Ősagárd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (IV. 21.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti-és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2023. 09. 07Ősagárd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (IV. 21.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti-és Működési Szabályzatról
Ősagárd Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Hivatalos megnevezés
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ősagárd Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat működési területe: Ősagárd község közigazgatási területe.
(3) Az Önkormányzat székhelye: 2610 Ősagárd, Rákóczi út 93.
(4) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.osagard.hu
(5) Az Önkormányzat hivatalos elektronikus levelezési címe: hivatal@notincs.hu, hivatal@osagard.hu
(6) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Ősagárd Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)
(7) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és székhelye: Nőtincsi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) 2610 Nőtincs, Szabadság út 50.
2. Jelképek, önkormányzati bélyegző
2. § A Község címeréről és zászlajáról, azok használati rendjéről Ősagárd Község Önkormányzata Képviselő testületének 6/1996. (X.14.) számú rendelete rendelkezik.
3. § (1) Az Önkormányzat, a képviselő-testület, a polgármester, és a Hivatal bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.
(2) A Magyarország címerét ábrázoló bélyegző használatát kifejezetten előíró jogszabály hiányában a község címerét ábrázoló bélyegző is használható.
(3) Az Önkormányzat bélyegzőinek lenyomatait az 1. számú melléklet tartalmazza.
Az Önkormányzat feladat- és hatásköre
4. § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott feladat- és hatáskörök mellett saját elhatározása alapján önként is vállalhat önkormányzati feladatokat, amennyiben a kötelezően ellátandó feladatok ellátását ez nem veszélyezteti, a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak, és a feladatot jogszabály nem utalja más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe.
(2) Az Önkormányzat által önként vállalt feladatok:
a) helyi és egyéb civil szervezetek támogatása,
b) helyi sportegyesületek támogatása,
c) helyi egyházközösség támogatása.
(3) Az önkormányzati feladatoknak a kormányzati funkciók szerinti meghatározását a 2. számú melléklet tartalmazza.
5. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartoznak a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában meghatározottak, amelyekben kizárólag a képviselő-testület dönthet.
(2) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköreit a 3. számú melléklet tartalmazza.
6. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott ellátandó feladatok közül a gyermekjóléti szolgáltatások és ellátásokról önkormányzati társulásban (Nyugat-Nógrád Család-és Gyermekjóléti Szolgáltatási Társulás, Nagyoroszi Közös Szociális Szolgáltató Társulás) gondoskodik.
(2)1
(3) Az Önkormányzat által a házorvosi és fogorvosi ellátás biztosítása szerződéses jogviszony alapján kerül ellátásra.
A képviselő-testület
7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 4 fő.
(2) A Képviselő-testület tagjainak névsorát a 4. számú melléklet tartalmazza.
3. A képviselők jogai és kötelezettségei
8. § (1) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei az Mötv. 32. §-án túl:
a) a képviselő írásban vagy szóban köteles előre a polgármesternek vagy a bizottság elnökének bejelenteni, hogy a képviselő-testület, vagy valamely bizottság ülésén való részvételben, illetőleg egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van (igazolt távollétnek kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki a távollétét előzetesen bejelentette, vagy utólag igazolja),
b) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, tájékoztatni őket a képviselő-testület közérdekű döntéseiről,
c) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi őket a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
d) lehetőségük szerint legalább a képviselő-testületi ülést megelőző napon bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testületi ülésen nem tudnak részt venni,
e) döntéshozatal előtt bejelenteni személyes érintettségüket, kivéve, ha az saját tagjainak választására, kinevezésére, megbízására, vagy delegálásra irányul.
f) a tudomásukra jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni.
(2) Az Mötv. 32. §-ában, illetve jelen rendeletben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén az önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.
4. Az alakuló ülés
9. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.
(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
10. § (1) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásáról és annak eredményéről.
(2) Az alakuló ülésen a polgármester, majd az önkormányzati képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.
11. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülésen, de legkésőbb az azt követő ülésen, a polgármester előterjesztése alapján, minősített többséggel alpolgármestert választ, illetve meghatározza tiszteletdíját.
(2) A képviselő-testület az alakuló ülésen, de legkésőbb az azt követő ülésen, a polgármester előterjesztése alapján létrehozza a bizottságokat, annak bizottsági tagjait megválasztja és meghatározhatja tiszteletdíjukat.
