Ősagárd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2002. (XII. 20.) önkormányzati rendelete

Ősagárd Község Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2002. 12. 20

Ősagárd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2002. (XII. 20.) önkormányzati rendelete

Ősagárd Község Helyi Építési Szabályzatáról

2002.12.20.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. § (1) Ősagárd község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban HÉSZ) ezen rendelet állapítja meg.

(2) Jelen rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, rendeltetését megváltoztani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és az 1999.évi (XV. tv.)

- az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásai,

- jelen rendelet és Szabályozási Terv előírásai szerint szabad.

2. § A Helyi Építési Szabályzat csak a településrendezési tervek módosításának keretében módosítható.

II. Fejezet

A TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSA

3. § (1) E rendelet a község közigazgatási területén építési szempontból:

a) beépítésre szánt (beépített és továbbiakban beépítésre tervezett)

b) beépítésre nem szánt területeket határol le

(2) A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeltetését a Szabályozási Terv határozza meg.

(3) A további beépítésre tervezett területek felhasználásáról, igénybevételéről - a tényleges igények függvényében az előírt közmű - és közlekedési kapcsolatok kiépítésével - és egyéb terület előkészítési feladatok végrehajtásával kell gondoskodni.

(4) A további beépítésre tervezett területen a tervezett megvalósítás előtt

a) csak a terület eredeti rendeltetésének megfelelő, ideiglenes jellegű és igénybevétel esetén kártalanítás igénye nélkül elbontandó építmények létesíthetők,

b) Terepszint alatti építmények - a közmű létesítmények kivételével - nem létesíthetők.

(5) A belterületi határ módosításáról a szabályozási tervlapnak és a jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.

(6) A tervlapon feltüntetett belterületi határokat az Ősagárd Polgármesteri Hivatalnak a Megyei Földhivatallal történő egyeztetés után kell rögzíteni. A tervezett belterületi határokat, annak jóváhagyásáig irányadónak kell tekinteni.

4. § A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdálkodás, a közlekedés és a közművek, a zöldterületek, valamint a védelem céljára felhasználható területek.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEI

5. § (1) E rendelet a Szabályozási Terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk jellege szerint terület-felhasználási egységekre, azokat további építési övezetekre tagolja.

(2) A beépítésre szánt területet általános és sajátos építési használatuk szerint:

1. lakó-,

1.1. falusias lakó (FL)-,

2. gazdasági-,

2.1. kereskedelmi, szolgáltató(KG)

2.2. ipari(IG)-

3. különleges terület felhasználási egységekre tagolt.

LAKÓTERÜLET

6. §

Falusias lakóterület

(FL jelű)

(1) A falusias lakóterület legfeljebb 6,0 m-es épületmagasságú (tetőtérbeépítés megengedett) legfeljebb kétlakásos lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető

a) lakóépületek,

b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

d) szálláshely szolgáltató épület,

e) kézműipari építmény,

f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

g) sportlétesítmény,

h) üzemanyagtöltő

(3) A területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni (OTÉK 8. § (2) bekezdés szerint, illetve vízellátás tekintetében az OTÉK 46. § (1) bekezdése szerint)

(4) Az építési telekre jutó csapadékvizet az OTÉK 47. §. 9. és 10. pontjaiban előírtak szerint kell elvezetni.

(5) A területen a közművek (elektromos, távközlési, hírközlési) felszín felett - légvezetéken is - vezethetők.

(6) Építmények közötti legkisebb védőtávolságot az OTÉK 36. §-a szerint kell értelmezni.

(7) Az épületeket magastetővel kell megépíteni. A tetőgerinc irányát úgy kell meghatározni, hogy legalább 4-5 szomszédos lakóépületnél a tetőgerinc iránya azonos legyen.

7. §

Falusias lakóterület övezetei

(1) Az övezet telkein az épületek oldalhatáron és szabadonállóan helyezhetők el.

(2) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.

(3) Az építési övezetek építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.

(3a) Az építési telek

Beépítési módja	Övezeti jele	Legnagyobb szintterület sűrűség	Legkisebb területe (m²)	Legnagyobb beépítettség (%)	Legnagyobb építmény magasság (m)
oldalhatáron álló	O 30 K K	0,5	K	30	K
oldalhatáron álló	O 30 4,50 K	0,5	K	30	4,50
szabadonálló	SZ 30 4,50 900	0,5	900	30	4,50
oldalhatáron álló	O 30 4,50 900	0,5	900	30	4,50
oldalhatáron álló	O 30 4,50 900	0,5	900	30	4,50

A legkisebb zöldfelület területe 40 % (OTÉK 25. § előírásai szerint számítandó)

K = Csak a kialakult esetben alkalmazható besorolási lehetőség, az építménymagasságot a meglévő beépítés figyelembevételével kell meghatározni.

