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő legfeljebb 2 percben kifejtett véleménye vagy nyilatkozata után a képviselő-testület dönt. Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről.

(5) A képviselő-testület ülésén előterjesztett felvilágosítás kérésre és kérdésre lehetőleg a képviselő-testület ülésén szóban, vagy legkésőbb harminc napon belül írásban választ kell adni. A választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni.

36. § Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

37. § (1) A rendelet-tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.

(2) A rendelet-tervezet szövegét a jegyző szerkeszti.

38. § (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az önkormányzati rendelet tervezetét és indokolását (továbbiakban együtt: rendelet tervezet).

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

(3) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelet tervezetet:

39. § (1) A társadalmi egyeztetés formái:

(2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott egyeztetési formákon kívül más- különösen indokolt esetben, szükség esetén- formákat is igénybe vehet az egyeztetés, véleményeztetés céljára.

(3) A honlapon közzétett elektronikus levélcímen vagy írásban bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett rendelet tervezetről. A névtelenül érkezett véleményeket nem kell figyelembe venni. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságról szóló törvényben foglalt vélelem szerint a véleményezéssel járó adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni.

(4) A polgármester mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról a rendelt tervezet tárgyalásakor tájékoztatja a képviselő-testületet.

40. § A kihirdetett és hatályos önkormányzati rendelettel kapcsolatosan véleményt, észrevételt, a jogszabály módosítására vonatkozó javaslatot bárki tehet, és a beérkező véleményeket az önkormányzati rendelet utólagos hatásvizsgálata során figyelembe kell venni, melyről s képviselő-testületet tájékoztatni kell.

41. § (1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblán történő kifüggesztés napja. A rendelet tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját.

(2) A rendelet az önkormányzat hivatalos honlapján is közzétételre kerül.

42. § (1) A képviselő-testület határozatának megjelölése magában foglalja a képviselő-testület megnevezését, a határozat számát arab számmal, a határozathozatal évét, zárójelben meghozatalának hónapját és napját, továbbá a „Határozata” kifejezést.

(2) A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően legkésőbb 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, érintetteknek.

43. § A képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével, számozott határozat nélkül dönt:

44. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve tarthat az Mötv.46. § (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben. Az Mötv. 46. § (2) c) pontban foglalt témák tekintetében zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület a polgármester, vagy a jegyző indítványozására dönt.

(2) A zárt ülésen elhangzottakról a polgármester adhat tájékoztatást, mely során nem sértheti azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.

45. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a polgármester és a jegyző ír alá.

(2) A jegyzőkönyvben a felszólalások lényege kerül rögzítésre. A felszólaló előzetes kérésére a felszólalása a jegyzőkönyvbe szó szerint kerül rögzítésre.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztéseket, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző saját kezű aláírásával ellátott rendeletet, és az egyéb írásos indítványokat.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli. A Hivatal gondoskodik az adott évi jegyzőkönyvek és mellékleteik beköttetéséről, valamint őrzéséről.

(5) Az állampolgárok a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével a jegyzőkönyvbe és mellékleteibe a Hivatalban, előzetesen egyeztetett időpontban tekinthetnek bele.

46. § (1) A képviselő-testület állandó bizottsága a Vagyonnyilatkozat Kezelő, Összeférhetetlenségi és Méltatlansági Bizottság.

(2) A vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenőrző bizottság feladat- és hatásköre

(3) A vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenőrző bizottságra állandó, visszavonási érvényes átruházott hatáskörök nincsenek.

(4) A vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenőrző bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan az ügyrendjében részletes belső szabályokat állapít meg.

(5) A bizottság tagjainak száma 3 fő. A bizottságok személyi összetételét az 5. számú melléklet tartalmazza.

(6) A képviselő-testület és bizottság egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.

47. § A képviselő-testület eseti feladatai ellátására, meghatározott időre, vagy a feladat ellátására ideiglenes bizottságot alakíthat. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

48. § (1) Egy képviselő egyidejűleg egy állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja. A bizottság elnöke más bizottság elnöke nem lehet.

(2) A bizottság nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek. Az eskü szövegét a 3. számú függelék tartalmazza.

(3) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak a bizottság működésével összefüggő jogai és kötelezettségei azonosak.

49. § (1) A bizottság szükség szerint tart ülést. A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt és tanácskozási joggal a képviselőket. A bizottság ülésére - az előzőeken kívül - meg kell hívni mindazokat, akiknek részvételét a bizottság elnöke, illetve együttes ülés esetén az érintett bizottságok elnökei szükségesnek tartanak.

(2) Az ülés meghívóját és előterjesztésre kerülő anyagait Nógrádsáp település hirdetőtábláján és honlapján is közzé kell tenni. A zárt ülés anyagát csak a képviselők és az egyébként az azon részvételre jogosítottak részére szabad hozzáférhetővé tenni.

(3) A bizottságok a polgármester vagy bármely bizottság elnökének kezdeményezésére együttes ülést tarthatnak.

(4) Az együttes ülés levezetőjét az elnökök egyhangú döntéssel jelölik ki maguk közül. Megegyezésük hiányában az ülést az idősebbik elnök vezeti le.