5. A képviselő-testület működése
12. § (1) A képviselő-testület éves munkaterve alapján, szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. Előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő kivételes és rendkívüli esetben rendkívüli ülés összehívására is sor kerülhet.
(2) A munkaterv javaslat összeállításához javaslatot kell kérni:
a) a képviselő-testület bizottságától,
b) a jegyzőtől,
c) a nemzetiségi önkormányzat elnökétől,
d) az önkormányzat intézményeinek vezetőitől.
13. § (1) A munkaterv tervezetét a polgármester legkésőbb a tárgyév január 31. napjáig a képviselő-testület elé terjeszti.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testület üléseinek tervezett hónap szerinti időpontját és napirendjét,
b) az előterjesztő, közreműködő megjelölését.
14. § (1) A képviselő-testület ülését meghívóval a polgármester hívja össze.
(2) A képviselő-testület üléseinek pontos időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó hirdetőtáblán történő kifüggesztésével történő közzététellel tájékoztatni kell a lakosságot. A meghívó kifüggesztése a jegyző feladata.
15. § A települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének indítványára a képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni.
16. § (1) A képviselők és meghívottak legalább 3 nappal az ülés időpontja előtt megkapják az ülés meghívóját és írásos előterjesztéseit.
(2) A meghívó papír alapon vagy elektronikus úton (e-mail) is küldhető.
(3) Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton (pl. telefon, e-mail) is összehívható.
(4) A képviselő-testület elé kerülő napirendi pontok írásban és szóban is előterjeszthetők.
17. § (1) Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, valamint a napirendek előterjesztőit.
(2) A képviselő-testület ülésére – a képviselő-testület tagjain kívül – meg kell hívni:
a) a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv képviselőjét,
b) akinek a jelenléte a napirend alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges,
c) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
d) a helyben érdekelt szervezetek képviselőit.
(3) Az ülés meghívóját a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztályának elektronikusan (e-mail) meg kell küldeni.
18. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.
(2) A képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.
(3) A képviselő-testület ülését vezető személy:
a) megállapítja az ülés határozatképességét,
b) előterjeszti az ülés napirendi javaslatát.
(4) A képviselő-testület üléseiről jelenléti ívet kell vezetni, melyet minden jelenlévő aláír.
(5) Az ülés akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 3 képviselő jelen van.
(6) Az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén az ülésen jelenlévő képviselők több mint felének egybehangzó „igen” szavazata szükséges.
(7) A minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges (azaz legalább 3 szavazat).
(8) A határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester 20 percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el.
(9) A képviselő-testület határozatképtelensége vagy az ülés megszakadása esetén a képviselő-testület ülését ugyanazon napirendek tekintetében 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.
(10) Határozatképesség esetén a polgármester, a képviselő vagy a jegyző javaslatára a képviselő-testület határozathozatal nélkül dönt
a) valamely napirend elnapolásáról,
b) több napirend összevontan történő tárgyalásáról,
c) a meghívóban nem szereplő napirendi téma napirendre tűzéséről,
d) napirendek tárgyalási sorrendjének módosításáról.
(11) A képviselő-testület a napirendről, a napirend előtti felszólalásról, a napirendek elfogadásáról vita nélkül, a szavazati arányok feltüntetésével számozás nélküli döntésével dönt.
19. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje általában:
a) beszámoló a lejárt idejű határozatok végrehajtásáról,
b) beszámoló a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről,
c) önálló képviselői indítvány,
d) rendeleti javaslatok,
e) határozati javaslatok,
f) felvilágosítás kérés, kérdés,
g) egyebek napirend.
(2) Indokolt esetben az (1) bekezdésben foglalt sorrendtől a Képviselő-testület számozás nélküli döntésével el lehet térni.
20. § (1) A képviselő-testület napirendi pontjának előterjesztője lehet:
a) polgármester
b) jegyző
c) képviselő-testület tagja
d) képviselő-testület bizottsága,
e) a nemzetiségi önkormányzat elnöke,
f) a képviselő-testület által felkért szervezet képviselője.