(4) A tervezett legkisebb telekszélesség 18 m, sarokteleknél min. 20 m, a tervezett legkisebb telekmélység min. 50 m.

(5) Lakóépületnél a gépkocsik tárolását építési telken belül kell megoldani.

(6) A kis és nagyállat tartására vonatkozó előírásokat (darabszám, védőtávolság a lakástól, ásott kúttól stb, közterülettől, oldal illetve hátsókerttől) a Helyi Építési Szabályzat 1. melléklete tartalmazza.

(7) Azoknál a beépítéseknél (meglévő beépítésnél), ahol a telek mélysége nem éri el az 50 m-t, kis kisállattartás (baromfi) engedélyezhető.

(8) Az építési telek legyen közterületről közvetlen megközelíthető (gyalogosan és gépkocsival egyaránt). Ha a telek közvetlenül közterületről nem közelíthető meg, akkor önálló hrsz.-on útként nyilvántartott magánútról kell megközelíthetőnek lenni.

(9) A Rákóczi út É - i oldalán lévő beépítést - ahol az út melletti beépítés mögött egy másik sor telek alakult ki és megközelítésük az út felőli teleksoron keresztül történik - adottságként kezeljük, ezek megszüntetésére a közeljövőben nem kerül sor. Az itt lévő épületeken csak állagmegóvó munkák végezhetők, bővíteni nem lehet.

8. § (1) Közösségi célú funkció - kereskedelmi, szolgáltató stb. - megvalósulása esetén a HÉSZ 6. § és 7. § előírásait kell alkalmazni.

(2) A kialakított telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény (OTÉK 42. §) saját telken belüli elhelyezését.

(3) Szolgáltató és kereskedelmi jellegű funkció esetén célszerű az üzemeltető lakásával megvalósítani.

(4) Az épületek kialakításával, vagy a saját telken telepített védősávval biztosítani kell, hogy a terület határán mért hangnyomásszint ne haladja meg:

- nappal (6-22h) az 50 dB-t

- éjjel (22-6h) a 40 dB-t.

(5) A közösségi célú épületek üzemeltetési feltételeit (nyitvatartási idő, szállítási-rakodási lehetőségek) az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

GAZDASÁGI TERÜLET

9. § (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terület lehet:

a) kereskedelmi, szolgáltató terület

b) ipari terület.

10. §

Kereskedelmi, szolgáltató terület

(KG jelű)

(1) Kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 19. §. (2) és (3) bekezdésében foglalt épületek helyezhetők el.

(3) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telkek méreteit és beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

Az építési telek
Beépítési módja	Övezeti jele	Legnagyobb szintterület sűrűség	Legkisebb területe (m²)	Legnagyobb beépítettség (%)	Legnagyobb építmény magasság (m)	Legkisebb zöldfelület (%)
Szabadon álló	SZ 30 6,0 2000	2,0	2000	30	6,0	25

(A legkisebb zöldfelület területe az OTÉK 25. §. előírásai szerint számítandó)

(4) A kialakított telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény (OTÉK 42. §. saját telken belüli elhelyezését.
Az előkert 10 m kell, hogy legyen.

(5) Az épületek kialakításával, vagy a saját telken telepített védősávval biztosítani kell, hogy a kereskedelmi, szolgáltató terület határán mért hangnyomásszint

- nappal (6-22h) az 55 dB-t,

- éjjel (22-6h) a 40 dB-t

ne haladja meg.

(6) Ha a kereskedelmi, szolgáltató terület közvetlenül lakóterülettel határos, úgy a HÉSZ 8. §. (4) bekezdésében leírt hangnyomásszint határértékek érvényesek.

11. §

Ipari terület (IG jelű)

(1) Az ipari terület gazdasági célú ipari létesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Az ipari területen az energiaszolgáltatás, településgazdálkodás stb. építményei helyezhetők el.

(3) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telkek méretét és beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

Az építési telek
Beépítési módja	Övezeti jele	Legnagyobb szintterület sűrűség	Legkisebb területe (m²)	Legnagyobb beépítettség (%)	Legnagyobb építmény magasság (m)	Legkisebb zöldfelület (%)
szabadon álló	SZ 30 10,0 3000	1,5	3000	30	10,0	25

(A legkisebb zöldfelület területe az OTÉK 25. §. előírásai szerint számítandó)

(4) A terület határán mért, megengedett „A" hangnyomásszintje:

- nappal (6-22h) a 55 dB-t

- éjjel (22-6h) az 40 dB-t

ne haladja meg.