(5) Az ülés vezetésének rendjére, a hozzászólási jogra vonatkozó szabályok tekintetében úgy kell eljárni, mintha egy bizottság ülésezne.

(6) Az együttes ülésen résztvevő bizottságok határozataikat külön szavazással hozzák meg.

50. § (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott bizottsági tag hívja össze és vezeti az ülést, képviseli a bizottságot.

(2) A bizottság ülésein bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.

(3) A bizottság üléseire a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok vonatkoznak.

51. § A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

52. § (1) A bizottság állapítja meg működésének részletes szabályait. A bizottság működésére, határozatképességére, a határozathozatalra, a döntések végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a jegyzőkönyv tartalmára és a zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) A bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvet az elnök mellett a jelen lévő tagok közül a bizottság által az adott ülésre vonatkozóan választott egy tag ír alá.

53. § (1) A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt legalább öt nappal meg kell küldeni a bizottsági tagok részére.

(2) A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, vagy a bizottsági tag napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(3) A bizottsági ülésekre a napirendekről való tájékoztatással meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt.

(4) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet az Mötv. 60. §-ában foglaltak szerint a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(5) A megválasztott bizottság/bizottságok tevékenységükről évente beszámolót készítenek a képviselő testület felé.

54. § A bizottság működésének szakmai, technikai, ügyviteli, adminisztrációs feladatait, a döntések végrehajtásáról a Hivatal látja el.

55. § A helyi önkormányzati képviselők és a polgármester összeférhetetlenségével, a vagyonnyilatkozataik kezelésével és ellenőrzésével, összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyekkel kapcsolatos feladatokat, valamint az egyéb, jogszabály által előírt kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket a Vagyonnyilatkozat Kezelő, Összeférhetetlenségi és Méltatlansági Bizottság látja el.

56. § (1) A polgármester a képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el. A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70/A. §-a tartalmazza. A polgármester lemondására az Mötv.-ben meghatározottakat kell alkalmazni.

(3) A polgármester tisztségének megszűnése esetén a munkaköri átadás-átvétel az új polgármesternek a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX törvény 225/I §-a szerint történik, ennek hiányában az átadó illetve átvevő személy a képviselő-testület tagjaiból a korelnök.

(4) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul a település fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.

(5) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatai, hatásköreit a Hivatal közreműködésével látja el.

(6) A polgármester főbb feladatai:

(7) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

(8) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg. A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét. A polgármester fogadóórája: Minden munkanap 13 órától-15óra 30 percig. Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:

57. § (1) A képviselő-testület egy fő társadalmi megbízású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

(3) Az alpolgármester tiszteletdíjának valamint, költségtérítésének mértékéről jogszabályi előírásoknak figyelembe vételével - a képviselő-testület dönt.

(4) A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester fogadóórája: Előzetes ügyféli jelzést követő egyeztetés alapján történik.

58. § (1) A jegyző főbb feladatai:

(2) A jegyző részletes feladat -és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő testület döntései határozzák meg az alábbi tartalommal: A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni. A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

(3) A jegyzőt megilleti a jog, hogy a képviselő-testület ülésén a tárgyalt témákhoz hozzászóljon, felszólalásában elmondja a témával kapcsolatos véleményét, meglátását, kérdést tehet fel, és javaslatot tehet.

(4) Az 58. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről. Az alkalmazható kihirdetési módok:

(5) Az 58. § (2) bekezdés e)-f) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formái

(6) A 75. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái

(7) A jegyző kinevezése az Mötv 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(8) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Közös Önkormányzati Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét bízza meg.

(9) Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.

59. § A jegyzői feladat-és hatásköröket a jegyző tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén aljegyző hiányában Hivatalszervezeti és működési szabályzatában jegyző helyettesként megjelölt köztisztviselő látja el és helyettesíti a jegyzőt.

60. § (1) Az Mötv. 84. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkört Kétbodony, Kisecset, Nógrádsáp, Szátok, Szente, Tereske, Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján a Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) látja el. Kétbodony községben a Közös Hivatal székhelye működik.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatározza. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése figyelembe vételével - a Képviselő-testületek megállapodásban határozattal fogadják el.

61. § (1) Az önkormányzat az Mötv. valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, és a végrehajtási rendelet rendelkezései szerint, költségvetési rendelet alapján gazdálkodik.

(2) Az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(3) A képviselő-testület az Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről megbízott gazdasági társaság útján gondoskodik.

62. § A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével lehetőséget teremt az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a tájékoztatásra, vélemény-nyilvánításra:

63. § A Képviselő-testület az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok, működését, a településnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő személyek, szervezetek tevékenységét, és velük együttműködik.

64. § A képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodáson alapuló együttműködések létrehozására törekszik. Együttműködési megállapodás kötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő-testület döntése alapján a polgármester írja alá.

65. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés követő napon lép hatályba, rendelkezései 2024. november 1.-től érvényesek.

(2) A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti Nógrádsáp Községi Önkormányzata képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatról szóló 10/2019. (X. 29.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 6/2021.(XI. 11.), 3/2022.(II. 16), 2/2023. (IV 28), 6/2024. (IX. 12.) önkormányzati rendelet.