(2) Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése a bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés csak a bizottság véleményével ellátva terjeszthető a képviselő-testület elé. A bizottság véleményéről a bizottság elnöke a napirend tárgyalásakor szóbeli tájékoztatást ad.
21. § Az előterjesztés két részből áll:
a) Első rész:
aa) a téma meghatározása,
ab) előzmények, a döntés szempontjából meghatározó tények, ismertek ismertetése, a témakör ismételt napirendre tűzése esetén a korábbi döntés, annak eredménye, a döntés szempontjából meghatározó új körülmények, információk ismertetése,
ac) az előkészítés során felmerült vélemények, alternatívák,
ad) az előterjesztést készítő megnevezése, aláírása.
b) Második rész:
ba) határozati javaslat,
bb) a végrehajtásért felelős személy megnevezése,
bc) a határidő megjelölése.
22. § (1) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslatról külön-külön kell tárgyalást nyitni.
(2) A képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkező meghívottak a napirendhez való hozzászólási szándékukat, kérdésüket az ülés vezetőjének jelzik.
(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, miután az ülés vezetője a felszólalás lehetőségét megadta.
(4) Egy napirendi ponthoz tartozó felszólalás legfeljebb 5 perc lehet, az ismételt hozzászólás legfeljebb 2 perc időtartamban történhet.
(5) Azt a felszólalót, aki a napirendtől eltér, az ülés vezetője figyelmezteti, hogy térjen a napirend tárgyára, majd ismételt felszólítás után megvonhatja a szót.
(6) Azt a felszólaló, akitől a napirendtől való eltérés miatt az ülés vezetője a szót megvonta, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
23. § (1) A tárgyalás lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület tagja javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.
(3) Az előterjesztő a javaslatot, figyelembe véve a napirend tárgyalása során elhangzott véleményeket, javaslatokat, kiegészítéseket, a napirend tárgyalásának lezárásáig megváltoztathatja, visszavonhatja.
24. § (1) A képviselő-testület ülésein jelenlévő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs, kivéve, ha a hozzászólási szándékot az ülés megkezdésekor jelzik a képviselő-testület felé.
(2) A tanácskozási jog megadásáról az ülés vezetője dönt. A hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc lehet.
(3) Az ülés vezetője lehetőséget adhat arra, hogy a napirendben érintett személy – személyes érintettségre való tekintettel – 2 perc időtartamban hozzászólást tehessenek.
25. § A polgármester a napirend tárgyalása során minden felvilágosítást köteles megadni, véleményét az ülés során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.
26. § (1) A felvilágosítás kérés valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, vagy ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati, közérdekű ügyben.
(2) A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(3) A képviselő a képviselő-testület ülésén felvilágosítást kérhet, kérdést intézhet a képviselő-testület bizottságához, a bizottság elnökéhez, a nemzetiségi önkormányzat elnökéhez, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, és a jegyzőhöz.
(4) A felvilágosítás kérést és kérdést szóban és írásban lehet előterjeszteni. A szóban előterjesztett felvilágosítás kérés vagy kérdés legfeljebb 2 percben történhet.
(5) Amennyiben a felvilágosítás kérés a benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább öt nappal sor kerül, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell. A válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő legfeljebb 2 percben kifejtett véleménye vagy nyilatkozata után a képviselő-testület dönt. Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről.
(6) A képviselő-testület ülésén előterjesztett felvilágosítás kérésre és kérdésre lehetőleg a képviselő-testület ülésén szóban, vagy legkésőbb harminc napon belül írásban választ kell adni. A választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni.
27. § (1) Az önkormányzati képviselő a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló képviselői indítványt terjeszthet elő.
(2) Az önálló képviselői indítványt a polgármesternél a rendes ülés napját megelőzően legalább öt nappal írásban kell beterjeszteni.
28. § (1) A polgármester, illetve az ülés vezetője gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, mely során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi témától, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;
b) rendre utasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít; valamint aki e rendeletnek a tanácskozás rendjére vagy a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi;
c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;
d) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához hatóság segítségét veheti igénybe;
(2) A c) d) pontban felsorolt intézkedés a képviselő-testület tagjával és az ülésen tanácskozási joggal részt vevő nemzetiségi önkormányzat elnökével szemben nem alkalmazható.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.