(5) Ahol az ipari gazdasági terület közvetlenül lakóterülettel határos, ott a lakóterületnél előírt hangnyomásszint- HÉSZ 8. §. (4) bekezdés - érvényes.

(6) Kialakult helyzet esetén a (4) bekezdés előírásait 5 éven belül kell teljesíteni.

KÜLÖNLEGES TERÜLET

12. § (1) A különleges terület sajátos beépítettségű terület.

(2) Különleges területnek minősíti a Szabályozási Terv:

- a temetők területét,

- a sportpálya területét,

- a szeméttelep területét,

- a dögkutat.

13. §

Temető

(TEM, KEGY jelű)

(1) A temetők kegyeleti helyek, rendeltetése temetkezés. A temető, temetkezési hely, kegyeleti emlékhely fogalmát az 1999. évi XLIII. törvény 3. §. (a), (e) és (d) pontjai szerint kell értelmezni.

(2) A temető területén minden építés tekintetében az 1999. évi XLIII. törvény 8. §. (1), 37. §. (1) és (2) pontjai alapján kell eljárni.

(3) A temető, kegyeleti park területét a Szabályozási Terv jelöli.

(4) A temető területén csak olyan építmények helyezhetők el, amelyeknek funkciója összefügg a rendeltetésével (ravatalozó, kripta, WC-mosdó, szerszámkamra, hulladékgyűjtő).

(5) Az építmények magastetővel kerüljenek kialakításra (mellőzni kell: hullámlemez, műanyag lambéria, profil üveg használatát). A kerítés és bejárati kapu fából vagy drótfonatból készüljön.

(6) Sírbolt párkánymérete ne haladja meg a 2,5 m-t, anyagválasztéka feleljen meg az előző pontban leírtaknak.

(7) A temető szélétől mért 50 m-en belül ásott kút létesítése és használata tilos.

(8) A temetőnél a megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 2,0, a legnagyobb beépítettség 5%-lehet.

(9) A legkisebb zöldfelület 40% kell, hogy legyen.

(10) A község belterületén lévő temetőt kegyeleti parkként kell fenntartani (oda temetni nem lehet).

14. §

Sportpálya

(SP jelű)

(1) A sportpálya területét a Szabályozási Terv jelöli.

(2) A sportpálya területén csak a funkcióval összefüggő építmények építhetők (öltöző, szertár, lelátó, klubház), max. 10%-os beépítéssel, szabadonállóan.
A legnagyobb építménymagasság 10 m. lehet.

(3) Gépkocsiparkolót a sportpálya területén kell kialakítani.

(4) A sportpályánál a megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 2,0 lehet.

(5) A legkisebb zöldfelület 40% kell, hogy legyen.

15. §

Hulladéklerakó (szeméttelep) területe

(1) A szeméttelep területét a Szabályozási Terv jelöli.

(2) A szeméttelep megszűnése esetén a szeméttelep rekultivációjáról gondoskodni kell.

16. §

Dögkút

(D jelű)

(1) A dögkút területét a Szabályozási terv jelöli.

(2) A dögkút körül 50 m-es sávot körül kell keríteni és fásítani kell. A dögkút körüli védőtávolság 500 m.

(3) A dögkút használatáról, kezelési és üzemelési feltételeiről az Önkormányzat külön rendeletben intézkedik.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

17. § (1) A beépítésre nem szánt terület:

a) közlekedési és közműterület,

b) zöldterület,

c) erdőterület,

- gazdasági erdő

- védelmi erdő

d) mezőgazdasági terület,

e) vízgazdálkodási terület-felhasználási egységekre tagolt.

(2) A terület-felhasználási egységek övezetekre tagozódnak.

18. §

Közlekedési és közműterületek

(1) A közlekedési terület az utak, gépjármű várakozó helyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével - a járdák, gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 26. §. (3) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el.

(3) A közlekedés vonalas létesítményei elhelyezésére építési területet kell kialakítani.

19. §

II. rendű főút

(1) A 2114. sz. Nőtincs-Keszeg összekötő út halad keresztül, belterületen Rákóczi út, tervezett szabályozási szélesség : 18 m.

(2) Tervezett forgalmi út a Kosd község felé vezető út - belterületen Szabadság út, külterületen a 074. hrsz-ú út nyomvonala - tervezett szabályozási szélesség: 18 m.