(4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
(5) Amennyiben a rend nem áll helyre, a polgármester elhagyhatja az üléstermet, mellyel az ülés félbeszakad.
(6) A képviselő-testület ülése a polgármester, illetve az ülés vezetőjének összehívására folytatódik.
(7) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vitába szállni nem lehet.
29. § A polgármester, illetve az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról kell dönteni.
30. § Ügyrendi döntés a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirend témáját érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozik. A képviselő-testület a polgármester vagy képviselő ügyrendi kérdéskörre vonatkozó javaslatáról vita nélkül dönt.
31. § (1) Amennyiben a napirendhez több felszólalás nincs, a polgármester a napirend tárgyalását lezárja, a tárgyalás során elhangzottakat összefoglalja, a javaslatokat logikai sorrendben szavazásra bocsátja, majd megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a döntést.
(2) Az ülés vezetője először a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot bocsátja szavazásra.
(3) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, ha a döntési javaslat tekintetében jogszabálysértést észlel.
(4) A jegyző észrevételét:
a) jegyzőkönyvhöz csatolja vagy
b) a képviselő-testület ülésen jegyzőkönyvbe mondhatja.
32. § (1) A képviselő-testület ülésein a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A javaslat elfogadásához többségi „igen” szavazat szükséges. A tartózkodás „nem” szavazatnak minősül.
(3) Szavazategyenlőség esetén elutasító döntés születik.
33. § (1) A képviselő-testület a képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazás tart.
(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdésében írt esetekben és ügyrendi kérdésben.
(3) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak névsorát, a jelenlévő önkormányzati képviselők nevük felolvasásakor „egyetértek”, „ellenzem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.
(4) A leadott szavazatok a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben név szerint rögzítésre kerülnek.
34. § (1) Titkos szavazás az Mötv. 46. § (2) bekezdésben meghatározott ügyekben tartható.
(2) A titkos szavazásról – önkormányzati képviselői indítványra - a képviselő-testület dönt.
(3) A titkos szavazást az Ügyrendi, méltatlanságot vizsgáló és vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság ülésen jelen lévő tagjai bonyolítják le.
(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik.
(5) A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi. A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,
b) a Bizottság jelen lévő tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás eredményét,
e) a Bizottság jelen lévő tagjainak aláírását.
(6) Az Ügyrendi, méltatlanságot vizsgáló és vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság elnöke a szavazás eredményét ismerteti a képviselő-testülettel.
35. § (1) A képviselő-testület határozatának megjelölése magában foglalja a képviselő-testület megnevezését, a határozat számát arab számmal, a határozathozatal évét, zárójelben meghozatalának hónapját és napját, továbbá a „határozata” kifejezést.
(2) A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, érintetteknek.
36. § Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) képviselő-testület tagja;
b) képviselő-testület bizottsága;
c) jegyző,
d) a nemzetiségi önkormányzat elnöke.
37. § (1) A rendelet-tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.
(2) A rendelet-tervezet szövegét a jegyző szerkeszti.
38. § (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az önkormányzati rendelet tervezetét és indokolását (továbbiakban együtt: rendelet tervezet).
(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:
a) a fizetési kötelezettségekről,
b) a költségvetésről, a költségvetés módosításáról, a költségvetés végrehajtásáról,
c) szervezet és intézmény alapításáról,
d) helyi adókról szóló rendelet tervezetet,
e) ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,
f) ha azt magasabb rendű jogszabály vagy a kormányhivatal által előírt kötelező jogalkotási határidő betartása indokolja,
g) ha az egyeztetés az Önkormányzat különösen fontos pénzügyi, környezetvédelmi, örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.
39. § (1) A társadalmi egyeztetés formái:
a) a rendelet tervezet képviselő-testület által történő tárgyalását megelőzően legalább 5 nappal az Önkormányzat hivatalos honlapján való közzététel és a honlapon megadott elérhetőségeken keresztül biztosított véleményezés,
b) a polgármester által belátása szerint a véleményezésbe bevont személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleménykérés.
(2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott egyeztetési formákon kívül más – különösen indokolt esetben, szükség esetén - formákat is igénybe vehet az egyeztetés, véleményeztetés céljára.