20. §

Gyűjtőutak, egyéb utak

(1) A község belterületén az alábbi út gyűjtőút:

- a tervezett lakóterületen az „a" jelű út,

- Dózsa Gy. út

A gyűjtőutak szabályozási szélessége 18 m.

(2) Külterületi gyűjtőutak:

- 044/1 hrsz-ú út

- 0110 hrsz-ú út

- 055 hrsz-ú út

A külterületi gyűjtőutak szabályozási szélessége 18 m.

(3) Egyéb utak - a forgalmi út külterületi szakasza és külterületi gyűjtőutak kivételével a többi külterületi földutak (mezőgazdasági utak), szabályozási szélességük min. 12 m. marad.

(4) Az utak szabályozási szélességét - a mezőgazdasági utak kivételével - a Szabályozási Terv jelöli. A szabályozási szélesség a Szabályozási Terv és a javasolt út-keresztmetszetek szerint értelmezendő.

21. §

Lakóutak

A HÉSZ 19. §. és 20. §.-ban felsorolt utak kivételével a község többi útja lakóút. A lakóutak tervezett szabályozási szélessége 14-16 m, az új utaknál 16 m.

22. §

Gyalogutak, gyalogos forgalom

(1) A meglévő, illetve tervezett gyalogutak nyomvonalát a Szabályozási Terv jelöli.

Szabályozási szélességük min. 3 m.

(2) A közlekedési utak mentén a gyalogos forgalom céljára - ahol még nincs, illetve az új utak mentén - legalább az egyoldali járdát ki kell építeni.

23. §

Állóforgalom

A gépkocsik részére parkolót - lakóépületeknél, intézményépületeknél, kereskedelmi szolgáltató, ipari gazd. területeknél stb. - saját telken belül kell megoldani. Ahol erre nincs lehetőség, ott közterületen is kialakítható (OTÉK 41. §. (11) bekezdés szerint).

24. §

Tömegközlekedés

(1) A község belterületén 3 helyen van autóbuszmegálló. Az autóbuszmegállókban a leálló öblöket ki kell építeni, ehhez az utak szabályozási szélességén belül lehetőség van.

(2) A Rákóczi úton a 113/1 hrsz.-ú területen meglévő kiépített autóbusz forduló van, ezt továbbra is meg kell tartani.

25. §

Zöldterület

(KP jelű)

(1) A zöldterület állandó növényzettel fedett közterület, közpark.

(2) A település zöldfelületi rendszerét a közparkok, játszóterek, valamint az intézményi zöldfelületek (temetők, sportpálya és az intézmények körüli zöldterületek) alkotják.

(3) A zöldterületeken az OTÉK 27. §. (4) bekezdésében foglalt létesítmények helyezhetők el, legfeljebb 2 %-os beépítettséggel.

(4) Az intézményi zöldterületek (temetők, sportpálya) szabályozását a HÉSZ 13. §. és a 14. §. előírásai tartalmazzák.

(5) A meglévő és a tervezett zöldterületek (közparkok) területeit a Szabályozási Terv jelöli.

26. §

Erdőterület

(1) Az erdő a település bel- és külterületének legalább 1500 m² nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított része.

(2) Az erdőterület elsődleges rendeltetése szerint:

a) gazdasági rendeltetésű erdőterület

b) védelmi rendeltetésű erdőterület lehet.

(3) Az elsődleges rendeltetés megváltoztatása az erdészeti hatóság engedélyével történhet.

(4) A 100 000m²-t (10 ha) meghaladó nagyságú területen

a) az erdő rendeltetésének megfelelő építmények,

b) biztonsági okból szükséges őrház,

c) közlekedési és szállítási építmények helyezhetők el, 0,5 %-as

beépítettséggel.

(5) Erdőterületek esteleges igénybevételére, más célra történő hasznosítására csak kivételesen, az Erdészeti Hatóság előzetes engedélye alapján kerülhet sor.

(6) A rendezési terv készítésekor meglévő erdőterület igénybevételére nem kerül sor.

27. §

Gazdasági célú erdőterület

(E jelű)

(1) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az az erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja - külön törvényben meghatározva - az erdei termékek előállítása és hasznosítása.

(2) A területen a gazdálkodás számára szükséges létesítmények helyezhetők el.

(3) Erdőterület rendeltetés szerinti funkciójának megváltozatása, illetve erdő kitermelése, valamint új erdő telepítése csak az erdészeti hatóság engedélyével lehet.