(3) A honlapon közzétett elektronikus levélcímen vagy írásban bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett rendelet tervezetről.
(4) A névtelenül érkezett véleményeket nem kell figyelembe venni. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint a véleményezéssel járó adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni.
(5) A polgármester mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról a rendelet tervezet tárgyalásakor tájékoztatja a képviselő-testületet.
40. § A kihirdetett és hatályos önkormányzati rendelettel kapcsolatosan véleményt, észrevételt, a jogszabály módosítására vonatkozó javaslatot bárki tehet, és a beérkező véleményeket az önkormányzati rendelet utólagos hatásvizsgálata során figyelembe kell venni, melyről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
41. § (1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.
(2) A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblán történő kifüggesztés napja.
(3) A rendeletet 15 napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját.
(4) A rendelet az önkormányzat hivatalos honlapján is közzétételre kerül.
(5) A jegyző a kihirdetett és aláírt rendeletet a kihirdetését követő 3 napon belül a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Modulon keresztül megküldi a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Törvényességi Osztálya részére.
42. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjaiban foglalt kérdésekben.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott kérdésekben. A zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület a polgármester, a képviselő, vagy a jegyző indítványozására dönt.
(3) A zárt ülésen elhangzottakról a polgármester adhat tájékoztatást, mely során nem sértheti azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.
43. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről egyaránt külön-külön jegyzőkönyv készül, melyet a polgármester és a jegyző ír alá.
(2) A jegyzőkönyvben a felszólalások lényege kerül rögzítésre. A felszólaló előzetes kérésére a felszólalása a jegyzőkönyvbe szó szerint kerül rögzítésre.
(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztéseket, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző saját kezű aláírásával ellátott rendeletet, és az egyéb írásos indítványokat.
(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli. A Hivatal gondoskodik az adott évi jegyzőkönyvek és mellékleteik beköttetéséről, valamint őrzéséről.
(5) A jegyző a jegyzőkönyvet, illetve annak mellékleteit az ülést követő 15 napon belül a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Modulon keresztül megküldi a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Törvényességi Osztálya részére.
(6) Az állampolgárok a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével a jegyzőkönyvbe és mellékleteikbe a Hivatalban, előzetesen egyeztetett időpontban tekinthetnek bele.
A képviselő-testület bizottsága
44. § (1) A képviselő-testület állandó bizottsága Az Ügyrendi, méltatlanságot vizsgáló és vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság.
(2) A bizottság tagjainak száma 2 fő. A bizottság személyi összetételét, illetve főbb feladatait és hatásköreit a 6. számú melléklet tartalmazza.
45. § A képviselő-testület eseti feladatai ellátására, meghatározott időre, vagy a feladat ellátására ideiglenes bizottságot alakíthat. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
46. § (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott bizottsági tag hívja össze és vezeti az ülést, képviseli a bizottságot.
(2) A bizottság ülésein bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.
(3) A bizottság üléseire a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok vonatkoznak.
47. § A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.
48. § (1) A bizottság állapítja meg működésének részletes szabályait.
(2) A bizottság működésére, határozatképességére, a határozathozatalra, a döntések végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárásra, a jegyzőkönyv tartalmára és a zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.
(3) A jegyző a jegyzőkönyvet, illetve annak mellékleteit az ülést követő 15 napon belül a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Modulon keresztül megküldi a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Törvényességi Osztálya részére.
49. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze.
(2) A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt legalább 3 nappal papír alapon vagy elektronikusan (e-mail) meg kell küldeni a bizottsági tagok részére.
(3) A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, vagy a bizottsági tag napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(4) A bizottsági ülésekre a napirendekről való tájékoztatással meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt.
(5) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
50. § A bizottság működésének szakmai, technikai, ügyviteli, adminisztrációs feladatait, a döntések végrehajtását a Hivatal látja el.
A nemzetiségi önkormányzat
51. § A települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.
52. § (1) Amennyiben a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.
(2) A képviselőtestület a nemzetiségek jogairól szóló 2011 évi CLXXIX törvény (továbbiakban: Nektv.) 81. §-ában meghatározott tárgykörökben önkormányzati döntést csak a nemzetiségi önkormányzat egyetértésével hozhat.