(4) Vadászház legalább 3000 ha-t elérő, összefüggő vadászterületen létesíthető. Az építési engedélyhez az erdészeti szakhatóság hozzájárulása szükséges.

28. §

Védelmi rendeltetésű erdőterület

(VE jelű)

(1) A véderdő a települést védő, valamint belterületi erdő.

(2) A véderdő területén építményt elhelyezni nem lehet.

(3) A véderdő területét a Szabályozási Terv jelöli.

29. §

Mezőgazdasági terület

(M jelű)

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célra felhasználni nem lehet, azon rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.

(3) A területen

a) az 1000 m²-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,

b) az 1000-2000 m² területnagyságú telken - a nádas, gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével - 3 %-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince),

c) a 2000 m²-t meghaladó területű telken építmény 3 %-as beépítettséggel

helyezhető el.

(4) Lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 6000 m² telekterület felett helyezhető el 1,5 %-os beépítettséggel, max. 4,50 m építménymagassággal.

(5) A beépítés további feltétele a közterületről való megközelítés lehetősége. Ha a telek közterületről közvetlenül nem megközelíthető, akkor önálló hrsz-on útként nyilvántartott magánútról kell megközelíthetőnek lenni. A részleges közmű kiépítettsége is feltétel.

(6) Nagyüzemi állattartó telep és lakóövezet között min 1000 m² védőtávolságot kell biztosítani. Az állattartás technológiája „hígtrágyás" nem lehet.

(7) Döghússal táplálkozó állatok tartási építményei és lakóépület között is min. 1000 m² távolságot kell biztosítani.

(8) A belterületen „házikertként" jelölt terület csak elméleti lehatárolás. A „házikert" megjelölésen belül építmény nem helyezhető el, csak művelés céljára használ ható.

30. §

Vízgazdálkodási terület

(V jelű)

(1) A vízgazdálkodási területek a vízgazdálkodással kapcsolatos területek:

a) a folyóvizek medre és partja,

b) állóvizek medre és partja,

c) vízbeszerzési bázisok és védőterületeik.

(2) A területen csak a vízkárelhárítási és sporthorgászat céljára szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.

(3) Az élő vízfolyások (patakok) partélétől mindkét oldalon 6-6 m-es sávot szabadon kell hagyni (kezelősáv), azon belül építményt elhelyezni nem lehet.

III. Fejezet

ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

31. § Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezési-, a táj-, és természetvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a talaj, a terep, a talajvíz fizikai, kémiai és hidrológiai adottságainak, illetve azokat ne befolyásolják károsan.

32. § (1) Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét a Szabályozási Terv határozza meg.

(2) Az előkert legkisebb mélysége új beépítés estén 5 m. Ettől eltérő mértéket a Szabályozási Terv jelöli. Foghíjbeépítésnél a meglévő beépítési vonalat kell figyelembe venni.

(3) Az építési telek beépítésének feltételeit és módját az OTÉK 33. §. és 34. §. előírásai tartalmazzák.

(4) A hátsó és oldalkertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. §. előírásai tartalmazzák. (A hátsókert min. 6 m, az oldalkert szabadonálló beépítésnél 3- 3 m, oldalhatáron álló beépítésnél 6 m kell, hogy legyen).

(5) Az építmények közötti legkisebb távolságokat az OTÉK 36. §. és 37. §. előírásai szabályozzák.

(6) A kialakult, oldalhatáron álló, egyszintes beépítés esetén az oldalkert legkisebb mérete 6 m-nél kevesebb is lehet. Épületek nyílás nélküli tűzfalai bármilyen távolságra elhelyezhetők egymástól (1-111. tűzállósági fok.)

(7) A Szabályozási Tervben megadott közterület (út) felőli építési vonal kötelező szabályozási elem.

(8) Az övezetek építési telkeinek a telek út felőli telekhatártól 50 m-en túlnyúló területe házikert, csak művelés céljára használható, építmény nem helyezhető el.

(9) A pataktól É - ra tervezett lakótelkeket nem szabad alápincézni.

33. §

Építmények elhelyezése közterületen

(1) Közterületen építményt elhelyezni a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló önkormányzati rendelet, valamint az alábbiakban foglalt kivételektől eltekintve nem szabad.

(2) Telefonfülke, a tömegközlekedés megállóhelye számára várakozó - az esővédő pavilon közterületen elhelyezhető, ha a telepítés kielégíti az OTÉK 39. §.(2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat.