(3) A nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, illetőleg a nemzetiséghez tartozók képzésére is kiterjedő képviselőtestületi döntéshez az Nektv 81. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges.
(4) A nemzetiségi önkormányzat a (2) – (3) bekezdésben meghatározott jogát az Nektv 83. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint gyakorolhatja.
(5) Az Nektv. 80. §-ban foglalt kérdések tekintetében az önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat együttműködési megállapodást köt.
53. § (1) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében e célra biztosított összeg erejéig a nemzetiségi önkormányzat működéséhez önkormányzati támogatást nyújthat.
(2) A nemzetiségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátáshoz szükséges, a települési önkormányzat tulajdonában lévő vagyon tekintetében a vagyon használatára vonatkozó együttműködési megállapodásban foglalt vagyontárgyak tekintetében, az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint biztosítani kell a nemzetiségi önkormányzat használati jogát, azonban ez nem akadályozhatja a települési önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását.
(3) A nemzetiségi önkormányzat saját hatáskörében határozza meg:
a) az önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatát,
b) költségvetését, zárszámadását, a képviselőtestület által rendelkezésre bocsátott források felhasználását.
54. § (1) A képviselő-testület ülésein a nemzetiségi önkormányzat képviselő tagja anyanyelvét is használhatja.
(2) Amennyiben a felszólalás valamely nemzetiség nyelvén hangzott el, a felszólalás magyar nyelvű szövegét vagy annak tartalmi kivonatát az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.
A polgármester, az alpolgármester és a jegyző
55. § (1) A polgármester a képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.
(2) A polgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
56. § (1) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.
(2) Az alpolgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(3) Az alpolgármester megválasztására az Mötv. 74. §-ában foglaltak az irányadók.
(4) Amennyiben az alpolgármester megbízatását a Képviselő-testület az Mötv. 76. § d) pontja alapján nem vonja vissza és a polgármester az alpolgármester feladatait írásban, teljeskörűen megvonja, a feladatkör megvonását követően az alpolgármester a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjával azonos mértékű díjra jogosult.
57. § (1) A jegyző főbb feladatait az Mötv. 81. § (3) bekezdése tartalmazza.
(2) A jegyzőt megilleti a jog, hogy a képviselő-testület ülésén a tárgyalt témákhoz hozzászóljon, felszólalásában elmondja a témával kapcsolatos véleményét, meglátását, kérdést tehet fel, és javaslatot tehet.
(3) A jegyzői feladat- és hatásköröket a jegyző tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában jegyző helyettesként megjelölt köztisztviselő látja el, és helyettesíti a jegyzőt.
A képviselő-testület hivatala
58. § (1) Az Mötv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkört Nőtincs Község Önkormányzatával és Felsőpetény Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján a Nőtincsi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) látja el.
(2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a képviselő-testület külön döntésében határozza meg.
Az önkormányzati gazdálkodás alapjai
59. § (1) Az önkormányzat az Mötv., valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a végrehajtási rendelete rendelkezései szerint, illetve az Önkormányzat költségvetési rendelete alapján gazdálkodik.
(2) Az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(3) A képviselő-testület az Önkormányzat és szervei gazdálkodásának belső ellenőrzését külön személy megbízási szerződéssel látja el.
Lakossági fórumok
60. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével lehetőséget teremt az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a tájékoztatásra, vélemény-nyilvánításra.
(2) A képviselő-testület az Mötv. 54. §-a szerint közmeghallgatást tart.
(3) A közmeghallgatást a közmeghallgatás időpontját megelőző 15 nappal előre meghívóval meg kell hirdetni. A meghívót az önkormányzat honlapján kell közzé tenni.
(4) A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A képviselő-testület a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – falugyűlést is összehívhat.
Az Önkormányzat együttműködései
61. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) A képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodáson alapuló együttműködések létrehozására törekszik. Együttműködési megállapodás kötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő-testület döntése alapján a polgármester írja alá.
(3) A Képviselő-testület az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, a településnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő személyek, szervezetek tevékenységét, és velük együttműködik.
Záró rendelkezések
62. §2
63. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
2. melléklet a 3/2023. (IV. 21.) önkormányzati rendelethez
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 013320 Köztemető-fenntartás és - működtetés
3. 041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
4. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
5. 042130 Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások
6. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
7. 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
8. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
9. 064010 Közvilágítás
10. 066010 Zöldterület-kezelés
11. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
12. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
13. 081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása
14. 081071 Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés
15. 082044 Könyvtári szolgáltatások
16. 082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
17. 084070 A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai szolgáltatások fejlesztése, működtetése
18. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
19. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
20. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
21. 107051 Szociális étkeztetés
22. 104042 Család- és gyermekjóléti szolgáltatások
23. 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
3. melléklet a 3/2023. (IV. 21.) önkormányzati rendelethez
1. Települési támogatási kérelmek elbírálása
2. Szociális étkeztetés igénybevételére irányuló kérelem elbírálása
3. Közterület használat engedélyezési eljárás
4. Közterület filmforgatási célú használatának engedélyezési eljárása
5. Településképi véleményezési-bejelentési-kötelezési eljárás lefolytatása
6. Településkép-védelmi bírság kiszabása
7. Temetési hely kijelölése, temetési helyek megváltása
4. melléklet a 3/2023. (IV. 21.) önkormányzati rendelethez
Sorszám |
Név |
Cím |
Telefonszám |
|---|---|---|---|
1. |
Agárdi András |
2610 Ősagárd, Béke utca 5. |
06-20-330-9711 |
2. |
Bagdán Lajos |
2610 Ősagárd, Rákóczi út 62. |
06-30-538-5338 |
3. |
Makrai Tamás |
2610 Ősagárd, Rákóczi út 36. |
06-30-414-5643 |
4. |
Thomaszovics Tivadar |
2610 Ősagárd, Rákóczi út 57. |
06-30-399-3076 |
5. melléklet a 3/2023. (IV. 21.) önkormányzati rendelethez
6. melléklet a 3/2023. (IV. 21.) önkormányzati rendelethez
1. A képviselő-testület bizottságának feladat- és hatásköre
a) Előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.
b) Dönt a bizottsági tag bizottsági döntéshozatalból történő kizárásáról érintettség esetén.
c) Feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, végrehajtására irányuló munkát.
d) Kezdeményezheti a polgármester intézkedését, ha a hivatal tevékenységében az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli.
e) A bizottság elnöke érdemi választ ad a települési képviselőknek a képviselő-testület ülésén önkormányzati ügyben hozzá intézett kérdésekre.
f) A bizottság elnöke a képviselő-testület ülésén tájékoztatja a képviselőket a feladatkörébe tartozó előterjesztés kapcsán a bizottság által kialakított döntési javaslatról.
g) A bizottság ülésére előterjeszti a bizottság feladatkörébe tartozó, a települési képviselő által javasolt ügy megtárgyalását, mely ülésre a képviselőt meghívja.
2. Az Ügyrendi, méltatlanságot vizsgáló és vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság feladatköre
a) Közreműködik a képviselő-testület elé kerülő költségvetéssel (költségvetés, költségvetés módosítása, beszámoló) és a fejlesztésekkel, beruházásokkal kapcsolatos előterjesztések előkészítésében, előterjesztésében, véleményezésében.
b) Javaslatot tesz a költségvetés módosítására, fejlesztések megvalósítására.
c) Folyamatosan ellenőrzi a költségvetés végrehajtását, a gazdálkodás szabályszerűségét.
d) A képviselő-testület felkérése alapján közreműködik az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésében.
e) A képviselő-testület felkérése alapján közreműködik az intézmények ellenőrzésében.
f) A képviselő-testület felkérése alapján közreműködik egy-egy fejlesztés, beruházás megvalósításában.
g) Javaslatot tehet a polgármester illetményemelésére és jutalmazására.
h) Ellátja a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester összeférhetetlenségével, valamint a vagyonnyilatkozataival kapcsolatos nyilvántartási, kezelési és ellenőrzési feladatokat.
i) Titkos szavazás esetén lebonyolítja a szavazást.
j) Ellátja a képviselő-testület által meghatározott feladatokat.
3. Az ügyrendi, méltatlanságot vizsgáló és vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság személyi összetétele:
a) Makrai Tamás elnök
b) Thomaszovics Tivadar bizottsági tag
A 6. § (2) bekezdését az Ősagárd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (IX. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
A 62. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.