(3) Meglévő épület átalakítása során létesített - ha műszakilag indokolt - előlépcső, akadálymentes közlekedést biztosító rámpa és előtető 1,0 m-ig benyúlhat, ha az a gyalogos forgalmat nem akadályozza, kialakítása révén könnyen észlelhető és balesetveszélyt nem jelent.

34. § (1) Az építmények önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához a saját telkükön az OTÉK 42. §. előírásai szerinti gépjármű tárolását, vagy nem tárolás céljára szolgáló várakozóhelyet kell biztosítani.

(2) Épített garázs lehetőleg a lakóépülettel együtt valósuljon meg. Előkerti és oldalkerti részen garázs nem építhető.

(3) Amennyiben a terep adottságai támfal megépítését teszi szükségessé, és annak magassági mérete a 2,0 m-t meghaladja, abban pince-, garázs

elhelyezhető (elő- és oldalkerti részen is).

IV. Fejezet

KÖZMŰVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

35. §

Általános előírások

(1) Közüzemi közműhálózatok és létesítményei számára terület közterületen vagy a közműüzemeltető telkén kell biztosítani.

(2) Amennyiben a közműhálózat nem közterületre, hanem magánterületre kerül, a közművel érintett részre szolgalmi jogot kell bejegyeztetni.

A szolgalmi jog értelmezését és gyakorlásának lehetőséget a mindenkor érvényes rendeletek szabályozzák.

(3) Közműhálózat és létesítményei védőtávolságán belül építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával végezhető.

(4) Közműhálózattal, illetve szolgalmi joggal érintett területrészen építményt elhelyezni tilos, és a közművek kezelési, használati, javítási lehetőségeit biztosítani kell.

(5) Új út építésénél, meglévő rekonstrukciójánál a tervezett közművek egyidejű elhelyezéséről gondoskodni kell.

(6) Közművezetékek telepítésénél a gazdaságos terület-felhasználásra figyelmet kell fordítani, az elrendezés tervezésénél az utak fásítási igényét is figyelembe kell venni.

A közművek és a hírközlés helyét, helyigényét az MSZ 7487/2-80 és az MSZ 7487/3-80 szabvány alapján kell meghatározni. Az utak szabályozási szélességében erre a területet biztosítjuk.

(7) Használaton kívül helyezett kútba szenny-, és csapadékvizet bevezetni, illetve hulladékot betölteni tilos.

(8) Nyomvonalas létesítmények, víztározók létesítésének megkezdése előtt a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatóságától meg kell rendelni az ún. lelőhelyfelderítést.

36. §

Vízellátás

(1) Beépítésre szánt területeken új épület építése, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása, valamint használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges vízellátás (az OTÉK 46. §.-ban előírtak szerint) és az oltóvíz ellátás biztosított.

(2) Bármilyen létesítmény, vagy településrész szakaszolt megvalósítása esetén a szakasz használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az oltóvíz egyidejűleg biztosított.

(3) Amennyiben a közterületen kiépült a közüzemi vízhálózat, új létesítmény esetén az arra való csatlakozás kötelező.

(4) Közüzemi hálózatra történő csatlakozás csak abban az engedélyezhető, ha egyidejűleg biztosított a háztartásban szennyvizek elvezetése, elhelyezése, kezelése.

esetben keletkező

37. §

Szennyvízelhelyezés

(1) Új építményt elhelyezni, ha annak telke előtt közműves szennyvízcsatorna van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet. A közcsatornába vezetett szennyvíz minőségének meg kell felelnie a 204/2001 (X.16) Korm. Rendeletben előírt határértékeknek.

(2) Ahol nincs közműves szennyvízcsatorna hálózat, ott a szennyvízelhelyezésre korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni.

(3) A közműpótló berendezést (zárt szennyvíztárolót) az érintett építési telken belül kell elhelyezni.

(4) Amennyiben a szennyvízcsatorna hálózat kiépül, szorgalmazni kell, hogy 1 éven belül rákössenek.

(5) Háztáji állattartás esetén keletkező trágyalé gyűjtésére megfelelően méretezett, zárt medencét kell létesíteni. Ennek hiányában az állattartó épület megépítését, vagy meglévő átalakítását engedélyezni nem szabad.

(6) Ipari technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. A szükséges tisztítást a keletkezés helyén, telken belül, a vízügyi hatóság által előírt mértékben kell elvégezni.

(7) A szennyvízcsatornába csapadékvíz nem vezethető.

38. §

Csapadékvíz-elvezetés, vízrendezés

(1) Az építési telkek, területek csapadékvíz-elvezetését az OTÉK 47. §. (5)-(10) bekezdései alapján kell megoldani, illetve kezelni.

(2) Az élő vízfolyások rendezett partélétől 6-6 m-es sávot (kezelési sáv) szabadon kell hagyni a karbantartás számára.

(3) Az élő vízfolyások területén, kezelési sávjaiban bármilyen tevékenység, műszaki infrastruktúra létesítése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.

(4) Az élő vízfolyás vagy az időszakos vízelvezetés számára létesített árok (önálló árok) esetében a meder elrekesztése, a vizek szabad elfolyásának megakadályozása vagy korlátozása (pl. árok beszántása, vagy eltömítése) tilos.

(5) Csapadékvíz elvezető rendszerbe szennyvíz nem vezethető.

(6) Az elvezetett csapadékvíz minőségének meg kell felelnie a 3/1984(II.7) OVH sz. rendelkezésben előírt határértéknek.

39. §

Villamos energia ellátás és hírközlés

(1) A villamos energia ellátást a községben légvezeték hálózatról biztosítják. Új beépítésű területen is a villamos energiaellátást légvezeték hálózat kiépítésével kell biztosítani.

(2) Új hírközlési hálózat a már kiépült hírközlési hálózathoz illeszkedően építhető. Ettől eltérni csak a Polgármesteri Hivatal engedélyével lehet. (Földfeletti hálózathoz földfeletti, földalatti hálózathoz földalatti csatlakozzon.

(3) Mikrohullámú összeköttetést biztosító antenna csak építési engedély alapján létesíthető.

(4) A község közigazgatási területén, illetve belterületen is keresztülhalad - közel párhuzamosan - egy 120 KV-os villamos elosztóhálózat és egy 400 KV-os villamos alaphálózat. A biztonsági övezet határa a szélső fázisvezetőktől 120 KV esetében 13 m, 400 KV esetében 28 m.

A terv készítése során mindkét vezetéktől 40 m-es védőtávolságot biztosítunk, melyet a Szabályozási Terv jelöl.

40. §

Gázellátás, Barátság I. kőolajvezeték

(1) A község közigazgatási területén halad a Vác - Romhány gázvezeték és hírközlőkábelének nyomvonala, amelynek biztonsági övezete (védőövezet) 20-20 m. Ezt a Szabályozási Terven jelöltük.

(2) A község közigazgatási területét a Barátság 1. kőolajvezeték is érinti. (3) A Vác - Romhány gázvezeték és a Barátság 1. kőolajvezeték keresztezi a tervezett Ősagárd - Kosd összekötő út nyomvonalát. Ezért az út tervezése során a MOL Rt. Miskolci Távvezeték Üzemmel egyeztetni szükséges.

41. §

Hulladékelhelyezés

(1) A háztartásokban keletkező - különleges kezelést nem igénylő - kommunális szilárd hulladékok gyűjtéséről, elszállításáról az ősagárdi szeméttelepre gondoskodni kell. Erről az Önkormányzat helyi rendeletben intézkedik.

(2) Környezetre veszélyes anyagot tartalmazó hulladék (pl. savas akkumulátor, abszorpciós hűtőszekrény stb.) a szeméttelepen nem helyezhető el. Ezen anyagok tárolásáról és elszállításáról külön kell gondoskodni.

(3) Az illegális hulladéklerakókat meg kell szüntetni.

(4) A szeméttelep megszűnése esetén, annak rekultiválásáról és a szemét új telephelyre történő szállításáról gondoskodni kell.

V. Fejezet

ÉRTÉKVÉDELEM

42. § (1) Az értékvédelem országos vagy helyi rendelet alapján kijelölt természeti vagy művi környezet vagy annak elemeit védelemben részesíti.

(2) A védelemben részesítendő területeket, építményeket és azok környezetét a Szabályozási Terv jelöli. Ezek használatát, építését, átépítésük feltételeit a védelem szempontjai határozzák meg.

43. §

Épített környezet és elemei védelme

(1) Az országos műemlékjegyzékben szereplő műemlék épületek funkciójára (templomok esetében) a kulturális örökségvédelemről szóló 2001. évi LXIV.(továbbiakban örökségvédelmi) törvény hatályos.

(2) Országos védettségű építészeti-műemlék építmény:

- Evangélikus templom (119. hrsz.)

(3) A műemléki védettség kiterjed a műemlék épület funkciójára, külső és belső megjelenésére, szerkezeteire, anyagaira, képzőművészeti emlékeire, továbbá a 2001. évi LXIV. örökségvédelmi törvény alapján a műemléki környezetére.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemlék épület műemléki környezetét a Szabályozási Terv határolja le. A műemléki környezet területén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szakhatóságként működik közre. A műemlék épület esetében minden építési munka elvégzéséhez be kell szerezni a Hivatal engedélyét (külső-belső felújítási, karbantartási, javítási munkák esetében)

VI. Fejezet

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

44. § (1) A község területén meglévő táj- illetve természetvédelmi terület nincs.

(2) A tervezett természeti területet a Szabályozási Terv jelöli.

(3) A külterületen tervezett fejlesztések, beruházások előtt az Önkormányzatnak a Nemzeti Park Igazgatóságával egyeztetni kell.

VII. Fejezet

KÖRNYEZETVÉDELEM

45. § (1) A község közigazgatási területe levegőtisztasági szempontból a védett I. kategóriába tartozik, kivétel a gazdasági minősítésű területek, amelyek a védett II. kategóriába tartoznak.

(2) A község közigazgatási területén csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek légszennyező anyag kibocsátása nem haladja meg a Szabályozási Tervben meghatározott terület felhasználási egységekre a rendeletben előírt kibocsátási határértéket.

46. § (1) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó és / vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben építhető és üzemeltethető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj és / vagy rezgés mértéke megfelel a 8/2002.(lll.22) KÖM - EüM.sz együttes rendeletben foglaltaknak.

(2) Az építési hatóság építési és felújítási munkák engedélyezése során a külön jogszabályban meghatározott zajszint betartása érdekében lakóterületeken a kivitelezési munkák napi időtartamát korlátozhatja.

(3) A háztartásokban keletkezett hulladékot kukákban vagy műanyag zsákokban kell összegyűjteni és szervezetten elszállítani a szeméttelepre.

(4) Vezetékes vízellátó rendszerre történő rácsatlakozást csak abban az esetben szabad engedélyezni, ha a szennyvízelhelyezés is megoldott.

(5) A talaj és a talajvíz védelme érdekében szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető.

(6) Beépítésre nem szánt területen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy - ha a létesítés feltételei lehetővé teszik - egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.

(7) Élő vízfolyásba, felhagyott kutakba szennyvizet bevezetni nem szabad.

VIII. Fejezet

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

47. § (1) A település közigazgatási területének földtani felépítése, illetve a területen észlelt és nyilvántartott felszínmozgásos jelenségek ismeretében a lejtős térszínen történő beavatkozások (bevágás, építés) felszínmozgás kialakulásával járhat.

A területen építési tevékenység csak talajmechanikai szakvélemény alapján tervezhető.

A település belterületétől É-ra lévő domboldalon felszínmozgásos terület van, melyet a Szabályozási Terv jelöl (Magyar Geológiai Szolgálat szakvéleménye alapján).

(2) Jelen HÉSZ-ben megfogalmazott előírások és feltételek figyelembe vételével az Önkormányzat külön szabályzatban rendezi:

- a háztartási szemét gyűjtésének és elszállításának,

- egyéb feltöltésre kerülő szilárd hulladék elhelyezésének, és

- az állatok tartásának rendjét.

48. § Az építmények létesítési előírásai, az épületszerkezetekre, a beépített vezetékhálózatokra, berendezésekre, a helyiségekre és az egyes rendeltetésekre vonatkozó követelményekre az előírásokat az OTÉK 50. §- 109. §-ai tartalmazzák, azok előírásait kell alkalmazni.

IX. Fejezet

TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK

49. § (1) Országos közút (2114. sz. Nőtincs-Keszeg összekötő út) melletti telken építmény csak külön jogszabályok szerint helyezhető el.

(2) A temetők szélétől mért 50 m-es távolságon belül ásott kút létesítése nem engedélyezhető, illetve meglévő ásott kútból minden célú vízvételt meg kell tiltani.

(3) Meglévő épületek átépítését csak a terven jelölteknek megfelelően szabad engedélyezni. Ahol a terv nem jelöl változást, ott átépítés esetén az új épületeket a régi helyére kell megépíteni.

(4) A felhagyott ásott kútba, illetve szigeteletlen szennyvíz gyűjtőbe szennyvizet vezetni és tárolni nem szabad.

X. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

50. § (1) Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti Ősagárd község szabályzási tervéhez készült községrendezési előírásokról szóló 3/1991. számú rendelet.

(2) Jelen szabályzat rendelkezéseit a folyamatban lévő, az első fokon el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

Szabályozási Terv

Belterületi szabályozási terv